Graham megyében is döntetlenre állnak az elnökjelöltek. A St. George University által készített felmérés szerint Harvey Dent vezet 46 százalékkal, 45% támogatja René West reformpárti elnökjelöltet, 7% bizonytalan, mindössze 1% támogatja Andrew Trump független elnökjelöltet. A hibahatár 3.4%. Miközben a vidéken Dent hajszálnyival vezet (46-45%), a nagyvárosi kongresszusi körzetekben már négy ponttal (48-44%), ami hibahatáron kívül esik, de az elővárosokban René West vezet (48-45%). „Ez azt mutatja, hogy a választás estéjén lesznek izgalmak Graham megyében is, továbbá kérdés az is, mennyire fog ez a harc kihatni a kongresszusi körzetekben folyó csatákra.” – áll az elemzésben. „Ha igen, akkor mind a 11 körzet játékban van, ha a személyiség is szerepet játszik, talán az a Reform Pártnak kedvez.”
Érdekes, hogy a népszerűségi mutatók esetében a progresszív jelölt tarol: Dent +19, West +9, Tump -32.
Felmérést közöltek a szenátusi versenyről is, de ott egyértelműen George Lee az esélyes. A hivatalban lévő reformer szenátort a válaszadók 52 százaléka támogatja, Martin Gregg progresszív jelöltet csak 42%, 6% bizonytalan. Népszerűségben Lee viszont nagyon vezet: 56% támogatja, csak 38% nem támogatja, Gregg esetében ez 47-47%. „Lee szenátor vezet vidéken (+10%), nagyvárosokban (+7%) és az elővárosokban is (+13%). Figyelembe véve a bizonytalanok arányát is, mi nagyjából 54-58 százalékra mérjük a végső támogatottságát, amely megegyezik az öt évvel korábbival.”
Graham megyében is döntetlenre állnak az elnökjelöltek. A St. George University által készített felmérés szerint Harvey Dent vezet 46 százalékkal, 45% támogatja René West reformpárti elnökjelöltet, 7% bizonytalan, mindössze 1% támogatja Andrew Trump független elnökjelöltet. A hibahatár 3.4%. Miközben a vidéken Dent hajszálnyival vezet (46-45%), a nagyvárosi kongresszusi körzetekben már négy ponttal (48-44%), ami hibahatáron kívül esik, de az elővárosokban René West vezet (48-45%). „Ez azt mutatja, hogy a választás estéjén lesznek izgalmak Graham megyében is, továbbá kérdés az is, mennyire fog ez a harc kihatni a kongresszusi körzetekben folyó csatákra.” – áll az elemzésben. „Ha igen, akkor mind a 11 körzet játékban van, ha a személyiség is szerepet játszik, talán az a Reform Pártnak kedvez.”
Érdekes, hogy a népszerűségi mutatók esetében a progresszív jelölt tarol: Dent +19, West +9, Tump -32.
Felmérést közöltek a szenátusi versenyről is, de ott egyértelműen George Lee az esélyes. A hivatalban lévő reformer szenátort a válaszadók 52 százaléka támogatja, Martin Gregg progresszív jelöltet csak 42%, 6% bizonytalan. Népszerűségben Lee viszont nagyon vezet: 56% támogatja, csak 38% nem támogatja, Gregg esetében ez 47-47%. „Lee szenátor vezet vidéken (+10%), nagyvárosokban (+7%) és az elővárosokban is (+13%). Figyelembe véve a bizonytalanok arányát is, mi nagyjából 54-58 százalékra mérjük a végső támogatottságát, amely megegyezik az öt évvel korábbival.”
A történelem egyik legszorosabb elnökválasztása elé nézhetünk, ha hihetünk a számoknak. Clarkban René West 44 százalékkal vezet, 43 százalékkal követi őt Harvey Dent, 6 százalékkal harmadik Andrew Trump független jelölt. Dentet a lakosok 47 százaléka támogatja, 45% nem, West esetében ez 52-45%, Trump esetében 27-61%. Garfieldben mindkét párt jelöltjét 43-43% támogatja, Andrew Trump ugyancsak 6 százalékon áll, itt viszont Dent a népszerűbb: 50% támogatja, 41% ellenzi, Westet 50% támogatja, 44% ellenzi, Trump esetében ez 30-51%. Perryben West támogatottsága 44%, Denét 41, Trumpé 7%. Népszerűség tekintetében is West vezet: +12, Dent +7, Trump viszont -26.
„Visszatértünk 1946-hoz” – fogalmazott Rob Stelman, a felmérést végző Gallup szakértője. „Habár a mérés a regisztráció előtt keletkezett, vannak belőle levonható következtetések: a Clarkban és Perryben nagy számban élő katolikusok West kommunistaellenes terveit támogatják, de a kékgallérosok Denthez sorolódnak. Garfieldben a vidék és Columbia Denté, bár elég kis különbséggel, viszont West sem tud elhúzni nagyon az elővárosokban, csak 7 ponttal. Ez alapján mondható el, hogy minden megyében döntetlen az állás.” Stelman szerint Trump főként a szegényebb szavazók között népszerű, ezáltal túlbecsült lehet a százaléka, mert ők kevésbé mennek el szavazni, másrészt nagyon magas még a bizonytalanok aránya is.
A történelem egyik legszorosabb elnökválasztása elé nézhetünk, ha hihetünk a számoknak. Clarkban René West 44 százalékkal vezet, 43 százalékkal követi őt Harvey Dent, 6 százalékkal harmadik Andrew Trump független jelölt. Dentet a lakosok 47 százaléka támogatja, 45% nem, West esetében ez 52-45%, Trump esetében 27-61%. Garfieldben mindkét párt jelöltjét 43-43% támogatja, Andrew Trump ugyancsak 6 százalékon áll, itt viszont Dent a népszerűbb: 50% támogatja, 41% ellenzi, Westet 50% támogatja, 44% ellenzi, Trump esetében ez 30-51%. Perryben West támogatottsága 44%, Denét 41, Trumpé 7%. Népszerűség tekintetében is West vezet: +12, Dent +7, Trump viszont -26.
„Visszatértünk 1946-hoz” – fogalmazott Rob Stelman, a felmérést végző Gallup szakértője. „Habár a mérés a regisztráció előtt keletkezett, vannak belőle levonható következtetések: a Clarkban és Perryben nagy számban élő katolikusok West kommunistaellenes terveit támogatják, de a kékgallérosok Denthez sorolódnak. Garfieldben a vidék és Columbia Denté, bár elég kis különbséggel, viszont West sem tud elhúzni nagyon az elővárosokban, csak 7 ponttal. Ez alapján mondható el, hogy minden megyében döntetlen az állás.” Stelman szerint Trump főként a szegényebb szavazók között népszerű, ezáltal túlbecsült lehet a százaléka, mert ők kevésbé mennek el szavazni, másrészt nagyon magas még a bizonytalanok aránya is.
Nick Robertson: Üdvözlök mindenkit, ez itt az 1958-as elnökválasztások második, town hall vitája, ahol a jelenlévők kérdezhetnek, illetve a nézőinknek volt lehetősége beküldeni a kérdéseiket, amelyek közül mi választunk. A vitára azok a jelöltek kaptak meghívást, akik legalább öt felmérés mindegyikében elérték a 15 százalékot. Ebből kifolyólag ma Harvey Dent a Progresszív Párt, és René West a Reform Párt elnökjelöltjét fogják látni. A vita menete egyszerű lesz. Aki a kérdést kapja, három percet kap, hogy kifejtse véleményét, arra lehet két percben reagálni, majd mindkét vitázót megilleti még 1-1 perc viszontválasz. Én Nick Robertson vagyok, ma Renly Andersonnal fogjuk moderálni a vitát. Most pedig köszöntsék Harvey Dentet, a Progresszív Párt elnökjelöltjét, és René West cooki kormányzót, a Reform Párt elnökjelöltjét!
Harvey Dent: (Harvey Dent integetve érkezik be. Kete nyújt a moderátornak és nem utolsó sorban ellenfelének is. Ezután a számára kijelölt helyre megy.)
René West: (West mosolyogva lép be, miközben integet, kezet ráz minden jelenlévővel)
Nick Robertson: Rögtön a közepébe vágunk, az első kérdést Jamestől kapja Harvey Dent.
HarveyDent: Várom is a kérdést. (mosolyog).
James Greenfield: Jó estét kívánok! Mr. Dent, a progresszívek hagyományosan sokat beszélnek gazdasági és szociális politikáról, viszont a vállalkozók irányába meglehetősen keveset szólnak. Huszonéves koromban, amikor beindítottam első vállalkozásomat, azt tapasztaltam, hogy számos piaci és bürokratikus akadály állt előttem. Az a kérdésem Önhöz, hogy miként kívánja ösztönözni és támogatni a ciron kis- és középvállalkozásokat, különös tekintettel a vállalkozó kedvű fiatalokra?
Harvey Dent: Kedves James! Nagyon fontos a ciron gazdaság szempontjából a kis- és középvállalkozások szerepe. Először is egy vállalkozás megkezdéséhez fontos a tőke. Ez nem minden fiatalnak áll rendelkezésére és ebben tud az állam segíteni kedvező, államilag támogatott hitelekkel. De ez sem lehet ingyen pénz, fontos, hogy életképes üzleti tervet tegyen le, amit egy minisztériumi bizottság értékel, melyben nem csak állami hivatalnokok kaphatnak helyet. Ezen kívül az adminisztratív akadályokat le kell bontani, de ezt nem lehet eszetlenül csinálni. A vállalkozás típusától függően lehet az engedélyeket csökkenteni, de természetesen egy étteremnél fontosak a szabályok. Ehhez a vállalkozóat is meg kell hallgatni, a politikusok nem dönthetnek az érintettek meghallgatása nélkül. Fontos, hogy a munkavállalás egyszerűsített formályát is bevezessük, amely a munkavállalóknak és a vállalkozóknak is jók. Illetve a kis- és középvállalkozásoknak adójóváírást is lehet biztosítani az első pár évben.
Nick Robertson: René West válaszolhat.
René West: Nem értek egyet azzal hogy újabb és újabb sóhivatalokat hozzunk létre, amik viszik a pénzt. Az adminisztrációs terheket csökkenteni kell, a bürokráciát pedig átláthatóbbá tenni. Én ebben hiszek.
Nick Robertson: Mr. Dent reagálhat.
Harvey Dent: Hát mivel én sem említettem ilyesmit nem gondolom, hogy ez az elmondottakra volt reakció, így nem reagálnék.
René West: A minisztériumi bizottság szerintem lefedi ezt. Nem bizottságokat kell nyakra főre létrehozni.
Harvey Dent: Hát, ha ingyen osztogatja a közpénzt, az nnyilván nem lesz hatékony és eredményes gazdaságfejlesztés. Az életképtelen vállalkozásokanak nem lehet közpénzt adni. Osztogassa felelőtlnrül a saját pénzét, ne a közös vagyont. (vége)
René West: Senki sem ingyen pénzről beszélt, az balos felfogás lenne, de ezt magának nem kell bemutatnom. Önök mást sem csinálnak, csak a jobb oldali kormány által megtakarított pénzeket osztogatják.
Harvey Dent: Ezt mondjuk tényekkel is alá kéne támasztani. Melyik megye csinálja ezt, vagy az állam? Ne dobálózzon a szavakkal, tényeket, tényeket kérek.
Renly Anderson: A következő kérdést egy belforti farmer küldte levélben Mr. Westnek: „Simon Rigsby vagyok, Belfort megyei farmer. Az utóbbi években számos állami program segítette a farmgazdaságok modernizációját, azonban sajnos ezek lassan mintha lecsengőben lennének. Őszintén szólva bíztam benne, hogy Mike Jezza elnökjelöltként a zászlajára tűzi a belforti farmerek érdekeit, most viszont Önökre hárult ez a feladat. Ön személy szerint mit ígér a farmekeknek, ha megválasztják Cironia elnökévé? Illetve ehhez tartozóan kérdezném, hogy miként segítené, hogy a ciron farmerek jobban el tudják adni terményeiket, akár a nemzetközi piacon is?”
René West: Köszönöm a kérdést. Azt mindenki tudhatja rólam, hogy Cook megyében a farmerek és a farmer gazdaságok nagy barátja vagyok. Én mind a mai napig hiszem, hogy Cironia egy hagyományosan agrár központú ország, ahol ennek ellenére helye van a szolgáltatási szektornak az iparnak is. De fiatal nemzetünket a ciron zöldségek és gyümölcsök tették naggyá. Emelkedő pályán kell tartanunk ezt az ágazatot továbbra is. Első körben az éves előirányzatokban ismét szerepelni fognak különböző mezőgazdasági pályázati pénzalapok, differenciáltan, így mindenki megtalálhatja azt, amire leginkább szüksége lesz. Továbbá sokkal nagyobb teret kapnak a gazdák a felhasználást tekintve. Nem korlátozzuk majd őket, hogy csak gépeket vehetnek. Szinte már mindenkinek van gépe, új területeket is támogatnunk kell.
Ezen túl életre fogjuk törvényileg hívni a mezőgazdasági káralapot, hogy a clarki és burkhilli katasztrófákat enyhíteni tudjuk és egy biztos alapot és hátteret nyújtsunk a sokat kockáztató gazdáknak. De nem állunk meg ennyinél. Országos Agrárképzési programokat fogunk megyénként indítani, a Mezőgazdasági Minisztériummal karöltve, aminek hála a gazdák megismerhetik az új módszereket, akár külföldről is, fejlődhetnek, gyarapodhatnak és végső soron minőségi növekedést érhetnek el. Támogatni fogjuk ennek megfelelően a mezőgazdasági kutatásokat is, partneri megállapodásokat kötünk a nemzeti egyetemeinkkel. És nem feledkezünk meg az agrárlogisztikai fejlesztésekről sem, együttműködve minden megyével és a helyi vezetéssel. Ezt ígérem a farmereknek és a mezőgazdasághoz kötődő vállalkozóknak, családoknak.
Renly Anderson: Mr. Dent reagálhat.
Harvey Dent: A farmerek gondjára a vámrendszer bevezetése a megoldás. Ez a hazai piacon erősíti a helyzeteiket és külföldön is segíthet a piacok megnyitásában. Ugyanis kétoldalú egyezményeket köthetünk, ahol a most farmerok által fizetendő vámokat csökkenteni tudjuk, amiért cserébe mi más termékek vámját csökkentjük. Olyanokét, amire szüksége van az országnak és nem termeljük meg. Most nagyon nagy vámokat kell megfizetniük a fermereknek, de ezt a kétoldalú egyezményekkel csökkenthetjük. Emellett fontosnak tartom a mezőgazdasági vállalkozások pályázati támogatását is. A többi említett program is támogatható és van benne ráció.
Renly Anderson: Mr. Westé a szó viszontválaszra, ha élni kíván vele.
René West: Továbbra is visszautasítom a mezőgazdasági termékekre kivetett vámokat. Mr. Dent szándékosan félremagyarázza a véleményemet. Tisztában vagyok vele, hogy a behozott termékekre vonatkozik. Viszont mit gondol, hogy reagál egy nemzet, ha büntetjük a termékeiket? Példának okáért. A cooki avokádó idéntől kezdve vámmentesen került az Egyesült Államokba. Ha elkezdünk vámháborúzni vajon meddig tehetjük meg ezt Cook megyében? De beszélhetnék a többi megye prémium termékéről is. A clarki kukoricáról, a déli gyapotról és rizsről, a monroe-i gyümölcsökről. A partnereinket kell okosan megválasztani és a megfelelő megállapodásokat kell kötni hosszútávra, nem egyből vámokat kivetni. A ciron agrártermékek pedig önmagukban is versenyképesek idehaza. Inkább vezessük meg a „hazai termék” jelzést, az igazán lokálpatrióta ciron fogyasztói társadalom pedig vevő lesz a magas minőségű hazai termékekre, ezt számos felmérés bizonyítja országszerte.
Harvey Dent: Minden országbe a kivitelre vámot kell fizetni. Nincs olyan egyezmény érvényben, ami ezt felülírja, azt a kormányoknak kell megkötni és a kormány nem kötött senkivel ilyen egyezményt. Sem a mostani sem a Taylor-kormány. Nincsen vámmentesség. Mr. West téved ebben. Most minden kivitt termékre minden országba meg kell fizetni a vámot. De a behozatalra nincs vám. Ezen változtatni kell.
Nick Robertson: Újabb kérdés következik.
Nick Robertson: Levélben érkezett kérdés Harvey Denthez Mike-tól, Perry megyéből: Egyre komolyabb gondot okoznak a kommunisták a fejlett, demokratikus világnak, és félve tapasztaljuk, mi ciron katolikusok, hogy mi folyik Európában. A kampány során Ön kevesebb szót ejtett a nemzetbiztonsági kérdésről, megtenné, konkrétumokkal alátámasztva, hogy mit tenne a kommunista veszély elhárítására?
Harvey Dent: Először is jeleznm, hogy nagyon sokat beszéltem a nemzetbiztonságról. A kommunizmus elleni harcot belföldön és külföldön is erősíteni kell. Belföldön a CIO és a CCA erejét kell növelni. Elsősorban úgy gondolom a kommunizmussal fogalalkozó külön ügyosztályt, igazgatóságot kell létrehozni. Emellett fontos a megyei rendőrségek joghatóságának erősítése is, ezt a megyék vezetőivel kell egyeztetni, hogy esetleg milyen jogi módosítások szükségesek a megyi rendőrségek megerősítésére. Külföldön több fronton is kell küzdeni. Egyrészt a diplomácia fegyvereit is kell használni az ENSZ-ben. A NATO szövetségeseinkkel erősíteni kell a ktaonai és a polgári hírszerzési kapcsolatokat, szükséges az információmegosztás. Emellett gazdaságilag és ha kell katonailag is segíteni kell azokat az országokat, ahol a kommunizmus még csak terjedőben van és ott a demokratikus erőket kell támogatni. Emellett ezen a területen is szükség van a folyamatos fejlesztésre. (folyt)
Harvey Dent: Tudományos fejlesztésre és kutatásra van szükség a nemzetbiztonság, a katonaság és a hírszerzés területén is.
Nick Robertson: West kormányzó válaszolhat.
René West: Úgy gondolom Mr. Dent bántóan keveset szól a hadsereg fejlesztéséről és annak átszervezéséről. Hiszen egy esetleges invázió esetén fel kell, hogy legyünk készülve. A kubai események pedig mindezt csak megerősítik, miközben a progresszív párt Platónról meg „valódi” kommunista eszmékről zagyvál. Nekem viszont konkrét elképzeléseim vannak a hadsereget illetően. A többi intézkedés időszerűségével viszont egyetértek. Feltéve, hogy nem azt plántáljuk a rend éber őreinek a fejébe közben, hogy a kommunizmus csak egy gondolat és csak egy eszme, önmagában nem veszélyes…
Nick Robertson: Mr. Dent válaszolhat.
Harvey Dent: A törvények nem vonatkoznak jelenelg eszmékre. Embereket csak tetteikért lehet elítélni, ha vétenek a törvények ellen. Remélem ebben West úr is egyetért velem. A katonai fejlesztésekről most is beszéltem, de konkrétumokat nem tudok mondani, mert nem vagyok katonai szakember. Nem tudom milyen fegyverfejlesztésekre van szükség és mód. A katonai átrendezésről pedig nem látom szükségességét, a mostani hadsereg felosztás szerintem megfelelő: légierő. haditengerészet, hadsereg, katonai hírszerzés. West urat sem hallottam ilyen átszervezésről beszélni és talán most kifejthetné, milyen átszervezésére gondol.
Nick Robertson: West kormányzó válaszolhat, utoljára.
René West: Talán lapozgatnia kéne a programfüzetem (átnyújt egyet Dentnek). Egyébként ideje lenne eldönteni, hogy mikor határolódik el a házelnöktől és mikor áll ki mellette, mert minden héten mást tapasztalunk...
Nick Robertson: Most Jim teheti fel a kérdését René Westnek:
Jim: Ön a kampány során sokszor beszélt a minimálbér bevezetéséről, támogatta a társadalombiztosítási járandóságok megemelését, emellett a fiskális szigorról ismert Gregory McInnist választotta társául. Nem gondolja, hogy itt komoly ellentmondások vannak? Hogyan növelné a kiadásokat úgy, hogy közben éppen a kiadásokat faragná vissza?
Harvey Dent: Mivel nem ért egyet? Talán gondolataiért és elítélne valakit, nem csak a tetteiért? Ez már lassan a politikai kommunisták gondolkozásmódja.
Harvey Dent: Vagy másképpen - hogy mindenki értse - a bolsevik módszer.
René West: Aki ismer, tudja hogyan viszonyulok a bolsevikokhoz. Nem nekem van mit magyaráznom e téren...
Nick Robertson: A kérdésre várom a válaszát, kormányzó úr.
Harvey Dent: Nekem sincs, az biztos, és egy progresszív politikusnak sem. A Progresszív Párt minden politikusa elmondta már százszor, hogy harcolni kell a kommunizmus ellen és ha kell százegyszer is elmondjuk. Mindenki a pártban, nincs kivétel. Ha valaki mást állít az hazudik és pont.
René West: Először is a kiadási oldalról. Nem egy nap alatt fogunk egyről a tízre jutni. Apró lépésekben fogjuk növelni az ilyen irányú kiadásokat. Mindezt úgy, hogy közben más területeken megspóroljuk, például a hivatali pazarlásokon.
Ezen felül az a célunk, hogy a gazdasági mutatók lehetővé tegyék a különféle egyéb kiadások növelését. Azonban egy dolog egyértelmű: ha a gazdasági helyzet és eredmények ezt nem teszik lehetővé, akkor nem fogjuk erőltetni, mert azzal veszélybe sodorjuk az országot. Felelős pénzügyi döntéseket fogunk tenni minden esetben, és ezért is választottam magam mellé McInnis szenátort, akinek a neve egybeforrt a deficit elleni küzdelemmel.
Nick Robertson: Mr. Dent válaszolhat.
Harvey Dent: A felelőtlen ígérgetés tipikus formája. Most ígérik, hogy lesz minimálbér és kiadásnövekedés. Bezzeg, ha nem tartják be, akkor a "gazdasági helyzet nem engedi". Ezt látni kell előre. Egyébként az első költségvetési év után közel 20 milliárdos játéktere van a következő kormányzatnak, mivel az adósság visszafizetése után ennyivel több forrása lesz a kormányzatnak. Ezt egy felkészült jelölt tudná, tisztában lenne a lehetőségekkel. Csak utána kell nézni a dolgoknak.
Nick Robertson: West kormányzó reagálhat.
René West: De egy felkészült jelölt azt is tudja, hogy nem egy év alatt kell megterhelni az államkasszát minden ígérettel. És a minimálbér nem elsősorban az államháztartást fogja terheleni. A minimálbér bevezetése az előirányzatoktól független lesz. Nincs itt felelőtlen ígérgetés, ahogy Cookban sem volt soha. Progresszv oldalról viszont láthatunk egy kvázi elcsalt elnökválasztást, ahol a beígért programokból vajmi kevés valósult meg.
Harvey Dent: Igen a minimálbér a vállalkozókat terheli majd. West úr megint könnyen játszik más emer pénzével, ahogy ezt már korábban is kifejtette.
Nick Robertson: Most Martha teheti fel a kérdését Harvey Dentnek:
Martha: Mr. Dent! Ön nemrégiben azt mondta, hogy politikusoknak nincs helye a templomokban, gyülekezetben, Ön ezt tiltaná. Én Petersonból jövök, ahova a helyi és országos politikusok is ellátogatnak, amikor éppen istentisztelet van, vagy éppen bingózunk. Ön nem tette még látogatását a kampány során egy istentiszteleten sem. Nem gondolja, hogy egy ilyen gesztussal erősítené a választói és az Ön közötti kapcsolatot? Miért nem hiszi, hogy a spirituális tér elkülöníthető a politikaitól?
René West: És még maguk mondják, hogy a munkásokért vannak? Ez szégyen uraim... Íme az elit véleménye a ciron munkavállalókról, akiket a mamutvállalatok pénze motivál és az tart hivatalban.
Nick Robertson: Tiszteljük meg azzal Marthát, hogy most az ő kérdésére koncentrálunk, köszönöm.
Harvey Dent: A szakszervezetek a kollektív szerződéssel tisztességes bért tudnak kiharcolni. Ja és a szakszervezeteket éppen a progresszívok hozták létre. Hoppá. És most Marthának a válasz: először is én nem mondtam, hogy a politikusok ne mehetnének istentiszteletre, ne járhatnak templomba. Én azt mondtam, hogy a kampányt ne az istentiszteleteken végezzék. Ez szerintem az egyházak védelmében van. Az egyházak természetesen minden politikai és társadalmi témában kifejthetik a véleményüket. A politikusok kampányidőben ne kampányoljanak szerintem templomban. Természetesen ez csak az én véleményem és nem fogok semmit sem tiltani elnökként, ha erre is kíváncsi a kérdező. És a véleményem is csak kampányidőszakra vonatkozik. Én nem fogom az egyházakat kihasználni, nem fogom kihasználni az egyházakat. Másrészt minden egyházat egyenlőnek tekintek és nem akarok egyet sem kiemelni a többi közül, mindegyik egyház egyenlő a szememben.
Nick Robertson: Mr. West következik.
René West: Kampányidőszak ide vagy oda, attól még az ember gyakorolhatja a vallását. Miért ne mutatkozhatna ettől még valaki istentiszteleten? A legtöbb ilyen esetben pedig a jelöltek utólag tartottak sajtótájékoztatót. De tény volt, hogy a templomban lett megtartva. Én ebben nem látok semmi kivetnivalót.
Harvey Dent: Ne forgassa ki a szavaimat West úr, maradjon a normális stílusnál. Nem mondtam, hogy ne gyakorolja valaki a vallását. Ne állítson ilyet. Én nem fogok kampányolni istentiszteleten és kész. Ez a személyes véleményem. Ha valaki más megteszi, arról meg lesz a véleményem, de ez csak személyes vélemény.
René West: Ez legyen az Ön problémája, én viszont igyekszem a társadalom minden rétegét megismerni és minden irányú problémájukat meghallgatni. Minél többet lát az ember, annál többet tehet. Persze ön ezt nem értheti, hiszen eddig csak vesztett, ahol indult.
Nick Robertson: Eugene levélben kérdez René Westtől: A kampány során Ön kifejtette, hogy támogatja a kötelező minimálbért, a társadalombiztosítási kiadások növelését, állami közmunkaprogramot az infrastrukturális fejlesztésekhez kapcsolhatóan. Én közgazdászként igen aggódok a költségvetési egyensúlyért, nem szeretném, ha az ország hitelből élne. Hogy kívánja megteremteni azt az üzletbarát gazdaságot, amely ezeket a kiadásokat megtermelik? Hogy kívánja stabilan tartani az ország gazdasági növekedését?
Harvey Dent: Én is meghallgatom őket, csak nem használom ki Önös érdekbőm kampánycélra a vallást. Ettől még meghallgatom őket. És a kettőnek nincs köze egymáshoz. Olyan, mintha az almát hasonlítaná a körtéhez. De ezt gyakran használják a populisták.
René West: Ezt a kérdést már előtte kifejtettem. A felesleges kiadásokat csökkenteni akarjuk. És nem mindent egyszerre akarunk majd. És az aktív külpolitikával új piacokat teremtünk, hogy gazdaságunk még tovább szárnyaljon. Ne aggódjanak emberek, nem fogunk hitelből dőzsölni. A szavamat adom
Nick Robertson: Mi az Ön hosszú távú terve? Hogy képzeli a kiadások növelését és csökkentését egyidőben? Vagy adót emelne? A kérdésem után Harvey Dent válaszolhat.
René West: AZ előirányzatok és a költségvetés is rengeteg tételből tevődik össze tisztelt Uram. Ez egy kis sakkozást igényel majd, hogy mi az amit faragunk, mi az amit növelünk. Ha pedig az ország teljesítménye lehetővé teszi, nem is kell csökkenteni semmit. De látnom kell előbb elnökként a pontos számokat. Egy biztos, nem az a cél, hogy újabb és újabb adónemekkel sanyargassuk a derék dolgos ciron polgárokat.
Harvey Dent: Cookban is bevált. Egyébként a gazdaság fejlődésének fontos lépése költségvetési támogatása a fejlesztéseknek. De ez nem ingyenpénz, a költségvetési támogatás pályázati úton történhet meg céltámogatás formájában és megfelelő módon kell felhasználni. Egyébként sokat kell ölteni a kutatásra és fejlesztésre. Úgy gondolom a tudományba és oktatásba kell fektetni a hosszú távú fejlődés érdekében. A költségvetésben sok mindenre lehet költeni úgy, hogy ne legyen deficit. Jó példák Union, Peterson és Crowley. progresszív vezetés, gazdasági fejlődés és deficitmentes költségvetés úgy, hogy minden területre költünk.
Nick Robertson: West kormányzó válaszolhat.
René West: Ön biztos azt is nyomon követi, hogy az azt megelőző években mennyit spórolt össze Cook megye. Az idei év egy nagy szabású befektetés volt a jövőbe. Egy lépést hátra, hogy hármat tegyünk előre. Nem hitelből élt a megye, hanem az azt megelőző évek kemény munkájának gyümölcséből. És ez működhet nagyban is, ha nem pazarlunk és okosan használjuk fel a kezünkben lévő forrásokat. Cook a kis lehetőségeiből teljesít évek óta erőn felül, egy gazdasági példa lett a legkisebb megyéknek is. Aki ezt elvitatja, az vagy ostoba vagy hazudik.
Nick Robertson: Mr. Dent válaszolhat.
Harvey Dent: A számok magukért beszélnek. Várom a következő kérdést.
Renly Anderson: Az utolsó kérdés mindkettejükhöz szól és Doc fogja feltenni. Először Mr. Dent válaszolhat, aztán Mr. West.
Doc Christian: Doc Christian vagyok, polgári jogi aktivista. Jómagam évtizedek óta küzdök a színesbőrűek jogaiért és hátrányos megkülönböztetésük ellen. Meg kell mondjam, aggodalommal tölt el, hogy két olyan elnökjelölt áll ma itt előttünk, aki közül az egyik egy nyíltan szegregációpárti politikust választott alelnökké, a másikuk pedig egy olyan déli megye kormányzója, ahol nap mint nap érnek atrocitások afrociron embereket és folyamatosan hátrányos megkülönböztetés éri őket, mindez a hatóságok hallgatólagos beleegyezésével. A kérdésem Önökhöz az, hogy milyen garanciákat tudnak vállalni az afrocironok elleni jogsértések felszámolása érdekében? Elnökként készek elősegíteni, hogy a jelenleginél több színesbőrű ember dolgozzon az állami hivatalokban, vagy akár a President Palace-ban?
Harvey Dent: Én ellenzem a szegregációt, de tisztelem a megyei autonómiát. Az állami szinten teljesen meg kell szüntetni a szegregációt. Én ezt vállalom és az elelnököm tudta ezt, amikor felkértem és elfogadja. Megyei szinten a megyékre kell bízni a döntést és a helyi lakosokra. Azonban szimpatizálok azokkal, akik nem akarnak olyan helyen élni, ahol szegregáció van, így az állam segíteni fogja azokat, akik olyan helyre költöznének, ahol nincsen szegregáció. Ez egyrészt úgy vélem motiválni fog minden megyét a szegregáció felszámolására, hiszen kiürülhetnek egyes megyék, ha ott megmarad. Másrészt minden alkotmányos jogot biztosítani kell midenkinek. Ha valamelyik megye ezt nem fogja betartani az állam a jog minden eszközzel élni fog.
Nick Robertson: West kormányzó válaszolhat.
René West: Uram, én támogatom a feketék teljeskörű integrációját és jogaiknak szabad gyakorlását, de ez Cironia. Ha én leszek az elnök, senki sem kaphat csak azért pozíciót mert nő vagy férfi, vagy fehér vagy fekete. Mindenki érdemei szerint juthat majd előre. De semmi esetre sem lesz bezárva az ajtó az afro ciron közösség előtt, hogy hivatalhoz jussanak. Cookban már évek óta nincsen szegregált választás. Ez egy olyan alapvető jog, amit kapásból kötelezővé kell tennünk mindenhol, megyei autonómia ide vagy oda. Minden ciron állampolgárnak joga van szavazni. Együtt kívánok majd működni a polgárjogi szervezetekkel, hogy Cironiat bevezessük a jövőbe és egy új, elfogadó, békésebb társadalmat teremtsünk. Északon és délen egyaránt. Nem lesz az iskolákban vagy a hivatalokban sem szegregáció, ahogy az egészségügyi ellátások során sem. Ideje ezt a maradi rendszert szépen, fokozatosan lebontani.
René West: Nem kötelező mindenkit szeretnünk, de nem korlátozhatunk senkit sem demokratikus jogaiban. Cironia pedig nem lesz az elnyomás hazája, sokkal inkább a lehetőségeké, ami mindenkit megillet. Fehéret, feketét egyaránt. A szegregáció kérdését a legfontosabb pontnak ítélem meg, így ezzel rögtön az első évben foglalkozni kívánok, a Kongresszus támogatásával természetesen.
Nick Robertson: Mr. Dent?
Harvey Dent: A szegregált megyékben is szavazhat mindenki jelenleg is. A szegregáció nem azt jelenti, hogy nem szavazhat valaki. Egyébként nem szabad az akaratunkat az emberekre ráerőltetni még elnökként sem.
Nick Robertson: És az utolsó szó jogán West kormányzó reagálhat.
René West: De nem könnyítik meg az emberek életét ezekben a megyékben. Sok feketének a kedve is elmegy, hogy szavazni menjen, mert atrocitások érik közben is. Persze Ön erről nem sokat tudhat, hiszen a ciron Délt csak képeslapon láthatta meg most a kampánya során először.
Harvey Dent: Épp ezért támogatni fogjuk, hogy olyan megyékben élhessenek, ahol nincs szegregáció. Az állam segíteni fogja ezeket a belső migrációs folyamatokat.
Nick Robertson: Köszönöm Uraim, ezzel véget ért a második elnökjelölti vita. Köszönöm, hogy megjelentek, köszönöm a kérdezőknek, azoknak is, akik most nem jutottak szóhoz. Megköszönöm a háttérdolgozók munkáját, és Renly segítségét is.
Nick Robertson: Remélem ez a vita is segít, hogy Önök közelebb jussanak ahhoz, hogy kit akarnak támogatni a novemberi választáson. Jó éjszakát, Cironia!
Harvey Dent: Én köszönöm a lehetőséget! Viszontlátásra! (integet a jelenlévőknek, kezet nyújt ellenfelének és a moderátornak, majd a közönség soraiba megy beszélgetni a választókkal)
René West: (West kedélyesen integet, megköszöni a moderátorok munkáját, kezet ráz Denttel)
Nick Robertson: Üdvözlök mindenkit, ez itt az 1958-as elnökválasztások második, town hall vitája, ahol a jelenlévők kérdezhetnek, illetve a nézőinknek volt lehetősége beküldeni a kérdéseiket, amelyek közül mi választunk. A vitára azok a jelöltek kaptak meghívást, akik legalább öt felmérés mindegyikében elérték a 15 százalékot. Ebből kifolyólag ma Harvey Dent a Progresszív Párt, és René West a Reform Párt elnökjelöltjét fogják látni. A vita menete egyszerű lesz. Aki a kérdést kapja, három percet kap, hogy kifejtse véleményét, arra lehet két percben reagálni, majd mindkét vitázót megilleti még 1-1 perc viszontválasz. Én Nick Robertson vagyok, ma Renly Andersonnal fogjuk moderálni a vitát. Most pedig köszöntsék Harvey Dentet, a Progresszív Párt elnökjelöltjét, és René West cooki kormányzót, a Reform Párt elnökjelöltjét!
Harvey Dent: (Harvey Dent integetve érkezik be. Kete nyújt a moderátornak és nem utolsó sorban ellenfelének is. Ezután a számára kijelölt helyre megy.)
René West: (West mosolyogva lép be, miközben integet, kezet ráz minden jelenlévővel)
Nick Robertson: Rögtön a közepébe vágunk, az első kérdést Jamestől kapja Harvey Dent.
HarveyDent: Várom is a kérdést. (mosolyog).
James Greenfield: Jó estét kívánok! Mr. Dent, a progresszívek hagyományosan sokat beszélnek gazdasági és szociális politikáról, viszont a vállalkozók irányába meglehetősen keveset szólnak. Huszonéves koromban, amikor beindítottam első vállalkozásomat, azt tapasztaltam, hogy számos piaci és bürokratikus akadály állt előttem. Az a kérdésem Önhöz, hogy miként kívánja ösztönözni és támogatni a ciron kis- és középvállalkozásokat, különös tekintettel a vállalkozó kedvű fiatalokra?
Harvey Dent: Kedves James! Nagyon fontos a ciron gazdaság szempontjából a kis- és középvállalkozások szerepe. Először is egy vállalkozás megkezdéséhez fontos a tőke. Ez nem minden fiatalnak áll rendelkezésére és ebben tud az állam segíteni kedvező, államilag támogatott hitelekkel. De ez sem lehet ingyen pénz, fontos, hogy életképes üzleti tervet tegyen le, amit egy minisztériumi bizottság értékel, melyben nem csak állami hivatalnokok kaphatnak helyet. Ezen kívül az adminisztratív akadályokat le kell bontani, de ezt nem lehet eszetlenül csinálni. A vállalkozás típusától függően lehet az engedélyeket csökkenteni, de természetesen egy étteremnél fontosak a szabályok. Ehhez a vállalkozóat is meg kell hallgatni, a politikusok nem dönthetnek az érintettek meghallgatása nélkül. Fontos, hogy a munkavállalás egyszerűsített formályát is bevezessük, amely a munkavállalóknak és a vállalkozóknak is jók. Illetve a kis- és középvállalkozásoknak adójóváírást is lehet biztosítani az első pár évben.
Nick Robertson: René West válaszolhat.
René West: Nem értek egyet azzal hogy újabb és újabb sóhivatalokat hozzunk létre, amik viszik a pénzt. Az adminisztrációs terheket csökkenteni kell, a bürokráciát pedig átláthatóbbá tenni. Én ebben hiszek.
Nick Robertson: Mr. Dent reagálhat.
Harvey Dent: Hát mivel én sem említettem ilyesmit nem gondolom, hogy ez az elmondottakra volt reakció, így nem reagálnék.
René West: A minisztériumi bizottság szerintem lefedi ezt. Nem bizottságokat kell nyakra főre létrehozni.
Harvey Dent: Hát, ha ingyen osztogatja a közpénzt, az nnyilván nem lesz hatékony és eredményes gazdaságfejlesztés. Az életképtelen vállalkozásokanak nem lehet közpénzt adni. Osztogassa felelőtlnrül a saját pénzét, ne a közös vagyont. (vége)
René West: Senki sem ingyen pénzről beszélt, az balos felfogás lenne, de ezt magának nem kell bemutatnom. Önök mást sem csinálnak, csak a jobb oldali kormány által megtakarított pénzeket osztogatják.
Harvey Dent: Ezt mondjuk tényekkel is alá kéne támasztani. Melyik megye csinálja ezt, vagy az állam? Ne dobálózzon a szavakkal, tényeket, tényeket kérek.
Renly Anderson: A következő kérdést egy belforti farmer küldte levélben Mr. Westnek: „Simon Rigsby vagyok, Belfort megyei farmer. Az utóbbi években számos állami program segítette a farmgazdaságok modernizációját, azonban sajnos ezek lassan mintha lecsengőben lennének. Őszintén szólva bíztam benne, hogy Mike Jezza elnökjelöltként a zászlajára tűzi a belforti farmerek érdekeit, most viszont Önökre hárult ez a feladat. Ön személy szerint mit ígér a farmekeknek, ha megválasztják Cironia elnökévé? Illetve ehhez tartozóan kérdezném, hogy miként segítené, hogy a ciron farmerek jobban el tudják adni terményeiket, akár a nemzetközi piacon is?”
René West: Köszönöm a kérdést. Azt mindenki tudhatja rólam, hogy Cook megyében a farmerek és a farmer gazdaságok nagy barátja vagyok. Én mind a mai napig hiszem, hogy Cironia egy hagyományosan agrár központú ország, ahol ennek ellenére helye van a szolgáltatási szektornak az iparnak is. De fiatal nemzetünket a ciron zöldségek és gyümölcsök tették naggyá. Emelkedő pályán kell tartanunk ezt az ágazatot továbbra is. Első körben az éves előirányzatokban ismét szerepelni fognak különböző mezőgazdasági pályázati pénzalapok, differenciáltan, így mindenki megtalálhatja azt, amire leginkább szüksége lesz. Továbbá sokkal nagyobb teret kapnak a gazdák a felhasználást tekintve. Nem korlátozzuk majd őket, hogy csak gépeket vehetnek. Szinte már mindenkinek van gépe, új területeket is támogatnunk kell.
Ezen túl életre fogjuk törvényileg hívni a mezőgazdasági káralapot, hogy a clarki és burkhilli katasztrófákat enyhíteni tudjuk és egy biztos alapot és hátteret nyújtsunk a sokat kockáztató gazdáknak. De nem állunk meg ennyinél. Országos Agrárképzési programokat fogunk megyénként indítani, a Mezőgazdasági Minisztériummal karöltve, aminek hála a gazdák megismerhetik az új módszereket, akár külföldről is, fejlődhetnek, gyarapodhatnak és végső soron minőségi növekedést érhetnek el. Támogatni fogjuk ennek megfelelően a mezőgazdasági kutatásokat is, partneri megállapodásokat kötünk a nemzeti egyetemeinkkel. És nem feledkezünk meg az agrárlogisztikai fejlesztésekről sem, együttműködve minden megyével és a helyi vezetéssel. Ezt ígérem a farmereknek és a mezőgazdasághoz kötődő vállalkozóknak, családoknak.
Renly Anderson: Mr. Dent reagálhat.
Harvey Dent: A farmerek gondjára a vámrendszer bevezetése a megoldás. Ez a hazai piacon erősíti a helyzeteiket és külföldön is segíthet a piacok megnyitásában. Ugyanis kétoldalú egyezményeket köthetünk, ahol a most farmerok által fizetendő vámokat csökkenteni tudjuk, amiért cserébe mi más termékek vámját csökkentjük. Olyanokét, amire szüksége van az országnak és nem termeljük meg. Most nagyon nagy vámokat kell megfizetniük a fermereknek, de ezt a kétoldalú egyezményekkel csökkenthetjük. Emellett fontosnak tartom a mezőgazdasági vállalkozások pályázati támogatását is. A többi említett program is támogatható és van benne ráció.
Renly Anderson: Mr. Westé a szó viszontválaszra, ha élni kíván vele.
René West: Továbbra is visszautasítom a mezőgazdasági termékekre kivetett vámokat. Mr. Dent szándékosan félremagyarázza a véleményemet. Tisztában vagyok vele, hogy a behozott termékekre vonatkozik. Viszont mit gondol, hogy reagál egy nemzet, ha büntetjük a termékeiket? Példának okáért. A cooki avokádó idéntől kezdve vámmentesen került az Egyesült Államokba. Ha elkezdünk vámháborúzni vajon meddig tehetjük meg ezt Cook megyében? De beszélhetnék a többi megye prémium termékéről is. A clarki kukoricáról, a déli gyapotról és rizsről, a monroe-i gyümölcsökről. A partnereinket kell okosan megválasztani és a megfelelő megállapodásokat kell kötni hosszútávra, nem egyből vámokat kivetni. A ciron agrártermékek pedig önmagukban is versenyképesek idehaza. Inkább vezessük meg a „hazai termék” jelzést, az igazán lokálpatrióta ciron fogyasztói társadalom pedig vevő lesz a magas minőségű hazai termékekre, ezt számos felmérés bizonyítja országszerte.
Harvey Dent: Minden országbe a kivitelre vámot kell fizetni. Nincs olyan egyezmény érvényben, ami ezt felülírja, azt a kormányoknak kell megkötni és a kormány nem kötött senkivel ilyen egyezményt. Sem a mostani sem a Taylor-kormány. Nincsen vámmentesség. Mr. West téved ebben. Most minden kivitt termékre minden országba meg kell fizetni a vámot. De a behozatalra nincs vám. Ezen változtatni kell.
Nick Robertson: Újabb kérdés következik.
Nick Robertson: Levélben érkezett kérdés Harvey Denthez Mike-tól, Perry megyéből: Egyre komolyabb gondot okoznak a kommunisták a fejlett, demokratikus világnak, és félve tapasztaljuk, mi ciron katolikusok, hogy mi folyik Európában. A kampány során Ön kevesebb szót ejtett a nemzetbiztonsági kérdésről, megtenné, konkrétumokkal alátámasztva, hogy mit tenne a kommunista veszély elhárítására?
Harvey Dent: Először is jeleznm, hogy nagyon sokat beszéltem a nemzetbiztonságról. A kommunizmus elleni harcot belföldön és külföldön is erősíteni kell. Belföldön a CIO és a CCA erejét kell növelni. Elsősorban úgy gondolom a kommunizmussal fogalalkozó külön ügyosztályt, igazgatóságot kell létrehozni. Emellett fontos a megyei rendőrségek joghatóságának erősítése is, ezt a megyék vezetőivel kell egyeztetni, hogy esetleg milyen jogi módosítások szükségesek a megyi rendőrségek megerősítésére. Külföldön több fronton is kell küzdeni. Egyrészt a diplomácia fegyvereit is kell használni az ENSZ-ben. A NATO szövetségeseinkkel erősíteni kell a ktaonai és a polgári hírszerzési kapcsolatokat, szükséges az információmegosztás. Emellett gazdaságilag és ha kell katonailag is segíteni kell azokat az országokat, ahol a kommunizmus még csak terjedőben van és ott a demokratikus erőket kell támogatni. Emellett ezen a területen is szükség van a folyamatos fejlesztésre. (folyt)
Harvey Dent: Tudományos fejlesztésre és kutatásra van szükség a nemzetbiztonság, a katonaság és a hírszerzés területén is.
Nick Robertson: West kormányzó válaszolhat.
René West: Úgy gondolom Mr. Dent bántóan keveset szól a hadsereg fejlesztéséről és annak átszervezéséről. Hiszen egy esetleges invázió esetén fel kell, hogy legyünk készülve. A kubai események pedig mindezt csak megerősítik, miközben a progresszív párt Platónról meg „valódi” kommunista eszmékről zagyvál. Nekem viszont konkrét elképzeléseim vannak a hadsereget illetően. A többi intézkedés időszerűségével viszont egyetértek. Feltéve, hogy nem azt plántáljuk a rend éber őreinek a fejébe közben, hogy a kommunizmus csak egy gondolat és csak egy eszme, önmagában nem veszélyes…
Nick Robertson: Mr. Dent válaszolhat.
Harvey Dent: A törvények nem vonatkoznak jelenelg eszmékre. Embereket csak tetteikért lehet elítélni, ha vétenek a törvények ellen. Remélem ebben West úr is egyetért velem. A katonai fejlesztésekről most is beszéltem, de konkrétumokat nem tudok mondani, mert nem vagyok katonai szakember. Nem tudom milyen fegyverfejlesztésekre van szükség és mód. A katonai átrendezésről pedig nem látom szükségességét, a mostani hadsereg felosztás szerintem megfelelő: légierő. haditengerészet, hadsereg, katonai hírszerzés. West urat sem hallottam ilyen átszervezésről beszélni és talán most kifejthetné, milyen átszervezésére gondol.
Nick Robertson: West kormányzó válaszolhat, utoljára.
René West: Talán lapozgatnia kéne a programfüzetem (átnyújt egyet Dentnek). Egyébként ideje lenne eldönteni, hogy mikor határolódik el a házelnöktől és mikor áll ki mellette, mert minden héten mást tapasztalunk...
Nick Robertson: Most Jim teheti fel a kérdését René Westnek:
Jim: Ön a kampány során sokszor beszélt a minimálbér bevezetéséről, támogatta a társadalombiztosítási járandóságok megemelését, emellett a fiskális szigorról ismert Gregory McInnist választotta társául. Nem gondolja, hogy itt komoly ellentmondások vannak? Hogyan növelné a kiadásokat úgy, hogy közben éppen a kiadásokat faragná vissza?
Harvey Dent: Mivel nem ért egyet? Talán gondolataiért és elítélne valakit, nem csak a tetteiért? Ez már lassan a politikai kommunisták gondolkozásmódja.
Harvey Dent: Vagy másképpen - hogy mindenki értse - a bolsevik módszer.
René West: Aki ismer, tudja hogyan viszonyulok a bolsevikokhoz. Nem nekem van mit magyaráznom e téren...
Nick Robertson: A kérdésre várom a válaszát, kormányzó úr.
Harvey Dent: Nekem sincs, az biztos, és egy progresszív politikusnak sem. A Progresszív Párt minden politikusa elmondta már százszor, hogy harcolni kell a kommunizmus ellen és ha kell százegyszer is elmondjuk. Mindenki a pártban, nincs kivétel. Ha valaki mást állít az hazudik és pont.
René West: Először is a kiadási oldalról. Nem egy nap alatt fogunk egyről a tízre jutni. Apró lépésekben fogjuk növelni az ilyen irányú kiadásokat. Mindezt úgy, hogy közben más területeken megspóroljuk, például a hivatali pazarlásokon.
Ezen felül az a célunk, hogy a gazdasági mutatók lehetővé tegyék a különféle egyéb kiadások növelését. Azonban egy dolog egyértelmű: ha a gazdasági helyzet és eredmények ezt nem teszik lehetővé, akkor nem fogjuk erőltetni, mert azzal veszélybe sodorjuk az országot. Felelős pénzügyi döntéseket fogunk tenni minden esetben, és ezért is választottam magam mellé McInnis szenátort, akinek a neve egybeforrt a deficit elleni küzdelemmel.
Nick Robertson: Mr. Dent válaszolhat.
Harvey Dent: A felelőtlen ígérgetés tipikus formája. Most ígérik, hogy lesz minimálbér és kiadásnövekedés. Bezzeg, ha nem tartják be, akkor a "gazdasági helyzet nem engedi". Ezt látni kell előre. Egyébként az első költségvetési év után közel 20 milliárdos játéktere van a következő kormányzatnak, mivel az adósság visszafizetése után ennyivel több forrása lesz a kormányzatnak. Ezt egy felkészült jelölt tudná, tisztában lenne a lehetőségekkel. Csak utána kell nézni a dolgoknak.
Nick Robertson: West kormányzó reagálhat.
René West: De egy felkészült jelölt azt is tudja, hogy nem egy év alatt kell megterhelni az államkasszát minden ígérettel. És a minimálbér nem elsősorban az államháztartást fogja terheleni. A minimálbér bevezetése az előirányzatoktól független lesz. Nincs itt felelőtlen ígérgetés, ahogy Cookban sem volt soha. Progresszv oldalról viszont láthatunk egy kvázi elcsalt elnökválasztást, ahol a beígért programokból vajmi kevés valósult meg.
Harvey Dent: Igen a minimálbér a vállalkozókat terheli majd. West úr megint könnyen játszik más emer pénzével, ahogy ezt már korábban is kifejtette.
Nick Robertson: Most Martha teheti fel a kérdését Harvey Dentnek:
Martha: Mr. Dent! Ön nemrégiben azt mondta, hogy politikusoknak nincs helye a templomokban, gyülekezetben, Ön ezt tiltaná. Én Petersonból jövök, ahova a helyi és országos politikusok is ellátogatnak, amikor éppen istentisztelet van, vagy éppen bingózunk. Ön nem tette még látogatását a kampány során egy istentiszteleten sem. Nem gondolja, hogy egy ilyen gesztussal erősítené a választói és az Ön közötti kapcsolatot? Miért nem hiszi, hogy a spirituális tér elkülöníthető a politikaitól?
René West: És még maguk mondják, hogy a munkásokért vannak? Ez szégyen uraim... Íme az elit véleménye a ciron munkavállalókról, akiket a mamutvállalatok pénze motivál és az tart hivatalban.
Nick Robertson: Tiszteljük meg azzal Marthát, hogy most az ő kérdésére koncentrálunk, köszönöm.
Harvey Dent: A szakszervezetek a kollektív szerződéssel tisztességes bért tudnak kiharcolni. Ja és a szakszervezeteket éppen a progresszívok hozták létre. Hoppá. És most Marthának a válasz: először is én nem mondtam, hogy a politikusok ne mehetnének istentiszteletre, ne járhatnak templomba. Én azt mondtam, hogy a kampányt ne az istentiszteleteken végezzék. Ez szerintem az egyházak védelmében van. Az egyházak természetesen minden politikai és társadalmi témában kifejthetik a véleményüket. A politikusok kampányidőben ne kampányoljanak szerintem templomban. Természetesen ez csak az én véleményem és nem fogok semmit sem tiltani elnökként, ha erre is kíváncsi a kérdező. És a véleményem is csak kampányidőszakra vonatkozik. Én nem fogom az egyházakat kihasználni, nem fogom kihasználni az egyházakat. Másrészt minden egyházat egyenlőnek tekintek és nem akarok egyet sem kiemelni a többi közül, mindegyik egyház egyenlő a szememben.
Nick Robertson: Mr. West következik.
René West: Kampányidőszak ide vagy oda, attól még az ember gyakorolhatja a vallását. Miért ne mutatkozhatna ettől még valaki istentiszteleten? A legtöbb ilyen esetben pedig a jelöltek utólag tartottak sajtótájékoztatót. De tény volt, hogy a templomban lett megtartva. Én ebben nem látok semmi kivetnivalót.
Harvey Dent: Ne forgassa ki a szavaimat West úr, maradjon a normális stílusnál. Nem mondtam, hogy ne gyakorolja valaki a vallását. Ne állítson ilyet. Én nem fogok kampányolni istentiszteleten és kész. Ez a személyes véleményem. Ha valaki más megteszi, arról meg lesz a véleményem, de ez csak személyes vélemény.
René West: Ez legyen az Ön problémája, én viszont igyekszem a társadalom minden rétegét megismerni és minden irányú problémájukat meghallgatni. Minél többet lát az ember, annál többet tehet. Persze ön ezt nem értheti, hiszen eddig csak vesztett, ahol indult.
Nick Robertson: Eugene levélben kérdez René Westtől: A kampány során Ön kifejtette, hogy támogatja a kötelező minimálbért, a társadalombiztosítási kiadások növelését, állami közmunkaprogramot az infrastrukturális fejlesztésekhez kapcsolhatóan. Én közgazdászként igen aggódok a költségvetési egyensúlyért, nem szeretném, ha az ország hitelből élne. Hogy kívánja megteremteni azt az üzletbarát gazdaságot, amely ezeket a kiadásokat megtermelik? Hogy kívánja stabilan tartani az ország gazdasági növekedését?
Harvey Dent: Én is meghallgatom őket, csak nem használom ki Önös érdekbőm kampánycélra a vallást. Ettől még meghallgatom őket. És a kettőnek nincs köze egymáshoz. Olyan, mintha az almát hasonlítaná a körtéhez. De ezt gyakran használják a populisták.
René West: Ezt a kérdést már előtte kifejtettem. A felesleges kiadásokat csökkenteni akarjuk. És nem mindent egyszerre akarunk majd. És az aktív külpolitikával új piacokat teremtünk, hogy gazdaságunk még tovább szárnyaljon. Ne aggódjanak emberek, nem fogunk hitelből dőzsölni. A szavamat adom
Nick Robertson: Mi az Ön hosszú távú terve? Hogy képzeli a kiadások növelését és csökkentését egyidőben? Vagy adót emelne? A kérdésem után Harvey Dent válaszolhat.
René West: AZ előirányzatok és a költségvetés is rengeteg tételből tevődik össze tisztelt Uram. Ez egy kis sakkozást igényel majd, hogy mi az amit faragunk, mi az amit növelünk. Ha pedig az ország teljesítménye lehetővé teszi, nem is kell csökkenteni semmit. De látnom kell előbb elnökként a pontos számokat. Egy biztos, nem az a cél, hogy újabb és újabb adónemekkel sanyargassuk a derék dolgos ciron polgárokat.
Harvey Dent: Cookban is bevált. Egyébként a gazdaság fejlődésének fontos lépése költségvetési támogatása a fejlesztéseknek. De ez nem ingyenpénz, a költségvetési támogatás pályázati úton történhet meg céltámogatás formájában és megfelelő módon kell felhasználni. Egyébként sokat kell ölteni a kutatásra és fejlesztésre. Úgy gondolom a tudományba és oktatásba kell fektetni a hosszú távú fejlődés érdekében. A költségvetésben sok mindenre lehet költeni úgy, hogy ne legyen deficit. Jó példák Union, Peterson és Crowley. progresszív vezetés, gazdasági fejlődés és deficitmentes költségvetés úgy, hogy minden területre költünk.
Nick Robertson: West kormányzó válaszolhat.
René West: Ön biztos azt is nyomon követi, hogy az azt megelőző években mennyit spórolt össze Cook megye. Az idei év egy nagy szabású befektetés volt a jövőbe. Egy lépést hátra, hogy hármat tegyünk előre. Nem hitelből élt a megye, hanem az azt megelőző évek kemény munkájának gyümölcséből. És ez működhet nagyban is, ha nem pazarlunk és okosan használjuk fel a kezünkben lévő forrásokat. Cook a kis lehetőségeiből teljesít évek óta erőn felül, egy gazdasági példa lett a legkisebb megyéknek is. Aki ezt elvitatja, az vagy ostoba vagy hazudik.
Nick Robertson: Mr. Dent válaszolhat.
Harvey Dent: A számok magukért beszélnek. Várom a következő kérdést.
Renly Anderson: Az utolsó kérdés mindkettejükhöz szól és Doc fogja feltenni. Először Mr. Dent válaszolhat, aztán Mr. West.
Doc Christian: Doc Christian vagyok, polgári jogi aktivista. Jómagam évtizedek óta küzdök a színesbőrűek jogaiért és hátrányos megkülönböztetésük ellen. Meg kell mondjam, aggodalommal tölt el, hogy két olyan elnökjelölt áll ma itt előttünk, aki közül az egyik egy nyíltan szegregációpárti politikust választott alelnökké, a másikuk pedig egy olyan déli megye kormányzója, ahol nap mint nap érnek atrocitások afrociron embereket és folyamatosan hátrányos megkülönböztetés éri őket, mindez a hatóságok hallgatólagos beleegyezésével. A kérdésem Önökhöz az, hogy milyen garanciákat tudnak vállalni az afrocironok elleni jogsértések felszámolása érdekében? Elnökként készek elősegíteni, hogy a jelenleginél több színesbőrű ember dolgozzon az állami hivatalokban, vagy akár a President Palace-ban?
Harvey Dent: Én ellenzem a szegregációt, de tisztelem a megyei autonómiát. Az állami szinten teljesen meg kell szüntetni a szegregációt. Én ezt vállalom és az elelnököm tudta ezt, amikor felkértem és elfogadja. Megyei szinten a megyékre kell bízni a döntést és a helyi lakosokra. Azonban szimpatizálok azokkal, akik nem akarnak olyan helyen élni, ahol szegregáció van, így az állam segíteni fogja azokat, akik olyan helyre költöznének, ahol nincsen szegregáció. Ez egyrészt úgy vélem motiválni fog minden megyét a szegregáció felszámolására, hiszen kiürülhetnek egyes megyék, ha ott megmarad. Másrészt minden alkotmányos jogot biztosítani kell midenkinek. Ha valamelyik megye ezt nem fogja betartani az állam a jog minden eszközzel élni fog.
Nick Robertson: West kormányzó válaszolhat.
René West: Uram, én támogatom a feketék teljeskörű integrációját és jogaiknak szabad gyakorlását, de ez Cironia. Ha én leszek az elnök, senki sem kaphat csak azért pozíciót mert nő vagy férfi, vagy fehér vagy fekete. Mindenki érdemei szerint juthat majd előre. De semmi esetre sem lesz bezárva az ajtó az afro ciron közösség előtt, hogy hivatalhoz jussanak. Cookban már évek óta nincsen szegregált választás. Ez egy olyan alapvető jog, amit kapásból kötelezővé kell tennünk mindenhol, megyei autonómia ide vagy oda. Minden ciron állampolgárnak joga van szavazni. Együtt kívánok majd működni a polgárjogi szervezetekkel, hogy Cironiat bevezessük a jövőbe és egy új, elfogadó, békésebb társadalmat teremtsünk. Északon és délen egyaránt. Nem lesz az iskolákban vagy a hivatalokban sem szegregáció, ahogy az egészségügyi ellátások során sem. Ideje ezt a maradi rendszert szépen, fokozatosan lebontani.
René West: Nem kötelező mindenkit szeretnünk, de nem korlátozhatunk senkit sem demokratikus jogaiban. Cironia pedig nem lesz az elnyomás hazája, sokkal inkább a lehetőségeké, ami mindenkit megillet. Fehéret, feketét egyaránt. A szegregáció kérdését a legfontosabb pontnak ítélem meg, így ezzel rögtön az első évben foglalkozni kívánok, a Kongresszus támogatásával természetesen.
Nick Robertson: Mr. Dent?
Harvey Dent: A szegregált megyékben is szavazhat mindenki jelenleg is. A szegregáció nem azt jelenti, hogy nem szavazhat valaki. Egyébként nem szabad az akaratunkat az emberekre ráerőltetni még elnökként sem.
Nick Robertson: És az utolsó szó jogán West kormányzó reagálhat.
René West: De nem könnyítik meg az emberek életét ezekben a megyékben. Sok feketének a kedve is elmegy, hogy szavazni menjen, mert atrocitások érik közben is. Persze Ön erről nem sokat tudhat, hiszen a ciron Délt csak képeslapon láthatta meg most a kampánya során először.
Harvey Dent: Épp ezért támogatni fogjuk, hogy olyan megyékben élhessenek, ahol nincs szegregáció. Az állam segíteni fogja ezeket a belső migrációs folyamatokat.
Nick Robertson: Köszönöm Uraim, ezzel véget ért a második elnökjelölti vita. Köszönöm, hogy megjelentek, köszönöm a kérdezőknek, azoknak is, akik most nem jutottak szóhoz. Megköszönöm a háttérdolgozók munkáját, és Renly segítségét is.
Nick Robertson: Remélem ez a vita is segít, hogy Önök közelebb jussanak ahhoz, hogy kit akarnak támogatni a novemberi választáson. Jó éjszakát, Cironia!
Harvey Dent: Én köszönöm a lehetőséget! Viszontlátásra! (integet a jelenlévőknek, kezet nyújt ellenfelének és a moderátornak, majd a közönség soraiba megy beszélgetni a választókkal)
René West: (West kedélyesen integet, megköszöni a moderátorok munkáját, kezet ráz Denttel)
Al Moritz: Kedves Barátaim, Mark Harmon Kormányzó, Peter Noun és Peter McCain Szenátorok, Harvey Dent és René West Elnökjelöltek, Gregory McInnis Szenátor és Alelnökjelölt! Szeretnék mindenkit köszönteni, aki úgy döntött, hogy személyével emeli a ma este fényét. Újra választási év van, újra a zsebükbe kell nyúlni a politikusoknak. Azért is olvastam fel ilyen sokak nevét, hogy tudják, mit várunk el tőlük. Ma este folytatjuk a hagyományunkat. Idén a kommunizmus elől elmenekült európai és dél-amerikai családoknak segítünk beilleszkedni, azoknak, akik hazánkat választották új lakhelyüknek. Segítsünk nekik, hogy ne csak lahkelyük, hanem hazájuk is legyen Cironia! Itt van a körünkben, ahogy említettem, a két elnökjelölt, de szerintem senkit sem lep meg, hogy Ed Glover elnök ide se jött el. Itt van viszont George Taylor, Cironia első elnöke, aki ekként előléphetne utódja helyetteséül. Elmehetne beszélni a Kongresszus elé, felavathatna pár gyárat, addig Glover elnök pihen. Szeretném üdvözölni Harvey Dent progresszív elnökjelöltet. Itt is kell majd beszélnie, de megnyugtatom, hogy nem muszáj Ed Glover szóba hozni itt sem. René Westet is üdvözlöm a piros sarokban, Cironia első számú kormányzóját, aki meg itt végre tud közös fényképet csinálni Taylor elnökkel. Ami az elsőnél hátrány, a másiknál már előny – szoktam mondani. Szeretném megköszönni minden adományozónak, hogy megjelent, mindenkinek, aki ebben az évben adott nekünk valamiféle segítséget, hogy integráljuk ezeket a családokat, és itt szeretném megragadni a lehetőséget, hogy elmondjam, ettől kezdve minden évben tartunk ilyen vacsorákat. Már csak azért is, hogy minél több politikust leégessünk. Most pedig következzen Harvey Dent és René West.
Harvey Dent: Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Nagyon örülök a meghívásnak, jó egy kicsit könnyedebb hangulatban beszélgetni az emberekkel. Igazából nagyon sokáig nem volt biztos, hogy jövök, mert engedélyt kellett kérnem a vezetőimtől: a szakszervezetek vezetőitől, a pártelittől, és a bolsevik uraimtól. Ebben a kampányban úgy is megtudtuk, hogy csak őket képviselem. De szerencsére elengedtek engem, így itt lehetek. Őszinte leszek Önökkel nem vagyok a humor nagy ágyúja, de mindenképpen jól érzem magam itt, mert helyettem mások sziporkáznak, ha én nem is. Itt is van például a Reform Párt jelöltje, vagy éppen jelöltjei. Mert hát ugye ketten is vannak a pártból, akik elindulnak az elnökválasztáson. Remélem a választóik tudják, hogy melyik is a hivatalos jelöltjük, mert én már kissé összezavarodtam. Bár ez a helyzet éppenséggel nekem kedvező, hiszen így könnyen egy negyven százalék szavazattal is nyerek egy megyét. De ez legyen az ő problémájuk. Hol is van? (körbenéz a nézők között) Áhh igen, ott is van René West a deficit nagy ellensége. Csak ezt a deficit nem tudja és beköltözött Cook megyébe. Remélhetőleg sikerül onnan kipaterolnia kormányzóként, mert reményeim szerint ott fogja folytatni a munkát. De persze nem csak a deficittel van jó kapcsolatban René, hanem a szakszervezetekkel is. Mindenki láthatja, hogy jobb kapcsolatuk nem is lehet és a munkások biztos rá fognak szavazni. Egyébként meg kell dicsérnem Renét: ez előválasztás során sikerült integrálni mindkét felének programját így tulajdonképpen mindenkinek ígér valamit, ha nem indulnék jelöltként, tuti rá szavaznék. És persze ott van Trump is, aki a kommunisták legnagyobb ellensége, az Alkotmány nagy védelmezője. Bár ezt bárki másról is el lehet mondani a jelöltek közül, szóval nem igazán tudom mi az ő karaktere. Az igaz, hogy volt katona és most így úgy viselkedik. Csak szerintem inkább a láthatatlan ellenséggel küzd. Mert velem biztosan nem, mert semmiképpen nem velem, mert az Alkotmányt én is tiszteletben tartom és persze a megyei autonómiát is. Persze könnyű másokat kritizálni, és csak az teheti meg, aki magában is látja a hibákat. Sajnos nem tudtam magam tartani az ígéretemhez, hogy ne az ellenfeleimmel foglalkozzak a kampány során. Bár igyekeztem önmagamat és a programomat népszerűsíteni, de sajnos nem tudtam ehhez teljesen tartani magamat. Ezt annak tudom be, hogy olyan képtelen állítások kerültek elő a kampány során, amit muszáj volt időben cáfolni. Egyébként ha a kampányt akarom akkor egy kicsit csalódóott vagyok. Aktívabb kampányra számítottam ellenfelemtől és persze több politikustól is a törvényhozói szinten. És nem csak a Reform Párt oldaláról. Úgy gondolom a jelölteknek a kampányban kötelességük megmutatni, hogy milyen a munkabírásuk és akik nem vagy csak alig kampányolnak nem érdemlik meg, hogy megválasszák őket. Még egy kicsit beszélnék az este céljáról, amit mindenképpen dicséretesnek tartok. Ez is egyfajta küzdelem a kommunizmus ellen, mert ezek az emberek a szemtanúi a kommunizmus borzalmainak és ők is segítenek nekünk a történeteik elmondásával a politikai kommunizmus elleni harcot. Végül pedig köszönöm, hogy meghallgattak. Tudom nem voltam olyan vicces, ez nem éppen az erősségem. Nem is untatom tovább magukat, adakozzanak minél többet és érezzék jól magukat. Köszönöm a figyelmet!
René West: Hölgyeim és uraim, köszönöm a meghívást, nagy megtiszteltetés egy ilyen esemény, ahol a szórakozás és élcelődés mellett valami jót is tehetünk a rászorulókért. Úgy gondolom, hogy a kommunizmus egy veszélyes eszme, mögötte egy még veszélyesebb propagandagépezettel. Persze mint tudjuk az ellenoldal szerint még Platón is kommunista volt, és persze az összes bolsevik csak megcsúfolja Marx eszméit, mert hát a kommunizmus igazából egy csudijó dolog szerintük. Nyilván Harvey Dent is csak viccelődött, amikor előbb védte a Házelnököt majd elítélte. Lehet, hogy rossz cédulát kapott Ridgefieldből. Persze a cironok nem buta emberek tudják ők, hogy ki is az a jelölt, aki érdemben kíván tenni értük és ki az, aki karriert építene, bár annak alapjai a vereségekkel átitatott malterre épülne.
René West: Mit kínálhatunk mi Reform Párti politikusok a népnek. Azt, hogy folytatjuk azt az aktív munkát, mait hírből sem ismernek baloldali kollégáink. Még a három elnökjelöltjükből is csak egy maradt néhány nap és hét után, mert a másik két delikvens belátta, hogy itt bizony dolgozni is kell. Aktívabb kampányra számítottak tőlem? Uraim, egy történelmi előválasztást nyertem meg, miközben még arra is maradt időm, hogy ne adósítsam el a kampánycsapatom. Szívből remélem, hogy a ciron polgárok figyelmesen követik az eseményeket, mert akkor látják, hogy az ország problémáit nem szabad magára a problémára rábízni, amit a progresszív politikusok képviselnek. Itt határozott fellépés és megoldások kellenek, nem a tedd ki hadd hűljön és a lassú víz, partot most effektus. Az este során azért remélem könnyed hangulatban tárgyalhatunk meg dolgokat és mutathatjuk meg, hogy mi is Cironia igazi problémája, még ha Glover elnök nincs is itt, hogy rá is mutassunk. Köszönöm
Al Moritz: Köszönöm a beszédeket Uraim. Mondanám, hogy valami szellemesebbért forduljunk az alelnökjelöltek felé, de csak az egyik van itt. A hivatalos program befejeződött, élvezzék a vacsorát, ahol az én kedvenceim kóstolhatják. Remélem ízlik, ne menjenek üres gyomorral haza.
Harvey Dent: Legalább itt van kaja. Az én adománygyűjtéseimen nem mindig van (nevet)
René West: Jól is teszi mert már így is tetemes a tartozása.
Harvey Dent: Inkább az állam és a gazdaság működését tanulmányozza West úr, mert azzal nincs tisztában, azt már láthattuk. Ne az én kampányomban kémkedjen.
René West: Elhiheti, hogy nagyon is tisztában vagyok dolgokkal. Ezért sem látnám kb 2 millió cironnal egyetemben szívesen a progresszív ámokfutást négy éven át. Megint.
Harvey Dent: Hát nem éppen úgy látjuk. A vámok működésével sincs tisztában. Azt állítja, hogy a vámrendszer a kivitelt nehezíti, pedig a behozott termékek után kell vámot fizetni. Ezzel azért tisztában kéne lenni. A gazdasági adatok nem éppen egy ámokfutást támasztanak alá, de hát biztos igaza van, itt mindenki szenved a progresszív elnyomásban, akik a kommunizmust építik itthon (nevet a hatalmas irónián).
Al Moritz: Kedves Barátaim, Mark Harmon Kormányzó, Peter Noun és Peter McCain Szenátorok, Harvey Dent és René West Elnökjelöltek, Gregory McInnis Szenátor és Alelnökjelölt! Szeretnék mindenkit köszönteni, aki úgy döntött, hogy személyével emeli a ma este fényét. Újra választási év van, újra a zsebükbe kell nyúlni a politikusoknak. Azért is olvastam fel ilyen sokak nevét, hogy tudják, mit várunk el tőlük. Ma este folytatjuk a hagyományunkat. Idén a kommunizmus elől elmenekült európai és dél-amerikai családoknak segítünk beilleszkedni, azoknak, akik hazánkat választották új lakhelyüknek. Segítsünk nekik, hogy ne csak lahkelyük, hanem hazájuk is legyen Cironia! Itt van a körünkben, ahogy említettem, a két elnökjelölt, de szerintem senkit sem lep meg, hogy Ed Glover elnök ide se jött el. Itt van viszont George Taylor, Cironia első elnöke, aki ekként előléphetne utódja helyetteséül. Elmehetne beszélni a Kongresszus elé, felavathatna pár gyárat, addig Glover elnök pihen. Szeretném üdvözölni Harvey Dent progresszív elnökjelöltet. Itt is kell majd beszélnie, de megnyugtatom, hogy nem muszáj Ed Glover szóba hozni itt sem. René Westet is üdvözlöm a piros sarokban, Cironia első számú kormányzóját, aki meg itt végre tud közös fényképet csinálni Taylor elnökkel. Ami az elsőnél hátrány, a másiknál már előny – szoktam mondani. Szeretném megköszönni minden adományozónak, hogy megjelent, mindenkinek, aki ebben az évben adott nekünk valamiféle segítséget, hogy integráljuk ezeket a családokat, és itt szeretném megragadni a lehetőséget, hogy elmondjam, ettől kezdve minden évben tartunk ilyen vacsorákat. Már csak azért is, hogy minél több politikust leégessünk. Most pedig következzen Harvey Dent és René West.
Harvey Dent: Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Nagyon örülök a meghívásnak, jó egy kicsit könnyedebb hangulatban beszélgetni az emberekkel. Igazából nagyon sokáig nem volt biztos, hogy jövök, mert engedélyt kellett kérnem a vezetőimtől: a szakszervezetek vezetőitől, a pártelittől, és a bolsevik uraimtól. Ebben a kampányban úgy is megtudtuk, hogy csak őket képviselem. De szerencsére elengedtek engem, így itt lehetek. Őszinte leszek Önökkel nem vagyok a humor nagy ágyúja, de mindenképpen jól érzem magam itt, mert helyettem mások sziporkáznak, ha én nem is. Itt is van például a Reform Párt jelöltje, vagy éppen jelöltjei. Mert hát ugye ketten is vannak a pártból, akik elindulnak az elnökválasztáson. Remélem a választóik tudják, hogy melyik is a hivatalos jelöltjük, mert én már kissé összezavarodtam. Bár ez a helyzet éppenséggel nekem kedvező, hiszen így könnyen egy negyven százalék szavazattal is nyerek egy megyét. De ez legyen az ő problémájuk. Hol is van? (körbenéz a nézők között) Áhh igen, ott is van René West a deficit nagy ellensége. Csak ezt a deficit nem tudja és beköltözött Cook megyébe. Remélhetőleg sikerül onnan kipaterolnia kormányzóként, mert reményeim szerint ott fogja folytatni a munkát. De persze nem csak a deficittel van jó kapcsolatban René, hanem a szakszervezetekkel is. Mindenki láthatja, hogy jobb kapcsolatuk nem is lehet és a munkások biztos rá fognak szavazni. Egyébként meg kell dicsérnem Renét: ez előválasztás során sikerült integrálni mindkét felének programját így tulajdonképpen mindenkinek ígér valamit, ha nem indulnék jelöltként, tuti rá szavaznék. És persze ott van Trump is, aki a kommunisták legnagyobb ellensége, az Alkotmány nagy védelmezője. Bár ezt bárki másról is el lehet mondani a jelöltek közül, szóval nem igazán tudom mi az ő karaktere. Az igaz, hogy volt katona és most így úgy viselkedik. Csak szerintem inkább a láthatatlan ellenséggel küzd. Mert velem biztosan nem, mert semmiképpen nem velem, mert az Alkotmányt én is tiszteletben tartom és persze a megyei autonómiát is. Persze könnyű másokat kritizálni, és csak az teheti meg, aki magában is látja a hibákat. Sajnos nem tudtam magam tartani az ígéretemhez, hogy ne az ellenfeleimmel foglalkozzak a kampány során. Bár igyekeztem önmagamat és a programomat népszerűsíteni, de sajnos nem tudtam ehhez teljesen tartani magamat. Ezt annak tudom be, hogy olyan képtelen állítások kerültek elő a kampány során, amit muszáj volt időben cáfolni. Egyébként ha a kampányt akarom akkor egy kicsit csalódóott vagyok. Aktívabb kampányra számítottam ellenfelemtől és persze több politikustól is a törvényhozói szinten. És nem csak a Reform Párt oldaláról. Úgy gondolom a jelölteknek a kampányban kötelességük megmutatni, hogy milyen a munkabírásuk és akik nem vagy csak alig kampányolnak nem érdemlik meg, hogy megválasszák őket. Még egy kicsit beszélnék az este céljáról, amit mindenképpen dicséretesnek tartok. Ez is egyfajta küzdelem a kommunizmus ellen, mert ezek az emberek a szemtanúi a kommunizmus borzalmainak és ők is segítenek nekünk a történeteik elmondásával a politikai kommunizmus elleni harcot. Végül pedig köszönöm, hogy meghallgattak. Tudom nem voltam olyan vicces, ez nem éppen az erősségem. Nem is untatom tovább magukat, adakozzanak minél többet és érezzék jól magukat. Köszönöm a figyelmet!
René West: Hölgyeim és uraim, köszönöm a meghívást, nagy megtiszteltetés egy ilyen esemény, ahol a szórakozás és élcelődés mellett valami jót is tehetünk a rászorulókért. Úgy gondolom, hogy a kommunizmus egy veszélyes eszme, mögötte egy még veszélyesebb propagandagépezettel. Persze mint tudjuk az ellenoldal szerint még Platón is kommunista volt, és persze az összes bolsevik csak megcsúfolja Marx eszméit, mert hát a kommunizmus igazából egy csudijó dolog szerintük. Nyilván Harvey Dent is csak viccelődött, amikor előbb védte a Házelnököt majd elítélte. Lehet, hogy rossz cédulát kapott Ridgefieldből. Persze a cironok nem buta emberek tudják ők, hogy ki is az a jelölt, aki érdemben kíván tenni értük és ki az, aki karriert építene, bár annak alapjai a vereségekkel átitatott malterre épülne.
René West: Mit kínálhatunk mi Reform Párti politikusok a népnek. Azt, hogy folytatjuk azt az aktív munkát, mait hírből sem ismernek baloldali kollégáink. Még a három elnökjelöltjükből is csak egy maradt néhány nap és hét után, mert a másik két delikvens belátta, hogy itt bizony dolgozni is kell. Aktívabb kampányra számítottak tőlem? Uraim, egy történelmi előválasztást nyertem meg, miközben még arra is maradt időm, hogy ne adósítsam el a kampánycsapatom. Szívből remélem, hogy a ciron polgárok figyelmesen követik az eseményeket, mert akkor látják, hogy az ország problémáit nem szabad magára a problémára rábízni, amit a progresszív politikusok képviselnek. Itt határozott fellépés és megoldások kellenek, nem a tedd ki hadd hűljön és a lassú víz, partot most effektus. Az este során azért remélem könnyed hangulatban tárgyalhatunk meg dolgokat és mutathatjuk meg, hogy mi is Cironia igazi problémája, még ha Glover elnök nincs is itt, hogy rá is mutassunk. Köszönöm
Al Moritz: Köszönöm a beszédeket Uraim. Mondanám, hogy valami szellemesebbért forduljunk az alelnökjelöltek felé, de csak az egyik van itt. A hivatalos program befejeződött, élvezzék a vacsorát, ahol az én kedvenceim kóstolhatják. Remélem ízlik, ne menjenek üres gyomorral haza.
Harvey Dent: Legalább itt van kaja. Az én adománygyűjtéseimen nem mindig van (nevet)
René West: Jól is teszi mert már így is tetemes a tartozása.
Harvey Dent: Inkább az állam és a gazdaság működését tanulmányozza West úr, mert azzal nincs tisztában, azt már láthattuk. Ne az én kampányomban kémkedjen.
René West: Elhiheti, hogy nagyon is tisztában vagyok dolgokkal. Ezért sem látnám kb 2 millió cironnal egyetemben szívesen a progresszív ámokfutást négy éven át. Megint.
Harvey Dent: Hát nem éppen úgy látjuk. A vámok működésével sincs tisztában. Azt állítja, hogy a vámrendszer a kivitelt nehezíti, pedig a behozott termékek után kell vámot fizetni. Ezzel azért tisztában kéne lenni. A gazdasági adatok nem éppen egy ámokfutást támasztanak alá, de hát biztos igaza van, itt mindenki szenved a progresszív elnyomásban, akik a kommunizmust építik itthon (nevet a hatalmas irónián).
Az alábbi Reform Párti kampányhirdetés 15.000 ezer újságban (15.000 x 4$ = 120.000 $) jelent meg. Forrás: Progresszív politikusok nyilatkozatai és megnyilvánulásai.
A kommunisták ellen harcolni kell, de egy ideológiáit nem lehet és nem is szabad tiltani a gondolati szabadság nevében. A kettő nagyon-nagyon különböző dolog.
//Thomas McDornish//
Az egyéni érdekek érvényesítéséért nem lehet egy ideológiát felelőssé tenni még akkor sem, ha valaki ezt hangoztatva teszi meg, mert valójában, mikor így cselekszik az ideológiát csúfolja meg és már nem is aszerint cselekszik.
//Thomas McDornish//
A kommunizmus kérdésében két dolgot külön kell választani: a Platón által megfogalmazott filozófiai társadalmi berendezkedés, a kommunizmus, nem az, amit a politikai kommunisták ma képviselnek. A kettőt szigorúan el kell választani. A politikai kommunisták, más néven a sztálinisták, lenininisták, bolsevisták, és még több nevük is van, nagyon messze vannak a filozófiai kommunizmustól. Őket nem érdekli a demokrácia, a jogállam, az egyenlőség. Ezekre kell építeni társadalmunkat és nem a Szovjet elnyomásra. Belföldön és külföldön is harcolni kell ezek ellen.
//Harvey Dent//
Itt valójában két külön dologról kell beszélni: a kommunizmusról, mint ideológiáról és a kommunistákról. Előbbi kérdése igen egyserű: egy ideológia se nem jó vagy rossz, csak amire felhasználják, azt lehet minősíteni. A másik kérdés is igen egyszerű. A magukat kommunistának nevező szélsőbaloldali politikusokat és cselekedeteiket pedig messze menőkig el kell ítélni és nem szabad engedni, hogy országunkban is előre törjenek. Akik ma kommunistának nevezik magukat nem a kommunista ideológiát követik. Bitorolják ezt a nevet. Elég csak egy filozófiatörténeti könyvet elolvasni. Tehát az egyik egy filozófiai a másik egy politikai kérdés. Felelőtlenség a kettőt egybe mosni, márpedig egyesek nagyon felelőtlenül ezt teszik."
//Eric Beal//
Ez a jelenlegi politikai kommunizmus már teljesen távol áll az eredeti filozófiai kommunizmustól és ezt a kettőt nem szabad összemosni. Második: a gondolatszabadságot mindig védeni kell. A tetteiért ítélhető el egy ember, gondolataiért nem.
//Harvey Dent//
Lehet-e üldözni a kommunizmust, mint ideológiát – más ideológiákhoz hasonlóan vagy éppen ellentétesen, vagy éppenséggel a szabad gondolkodásba bele tartozik-e, hogy valaki így gondolkodjon. Írásomban több érvet szeretnék bemutatni amellett, amit én gondolok erről: a kommunizmust tiltani és üldözni nem lehet, de a kommunistákat kell.
//Thomas McDornish//
Én azt mondtam, hogy a gondolataiért nem lehet elítélni valakit, csak a tetteiért.
//Harvey Dent//
Akik ma kommunistának vallják magukat a lehető legmesszebb vannak a kommunista ideológiától. Elég csak Platon, vagy Thomas More írásait elolvasni, ahol az igazi kommunista ideológia szerepel.
//Thomas McDornish//
Attól függ melyik kommunizmus. A politika, vagy a filozófiai. Mert a két dolog teljesen más, mint már mondtam. A politikai kommunizmus veszélyes, a filozófiai, amit Platón alkotott meg az nem. Olvassa el Platón írásait az általa elképzelteket a kommunizmusról és akkor ítélje azt el.
//Harvey Dent//
A kommunizmust, mint eszmét nem lehet üldözni, mert egy eszme nem is jó vagy gonosz. Azonban akik elferdítik és félremagyarázzák azokat nem szabad hatalomba engedni, mert azt látjuk most is a Föld másik oldalán, hogy nem vezet jóra, illetve a történelem is megmutatta, hogy ez nem járható út.
//Thoms McDornish//
Én a magam részéről minden további nélkül elhatárolódok minden olyan kijelentéstől, amely a kommunista bűnöket bármilyen módon relativizálja, vagy bármely módón egy lapon említi a kereszténységet a nácizmussal.
//Albert Lee//
Nagyon fontos, hogy egy politikusnak megfelelő kommunikációs és politikai eszközöket és formákat kell választania üzenetei továbbítására. A Házelnök ebben nagyot hibázott. Politikai és kommunikációs hibát is vétett ezzel az üggyel kapcsolatban. Nem megfelelően kommunikálta és nem megfelelő eszközrendszert használt. Én biztosan nem úgy kezeltem volna a helyzete, ahogy ő. A politikusok számára a félreérthetőség egyenlő a szakmai halállal, mert ellenfelei akkor is kiforgatják a szavait, ha egyértelműen fogalmaz, pláne akkor ha ilyen kommunikációs hibát vét az ember.
//Harvey Dent//
Ön szerint is McDornish Házelnök szócsöve a progresszív elnökjelölt, Harvey Dent? Ön szerint a ridgefieldi liberális elit rángatja Dent elnökjelöltet? Ön szerint kísértetiesen azonos nyilatkozatokat tettek a kommunizmus kapcsán egyes progresszív politikusok? Ha a válasza igen, akkor ne válasszuk meg Harvey Dentet elnöknek.
De nézzünk mélyebbre: Ön szerint az elhatárolódó Harvey Dent őszinte volt? Ön szerint Harvey Dent a szavazatok reményében megváltoztatja a véleményét? Ön szerint Harvey Dent egy opportunista jelölt? Ön szerint is Harvey Dent az egymásnak ellentmondó nyilatkozataival hiteltelenné vált? Ha a válasza igen, akkor szavazzon René Westre, aki elsők között tiltotta ki megyéjéből a kommunista szerveződéseket.
Regisztráljon és szavazzon a Reform Párt képviselő-, kormányzó- és szenátorjelöltjeire, és René West elnökjelöltre, akik együtt, közösen megvédik az országot a kommunistáktól, és nem az asztalunkhoz invitálják őket.
Az alábbi Reform Párti kampányhirdetés 15.000 ezer újságban (15.000 x 4$ = 120.000 $) jelent meg. Forrás: Progresszív politikusok nyilatkozatai és megnyilvánulásai.
A kommunisták ellen harcolni kell, de egy ideológiáit nem lehet és nem is szabad tiltani a gondolati szabadság nevében. A kettő nagyon-nagyon különböző dolog.
//Thomas McDornish//
Az egyéni érdekek érvényesítéséért nem lehet egy ideológiát felelőssé tenni még akkor sem, ha valaki ezt hangoztatva teszi meg, mert valójában, mikor így cselekszik az ideológiát csúfolja meg és már nem is aszerint cselekszik.
//Thomas McDornish//
A kommunizmus kérdésében két dolgot külön kell választani: a Platón által megfogalmazott filozófiai társadalmi berendezkedés, a kommunizmus, nem az, amit a politikai kommunisták ma képviselnek. A kettőt szigorúan el kell választani. A politikai kommunisták, más néven a sztálinisták, lenininisták, bolsevisták, és még több nevük is van, nagyon messze vannak a filozófiai kommunizmustól. Őket nem érdekli a demokrácia, a jogállam, az egyenlőség. Ezekre kell építeni társadalmunkat és nem a Szovjet elnyomásra. Belföldön és külföldön is harcolni kell ezek ellen.
//Harvey Dent//
Itt valójában két külön dologról kell beszélni: a kommunizmusról, mint ideológiáról és a kommunistákról. Előbbi kérdése igen egyserű: egy ideológia se nem jó vagy rossz, csak amire felhasználják, azt lehet minősíteni. A másik kérdés is igen egyszerű. A magukat kommunistának nevező szélsőbaloldali politikusokat és cselekedeteiket pedig messze menőkig el kell ítélni és nem szabad engedni, hogy országunkban is előre törjenek. Akik ma kommunistának nevezik magukat nem a kommunista ideológiát követik. Bitorolják ezt a nevet. Elég csak egy filozófiatörténeti könyvet elolvasni. Tehát az egyik egy filozófiai a másik egy politikai kérdés. Felelőtlenség a kettőt egybe mosni, márpedig egyesek nagyon felelőtlenül ezt teszik."
//Eric Beal//
Ez a jelenlegi politikai kommunizmus már teljesen távol áll az eredeti filozófiai kommunizmustól és ezt a kettőt nem szabad összemosni. Második: a gondolatszabadságot mindig védeni kell. A tetteiért ítélhető el egy ember, gondolataiért nem.
//Harvey Dent//
Lehet-e üldözni a kommunizmust, mint ideológiát – más ideológiákhoz hasonlóan vagy éppen ellentétesen, vagy éppenséggel a szabad gondolkodásba bele tartozik-e, hogy valaki így gondolkodjon. Írásomban több érvet szeretnék bemutatni amellett, amit én gondolok erről: a kommunizmust tiltani és üldözni nem lehet, de a kommunistákat kell.
//Thomas McDornish//
Én azt mondtam, hogy a gondolataiért nem lehet elítélni valakit, csak a tetteiért.
//Harvey Dent//
Akik ma kommunistának vallják magukat a lehető legmesszebb vannak a kommunista ideológiától. Elég csak Platon, vagy Thomas More írásait elolvasni, ahol az igazi kommunista ideológia szerepel.
//Thomas McDornish//
Attól függ melyik kommunizmus. A politika, vagy a filozófiai. Mert a két dolog teljesen más, mint már mondtam. A politikai kommunizmus veszélyes, a filozófiai, amit Platón alkotott meg az nem. Olvassa el Platón írásait az általa elképzelteket a kommunizmusról és akkor ítélje azt el.
//Harvey Dent//
A kommunizmust, mint eszmét nem lehet üldözni, mert egy eszme nem is jó vagy gonosz. Azonban akik elferdítik és félremagyarázzák azokat nem szabad hatalomba engedni, mert azt látjuk most is a Föld másik oldalán, hogy nem vezet jóra, illetve a történelem is megmutatta, hogy ez nem járható út.
//Thoms McDornish//
Én a magam részéről minden további nélkül elhatárolódok minden olyan kijelentéstől, amely a kommunista bűnöket bármilyen módon relativizálja, vagy bármely módón egy lapon említi a kereszténységet a nácizmussal.
//Albert Lee//
Nagyon fontos, hogy egy politikusnak megfelelő kommunikációs és politikai eszközöket és formákat kell választania üzenetei továbbítására. A Házelnök ebben nagyot hibázott. Politikai és kommunikációs hibát is vétett ezzel az üggyel kapcsolatban. Nem megfelelően kommunikálta és nem megfelelő eszközrendszert használt. Én biztosan nem úgy kezeltem volna a helyzete, ahogy ő. A politikusok számára a félreérthetőség egyenlő a szakmai halállal, mert ellenfelei akkor is kiforgatják a szavait, ha egyértelműen fogalmaz, pláne akkor ha ilyen kommunikációs hibát vét az ember.
//Harvey Dent//
Ön szerint is McDornish Házelnök szócsöve a progresszív elnökjelölt, Harvey Dent? Ön szerint a ridgefieldi liberális elit rángatja Dent elnökjelöltet? Ön szerint kísértetiesen azonos nyilatkozatokat tettek a kommunizmus kapcsán egyes progresszív politikusok? Ha a válasza igen, akkor ne válasszuk meg Harvey Dentet elnöknek.
De nézzünk mélyebbre: Ön szerint az elhatárolódó Harvey Dent őszinte volt? Ön szerint Harvey Dent a szavazatok reményében megváltoztatja a véleményét? Ön szerint Harvey Dent egy opportunista jelölt? Ön szerint is Harvey Dent az egymásnak ellentmondó nyilatkozataival hiteltelenné vált? Ha a válasza igen, akkor szavazzon René Westre, aki elsők között tiltotta ki megyéjéből a kommunista szerveződéseket.
Regisztráljon és szavazzon a Reform Párt képviselő-, kormányzó- és szenátorjelöltjeire, és René West elnökjelöltre, akik együtt, közösen megvédik az országot a kommunistáktól, és nem az asztalunkhoz invitálják őket.
J.R.:Üdvözlöm Jesse Hood alelnökjelölt urat,legelső interjúján!
J.H.:Én is üdvözlöm magát,Mr.Richards!
J.R.: Kezdjünk is bele. Magával a politikai palettán idén találkozhattunk először,amikor is elindult a reformer primaryn Denfield 2.vk-jában. Ott végülis is szoros vereséget szenvedett,egy ismert politikustól. Ön ezt hogyan értékeli?
J.H.:Nos,én úgy értékeltem,hogy a Denfieldi Reform Pártra már rá fér a vérfrissités,ezért is mérettem meg,magamat idén. Úgy látszik,hogy egy kicsit előre diettem,de hsizem,hogy 1960-ban,de 1962-ben már biztosan új arcok lesznek a Denfieldi Reform Pártban. Az eredményeket pont ezért pozitívan értékelem,hiszen midenféleképen komoly jelzés volt ez a mostani párt elitnek,hogy már nem sokáig trónolhatnak Denfieldben.
J.R.: És,hogyha arra,számít,hogy a következő 4 évben le fog cserőlődni a reformer vezetés Denfieldben,miért lett Andrew Trump alelnökjelöltje.
J.H.: Nos,nagyon egyszerű a helyzet. Ha országos szinten már idén leváltjuk az elitista vezetést,azzal elősegítjük a Denfieldi változásokat is. Emellett pedig úgy gondoltam,hogy itt az ideje annak,hogy Denfield is fel kerüljön az országos politika színpadára azzal,hogy alelököt küldd a President Palace-ba. Illetve a mormon közösség számára is egy remek képviseleti lehetőség.
J.R.: Értem az állítását. Megismertetné velünk eddigi életét nagyvonalakban?
J.H.: A denfieldi Orem városában szülletem 1923.Január 7.-én. Denfieldben jártam általános iskolába és gimnáziumba. 1946-ban szereztem ügyvédi diplomámat Silver Cityben. Ezután kezdtem el praktizálni Warwickban,egészen 1952-ig,amikor is Koreába mentem. 1953-ban hazatértem,és folytattam tovább ügyvédi tevékenységemet. 1954-ben léptem be a Reform Pártba,Andrew Trump hatására.Előtte hidegen hagyott a politika,de Korea felnyitotta a szememet,és ott váltam anti-kommunistává,emellett mormon származásomnak hála,konzervatív ember vagyok. 1954-ben láttam,hogy Andrew Trump milyen jól érti az átlag emberek problémáját,és nem csak a déliekét,hanem a nyugatiakét is. Akkor léptembe a Reform Pártba,és szavaztam először. Ezután Andrew Trump hajszálnyi veresége az elitista Glovertől,kicsit kedvemet szegte,így továbbra is az ügyvédi munkára koncetráltam egsézen idénig. Ekkor elhatároztam,hogy megmérettem magamat Denfieldben. Emelett már rég óta az NRA tagja is vagyok,ez is segített abban,hogy alelnökjelölt legyek.
J.R.: Érdekes élet. 4 éve kezdett el,egyáltalán szavazni,most meg már alelnökjelölt. Beszélne alapvető poltikai elveiről?
J.H.: Nos,mint ahogyan azt már említtem,anti-kommunista és patrióta vagyok. Társadalmi kérdésekben erősen konzervatív,nem támgattom a nagy és erős központi kormány tervét,én a megyék autonómiájában hiszek. Emellett a szigorú költségvetés támogatója,illetve a 2.Alkotmánykiegészítés védelmezője. Gazdaságilag a szabad kereskedelmet pártolom,nem láttom értelmét egy vámháborúnak NATO-s barátainkkal.
J.R.: Köszönöm,hogy itt volt Mr.Hood. Sok sikert a további kampányhoz!
J.H. Én köszönöm,hogy itt lehetem!
J.R.:Üdvözlöm Jesse Hood alelnökjelölt urat,legelső interjúján!
J.H.:Én is üdvözlöm magát,Mr.Richards!
J.R.: Kezdjünk is bele. Magával a politikai palettán idén találkozhattunk először,amikor is elindult a reformer primaryn Denfield 2.vk-jában. Ott végülis is szoros vereséget szenvedett,egy ismert politikustól. Ön ezt hogyan értékeli?
J.H.:Nos,én úgy értékeltem,hogy a Denfieldi Reform Pártra már rá fér a vérfrissités,ezért is mérettem meg,magamat idén. Úgy látszik,hogy egy kicsit előre diettem,de hsizem,hogy 1960-ban,de 1962-ben már biztosan új arcok lesznek a Denfieldi Reform Pártban. Az eredményeket pont ezért pozitívan értékelem,hiszen midenféleképen komoly jelzés volt ez a mostani párt elitnek,hogy már nem sokáig trónolhatnak Denfieldben.
J.R.: És,hogyha arra,számít,hogy a következő 4 évben le fog cserőlődni a reformer vezetés Denfieldben,miért lett Andrew Trump alelnökjelöltje.
J.H.: Nos,nagyon egyszerű a helyzet. Ha országos szinten már idén leváltjuk az elitista vezetést,azzal elősegítjük a Denfieldi változásokat is. Emellett pedig úgy gondoltam,hogy itt az ideje annak,hogy Denfield is fel kerüljön az országos politika színpadára azzal,hogy alelököt küldd a President Palace-ba. Illetve a mormon közösség számára is egy remek képviseleti lehetőség.
J.R.: Értem az állítását. Megismertetné velünk eddigi életét nagyvonalakban?
J.H.: A denfieldi Orem városában szülletem 1923.Január 7.-én. Denfieldben jártam általános iskolába és gimnáziumba. 1946-ban szereztem ügyvédi diplomámat Silver Cityben. Ezután kezdtem el praktizálni Warwickban,egészen 1952-ig,amikor is Koreába mentem. 1953-ban hazatértem,és folytattam tovább ügyvédi tevékenységemet. 1954-ben léptem be a Reform Pártba,Andrew Trump hatására.Előtte hidegen hagyott a politika,de Korea felnyitotta a szememet,és ott váltam anti-kommunistává,emellett mormon származásomnak hála,konzervatív ember vagyok. 1954-ben láttam,hogy Andrew Trump milyen jól érti az átlag emberek problémáját,és nem csak a déliekét,hanem a nyugatiakét is. Akkor léptembe a Reform Pártba,és szavaztam először. Ezután Andrew Trump hajszálnyi veresége az elitista Glovertől,kicsit kedvemet szegte,így továbbra is az ügyvédi munkára koncetráltam egsézen idénig. Ekkor elhatároztam,hogy megmérettem magamat Denfieldben. Emelett már rég óta az NRA tagja is vagyok,ez is segített abban,hogy alelnökjelölt legyek.
J.R.: Érdekes élet. 4 éve kezdett el,egyáltalán szavazni,most meg már alelnökjelölt. Beszélne alapvető poltikai elveiről?
J.H.: Nos,mint ahogyan azt már említtem,anti-kommunista és patrióta vagyok. Társadalmi kérdésekben erősen konzervatív,nem támgattom a nagy és erős központi kormány tervét,én a megyék autonómiájában hiszek. Emellett a szigorú költségvetés támogatója,illetve a 2.Alkotmánykiegészítés védelmezője. Gazdaságilag a szabad kereskedelmet pártolom,nem láttom értelmét egy vámháborúnak NATO-s barátainkkal.
J.R.: Köszönöm,hogy itt volt Mr.Hood. Sok sikert a további kampányhoz!
J.H. Én köszönöm,hogy itt lehetem!
Lapunk megrendelésére a Kervin Research felméréseket készített Greene, Lassen és Pecksdale megyékben, és ezekből levonható, hogy várhatóan könnyedén behúzza a déli megyéket a progresszív elnökjelölt. Harvey Dent, aki nem kívánja bolygatni a megyei autonómiát, és ő ehhez sorolja a szegregáció intézményét is, minden megyében vezet.
Greene megyében 45% a támogatottsága, René West 32, Andrew Trump 14 százalékon áll, 9% bizonytalan. A népszerűségi mutatókat tekintve Harvey Dent +9, West és Tump -8-as mutatókkal rendelkezik. Lassenben Dent a voksok 48 százalékával vezet, 30% támogatja a reformer jelöltet, Trumpot 14%, 8% bizonytalan. Itt a népszerűség alakulása: Dent +15, West -7, Trump -5. Pecksdale-ben 45-32-16 a jelöltek támogatottsága, a fenti sorrendben. A népszerűségi indexek: Dent +12, West -9, Trump -10.
A felmérést végző cég szerint az „adatokból egyértelműen kiolvasható, hogy Harvey Dent jól pozícionálta magát a déli megyékben, és várhatóan ezek a megyék biztosan kékek lesznek. Másrészt, ha sikerül erősödnie az oaklandi, walkeri és jeffersoni vidéken, ezek az elektorok is őt fogják erősíteni.” West, aki korábban abban reménykedett, hogy nyerheti a Biztos Delet, az erős szegregációellenes kampányával ennek a lehetőségét elvesztette, ennek ellenére a Reform Párt szavazóinak a nagyobbik hányadát nyerheti. Andrew Trump főleg vidéken tud terjeszkedni, ezt mutatják az eredményei is, és képes még a Dent-szavazók közül is sokakat maga mellé állítani. Ugyanakkor nem várható, hogy itt végül ő győzne.
Lapunk megrendelésére a Kervin Research felméréseket készített Greene, Lassen és Pecksdale megyékben, és ezekből levonható, hogy várhatóan könnyedén behúzza a déli megyéket a progresszív elnökjelölt. Harvey Dent, aki nem kívánja bolygatni a megyei autonómiát, és ő ehhez sorolja a szegregáció intézményét is, minden megyében vezet.
Greene megyében 45% a támogatottsága, René West 32, Andrew Trump 14 százalékon áll, 9% bizonytalan. A népszerűségi mutatókat tekintve Harvey Dent +9, West és Tump -8-as mutatókkal rendelkezik. Lassenben Dent a voksok 48 százalékával vezet, 30% támogatja a reformer jelöltet, Trumpot 14%, 8% bizonytalan. Itt a népszerűség alakulása: Dent +15, West -7, Trump -5. Pecksdale-ben 45-32-16 a jelöltek támogatottsága, a fenti sorrendben. A népszerűségi indexek: Dent +12, West -9, Trump -10.
A felmérést végző cég szerint az „adatokból egyértelműen kiolvasható, hogy Harvey Dent jól pozícionálta magát a déli megyékben, és várhatóan ezek a megyék biztosan kékek lesznek. Másrészt, ha sikerül erősödnie az oaklandi, walkeri és jeffersoni vidéken, ezek az elektorok is őt fogják erősíteni.” West, aki korábban abban reménykedett, hogy nyerheti a Biztos Delet, az erős szegregációellenes kampányával ennek a lehetőségét elvesztette, ennek ellenére a Reform Párt szavazóinak a nagyobbik hányadát nyerheti. Andrew Trump főleg vidéken tud terjeszkedni, ezt mutatják az eredményei is, és képes még a Dent-szavazók közül is sokakat maga mellé állítani. Ugyanakkor nem várható, hogy itt végül ő győzne.
Alex Recon: Üdvözlöm Cironia minden polgárát és azokat a nézőket, akik ma velünk tartanak, én Alex Recon vagyok. Osborne megyéből, Markshill városából jelentkezünk, ahol ma megtartjuk az 1958 évi elnökválasztások első alelnöki vitaestjét. A helyszínválasztás igazán pikáns, hiszen a progresszív elnökjelölt szülőmegyéje, miközben egy a korábbiakban színtiszta piros megyéről van szó. Meglátjuk, hogy kinek hoz ma szerencsét. Hadd mutassam be az est két főszereplőjét. A Progresszív Párt alelnökjelöltje Albert Lee, Greene megyei szenátor, és Gregory McInnis, Edmund megyei szenátor. Fogadják a két nagy tiszteletnek örvendő törvényhozót lelkes tapssal.
Gregory McInnis: (McInnis mosolyogva jön be, kezet fog Alex Reconnal, majd nyújtja jobbját Albert Lee-nek)
Albert Lee: (Albert Lee határozott léptekkel befárad, köszönti a közönséget, majd kezet nyújt Gregory McInnisnek.)
Alex Recon: Uraim, köszönöm, hogy ma itt vannak velünk és vállalták, hogy szemtől szembe is összemérjék tudásukat, elnökjelöltjük segítségére kellve ezzel is egy kiélezett választási és kampányküzdelemben. Az este során a megtartott nyitóbeszédeket követően az alábbi témákban lesz lehetőségük bizonyítani a választóknak: 1: Elnökjelöltek: 2: A Glover-kormány megítélése, 3: Deszegregált társadalom, 4: Kommunista fenyegetés, 5 latin-amerikai migráció és végül egy kis izgalom a műsorba, afféle hatodik területként lehetőségük lesz zárásképpen egy-egy tetszőleges témában kérdést feltenni a másik félnek. Az egyes témákban különböző kérdéseket fognak kapni, melyre 3 percben lesz lehetőségük reagálni, majd az ellenfél reagálhat másfél percben, végül a kérdést kapó fél egy percben válaszolhat és lezárhatja a témát. Megkérném Önöket, hogy a megszabott időkeretre ügyeljenek, a felszólalási szándékainkat külön felém jelezzék. Tartsuk be a szabályokat és tiszteljük meg a választókat a színvonalas vitával. Uraim, most készüljenek fel nyitóbeszédükre, melyet pénzfeldobás utááááááán (feldob egy érmét) McInnis szenátor fog kezdeni. Szenátor Úr, Öné a szó.
Gregory McInnis: Tisztelt Ciron Honfitársaim, akik most a televízió vagy a rádió előtt hallgatják az elnökjelöltek vitáit, legyenek üdvözölve, köszöntöm az itt megjelenteket, a vitát moderáló urat és az ellenfelemet, akivel már elég régen egy helyre járunk dolgozni (mosolyog). Ez egy fontos nap, hiszek benne, hogy minden ilyen fórum lehetőséget teremt arra, hogy a választók eldöntsék, kit akarnak támogatni, kinek a programja áll inkább hozzájuk közel, nem mellesleg lehull a lepel mindenkiről. Ma két út van: az egyiket a Dent-Lee páros képviseli, ami a bizonytalanság, a mérsékeltnek álcázott költekezés, a felelőtlen gazdaságpolitika védjegyeit halmozza, és itt van a West-McInnis páros, akik szigorú költségvetési politikát, fejlődő gazdasági modellt és ebből származó jólétet teremtenének, ha megnyerik a választást. A Reform Párt hosszú évek óta a Kongresszusban is bizonyította a rátermettségét, és most West kormányzó vezetésével ideje visszatérni a President Palace-ba is.
Alex Recon: Lee szenátor következik.
Albert Lee: Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Kedves jelenlévő markshilliek, Vendégeink, Tisztelt Televíziónézők! Ezúton ragadnám meg a lehetőséget, hogy megköszönjem az est szervezőinek, hogy ez a mai vita létrejöhetett, illetve természetesen Mr. McInnisnek is köszönöm a részvételt! Bízom benne, hogy sikerül lényegretörő, érdemi és politikai sárdobálástól mentes vitát megvalósítani, amely méltó demokratikus hagyományainkhoz. Én mindenesetre erre készültem ma este. Nem csinálok belőle titkot, én – nem túlzás azt állítani, hogy sokszázezer ciron emberrel egyetemben – úgy gondolom, hogy egyedül a Harvey Dent mögött álló progresszív politikai tömörülés rendelkezik a jó kormányzáshoz elengedhetetlenül szükséges hiteles programmal, jövőképpel és létező vízióval, erről szeretném meggyőzni a kétkedőket a mai este folyamán. Biztosra veszem, hogy a mai vita után a választók könnyebb helyzetben lesznek a tekintetben, hogy kire adják le voksukat. Nem is akarom szaporítani a szót, arra itt az est hátralévő része, csapjunk minél előbb a lovak közé és győzzön a jobbik!
Alex Recon: Köszönöm Uraim. Most pedig következik a vita érdemi része, ahol igazán kibontakozhatnak. Az első témánk, afféle bemelegítésként és felvezetésként a már ismertettek szerint az Elnökjelöltek személye és megítélése. Itt még kivételesen azonos kérdéseket kapnak. Külön reagálási lehetőségre nincs mód Lee szenátor, Önhöz fordulok. Mit gondol ki szerepelt jobban az első elnöki vitán és miért?
Albert Lee: Én azt gondolom, hogy sok szempontból érdekes volt az első elnökjelölti vita, remekül kibontakoztak az alapvető különbségek a jelöltek között. Azt gondolom, hogy Mr. West hozta a szokásos formáját, ami jellemzően az, hogy felméri, mit akar hallani az aktuális nézőközönsége és annak megfelelően kommunikál. Függetlenül attól, hogy milyen politikát képviselt korábban és mennyire van ez összhangban az elhangzottakkal. Ezzel szemben Harvey Dent higgadtan, felkészülten és határozott elvek birtokában szólalt meg, a tőle már megszokott szakmaisággal. Éppen ezért azt gondolom, hogy természetesen Mr. Dent szerepelt jobban.
Alex Recon: McInnis szenátor, ugyanez a kérdésem Önhöz is.
Gregory McInnis: Természetesen René West. West kormányzó megmutatta, milyen egy határozott vezető, példát mutatott hitelességből, tapasztalatból, és rámutatott, hogy Harvey Dent programja csupa kéj és báj, de nincs mögötte valódi tartalom. Két út van: folytatni West elnökjelölt programját, amelyet a kampányban bemutatott, vagy válasszunk egy üres szavazólapot, ami a denti program.
Alex Recon: Mivel ez egy alelnökjelölti vita, úgy hiszem kár további szavakat fecsérelni az elnökjelöltekre (nevet), ők már szerepeltek, de a nézők Önöket is meg szeretnék jobban ismerni, hogy lássák, vajon valóban annyira alkalmasak alelnöknek, mint amennyire pártjuk állítja. A második témában az első kérdést McInnis szenátor fogja kapni, méghozzá a Glover kormány megítélése kapcsán. Lee szenátornak a válasz után lesz lehetősége reagálni. Szenátor úr. Vissza-visszatérő téma, hogy a progresszív párt és a progresszív kormány passzív, nem dolgozik, nem tesz eleget és még sorolhatnánk. De az ország és az egyes megyék gazdasági mutatói még a Taylor kormány teljesítményét is meghaladja. Nem érez Ön ebben némi kettősséget?
Gregory McInnis: Egyáltalán nem. Nézzük meg a számokat: általában azokból a megyékből vannak jó gazdasági számok, amelyet reformer kormányzó vezet. Az eddigi adatok alapján Denfieldben lesznek a legjobb számok, és minden megtiszteltés Dave Merrick kormányzóé és a tanácsosoké, hiszen nélkülük ezt nem lehetett volna elérni. De mi történik a progresszív megyékben? Folyamatos a leszakadás, nincsen fejlődés és modernizáció. Országos szinten mi történik? A Reform Párt által benyújtott szenátusi előirányzatok és törvények biztosítják Cironia növekvő pályáját. Ed Glover adminisztrációja egyszer sem keresett meg minket, egyszer sem akart egyeztetni, ezáltal ránk hárult Cironia vezetése. Ideje olyan elnököt választani, aki képes költségvetési javaslatot benyújtani, aki támogatja a deficitmentes költségvetést, ellenzi az értelmetlen kiadásnövelést. Én pedig, aki ezeknek a politikai programoknak harcos támogatója vagyok, segíteni fogok West elnökjelöltnek.
Alex Recon: Lee szenátoré a lehetőség, hogy reagáljon.
Albert Lee: Minden fórumon elmondom én is és elmondja Mr. Dent is, hogy egy Kormánynak nem csupán a nemzet ügyének előremozdítása és a kemény munka a feladata, hanem a hatékony, emberek felé történő politikai kommunikáció is. Kétségtelen, hogy a Glover-kormánynak voltak hiányosságai – megjegyzem főként ezutúbbi tekintetében –, de azt senki nem állíthatja, hogy nem történtek pozitív irányú előrelépések. A négy évvel ezelőtti Glover-kampány ígéreteit összegezve láthatjuk, hogy nem állunk olyan rosszul, főleg ha az emberek életét közvetlenül meghatározó intézkedéseket vesszük számba. Azon túl, hogy a gazdaság jobban szárnyal, mint valaha, megerősítettük jogaikban a szakszervezeteket, küzdöttünk a munkásjogokért, megőriztük a progresszív adórendszert, valamint az előirányzatok útján olyan fontos programokat valósítottunk meg, mint a kis- és középbirtokú farmergazdaságok kedvezményes hitelprogramja, az időskorúak ingyenes utazása, a szociális segélycsomagok rendszere, vagy a szociális ösztöndíjak bevezetése. Ezeket kivétel nélkül mi, progresszívek kezdeményeztük, a kormányzat szoros támogatásával! Nem igaz tehát az az összeesküvéselmélet, hogy amíg a progresszívek a lábukat lógatják, addig a Reform Párt a háttérből vezeti az országot! Egyébként örülök, hogy a szenátor úr megyei példákat hoz, ugyanis ha már denfieldi példát tud hozni, akkor bizonyára ismeri a Cook megyei számokat is és tisztában van vele, hogy West kormányzóék 10%-os deficitet csináltak röpke egy esztendő leforgása alatt. A Klub a deficit ellen bizonyára örül ennek is. (mosolyog)
Alex Recon: McInnis Úr, kíván reagálni egy percben, mielőtt Lee szenátor kap kérdést?
Gregory McInnis: Ha megnézzük a törvényjavaslatokat, azokat a Reform Párt nyújtja be, vagyis a hozzá kötődő törvényhozók. Hogyha mi nem dolgoznánk az Előirányzati Bizottságban, akkor bizony nem lennének ma működő hivatalok, mert a progresszívak tehetetlenül néznék, ahogy beköszönt szeptember 30., és másnap a hivatali dolgozók nem mennek be dolgozni. Lehet ötletekről beszélni, szenátor, ha a megvalósítását ránk hagyják.
Alex Recon: Köszönöm Uraim. Lee szenátor, Önt kérdezném. A Glover kormány sok szép és még több érdekes programmal kampányolva váltotta le a Reform Pártot az ország élén. Most négy év távlatából azonban azt látjuk, hogy a leghangzatosabb ígéretekből kevés valósult meg, vagy legalábbis sokak szerint nem elég, és azok egy része is a Reform törvényhozók nevéhez köthető. Mivel tudja ezt magyarázni és mit tudna mondani a szavazóknak, akik talán kételkednek egy ilyen ciklus után abban, hogy a mostani ígéretek kivétel nélkül beváltásra kerülnek? Miben lehet más a Dent kormány, mint volt a Glover kormány? És milyen lehetőségei maradnak a Dent kormánynak, ha ismét totális reform többség lesz a Kongresszusban?
Albert Lee: Ahogy az imént is mondtam, nem teljesen igaz, hogy a négy évvel ezelőtti ígéretekből nem valósult meg semmi. Úgy látom, hogy azon pontjai a Megújuló Cironia Programjának, amelyeket kétpárti kompromisszumok révén meg lehetett valósítani, azt meg is valósítottuk, legyen szó akár az előbb elmondott fontos szociális programokról, akár oktatáspolitikai és természetesen számos intézkedésekről. Ezen kívül voltak olyan konkrét tervek és javaslatok, amelyek megszülettek ugyan, de a reformpárti többség lesöpörte, erre a deszegregációs kérdés kapcsán bizonyára visszatérünk még. Valamint voltak olyan programelemek, amelyekre esély sem volt, hogy megvalósuljon, ezek közé tartozik többek között a minimálbér kérdése, amelynek még a gondolatától is epét hányt korábban az úgynevezett McInnis-platform, most pedig mint ismeretes, egy olyan ember alelnökjelöltje a szenátor úr, aki nyíltan a programjára tűzte ugyanezt a kérdést. Hiába, változnak az idők… Ami a másik kérdését illeti, én úgy látom, hogy Harvey Dentben megvan az a lendület, amely az előző négy esztendő alatt hiányzott, tehát mindenképpen egy sokkal aktívabb, sokkal több konkrét tervvel rendelkező és sokkal dinamikusabb kormány lesz a Dent-kormány az elődjénél. Természetesen van a fejünkben olyan forgatókönyv, hogy ismét reformpárti ellenszélben kell dolgoznunk, azonban ez nem tántoríthat el terveinktől, mi készen fogunk állni a kétpárti együttműködésre, amelyeknek köztudottan nagy híve vagyok. Megjegyzem akkor is nyitottak leszünk a reformpártiakkal történő kompromisszumokra, hogyha mi adjuk mindkét házban a többséget jövőre, egyébként ezt tekintjük elsődleges forgatókönyvnek.
Alex Recon: McInnis szenátornak van lehetősége reagálni az elhangzottakra.
Gregory McInnis: 1: Az aktív törvénykezési oldalt mi vittük. A progresszív elnök arra se méltatta a Kongresszust, hogy tárgyaljon a reformer vezetéssel, hogy felfedje, mit képvisel. Erre nem került sor, a párt szenátorai és képviselői se jeleskedtek, hogy lobbizzanak az elnöki programért, amelyet, ha mi nem is támogattunk volna, legalább megvitattuk volna. 2: A legtöbb felvetett programpont még tárgyalási szintre se jutott el. 3: Sose támogattam a minimálbért, most se támogatom, és azt a szenátortársam is tudja, hogy legyen akármilyen programpont, kongresszusi felhatalmazás nélkül megvalósíthatatlan.
Alex Recon: Lee szenátor, kíván még valamit röviden hozzáfűzni?
Albert Lee: Csupán annyit, hogy a Szenátor úr által elmondottak tényszerűen nem igazak, hiszen akkor nem lennének benne az előirányzatokban a Glover-program legfőbb pontjai. A valóságtagadás iskolapéldáját hallhattuk az imént. Ami a minimálbért illeti, ezügyben nem nekem tartozik elszámolással, hanem a saját választóinak. Hogyha nem ért egyet a West-programmal, akkor miért vállalt alelnökjelöltséget?
Alex Recon: Köszönöm a válaszokat, most nyargalunk arra a témakörre, ami talán a leginkább foglalkoztatja, egyben meg is osztja országunk társadalmát. A szegregáció intézménye mind a mai napig létező jelenség, hol erősebben, hol lazábban, de még megyéken belül sem egységes a lakossági vagy a politikai álláspont. Lee szenátorhoz fordulok. Ön vérbeli, keményvonalas déli politikus, kiáll a déli megyék szokásai mellett, így a szegregáció intézményéhez is ragaszkodik. Harvey Dent viszont egy mérsékeltebb személy. Adódik a kérdés, engedni fog a kérdésben vagy akár még az elnökkel is szembe fog menni a kérdésben, mint alelnök? Illetve hozzá akar egyáltalán nyúlni ehhez a rendszerhez a progresszív elnökjelölt, vagy meghajol a párt déli szárnyának akarata előtt? Ez persze felvetheti a sokszor hangoztatott bábelnök kérdéskörét is. Hogyan vélekedik mindezekről Ön, Szenátor Úr?
Albert Lee: Hogy mi az álláspontom a konkrét politikai kérdésben, azt szerintem mindenki tudja ebben az országban, természetesen a véleményem alelnökként sem lesz más. Az is világos, hogy a déli és nemdéli progresszívek között ez egy radikális véleménykülönbség. Mi viszont, hogyha vannak politikai vitáink, akkor nem ráindulunk egymásra, ahogy a reformpártiak szokták, hanem kompromisszumos megoldást próbálunk találni. Én azt az álláspontot képviselem, hogy minden megye lakosságának joga van eldöntenie, hogy hogyan kívánja élni mindennapjait. Másképp szólva elégedett- e a déli életformával, avagy sem. Nálunk Greene-nen erre egyértelmű a válasz, de nyilván mondjuk Garfield lakossága másként láthatja ezt a témát. Erre volt szerintem egy kitűnő és demokratikus kezdeményezés az – egyébként szintén a Glover-programban szereplő – népszavazási törvényjavaslat megalkotása, amely tartalmazta a megyei érvényű országos népszavazás jogi kategóriáját. Eszerint lehetőség lett volna minden megyének döntenie arról, hogy legyen-e szegregáció, avagy ne legyen. Ezt a javaslatot egyébként a Képviselőház simán megszavazta, ellenben a Szenátusban a Reform Párt mondvacsinált indokokkal megakasztotta és még csak szavazásra sem bocsátotta. Volt tehát politikai kezdeményezésünk ezen ügy kezelésére és ezt személy szerint örülnék, ha átmenne a jövőben ez a javaslat. Nem állítom, hogy ez lecsillapítja a szegregációs vitát, de az biztos, hogy ennél demokratikusabban nem lehet állni ehhez a kérdéshez.
Alex Recon: McInnis Szenátor kap lehetőséget reagálásra.
Gregory McInnis: Ma két álláspont van szegregáció kérdésében az országban: az egyik, amit West kormányzó képvisel, hogy szüntessük meg a szegregációt minden megyében, minden településen, minden közintézményben, hogy ne lehessen embereket a bőrszínük alapján megkülönböztetni. Ez evidens. A Dent-Lee páros kiáll a szegregáció fenntartása mellett, nem gondolják, hogy ezen változtatni kellene. Ez nem megyejog, ez szimplán megkülönböztetés. Lee szenátortársam itt népszavazásról beszél, ami egy rendkívüli nagy blöff volt, hiszen, ha az egyes megyékben, ahogy most is, szegregált marad a választójog, hogy lehetne mindenki számára megnyugtató módon rendezni a kérdést, hiszen azok szavazhatnának ezekről, akik úgy gondolják, hogy jó a szegregáció. A Progresszív Párt pedig ebben a kérdésben sose lesz túl bátor, mert akkor veszélybe kerülnének a déli pozíciói. Ez politikai kérdés. Ami pedig az előválasztási csatákat illeti. Igen, nálunk vannak előválasztások, egymás elleni kampányok, viták, ami még mindig jobb, mint Önöknél, ahol füstös társalgók szürkeségében dől el, kit indítanak elnöknek, ki felel meg a liberális elitnek.
Alex Recon: Lee szenátor, van esetleg még hozzáfűznivalója?
Albert Lee: Szomorú látni, hogy a szenátortársam ismét csúsztat és elferdíti a tényeket. Én ebben a kérdésben a saját magam és a déli emberek álláspontját képviselem és ahogy említettem ez sok szempontból különbözik Mr. Dent álláspontjától. Mégis mi meg tudjuk beszélni ezen vitás kérdéseket, Önök ezzel szemben csak gyűlöletpolitikára képesek. Mellesleg hadd emlékeztessem Önt, hogy négy évvel ezelőtt a mögé az Andrew Trump mögé állt be, aki nálam sokkal radikálisabb a déli ügyek megítélésében és számos nyílt erőszakra való felbujtásban is érintett volt. Ő akkor nem volt fasiszta és kirekesztő, igaz? Ellenben én az vagyok, csak mert nem vagyok hajlandó megtagadni déli elveimet?
Gregory McInnis: Még reagálnék, megszólítottak.
Alex Recon: Csak röviden Szenátor úr.
Albert Lee: Költői volt a kérdés természetesen, de ha szeretne, reagálhat, én nem bánom. (mosolyog)
Gregory McInnis: Nem támogattam Andrew Trumpot, most sem támogatom, ezután sem fogom, ez a valódi félretájékoztatás. Kampányoltam a szélsőséges jelöltek ellen. Itt az ideje, hogy ebben a kérdésben mindig is határozott álláspontot képviseltem. És George Taylorra szavaztam, szenátor.
Albert Lee: Ön személy szerint nem támogatta, de mégis őt találták a legalkalmasabbnak a Reform Párt elnökjelöltjének kiválasztásakor. Gyakorlatilag szinte a teljes pártelit felsorakozott Trump mögött, vagy nem így volt? Ezek után hiteltelen, amit mond. Pláne, hogy nemigen tiltakozott Trump elnökjelöltsége ellen a kampányban, ha jól emlékszem.
Gregory McInnis: De tiltakoztam, sose kampányoltunk együtt, akkor választottak engem is újra. Ez félreértelmezése az egész tevékenységemnek, tudatosan.
Albert Lee: Én nem hallottam nagy Trump-ellenes rigmusokat a kampányban, és az akkori eredményeket látva az Ön megyéjének választópolgárai sem túlzottan. De lehet, hogy csak nem figyeltem eléggé.
Gregory McInnis: Ahogy az Ön megyéjében is kapott voksokat, sajnos.
Alex Recon: Uraim, folytassuk menetrend szerint, Lee szenátornak is lesz még lehetősége reagálni. McInnis Úr, Önt ismerjük már, mint az állami és megyei deficit legnagyobb ellensége, a költségvetési egyensúly keresztes lovagja, de kevésbé esik szó az Ön neve kapcsán a szegregációról való vélekedés. René West egyértelművé tette, hogy lépéseket fog szorgalmazni ennek nemzetszintű felszámolására. De vajon Ön személy szerint egyetért ezzel? És ha igen, hogyan képzeli ezt el? Egyetlen ciklus alatt, vagy lassabb, hosszabb folyamat keretében, illetve milyen formában mégis? Progresszív oldalról ismerjük a dolgok kezelési módját egy megyénként kiírt népszavazás formájában ugyebár.
Gregory McInnis: Ez így az álláspontom és pályafutásom totális félreértelmezése. Korábban tanácsos és tanár voltam Ridgefield fővárosban, és már akkor harcos támogatója voltam az oktatásban tapasztalható szegregáció teljes felszámolásának. Már akkor jeleztem, hogy a szegregáció rossz, nem támogatható. Azóta a Szenátusba választásom óta ellenzem azt minden fórumon, minden helyen. Támogattam George Taylor elnök országos szegregációt felszámoló javaslatát, de az nem ment túl messzire. Támogattam az Igazságügyi Minisztériumon belül felállított, a szegregációs visszaéléseket vizsgáló osztályt. Ma másra van szükség. Szükség lenne egy Kiegészítésre, Alkotmánykiegészítésre, amely biztosítja a szabad választójogot, felszámoljuk a megyei kézben lévő közintézményekben tapasztalható szegregációt, kivizsgáljuk, hogy a rendőrség bizonyos akcióiban van-e rasszista fennhang, a halálbüntetések esetén is át kellene világítani az egyes bűncselekményeket. Szerintem, de ez csak saját érzés, René West nyitott lenne egy fekete kormánytag kinevezésére is.
Alex Recon: Lee szenátor reagálhat.
Albert Lee: Úgy látom, hogy a köztünk lévő különbség egyértelműen látszik. Én alapvetően arra esküdtem fel a saját választóim előtt, amikor először szenátorrá választottak, hogy kiállok a déli hagyományok mellett, védelmezem a szabad fegyverviselést és a halálbüntetés intézményét. El tudom fogadni, hogyha valakinek más az álláspontja, de az én magánvéleményem az, hogy ha valaki egy ridgefieldi iroda négy fala között akar dönteni emberek százezreinek sorsáról, akár szegregációs témában, akár másban, az a legantidemokratikusabb és leginkább nemzetellenes cselekedet, amit csak tehet. A déli emberek természetesen nyitottak a politikai párbeszédre bármely kérdésben, de a fejünk felett meghozott döntésekkel nem tudunk és nem is szeretnénk azonosulni.
Gregory McInnis: Egy ilyen javaslat elfogadásához kétharmados többség kell a Kongresszusban, az már a többség.
Albert Lee: Menjen le Greene-be és magyarázza ezt el az ottani embereknek. Vagy akár Pecksdale-be, vagy Jeffersonba. Az ottaniak egy ilyen döntést úgy élnének meg, mint amit a fejük fölött hoztak meg. És olyan nagyot nem is tévednének. Önök, konzervatívok gyakran érvelnek a megyei autonómia fontossága mellett. Érdekes módon a déli kérdésben ez ritkán nyilvánul csak meg.
Alex Recon: Mit szól ehhez McInnis szenátor?
Gregory McInnis: Ma két út áll egymással szemben: vagy marad a status quo, vagy előrelépünk. West kormányzó a progresszíó képviselője, aki megvívott pár csatát a fejlődés érdekében, és én hiszem, hogy ellenzi a szegregáció intézményesült formáit, azt felszámolná, ha tehetné. Harvey Dent pedig a déli elektorokért cserébe mindent meghagy a jelenlegi formájában.
Alex Recon: Köszönöm, a témát lezártuk uraim, de az látszik, hogy igen parázs a hangulat akörül még itt a stúdióban is. A következő témánk a kommunista veszély. McInnis szenátortól kérdezném, hogy Ön szerint demokratikusnak tekinthető intézkedés e, hogy számos megyében, progresszív és még inkább reformer vezetésű megyében kitiltották a Ciron Kommunista Pártot, annak gyülekezési jogát megvonták, a tagjait börtönnel fenyegették. Többek között a René West vezette Cook megyében, de Edmund megyében is érvényben van egy ilyen kormányzói rendelet. Kiegészítő kérdés lenne, hogy támogatja-e a külföldi, akár fegyveres fellépéseket is, figyelembe véve micsoda költségvonzata van ezeknek az akcióknak, illetve hány ciron életet követelhet?
Gregory McInnis: A Harkley-törvény szerintem elég egyértelműen fogalmaz, amelyet a Kongresszus nagy többséggel fogadott el. Az személyes véleményem az, hogy kormányzói rendeletekben nem lehet a végrehajtói hatalmat leképezni, az Igazságügyi Minisztérium és a főállamügyész a helyzet magaslatán van. Attól is óva intenék mindenkit, hogy meginduljunk a mccarthyzmus útján, és mindenkit bolseviknak kiáltsunk ki, természetesen fel kell hatalmazni a CIO-t a gyanús személyek megfigyelésére, bírói felügyelet alatt. Cironiának részt kell vennie az ENSZ, a NATO és egyéb, stratégiai szövetségeseink katonai és gazdasági akcióiban. Ahogy Koreában, máshol is veszélyeztetik a békét a kommunisták, mi is kérhetünk segítséget. Prioritásként kell ezt az ügyet tekinteni a védelmi és a nemzetbiztonsági kérdésekben is, erre törvényjavaslatokat kell hoznia a Kongresszusnak, minél hamarabb, annál jobb.
Alex Recon: Lee Szenátor fejtheti ki véleményét az elhangzottak kapcsán.
Albert Lee: Ebben a kérdésben nem lesznek nagy viták közöttünk. Én magam is támogatok minden olyan kezdeményezést, amely a kommunista előretörésnek gátat szab. A Harkley-törvényben foglaltakat én magam is rendkívül pozitívnak tartom, nem véletlen, hogy társszponzorként több progresszív párttársam is csatlakozott a kezdeményezéshez. Harvey Dent programja egyébként a bolsevik beszivárgásokra és esetleges kémtevékenységekre is megoldást kínál, hiszen biztonságpolitikai elképzelésünk között szerepelnek a titkosszolgálati szervek fejlesztése, a hírszerzés és a belbiztonsági rendszer felülvizsgálata és ehhez kapcsolódóan új képzési programok indítása.
Alex Recon: McInnis szenátor reagálhat még röviden.
Gregory McInnis: Nem kívánok.
Alex Recon: Lee Szenátor. Az Ön pártja össztűz alatt áll a regnáló Házelnök, Thomas McDornish furcsa, kétes kijelentéseit követően, aki szerint nem lehet elítélni valakit a gondolataiért, legyen az akár politikai jellegű is, illetve, hogy a mai kommunisták már csak nevükben emlékeztetnek a klasszikus érelemben vett marxistákra. Mindezt tetézte azzal, hogy a náci és fasiszta eszmerendszereket egy lapon említette a kereszténységgel. Az emberek bizonyára tudni szeretnék, hogy Ön elhatárolódik-e ettől a kijelentéstől vagy sem, esetleg talál e rá ésszerű magyarázatot. Ha igen, mit gondol arról, hogy Harvey Dent viszont szinte szó szerint idézte egy kampányrendezvényén McDornish képviselőt és teljes mértékben adoptálta véleményét, azzal azonosult? Valóban csak félremagyarázott reform hecckampányról van szó?
Albert Lee: Én úgy látom, hogy a házelnök nagyon rosszul fogalmazott és ez már előre predesztinálta, hogy a politikai ellenfeleink fel fogják használni ellenünk. Sajnos ilyen a politika természete. Én a magam részéről minden további nélkül elhatárolódok minden olyan kijelentéstől, amely a kommunista bűnöket bármilyen módon relativizálja, vagy bármely módón egy lapon említi a kereszténységet a nácizmussal. Mégis én úgy látom, hogy az eredeti McDornish-mondatoknak nem ez volt a szándéka, nem is ez hangzott el pontosan, ettől függetlenül nem tartom helyes kommunikációnak. Az viszont totális hecckampány, ami Harvey Dent ellen zajlik! Aki komolyan azt gondolja, hogy Mr. Dent bármilyen módon a kommunista eszméket védi, vagy bármilyen módon keresztényellenességgel vádolja, annak nincs ki a négy kereke! A valóság az, hogy Harvey Dent egy remek jelölt, remek programmal, a rosszindulatú sárdobálásokkal pedig nem kell foglalkozni!
Alex Recon: McInnis szenátoré a hozzászólás lehetősége.
Gregory McInnis: Akkor itt lenne az ideje elhatárolódni Thomas McDornish több cselekedetétől! McDornish házelnök, aki szerint a javaslata egyébként egy vicc, ami már magában felháborító, idesorolja még a cionizmust, ami különösen sértő egyik leghűségesebb szövetségesünk, Izrael felé is. A progresszívaknak ideje elhatárolódni a házelnöktől, ideje megmutatni, hogy tudnak máshogy is gondolkodni. Miért olyan nehéz elhatárolódni? Miért olyan nehéz azt mondani, hogy amit mondtam, az hiba volt? Miért Platónnal kell takarózni? Az üzenet világos: ellenfeleink nem tudnak és nem is akarnak olyat beismerni, hogy hibáztak, ami a jövőre nézve is elgondolkodtató. (vége)
Alex Recon: Kíván még hozzáfűzni valamit Lee Szenátor?
Albert Lee: Ahogy az imént mondtam, szerintem hiba volt a házelnök részéről így fogalmazni, de szerintem ez nem olyan fajsúlyú kérdés, hogy a kampány meghatározó eleme legyen. Sokkal jobban örülnék, ha ehelyett a munkásjogokról, a szakszervezeti mozgalomról, a vámpolitikáról vagy akár a költségvetési hiány optimális mértékéről vitatkoznánk. A házelnök úr természetesen felelősséggel tartozik a szavai iránt, de Harvey Dentet, vagy akár engem belekeverni ebbe az ügybe több mint nevetséges!
Alex Recon: Lee szenátor fogja kapni a moderátori oldalról származó utolsó, migráció témában az első kérdést. Az elmúlt években fokozatosan növekvő tendenciát mutat a hazánkba legális és illegális úton érkező latin-amerikai bevándorlók száma. Ön szerint ez egy káros folyamat? Kérdésem lenne továbbá, hogy mit kívánna tenni Harvey Dent oldalán a folyamat kezelésére, továbbá a már hazánkba érkezők részére indítanának e valamiféle integrációs programot? Egyáltalán be kell-e fogadnia Cironianak ezer és ezer politikai vagy gazdasági menekültet, akik nem beszélik a nyelvet, kulturálisan más közegből érkeznek?
Albert Lee: A bevándorlás kérdése mindig nagyon érzékeny terület egy ország életében, hiszen számos kihívás elé állítja az adott befogadó nemzetet. Nyilvánvalóan az illegális migrációt nem tartom elfogadhatónak, hiszen Cironia területére veszélyes olyan egyéneket beengedni, akikről azt sem tudjuk, kicsodák. Másrészről viszont azt gondolom, hogy az ide érkező menekülteket, akik valamilyen zsarnoki rendszer elől hazánkban keresnének menedéket, segítenünk kell, akár csak ideiglenesen. Ez persze nem feltétlenül jelent állandó letelepedési engedélyt, vagy ciron állampolgárságot az én olvasatomban. Az eltérő kulturális és nyelvi szokások természetesen számos nemkívánatos problémát felvetnek és új kihívásokat indukálnak, akár az egészségügy terén is, erre Harvey Dent programja konkrét megoldásokat is kínál, ami a járványügyi rendszer átalakításával és egy hosszútávú egészségügyi stratégia kidolgozásával történne meg. Ezen kívül új feladatok jelenhetnek meg az oktatásban és a rendfenntartásban is, ezeket is kezelni kívánjuk. Sajnos ezek közül egyik sem túl pozitív következmény, épp ezért a radikális mértékű, tömeges migráció nem lehet járható út.
Alex Recon: McInnis szenátor válaszolhat.
Gregory McInnis: A bevándorlás kérdése alapvetően fontos, nézzünk csak a gazdaságra: a munkanélküliségi ráta alacsony, ezért szükség van munkaerőre. Másrészt morális kötelességünk befogadni olyan áldozatokat, akik a diktatúrából menekülnek Cironiába, ezt egyébként West kormányzó is így gondolja. Kell egy átfogó bevándorláspolitikai reform, amelyet aztán tudunk alkalmazni. Természetesen, ahogy eddig is, a határok védelme kiemelt feladatnak számít, és nem hiszem, hogy ez megváltozna.
Alex Recon: Lee szenátoré még a szó ha igényli.
Albert Lee: Köszönöm, ezúttal nem kívánok reagálni, egyetértek az elhangzottakkal.
Alex Recon: McInnis szenátoré az utolsó általam megfogalmazott kérdés az este során, amit részben meg is válaszolt már, de most lehetősége van esetleg kiegészíteni még. Az országos munkanélküliségi ráta jelenleg rendkívül alacsony, számos megyében technikailag nem létező fogalom. Ez viszont számos szekértő szerint problémát jelenhet az ipari potenciál bővítése vagy éppen a CIEF már hosszú évek óta húzódó és egyre időszerűbb megvalósítása kapcsán. A munkanélküliség elleni harc lassan átcsap munkaerőhiányba, ami a gazdaságot is érzékenyen érintheti, tehát a következő kormánynak komoly feladatként kell tekinteni ezt a problémát. Ön szerint orvosolhatja ezt a hazánkba érkező latin-amerikai vagy szovjet földről érkező politikai menekültek hada? Kezelhető lenne egy ilyen mértékű bevándorlási hullám? Kell esetleg szigorítani a bevándorlási politikán vagy Cironianak szolidaritást kell vállalni, akár anyagi áldozatok árán is?
Gregory McInnis: Ahogy hangsúlyoztam, szükség van egy bevándorlási rendszer felállítására, amelyet a Kongresszus fogad el, ebben nyugodtan hagyatkozhatunk West elnökjelöltre, akinek megvan a maga terve. Meg kell könnyíteni a munkát kereső bevándorlók lehetőségeit, ez nem feltétlenül jár korai állampolgársággal, de dolgozhat. Ezt külön is lehet alkalmazni szakmák, iskolai végzettség területén is. Szerintem jelen szituációban a nyitott gazdasági piac az egyetlen megoldás a gazdasági növekedés fokozására, illetbe a belső elvándorlás pótlására is alkalmas lehet a bevándorlás célzott támogatása.
Alex Recon: Lee szenátor szólhat még utoljára hozzá.
Albert Lee: A szolidaritás egy fontos érték, ezért természetesen a Dent-kormány is nagy figyelmet fog fordítani erre a kérdésre. Ami ugyanakkor a munkaerőhiányt illeti, azt személy szerint nem tartanám szerencsésnek, ha kizárólag latin-amerikai bevándorlókkal akarnánk feltölteni a ciron munkahelyeket, ennél talán egy fokkal jobb megoldás, ha például az Egyesült Államokból érkeznének vendégmunkások hazánkba.
Alex Recon: McInnis szenátor?
Gregory McInnis: Vagy Európából is várjuk természetesen őket.
Albert Lee: Természetesen.
Alex Recon: Köszönöm uraim. Most a záróbeszédek előtt egy utolsó kör következik, ahol Önök tehetnek fel egy tetszőlege témában kérdést egymásnak. Először Lee szenátor kérdezhet, reagálásra nem lesz lehetőség.
Albert Lee: A jelenlegi reformpárti elit alkalmatlanságáról és kormányképtelenségéről sokat elárul, hogy Önök képtelenek voltak rendet teremteni a saját házuk táján! Amíg mi félretéve belső vitáinkat, kompromisszumok mentén egy egységes déli-nemdéli szövetséget, azaz teljes pártegységet valósítottunk meg, addig a Reform Párt gyakorlatilag két táborra szakadt és az az Andrew Trump indult el Önökkel szemben az elnökválasztásokon, aki mögött négy éve szinte a teljes jobboldali tábor felsorakozott. Mindezen tények tudatában én az Ön helyében a saját szememben keresném a gerendát, mielőtt a mi szemünkben lévő szálkát kritizálja. A kérdésem tehát az, hogy hogyan akarnak Önök sikeresen vezetni egy országot, ha még a saját pártjukban sem urai a helyzetnek? Illetve alkérdésként hadd szúrjam közbe, Ön szerint alkalmas egy ország vezetésére az, aki a szavak szintjén a deficit elleni harcról beszél, miközben ő maga 10%-os deficitet termel a saját megyéjében?
Gregory McInnis: A progresszív elit kiválasztott egy jelöltet, akinek a múltjában semmi sincs, igaz, sose vezetett megyét, nem volt kongresszusi képviselő, sem szenátor – indult ő, de mindig kikapott. Ebben a kontextusban inkább azon gondolkodnék el, hogy a szélsőbaloldal mennyire volt sikeres. Az pedig, hogy a Progresszív Pártnak nem fontos, hogy a Greene-ben vagy a Pecksdale-ben élő néger szavazhasson, most világossá vált. A Reform Pártnak van egy jelöltje, vannak mellette más jelöltek is, de a mi ellenfelünk Harvey Dent, ezért mi vele szeretnénk foglalkozni, és hadd ne kelljen kommentálni minden egyszámjegyű támogatással rendelkező független jelöltet.
Alex Recon: Köszönöm Szenátor úr, zárásképpen Öné a lehetőség, hogy kérdést tegyen fel.
Gregory McInnis: A Progresszív Párt miért nem hallgatja meg a ciron középosztályt? Olyan politikai programokat, szélsőséges programokat támogatnak, amely árt a ciron gazdaságnak, fiskális szigorról beszélnek, miközben növelnék a kiadásokat. Miből kívánják finanszírozni ezeket a programokat? Megint csak szólamok vannak, vagy lenne, aki törvénybe is önti ezeket?
Albert Lee: Hogy egy pillanatra visszautaljak az előző válaszára, – amely egyébként cseppet sem volt válasz a kérdésemre, de ez most mellékes is – , azért nem ártana kommentálni, ha az egyszámjegyű támogatással rendelkező jelölt az Önök korábbi hivatalos elnökjelöltje. Itt tart ma a Reform Párt… Ami a kérdését illeti, vajon kitől hitelesebb a szigorú fiskális politika? René Tízszázalék Westtől, vagy attól a Harvey Denttől, aki mögött olyan gazdasági szakemberek fognak állni, mint Albert Greenwood Monroe megyei képviselő, akinek nagy gyakorlata van az előirányzatok és a gazdasági kérdések terén? Természetesen az is rágalom, hogy mi nem képviseljük kellőképp a középosztályt, kivéve ha Ön a milliárdos nemzetközi multicégek vezérigazgatóit érti középosztály alatt, mert egy ilyen embernél valóban jobban érdekel bennünket a ciron munkavállalók és a farmerek sorsa. A „Miből?” kérdésre roppant egyszerű a válasz, csökkenteni lehet a bürokratikus kiadásokat. Emellett a jelenlegi progresszív adópolitika is biztosítja a kellő mennyiségű bevételt. Meg fogjuk tudni csinálni, pont úgy, ahogy megcsináltuk a szociális segélycsomagot, az ösztöndíjemeléseket, vagy az időskorúak kedvezményes tömegközlekedését!
Alex Recon: Köszönöm Uraim, most következnek a záróbeszédek. Lee szenátort kérem fel, hogy tartsa meg beszédét, megkoronázva az estét.
Albert Lee: Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Remélem, hogy a mai vitában elhangzottak is meggyőzték Önöket arról, hogy a közelgő választásokon csak egy jó választás van! Hogyha Önök békés fejlődést, szakértelmet és világos politikai célokat szeretnének a következő négy évre, akkor csakis Harvey Dentet választhatják! Mi nem árulunk zsákbamacskát, nem kérdés, hogy kiállunk a tisztességesen dolgozó, ciron munkavállalók, a szakszervezetek, a gazdasági fejlődés és az alacsony deficit mellett. Sajnos a túloldalon nem ilyen tiszta a képlet, nem tudni, hogy hogyan viszonyulnak a nemzet legsürgetőbb sorskérdéseihez, ahogy azt sem, hogy Mr. McInnis alelnökjelöltsége miképp változtatja meg West korábbi törekvéseit, például a munkásjogokhoz, vagy a minimálbér kérdéséhez. Én azt ajánlom mindenkinek, hogy menjen el regisztrálni időben és a döntő pillanatban szavazzon a biztos sikerre, amit egyedül a Dent-Lee páros képvisel! Nem számít, hogy déli, vagy északi, nem számít, hogy farmer, munkás, vagy fehérgalléros, Harvey Dent az Ön elnökjelöltje is! Köszönöm ezt a mai lehetőséget, Isten áldja Önöket és Cironiát!
Alex Recon: Most pedig McInnis szenátort fogjuk hallgatni.
Gregory McInnis: A nézők és hallgatók most meggyőződhettek, hogy két különböző vélemény, pólus áll egymással szemben. Mi, reformerek, René West vezetésével, képviseljük a modernizációt, a fejlődést, a gazdasági előrelépést, támogatjuk az egyenlőségért vívott harcot. Ha valaki egy modern, korszerű és nyitott országot szeretne, támogassa West kormányzót az elnökjelöltségben. Ha felhatalmazást kap, West elnökjelölt át fogja formálni az országot, és a következő négy év a sikerről fog szólni.
Alex Recon: Köszönöm Uraim, nagyszerű vitaesten vagyunk túl, ezzel pedig műsorunk végére értünk. Kívánok Önöknek további sok sikert. Alex Recon voltam Markshillből, ezzel búcsúzunk, további szép estét Cironia!
Alex Recon: Üdvözlöm Cironia minden polgárát és azokat a nézőket, akik ma velünk tartanak, én Alex Recon vagyok. Osborne megyéből, Markshill városából jelentkezünk, ahol ma megtartjuk az 1958 évi elnökválasztások első alelnöki vitaestjét. A helyszínválasztás igazán pikáns, hiszen a progresszív elnökjelölt szülőmegyéje, miközben egy a korábbiakban színtiszta piros megyéről van szó. Meglátjuk, hogy kinek hoz ma szerencsét. Hadd mutassam be az est két főszereplőjét. A Progresszív Párt alelnökjelöltje Albert Lee, Greene megyei szenátor, és Gregory McInnis, Edmund megyei szenátor. Fogadják a két nagy tiszteletnek örvendő törvényhozót lelkes tapssal.
Gregory McInnis: (McInnis mosolyogva jön be, kezet fog Alex Reconnal, majd nyújtja jobbját Albert Lee-nek)
Albert Lee: (Albert Lee határozott léptekkel befárad, köszönti a közönséget, majd kezet nyújt Gregory McInnisnek.)
Alex Recon: Uraim, köszönöm, hogy ma itt vannak velünk és vállalták, hogy szemtől szembe is összemérjék tudásukat, elnökjelöltjük segítségére kellve ezzel is egy kiélezett választási és kampányküzdelemben. Az este során a megtartott nyitóbeszédeket követően az alábbi témákban lesz lehetőségük bizonyítani a választóknak: 1: Elnökjelöltek: 2: A Glover-kormány megítélése, 3: Deszegregált társadalom, 4: Kommunista fenyegetés, 5 latin-amerikai migráció és végül egy kis izgalom a műsorba, afféle hatodik területként lehetőségük lesz zárásképpen egy-egy tetszőleges témában kérdést feltenni a másik félnek. Az egyes témákban különböző kérdéseket fognak kapni, melyre 3 percben lesz lehetőségük reagálni, majd az ellenfél reagálhat másfél percben, végül a kérdést kapó fél egy percben válaszolhat és lezárhatja a témát. Megkérném Önöket, hogy a megszabott időkeretre ügyeljenek, a felszólalási szándékainkat külön felém jelezzék. Tartsuk be a szabályokat és tiszteljük meg a választókat a színvonalas vitával. Uraim, most készüljenek fel nyitóbeszédükre, melyet pénzfeldobás utááááááán (feldob egy érmét) McInnis szenátor fog kezdeni. Szenátor Úr, Öné a szó.
Gregory McInnis: Tisztelt Ciron Honfitársaim, akik most a televízió vagy a rádió előtt hallgatják az elnökjelöltek vitáit, legyenek üdvözölve, köszöntöm az itt megjelenteket, a vitát moderáló urat és az ellenfelemet, akivel már elég régen egy helyre járunk dolgozni (mosolyog). Ez egy fontos nap, hiszek benne, hogy minden ilyen fórum lehetőséget teremt arra, hogy a választók eldöntsék, kit akarnak támogatni, kinek a programja áll inkább hozzájuk közel, nem mellesleg lehull a lepel mindenkiről. Ma két út van: az egyiket a Dent-Lee páros képviseli, ami a bizonytalanság, a mérsékeltnek álcázott költekezés, a felelőtlen gazdaságpolitika védjegyeit halmozza, és itt van a West-McInnis páros, akik szigorú költségvetési politikát, fejlődő gazdasági modellt és ebből származó jólétet teremtenének, ha megnyerik a választást. A Reform Párt hosszú évek óta a Kongresszusban is bizonyította a rátermettségét, és most West kormányzó vezetésével ideje visszatérni a President Palace-ba is.
Alex Recon: Lee szenátor következik.
Albert Lee: Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Kedves jelenlévő markshilliek, Vendégeink, Tisztelt Televíziónézők! Ezúton ragadnám meg a lehetőséget, hogy megköszönjem az est szervezőinek, hogy ez a mai vita létrejöhetett, illetve természetesen Mr. McInnisnek is köszönöm a részvételt! Bízom benne, hogy sikerül lényegretörő, érdemi és politikai sárdobálástól mentes vitát megvalósítani, amely méltó demokratikus hagyományainkhoz. Én mindenesetre erre készültem ma este. Nem csinálok belőle titkot, én – nem túlzás azt állítani, hogy sokszázezer ciron emberrel egyetemben – úgy gondolom, hogy egyedül a Harvey Dent mögött álló progresszív politikai tömörülés rendelkezik a jó kormányzáshoz elengedhetetlenül szükséges hiteles programmal, jövőképpel és létező vízióval, erről szeretném meggyőzni a kétkedőket a mai este folyamán. Biztosra veszem, hogy a mai vita után a választók könnyebb helyzetben lesznek a tekintetben, hogy kire adják le voksukat. Nem is akarom szaporítani a szót, arra itt az est hátralévő része, csapjunk minél előbb a lovak közé és győzzön a jobbik!
Alex Recon: Köszönöm Uraim. Most pedig következik a vita érdemi része, ahol igazán kibontakozhatnak. Az első témánk, afféle bemelegítésként és felvezetésként a már ismertettek szerint az Elnökjelöltek személye és megítélése. Itt még kivételesen azonos kérdéseket kapnak. Külön reagálási lehetőségre nincs mód Lee szenátor, Önhöz fordulok. Mit gondol ki szerepelt jobban az első elnöki vitán és miért?
Albert Lee: Én azt gondolom, hogy sok szempontból érdekes volt az első elnökjelölti vita, remekül kibontakoztak az alapvető különbségek a jelöltek között. Azt gondolom, hogy Mr. West hozta a szokásos formáját, ami jellemzően az, hogy felméri, mit akar hallani az aktuális nézőközönsége és annak megfelelően kommunikál. Függetlenül attól, hogy milyen politikát képviselt korábban és mennyire van ez összhangban az elhangzottakkal. Ezzel szemben Harvey Dent higgadtan, felkészülten és határozott elvek birtokában szólalt meg, a tőle már megszokott szakmaisággal. Éppen ezért azt gondolom, hogy természetesen Mr. Dent szerepelt jobban.
Alex Recon: McInnis szenátor, ugyanez a kérdésem Önhöz is.
Gregory McInnis: Természetesen René West. West kormányzó megmutatta, milyen egy határozott vezető, példát mutatott hitelességből, tapasztalatból, és rámutatott, hogy Harvey Dent programja csupa kéj és báj, de nincs mögötte valódi tartalom. Két út van: folytatni West elnökjelölt programját, amelyet a kampányban bemutatott, vagy válasszunk egy üres szavazólapot, ami a denti program.
Alex Recon: Mivel ez egy alelnökjelölti vita, úgy hiszem kár további szavakat fecsérelni az elnökjelöltekre (nevet), ők már szerepeltek, de a nézők Önöket is meg szeretnék jobban ismerni, hogy lássák, vajon valóban annyira alkalmasak alelnöknek, mint amennyire pártjuk állítja. A második témában az első kérdést McInnis szenátor fogja kapni, méghozzá a Glover kormány megítélése kapcsán. Lee szenátornak a válasz után lesz lehetősége reagálni. Szenátor úr. Vissza-visszatérő téma, hogy a progresszív párt és a progresszív kormány passzív, nem dolgozik, nem tesz eleget és még sorolhatnánk. De az ország és az egyes megyék gazdasági mutatói még a Taylor kormány teljesítményét is meghaladja. Nem érez Ön ebben némi kettősséget?
Gregory McInnis: Egyáltalán nem. Nézzük meg a számokat: általában azokból a megyékből vannak jó gazdasági számok, amelyet reformer kormányzó vezet. Az eddigi adatok alapján Denfieldben lesznek a legjobb számok, és minden megtiszteltés Dave Merrick kormányzóé és a tanácsosoké, hiszen nélkülük ezt nem lehetett volna elérni. De mi történik a progresszív megyékben? Folyamatos a leszakadás, nincsen fejlődés és modernizáció. Országos szinten mi történik? A Reform Párt által benyújtott szenátusi előirányzatok és törvények biztosítják Cironia növekvő pályáját. Ed Glover adminisztrációja egyszer sem keresett meg minket, egyszer sem akart egyeztetni, ezáltal ránk hárult Cironia vezetése. Ideje olyan elnököt választani, aki képes költségvetési javaslatot benyújtani, aki támogatja a deficitmentes költségvetést, ellenzi az értelmetlen kiadásnövelést. Én pedig, aki ezeknek a politikai programoknak harcos támogatója vagyok, segíteni fogok West elnökjelöltnek.
Alex Recon: Lee szenátoré a lehetőség, hogy reagáljon.
Albert Lee: Minden fórumon elmondom én is és elmondja Mr. Dent is, hogy egy Kormánynak nem csupán a nemzet ügyének előremozdítása és a kemény munka a feladata, hanem a hatékony, emberek felé történő politikai kommunikáció is. Kétségtelen, hogy a Glover-kormánynak voltak hiányosságai – megjegyzem főként ezutúbbi tekintetében –, de azt senki nem állíthatja, hogy nem történtek pozitív irányú előrelépések. A négy évvel ezelőtti Glover-kampány ígéreteit összegezve láthatjuk, hogy nem állunk olyan rosszul, főleg ha az emberek életét közvetlenül meghatározó intézkedéseket vesszük számba. Azon túl, hogy a gazdaság jobban szárnyal, mint valaha, megerősítettük jogaikban a szakszervezeteket, küzdöttünk a munkásjogokért, megőriztük a progresszív adórendszert, valamint az előirányzatok útján olyan fontos programokat valósítottunk meg, mint a kis- és középbirtokú farmergazdaságok kedvezményes hitelprogramja, az időskorúak ingyenes utazása, a szociális segélycsomagok rendszere, vagy a szociális ösztöndíjak bevezetése. Ezeket kivétel nélkül mi, progresszívek kezdeményeztük, a kormányzat szoros támogatásával! Nem igaz tehát az az összeesküvéselmélet, hogy amíg a progresszívek a lábukat lógatják, addig a Reform Párt a háttérből vezeti az országot! Egyébként örülök, hogy a szenátor úr megyei példákat hoz, ugyanis ha már denfieldi példát tud hozni, akkor bizonyára ismeri a Cook megyei számokat is és tisztában van vele, hogy West kormányzóék 10%-os deficitet csináltak röpke egy esztendő leforgása alatt. A Klub a deficit ellen bizonyára örül ennek is. (mosolyog)
Alex Recon: McInnis Úr, kíván reagálni egy percben, mielőtt Lee szenátor kap kérdést?
Gregory McInnis: Ha megnézzük a törvényjavaslatokat, azokat a Reform Párt nyújtja be, vagyis a hozzá kötődő törvényhozók. Hogyha mi nem dolgoznánk az Előirányzati Bizottságban, akkor bizony nem lennének ma működő hivatalok, mert a progresszívak tehetetlenül néznék, ahogy beköszönt szeptember 30., és másnap a hivatali dolgozók nem mennek be dolgozni. Lehet ötletekről beszélni, szenátor, ha a megvalósítását ránk hagyják.
Alex Recon: Köszönöm Uraim. Lee szenátor, Önt kérdezném. A Glover kormány sok szép és még több érdekes programmal kampányolva váltotta le a Reform Pártot az ország élén. Most négy év távlatából azonban azt látjuk, hogy a leghangzatosabb ígéretekből kevés valósult meg, vagy legalábbis sokak szerint nem elég, és azok egy része is a Reform törvényhozók nevéhez köthető. Mivel tudja ezt magyarázni és mit tudna mondani a szavazóknak, akik talán kételkednek egy ilyen ciklus után abban, hogy a mostani ígéretek kivétel nélkül beváltásra kerülnek? Miben lehet más a Dent kormány, mint volt a Glover kormány? És milyen lehetőségei maradnak a Dent kormánynak, ha ismét totális reform többség lesz a Kongresszusban?
Albert Lee: Ahogy az imént is mondtam, nem teljesen igaz, hogy a négy évvel ezelőtti ígéretekből nem valósult meg semmi. Úgy látom, hogy azon pontjai a Megújuló Cironia Programjának, amelyeket kétpárti kompromisszumok révén meg lehetett valósítani, azt meg is valósítottuk, legyen szó akár az előbb elmondott fontos szociális programokról, akár oktatáspolitikai és természetesen számos intézkedésekről. Ezen kívül voltak olyan konkrét tervek és javaslatok, amelyek megszülettek ugyan, de a reformpárti többség lesöpörte, erre a deszegregációs kérdés kapcsán bizonyára visszatérünk még. Valamint voltak olyan programelemek, amelyekre esély sem volt, hogy megvalósuljon, ezek közé tartozik többek között a minimálbér kérdése, amelynek még a gondolatától is epét hányt korábban az úgynevezett McInnis-platform, most pedig mint ismeretes, egy olyan ember alelnökjelöltje a szenátor úr, aki nyíltan a programjára tűzte ugyanezt a kérdést. Hiába, változnak az idők… Ami a másik kérdését illeti, én úgy látom, hogy Harvey Dentben megvan az a lendület, amely az előző négy esztendő alatt hiányzott, tehát mindenképpen egy sokkal aktívabb, sokkal több konkrét tervvel rendelkező és sokkal dinamikusabb kormány lesz a Dent-kormány az elődjénél. Természetesen van a fejünkben olyan forgatókönyv, hogy ismét reformpárti ellenszélben kell dolgoznunk, azonban ez nem tántoríthat el terveinktől, mi készen fogunk állni a kétpárti együttműködésre, amelyeknek köztudottan nagy híve vagyok. Megjegyzem akkor is nyitottak leszünk a reformpártiakkal történő kompromisszumokra, hogyha mi adjuk mindkét házban a többséget jövőre, egyébként ezt tekintjük elsődleges forgatókönyvnek.
Alex Recon: McInnis szenátornak van lehetősége reagálni az elhangzottakra.
Gregory McInnis: 1: Az aktív törvénykezési oldalt mi vittük. A progresszív elnök arra se méltatta a Kongresszust, hogy tárgyaljon a reformer vezetéssel, hogy felfedje, mit képvisel. Erre nem került sor, a párt szenátorai és képviselői se jeleskedtek, hogy lobbizzanak az elnöki programért, amelyet, ha mi nem is támogattunk volna, legalább megvitattuk volna. 2: A legtöbb felvetett programpont még tárgyalási szintre se jutott el. 3: Sose támogattam a minimálbért, most se támogatom, és azt a szenátortársam is tudja, hogy legyen akármilyen programpont, kongresszusi felhatalmazás nélkül megvalósíthatatlan.
Alex Recon: Lee szenátor, kíván még valamit röviden hozzáfűzni?
Albert Lee: Csupán annyit, hogy a Szenátor úr által elmondottak tényszerűen nem igazak, hiszen akkor nem lennének benne az előirányzatokban a Glover-program legfőbb pontjai. A valóságtagadás iskolapéldáját hallhattuk az imént. Ami a minimálbért illeti, ezügyben nem nekem tartozik elszámolással, hanem a saját választóinak. Hogyha nem ért egyet a West-programmal, akkor miért vállalt alelnökjelöltséget?
Alex Recon: Köszönöm a válaszokat, most nyargalunk arra a témakörre, ami talán a leginkább foglalkoztatja, egyben meg is osztja országunk társadalmát. A szegregáció intézménye mind a mai napig létező jelenség, hol erősebben, hol lazábban, de még megyéken belül sem egységes a lakossági vagy a politikai álláspont. Lee szenátorhoz fordulok. Ön vérbeli, keményvonalas déli politikus, kiáll a déli megyék szokásai mellett, így a szegregáció intézményéhez is ragaszkodik. Harvey Dent viszont egy mérsékeltebb személy. Adódik a kérdés, engedni fog a kérdésben vagy akár még az elnökkel is szembe fog menni a kérdésben, mint alelnök? Illetve hozzá akar egyáltalán nyúlni ehhez a rendszerhez a progresszív elnökjelölt, vagy meghajol a párt déli szárnyának akarata előtt? Ez persze felvetheti a sokszor hangoztatott bábelnök kérdéskörét is. Hogyan vélekedik mindezekről Ön, Szenátor Úr?
Albert Lee: Hogy mi az álláspontom a konkrét politikai kérdésben, azt szerintem mindenki tudja ebben az országban, természetesen a véleményem alelnökként sem lesz más. Az is világos, hogy a déli és nemdéli progresszívek között ez egy radikális véleménykülönbség. Mi viszont, hogyha vannak politikai vitáink, akkor nem ráindulunk egymásra, ahogy a reformpártiak szokták, hanem kompromisszumos megoldást próbálunk találni. Én azt az álláspontot képviselem, hogy minden megye lakosságának joga van eldöntenie, hogy hogyan kívánja élni mindennapjait. Másképp szólva elégedett- e a déli életformával, avagy sem. Nálunk Greene-nen erre egyértelmű a válasz, de nyilván mondjuk Garfield lakossága másként láthatja ezt a témát. Erre volt szerintem egy kitűnő és demokratikus kezdeményezés az – egyébként szintén a Glover-programban szereplő – népszavazási törvényjavaslat megalkotása, amely tartalmazta a megyei érvényű országos népszavazás jogi kategóriáját. Eszerint lehetőség lett volna minden megyének döntenie arról, hogy legyen-e szegregáció, avagy ne legyen. Ezt a javaslatot egyébként a Képviselőház simán megszavazta, ellenben a Szenátusban a Reform Párt mondvacsinált indokokkal megakasztotta és még csak szavazásra sem bocsátotta. Volt tehát politikai kezdeményezésünk ezen ügy kezelésére és ezt személy szerint örülnék, ha átmenne a jövőben ez a javaslat. Nem állítom, hogy ez lecsillapítja a szegregációs vitát, de az biztos, hogy ennél demokratikusabban nem lehet állni ehhez a kérdéshez.
Alex Recon: McInnis Szenátor kap lehetőséget reagálásra.
Gregory McInnis: Ma két álláspont van szegregáció kérdésében az országban: az egyik, amit West kormányzó képvisel, hogy szüntessük meg a szegregációt minden megyében, minden településen, minden közintézményben, hogy ne lehessen embereket a bőrszínük alapján megkülönböztetni. Ez evidens. A Dent-Lee páros kiáll a szegregáció fenntartása mellett, nem gondolják, hogy ezen változtatni kellene. Ez nem megyejog, ez szimplán megkülönböztetés. Lee szenátortársam itt népszavazásról beszél, ami egy rendkívüli nagy blöff volt, hiszen, ha az egyes megyékben, ahogy most is, szegregált marad a választójog, hogy lehetne mindenki számára megnyugtató módon rendezni a kérdést, hiszen azok szavazhatnának ezekről, akik úgy gondolják, hogy jó a szegregáció. A Progresszív Párt pedig ebben a kérdésben sose lesz túl bátor, mert akkor veszélybe kerülnének a déli pozíciói. Ez politikai kérdés. Ami pedig az előválasztási csatákat illeti. Igen, nálunk vannak előválasztások, egymás elleni kampányok, viták, ami még mindig jobb, mint Önöknél, ahol füstös társalgók szürkeségében dől el, kit indítanak elnöknek, ki felel meg a liberális elitnek.
Alex Recon: Lee szenátor, van esetleg még hozzáfűznivalója?
Albert Lee: Szomorú látni, hogy a szenátortársam ismét csúsztat és elferdíti a tényeket. Én ebben a kérdésben a saját magam és a déli emberek álláspontját képviselem és ahogy említettem ez sok szempontból különbözik Mr. Dent álláspontjától. Mégis mi meg tudjuk beszélni ezen vitás kérdéseket, Önök ezzel szemben csak gyűlöletpolitikára képesek. Mellesleg hadd emlékeztessem Önt, hogy négy évvel ezelőtt a mögé az Andrew Trump mögé állt be, aki nálam sokkal radikálisabb a déli ügyek megítélésében és számos nyílt erőszakra való felbujtásban is érintett volt. Ő akkor nem volt fasiszta és kirekesztő, igaz? Ellenben én az vagyok, csak mert nem vagyok hajlandó megtagadni déli elveimet?
Gregory McInnis: Még reagálnék, megszólítottak.
Alex Recon: Csak röviden Szenátor úr.
Albert Lee: Költői volt a kérdés természetesen, de ha szeretne, reagálhat, én nem bánom. (mosolyog)
Gregory McInnis: Nem támogattam Andrew Trumpot, most sem támogatom, ezután sem fogom, ez a valódi félretájékoztatás. Kampányoltam a szélsőséges jelöltek ellen. Itt az ideje, hogy ebben a kérdésben mindig is határozott álláspontot képviseltem. És George Taylorra szavaztam, szenátor.
Albert Lee: Ön személy szerint nem támogatta, de mégis őt találták a legalkalmasabbnak a Reform Párt elnökjelöltjének kiválasztásakor. Gyakorlatilag szinte a teljes pártelit felsorakozott Trump mögött, vagy nem így volt? Ezek után hiteltelen, amit mond. Pláne, hogy nemigen tiltakozott Trump elnökjelöltsége ellen a kampányban, ha jól emlékszem.
Gregory McInnis: De tiltakoztam, sose kampányoltunk együtt, akkor választottak engem is újra. Ez félreértelmezése az egész tevékenységemnek, tudatosan.
Albert Lee: Én nem hallottam nagy Trump-ellenes rigmusokat a kampányban, és az akkori eredményeket látva az Ön megyéjének választópolgárai sem túlzottan. De lehet, hogy csak nem figyeltem eléggé.
Gregory McInnis: Ahogy az Ön megyéjében is kapott voksokat, sajnos.
Alex Recon: Uraim, folytassuk menetrend szerint, Lee szenátornak is lesz még lehetősége reagálni. McInnis Úr, Önt ismerjük már, mint az állami és megyei deficit legnagyobb ellensége, a költségvetési egyensúly keresztes lovagja, de kevésbé esik szó az Ön neve kapcsán a szegregációról való vélekedés. René West egyértelművé tette, hogy lépéseket fog szorgalmazni ennek nemzetszintű felszámolására. De vajon Ön személy szerint egyetért ezzel? És ha igen, hogyan képzeli ezt el? Egyetlen ciklus alatt, vagy lassabb, hosszabb folyamat keretében, illetve milyen formában mégis? Progresszív oldalról ismerjük a dolgok kezelési módját egy megyénként kiírt népszavazás formájában ugyebár.
Gregory McInnis: Ez így az álláspontom és pályafutásom totális félreértelmezése. Korábban tanácsos és tanár voltam Ridgefield fővárosban, és már akkor harcos támogatója voltam az oktatásban tapasztalható szegregáció teljes felszámolásának. Már akkor jeleztem, hogy a szegregáció rossz, nem támogatható. Azóta a Szenátusba választásom óta ellenzem azt minden fórumon, minden helyen. Támogattam George Taylor elnök országos szegregációt felszámoló javaslatát, de az nem ment túl messzire. Támogattam az Igazságügyi Minisztériumon belül felállított, a szegregációs visszaéléseket vizsgáló osztályt. Ma másra van szükség. Szükség lenne egy Kiegészítésre, Alkotmánykiegészítésre, amely biztosítja a szabad választójogot, felszámoljuk a megyei kézben lévő közintézményekben tapasztalható szegregációt, kivizsgáljuk, hogy a rendőrség bizonyos akcióiban van-e rasszista fennhang, a halálbüntetések esetén is át kellene világítani az egyes bűncselekményeket. Szerintem, de ez csak saját érzés, René West nyitott lenne egy fekete kormánytag kinevezésére is.
Alex Recon: Lee szenátor reagálhat.
Albert Lee: Úgy látom, hogy a köztünk lévő különbség egyértelműen látszik. Én alapvetően arra esküdtem fel a saját választóim előtt, amikor először szenátorrá választottak, hogy kiállok a déli hagyományok mellett, védelmezem a szabad fegyverviselést és a halálbüntetés intézményét. El tudom fogadni, hogyha valakinek más az álláspontja, de az én magánvéleményem az, hogy ha valaki egy ridgefieldi iroda négy fala között akar dönteni emberek százezreinek sorsáról, akár szegregációs témában, akár másban, az a legantidemokratikusabb és leginkább nemzetellenes cselekedet, amit csak tehet. A déli emberek természetesen nyitottak a politikai párbeszédre bármely kérdésben, de a fejünk felett meghozott döntésekkel nem tudunk és nem is szeretnénk azonosulni.
Gregory McInnis: Egy ilyen javaslat elfogadásához kétharmados többség kell a Kongresszusban, az már a többség.
Albert Lee: Menjen le Greene-be és magyarázza ezt el az ottani embereknek. Vagy akár Pecksdale-be, vagy Jeffersonba. Az ottaniak egy ilyen döntést úgy élnének meg, mint amit a fejük fölött hoztak meg. És olyan nagyot nem is tévednének. Önök, konzervatívok gyakran érvelnek a megyei autonómia fontossága mellett. Érdekes módon a déli kérdésben ez ritkán nyilvánul csak meg.
Alex Recon: Mit szól ehhez McInnis szenátor?
Gregory McInnis: Ma két út áll egymással szemben: vagy marad a status quo, vagy előrelépünk. West kormányzó a progresszíó képviselője, aki megvívott pár csatát a fejlődés érdekében, és én hiszem, hogy ellenzi a szegregáció intézményesült formáit, azt felszámolná, ha tehetné. Harvey Dent pedig a déli elektorokért cserébe mindent meghagy a jelenlegi formájában.
Alex Recon: Köszönöm, a témát lezártuk uraim, de az látszik, hogy igen parázs a hangulat akörül még itt a stúdióban is. A következő témánk a kommunista veszély. McInnis szenátortól kérdezném, hogy Ön szerint demokratikusnak tekinthető intézkedés e, hogy számos megyében, progresszív és még inkább reformer vezetésű megyében kitiltották a Ciron Kommunista Pártot, annak gyülekezési jogát megvonták, a tagjait börtönnel fenyegették. Többek között a René West vezette Cook megyében, de Edmund megyében is érvényben van egy ilyen kormányzói rendelet. Kiegészítő kérdés lenne, hogy támogatja-e a külföldi, akár fegyveres fellépéseket is, figyelembe véve micsoda költségvonzata van ezeknek az akcióknak, illetve hány ciron életet követelhet?
Gregory McInnis: A Harkley-törvény szerintem elég egyértelműen fogalmaz, amelyet a Kongresszus nagy többséggel fogadott el. Az személyes véleményem az, hogy kormányzói rendeletekben nem lehet a végrehajtói hatalmat leképezni, az Igazságügyi Minisztérium és a főállamügyész a helyzet magaslatán van. Attól is óva intenék mindenkit, hogy meginduljunk a mccarthyzmus útján, és mindenkit bolseviknak kiáltsunk ki, természetesen fel kell hatalmazni a CIO-t a gyanús személyek megfigyelésére, bírói felügyelet alatt. Cironiának részt kell vennie az ENSZ, a NATO és egyéb, stratégiai szövetségeseink katonai és gazdasági akcióiban. Ahogy Koreában, máshol is veszélyeztetik a békét a kommunisták, mi is kérhetünk segítséget. Prioritásként kell ezt az ügyet tekinteni a védelmi és a nemzetbiztonsági kérdésekben is, erre törvényjavaslatokat kell hoznia a Kongresszusnak, minél hamarabb, annál jobb.
Alex Recon: Lee Szenátor fejtheti ki véleményét az elhangzottak kapcsán.
Albert Lee: Ebben a kérdésben nem lesznek nagy viták közöttünk. Én magam is támogatok minden olyan kezdeményezést, amely a kommunista előretörésnek gátat szab. A Harkley-törvényben foglaltakat én magam is rendkívül pozitívnak tartom, nem véletlen, hogy társszponzorként több progresszív párttársam is csatlakozott a kezdeményezéshez. Harvey Dent programja egyébként a bolsevik beszivárgásokra és esetleges kémtevékenységekre is megoldást kínál, hiszen biztonságpolitikai elképzelésünk között szerepelnek a titkosszolgálati szervek fejlesztése, a hírszerzés és a belbiztonsági rendszer felülvizsgálata és ehhez kapcsolódóan új képzési programok indítása.
Alex Recon: McInnis szenátor reagálhat még röviden.
Gregory McInnis: Nem kívánok.
Alex Recon: Lee Szenátor. Az Ön pártja össztűz alatt áll a regnáló Házelnök, Thomas McDornish furcsa, kétes kijelentéseit követően, aki szerint nem lehet elítélni valakit a gondolataiért, legyen az akár politikai jellegű is, illetve, hogy a mai kommunisták már csak nevükben emlékeztetnek a klasszikus érelemben vett marxistákra. Mindezt tetézte azzal, hogy a náci és fasiszta eszmerendszereket egy lapon említette a kereszténységgel. Az emberek bizonyára tudni szeretnék, hogy Ön elhatárolódik-e ettől a kijelentéstől vagy sem, esetleg talál e rá ésszerű magyarázatot. Ha igen, mit gondol arról, hogy Harvey Dent viszont szinte szó szerint idézte egy kampányrendezvényén McDornish képviselőt és teljes mértékben adoptálta véleményét, azzal azonosult? Valóban csak félremagyarázott reform hecckampányról van szó?
Albert Lee: Én úgy látom, hogy a házelnök nagyon rosszul fogalmazott és ez már előre predesztinálta, hogy a politikai ellenfeleink fel fogják használni ellenünk. Sajnos ilyen a politika természete. Én a magam részéről minden további nélkül elhatárolódok minden olyan kijelentéstől, amely a kommunista bűnöket bármilyen módon relativizálja, vagy bármely módón egy lapon említi a kereszténységet a nácizmussal. Mégis én úgy látom, hogy az eredeti McDornish-mondatoknak nem ez volt a szándéka, nem is ez hangzott el pontosan, ettől függetlenül nem tartom helyes kommunikációnak. Az viszont totális hecckampány, ami Harvey Dent ellen zajlik! Aki komolyan azt gondolja, hogy Mr. Dent bármilyen módon a kommunista eszméket védi, vagy bármilyen módon keresztényellenességgel vádolja, annak nincs ki a négy kereke! A valóság az, hogy Harvey Dent egy remek jelölt, remek programmal, a rosszindulatú sárdobálásokkal pedig nem kell foglalkozni!
Alex Recon: McInnis szenátoré a hozzászólás lehetősége.
Gregory McInnis: Akkor itt lenne az ideje elhatárolódni Thomas McDornish több cselekedetétől! McDornish házelnök, aki szerint a javaslata egyébként egy vicc, ami már magában felháborító, idesorolja még a cionizmust, ami különösen sértő egyik leghűségesebb szövetségesünk, Izrael felé is. A progresszívaknak ideje elhatárolódni a házelnöktől, ideje megmutatni, hogy tudnak máshogy is gondolkodni. Miért olyan nehéz elhatárolódni? Miért olyan nehéz azt mondani, hogy amit mondtam, az hiba volt? Miért Platónnal kell takarózni? Az üzenet világos: ellenfeleink nem tudnak és nem is akarnak olyat beismerni, hogy hibáztak, ami a jövőre nézve is elgondolkodtató. (vége)
Alex Recon: Kíván még hozzáfűzni valamit Lee Szenátor?
Albert Lee: Ahogy az imént mondtam, szerintem hiba volt a házelnök részéről így fogalmazni, de szerintem ez nem olyan fajsúlyú kérdés, hogy a kampány meghatározó eleme legyen. Sokkal jobban örülnék, ha ehelyett a munkásjogokról, a szakszervezeti mozgalomról, a vámpolitikáról vagy akár a költségvetési hiány optimális mértékéről vitatkoznánk. A házelnök úr természetesen felelősséggel tartozik a szavai iránt, de Harvey Dentet, vagy akár engem belekeverni ebbe az ügybe több mint nevetséges!
Alex Recon: Lee szenátor fogja kapni a moderátori oldalról származó utolsó, migráció témában az első kérdést. Az elmúlt években fokozatosan növekvő tendenciát mutat a hazánkba legális és illegális úton érkező latin-amerikai bevándorlók száma. Ön szerint ez egy káros folyamat? Kérdésem lenne továbbá, hogy mit kívánna tenni Harvey Dent oldalán a folyamat kezelésére, továbbá a már hazánkba érkezők részére indítanának e valamiféle integrációs programot? Egyáltalán be kell-e fogadnia Cironianak ezer és ezer politikai vagy gazdasági menekültet, akik nem beszélik a nyelvet, kulturálisan más közegből érkeznek?
Albert Lee: A bevándorlás kérdése mindig nagyon érzékeny terület egy ország életében, hiszen számos kihívás elé állítja az adott befogadó nemzetet. Nyilvánvalóan az illegális migrációt nem tartom elfogadhatónak, hiszen Cironia területére veszélyes olyan egyéneket beengedni, akikről azt sem tudjuk, kicsodák. Másrészről viszont azt gondolom, hogy az ide érkező menekülteket, akik valamilyen zsarnoki rendszer elől hazánkban keresnének menedéket, segítenünk kell, akár csak ideiglenesen. Ez persze nem feltétlenül jelent állandó letelepedési engedélyt, vagy ciron állampolgárságot az én olvasatomban. Az eltérő kulturális és nyelvi szokások természetesen számos nemkívánatos problémát felvetnek és új kihívásokat indukálnak, akár az egészségügy terén is, erre Harvey Dent programja konkrét megoldásokat is kínál, ami a járványügyi rendszer átalakításával és egy hosszútávú egészségügyi stratégia kidolgozásával történne meg. Ezen kívül új feladatok jelenhetnek meg az oktatásban és a rendfenntartásban is, ezeket is kezelni kívánjuk. Sajnos ezek közül egyik sem túl pozitív következmény, épp ezért a radikális mértékű, tömeges migráció nem lehet járható út.
Alex Recon: McInnis szenátor válaszolhat.
Gregory McInnis: A bevándorlás kérdése alapvetően fontos, nézzünk csak a gazdaságra: a munkanélküliségi ráta alacsony, ezért szükség van munkaerőre. Másrészt morális kötelességünk befogadni olyan áldozatokat, akik a diktatúrából menekülnek Cironiába, ezt egyébként West kormányzó is így gondolja. Kell egy átfogó bevándorláspolitikai reform, amelyet aztán tudunk alkalmazni. Természetesen, ahogy eddig is, a határok védelme kiemelt feladatnak számít, és nem hiszem, hogy ez megváltozna.
Alex Recon: Lee szenátoré még a szó ha igényli.
Albert Lee: Köszönöm, ezúttal nem kívánok reagálni, egyetértek az elhangzottakkal.
Alex Recon: McInnis szenátoré az utolsó általam megfogalmazott kérdés az este során, amit részben meg is válaszolt már, de most lehetősége van esetleg kiegészíteni még. Az országos munkanélküliségi ráta jelenleg rendkívül alacsony, számos megyében technikailag nem létező fogalom. Ez viszont számos szekértő szerint problémát jelenhet az ipari potenciál bővítése vagy éppen a CIEF már hosszú évek óta húzódó és egyre időszerűbb megvalósítása kapcsán. A munkanélküliség elleni harc lassan átcsap munkaerőhiányba, ami a gazdaságot is érzékenyen érintheti, tehát a következő kormánynak komoly feladatként kell tekinteni ezt a problémát. Ön szerint orvosolhatja ezt a hazánkba érkező latin-amerikai vagy szovjet földről érkező politikai menekültek hada? Kezelhető lenne egy ilyen mértékű bevándorlási hullám? Kell esetleg szigorítani a bevándorlási politikán vagy Cironianak szolidaritást kell vállalni, akár anyagi áldozatok árán is?
Gregory McInnis: Ahogy hangsúlyoztam, szükség van egy bevándorlási rendszer felállítására, amelyet a Kongresszus fogad el, ebben nyugodtan hagyatkozhatunk West elnökjelöltre, akinek megvan a maga terve. Meg kell könnyíteni a munkát kereső bevándorlók lehetőségeit, ez nem feltétlenül jár korai állampolgársággal, de dolgozhat. Ezt külön is lehet alkalmazni szakmák, iskolai végzettség területén is. Szerintem jelen szituációban a nyitott gazdasági piac az egyetlen megoldás a gazdasági növekedés fokozására, illetbe a belső elvándorlás pótlására is alkalmas lehet a bevándorlás célzott támogatása.
Alex Recon: Lee szenátor szólhat még utoljára hozzá.
Albert Lee: A szolidaritás egy fontos érték, ezért természetesen a Dent-kormány is nagy figyelmet fog fordítani erre a kérdésre. Ami ugyanakkor a munkaerőhiányt illeti, azt személy szerint nem tartanám szerencsésnek, ha kizárólag latin-amerikai bevándorlókkal akarnánk feltölteni a ciron munkahelyeket, ennél talán egy fokkal jobb megoldás, ha például az Egyesült Államokból érkeznének vendégmunkások hazánkba.
Alex Recon: McInnis szenátor?
Gregory McInnis: Vagy Európából is várjuk természetesen őket.
Albert Lee: Természetesen.
Alex Recon: Köszönöm uraim. Most a záróbeszédek előtt egy utolsó kör következik, ahol Önök tehetnek fel egy tetszőlege témában kérdést egymásnak. Először Lee szenátor kérdezhet, reagálásra nem lesz lehetőség.
Albert Lee: A jelenlegi reformpárti elit alkalmatlanságáról és kormányképtelenségéről sokat elárul, hogy Önök képtelenek voltak rendet teremteni a saját házuk táján! Amíg mi félretéve belső vitáinkat, kompromisszumok mentén egy egységes déli-nemdéli szövetséget, azaz teljes pártegységet valósítottunk meg, addig a Reform Párt gyakorlatilag két táborra szakadt és az az Andrew Trump indult el Önökkel szemben az elnökválasztásokon, aki mögött négy éve szinte a teljes jobboldali tábor felsorakozott. Mindezen tények tudatában én az Ön helyében a saját szememben keresném a gerendát, mielőtt a mi szemünkben lévő szálkát kritizálja. A kérdésem tehát az, hogy hogyan akarnak Önök sikeresen vezetni egy országot, ha még a saját pártjukban sem urai a helyzetnek? Illetve alkérdésként hadd szúrjam közbe, Ön szerint alkalmas egy ország vezetésére az, aki a szavak szintjén a deficit elleni harcról beszél, miközben ő maga 10%-os deficitet termel a saját megyéjében?
Gregory McInnis: A progresszív elit kiválasztott egy jelöltet, akinek a múltjában semmi sincs, igaz, sose vezetett megyét, nem volt kongresszusi képviselő, sem szenátor – indult ő, de mindig kikapott. Ebben a kontextusban inkább azon gondolkodnék el, hogy a szélsőbaloldal mennyire volt sikeres. Az pedig, hogy a Progresszív Pártnak nem fontos, hogy a Greene-ben vagy a Pecksdale-ben élő néger szavazhasson, most világossá vált. A Reform Pártnak van egy jelöltje, vannak mellette más jelöltek is, de a mi ellenfelünk Harvey Dent, ezért mi vele szeretnénk foglalkozni, és hadd ne kelljen kommentálni minden egyszámjegyű támogatással rendelkező független jelöltet.
Alex Recon: Köszönöm Szenátor úr, zárásképpen Öné a lehetőség, hogy kérdést tegyen fel.
Gregory McInnis: A Progresszív Párt miért nem hallgatja meg a ciron középosztályt? Olyan politikai programokat, szélsőséges programokat támogatnak, amely árt a ciron gazdaságnak, fiskális szigorról beszélnek, miközben növelnék a kiadásokat. Miből kívánják finanszírozni ezeket a programokat? Megint csak szólamok vannak, vagy lenne, aki törvénybe is önti ezeket?
Albert Lee: Hogy egy pillanatra visszautaljak az előző válaszára, – amely egyébként cseppet sem volt válasz a kérdésemre, de ez most mellékes is – , azért nem ártana kommentálni, ha az egyszámjegyű támogatással rendelkező jelölt az Önök korábbi hivatalos elnökjelöltje. Itt tart ma a Reform Párt… Ami a kérdését illeti, vajon kitől hitelesebb a szigorú fiskális politika? René Tízszázalék Westtől, vagy attól a Harvey Denttől, aki mögött olyan gazdasági szakemberek fognak állni, mint Albert Greenwood Monroe megyei képviselő, akinek nagy gyakorlata van az előirányzatok és a gazdasági kérdések terén? Természetesen az is rágalom, hogy mi nem képviseljük kellőképp a középosztályt, kivéve ha Ön a milliárdos nemzetközi multicégek vezérigazgatóit érti középosztály alatt, mert egy ilyen embernél valóban jobban érdekel bennünket a ciron munkavállalók és a farmerek sorsa. A „Miből?” kérdésre roppant egyszerű a válasz, csökkenteni lehet a bürokratikus kiadásokat. Emellett a jelenlegi progresszív adópolitika is biztosítja a kellő mennyiségű bevételt. Meg fogjuk tudni csinálni, pont úgy, ahogy megcsináltuk a szociális segélycsomagot, az ösztöndíjemeléseket, vagy az időskorúak kedvezményes tömegközlekedését!
Alex Recon: Köszönöm Uraim, most következnek a záróbeszédek. Lee szenátort kérem fel, hogy tartsa meg beszédét, megkoronázva az estét.
Albert Lee: Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Remélem, hogy a mai vitában elhangzottak is meggyőzték Önöket arról, hogy a közelgő választásokon csak egy jó választás van! Hogyha Önök békés fejlődést, szakértelmet és világos politikai célokat szeretnének a következő négy évre, akkor csakis Harvey Dentet választhatják! Mi nem árulunk zsákbamacskát, nem kérdés, hogy kiállunk a tisztességesen dolgozó, ciron munkavállalók, a szakszervezetek, a gazdasági fejlődés és az alacsony deficit mellett. Sajnos a túloldalon nem ilyen tiszta a képlet, nem tudni, hogy hogyan viszonyulnak a nemzet legsürgetőbb sorskérdéseihez, ahogy azt sem, hogy Mr. McInnis alelnökjelöltsége miképp változtatja meg West korábbi törekvéseit, például a munkásjogokhoz, vagy a minimálbér kérdéséhez. Én azt ajánlom mindenkinek, hogy menjen el regisztrálni időben és a döntő pillanatban szavazzon a biztos sikerre, amit egyedül a Dent-Lee páros képvisel! Nem számít, hogy déli, vagy északi, nem számít, hogy farmer, munkás, vagy fehérgalléros, Harvey Dent az Ön elnökjelöltje is! Köszönöm ezt a mai lehetőséget, Isten áldja Önöket és Cironiát!
Alex Recon: Most pedig McInnis szenátort fogjuk hallgatni.
Gregory McInnis: A nézők és hallgatók most meggyőződhettek, hogy két különböző vélemény, pólus áll egymással szemben. Mi, reformerek, René West vezetésével, képviseljük a modernizációt, a fejlődést, a gazdasági előrelépést, támogatjuk az egyenlőségért vívott harcot. Ha valaki egy modern, korszerű és nyitott országot szeretne, támogassa West kormányzót az elnökjelöltségben. Ha felhatalmazást kap, West elnökjelölt át fogja formálni az országot, és a következő négy év a sikerről fog szólni.
Alex Recon: Köszönöm Uraim, nagyszerű vitaesten vagyunk túl, ezzel pedig műsorunk végére értünk. Kívánok Önöknek további sok sikert. Alex Recon voltam Markshillből, ezzel búcsúzunk, további szép estét Cironia!
Belfortban statisztikai hibahatáron mozognak az elnökjelöltek. A lapunk kérésére, a Gallup Cironia által készített felmérések alapján Cironia második legnépesebb megyéjében Harvey Dent progresszív elnökjelölt a voksok 45, René West reformer jelölt a 44 százalékát kapná meg, 11% bizonytalan vagy mást választana. Dent támogatottsági indexe +4 (47-43%), Westé is (48-44%).
Cookban René West magabiztosan vezet, 53% őt, 40% Dentet támogatja, a választók 7 százaléka mást támogat, vagy bizonytalan még.
A két nyugati megyében szenátusi választásokat is tartanak, illetve több csatatérkörzet is van. A belforti szenátusi küzdelemben Danny Sanchez kisebbségi vezető csap össze Mike Shelly korábbi kereskedelmi miniszterrel. Jelen pillanatban Sanchez, aki hat éve is szűken tudott csak nyerni, 41 százalékkal vezet, Shelly 39 százalékkal követi, 20% bizonytalan. Cookban Andrew Fox progresszív hivatalban lévő küzd a politikai túléléséért, de úgy néz ki, nehéz dolga lesz. Bernadeth Robinson korábbi kongresszusi képviselő, aki a Reform Párt jelöltje, a választók 52 százalékának a bizalmát élvezi, Foxot 39% támogatja, 9 % bizonytalan.
Belfortban statisztikai hibahatáron mozognak az elnökjelöltek. A lapunk kérésére, a Gallup Cironia által készített felmérések alapján Cironia második legnépesebb megyéjében Harvey Dent progresszív elnökjelölt a voksok 45, René West reformer jelölt a 44 százalékát kapná meg, 11% bizonytalan vagy mást választana. Dent támogatottsági indexe +4 (47-43%), Westé is (48-44%).
Cookban René West magabiztosan vezet, 53% őt, 40% Dentet támogatja, a választók 7 százaléka mást támogat, vagy bizonytalan még.
A két nyugati megyében szenátusi választásokat is tartanak, illetve több csatatérkörzet is van. A belforti szenátusi küzdelemben Danny Sanchez kisebbségi vezető csap össze Mike Shelly korábbi kereskedelmi miniszterrel. Jelen pillanatban Sanchez, aki hat éve is szűken tudott csak nyerni, 41 százalékkal vezet, Shelly 39 százalékkal követi, 20% bizonytalan. Cookban Andrew Fox progresszív hivatalban lévő küzd a politikai túléléséért, de úgy néz ki, nehéz dolga lesz. Bernadeth Robinson korábbi kongresszusi képviselő, aki a Reform Párt jelöltje, a választók 52 százalékának a bizalmát élvezi, Foxot 39% támogatja, 9 % bizonytalan.
270 db plakát lakosságarányosan kihelyezve az egész országban. A plakátok (átlagosan 300 $ egy plakát) árát (270*300$=81.000$) a Progresszív Párt Kongresszusi Kampánybizottsága (PPKKB) állja.
270 db plakát lakosságarányosan kihelyezve az egész országban. A plakátok (átlagosan 300 $ egy plakát) árát (270*300$=81.000$) a Progresszív Párt Kongresszusi Kampánybizottsága (PPKKB) állja.
SALT LAKE CITY – Az első felmérés Harvey Dent és René West között, ami a vita előtt született, kemény harcot vetít előre. Denfieldben, ahol eddig minden választást a Reform Párt elnökjelöltje nyert meg, most statisztikai hibahatáron, 45-45%-ban holtversenyben állnak az elnökjelöltek. A Gallup felmérése szerint mind a két jelölt népszerű: René West népszerűségi indexe +18 (50 százalék kedveli, 32% nem), addig Denté +10 (49-39%).
Mike Helford szerint, aki a kutatást végezte, Harvey Dent eddig „non-konfrontatív, mérsékelt politikája vonzza a piros megyék szavazóit is, de kár előre következtetést levonni, hiszen a vita eredménye ebben, és az ezt követő felmérésekben még nem látszik.” A Gallup több megyében is végez felméréseket.
René West most szervezte át a kampánycsapatát, és alkalmazta James Conwayt, aki a Taylor-kampány vezetésében is részt vett, aki szerint a West-kampánynak sokkal „aktívabbnak és támadónak kell lennie, ha novemberben nyerni akarunk.”
/Salt Lake Examiner/
SALT LAKE CITY – Az első felmérés Harvey Dent és René West között, ami a vita előtt született, kemény harcot vetít előre. Denfieldben, ahol eddig minden választást a Reform Párt elnökjelöltje nyert meg, most statisztikai hibahatáron, 45-45%-ban holtversenyben állnak az elnökjelöltek. A Gallup felmérése szerint mind a két jelölt népszerű: René West népszerűségi indexe +18 (50 százalék kedveli, 32% nem), addig Denté +10 (49-39%).
Mike Helford szerint, aki a kutatást végezte, Harvey Dent eddig „non-konfrontatív, mérsékelt politikája vonzza a piros megyék szavazóit is, de kár előre következtetést levonni, hiszen a vita eredménye ebben, és az ezt követő felmérésekben még nem látszik.” A Gallup több megyében is végez felméréseket.
René West most szervezte át a kampánycsapatát, és alkalmazta James Conwayt, aki a Taylor-kampány vezetésében is részt vett, aki szerint a West-kampánynak sokkal „aktívabbnak és támadónak kell lennie, ha novemberben nyerni akarunk.”
/Salt Lake Examiner/
Henry Stevenson: Jó estét kívánok minden nézőnek és hallgatónak, aki figyelemmel kíséri az első elnökjelölti vitát. Külön köszönet jár a warwicki Benjamin Franklin Universitynek, ahol megrendezhettük a vitát. Először is engedjék meg, hogy felkonferáljam a jelölteket: Harvey Dentet, a Progresszív Párt, René Westet, a Reform Párt elnökjelöltjét.
Harvey Dent: (Harvey Dent mosolyogva lép a színpadnak kijelölt részre. Egyik kezében egy csomó jegyzettel egy fűzős dossziéban, másik kezével integet. Miután kiintegette magát René Westhez lép, hogy kézfogással üdvözölje, majd a moderátort is hasonlóan üdvözli. Ezután a számára kijelölt helyre lép.)
Henry Stevenson: Jó estét, Uraim! A mai napon négy blokkban kapnak kérdéseket, az első a „Cironia stabil alapjai”, a második „Cironia prosperitása”, a harmadik a „Köztársaság kapcsolatai”, a negyedik pedig „Ciron mindennapok” nevet viseli. A szabályok egyértelműek: mindenkinek két perc áll a rendelkezésére, hogy ismertesse elképzeléseit, majd ezt követően egy percben van lehetőség válaszolni. Az egyes blokkok addig tartanak, amíg nem mondom, hogy lezárjuk. Sok sikert, Uraim!
Rene West: (René West lassan lépdél, halványan mosolyog, néhányat integet is, de nem viszi túlzásba, majd fogadja ellenfele kézfogását, üdvözli a moderátort, végül elfoglalja a helyét. A kezében nincs semmi, sem jegyzetek, sem egyéb.)
Henry Stevenson: A sorsolás eredményeként a vitát René West kezdi a köszöntőjével, őt Harvey Dent követi, aztán az első kérdést is René West kapja.
Rene West: Üdvözlöm Cironia minden polgárát, külön azokat, akik fontosnak érzik, hogy élőben kövessék ezt az eseményt, ahol csalhatatlan jelét fogják látni annak, kire is érdemes bízni az ország vezetését a következő négy évben. Köszöntöm ezúton is ellenfelemet, akinek kívánok sok szerencsét a továbbiakban, illetve szeretném megragadni az alkalmat, hogy megköszönjem a lehetőséget, hogy itt lehetek, hogy képviselhetem a Reform Pártot és több százezer embert. Sok munkás nap áll mögöttem és kampánycsapatom mögött, akikkel a lehetőségekhez mérten maximálisan felkészültünk erre az estére, így számomra teljesen egyértelmű, hogy a ma esti szereplés kimenetele a West kampány szempontjából pozitív lesz. Részemről nincs más hátra, mint kivonni azt a bizonyos kardot, megfújni a harci kürtöket és mr. Dent bemutatkozása után várni az első kérdést. Köszönöm!
Harvey Dent: Jó estét kívánok mindenkinek: a tévék és rádiók előtt, itt a nézőközönségben. Köszönöm a lehetőséget a moderátornak és természetesen ellenfelemnek a lehetőséget a mai vitára. Nagyon fontos, hogy ilyen viták legyenek, mert ez is hozzájárul ahhoz, hogy a választók dönteni tudjanak. Remélem ezen az estén is tudom bizonyítani, hogy alkalmas vagyok az elnöki székre. Nem is húznám az időt. Kezdődjön el az este! Köszönöm, hogy meghallgattak! (vége)
Henry Stevenson: West kormányzóé az első kérdés: Az előzetes részeredmények szerint, amelyek pár megyének a tavalyi gazdasági adatait közlik, az amerikai gazdaság lassú növekedése ellenére is látványos. A Glover-adminisztráció első három évében a gazdasági növekedés folyamatosan 5 százalék felett volt, a bérek növekedtek, ahogy a fogyasztás és a termelékenység is, Ön szerint ez az időszak mégis vészes Cironiának. Mire alapozza a véleményét? Miben lesz jobb, ha Ön lesz az elnök?
Rene West: Köszönöm a kérdést Henry, ugyanis egy olyan témáról van szó, amit nem árt rögtön itt az elején letisztázni és kicsit rendet rakni a fejekben.
Rene West: Az elmúlt 4 év azzal telt, hogy a reform többségű kongresszus jó szokásához híven dolgozott, aktívan vett részt az előirányzatok megalkotásában, beterjesztésében. A megfelelő előirányzati javaslat pedig kulcskérdés, mindennek az alapja. Nem véletlen, hogy a McDornish házelnök által benyújtott javaslat máris fennakadt a rostán. A Taylor adminisztráció minden vélt vagy valós hiányossága és hibája ellenére iszonyatosan masszív gazdasági alapokat helyezett le, olyat, amire még egy Trumphoz hasonló alkalmatlan elnök is képes lett volna építeni, és sikereket elérni. De mi történt a Glover kormányzás kezdetén? Hónapokat vártunk a kormány felállására, arról vajon van kimutatás, hogy ezekben a bizonytalan időkben hány millió dolláros veszteség érte a befektetői bizalom hiánya miatt az országot? A Glover kormány nem hozott egyetlen olyan intézkedést sem, ami pozitívan befolyásolta volna a gazdasági folyamatokat. Milyen alapon is tulajdonítjuk akkor a csodás eredményeket nekik? Kvázi beleültek a Taylor kormány alkotta tutiba és most fürdenének a dicsőségben, a reform Kongresszus meg kikaparta a gesztenyét, féken tartott a McDronish féle gazdasági ámokfutásokat. Miközben az országnak egyébként az előirányzatokon túl néhy éve nincsen költségvetése, mert Glover elnök és megkésett kormánya nem hajlandó beterjeszteni azt a Kongresszus részére. Tegye fel a kezét, aki szerint ilyen előzmények mellett a Glover kormány érdeme lenne a gazdasági növekedés és nem a szerencsés véletlenek közreműködésének köszönhető. Talán még mr. Dent is felemeli erre a kezét, ha nem akarja már az elején ostobának nézni a saját szavazóit. A helyzet az, hogy Cironiaban rengeteg megye, elsősorban reform vezetésű megye, néhány progresszív kakukktojás mellett persze, kimagasló eredményeket értek el, a kormányzat különösebb támogatása nélkül is. Élő példa erre Denfield előző éve, de mondhatnám Osborne megyét, vagy éppen Graham megyét. Mi dolgozunk, a progresszívek pedig négy éve csak próbálnak beletanulni a kormányzásba. Erre nem adhatunk még egy ciklust. A hajót az vezesse, aki tudja, hogyan működik a kormány. Ami gyökeres változás lesz a West kormány elnöklése alatt, hogy mi igenis megtiszteljük a Kongresszust a folyamatos kommunikációval és egyeztetésekkel, az évről évre benyújtott költségvetéssel, a gondosan kidolgozott előirányzatokkal, és persze megtiszteltjük az országot is évértékelő beszédekkel. Hogy az egyéb programpontokról most még ne is beszéljek. Az aktivitáson lesz a hangsúly és ezt fogjuk elvárni minden kongresszusi tagtól is. Köszönöm!
Henry Stevenson: Mr. Dent válasza következik.
Harvey Dent: Minden dolognak két oldala és hiba úgy tenni, hogy mindent tudunk, és mindent jobban tudunk, mint mások. Ebbe sok reformer politikus belesik és ellenfelem is sokszor megteszi. Egyrészt azt fontos kijelenteni, hogy nem elég kormányozni, kormánynak is kell látszani. Elismerem a Glover kormány hibáit, mely az aktivitást érinti, ezen a következő kormányzatnak mindenképpen változtatnia kell. Másrészt én úgy látom nagyon nagy leegyszerűsítése mindent a progresszív oldalra kenni. Tudomásul kéne venni, hogy immár két éve progresszív többség van a Képviselőházban, így amit nem akartak nem ment volna át a törvényhozáson. A legtöbb javaslat kétpárti volt, egyeztetések voltak a benyújtás előtt, így a költségvetések is így kerültek elfogadásra. Abba kéne hagyni azt a fajta kommunikációt, hogy minden, ami rossz az a Progresszív Pártnak köszönhető, és minden, ami jó az a Reform Pártnak. Ez az árokásás politikája, amit nem szabad folytatni. Én olyan politikát szeretnék, ahol a nézetkülönbségeinket meg tudjuk vitatni és kompromisszumos megoldásokkal előrébb tudjuk vinni. Azonban nagyon ijesztő dolgok hangzottak ma el René West szavaiból. A jogállamiságot tiszteletben kell tartani, aminek egyik alapfeltétele a hatalmi ágak megosztása. René West elvárásokat állít az elhangzottak alapján a törvényhozók felé. Ezt elnökként soha sem merném kijelenteni.
Henry Stevenson: René West válaszolhat.
Rene West: Elvárás hogy a tisztségviselők tegyenek eleget kötelességüknek, amiről a jelenlegi kormány nem egyszer megfeledkezett. Ezért élő ember nem vethet rám követ. Talán Ön bedobná a gyeplőt a lovak közé, hogy ugyanaz a négy éves nihil legyen mint most, de én szeretnék eredményeket is produkálni, ebben peig ösztönözni kívánom a Kongresszust, mi több szüksége van egy elnöknek az aktív, kooperatív Kongresszusra. Szerencsére a Reform Pártban több ilyen személy is akad, így ezzel nem lehet gond. Viszont a Progresszív Párt bebizonyította, hogy nem csak a kormányzásra alkalmatlan, hanem a képviselőházi többséget is vétek rájuk bízni. Az Önök kezében ott volt minden, hogy megvalósítsák programjukat, hogy nagy dolgokat vigyenek véghez, hogy túlszárnyalják a Taylor kormányt, hogy megfeleljenek az elvárásoknak. Hát... Nem sikerült...
Henry Stevenson: A következő kérdés Harvey Denté.
Harvey Dent: Még szólnék pár szót erre.
Henry Stevenson: Utoljára, egy percben.
Harvey Dent: A kormány saját magával szemben állíthat fel követelményeket, de a törvényhozással szemben nem. Mint mondtam én is elégedetlen vagyok a Glover-kormány aktivitásával, de úgy látszik, ezeket már nem hallják meg. Egyébként szerintem ez egy elnökjelölti vita és nem a Kongresszusba készülünk. Egyikünk sem. Több érvem is lenne a progresszív többségű Képviselőház több oktatási és rendfenntartási törvényt is elfogadott progresszív kezdeményezésre: több tucat progresszív képviselő nevéhez fűződik törvényjavaslat. Ezek tények, amiket el kell fogadni. De akkor várom a kérdést.
Henry Stevenson: 1950 óta a Reform Párt uralja a Szenátust, és megtörténhet, hogy a Képviselőház, illetve a kormányzói posztok többségét a Reform Párt fogja megszerezni. Ez azt jelentené, hogy a Dent-adminisztráció terveit először a Reform Párt szereplőivel kell elfogadtatni. Képesnek érzi magát a kétpárti munkára?
Harvey Dent: Igen. Már korábban is említettem, hogy a politikában nem az árokásást képviselem. Nekem egy javaslat sem lesz elvetendő, csak azért mert valamely párt tagja terjeszti elő. Én a szakmaiságot szeretném a kormányzat munkájába integrálni elsősorban. De nem fogok hazudni, természetesen vannak olyan konzervatív és olyan liberális politikusok, akikkel nagyon nehezemre esni együtt működni és ha lehet kerülni fogom velük a konfrontációt, de nyilván az ország érdekében ezek olyan kellemetlenségek, amin képesnek kell túllépni.
Henry Stevenson: Önnek eddig nem volt semmilyen vezetői posztja. Miért hiszi, hogy képes lenne irányítani egy országot?
Harvey Dent: Két szóban: személyiségem és programom teszi alkalmassá.
Henry Stevenson: West kormányzóé a szó.
Rene West: Köszönöm Henry, élnék is vele. Mr. Dent az imént maga mondta, hogy egyes kongresszusi tagokkal nehezére esne párthovatartozástól függetlenül együttműködni, így igyekezne kerülni a konfrontációt. Ez máris egy méltatlan jellemzője egy vérbeli vezetőnek. Egy vezető igenis konfrontálódjon, ha képes érvekkel megvédeni elképzeléseit, elveit, igenis adjon szavainak tekintélyt. Ne egyből a fehér zászlót lengesse, csak mert az kényelmesebb. Számomra mr. Dent ezen kijelentései előre vetítik azt, amitől sokan tartanak jelenleg az országban: hogy olyan vezetője lesz az országnak, akit Ridgefield öltönyös nagyhatalmú személyei, a politikai elit fog drótokon rángatni, irányítani kényük kedvük szerint. Én nem egy bábelnök akarok lenni, elképzelésekkel, tervekkel bírok, ami képes leszek érvényre is juttatni. Hogy ehhez vitába kell szállni a legbefolyásosabb szenátorokkal, képviselőkkel is akár, ám legyen, a lényeg, hogy végén zöld ágra vergődjünk. De rossz taktika, ha már az elején kijelentjük, hogy a kétes szituációkban meg fogunk hunyászkodni. Egy elnök sugározzon tekintélyt!
Harvey Dent: Én nem kongresszusi képviselőt mondtam, hanem politikust. Nem tudjuk mik lesznek a választások eredményei. Jobban illene figyelni a másik szavaira, mert akkor könnyen ilyen félreértések adódnak. A vitára, mint most is kész vagyok, de a veszekedés soha nem tesz jót.
Henry Stevenson: Kér viszontválaszt West kormányzó?
Rene West: Nem köszönöm.
Henry Stevenson: Mr. West következik: Ön már második ciklus óta vezeti Cook megyét. Ebben az időszakban szerzett tapasztalatokat, de törvényhozási ügyekben nem elég jártas. Miként tudja meggyőzni a választókat arról, hogy Ön alkalmas-e az ország irányítására?
Rene West: Azt hiszem, egy megye vezetése mutat bizonyos elemeiben hasonlóságot egy ország vezetésével, még ha nem is teljesen azonos analógia. Viszont kiváló kapcsolatot ápolok a több kongresszusi taggal is, ami elengedhetetlen fontosságú. Egyébként egyetlen elnöknek sem polihisztor módon kell elnökölni, szakértők tucatjai vesznek körül mindenkit. Higgyék el, meg van a kellő tapasztalatom egy ország vezetéséhez, ha pedig ellenfelem pedigréjét nézzük, azt hiszem ez a meccs már itt ezen a ponton el is dőlt. Kétszer diadalmaskodtam kormányzói választáson, és túl vagyok egy sikeres elnök előválasztáson is. Ellenfelem eddig két elveszített választást tud felmutatni. Ezután némileg sértő a kérdés, ha bárki megkérdőjelezi a tapasztalatom és rátermettségem. De ami a legfontosabb, a Reform Párt bízik bennem és kvalitásaimban és az a több mint 1 millió ember is, aki támogatásáról biztosított az előválasztások során.
Henry Stevenson: Mr. Dent?
Harvey Dent: Annyit tennék hozzá az elhangzottak, hogy René West-nek azért a jogalkotásban is van némi tapasztalata, hiszen a rendeletalkotás szervesen része a kormányzói munkának. Úgy vélem senki nem kérdőjelezte meg René West alkalmasságát, legalábbis én nem tettem. Szemléletbeli eltérések vannak közöttünk, úgy vélem.
Henry Stevenson: Mr. West?
Rene West: Nincs hozzáfűzni valóm, általánosságban beszéltem csak.
Henry Stevenson: Áttérünk a következő blokkra, ami a „Cironia prosperitása”. Harvey Dent kapja a következő kérdést: Ön a tavalyi osborne-i kormányzóválasztáson kifejezte a támogatását a szakszervezeti mozgalom irányába, és ezt már az elnökválasztási kampányban is ezt hangsúlyozta. A szakszervezeti kérdésben jelentős különbségek mutatkoznak, a Reform Párt bizonyos törvényhozói például korlátoznák a mozgalom lehetőségeit. Ön elnökként megvétózna egy ilyen törvényjavaslatot?
Harvey Dent: Mindenképpen. Én úgy látom alapvetően rosszul látják egyes reformer politikusok - köztük René West is - a szakszervezetek működését. Leginkább azt hangsúlyozzák, hogy a szakszervezetek, ha támogatnak egy politikust az hiba. De ugyanakkor azt elfelejtik, hogy ezeket a döntéseket nem egyes személyek hozzák meg, hanem a teljes tagság. Tehát ha egy támogatás megtörténik, azt a munkásosztály hozza meg, nem egyes - a reformer politikusok által kivételezettnek nevezett - vezetők hozzák meg. Ők csak végrehajtók. Ráadásul más szervezetek támogatása ellen nem kelnek ki soha, csak a szakszervezetek támogatása ellen. Ez nekem kettős mércének tűnik.
Henry Stevenson: West kormányzó.
Rene West: Engem személy szerint roppant mód érdekelne, és bizonyára nem vagyok ezzel egyedül az országban, mr. Dent azon véleménye, hogy szerinte mennyire is normális jelenség, mennyire is tolerálható, ha a különféle szakszervezetek demokratikus választásokba avatkozva, anyagi támogatást nyújtanak bizonyos jelölteknek, ahelyett, hogy a munkájukat végeznék és erőforrásaikat is eredeti rendeltetésükre fordítanák. Hova tovább, a szakszervezetek ilyen irányú manipulációja felvetheti a kérdést, hogy vajon nem próbálnak e nyomást gyakorolni a tagokra és választási döntésükre. A szakszervezetek politikai szerepvállalása ilyen módon egy rendkívül káros jelenség, aminek elejét kell venni a következő ciklusban. Törvényünk van arra, hogy egy rendőrfőkapitány ne vehessen részt nyíltan kampányrendezvényeken, ne beszéljen nyíltan politikai meggyőződéséről. Miben mások a szakszervezetek vezetői, akik alá emberek százai tartoznak ilyen olyan módon? A szakszervezetek folytassák működésüket, de azt tegyék, ami a munkásokért van és nem a saját nyerészkedésükért. Ha jól emlékszem egyébként mr. Dentet is támogatták az osborne-i szakszervezetek, így Ön bizonyára teljes mértékig egyetért ezzel a folyamattal, a ciron munkások meg majd lenyelik a békát, nem igaz? Ami a tagok közös döntését illeti. Őszintén kétlem, hogy minden egyes tag véleményét kikérik a vezetők, arról nem beszélve, hogy a manipuláció, a nyomásgyakorlás lehetősége itt is fennáll. De tételezzük fel, hogy így van, nem gyanús senkinek sem, hogy egyetlen szakszervezet sem támogatott még reformpárti jelöltet? Jómagam egy ilyen forgatókönyvet is elítélnék teljes mértékben, ezért is fogunk a Kongresszus karöltve erre törvényt hozni.
Henry Stevenson: Mr. Dent jön.
Harvey Dent: Válaszolok West úr kérdésére: a rendőrfőnök választópolgár által választott tisztviselő, a szakszervezeti vezető nem. Ez olyan, mintha azt mondaná, hogy egy hobbi horgász civil szervezet ne mondhatná el véleményét, nem támogathatna senkit. Ez nevetséges. Vagy a deficit ellenes szervezet ne támogathatna senkit, ahogy a reformer politikusokkal szokta. Vagy talán az egyházak se, akikkel olyan gyakran szeret együtt kampányolni. Ne válogasson a szervezetek között, ne csak azokat akarja korlátozni, akik rendszerint nem a Reform Pártot támogatják. A szakszervezetek támogatási döntését a tagság hozza, ahogy minden egyes döntést.
Rene West: Felhívnám a figyelmét, hogy a Deficitellenes Klubnak nincs semmiféle politikai befolyása és hatalma. A Taylor kormány nem ruházta fel őket különleges jogokkal. Ami meg az egyházakat illeti, nem emlékszem, hogy bármelyik felekezet is támogatásáról biztosított volna.
Harvey Dent: Amikor az egyházi imádságokon kampányolhat, az már a támogatás jele. Már korábban is kifejtettem, hogy nem szeretem azokat a politikusokat, akik istentiszteleteken kampányolnak. A Deficitellenes Klubnak ugyan akkora politikai ereje van, mint a szakszervezeteknek.
Henry Stevenson: Uraim, ezt a részt lezártuk, René Westnek az én kérdésemre kell válaszolnia. Folytassuk, most René Westtől kérdezek: A Reform Párt mindig büszke volt a kiegyensúlyozott költségvetési politikájára, és 1954-ben kommunisztikus programnak mondták Ed Glover minimálbérre, szociális kiadásnövelésre tett kampányígéreteit, azokat nem is támogatták. Ön is kampányol ezekkel. Elnökként Ön szerint a pártja támogatni fogja, vagy Önt is leszavazza? Miként illeszkedik az a Reform Párt és az Ön kampányába, miután alelnökjelöltjét, Gregory McInnist tartják a legjelentősebb deficithéjának?
Rene West: McInnis szenátorral jó előre mindent letisztáztunk. A Reform Párti értékekhez mérten fogjuk prioritásként kezelni az állami költségvetés egyensúlyát, a feszes fiskális politikát. A lehetőségeinkhez, illetve az ország pénzügyi lehetőségeihez mérten fogunk szociális politikára is áldozni. A pénzeket mindig, minden körülmények között ésszerűen, és kétpárti egyezségek mentén fogjuk felhasználni. A Glover kormány kampányígéretével a legnagyobb probléma az volt, hogy a nem megfelelő időben dobták be a köztudatba, mindezt tetézte, hogy számos egyéb szociális intézkedést is előirányoztak. Jóból is megárt a sok, ahogy tartja a mondás. Az akkori reform politikusok joggal tartottak attól, hogy ha a progresszív kormány mindent megvalósít, az bizony komoly anyagi terheket ró a költségvetésre. McInnis szenátorral az oldalamon biztosíthatok mindenkit, hogy mi a fontolva haladás és a tudatos költekezés politikáját fogjuk képviselni.
Henry Stevenson: Mr. Dent következik.
Harvey Dent: Csak annyit mondanék, hogy én is a deficitmentes költségvetést támogatom. Minden fejlesztést, vagy jóléti kiadást a meglévő forrásokból kell finanszírozni. Úgy gondolom a kérdés erre irányult. Nem vagyok demagóg, nem fogom René West szemére hányni, hogy bezzeg Cookban mekkora hiány lett. Úgy vélem az nem az ő hibája, olyan gazdasági események voltak - történetesen, hogy a lakók szomszédos megyékben laktak - amit nem lehetett előre látni. Ez az északi megyéknél már másképp lesz, mert ott szinte mindegyik megye bevezette most vagy még az első kormányzói ciklus alatt az illetett adónemet: Garfield, Graham, Burkhill, Clark, Union és még sorolhatnám. Ezt a fajta "üzemanyagvándorlást" nem lehetett előre látni. Biztos vagyok benn, hogy West kormányzó ki fogja javítani ezt a csorbát.
Henry Stevenson: West kormányzó válaszolhat.
Rene West: Csak röviden szeretnék: A szeptemberben benyújtásra kerülő jövőévi előirányzatokban tanulva az előző évből kijavítjuk a megyei tanáccsal a hibákat, így a jövőben nem fordulhat elő hiány. Hozzá kell tennem, bár nem tartozik szorosan a témához, hogy vezetésem alatt a megye tekintélyes anyagi tartalékot halmozott fel, a célunk az volt, hogy ennek egy kis részét befektessük a jövőbe. Mondhatni egy lépést teszünk vissza, hogy utána kettőt tegyünk előre. Tény ettől még nem hiánnyal számoltunk előzetesen, de az események ilyen alakulása minket is meglepett. A következő évben viszont az idei fejlesztések és támogatások be fognak érni és megtérülnek, ebben biztos vagyok.
Henry Stevenson: Következik a „Köztársaság kapcsolatai” blokk, és Harvey Denttől kérdezek. A növekvő kommunista jelenlét a térségben arra sarkallta a Kongresszust, hogy törvényt alkosson a hazai kommunisták felszámolására, a törvényt kemény kritika érte a képviselőházi többségi vezetés részéről. Thomas McDornish szerint egy eszmét nem lehet büntetni, de törvényjavaslatot is benyújtott, amiben a cionizmust egy lapon említi a kommunizmussal. Ön egyetért ezzel a besorolással? Elnökként milyen lépéseket tenne a bel- és külföldi kommunista rendszerek megtörésére?
Harvey Dent: A Házelnök is már a benyújtáskor is mondta, hogy ez a politikai irónia eszköze volt. Ez talán eltúlzott lépés volt én lehet másképp hívtam volna fel a figyelmet az alapvető problémákra. A kérdésben két fontos leszögezni való van: ez a jelenlegi politikai kommunizmus már teljesen távol áll az eredeti filozófiai kommunizmustól és ezt a kettőt nem szabad összemosni. Második: a gondolatszabadságot mindig védeni kell. A tetteiért ítélhető el egy ember, gondolataiért nem. Ami pedig a kommunizmus elleni harcot érinti: egyrészt a nemzetközi szervezetekben folyamatosan fel kell hívni a figyelmet a kommunista diktatúrák emberiesség elleni bűntetteire, ezt a kérdést ott is napirenden kell tartani. A kommunizmus ellenségeit gazdaságilag támogatni és erősíteni kell és fegyveresen is. Bár nem vagyok híve a katonai beavatkozásnak, de el tudok képzelni olyan szituációt, ahol ennek kezdeményezését is megtenném. Belföldön elsősorban a CCA-t kell erősíteni megfelelő jogkörökkel és a szervezeten belül külön erre a célra felállított osztállyal, hogy a meglévő törvényeknek megfelelően érvényt tudjanak szerezni. De emellett fontosnak tartom a kommunisták utánpótlásának elvágását belföldön: ezt elsősorban az oktatásban képzelem el. A fiataloknak meg kell tanítani, hogy miért nem jó a politikai kommunisták ténykedése, hogy ne tudjanak híveket szerezni. De úgy gondolom, hogy például a folyamatosan fejlődő gazdaság által támogatott jóléti állam elégedettséget szül, ezáltal nem fordulnak ilyen radikális irányok felé az emberek és ez egyfajta küzdelem a kommunizmus és természetesen a fasizmus ellen is. További jogalkotási lépésekre is szükség lehet, de ezt a törvényhozással és a kormányzókkal egyeztetve lehet megvalósítani.
Henry Stevenson: Mr. West következik.
Rene West: Sokáig azt hittük, a kommunizmus, mint eszme, mint rendszer, mint egy megfogható ország és nagyhatalom, mindegy melyik megnevezést és besorolást használjuk, csak határainkon túl jelent fenyegetést. A CKP megjelenése éles kritika volt a Glover kormánynak, egyben hidegzuhany a ciron polgároknak. Hiszem, hogy a ciron hadsereget, derék ifjainkat nem idegen földön kell idegenek háborújában feláldozni, ettől még van lehetőségünk fellépni a kommunizmus ellen. A szélsőséges országokkal szemben minden demokratikus államnak meg kell szakítani a kereskedelmi kapcsolatokat, embargót kell hirdetni velük szemben, ellehetetlenítve ezzel belső piacukat, háborúkban, ha közvetlenül nem is, de közvetve részt vállalhatunk az ésszerűség határain belül, például ellátmány biztosításával. Ami a belbiztonságot illeti. A Harkley törvény megadta az alaphangot. Meg kell azonban vizsgálni a lehetőségét, hogy jogszabályi és törvényi úton mit tudunk még hozzátenni. Ezen túl támogatom, hogy fokozzuk a rendőri jelenlétet. Emellett szigorítani kell a vízumrendszerünkön, a határokon fokozott ellenőrzésre van szükség, hiszen a kommunizmus nem csak úgy kinő a földből, azt fizetett provokátorok hintik el idegen országokban. Ami a CKP hátterét illeti, komolyabb vizsgálatokra lesz szükség, hogy felderítsük a szálakat és az okokat. Nem értek viszont egyet McDornish képviselővel, és mivel szemmel láthatóan osztja a házelnök véleményét, így mr. Dent-el sem. Az, hogy valaki kommunista gyűléseket szervez egy olyan országban, amelyik akár katonailag is szembehelyezkedik az ilyen országokkal, az a ciron állam szembeköpése és megcsúfolása. Ettől még persze nem legitim egy boszorkányper, de tudni kell, hogy számos országban pont ugyanígy kezdődött a kommunista rezsim. Szélsőséges fiatalok egy csoportja összeverődött, majd később a forradalmi hangulat egy kicsit túlcsordult, a szervezetek pedig kinőtték magukat. Ma ennek az elburjánzásnak lehetünk szemtanúi és ezen terjeszkedés bűne sok millió ártatlan ember halála. Lehet, hogy a CKP vagy bármely más szerveződés a jövőben békés, pacifista elgondolások mentén jön létre, de akkor, amikor a kommunizmus globálisan is egyre fenyegetőbbé válik, potenciálisan nemzetbiztonsági kockázat egy ilyen szervezet megjelenése, főleg, hogy a Szovjetunió éppen ideológia mentén keres magnak szövetségeseket, legyenek azok szervezetek vagy komplett országok. Ha kezdetben nem is az a célja egy szervezetnek, könnyen elfajulhatnak a dolgok, ha tétlenek maradunk. Egyébként a többiben osztom mr. Dent elképzelését, minden az oktatásnál, fiatalkorban dől el. A CCA megerősítése, bővítése pedig már réges rég meg kell volna, hogy történjen.
Henry Stevenson: Mr. Dent?
Harvey Dent: Nem tudom mivel nem ért egyet velem Mr. West? Én azt mondtam, hogy a gondolataiért nem lehet elítélni valakit, csak a tetteiért. Egy gyűlés megszervezése, szervezet létrehozása már tett. Így úgy látom az ellenfelem ugyan azt mondja mint én.
Rene West: Progresszív oldalról többen is hangsúlyozták, nincs azzal semmi baj, ha valaki kommunistának vallja magát, hiszen az csak egy gondolat, egy ideológia. Na ebben sosem fogunk egyetérteni...
Henry Stevenson: Utolsó kérdés következik, mindkettejüknek ugyanaz. Lazításképpen (nevet). Mi volt az eddig legnehezebb dolog a kampányban? Mr. Dent kezd, Mr. West fejezi be.
Harvey Dent: Attól függ melyik kommunizmus. A politika, vagy a filozófiai. Mert a két dolog teljesen más, mint már mondtam. A politikai kommunizmus veszélyes, a filozófiai, amit Platón alkotott meg az nem. Olvassa el Platón írásait az általa elképzelteket a kommunizmusról és akkor ítélje azt el. A kérdésre válaszolva: a családtól távol lenni a legnehezebb.
Rene West: Egyértelműen a Mike Jezza képviselő elleni küzdelem volt. Egy elképesztő, már-már történelmi előválasztáson vagyunk túl párt szinten, amiért ezúton is köszönetet kell mondanom Belfort képviselőjének, hiszen könnyen lehet, hogy ez az öldöklő küzdelem lesz az, ami végül egy sosem látott reform mozgósítást fog eredményezni. Én legalábbis bízom ebben. Kicsit viszont kitekintenék a jövőbe, azt hiszem, a legnehezebb szakasz csak most jön majd. Számos megyébe kell még ellátogatni, rengeteg helyszín lesz azonban sajnos, ahova így sem juthat el az ember. Azt hiszem a kampány legnehezebb része, döntés szempontjából, amikor a jelöltnek el kell határozni, mely megyékbe és városokba megy el személyesen, és hányszor, hova fordít több energiát. Ez súlyos teher és bizony mindvégig ott motoszkál az ember fejében, hogy vajon jól döntött-e. Az előválasztás során minden megyét végiglátogattam, amire büszke is vagyok, erre fogok törekedni ezúttal is.
Harvey Dent: Szerintem egyáltalán nem nehéz döntés, melyik megyébe kell ellátogatni és energiát fektetni bele. Mindegyikbe. Egyiket sem lehet elhanyagolni és kiemelni a többi közül, vagy degradálni.
Henry Stevenson: Köszönöm, hogy részt vettek az idei első vitán, köszönöm, hogy türelmesen végig hallgattak minket itt a teremben vagy otthon. Találkozunk legközelebb, az alelnökjelöltek vitáján. Addig is a viszontlátásra.
Henry Stevenson: (Stevenson összeszedi a jegyzeteit, a jelöltek felé tekint.)
Rene West: (West a két hüvelykujját a magasba emeli, mutatja, hogy ez jól ment, közben mosolyog, végül integet. Később kezet fog ellenfelével és a moderátorral is)
Harvey Dent: (Dent összeszedi a jegyzeteit majd kézfogással búcsúzik a moderátortól és az ellenfelétől. Ezután rövid integetés után a közönséghez kilép és személyesen kezd el beszélgetni a közönség tagjaival. Egy jó fél órát marad még, majd nyugovóra tér)
Henry Stevenson: Jó estét kívánok minden nézőnek és hallgatónak, aki figyelemmel kíséri az első elnökjelölti vitát. Külön köszönet jár a warwicki Benjamin Franklin Universitynek, ahol megrendezhettük a vitát. Először is engedjék meg, hogy felkonferáljam a jelölteket: Harvey Dentet, a Progresszív Párt, René Westet, a Reform Párt elnökjelöltjét.
Harvey Dent: (Harvey Dent mosolyogva lép a színpadnak kijelölt részre. Egyik kezében egy csomó jegyzettel egy fűzős dossziéban, másik kezével integet. Miután kiintegette magát René Westhez lép, hogy kézfogással üdvözölje, majd a moderátort is hasonlóan üdvözli. Ezután a számára kijelölt helyre lép.)
Henry Stevenson: Jó estét, Uraim! A mai napon négy blokkban kapnak kérdéseket, az első a „Cironia stabil alapjai”, a második „Cironia prosperitása”, a harmadik a „Köztársaság kapcsolatai”, a negyedik pedig „Ciron mindennapok” nevet viseli. A szabályok egyértelműek: mindenkinek két perc áll a rendelkezésére, hogy ismertesse elképzeléseit, majd ezt követően egy percben van lehetőség válaszolni. Az egyes blokkok addig tartanak, amíg nem mondom, hogy lezárjuk. Sok sikert, Uraim!
Rene West: (René West lassan lépdél, halványan mosolyog, néhányat integet is, de nem viszi túlzásba, majd fogadja ellenfele kézfogását, üdvözli a moderátort, végül elfoglalja a helyét. A kezében nincs semmi, sem jegyzetek, sem egyéb.)
Henry Stevenson: A sorsolás eredményeként a vitát René West kezdi a köszöntőjével, őt Harvey Dent követi, aztán az első kérdést is René West kapja.
Rene West: Üdvözlöm Cironia minden polgárát, külön azokat, akik fontosnak érzik, hogy élőben kövessék ezt az eseményt, ahol csalhatatlan jelét fogják látni annak, kire is érdemes bízni az ország vezetését a következő négy évben. Köszöntöm ezúton is ellenfelemet, akinek kívánok sok szerencsét a továbbiakban, illetve szeretném megragadni az alkalmat, hogy megköszönjem a lehetőséget, hogy itt lehetek, hogy képviselhetem a Reform Pártot és több százezer embert. Sok munkás nap áll mögöttem és kampánycsapatom mögött, akikkel a lehetőségekhez mérten maximálisan felkészültünk erre az estére, így számomra teljesen egyértelmű, hogy a ma esti szereplés kimenetele a West kampány szempontjából pozitív lesz. Részemről nincs más hátra, mint kivonni azt a bizonyos kardot, megfújni a harci kürtöket és mr. Dent bemutatkozása után várni az első kérdést. Köszönöm!
Harvey Dent: Jó estét kívánok mindenkinek: a tévék és rádiók előtt, itt a nézőközönségben. Köszönöm a lehetőséget a moderátornak és természetesen ellenfelemnek a lehetőséget a mai vitára. Nagyon fontos, hogy ilyen viták legyenek, mert ez is hozzájárul ahhoz, hogy a választók dönteni tudjanak. Remélem ezen az estén is tudom bizonyítani, hogy alkalmas vagyok az elnöki székre. Nem is húznám az időt. Kezdődjön el az este! Köszönöm, hogy meghallgattak! (vége)
Henry Stevenson: West kormányzóé az első kérdés: Az előzetes részeredmények szerint, amelyek pár megyének a tavalyi gazdasági adatait közlik, az amerikai gazdaság lassú növekedése ellenére is látványos. A Glover-adminisztráció első három évében a gazdasági növekedés folyamatosan 5 százalék felett volt, a bérek növekedtek, ahogy a fogyasztás és a termelékenység is, Ön szerint ez az időszak mégis vészes Cironiának. Mire alapozza a véleményét? Miben lesz jobb, ha Ön lesz az elnök?
Rene West: Köszönöm a kérdést Henry, ugyanis egy olyan témáról van szó, amit nem árt rögtön itt az elején letisztázni és kicsit rendet rakni a fejekben.
Rene West: Az elmúlt 4 év azzal telt, hogy a reform többségű kongresszus jó szokásához híven dolgozott, aktívan vett részt az előirányzatok megalkotásában, beterjesztésében. A megfelelő előirányzati javaslat pedig kulcskérdés, mindennek az alapja. Nem véletlen, hogy a McDornish házelnök által benyújtott javaslat máris fennakadt a rostán. A Taylor adminisztráció minden vélt vagy valós hiányossága és hibája ellenére iszonyatosan masszív gazdasági alapokat helyezett le, olyat, amire még egy Trumphoz hasonló alkalmatlan elnök is képes lett volna építeni, és sikereket elérni. De mi történt a Glover kormányzás kezdetén? Hónapokat vártunk a kormány felállására, arról vajon van kimutatás, hogy ezekben a bizonytalan időkben hány millió dolláros veszteség érte a befektetői bizalom hiánya miatt az országot? A Glover kormány nem hozott egyetlen olyan intézkedést sem, ami pozitívan befolyásolta volna a gazdasági folyamatokat. Milyen alapon is tulajdonítjuk akkor a csodás eredményeket nekik? Kvázi beleültek a Taylor kormány alkotta tutiba és most fürdenének a dicsőségben, a reform Kongresszus meg kikaparta a gesztenyét, féken tartott a McDronish féle gazdasági ámokfutásokat. Miközben az országnak egyébként az előirányzatokon túl néhy éve nincsen költségvetése, mert Glover elnök és megkésett kormánya nem hajlandó beterjeszteni azt a Kongresszus részére. Tegye fel a kezét, aki szerint ilyen előzmények mellett a Glover kormány érdeme lenne a gazdasági növekedés és nem a szerencsés véletlenek közreműködésének köszönhető. Talán még mr. Dent is felemeli erre a kezét, ha nem akarja már az elején ostobának nézni a saját szavazóit. A helyzet az, hogy Cironiaban rengeteg megye, elsősorban reform vezetésű megye, néhány progresszív kakukktojás mellett persze, kimagasló eredményeket értek el, a kormányzat különösebb támogatása nélkül is. Élő példa erre Denfield előző éve, de mondhatnám Osborne megyét, vagy éppen Graham megyét. Mi dolgozunk, a progresszívek pedig négy éve csak próbálnak beletanulni a kormányzásba. Erre nem adhatunk még egy ciklust. A hajót az vezesse, aki tudja, hogyan működik a kormány. Ami gyökeres változás lesz a West kormány elnöklése alatt, hogy mi igenis megtiszteljük a Kongresszust a folyamatos kommunikációval és egyeztetésekkel, az évről évre benyújtott költségvetéssel, a gondosan kidolgozott előirányzatokkal, és persze megtiszteltjük az országot is évértékelő beszédekkel. Hogy az egyéb programpontokról most még ne is beszéljek. Az aktivitáson lesz a hangsúly és ezt fogjuk elvárni minden kongresszusi tagtól is. Köszönöm!
Henry Stevenson: Mr. Dent válasza következik.
Harvey Dent: Minden dolognak két oldala és hiba úgy tenni, hogy mindent tudunk, és mindent jobban tudunk, mint mások. Ebbe sok reformer politikus belesik és ellenfelem is sokszor megteszi. Egyrészt azt fontos kijelenteni, hogy nem elég kormányozni, kormánynak is kell látszani. Elismerem a Glover kormány hibáit, mely az aktivitást érinti, ezen a következő kormányzatnak mindenképpen változtatnia kell. Másrészt én úgy látom nagyon nagy leegyszerűsítése mindent a progresszív oldalra kenni. Tudomásul kéne venni, hogy immár két éve progresszív többség van a Képviselőházban, így amit nem akartak nem ment volna át a törvényhozáson. A legtöbb javaslat kétpárti volt, egyeztetések voltak a benyújtás előtt, így a költségvetések is így kerültek elfogadásra. Abba kéne hagyni azt a fajta kommunikációt, hogy minden, ami rossz az a Progresszív Pártnak köszönhető, és minden, ami jó az a Reform Pártnak. Ez az árokásás politikája, amit nem szabad folytatni. Én olyan politikát szeretnék, ahol a nézetkülönbségeinket meg tudjuk vitatni és kompromisszumos megoldásokkal előrébb tudjuk vinni. Azonban nagyon ijesztő dolgok hangzottak ma el René West szavaiból. A jogállamiságot tiszteletben kell tartani, aminek egyik alapfeltétele a hatalmi ágak megosztása. René West elvárásokat állít az elhangzottak alapján a törvényhozók felé. Ezt elnökként soha sem merném kijelenteni.
Henry Stevenson: René West válaszolhat.
Rene West: Elvárás hogy a tisztségviselők tegyenek eleget kötelességüknek, amiről a jelenlegi kormány nem egyszer megfeledkezett. Ezért élő ember nem vethet rám követ. Talán Ön bedobná a gyeplőt a lovak közé, hogy ugyanaz a négy éves nihil legyen mint most, de én szeretnék eredményeket is produkálni, ebben peig ösztönözni kívánom a Kongresszust, mi több szüksége van egy elnöknek az aktív, kooperatív Kongresszusra. Szerencsére a Reform Pártban több ilyen személy is akad, így ezzel nem lehet gond. Viszont a Progresszív Párt bebizonyította, hogy nem csak a kormányzásra alkalmatlan, hanem a képviselőházi többséget is vétek rájuk bízni. Az Önök kezében ott volt minden, hogy megvalósítsák programjukat, hogy nagy dolgokat vigyenek véghez, hogy túlszárnyalják a Taylor kormányt, hogy megfeleljenek az elvárásoknak. Hát... Nem sikerült...
Henry Stevenson: A következő kérdés Harvey Denté.
Harvey Dent: Még szólnék pár szót erre.
Henry Stevenson: Utoljára, egy percben.
Harvey Dent: A kormány saját magával szemben állíthat fel követelményeket, de a törvényhozással szemben nem. Mint mondtam én is elégedetlen vagyok a Glover-kormány aktivitásával, de úgy látszik, ezeket már nem hallják meg. Egyébként szerintem ez egy elnökjelölti vita és nem a Kongresszusba készülünk. Egyikünk sem. Több érvem is lenne a progresszív többségű Képviselőház több oktatási és rendfenntartási törvényt is elfogadott progresszív kezdeményezésre: több tucat progresszív képviselő nevéhez fűződik törvényjavaslat. Ezek tények, amiket el kell fogadni. De akkor várom a kérdést.
Henry Stevenson: 1950 óta a Reform Párt uralja a Szenátust, és megtörténhet, hogy a Képviselőház, illetve a kormányzói posztok többségét a Reform Párt fogja megszerezni. Ez azt jelentené, hogy a Dent-adminisztráció terveit először a Reform Párt szereplőivel kell elfogadtatni. Képesnek érzi magát a kétpárti munkára?
Harvey Dent: Igen. Már korábban is említettem, hogy a politikában nem az árokásást képviselem. Nekem egy javaslat sem lesz elvetendő, csak azért mert valamely párt tagja terjeszti elő. Én a szakmaiságot szeretném a kormányzat munkájába integrálni elsősorban. De nem fogok hazudni, természetesen vannak olyan konzervatív és olyan liberális politikusok, akikkel nagyon nehezemre esni együtt működni és ha lehet kerülni fogom velük a konfrontációt, de nyilván az ország érdekében ezek olyan kellemetlenségek, amin képesnek kell túllépni.
Henry Stevenson: Önnek eddig nem volt semmilyen vezetői posztja. Miért hiszi, hogy képes lenne irányítani egy országot?
Harvey Dent: Két szóban: személyiségem és programom teszi alkalmassá.
Henry Stevenson: West kormányzóé a szó.
Rene West: Köszönöm Henry, élnék is vele. Mr. Dent az imént maga mondta, hogy egyes kongresszusi tagokkal nehezére esne párthovatartozástól függetlenül együttműködni, így igyekezne kerülni a konfrontációt. Ez máris egy méltatlan jellemzője egy vérbeli vezetőnek. Egy vezető igenis konfrontálódjon, ha képes érvekkel megvédeni elképzeléseit, elveit, igenis adjon szavainak tekintélyt. Ne egyből a fehér zászlót lengesse, csak mert az kényelmesebb. Számomra mr. Dent ezen kijelentései előre vetítik azt, amitől sokan tartanak jelenleg az országban: hogy olyan vezetője lesz az országnak, akit Ridgefield öltönyös nagyhatalmú személyei, a politikai elit fog drótokon rángatni, irányítani kényük kedvük szerint. Én nem egy bábelnök akarok lenni, elképzelésekkel, tervekkel bírok, ami képes leszek érvényre is juttatni. Hogy ehhez vitába kell szállni a legbefolyásosabb szenátorokkal, képviselőkkel is akár, ám legyen, a lényeg, hogy végén zöld ágra vergődjünk. De rossz taktika, ha már az elején kijelentjük, hogy a kétes szituációkban meg fogunk hunyászkodni. Egy elnök sugározzon tekintélyt!
Harvey Dent: Én nem kongresszusi képviselőt mondtam, hanem politikust. Nem tudjuk mik lesznek a választások eredményei. Jobban illene figyelni a másik szavaira, mert akkor könnyen ilyen félreértések adódnak. A vitára, mint most is kész vagyok, de a veszekedés soha nem tesz jót.
Henry Stevenson: Kér viszontválaszt West kormányzó?
Rene West: Nem köszönöm.
Henry Stevenson: Mr. West következik: Ön már második ciklus óta vezeti Cook megyét. Ebben az időszakban szerzett tapasztalatokat, de törvényhozási ügyekben nem elég jártas. Miként tudja meggyőzni a választókat arról, hogy Ön alkalmas-e az ország irányítására?
Rene West: Azt hiszem, egy megye vezetése mutat bizonyos elemeiben hasonlóságot egy ország vezetésével, még ha nem is teljesen azonos analógia. Viszont kiváló kapcsolatot ápolok a több kongresszusi taggal is, ami elengedhetetlen fontosságú. Egyébként egyetlen elnöknek sem polihisztor módon kell elnökölni, szakértők tucatjai vesznek körül mindenkit. Higgyék el, meg van a kellő tapasztalatom egy ország vezetéséhez, ha pedig ellenfelem pedigréjét nézzük, azt hiszem ez a meccs már itt ezen a ponton el is dőlt. Kétszer diadalmaskodtam kormányzói választáson, és túl vagyok egy sikeres elnök előválasztáson is. Ellenfelem eddig két elveszített választást tud felmutatni. Ezután némileg sértő a kérdés, ha bárki megkérdőjelezi a tapasztalatom és rátermettségem. De ami a legfontosabb, a Reform Párt bízik bennem és kvalitásaimban és az a több mint 1 millió ember is, aki támogatásáról biztosított az előválasztások során.
Henry Stevenson: Mr. Dent?
Harvey Dent: Annyit tennék hozzá az elhangzottak, hogy René West-nek azért a jogalkotásban is van némi tapasztalata, hiszen a rendeletalkotás szervesen része a kormányzói munkának. Úgy vélem senki nem kérdőjelezte meg René West alkalmasságát, legalábbis én nem tettem. Szemléletbeli eltérések vannak közöttünk, úgy vélem.
Henry Stevenson: Mr. West?
Rene West: Nincs hozzáfűzni valóm, általánosságban beszéltem csak.
Henry Stevenson: Áttérünk a következő blokkra, ami a „Cironia prosperitása”. Harvey Dent kapja a következő kérdést: Ön a tavalyi osborne-i kormányzóválasztáson kifejezte a támogatását a szakszervezeti mozgalom irányába, és ezt már az elnökválasztási kampányban is ezt hangsúlyozta. A szakszervezeti kérdésben jelentős különbségek mutatkoznak, a Reform Párt bizonyos törvényhozói például korlátoznák a mozgalom lehetőségeit. Ön elnökként megvétózna egy ilyen törvényjavaslatot?
Harvey Dent: Mindenképpen. Én úgy látom alapvetően rosszul látják egyes reformer politikusok - köztük René West is - a szakszervezetek működését. Leginkább azt hangsúlyozzák, hogy a szakszervezetek, ha támogatnak egy politikust az hiba. De ugyanakkor azt elfelejtik, hogy ezeket a döntéseket nem egyes személyek hozzák meg, hanem a teljes tagság. Tehát ha egy támogatás megtörténik, azt a munkásosztály hozza meg, nem egyes - a reformer politikusok által kivételezettnek nevezett - vezetők hozzák meg. Ők csak végrehajtók. Ráadásul más szervezetek támogatása ellen nem kelnek ki soha, csak a szakszervezetek támogatása ellen. Ez nekem kettős mércének tűnik.
Henry Stevenson: West kormányzó.
Rene West: Engem személy szerint roppant mód érdekelne, és bizonyára nem vagyok ezzel egyedül az országban, mr. Dent azon véleménye, hogy szerinte mennyire is normális jelenség, mennyire is tolerálható, ha a különféle szakszervezetek demokratikus választásokba avatkozva, anyagi támogatást nyújtanak bizonyos jelölteknek, ahelyett, hogy a munkájukat végeznék és erőforrásaikat is eredeti rendeltetésükre fordítanák. Hova tovább, a szakszervezetek ilyen irányú manipulációja felvetheti a kérdést, hogy vajon nem próbálnak e nyomást gyakorolni a tagokra és választási döntésükre. A szakszervezetek politikai szerepvállalása ilyen módon egy rendkívül káros jelenség, aminek elejét kell venni a következő ciklusban. Törvényünk van arra, hogy egy rendőrfőkapitány ne vehessen részt nyíltan kampányrendezvényeken, ne beszéljen nyíltan politikai meggyőződéséről. Miben mások a szakszervezetek vezetői, akik alá emberek százai tartoznak ilyen olyan módon? A szakszervezetek folytassák működésüket, de azt tegyék, ami a munkásokért van és nem a saját nyerészkedésükért. Ha jól emlékszem egyébként mr. Dentet is támogatták az osborne-i szakszervezetek, így Ön bizonyára teljes mértékig egyetért ezzel a folyamattal, a ciron munkások meg majd lenyelik a békát, nem igaz? Ami a tagok közös döntését illeti. Őszintén kétlem, hogy minden egyes tag véleményét kikérik a vezetők, arról nem beszélve, hogy a manipuláció, a nyomásgyakorlás lehetősége itt is fennáll. De tételezzük fel, hogy így van, nem gyanús senkinek sem, hogy egyetlen szakszervezet sem támogatott még reformpárti jelöltet? Jómagam egy ilyen forgatókönyvet is elítélnék teljes mértékben, ezért is fogunk a Kongresszus karöltve erre törvényt hozni.
Henry Stevenson: Mr. Dent jön.
Harvey Dent: Válaszolok West úr kérdésére: a rendőrfőnök választópolgár által választott tisztviselő, a szakszervezeti vezető nem. Ez olyan, mintha azt mondaná, hogy egy hobbi horgász civil szervezet ne mondhatná el véleményét, nem támogathatna senkit. Ez nevetséges. Vagy a deficit ellenes szervezet ne támogathatna senkit, ahogy a reformer politikusokkal szokta. Vagy talán az egyházak se, akikkel olyan gyakran szeret együtt kampányolni. Ne válogasson a szervezetek között, ne csak azokat akarja korlátozni, akik rendszerint nem a Reform Pártot támogatják. A szakszervezetek támogatási döntését a tagság hozza, ahogy minden egyes döntést.
Rene West: Felhívnám a figyelmét, hogy a Deficitellenes Klubnak nincs semmiféle politikai befolyása és hatalma. A Taylor kormány nem ruházta fel őket különleges jogokkal. Ami meg az egyházakat illeti, nem emlékszem, hogy bármelyik felekezet is támogatásáról biztosított volna.
Harvey Dent: Amikor az egyházi imádságokon kampányolhat, az már a támogatás jele. Már korábban is kifejtettem, hogy nem szeretem azokat a politikusokat, akik istentiszteleteken kampányolnak. A Deficitellenes Klubnak ugyan akkora politikai ereje van, mint a szakszervezeteknek.
Henry Stevenson: Uraim, ezt a részt lezártuk, René Westnek az én kérdésemre kell válaszolnia. Folytassuk, most René Westtől kérdezek: A Reform Párt mindig büszke volt a kiegyensúlyozott költségvetési politikájára, és 1954-ben kommunisztikus programnak mondták Ed Glover minimálbérre, szociális kiadásnövelésre tett kampányígéreteit, azokat nem is támogatták. Ön is kampányol ezekkel. Elnökként Ön szerint a pártja támogatni fogja, vagy Önt is leszavazza? Miként illeszkedik az a Reform Párt és az Ön kampányába, miután alelnökjelöltjét, Gregory McInnist tartják a legjelentősebb deficithéjának?
Rene West: McInnis szenátorral jó előre mindent letisztáztunk. A Reform Párti értékekhez mérten fogjuk prioritásként kezelni az állami költségvetés egyensúlyát, a feszes fiskális politikát. A lehetőségeinkhez, illetve az ország pénzügyi lehetőségeihez mérten fogunk szociális politikára is áldozni. A pénzeket mindig, minden körülmények között ésszerűen, és kétpárti egyezségek mentén fogjuk felhasználni. A Glover kormány kampányígéretével a legnagyobb probléma az volt, hogy a nem megfelelő időben dobták be a köztudatba, mindezt tetézte, hogy számos egyéb szociális intézkedést is előirányoztak. Jóból is megárt a sok, ahogy tartja a mondás. Az akkori reform politikusok joggal tartottak attól, hogy ha a progresszív kormány mindent megvalósít, az bizony komoly anyagi terheket ró a költségvetésre. McInnis szenátorral az oldalamon biztosíthatok mindenkit, hogy mi a fontolva haladás és a tudatos költekezés politikáját fogjuk képviselni.
Henry Stevenson: Mr. Dent következik.
Harvey Dent: Csak annyit mondanék, hogy én is a deficitmentes költségvetést támogatom. Minden fejlesztést, vagy jóléti kiadást a meglévő forrásokból kell finanszírozni. Úgy gondolom a kérdés erre irányult. Nem vagyok demagóg, nem fogom René West szemére hányni, hogy bezzeg Cookban mekkora hiány lett. Úgy vélem az nem az ő hibája, olyan gazdasági események voltak - történetesen, hogy a lakók szomszédos megyékben laktak - amit nem lehetett előre látni. Ez az északi megyéknél már másképp lesz, mert ott szinte mindegyik megye bevezette most vagy még az első kormányzói ciklus alatt az illetett adónemet: Garfield, Graham, Burkhill, Clark, Union és még sorolhatnám. Ezt a fajta "üzemanyagvándorlást" nem lehetett előre látni. Biztos vagyok benn, hogy West kormányzó ki fogja javítani ezt a csorbát.
Henry Stevenson: West kormányzó válaszolhat.
Rene West: Csak röviden szeretnék: A szeptemberben benyújtásra kerülő jövőévi előirányzatokban tanulva az előző évből kijavítjuk a megyei tanáccsal a hibákat, így a jövőben nem fordulhat elő hiány. Hozzá kell tennem, bár nem tartozik szorosan a témához, hogy vezetésem alatt a megye tekintélyes anyagi tartalékot halmozott fel, a célunk az volt, hogy ennek egy kis részét befektessük a jövőbe. Mondhatni egy lépést teszünk vissza, hogy utána kettőt tegyünk előre. Tény ettől még nem hiánnyal számoltunk előzetesen, de az események ilyen alakulása minket is meglepett. A következő évben viszont az idei fejlesztések és támogatások be fognak érni és megtérülnek, ebben biztos vagyok.
Henry Stevenson: Következik a „Köztársaság kapcsolatai” blokk, és Harvey Denttől kérdezek. A növekvő kommunista jelenlét a térségben arra sarkallta a Kongresszust, hogy törvényt alkosson a hazai kommunisták felszámolására, a törvényt kemény kritika érte a képviselőházi többségi vezetés részéről. Thomas McDornish szerint egy eszmét nem lehet büntetni, de törvényjavaslatot is benyújtott, amiben a cionizmust egy lapon említi a kommunizmussal. Ön egyetért ezzel a besorolással? Elnökként milyen lépéseket tenne a bel- és külföldi kommunista rendszerek megtörésére?
Harvey Dent: A Házelnök is már a benyújtáskor is mondta, hogy ez a politikai irónia eszköze volt. Ez talán eltúlzott lépés volt én lehet másképp hívtam volna fel a figyelmet az alapvető problémákra. A kérdésben két fontos leszögezni való van: ez a jelenlegi politikai kommunizmus már teljesen távol áll az eredeti filozófiai kommunizmustól és ezt a kettőt nem szabad összemosni. Második: a gondolatszabadságot mindig védeni kell. A tetteiért ítélhető el egy ember, gondolataiért nem. Ami pedig a kommunizmus elleni harcot érinti: egyrészt a nemzetközi szervezetekben folyamatosan fel kell hívni a figyelmet a kommunista diktatúrák emberiesség elleni bűntetteire, ezt a kérdést ott is napirenden kell tartani. A kommunizmus ellenségeit gazdaságilag támogatni és erősíteni kell és fegyveresen is. Bár nem vagyok híve a katonai beavatkozásnak, de el tudok képzelni olyan szituációt, ahol ennek kezdeményezését is megtenném. Belföldön elsősorban a CCA-t kell erősíteni megfelelő jogkörökkel és a szervezeten belül külön erre a célra felállított osztállyal, hogy a meglévő törvényeknek megfelelően érvényt tudjanak szerezni. De emellett fontosnak tartom a kommunisták utánpótlásának elvágását belföldön: ezt elsősorban az oktatásban képzelem el. A fiataloknak meg kell tanítani, hogy miért nem jó a politikai kommunisták ténykedése, hogy ne tudjanak híveket szerezni. De úgy gondolom, hogy például a folyamatosan fejlődő gazdaság által támogatott jóléti állam elégedettséget szül, ezáltal nem fordulnak ilyen radikális irányok felé az emberek és ez egyfajta küzdelem a kommunizmus és természetesen a fasizmus ellen is. További jogalkotási lépésekre is szükség lehet, de ezt a törvényhozással és a kormányzókkal egyeztetve lehet megvalósítani.
Henry Stevenson: Mr. West következik.
Rene West: Sokáig azt hittük, a kommunizmus, mint eszme, mint rendszer, mint egy megfogható ország és nagyhatalom, mindegy melyik megnevezést és besorolást használjuk, csak határainkon túl jelent fenyegetést. A CKP megjelenése éles kritika volt a Glover kormánynak, egyben hidegzuhany a ciron polgároknak. Hiszem, hogy a ciron hadsereget, derék ifjainkat nem idegen földön kell idegenek háborújában feláldozni, ettől még van lehetőségünk fellépni a kommunizmus ellen. A szélsőséges országokkal szemben minden demokratikus államnak meg kell szakítani a kereskedelmi kapcsolatokat, embargót kell hirdetni velük szemben, ellehetetlenítve ezzel belső piacukat, háborúkban, ha közvetlenül nem is, de közvetve részt vállalhatunk az ésszerűség határain belül, például ellátmány biztosításával. Ami a belbiztonságot illeti. A Harkley törvény megadta az alaphangot. Meg kell azonban vizsgálni a lehetőségét, hogy jogszabályi és törvényi úton mit tudunk még hozzátenni. Ezen túl támogatom, hogy fokozzuk a rendőri jelenlétet. Emellett szigorítani kell a vízumrendszerünkön, a határokon fokozott ellenőrzésre van szükség, hiszen a kommunizmus nem csak úgy kinő a földből, azt fizetett provokátorok hintik el idegen országokban. Ami a CKP hátterét illeti, komolyabb vizsgálatokra lesz szükség, hogy felderítsük a szálakat és az okokat. Nem értek viszont egyet McDornish képviselővel, és mivel szemmel láthatóan osztja a házelnök véleményét, így mr. Dent-el sem. Az, hogy valaki kommunista gyűléseket szervez egy olyan országban, amelyik akár katonailag is szembehelyezkedik az ilyen országokkal, az a ciron állam szembeköpése és megcsúfolása. Ettől még persze nem legitim egy boszorkányper, de tudni kell, hogy számos országban pont ugyanígy kezdődött a kommunista rezsim. Szélsőséges fiatalok egy csoportja összeverődött, majd később a forradalmi hangulat egy kicsit túlcsordult, a szervezetek pedig kinőtték magukat. Ma ennek az elburjánzásnak lehetünk szemtanúi és ezen terjeszkedés bűne sok millió ártatlan ember halála. Lehet, hogy a CKP vagy bármely más szerveződés a jövőben békés, pacifista elgondolások mentén jön létre, de akkor, amikor a kommunizmus globálisan is egyre fenyegetőbbé válik, potenciálisan nemzetbiztonsági kockázat egy ilyen szervezet megjelenése, főleg, hogy a Szovjetunió éppen ideológia mentén keres magnak szövetségeseket, legyenek azok szervezetek vagy komplett országok. Ha kezdetben nem is az a célja egy szervezetnek, könnyen elfajulhatnak a dolgok, ha tétlenek maradunk. Egyébként a többiben osztom mr. Dent elképzelését, minden az oktatásnál, fiatalkorban dől el. A CCA megerősítése, bővítése pedig már réges rég meg kell volna, hogy történjen.
Henry Stevenson: Mr. Dent?
Harvey Dent: Nem tudom mivel nem ért egyet velem Mr. West? Én azt mondtam, hogy a gondolataiért nem lehet elítélni valakit, csak a tetteiért. Egy gyűlés megszervezése, szervezet létrehozása már tett. Így úgy látom az ellenfelem ugyan azt mondja mint én.
Rene West: Progresszív oldalról többen is hangsúlyozták, nincs azzal semmi baj, ha valaki kommunistának vallja magát, hiszen az csak egy gondolat, egy ideológia. Na ebben sosem fogunk egyetérteni...
Henry Stevenson: Utolsó kérdés következik, mindkettejüknek ugyanaz. Lazításképpen (nevet). Mi volt az eddig legnehezebb dolog a kampányban? Mr. Dent kezd, Mr. West fejezi be.
Harvey Dent: Attól függ melyik kommunizmus. A politika, vagy a filozófiai. Mert a két dolog teljesen más, mint már mondtam. A politikai kommunizmus veszélyes, a filozófiai, amit Platón alkotott meg az nem. Olvassa el Platón írásait az általa elképzelteket a kommunizmusról és akkor ítélje azt el. A kérdésre válaszolva: a családtól távol lenni a legnehezebb.
Rene West: Egyértelműen a Mike Jezza képviselő elleni küzdelem volt. Egy elképesztő, már-már történelmi előválasztáson vagyunk túl párt szinten, amiért ezúton is köszönetet kell mondanom Belfort képviselőjének, hiszen könnyen lehet, hogy ez az öldöklő küzdelem lesz az, ami végül egy sosem látott reform mozgósítást fog eredményezni. Én legalábbis bízom ebben. Kicsit viszont kitekintenék a jövőbe, azt hiszem, a legnehezebb szakasz csak most jön majd. Számos megyébe kell még ellátogatni, rengeteg helyszín lesz azonban sajnos, ahova így sem juthat el az ember. Azt hiszem a kampány legnehezebb része, döntés szempontjából, amikor a jelöltnek el kell határozni, mely megyékbe és városokba megy el személyesen, és hányszor, hova fordít több energiát. Ez súlyos teher és bizony mindvégig ott motoszkál az ember fejében, hogy vajon jól döntött-e. Az előválasztás során minden megyét végiglátogattam, amire büszke is vagyok, erre fogok törekedni ezúttal is.
Harvey Dent: Szerintem egyáltalán nem nehéz döntés, melyik megyébe kell ellátogatni és energiát fektetni bele. Mindegyikbe. Egyiket sem lehet elhanyagolni és kiemelni a többi közül, vagy degradálni.
Henry Stevenson: Köszönöm, hogy részt vettek az idei első vitán, köszönöm, hogy türelmesen végig hallgattak minket itt a teremben vagy otthon. Találkozunk legközelebb, az alelnökjelöltek vitáján. Addig is a viszontlátásra.
Henry Stevenson: (Stevenson összeszedi a jegyzeteit, a jelöltek felé tekint.)
Rene West: (West a két hüvelykujját a magasba emeli, mutatja, hogy ez jól ment, közben mosolyog, végül integet. Később kezet fog ellenfelével és a moderátorral is)
Harvey Dent: (Dent összeszedi a jegyzeteit majd kézfogással búcsúzik a moderátortól és az ellenfelétől. Ezután rövid integetés után a közönséghez kilép és személyesen kezd el beszélgetni a közönség tagjaival. Egy jó fél órát marad még, majd nyugovóra tér)
„Hoyt szenátusi többségi vezető nem támogatja McDornish házelnök tervezetét.”
A Szenátus reformpárti frakciója nem fogja megszavazni Thomas McDornish költségvetési javaslatát – közölték a szenátusi többségi vezető tanácsadói Nathen Bartek (R-Osb.) képviselőházi kisebbségi vezetővel. „Hoyt szenátusi többségi vezető nem támogatja McDornish házelnök tervezetét” – nyilatkozta lapunknak egy, a madisoni szenátor körül dolgozó forrásunk, akik szerint Hoyt ellenzi az éves megyei dotációk újonnan történő bevezetését, „mivel az súlyosan károsíthatja a költségvetési egyensúlyt, másrészt a megyei autonómia nagyobb felelősséggel is jár, ezért a megyei vezetéseknek saját maguknak kell forrásokat találni, nem pedig az állami dollárokat befektetni.”
Stuart Hoyt személyes filozófiája, hogy a központi költségvetés ne biztosítson dollármilliárdokat a megyék működtetésére, ahogy ez korábban volt, hiszen ez aláássa a megyei autonómia rendszerét, másrészt ezzel kielégíti a Reform Párt fiskális héjáit is. Ők már a Taylor-adminisztráció alatt is lobbiztak azért, hogy ez megszűnjön, és a megyék saját jogon szedhessenek adókat, azáltal milliárdokat tudjanak felszabadítani a költésgvetésből. Hoyt idén szeretné előirányzatba foglalni az infrastruktúra fejlesztését, ezáltal lökést adva a szenátorjelölteknek, főként Steve Paulsonnak, akire Walkerben kemény harc vár, de véleménye ez segítené a töbib kék vagy csatatérmegyében induló reformereket. Ez viszont nem válthat ki osztatlan örömet a West-táborban, hiszen a Reform Párt elnökjelöltje is ezzel a témával kampányol. Márpedig ha a Kongresszus elfogadja az előterjesztést, egy esetleges West-adminisztráció már csak végrehajtója lesz.
De a többségi vezetőnek van ajánlata: dotáció helyett bizonyos százalékkal támogatják a közoktatási intézményeket és a rendvédelmi szerveket, 10 és 16 százalékos támogatottságot gondol életképesnek. Most egy kis szünetet tartanak, de nemsokára előterjesztik a javaslatukat, közben a képviselőházi Reform Párt keresi azokat a csatatér- vagy piros körzetben induló hivatalban lévőket, akikkel meglehet a javaslat támogatása. Persze az is kérdés, hogy egy ilyen javaslatot a házelnök napirendre tűz-e.
„Hoyt szenátusi többségi vezető nem támogatja McDornish házelnök tervezetét.”
A Szenátus reformpárti frakciója nem fogja megszavazni Thomas McDornish költségvetési javaslatát – közölték a szenátusi többségi vezető tanácsadói Nathen Bartek (R-Osb.) képviselőházi kisebbségi vezetővel. „Hoyt szenátusi többségi vezető nem támogatja McDornish házelnök tervezetét” – nyilatkozta lapunknak egy, a madisoni szenátor körül dolgozó forrásunk, akik szerint Hoyt ellenzi az éves megyei dotációk újonnan történő bevezetését, „mivel az súlyosan károsíthatja a költségvetési egyensúlyt, másrészt a megyei autonómia nagyobb felelősséggel is jár, ezért a megyei vezetéseknek saját maguknak kell forrásokat találni, nem pedig az állami dollárokat befektetni.”
Stuart Hoyt személyes filozófiája, hogy a központi költségvetés ne biztosítson dollármilliárdokat a megyék működtetésére, ahogy ez korábban volt, hiszen ez aláássa a megyei autonómia rendszerét, másrészt ezzel kielégíti a Reform Párt fiskális héjáit is. Ők már a Taylor-adminisztráció alatt is lobbiztak azért, hogy ez megszűnjön, és a megyék saját jogon szedhessenek adókat, azáltal milliárdokat tudjanak felszabadítani a költésgvetésből. Hoyt idén szeretné előirányzatba foglalni az infrastruktúra fejlesztését, ezáltal lökést adva a szenátorjelölteknek, főként Steve Paulsonnak, akire Walkerben kemény harc vár, de véleménye ez segítené a töbib kék vagy csatatérmegyében induló reformereket. Ez viszont nem válthat ki osztatlan örömet a West-táborban, hiszen a Reform Párt elnökjelöltje is ezzel a témával kampányol. Márpedig ha a Kongresszus elfogadja az előterjesztést, egy esetleges West-adminisztráció már csak végrehajtója lesz.
De a többségi vezetőnek van ajánlata: dotáció helyett bizonyos százalékkal támogatják a közoktatási intézményeket és a rendvédelmi szerveket, 10 és 16 százalékos támogatottságot gondol életképesnek. Most egy kis szünetet tartanak, de nemsokára előterjesztik a javaslatukat, közben a képviselőházi Reform Párt keresi azokat a csatatér- vagy piros körzetben induló hivatalban lévőket, akikkel meglehet a javaslat támogatása. Persze az is kérdés, hogy egy ilyen javaslatot a házelnök napirendre tűz-e.
Véget értek a törvényhozási előválasztások, habár a legtöbb helyen nem volt kihívója a hivatalban lévőknek, máshol az új, kevésbé ismert jelöltek küzdöttek a jelöltségért. Bár sok helyen a papírforma érvényesült, volt néhány érdekes meglepetés is a törvényhozási előválasztáson, lapunk ezt veszi számba megyénként.
Belfort – A hivatalban lévők taroltak
Habár több körzetben próbálkoztak az Andrew Trumphoz köthető személyiségek előretörni, mindenütt vereséget szenvedtek. A versenyekben országosan is legjobb helyezést előre Mike Jezza Belfort 1. kongresszusi körzetében 84 százalékot ért el, ellenfele mindössze 8-at. De hasonlóan jól szerepelt Harry Minstel (BE-6) és Jason Chaffee (BE-7) is, mindketten 70% feletti eredménnyel zártak. Tony King (BE-11) és George McKay (BE-13) is 68-68 százalékot szerzett, ami intő jel lehet a jövőre nézve, de egyik ellenfelük sem kapott 30 százalékot.
A progresszívak tartotta helyeken szoros eredmények születtek: Belfort 2. kongresszusi körzetében Denis Gacy győzött 44 százalékkal, ellenfele, Christie Swann 42 százalékot szerzett; a 3-ban Carlos Himenez 46,3 százalékkal győzött Jon John előtt, aki 45,1 százalékot szerzett; a 4-ben Edward Dewey legyőzte Harald Vaughn-t (47,6-45,7%). Belfort 8-ban Lenoard Maguire győzött öt ponttal, Belfort 9-ben John Bacara, hasonló különbséggel. Belfort 14-ben Stanley Marsh, Belfort 16-ban Leopold Scottch nyert. Ugyanitt volt a megye egyetlen progresszív előválasztása, amin az inkumbens Gracelyn Holmes könnyedén győzött.
Clark – kisebb meglepetések, szoros eredmények
A Progresszív Párt szenátusi előválasztásán a pártvezetés által favorizált Michael Smith győzött, a voksok 49 százalékával, Joseph Fiennes 42 százalékkal lett a második. Smith minden körzetben győzött.
A Reform Párt oldaláról csak Clark 1-ben volt előválasztás, itt John Ward 48 százalékkal győzte le Karson Noelt, aki 45 százalékot szerzett. Ward a tavaly előtti időközi választáson alig 20 szavazattal maradt le.
Cook – nagy visszatérők és nagy vesztesek
Cook 1. kongresszusi körzetében Quentin Archer megőrizte a jelöltségét, 53 százalékot szerzett, Douglas Williams, a körzet korábbi képviselője, Trump támogatottja, 40 százalékkal. Archer azóta lett a trumpista jobbszárny kedvelt célpontja, amióta a képviselő előállt a fegyverkorlátozásra vonatkozó javaslatával. A körzet egyébként biztos piros, két éve 14 ponttal nyerte Archer.
Cook 2-ben Frank Moses lesz a Reform Párt jelöltje, miután alig három százalékkal legyőzte Aaron Saunderst. A korábbi szociális konzervatív törvényhozónak egy egyre liberálisabb nagyvárosban kell győzni. A progresszívak legutóbb 14 százalékkal győztek. Cook harmadik kongresszusi körzetében magabiztosan nyert Robert Franklin, Cook 4-ben viszont kikapott Andrew Wilson. A korábbi képviselőt egy százalékponttal győzte le Marc Johnson tanár. Cook 5. körzetében Jefferson Lee indulhat újra, igaz, csak a szavazatok 45 százalékát szerezte, egy ponttal előzve meg Steve Smith városi tanácsost. Lee legutóbb 4 ponttal szenvedett vereséget.
Denfield – győztes hivatalban lévők, egy bajban
Miközben Denfield 1. és 3. kongresszusi körzetében a hivatalban lévő reformerek, Robert Folksen és Till Dreher, könnyedén győztek, addig Greg Jesworth a 2. kongresszusi körzetben komoly bajban van: mindössze 49 százalékot szerzett, míg a kihívója, Jesse Hood, 44 százalékot, ez pedig kristálytiszta utalás, hogy Jesworthnek változtatnia kell. Miközben vidéken magabiztosan nyert (20-30 százalékpont között, volt, ahol felette), Warwickben, amelynek egy része a körzethez tartozik, Jesse Hood 47 százalékot szerzett, Jesworth 46-ot.
Eagle – a vérontás központja
Eagle megyében minden körzetben volt a reformer hivatalban lévőnek lett kihívója. Gregory Hesserfield, aki 1950 óta képviseli Eagle 1. kongresszusi körzetét, könnyedén hárította a kihívóját, 40 százalékponttal győzött. Eagle 2-ben meglepetésre Mike Hill két százalékponttal győzte le Richard Youngot, aki szintén 1950 óta képviselte a körzetét. A legnagyobb trófeát mégis Anthony King szerezte meg, aki Felix Drum kisebbségi törvénykezési vezetőhelyettest győzte le. King, aki Trumphoz áll közel információk szerint, a voksok 36 százalékát szerezte meg, Drumrot a szavazók 32 százaléka támogatta, míg a helyi pártvezetők kedvence, Gareth Grey csak 23 százalékot szerzett. A mostani választás nagy meglepetése, hogy Eagle 4. körzetében, amelyet Gabriel Spooner képviselő elhagy a szenátusi harcért, szintén egy Anthony King nyert, de őt sokan Max Alderholt kormányzóhoz kötik. Ez a King 37 százalékot szerzett, Luigi Mercado 32%-kal a második, Mark Reed harmadik lett (20%).
Garfield – a kívülállók győzelme
Garifeld progresszív szenátusi harca kapott nagy nyilvánosságot, ahol a képviselőházi pártvezetés tagja, Jamie Hyneman küzdött Serena Waterford aktivistával. Waterford, Ed Glover támogatásával, 52 százalékot szerzett, Hyneman 41-t, ami lehetőséget ad neki, hogy a következő választásokon jelöltesse magát akár a kormányzói székért, akár kihívja Pat Landford reformer szenátort.
Garfield 9. körzetében Thad Castle megüresedett székéért küzdött Kieran Knox, Tremont City polgármestere, és Mike Waters, aki eddig Cironia Párizsi Nagykövetségén dolgozott. 33 szavazattal Mike Waters tűnik győztesnek, ez kevesebb, mint 0,2 százalékos előny, de eddig nem érkezett fellebbezés. Garfield 9 reformpárti erősség, 20 ponttal nyerte két éve Castle.
Garfield – Nyugaton a helyzet változatlan
Garfield két körzetében volt reformpárti előválasztás, de mindkettőben papírforma-győzelmek születtek: Garfield 5-ben Sam Torrington, Garfield 7-ben Elissa Metkins hivatalban lévők győzedelmeskedtek, a voksok több mint háromötödével.
Jefferson – győzött az ismertség
André Carmichael lesz a Reform Párt szenátorjelöltje, miután 49-45-re legyőzte a jobbszárny emberét, Joseph Coopert. Mike Andrews hivatalban lévő képviselő 67 százalékkal ismételt (JE-1), míg a 2. kongresszusi körzetben Vincent Aldreen lesz ismét a jelölt, ő korábban volt már képviselő.
Lassen – előtört a jobbszárny
Lassenben a szenátusi előválasztást a pártvezetés támogatottja, John Roosevelt nyerte, aki a voksok 54 százalékát szerezte meg, John Trumann korábbi mezőgazdasági miniszter csak 38 százalékot szerzett, ami biztos jele, hogy erodálódott a népszerűsége, és Hoyt többségi vezető a körével együtt Rooseveltben látja a lehetőséget a győzelemre.
Lassen 1. körzetében ugyanakkor Peter Johnson győzött, 48 százalékkal, 4 ponttal előzve meg George Westent, Lassen kettőben hasonló különbséggel győzedelmeskedett Ramsay Bolton korábbi szenátor, Lassen 3-ban pedig Frank Trump, aki kormányzójelölt volt, igaz, ő csak 47-45-re győzött. Így a jobbszárny került győzelmi pozícióba Lassenben.
Legrand 11 - nem változott
Legrand 11. kongresszusi körzetében tartottak előválasztást progresszív oldalról, de itt Choyonne Chris Wayne győzedelmeskedett, aki a hivatalban lévő képviselő, 58 százalékot szerzett, ellenfele csak 36-ot.
Madison – establishment-győzelem
Madison mindhárom körzetében volt előválasztás, de annak ellenére, hogy az elnökválasztási előválasztáson még Mike Jezza nyert, most minden körzetben establishment jelölt lesz. Madison 1. kongresszusi körzetében volt a legszorosabb, itt Selina Thompkins 48 százalékkal győzött, három ponttal győzve le Christopher Moore-t. Madison 1 a Reform Párt listáján szerepel, mint visszaszerzendő körzet, most Jordan Jasper progresszív jelölt képviseli. Madison 2-ben Frank Senton (70%), Madison 3-ban Balthazaz Nelson (67%) könnyedén győzött.
Osborne nem változott
Osborne minden körzetében (nyolcból hétben volt előválasztás) a hivatalban lévők győztek (hat ilyen volt), egynek progresszív képviselője van. Bob Rodgers (OE-1) 67, Frank DeWine (OE-2) 66, Nathen Bartek (OE-4) 75, Samantha Higgins (OE-5) 66, Brian Newman (OE-6) 64, Martin Forman (OE-7) 66 százalékot szerzett. Osborne 3. körzetében a jobbszárnyhoz tartozó Dennis Nelson győzött 48-46-ra Ray McMiller felett. Ez egy csatatérkörzet, a Reform Párt többségéhez különösen fontos, ki itt a jelölt.
Perry – az elnöki támogatás mértéke
Kai Proctor 54 százalékkal győzte le Robert Keamyt a progresszív szenátusi előválasztáson, aki csak 38 százalékot szerzett. Proctort Glover elnök támogatta.
Peterson – Trump bosszúja megfeneklett
A trumpista konzervatívok két középnyugati konzervatívat vettek célba: William Jacksont, aki Peterson 2. körzetét képviseli és John Harris Peterson 6-ból. Kudarc volt, mindketten 65 százalék felett végeztek, külön pofon, hogy Jackson ellen Peter Wright korábbi szenátorjelölt szállt harcba. Jó hír számukra, hogy Greg Craig újrázott, 53 százalékot szerzett az 1. körzetben, Adam Spielberg 39%-ot. Peterson 4 (amelyhez Dover városa tartozik) jelenleg, itt Fred McCoy korábbi kormányzójelölt harcolta ki magának, hogy kihívja Joanne Paris hivatalban lévő képviselőt. McCoy 48-45-re győzött.
Walker – régi nevek győzelme
Walkerben Edward Bowman kihívta Steve Paulson szenátort, de 42 ponttal vesztett ellene. A hivatalban lévő törvényhozó mindenütt nyert, összesen 68 százalékot szerzett. Ez nem volt meglepetés. Walker 3. kongresszusi körzetében John Bankhead legyőzte Elijah Connellyt, de mindössze 0,4 százalékkal, 40 szavazattal. Az újraszámolást már megkezdték. Walker 5. körzetében Ray Dike korábbi kormányzójelölt vezet 46,6 százalékkal, Lydia Riggs 46,1 százalékot szerzett.
Thomas Levin (R-Edm.), a Reform Párt Kongresszusi Kampánybizottságának elnöke kérdésünkre elmondta: támogatni fognak minden jelöltet. „De a saját stratégia mellett elvárjuk, hogy küzdjön, mert csak akkor támogatjuk, és ne forduljon szembe a Reform Párt alapvető értékeivel.”
Véget értek a törvényhozási előválasztások, habár a legtöbb helyen nem volt kihívója a hivatalban lévőknek, máshol az új, kevésbé ismert jelöltek küzdöttek a jelöltségért. Bár sok helyen a papírforma érvényesült, volt néhány érdekes meglepetés is a törvényhozási előválasztáson, lapunk ezt veszi számba megyénként.
Belfort – A hivatalban lévők taroltak
Habár több körzetben próbálkoztak az Andrew Trumphoz köthető személyiségek előretörni, mindenütt vereséget szenvedtek. A versenyekben országosan is legjobb helyezést előre Mike Jezza Belfort 1. kongresszusi körzetében 84 százalékot ért el, ellenfele mindössze 8-at. De hasonlóan jól szerepelt Harry Minstel (BE-6) és Jason Chaffee (BE-7) is, mindketten 70% feletti eredménnyel zártak. Tony King (BE-11) és George McKay (BE-13) is 68-68 százalékot szerzett, ami intő jel lehet a jövőre nézve, de egyik ellenfelük sem kapott 30 százalékot.
A progresszívak tartotta helyeken szoros eredmények születtek: Belfort 2. kongresszusi körzetében Denis Gacy győzött 44 százalékkal, ellenfele, Christie Swann 42 százalékot szerzett; a 3-ban Carlos Himenez 46,3 százalékkal győzött Jon John előtt, aki 45,1 százalékot szerzett; a 4-ben Edward Dewey legyőzte Harald Vaughn-t (47,6-45,7%). Belfort 8-ban Lenoard Maguire győzött öt ponttal, Belfort 9-ben John Bacara, hasonló különbséggel. Belfort 14-ben Stanley Marsh, Belfort 16-ban Leopold Scottch nyert. Ugyanitt volt a megye egyetlen progresszív előválasztása, amin az inkumbens Gracelyn Holmes könnyedén győzött.
Clark – kisebb meglepetések, szoros eredmények
A Progresszív Párt szenátusi előválasztásán a pártvezetés által favorizált Michael Smith győzött, a voksok 49 százalékával, Joseph Fiennes 42 százalékkal lett a második. Smith minden körzetben győzött.
A Reform Párt oldaláról csak Clark 1-ben volt előválasztás, itt John Ward 48 százalékkal győzte le Karson Noelt, aki 45 százalékot szerzett. Ward a tavaly előtti időközi választáson alig 20 szavazattal maradt le.
Cook – nagy visszatérők és nagy vesztesek
Cook 1. kongresszusi körzetében Quentin Archer megőrizte a jelöltségét, 53 százalékot szerzett, Douglas Williams, a körzet korábbi képviselője, Trump támogatottja, 40 százalékkal. Archer azóta lett a trumpista jobbszárny kedvelt célpontja, amióta a képviselő előállt a fegyverkorlátozásra vonatkozó javaslatával. A körzet egyébként biztos piros, két éve 14 ponttal nyerte Archer.
Cook 2-ben Frank Moses lesz a Reform Párt jelöltje, miután alig három százalékkal legyőzte Aaron Saunderst. A korábbi szociális konzervatív törvényhozónak egy egyre liberálisabb nagyvárosban kell győzni. A progresszívak legutóbb 14 százalékkal győztek. Cook harmadik kongresszusi körzetében magabiztosan nyert Robert Franklin, Cook 4-ben viszont kikapott Andrew Wilson. A korábbi képviselőt egy százalékponttal győzte le Marc Johnson tanár. Cook 5. körzetében Jefferson Lee indulhat újra, igaz, csak a szavazatok 45 százalékát szerezte, egy ponttal előzve meg Steve Smith városi tanácsost. Lee legutóbb 4 ponttal szenvedett vereséget.
Denfield – győztes hivatalban lévők, egy bajban
Miközben Denfield 1. és 3. kongresszusi körzetében a hivatalban lévő reformerek, Robert Folksen és Till Dreher, könnyedén győztek, addig Greg Jesworth a 2. kongresszusi körzetben komoly bajban van: mindössze 49 százalékot szerzett, míg a kihívója, Jesse Hood, 44 százalékot, ez pedig kristálytiszta utalás, hogy Jesworthnek változtatnia kell. Miközben vidéken magabiztosan nyert (20-30 százalékpont között, volt, ahol felette), Warwickben, amelynek egy része a körzethez tartozik, Jesse Hood 47 százalékot szerzett, Jesworth 46-ot.
Eagle – a vérontás központja
Eagle megyében minden körzetben volt a reformer hivatalban lévőnek lett kihívója. Gregory Hesserfield, aki 1950 óta képviseli Eagle 1. kongresszusi körzetét, könnyedén hárította a kihívóját, 40 százalékponttal győzött. Eagle 2-ben meglepetésre Mike Hill két százalékponttal győzte le Richard Youngot, aki szintén 1950 óta képviselte a körzetét. A legnagyobb trófeát mégis Anthony King szerezte meg, aki Felix Drum kisebbségi törvénykezési vezetőhelyettest győzte le. King, aki Trumphoz áll közel információk szerint, a voksok 36 százalékát szerezte meg, Drumrot a szavazók 32 százaléka támogatta, míg a helyi pártvezetők kedvence, Gareth Grey csak 23 százalékot szerzett. A mostani választás nagy meglepetése, hogy Eagle 4. körzetében, amelyet Gabriel Spooner képviselő elhagy a szenátusi harcért, szintén egy Anthony King nyert, de őt sokan Max Alderholt kormányzóhoz kötik. Ez a King 37 százalékot szerzett, Luigi Mercado 32%-kal a második, Mark Reed harmadik lett (20%).
Garfield – a kívülállók győzelme
Garifeld progresszív szenátusi harca kapott nagy nyilvánosságot, ahol a képviselőházi pártvezetés tagja, Jamie Hyneman küzdött Serena Waterford aktivistával. Waterford, Ed Glover támogatásával, 52 százalékot szerzett, Hyneman 41-t, ami lehetőséget ad neki, hogy a következő választásokon jelöltesse magát akár a kormányzói székért, akár kihívja Pat Landford reformer szenátort.
Garfield 9. körzetében Thad Castle megüresedett székéért küzdött Kieran Knox, Tremont City polgármestere, és Mike Waters, aki eddig Cironia Párizsi Nagykövetségén dolgozott. 33 szavazattal Mike Waters tűnik győztesnek, ez kevesebb, mint 0,2 százalékos előny, de eddig nem érkezett fellebbezés. Garfield 9 reformpárti erősség, 20 ponttal nyerte két éve Castle.
Garfield – Nyugaton a helyzet változatlan
Garfield két körzetében volt reformpárti előválasztás, de mindkettőben papírforma-győzelmek születtek: Garfield 5-ben Sam Torrington, Garfield 7-ben Elissa Metkins hivatalban lévők győzedelmeskedtek, a voksok több mint háromötödével.
Jefferson – győzött az ismertség
André Carmichael lesz a Reform Párt szenátorjelöltje, miután 49-45-re legyőzte a jobbszárny emberét, Joseph Coopert. Mike Andrews hivatalban lévő képviselő 67 százalékkal ismételt (JE-1), míg a 2. kongresszusi körzetben Vincent Aldreen lesz ismét a jelölt, ő korábban volt már képviselő.
Lassen – előtört a jobbszárny
Lassenben a szenátusi előválasztást a pártvezetés támogatottja, John Roosevelt nyerte, aki a voksok 54 százalékát szerezte meg, John Trumann korábbi mezőgazdasági miniszter csak 38 százalékot szerzett, ami biztos jele, hogy erodálódott a népszerűsége, és Hoyt többségi vezető a körével együtt Rooseveltben látja a lehetőséget a győzelemre.
Lassen 1. körzetében ugyanakkor Peter Johnson győzött, 48 százalékkal, 4 ponttal előzve meg George Westent, Lassen kettőben hasonló különbséggel győzedelmeskedett Ramsay Bolton korábbi szenátor, Lassen 3-ban pedig Frank Trump, aki kormányzójelölt volt, igaz, ő csak 47-45-re győzött. Így a jobbszárny került győzelmi pozícióba Lassenben.
Legrand 11 - nem változott
Legrand 11. kongresszusi körzetében tartottak előválasztást progresszív oldalról, de itt Choyonne Chris Wayne győzedelmeskedett, aki a hivatalban lévő képviselő, 58 százalékot szerzett, ellenfele csak 36-ot.
Madison – establishment-győzelem
Madison mindhárom körzetében volt előválasztás, de annak ellenére, hogy az elnökválasztási előválasztáson még Mike Jezza nyert, most minden körzetben establishment jelölt lesz. Madison 1. kongresszusi körzetében volt a legszorosabb, itt Selina Thompkins 48 százalékkal győzött, három ponttal győzve le Christopher Moore-t. Madison 1 a Reform Párt listáján szerepel, mint visszaszerzendő körzet, most Jordan Jasper progresszív jelölt képviseli. Madison 2-ben Frank Senton (70%), Madison 3-ban Balthazaz Nelson (67%) könnyedén győzött.
Osborne nem változott
Osborne minden körzetében (nyolcból hétben volt előválasztás) a hivatalban lévők győztek (hat ilyen volt), egynek progresszív képviselője van. Bob Rodgers (OE-1) 67, Frank DeWine (OE-2) 66, Nathen Bartek (OE-4) 75, Samantha Higgins (OE-5) 66, Brian Newman (OE-6) 64, Martin Forman (OE-7) 66 százalékot szerzett. Osborne 3. körzetében a jobbszárnyhoz tartozó Dennis Nelson győzött 48-46-ra Ray McMiller felett. Ez egy csatatérkörzet, a Reform Párt többségéhez különösen fontos, ki itt a jelölt.
Perry – az elnöki támogatás mértéke
Kai Proctor 54 százalékkal győzte le Robert Keamyt a progresszív szenátusi előválasztáson, aki csak 38 százalékot szerzett. Proctort Glover elnök támogatta.
Peterson – Trump bosszúja megfeneklett
A trumpista konzervatívok két középnyugati konzervatívat vettek célba: William Jacksont, aki Peterson 2. körzetét képviseli és John Harris Peterson 6-ból. Kudarc volt, mindketten 65 százalék felett végeztek, külön pofon, hogy Jackson ellen Peter Wright korábbi szenátorjelölt szállt harcba. Jó hír számukra, hogy Greg Craig újrázott, 53 százalékot szerzett az 1. körzetben, Adam Spielberg 39%-ot. Peterson 4 (amelyhez Dover városa tartozik) jelenleg, itt Fred McCoy korábbi kormányzójelölt harcolta ki magának, hogy kihívja Joanne Paris hivatalban lévő képviselőt. McCoy 48-45-re győzött.
Walker – régi nevek győzelme
Walkerben Edward Bowman kihívta Steve Paulson szenátort, de 42 ponttal vesztett ellene. A hivatalban lévő törvényhozó mindenütt nyert, összesen 68 százalékot szerzett. Ez nem volt meglepetés. Walker 3. kongresszusi körzetében John Bankhead legyőzte Elijah Connellyt, de mindössze 0,4 százalékkal, 40 szavazattal. Az újraszámolást már megkezdték. Walker 5. körzetében Ray Dike korábbi kormányzójelölt vezet 46,6 százalékkal, Lydia Riggs 46,1 százalékot szerzett.
Thomas Levin (R-Edm.), a Reform Párt Kongresszusi Kampánybizottságának elnöke kérdésünkre elmondta: támogatni fognak minden jelöltet. „De a saját stratégia mellett elvárjuk, hogy küzdjön, mert csak akkor támogatjuk, és ne forduljon szembe a Reform Párt alapvető értékeivel.”
Harvey Dent Belfortban kampányolt legutóbb, ahol több településen is megfordult. Mielőtt a progresszív elnökjelölt tovább állt fvolna, hogy egy másik megye lakóit győzze meg alkalmasságáról napilapunk újságírójának - David Rossinak - adott interjút és válaszolt pár kérdésre.
David Rossi: Hogyan értékeli saját eddigi kampányát?
Harvey Dent: Először is még nagyon az elején vagyunk a kampánynak: még csak négy megyébe látogattam el és még hátra van tizenkilnc. Sok munka lesz, de minden megyében szeretném meggyőzni az embereket, hogy én vagyok az alkalmasabb jelölt. Ígéretemhez híven a kampányomban programomat progpagálom és pozitív üzeneteket sugárzok. Az eddigi visszajelzések szerintem megfelelőek. Sokaknak tetszik az, amit én képviselek. Emellett minden megyében vagy legalább egy, de a legtöbb helyen több kampányiroda és aktivisták. Hamarosan kopoktatni is fogunk, hogy a részvétet növeljük a regisztráció és a választás során. Az a legfontosabb, hogy minél több ember elmenjen szavazni.
D.R.: Önnel ellentétben René West más taktikát választott: láthatóan folyamatosan Önt és a Progresszív Pártot támadja kampányában, amellett, hogy programját ismertet. Mi erről a véleménye?
H.D.: Mint már mondtam, nem fogom kommentálni ellenfelem kampányát. Azt azért sajnálom, hogy René a szavazatok érdekében a Trump-féle személyeskedő stílust vette fel. Ez egyébként szerintem kontraproduktiív. A választók hajlamosabbak elmenni szavazni a pozitív üzenetek hallatán, mint a folyamatos negatív kampány esetén.
D.R.: Az Ön ellen legtöbbször felhozott ellenérv, hogy tapasztalatlan az elnöki pozíció betöltésére. Hogyan reagálna erre?
H.D.: Először is szerintem a tapasztalat nem egyenlő az alkalmassággal. George Taylor sem töltött be elnöksége előtt semmilyen hasonló tisztséget mégis remek munkát végzett. Ráadaásul tapasztalatom van, hiszen jó pár éve politizálok. Hogy nem voltam magas pozícióban szerintem egyértelmű garancia, hogy senki nem tett szvességet korábban, amit elnökként viszonoznom kéne. Így csak az embereket kell képviselnem, az ő akaratukból kerülök a kormány élére, ha megnyerem a választásokat.
D.R.: Olyat is hallani lehet miszerint Önnek "nincs mondanivalója".Erre hogyan válaszolna?
H.D.: Ez szerintem nevetséges. Szerintem annak nincs mondanivalója, aki kampányában a progresszív törvényhozókat, az ellenfelet és mindenki mást kritizál, és állít valótlanságokat róluk. Talán a programot kéne reklámozni egy kampányban és nem pocskondiázni azokat, akik mernek mást gondolni.
D.R.: Ha már más gondolatok. Mit szól a Refomr Párt egység vs. széthúzás vitához? Egyik párttag ezt állítja, másik párttag meg mást.
H.D.: Elsősorban ez a Reform Párt belső ügye. Ugyanakkor sem most sem a jövőben nem tartom szerencsésnek, ha egy politikus - legyen akár elnökjelölt is - egy egész párt nevében akarna nyilatkozni. Én sem teszem, mert a párt nem egy emberből áll. Egyébként, ha nem támogatja mindenki West-et a konzervatív oldalon az mért fáj neki? Mindenki más és másképp gondolkozik ráadaásul lehetetlenség mindenkit kielégíteni. Szerintem engem sem támogat mindenki a Prograsszív Párton belül. Ezért nem is állítok semmilyen egységről semmit. Ez ráadaásul nem is dolga egy jelöltnek. A jelöltnek az a dolga, hogy minél több mebret meggyőzzön.
Harvey Dent Belfortban kampányolt legutóbb, ahol több településen is megfordult. Mielőtt a progresszív elnökjelölt tovább állt fvolna, hogy egy másik megye lakóit győzze meg alkalmasságáról napilapunk újságírójának - David Rossinak - adott interjút és válaszolt pár kérdésre.
David Rossi: Hogyan értékeli saját eddigi kampányát?
Harvey Dent: Először is még nagyon az elején vagyunk a kampánynak: még csak négy megyébe látogattam el és még hátra van tizenkilnc. Sok munka lesz, de minden megyében szeretném meggyőzni az embereket, hogy én vagyok az alkalmasabb jelölt. Ígéretemhez híven a kampányomban programomat progpagálom és pozitív üzeneteket sugárzok. Az eddigi visszajelzések szerintem megfelelőek. Sokaknak tetszik az, amit én képviselek. Emellett minden megyében vagy legalább egy, de a legtöbb helyen több kampányiroda és aktivisták. Hamarosan kopoktatni is fogunk, hogy a részvétet növeljük a regisztráció és a választás során. Az a legfontosabb, hogy minél több ember elmenjen szavazni.
D.R.: Önnel ellentétben René West más taktikát választott: láthatóan folyamatosan Önt és a Progresszív Pártot támadja kampányában, amellett, hogy programját ismertet. Mi erről a véleménye?
H.D.: Mint már mondtam, nem fogom kommentálni ellenfelem kampányát. Azt azért sajnálom, hogy René a szavazatok érdekében a Trump-féle személyeskedő stílust vette fel. Ez egyébként szerintem kontraproduktiív. A választók hajlamosabbak elmenni szavazni a pozitív üzenetek hallatán, mint a folyamatos negatív kampány esetén.
D.R.: Az Ön ellen legtöbbször felhozott ellenérv, hogy tapasztalatlan az elnöki pozíció betöltésére. Hogyan reagálna erre?
H.D.: Először is szerintem a tapasztalat nem egyenlő az alkalmassággal. George Taylor sem töltött be elnöksége előtt semmilyen hasonló tisztséget mégis remek munkát végzett. Ráadaásul tapasztalatom van, hiszen jó pár éve politizálok. Hogy nem voltam magas pozícióban szerintem egyértelmű garancia, hogy senki nem tett szvességet korábban, amit elnökként viszonoznom kéne. Így csak az embereket kell képviselnem, az ő akaratukból kerülök a kormány élére, ha megnyerem a választásokat.
D.R.: Olyat is hallani lehet miszerint Önnek "nincs mondanivalója".Erre hogyan válaszolna?
H.D.: Ez szerintem nevetséges. Szerintem annak nincs mondanivalója, aki kampányában a progresszív törvényhozókat, az ellenfelet és mindenki mást kritizál, és állít valótlanságokat róluk. Talán a programot kéne reklámozni egy kampányban és nem pocskondiázni azokat, akik mernek mást gondolni.
D.R.: Ha már más gondolatok. Mit szól a Refomr Párt egység vs. széthúzás vitához? Egyik párttag ezt állítja, másik párttag meg mást.
H.D.: Elsősorban ez a Reform Párt belső ügye. Ugyanakkor sem most sem a jövőben nem tartom szerencsésnek, ha egy politikus - legyen akár elnökjelölt is - egy egész párt nevében akarna nyilatkozni. Én sem teszem, mert a párt nem egy emberből áll. Egyébként, ha nem támogatja mindenki West-et a konzervatív oldalon az mért fáj neki? Mindenki más és másképp gondolkozik ráadaásul lehetetlenség mindenkit kielégíteni. Szerintem engem sem támogat mindenki a Prograsszív Párton belül. Ezért nem is állítok semmilyen egységről semmit. Ez ráadaásul nem is dolga egy jelöltnek. A jelöltnek az a dolga, hogy minél több mebret meggyőzzön.
J.R.:Üdvözlöm szenátor úr!
A.T.:Üdvözlöm Mr.Richard!
J.R.:Nos,megtörtént a reformer konvenció is,ahol a megjelent és felszólaló vezetők hosszasan áradoztak a párt egységről úgy,hogy a párt egy jelentős részét képző ideológia követői nem is voltak ott Columbiában. Ez számomra,és valószínűleg az ország számára is elég ellentmondóan hangzik. Akkor most van pártegység a Reform Párton belül vagy nincsen?
A.T.: Nézze,teljes egység soha nem is volt és nem is lesz. Egy ekkora pártban,mint a miénk,nem lehet mindenkit ugyanarra a lapra tenni. Az ország különböző területéről származunk,különböző a vallásunk,a nemünk és az életkorunk is. Egyedül ami összefog minket az a ciron patriotizmus és a konzervatizmus,illetve a protestantizmus. Habár a 3. aspektus alól már számos kivétel van,vegyük csak az új alelnök-jelöltünket,aki ugye katolikus. És eddig senki nem is próbálta meg egy lapra terelni a pártot. Egészen tavalyig.
J.R.: Ahhoz képest,hogy állítása szerint most akarják a legjobban egy lapra tenni a párttagokat,elég nagy a széthúzás. Sőt,a legnagyobb a pártjuk életében.
A.T.: Való igaz. Pont ezért,mert egy lapra akarnak rakni minket,mi meg nem hagyjuk az elveinket elvenni tőlünk. Éppen ezért teljesen alaptalan az,amit egyes párttársaim csinálnak. Hatalmas fanfárokkal telezengik az országot,hogy a Reform Pártban mindenki ugyanazt gondolja és támogatja a West-McInnis duót. Én és a szociál-konzervatív tömb ezt kikérjük magunknak! Egyrészt minket ne említsenek egy lapon Stuart Hoyttal,egy George Lee-vel pedig főleg nem. Másrészt mi határozottan elhatárolódunk az elnökjelölti duótól. Nem kampányolunk ellenük,nem támogatjuk Dentéket,de őket sem.
J.R.: Ha jól tudom ezért nem is mentek el a konvencióra?
A.T.: Nézze,mi lefektettük a feltételeinket Renének,ő pedig ignorálta őket. Ha ő nem tart igényt ránk,akkor mi se tartunk igényt arra,hogy éljenezzük őt a konvención.
J.R.: Ennek ellenére magát a konvenciót figyelemmel kísérték?
A.T.: Természetesen. A párt azon része,aki nem vett részt ezen a szokatlanul alacsony minőségű konvención,Wessexben találkoztak egymással,ahol tv-n néztük a konvención,majd megtárgyaltuk azt.
J.R.: Maga szerint van arra esély,hogy támogassák Mr.Westet?
A.T.: Nincs.
J.R.: Ennél kicsit bővebb válaszra számítottam.(nevetés)
A.T.: Nézze.René West nekem és sok más embernek is már bebizonyította,hogy milyen ember valójában Eljátszotta a bizalmunkat. Emlékezzen vissza 54-ben még hatalmas követőm volt,ha mentem valahova Cookban,utánfutóként jött velem. Habár már akkor is selytettem,hogy ennek a kapcsolatnak a lényege számáról főleg politikai haszonszerzés,de titkon azért reménykedtem,hogy egy barátinak mondható kapcsolatot sikerül majd kialakítanunk. De sajnos ez volt eddig pályafutásom legnagyobb tévedése. René nem csinált mást azokon az alkalmakon,amikor együtt dolgoztunk,minthogy ellopta a legjobb kampánypontjaimat. Amikor együtt kampányoltunk,mindig azt figyelte,hogy melyik ötletemre reagál a legjobban a nép. Majd a kampány után azokról a pontokról kérdezősködött,én pedig jóhiszeműen felvilágosítottam,mondhatni fegyvert adtam a kezébe,amit aztán idén hátulról belém szúrt. Hiszen amellett,hogy a 4 éve tőlem tanult dolgokat hírdeti fel sajátjaként,ami már önmagában is plágium,még nekem mondja azt,hogy tőle loptam. Ez akkora mértékű gerinctelenség,amivel soha nem találkoztam még.
J.R.: Ezekután Ön mégis kész lett volna kibékülni vele?
A.T.: Igen,de nem magam miatt. Hanem amiatt,hogy az 1946-ban alapított párt megmeneküljön a pusztulástól. Hiszen a Reform Párt már a ciron történelem és kultúra része,egy jó konzervatív pedig megvédi a történelmi értékeinket és kulturánkat. Éppen azért mondtam,hogy,ha egy szociális-konzervatív alelnökjelöltet választ kész vagyok békülni. Ő nem így tett,sőt egy katolikus alelnökjelöltet választot, amivel még jól oda tudott pörkölni az ultrakonzervatív nyugati kollégáimnak.
J.R.: De,hogyha maguk ennyire nem szívlelik Mr.Westet,miért nem mondják azt az önneket támogatóknak,hogy szavazzanak Mr.Dentre?
A.T.: Azért,mert én,sőt,mi nem vagyunk ilyen emberek. Való igaz,hogy kicsinyes bosszúból elmehettünk volna a Progresszív Konvencióra,és járkálhatnánk Mr.Dentet hypolva azokban a megyékben,ahol magas a támogatotságunk. De mi nem ilyen emberek vagyunk. Mi a legjobbat akarjuk a ciron embereknek,és Mr.Dent ugyanolyan rosszválasztás,mint René,ezért nem tudjuk őt se protezsálni.
J.R.: Ez így rendben van szenátor úr,de majd valakire csak muszály lesz szavazni,hiszen a President Palace nem állhat üresen.
A.T.: Ez így igaz. És bizony most nehéz helyzetben vannak a ciron emberek,főleg a fehér konzervatívak,mint én. Hiszen egyik oldalon szocializmus,másik oldalon hipokráciát és opportunizmust látthatunk. Őszintén,ha nem lennék szenátor,el se mennék szavazni.(nevetés) De nekem,mint szenátornak jó példával kell előjárnom,ezért el fogok menni,már csak azért is,hogy a maradék pozícióknál le tudjam adni a szavazatomat a valódi konzervatív jelöltekre. És ezt tanácsolom mindenki másnak is.
J.R.: Köszönöm,hogy itt volt szenátor úr! Remélem találkozunk még.
A.T. Én köszönöm,hogy itt lehetem! Biztos vagyok benne!
J.R.:Üdvözlöm szenátor úr!
A.T.:Üdvözlöm Mr.Richard!
J.R.:Nos,megtörtént a reformer konvenció is,ahol a megjelent és felszólaló vezetők hosszasan áradoztak a párt egységről úgy,hogy a párt egy jelentős részét képző ideológia követői nem is voltak ott Columbiában. Ez számomra,és valószínűleg az ország számára is elég ellentmondóan hangzik. Akkor most van pártegység a Reform Párton belül vagy nincsen?
A.T.: Nézze,teljes egység soha nem is volt és nem is lesz. Egy ekkora pártban,mint a miénk,nem lehet mindenkit ugyanarra a lapra tenni. Az ország különböző területéről származunk,különböző a vallásunk,a nemünk és az életkorunk is. Egyedül ami összefog minket az a ciron patriotizmus és a konzervatizmus,illetve a protestantizmus. Habár a 3. aspektus alól már számos kivétel van,vegyük csak az új alelnök-jelöltünket,aki ugye katolikus. És eddig senki nem is próbálta meg egy lapra terelni a pártot. Egészen tavalyig.
J.R.: Ahhoz képest,hogy állítása szerint most akarják a legjobban egy lapra tenni a párttagokat,elég nagy a széthúzás. Sőt,a legnagyobb a pártjuk életében.
A.T.: Való igaz. Pont ezért,mert egy lapra akarnak rakni minket,mi meg nem hagyjuk az elveinket elvenni tőlünk. Éppen ezért teljesen alaptalan az,amit egyes párttársaim csinálnak. Hatalmas fanfárokkal telezengik az országot,hogy a Reform Pártban mindenki ugyanazt gondolja és támogatja a West-McInnis duót. Én és a szociál-konzervatív tömb ezt kikérjük magunknak! Egyrészt minket ne említsenek egy lapon Stuart Hoyttal,egy George Lee-vel pedig főleg nem. Másrészt mi határozottan elhatárolódunk az elnökjelölti duótól. Nem kampányolunk ellenük,nem támogatjuk Dentéket,de őket sem.
J.R.: Ha jól tudom ezért nem is mentek el a konvencióra?
A.T.: Nézze,mi lefektettük a feltételeinket Renének,ő pedig ignorálta őket. Ha ő nem tart igényt ránk,akkor mi se tartunk igényt arra,hogy éljenezzük őt a konvención.
J.R.: Ennek ellenére magát a konvenciót figyelemmel kísérték?
A.T.: Természetesen. A párt azon része,aki nem vett részt ezen a szokatlanul alacsony minőségű konvención,Wessexben találkoztak egymással,ahol tv-n néztük a konvención,majd megtárgyaltuk azt.
J.R.: Maga szerint van arra esély,hogy támogassák Mr.Westet?
A.T.: Nincs.
J.R.: Ennél kicsit bővebb válaszra számítottam.(nevetés)
A.T.: Nézze.René West nekem és sok más embernek is már bebizonyította,hogy milyen ember valójában Eljátszotta a bizalmunkat. Emlékezzen vissza 54-ben még hatalmas követőm volt,ha mentem valahova Cookban,utánfutóként jött velem. Habár már akkor is selytettem,hogy ennek a kapcsolatnak a lényege számáról főleg politikai haszonszerzés,de titkon azért reménykedtem,hogy egy barátinak mondható kapcsolatot sikerül majd kialakítanunk. De sajnos ez volt eddig pályafutásom legnagyobb tévedése. René nem csinált mást azokon az alkalmakon,amikor együtt dolgoztunk,minthogy ellopta a legjobb kampánypontjaimat. Amikor együtt kampányoltunk,mindig azt figyelte,hogy melyik ötletemre reagál a legjobban a nép. Majd a kampány után azokról a pontokról kérdezősködött,én pedig jóhiszeműen felvilágosítottam,mondhatni fegyvert adtam a kezébe,amit aztán idén hátulról belém szúrt. Hiszen amellett,hogy a 4 éve tőlem tanult dolgokat hírdeti fel sajátjaként,ami már önmagában is plágium,még nekem mondja azt,hogy tőle loptam. Ez akkora mértékű gerinctelenség,amivel soha nem találkoztam még.
J.R.: Ezekután Ön mégis kész lett volna kibékülni vele?
A.T.: Igen,de nem magam miatt. Hanem amiatt,hogy az 1946-ban alapított párt megmeneküljön a pusztulástól. Hiszen a Reform Párt már a ciron történelem és kultúra része,egy jó konzervatív pedig megvédi a történelmi értékeinket és kulturánkat. Éppen azért mondtam,hogy,ha egy szociális-konzervatív alelnökjelöltet választ kész vagyok békülni. Ő nem így tett,sőt egy katolikus alelnökjelöltet választot, amivel még jól oda tudott pörkölni az ultrakonzervatív nyugati kollégáimnak.
J.R.: De,hogyha maguk ennyire nem szívlelik Mr.Westet,miért nem mondják azt az önneket támogatóknak,hogy szavazzanak Mr.Dentre?
A.T.: Azért,mert én,sőt,mi nem vagyunk ilyen emberek. Való igaz,hogy kicsinyes bosszúból elmehettünk volna a Progresszív Konvencióra,és járkálhatnánk Mr.Dentet hypolva azokban a megyékben,ahol magas a támogatotságunk. De mi nem ilyen emberek vagyunk. Mi a legjobbat akarjuk a ciron embereknek,és Mr.Dent ugyanolyan rosszválasztás,mint René,ezért nem tudjuk őt se protezsálni.
J.R.: Ez így rendben van szenátor úr,de majd valakire csak muszály lesz szavazni,hiszen a President Palace nem állhat üresen.
A.T.: Ez így igaz. És bizony most nehéz helyzetben vannak a ciron emberek,főleg a fehér konzervatívak,mint én. Hiszen egyik oldalon szocializmus,másik oldalon hipokráciát és opportunizmust látthatunk. Őszintén,ha nem lennék szenátor,el se mennék szavazni.(nevetés) De nekem,mint szenátornak jó példával kell előjárnom,ezért el fogok menni,már csak azért is,hogy a maradék pozícióknál le tudjam adni a szavazatomat a valódi konzervatív jelöltekre. És ezt tanácsolom mindenki másnak is.
J.R.: Köszönöm,hogy itt volt szenátor úr! Remélem találkozunk még.
A.T. Én köszönöm,hogy itt lehetem! Biztos vagyok benne!
Arnold Barreth: Tisztelt Konvenció!
Hatalmas megtiszteltetés, hogy ma itt állhatok Önök előtt, ma én leszek a Konvenció harmadik napjának a levezető elnöke. A Reform Párt nagy lehetőség előtt áll, hiszen novemberben újra visszahódíthatjuk a President Palace falait, amire ma nagyobb lehetőség van, mint bármikor. Ma a Reform Párt az a politikai erő, amelyik képes Cironiát fejlődő pályára állítani. A Glover-adminisztráció elfeledkezett a cironokról, az elmúlt négy évben a progresszívak számára nem volt fontos, hogy képviselje az őket támogatókat, csak a politikai holdudvar építése volt a fontos.
Vissza kell térnünk a régi úthoz, újra meg kell találni az utat az emberek szívéhez, és ehhez a legkönnyebb út René Westen keresztül vezet. Cook kormányzója ma az az ember, aki képes összefogni a konzervatív oldalt, meg tudja szólítani a független és a progresszív szavazókat, ő az, aki tisztelni fogja az Alkotmányt és a Kongresszust, ő az, akivel együtt tudunk működni a törvénykezésben is. Támogatom René West elnökjelöltségét, és együtt győzelemre fogjuk vezetni!
Köszönöm!
Most Mike Jezza korábbi elnökjelölt és belforti képviselő következik. Fogadják szeretettel.
Mike Jezza: Tisztelt Elnök Úr, Tisztelt Konvenció, Polgártársaim!
Mike Jezza vagyok, egy konzervatív cowboy. Ma azért emelkedtem szóra, hogy támogatásomat fejezzem ki René West cooki kormányzó részére. Az elmúlt évben kemény, embert próbáló, de tisztességes harcot folytattam West kormányzó ellen, és több mint egymillió polgár szavazatával az üzenetem eljutott a fülekbe: Megüzentük, hogy nem kérünk a külföldi gazdasági befolyásból, nincs szükségünk az ENSZ-re, nem kell beavatkoznunk mindenhová. Legalább egymillió ciron polgár hisz abban, hogy polgáraink egyenlőek és függetlenek, hiszi, hogy nem az államtól kell várni a segítséget. Elutasítjuk a kommunizmus minden formáját, és pártoljuk az ellenük indítandó, törvényes eljárásokat. West kormányzónak és a Reform Párt felsővezetésének el kell fogadnia, hogy az idők változnak, és más politikai programokat is magukévá tenniük, még akkor is, ha korábban erre nem gondoltak. Hiszem, hogy West kormányzó az a személy, aki képes megérteni, hogy ezekkel a gondolatokkal is kell kampányolnia a következő hónapokban, és én ebben a kemény munkájában segíteni fogom, ha kéri.
Ma harcolnunk kell a politikai apátia ellen is, amelyet a Progresszív Párt teremtett. A President Palace-ban székelő Ed Glover ellen már régen meg kellett volna indítani az alkotmányos vádemelési eljárást, megsértette a választóit, és ma egy hűséges embere próbálja meg becsapni cironok millióit. Nem fog menni! Győzünk nyugaton és keleten, délen és északon, vidéken és városban, mi fogunk győzni, és Cironia következő elnöke René West lesz!
Köszönöm!
Arnold Barreth: Köszönjük, most Arnold Murphy képviselő következik Burkhillből.
Arnold Murphy: Köszöntök minden kedves egybegyűltet. Mindig megtisztelő egy a maihoz hasonló eseményen akárcsak egy pici szerepet is kapni. Amikor körbe nézek a termen, azt látom, hogy jelen van sok száz eltökélt személy, akiket egy közös cél foglalkoztat: Leváltani a jelenlegi kormányt, aki oly sok mindent ígért és oly keveset adott, miközben reformer kollégáimmal az elmúlt ciklusban is oroszlánrészt vállaltunk a törvénykezésben, a Kongresszusban. Az a célunk, hogy ismét kormányt alapítva, megszerezve a teljes Kongresszusban a többséget Cironia vitorláját újfent a megfelelő irányba fordítsuk. Szükséges lépés ez, ha folytatni akarjuk a fejlődést és gyarapodást. Ehhez egy olyan elnökre lesz szükség, aki bírja széles tömegek támogatását, és aki képes minden társadalmi réteget képviselni. Egy elnök kell nekünk, aki megoldja jelen társadalmunk és gazdaságunk legégetőbb problémáit, úgy, mint a szegregáció kérdését, a külpolitikai passzivitást, a kommunista fenyegetettséget, a hivatali korrupciót, a szervezett bűnözés felszámolását, a ciron ipar védelmét, az infrastrukturális fejlesztéseket és még sorolhatnám. A jelen ciron politikai palettán azt látom, hogy mindezekre René West az egyetlen hiteles, szakavatott személy, aki képes megoldást kínálni és érdemben foglalkozni. Ridgefieldi szép szavakat már sok mindenkitől hallottunk. Harvey Dent pedig csak egy újabb bürokrata, egy öltönyös hivatalnok, aki a legégetőbb kérdéseket struccpolitikával kívánja kezelni. Elég volt a tesze-tosza, tedd ide-tedd oda politikából és kormányzásból. Jöjjön a határozott, tettre kész jobb oldali kormányzás, ami megmutatja majd mit is jelent ígérgetni és utána meg is tartani azt. Szentül hiszem, hogy René West nem fogja sem a választók, sem a pártvezetés bizalmát eljátszani, hiszen már több soron bizonyított Cook megyében is.
Arnold Barreth: Alfred Cameron, Edmund kormányzója a következő felszólaló.
Alfred Cameron: Köszöntöm az itt megjelent párttársaimat. Remélem a mai napon mindenki kellően átérzi a helyzet súlyát, mert bizony a konvenció következő napjain nem csak egy elnökjelöltet állítunk ki sorainkból, hanem pártunk következő éveinek útját is kijelöljük. Számomra René West személye a haladást, a fejlődést, a hagyományokat tisztelő változást jelenti. Ő az az ember, aki egymaga képes volt felszámolni egy korrupt megyei vezetést, amit mindenki más hagyott csak elburjánzani. Ő volt az, aki egy kezdetben inkább kék megyének számító megyében mára biztos piros támogatást ért el. Ő volt az, aki egy kis déli megyét gazdasági potenciálban a legnagyobbak mellé zárkóztatott. Ő volt az, aki tárgyalt képviselőkkel, kormányzókkal, szenátorokkal, kormánytagokkal, miniszterekkel, sőt még magával az elnökkel is, hogy Cookban tetten érhető legyen a haladás. Úgy gondolom, hogy egyetlen ember sem tud két különbözőképpen viselkedni. Biztos vagyok benne, hogy a Cookban látott agilitást, szakszerűséget, diplomatikus felfogást, kombinálva a Reform Párt értékeivel, mindezt a politikai attitűdöt fogja magával vinni a President Palace-ba. Ebben az esetben pedig nincs az az érv, ami ellene szólni, mind a konvención, mind pedig az őszi választások során.
Arnold Barreth: Thad Castle képviselő következik.
Thad Castle: Üdvözlöm az egybegyűlteket, be kell vallanom, fantasztikus érzés első ízben itt állni a Nemzeti Konvención, pártunk legbefolyásosabb tagjai előtt és beszédet mondani. Mind tudhatják, hogy személyesen is támogattam West kormányzót az előválasztások során, azon egyszerű oknál fogva, mert a legsokoldalúbb, legtapasztaltabb jelöltnek ítéltem meg, aki elsőként hozta nyilvánosságra szakmai programját is. René West az első pillanattól fogva bizonyította, hogy komolyan veszi ezt a küzdelmet és bizony nyerni akar, párton belül és azontúl egyaránt. Ez a győztes harci mentalitás az, ami bizonyára nagyon nagyon sok képviselő, szenátor vagy éppen kormányzó jelöltre fog átragadni még a következő hetekben, és bizony ez az a hozzáállás, amire most szüksége is van a pártnak, hogy kiemelkedő sikerekkel zárja az őszi választásokat. René West az a személy, aki élére állt seregeinknek és most már nincs más dolgunk, mint letarolni az elmúlt négy évet megcsúfoló progresszív oldalt és visszavenni a kormányzást, hogy az országban a legsürgetőbb kérdéseket megoldhassuk, köztük olyanokat is, amiket újra és újra csak a szőnyeg alá söpörtek. Garfield megye meggyőződésem, hogy kiáll René West és politikája mellett.
Arnold Barreth: Szenátortársam, a kiváló D’Alambert szenátor következik Legrandból.
Remiel D’Alambert: Köszöntöm a Konvención résztvevő párttársakat és üdvözlöm Cironia minden derék polgárát. Hálával tartozom, hogy pártunk legnemesebb és jelentősebb eseményén személyesen vehetek részt, kiváltképpen így, hogy történelmi változások előtt állunk. Legrand szenátoraként az elmúlt szűk hat évet azzal töltöttem, hogy tudásom legjavát nyújtva küzdöttem a legrandi polgárok jobb életéért és érdekeiért. Az utóbbi időszakban sem tettem ezt másképpen, de a progresszív kormányzás jelentősen visszavetette a megyét. Legrandban nem épültek meg azok az utak, amikről oly sokat egyeztettem több kollégával is, nem utolsósorban a CIEF beterjesztőjével, Nathen Bartekkel is. Úgy gondolom az ország életére komoly hatással lévő tervezetek, amik sok éves koncepcióba illeszkednek, nem valósultak meg. Számomra nem kérdés, hogy a progresszív vezetés nem képes egy újabb ciklusban önmagát meghazudtolva 180 fokos fordulatra. Az a folyó viszont, ami a jelenlegi medrében csordogál, alkalmatlan a hajózásra. Ezért mondom azt, hogy változtassunk. Közösen, együttes erővel! És bontsunk vitorlát René West oldalán, aki biztos vagyok benne, hogy programját az utolsó betűig meg akarja valósítani, ehhez pedig most a reform többségű Kongresszus segítségére lesz szükség. Rajtam nem fog múlni, hogy Cironiat naggyá tegyük egy olyan elnök irányításával, aki valóban aktív politizálást akar eszközölni, és ezt is várja el mindenki mástól is.
Arnold Barreth: Batlhazar Nelson madisoni képviselő következik.
Balthazar Nelson: Tisztelt Reform Párt, hölgyeim és uraim, képviselőtársak és szenátorok. A megye, ahonnan érkeztem, Madison egyenesen arányosan fejlődött, ahogy egyre több és több reform politikus jutott szerephez a megyében. Mi, reformpárti jelöltek vagyunk azok, akik igazán látjuk az átlagemberek problémáit, vidéken és városokban egyaránt. Mi vagyunk azok, akik nem ígérgetnek szociális intézkedéseket, potyapénzeket, de teszünk az emberek biztonságáért, a tradíciókért, a megyei és országos gazdaság helyzetéért. Meg kell csak nézni hány és milyen tervezet lett elfogadva az elmúlt négy évben és azok mely párthoz köthetőek. Egy olyan ciklusban, aminek a felében baloldali többség volt a képviselőházban, és ahol Edward Glover elnökölt A Progresszív Párt végigaludta elnöki ciklusát és most újabb ígéretekkel bombázva a választókat próbálja elhitetni, hogy most minden más lesz. Egy olyan ember mondja ezt, akinek a „kezét ott fogja” közben Edward Glover, az ország történelmének legpasszívabb négy évében vezető személy. Tegyük fel magunknak a kérdést: Olyan elnököt akarunk, aki négy éven keresztül nem tart évértékelő beszédeket, nem nyújt be a Kongresszus elé éves költségvetést, nem tárgyal a kongresszusi vezetőkkel, a választási ígéretek 10 %-át tartja be és ezt utánozhatatlan sikernek hazudja a szemünkbe? Én azt mondom, köszönöm szépen, nem kérek ebből. Kérek viszont René West elhivatott és szakszerű programjából. Egy olyan embert készülünk harcba küldeni, aki már bizonyította alkalmasságát és megmutatta, kemény munka, szorgalom és agilitás kell a haladáshoz. Ezt kívánom Cironiának is, és ezt várom el országunk következő elnökétől, aki biztos vagyok benne, hogy René West lesz.
Arnold Barreth: Gabriel Spooner képviselő, Eagle megyéből.
Gabriel Spooner: Tisztelt Reform Párti kollégák! Köszöntök mindenki ezen a jeles napon és köszönöm, hogy ma itt állhatok, és rövid beszédemmel járulhatok hozzá pártunk jövőbeni útjainak kijelöléséhez. Hatodik éve van szerencsém a Kongresszusban fáradhatatlan munkát végezni az Eagle megyei emberek érdekében és újra és újra, minden egyes ciklusban azt kellett viszont látnom, hogy bizony a reformpárti politikusok viszik a hátukon az országot előre. Azt gondoltam, ez megváltozhat, ha Edward Glover lesz az elnök és a Progresszív Párt is aktívabb kormányzásban hisz, de tévedtem. Eagle megye egy tipikusan mezőgazdasági megye, a gazdaságunk ezer szállal kötődik az agráriparhoz. És a stagnálás megbocsáthatatlan az elmúlt négy évben a kormányzat támogatásának teljes hiánya okán. Olyan jelöltet kívánok támogatni, aki konkrét lépéseket kíván tenni a mezőgazdaság fejlesztéséért, olyan elnököt akarok az ország élén látni, aki nem csak ködös ígéreteket tesz, hanem már most kerek perec kijelenti, mit kíván tenni. Ez a jelölt pedig René West, így számomra nem is lehet kérdés, hogy támogatni fogom azt a jelöltet, aki oly sokat tett már Cook megye gazdaságáért és a cooki vidékért egyaránt.
Arnold Barreth: Carter Maverick, az RNB elnöke következik.
Carter Maverick: Köszöntöm Garfield megyét, köszöntöm a Reform Párt minden delegáltját. Különös érzések kavarognak bennem, hiszen 4 éve is itt álltam egy hasonló rendezvényen, Silver Cityben, mint az RNB elnöke, amely pozíciót egészen mostanáig birtokoltam. Mint tudják, ősszel magam is megmérettetem magam, méghozzá Ridgefield képviselői székéért, bízva abban, hogy a kommunistákat védelmező házelnököt eltávolíthatjuk a Kongresszusból. Fontos azonban, hogy a kulcspozíciókat és a kongresszusi többséget megszerezve legyen egy olyan karizmatikus vezető a piramis csúcsán, aki tudni fogja hogyan is használja ezt a politikai lehetőséget. René West úgy hiszem képes erre, és már most számos potenciális kongresszusi taggal folytatott személyes megbeszélést, amit jó jelnek vehetünk, hiszen ez előrevetíti, hogy az új kormány hamar felálljon és az érdemi munka és mielőbb kezdetét vehesse majd. René West alatt nem kell majd fél évet várni arra, hogy a kormány hivatalosan is megalakuljon. A Progresszív Párt maga is meglepődött a korábbi győzelmén és lányos zavarukban négy év sem volt elég ahhoz, hogy rájöjjenek, mit is kellene tenni egy ország vezetőiként. Éppen ezért a munka megint a Reform Pártra maradt, akkor viszont vegyük ismét kezünkbe a kormányt és mutassuk meg hogyan is kell ezt csinálni. René Westtel csak nyerhetünk!
Arnold Barreth: Most pedig nagy tapssal köszöntsük George Taylort, Cironia 1. elnökét!
George Taylor: Tisztelt Elnök, Tisztelt Konvenció, Ciron Polgártársaim!
Ma eljöttem Önök közé abba a kiváló megyébe, abba a kiváló városba, amely kétszer is mellém állt az elnökválasztási küzdelmek sorában. Ma itt vagyok, hogy kifejezzem támogatásomat a Reform Párt elnökjelöltje, René West felé, aki a legalkalmasabb Cironia vezetésére. René West már bizonyította rátermettségét, amikor legyőzött egy korrupt megyei vezetőt, megtisztította Cookot a korrupció dohos szagától, és egy új politikai légkört teremtett. René West egyszerre nyit a konzervatív, a liberális és a mérsékelt szavazók felé, és mindenkit meg tud győzni az alkalmasságáról. Majdnem olyan jó, mint én, de csak majdnem (mosolyog). Cironiának olyan elnökre van szüksége, aki képes elhárítani a legnagyobb veszélyeket is, vagyis legalább csökkenteni azokat.
Ma hazánkat veszélyeztetik a kommunisták, a gazdasági folyamatok változásai, a belső társadalmi rend megbomlása, amelyet meg kell oldanunk. A szovjetek által támogatott kommunista „ötödik hadoszlopok” ellepték a világot, hogy lázadásokat szítva gyengítsék a demokráciákat az egész világban. Ma Európa, holnap Ázsia, holnapután Amerika. Ezt nem szabad hagynunk, és össze kell fognunk az Eisenhower-adminisztrációval, hogy legalább a térségünkből és az országból is kiszorítsuk a bolsevikokat. Ennek egyik frontja éppen Kubában van, ahol fellázadt gerillákat fizetve akar Moszkva hatalmat szerezni a térségben. Cironia szomszédjában egy kommunista bábállam nemzetbiztonsági kockázatot rejt magában! Mindazonáltal fel kell lépnünk a belföldi kommunista ügynökökkel szemben is, erre a Harkley-törvény nagyon fontos momentum, de egyet le kell szögeznünk: nem indíthatunk kirakatpereket, nem szippanthat be minket a vörös vész, nem szabad senkit nézetei miatt üldözni, csak ha az ország ellen cselekszik.
A gazdasági állapota az országnak kielégítő, de ez még a mi adminisztrációnk eredménye. Elnökként akkor is úgy gondolkodtam, hogy gazdaságfejlesztésben csak hosszabb távon, a két párt egyetértésével lehet gondolkodni. Cironia ezért tudott gazdaságilag gyorsan fejlődni, és ezért nem okozott gondot, hogy minden évben kijelöljük Cironia útját. Ma ez a hagyomány megmaradt, de sajnálattal vettem tudomásul, hogy Ed Glover elnök nem tudott, nem akart ugyanilyen gazdaságpolitikai kompromisszumot kötni a Reform Párttal. Ez közös ügy lett volna, ahogy minden más is, amit Glover elnök elmulasztott. Amikor megválasztották, pontosan négy évvel ezelőtt, novemberben, úgy gondoltam, hogy a józan többség jól választott, és Ed Glover képes lesz maradandót alkotni. Tévedtem, de hiszem, hogy még így is jobb helyzetben áll az ország, gazdasági és mentális szinten, mintha az ellenfele győz.
De most egy új időszak kell, hogy kezdődjön! Ma René West az, akinek lehetőséget kell kapnia, hogy megmutassa, képes még reményt adni Cironiának. Megvan a kellő tapasztalata, képessége, hogy megbirkózzon ezzel a feladattal, még akkor is, ha ő is tudja, hogy ez édes teher lesz: nagyon nehéz feladata lesz. Kell hozzá a felkészültség és az alázat, ami megvan a kormányzóban.
Túl vagyunk egy nehéz, de nyitott és demokratikus előválasztási folyamaton, ahol több mint egymillió ember sorakozott fel René West személye és programja mögött, ezt nem szabad figyelmen kívül hagyni. De West kormányzónak is tisztelnie kell azt a pluralitást, amelyet a Reform Párt testesít meg. És ez a sokszínűség fog minket novemberben győzelemre vezetni.
Hajrá, René, Isten áldja Cironiát, Isten áldja Önöket!
Most pedig hadd konferáljam fel Cironia következő elnökét, René Westet!
René West: Tisztelt Konvenció! Tisztelt Reform Párt, barátaim, bajtársaim. Ezen a napon úgy hiszem mind szent esküt tettünk, egy fogadalmat arra, hogy 1958 őszén változtatunk a dolgok menetén, hogy az országot ismét a helyes irányba tereljük. Együtt, közös erővel. Szavakkal nem leírható az a büszkeség, amit most érzek, hogy ezen közös kezdeményezésünk élére engem jelöltek és fognak mindvégig támogatni. Köszönöm Önöknek a bizalmat, köszönöm a segítséget és ígéretet teszek minden jelenlévőnek és minden polgárnak, a végsőkig fogok küzdeni és az Úr segedelmével diadalt fogunk aratni, egy olyan kormányt ültetünk az ország élére, ami végre valóban tenni fog az emberekért. A jelöltséget köszönettel elfogadom.
Küzdenünk kell és küzdeni is fogunk. A Párt először történelme során olyan helyzetben van, ahol támadnia kell és nem védeni pozícióit. Vissza kell szereznünk az irányítást, mert a progresszív vezetés csalódást okozott az egész nemzetnek. A mi felelősségünk, hogy jóvá tegyük az elmúlt négy év baklövéseit, hogy kiköszörüljük a csorbát. Igazat kell azonban adnom Hoyt szenátor szavainak: Nem elég kormányt alapítani, szükségünk lesz a kongresszusi többségre, hogy terveinket megvalósíthassuk. Felszólítok tehát minden képviselő-, szenátor- és kormányzójelöltet, ne dőljenek hátra, ne pihenjenek, ne lankadjon lelkesedésük. Most együtt kell eveznünk és teljes erőbedobással. Önök ott állnak majd mögöttem a kampány során, de ígérem én sem hagyok egyetlen arra méltó és érdemes jelöltet magára. A mai nap és egyben ez az esztendő a legfényesebb betűkkel fog bekerülni nemzetünk és pártunk történelemkönyveibe. 1958 lesz az év, amikor a Reform Párt ismételten egységbe kovácsolódik és erősebb lesz, mint valaha. Ígéretet teszek ország és világ előtt, hogy mindvégig felelősségteljesé aktív munkát fogok folytatni elnökként, olyat, ami méltó Pártunk nagy elődjeihez, olyat, ami minden ciron polgár megelégedettségét ki fogja váltani. Talán ma még akadnak szkeptikusabb személyek a pártban, de hiszem, hogy állhatatos munkával mindenkit meg fogok győzni afelől, hogy ezen a konvención a lehető legjobb döntés született. Képes vagyok legyőzni Harvey Dentet és le is fogom. Büszke és szerencsés ember vagyok, hogy ezen küzdelmemben Gregory McInnis szenátort tudhatom majd magam mellett, akinek ezúton is szeretném megköszönni a támogatását és segítségét. Úgy gondolom zárásképpen nem maradt más hátra, mint sok sikert kívánni minden jelöltnek, és készülni a történelmi választásokra. Köszönöm!
Arnold Barreth: Tisztelt Konvenció!
Hatalmas megtiszteltetés, hogy ma itt állhatok Önök előtt, ma én leszek a Konvenció harmadik napjának a levezető elnöke. A Reform Párt nagy lehetőség előtt áll, hiszen novemberben újra visszahódíthatjuk a President Palace falait, amire ma nagyobb lehetőség van, mint bármikor. Ma a Reform Párt az a politikai erő, amelyik képes Cironiát fejlődő pályára állítani. A Glover-adminisztráció elfeledkezett a cironokról, az elmúlt négy évben a progresszívak számára nem volt fontos, hogy képviselje az őket támogatókat, csak a politikai holdudvar építése volt a fontos.
Vissza kell térnünk a régi úthoz, újra meg kell találni az utat az emberek szívéhez, és ehhez a legkönnyebb út René Westen keresztül vezet. Cook kormányzója ma az az ember, aki képes összefogni a konzervatív oldalt, meg tudja szólítani a független és a progresszív szavazókat, ő az, aki tisztelni fogja az Alkotmányt és a Kongresszust, ő az, akivel együtt tudunk működni a törvénykezésben is. Támogatom René West elnökjelöltségét, és együtt győzelemre fogjuk vezetni!
Köszönöm!
Most Mike Jezza korábbi elnökjelölt és belforti képviselő következik. Fogadják szeretettel.
Mike Jezza: Tisztelt Elnök Úr, Tisztelt Konvenció, Polgártársaim!
Mike Jezza vagyok, egy konzervatív cowboy. Ma azért emelkedtem szóra, hogy támogatásomat fejezzem ki René West cooki kormányzó részére. Az elmúlt évben kemény, embert próbáló, de tisztességes harcot folytattam West kormányzó ellen, és több mint egymillió polgár szavazatával az üzenetem eljutott a fülekbe: Megüzentük, hogy nem kérünk a külföldi gazdasági befolyásból, nincs szükségünk az ENSZ-re, nem kell beavatkoznunk mindenhová. Legalább egymillió ciron polgár hisz abban, hogy polgáraink egyenlőek és függetlenek, hiszi, hogy nem az államtól kell várni a segítséget. Elutasítjuk a kommunizmus minden formáját, és pártoljuk az ellenük indítandó, törvényes eljárásokat. West kormányzónak és a Reform Párt felsővezetésének el kell fogadnia, hogy az idők változnak, és más politikai programokat is magukévá tenniük, még akkor is, ha korábban erre nem gondoltak. Hiszem, hogy West kormányzó az a személy, aki képes megérteni, hogy ezekkel a gondolatokkal is kell kampányolnia a következő hónapokban, és én ebben a kemény munkájában segíteni fogom, ha kéri.
Ma harcolnunk kell a politikai apátia ellen is, amelyet a Progresszív Párt teremtett. A President Palace-ban székelő Ed Glover ellen már régen meg kellett volna indítani az alkotmányos vádemelési eljárást, megsértette a választóit, és ma egy hűséges embere próbálja meg becsapni cironok millióit. Nem fog menni! Győzünk nyugaton és keleten, délen és északon, vidéken és városban, mi fogunk győzni, és Cironia következő elnöke René West lesz!
Köszönöm!
Arnold Barreth: Köszönjük, most Arnold Murphy képviselő következik Burkhillből.
Arnold Murphy: Köszöntök minden kedves egybegyűltet. Mindig megtisztelő egy a maihoz hasonló eseményen akárcsak egy pici szerepet is kapni. Amikor körbe nézek a termen, azt látom, hogy jelen van sok száz eltökélt személy, akiket egy közös cél foglalkoztat: Leváltani a jelenlegi kormányt, aki oly sok mindent ígért és oly keveset adott, miközben reformer kollégáimmal az elmúlt ciklusban is oroszlánrészt vállaltunk a törvénykezésben, a Kongresszusban. Az a célunk, hogy ismét kormányt alapítva, megszerezve a teljes Kongresszusban a többséget Cironia vitorláját újfent a megfelelő irányba fordítsuk. Szükséges lépés ez, ha folytatni akarjuk a fejlődést és gyarapodást. Ehhez egy olyan elnökre lesz szükség, aki bírja széles tömegek támogatását, és aki képes minden társadalmi réteget képviselni. Egy elnök kell nekünk, aki megoldja jelen társadalmunk és gazdaságunk legégetőbb problémáit, úgy, mint a szegregáció kérdését, a külpolitikai passzivitást, a kommunista fenyegetettséget, a hivatali korrupciót, a szervezett bűnözés felszámolását, a ciron ipar védelmét, az infrastrukturális fejlesztéseket és még sorolhatnám. A jelen ciron politikai palettán azt látom, hogy mindezekre René West az egyetlen hiteles, szakavatott személy, aki képes megoldást kínálni és érdemben foglalkozni. Ridgefieldi szép szavakat már sok mindenkitől hallottunk. Harvey Dent pedig csak egy újabb bürokrata, egy öltönyös hivatalnok, aki a legégetőbb kérdéseket struccpolitikával kívánja kezelni. Elég volt a tesze-tosza, tedd ide-tedd oda politikából és kormányzásból. Jöjjön a határozott, tettre kész jobb oldali kormányzás, ami megmutatja majd mit is jelent ígérgetni és utána meg is tartani azt. Szentül hiszem, hogy René West nem fogja sem a választók, sem a pártvezetés bizalmát eljátszani, hiszen már több soron bizonyított Cook megyében is.
Arnold Barreth: Alfred Cameron, Edmund kormányzója a következő felszólaló.
Alfred Cameron: Köszöntöm az itt megjelent párttársaimat. Remélem a mai napon mindenki kellően átérzi a helyzet súlyát, mert bizony a konvenció következő napjain nem csak egy elnökjelöltet állítunk ki sorainkból, hanem pártunk következő éveinek útját is kijelöljük. Számomra René West személye a haladást, a fejlődést, a hagyományokat tisztelő változást jelenti. Ő az az ember, aki egymaga képes volt felszámolni egy korrupt megyei vezetést, amit mindenki más hagyott csak elburjánzani. Ő volt az, aki egy kezdetben inkább kék megyének számító megyében mára biztos piros támogatást ért el. Ő volt az, aki egy kis déli megyét gazdasági potenciálban a legnagyobbak mellé zárkóztatott. Ő volt az, aki tárgyalt képviselőkkel, kormányzókkal, szenátorokkal, kormánytagokkal, miniszterekkel, sőt még magával az elnökkel is, hogy Cookban tetten érhető legyen a haladás. Úgy gondolom, hogy egyetlen ember sem tud két különbözőképpen viselkedni. Biztos vagyok benne, hogy a Cookban látott agilitást, szakszerűséget, diplomatikus felfogást, kombinálva a Reform Párt értékeivel, mindezt a politikai attitűdöt fogja magával vinni a President Palace-ba. Ebben az esetben pedig nincs az az érv, ami ellene szólni, mind a konvención, mind pedig az őszi választások során.
Arnold Barreth: Thad Castle képviselő következik.
Thad Castle: Üdvözlöm az egybegyűlteket, be kell vallanom, fantasztikus érzés első ízben itt állni a Nemzeti Konvención, pártunk legbefolyásosabb tagjai előtt és beszédet mondani. Mind tudhatják, hogy személyesen is támogattam West kormányzót az előválasztások során, azon egyszerű oknál fogva, mert a legsokoldalúbb, legtapasztaltabb jelöltnek ítéltem meg, aki elsőként hozta nyilvánosságra szakmai programját is. René West az első pillanattól fogva bizonyította, hogy komolyan veszi ezt a küzdelmet és bizony nyerni akar, párton belül és azontúl egyaránt. Ez a győztes harci mentalitás az, ami bizonyára nagyon nagyon sok képviselő, szenátor vagy éppen kormányzó jelöltre fog átragadni még a következő hetekben, és bizony ez az a hozzáállás, amire most szüksége is van a pártnak, hogy kiemelkedő sikerekkel zárja az őszi választásokat. René West az a személy, aki élére állt seregeinknek és most már nincs más dolgunk, mint letarolni az elmúlt négy évet megcsúfoló progresszív oldalt és visszavenni a kormányzást, hogy az országban a legsürgetőbb kérdéseket megoldhassuk, köztük olyanokat is, amiket újra és újra csak a szőnyeg alá söpörtek. Garfield megye meggyőződésem, hogy kiáll René West és politikája mellett.
Arnold Barreth: Szenátortársam, a kiváló D’Alambert szenátor következik Legrandból.
Remiel D’Alambert: Köszöntöm a Konvención résztvevő párttársakat és üdvözlöm Cironia minden derék polgárát. Hálával tartozom, hogy pártunk legnemesebb és jelentősebb eseményén személyesen vehetek részt, kiváltképpen így, hogy történelmi változások előtt állunk. Legrand szenátoraként az elmúlt szűk hat évet azzal töltöttem, hogy tudásom legjavát nyújtva küzdöttem a legrandi polgárok jobb életéért és érdekeiért. Az utóbbi időszakban sem tettem ezt másképpen, de a progresszív kormányzás jelentősen visszavetette a megyét. Legrandban nem épültek meg azok az utak, amikről oly sokat egyeztettem több kollégával is, nem utolsósorban a CIEF beterjesztőjével, Nathen Bartekkel is. Úgy gondolom az ország életére komoly hatással lévő tervezetek, amik sok éves koncepcióba illeszkednek, nem valósultak meg. Számomra nem kérdés, hogy a progresszív vezetés nem képes egy újabb ciklusban önmagát meghazudtolva 180 fokos fordulatra. Az a folyó viszont, ami a jelenlegi medrében csordogál, alkalmatlan a hajózásra. Ezért mondom azt, hogy változtassunk. Közösen, együttes erővel! És bontsunk vitorlát René West oldalán, aki biztos vagyok benne, hogy programját az utolsó betűig meg akarja valósítani, ehhez pedig most a reform többségű Kongresszus segítségére lesz szükség. Rajtam nem fog múlni, hogy Cironiat naggyá tegyük egy olyan elnök irányításával, aki valóban aktív politizálást akar eszközölni, és ezt is várja el mindenki mástól is.
Arnold Barreth: Batlhazar Nelson madisoni képviselő következik.
Balthazar Nelson: Tisztelt Reform Párt, hölgyeim és uraim, képviselőtársak és szenátorok. A megye, ahonnan érkeztem, Madison egyenesen arányosan fejlődött, ahogy egyre több és több reform politikus jutott szerephez a megyében. Mi, reformpárti jelöltek vagyunk azok, akik igazán látjuk az átlagemberek problémáit, vidéken és városokban egyaránt. Mi vagyunk azok, akik nem ígérgetnek szociális intézkedéseket, potyapénzeket, de teszünk az emberek biztonságáért, a tradíciókért, a megyei és országos gazdaság helyzetéért. Meg kell csak nézni hány és milyen tervezet lett elfogadva az elmúlt négy évben és azok mely párthoz köthetőek. Egy olyan ciklusban, aminek a felében baloldali többség volt a képviselőházban, és ahol Edward Glover elnökölt A Progresszív Párt végigaludta elnöki ciklusát és most újabb ígéretekkel bombázva a választókat próbálja elhitetni, hogy most minden más lesz. Egy olyan ember mondja ezt, akinek a „kezét ott fogja” közben Edward Glover, az ország történelmének legpasszívabb négy évében vezető személy. Tegyük fel magunknak a kérdést: Olyan elnököt akarunk, aki négy éven keresztül nem tart évértékelő beszédeket, nem nyújt be a Kongresszus elé éves költségvetést, nem tárgyal a kongresszusi vezetőkkel, a választási ígéretek 10 %-át tartja be és ezt utánozhatatlan sikernek hazudja a szemünkbe? Én azt mondom, köszönöm szépen, nem kérek ebből. Kérek viszont René West elhivatott és szakszerű programjából. Egy olyan embert készülünk harcba küldeni, aki már bizonyította alkalmasságát és megmutatta, kemény munka, szorgalom és agilitás kell a haladáshoz. Ezt kívánom Cironiának is, és ezt várom el országunk következő elnökétől, aki biztos vagyok benne, hogy René West lesz.
Arnold Barreth: Gabriel Spooner képviselő, Eagle megyéből.
Gabriel Spooner: Tisztelt Reform Párti kollégák! Köszöntök mindenki ezen a jeles napon és köszönöm, hogy ma itt állhatok, és rövid beszédemmel járulhatok hozzá pártunk jövőbeni útjainak kijelöléséhez. Hatodik éve van szerencsém a Kongresszusban fáradhatatlan munkát végezni az Eagle megyei emberek érdekében és újra és újra, minden egyes ciklusban azt kellett viszont látnom, hogy bizony a reformpárti politikusok viszik a hátukon az országot előre. Azt gondoltam, ez megváltozhat, ha Edward Glover lesz az elnök és a Progresszív Párt is aktívabb kormányzásban hisz, de tévedtem. Eagle megye egy tipikusan mezőgazdasági megye, a gazdaságunk ezer szállal kötődik az agráriparhoz. És a stagnálás megbocsáthatatlan az elmúlt négy évben a kormányzat támogatásának teljes hiánya okán. Olyan jelöltet kívánok támogatni, aki konkrét lépéseket kíván tenni a mezőgazdaság fejlesztéséért, olyan elnököt akarok az ország élén látni, aki nem csak ködös ígéreteket tesz, hanem már most kerek perec kijelenti, mit kíván tenni. Ez a jelölt pedig René West, így számomra nem is lehet kérdés, hogy támogatni fogom azt a jelöltet, aki oly sokat tett már Cook megye gazdaságáért és a cooki vidékért egyaránt.
Arnold Barreth: Carter Maverick, az RNB elnöke következik.
Carter Maverick: Köszöntöm Garfield megyét, köszöntöm a Reform Párt minden delegáltját. Különös érzések kavarognak bennem, hiszen 4 éve is itt álltam egy hasonló rendezvényen, Silver Cityben, mint az RNB elnöke, amely pozíciót egészen mostanáig birtokoltam. Mint tudják, ősszel magam is megmérettetem magam, méghozzá Ridgefield képviselői székéért, bízva abban, hogy a kommunistákat védelmező házelnököt eltávolíthatjuk a Kongresszusból. Fontos azonban, hogy a kulcspozíciókat és a kongresszusi többséget megszerezve legyen egy olyan karizmatikus vezető a piramis csúcsán, aki tudni fogja hogyan is használja ezt a politikai lehetőséget. René West úgy hiszem képes erre, és már most számos potenciális kongresszusi taggal folytatott személyes megbeszélést, amit jó jelnek vehetünk, hiszen ez előrevetíti, hogy az új kormány hamar felálljon és az érdemi munka és mielőbb kezdetét vehesse majd. René West alatt nem kell majd fél évet várni arra, hogy a kormány hivatalosan is megalakuljon. A Progresszív Párt maga is meglepődött a korábbi győzelmén és lányos zavarukban négy év sem volt elég ahhoz, hogy rájöjjenek, mit is kellene tenni egy ország vezetőiként. Éppen ezért a munka megint a Reform Pártra maradt, akkor viszont vegyük ismét kezünkbe a kormányt és mutassuk meg hogyan is kell ezt csinálni. René Westtel csak nyerhetünk!
Arnold Barreth: Most pedig nagy tapssal köszöntsük George Taylort, Cironia 1. elnökét!
George Taylor: Tisztelt Elnök, Tisztelt Konvenció, Ciron Polgártársaim!
Ma eljöttem Önök közé abba a kiváló megyébe, abba a kiváló városba, amely kétszer is mellém állt az elnökválasztási küzdelmek sorában. Ma itt vagyok, hogy kifejezzem támogatásomat a Reform Párt elnökjelöltje, René West felé, aki a legalkalmasabb Cironia vezetésére. René West már bizonyította rátermettségét, amikor legyőzött egy korrupt megyei vezetőt, megtisztította Cookot a korrupció dohos szagától, és egy új politikai légkört teremtett. René West egyszerre nyit a konzervatív, a liberális és a mérsékelt szavazók felé, és mindenkit meg tud győzni az alkalmasságáról. Majdnem olyan jó, mint én, de csak majdnem (mosolyog). Cironiának olyan elnökre van szüksége, aki képes elhárítani a legnagyobb veszélyeket is, vagyis legalább csökkenteni azokat.
Ma hazánkat veszélyeztetik a kommunisták, a gazdasági folyamatok változásai, a belső társadalmi rend megbomlása, amelyet meg kell oldanunk. A szovjetek által támogatott kommunista „ötödik hadoszlopok” ellepték a világot, hogy lázadásokat szítva gyengítsék a demokráciákat az egész világban. Ma Európa, holnap Ázsia, holnapután Amerika. Ezt nem szabad hagynunk, és össze kell fognunk az Eisenhower-adminisztrációval, hogy legalább a térségünkből és az országból is kiszorítsuk a bolsevikokat. Ennek egyik frontja éppen Kubában van, ahol fellázadt gerillákat fizetve akar Moszkva hatalmat szerezni a térségben. Cironia szomszédjában egy kommunista bábállam nemzetbiztonsági kockázatot rejt magában! Mindazonáltal fel kell lépnünk a belföldi kommunista ügynökökkel szemben is, erre a Harkley-törvény nagyon fontos momentum, de egyet le kell szögeznünk: nem indíthatunk kirakatpereket, nem szippanthat be minket a vörös vész, nem szabad senkit nézetei miatt üldözni, csak ha az ország ellen cselekszik.
A gazdasági állapota az országnak kielégítő, de ez még a mi adminisztrációnk eredménye. Elnökként akkor is úgy gondolkodtam, hogy gazdaságfejlesztésben csak hosszabb távon, a két párt egyetértésével lehet gondolkodni. Cironia ezért tudott gazdaságilag gyorsan fejlődni, és ezért nem okozott gondot, hogy minden évben kijelöljük Cironia útját. Ma ez a hagyomány megmaradt, de sajnálattal vettem tudomásul, hogy Ed Glover elnök nem tudott, nem akart ugyanilyen gazdaságpolitikai kompromisszumot kötni a Reform Párttal. Ez közös ügy lett volna, ahogy minden más is, amit Glover elnök elmulasztott. Amikor megválasztották, pontosan négy évvel ezelőtt, novemberben, úgy gondoltam, hogy a józan többség jól választott, és Ed Glover képes lesz maradandót alkotni. Tévedtem, de hiszem, hogy még így is jobb helyzetben áll az ország, gazdasági és mentális szinten, mintha az ellenfele győz.
De most egy új időszak kell, hogy kezdődjön! Ma René West az, akinek lehetőséget kell kapnia, hogy megmutassa, képes még reményt adni Cironiának. Megvan a kellő tapasztalata, képessége, hogy megbirkózzon ezzel a feladattal, még akkor is, ha ő is tudja, hogy ez édes teher lesz: nagyon nehéz feladata lesz. Kell hozzá a felkészültség és az alázat, ami megvan a kormányzóban.
Túl vagyunk egy nehéz, de nyitott és demokratikus előválasztási folyamaton, ahol több mint egymillió ember sorakozott fel René West személye és programja mögött, ezt nem szabad figyelmen kívül hagyni. De West kormányzónak is tisztelnie kell azt a pluralitást, amelyet a Reform Párt testesít meg. És ez a sokszínűség fog minket novemberben győzelemre vezetni.
Hajrá, René, Isten áldja Cironiát, Isten áldja Önöket!
Most pedig hadd konferáljam fel Cironia következő elnökét, René Westet!
René West: Tisztelt Konvenció! Tisztelt Reform Párt, barátaim, bajtársaim. Ezen a napon úgy hiszem mind szent esküt tettünk, egy fogadalmat arra, hogy 1958 őszén változtatunk a dolgok menetén, hogy az országot ismét a helyes irányba tereljük. Együtt, közös erővel. Szavakkal nem leírható az a büszkeség, amit most érzek, hogy ezen közös kezdeményezésünk élére engem jelöltek és fognak mindvégig támogatni. Köszönöm Önöknek a bizalmat, köszönöm a segítséget és ígéretet teszek minden jelenlévőnek és minden polgárnak, a végsőkig fogok küzdeni és az Úr segedelmével diadalt fogunk aratni, egy olyan kormányt ültetünk az ország élére, ami végre valóban tenni fog az emberekért. A jelöltséget köszönettel elfogadom.
Küzdenünk kell és küzdeni is fogunk. A Párt először történelme során olyan helyzetben van, ahol támadnia kell és nem védeni pozícióit. Vissza kell szereznünk az irányítást, mert a progresszív vezetés csalódást okozott az egész nemzetnek. A mi felelősségünk, hogy jóvá tegyük az elmúlt négy év baklövéseit, hogy kiköszörüljük a csorbát. Igazat kell azonban adnom Hoyt szenátor szavainak: Nem elég kormányt alapítani, szükségünk lesz a kongresszusi többségre, hogy terveinket megvalósíthassuk. Felszólítok tehát minden képviselő-, szenátor- és kormányzójelöltet, ne dőljenek hátra, ne pihenjenek, ne lankadjon lelkesedésük. Most együtt kell eveznünk és teljes erőbedobással. Önök ott állnak majd mögöttem a kampány során, de ígérem én sem hagyok egyetlen arra méltó és érdemes jelöltet magára. A mai nap és egyben ez az esztendő a legfényesebb betűkkel fog bekerülni nemzetünk és pártunk történelemkönyveibe. 1958 lesz az év, amikor a Reform Párt ismételten egységbe kovácsolódik és erősebb lesz, mint valaha. Ígéretet teszek ország és világ előtt, hogy mindvégig felelősségteljesé aktív munkát fogok folytatni elnökként, olyat, ami méltó Pártunk nagy elődjeihez, olyat, ami minden ciron polgár megelégedettségét ki fogja váltani. Talán ma még akadnak szkeptikusabb személyek a pártban, de hiszem, hogy állhatatos munkával mindenkit meg fogok győzni afelől, hogy ezen a konvención a lehető legjobb döntés született. Képes vagyok legyőzni Harvey Dentet és le is fogom. Büszke és szerencsés ember vagyok, hogy ezen küzdelmemben Gregory McInnis szenátort tudhatom majd magam mellett, akinek ezúton is szeretném megköszönni a támogatását és segítségét. Úgy gondolom zárásképpen nem maradt más hátra, mint sok sikert kívánni minden jelöltnek, és készülni a történelmi választásokra. Köszönöm!
Quentin Archer: Tisztelt Konvenció, tisztelt Delegátusok! Üdvözlöm Önöket pártunk 1958. évi rendezvényének második napján. Talán sokan ismernek engem, Quentin Archer képviselő volnék, a csodálatos Cook megyéből, és engem ért a megtiszteltetés, hogy a mai esemény házigazdája legyek. Köszöntöm Columbia városát és minden minket követő Ciron polgárt. Amikor értesültem a hírről, hogy West kormányzó is megméretteti magát, örömmel fogadtam a hírt. Amikor pedig véglegessé vált, hogy ő nyerte az előválasztásokat, akkor ez az öröm hatványozódott, hiszen számomra egyértelművé vált, hogy pártunk egy sokoldalú, nagy tudású, tapasztalt, elismert és közkedvelt jelölthöz jutott, egy olyan emberhez, aki képes lesz a választásokon méltó módon képviselni pártunkat és annak eszméit. Éppen ezért számítok arra, hogy a mai hivatalos választásokon egyöntetűen fogjuk megválasztani őt, hogy sikerre vezesse a Reform Pártot.
Most pedig átadnám a szót Isaiah Guttman képviselőnek.
Isaiah Guttmann: Tisztelt Konvenció, Columbia!
Nagy megtiszteltetés egy olyan grémium előtt állni, mint a négyévente megrendezendő Konvenció. Ez egy olyan fontos hely, amely négyévente egyszer kiáll a Reform Párt demokratikus folyamatai mellett. A mai napon azért vagyok itt, hogy megerősítsem, ahogy eddig is volt, továbbra is támogatom René Westet, aki Cironia következő elnöke lesz. Mint korábbi nagykövet, nagyon nehéz megértenem, hogy az elmúlt években mi történt.
A Glover-adminisztráció fittyet hányt minden normára, ellenzett minden, a szövetségi rendszerünkből adódóan fontos lépést, nem építette tovább azt a baráti relációt, amit mi építettünk ki. A Progresszív Párt semmit sem csinált négy év alatt, és most megpróbálják lemosni magukról ezt a szégyent. Tudom, hogy a West-adminisztráció kiemelt témaként fogja a külpolitikát kezelni, és tudom, hogy közösen egy sokkal jobb világot építünk fel.
Quentin Archer: Köszönjük képviselő úr, remek beszéd volt. Most szólítom a színpadra Osborne nagyra becsült kormányzóját, Marcus Mortimert.
Marcus Mortimer: Köszöntök minden egybegyűltet, megtisztelőnek érzem, hogy itt lehetek ma ezen a jeles eseményen. Egy olyan eseményen, ahol a szemük előtt alakul át a párt valami mássá, mint amit az elmúlt négy évben láttunk. Izgatottak lehetünk mind emiatt, mert az eddigi irány bizakodásra ad okot. Ennek az új hullámnak, új politikai felfogásnak, friss politikának a jeles képviselője az a René West, aki minden bizonnyal most már pártunk 1958-as elnökjelöltje lesz. Azt hiszem René West képes abba az irányba kormányozni pártunk hajóját, amire most szükségünk van. Az irány, ami visszaszerzi majd az emberek bizalmát, ismét hitet csepegtet beléjük a jobb oldali politika és politikai elit irányába. Úgy hiszem René West tökéletes elnöke lesz országunknak, és ha csak fele olyan sikeresen végzi majd munkáját megtámogatva a reform többségű Kongresszussal, mint tette azt Cookban, akkor nem lehet kérdés, hogy Cironia aranykorszaka következhet. Hölgyeim és Uraim, köszönöm a figyelmet és zárásképpen csak annyit kérhetek minden jelenlévőtől, illetve a ciron választóktól egyaránt, hogy támogassák René Westet.
Quentin Archer: Köszönjük kormányzó. Nincs megállás, fogadják nagy szeretettel a nagy tiszteletnek örvendő John Prescott szenátort.
John Prescott: Tisztelt Egybegyűltek!
Üdvözlök mindenkit ezen a nagyszerű helyen, megtisztelő, hogy ennyi kiváló emberünk jött el ide, hogy hitet tegyen a konzervatív értékrendszer és politikai kultúra mellett. Denfield mindig is az egyik legfontosabb reformpárti megye volt, és ez most sem lesz másképpen. Meg fogjuk akadályozni, hogy a szélsőséges baloldali gyökerű politikai gondolatok megfertőzzék a megyét! Az elmúlt évek megmutatták, hogy a Progresszív Párt inkább olyan identitáspolitikát akar kiépíteni, amely amnesztiát adna a kommunistáknak, mindezek mellett elfeledkeztek a ciron vidékről, városokról, elfeledkeztek az emberekről, akik őket választott hivatalokhoz juttatták.
De eljött a változás pillanata! René West egy olyan jelölt, aki képes lesz egységbe szólítani a reformer, a progresszív és a független szavazókat, és együtt képes lesz legyőzni a mérsékeltnek mondó Harvey Dentet. West kormányzó mellett szól az az átlátható és sikeres munkája, amelyet Cook első embereként végez. Ez a tapasztalat elnökként is kelleni fog neki, de tudom, hogy nehéz munkája lesz. Meg kell küzdenünk minden egyes szavazatért, le kell győznünk minden egyes progresszív jelöltet, hogy megvalósíthassuk az új Cironia programját, és visszatérjünk végre a taylori alapokhoz.
Köszönöm a lehetőséget, Isten áldjon mindenkit!
Quentin Archer: Köszönjük szenátor! A következő beszédet nem más tartja, mint Donovan Winchester, Union képviselője.
Donovan Winchester: Üdvözlöm a Konvenció minden nagyra becsült résztvevőjét. Hölgyeim és Uraim! Mostanra eljutottunk ahhoz a ponthoz, amikor vonalat kell húznunk és értékelnünk kell az elmúlt négy esztendőt. Értékelnünk kell egyrészt a párt teljesítményét és helyzetét, újra kell pozícionálni magunkat. Ehhez vérfrissítés kell és határozott koncepciók. Másfelől értékelnünk kell a regnáló kormányt is. Ez a ciklus nem azt adta az embereknek, amire jegyet váltottak négy éve. Egy a kormány nem tudta beváltani ígéreteiket, nem tudta azt a bizonyos ciron álmot megvalósítani. Mindez pedig arra kell sarkalni minden jóérzésű, elhivatott, felelősségteljes reform politikust, hogy az emberek érdekében tegyen a változásért, minden szinten. A hal viszont mindig a fejétől bűzlik, így miénk a felelősség, hogy véghez vigyük a kormányváltást. A váltást, ami visszatereli nemzetünket a helyes útra. Ebben a váltásban pedig megtaláltuk azt a személyt, aki képes lesz méltó módon képviselni pártunkat, képes lesz a szükséges döntéseket és változásokat meghozni. A mi teendőnk, hogy támogassuk ebben René Westet, aki képes lehet majd George Taylorhoz hasonlóan sikeres korszakot építeni. Támogatom Cook kormányzóját, és reményeim szerint ezt fogja tenni sok száz és ezer választó is, nem csak Unionban, hanem országszerte.
Quentin Archer: Köszönjük képviselő úr. Most pedig nem más fog beszédet tartani, mint Bob Walsh, grahami kormányzó. Kormányzó úr, kérem, tartsa meg beszédét.
Bob Walsh: Tisztelt Konvenció!
Külön köszöntöm a grahami delegáció, igen, ott vannak! Mint biztos tudják, Grahamből jöttem, és minden híresztelés ellenében reformer vagyok (mosolyog). Ma azért jöttem ide, hogy megmutassam, René West kormányzó az az ember, aki egy új világot teremthet Cironiában, hiszen bátor politikai elképzelései egy teljesen új világot fognak teremteni. West kormányzó Cookban éveken át működött együtt progresszív többségű megyei képviselőkkel, dűlőre tudott jutni velük költségvetési és társadalmi kérdésekben. Ösztönözte őket arra, hogy megoldásokat találjanak. Kormányzóként, progresszív többségű tanáccsal én pont ezt teszem most, ezért teljesen átérzem, hogy mennyire fontos az, amit West kormányzó hagyott ránk örökül.
Van jövője ezeknek a gondolatoknak, mi vagyunk rá a legjobb példa, hiszen Grahamben biztosítjuk az általános és titkos választójogot nemtől, rassztól és vallástól függetlenül, amely a progresszívak által uralt déli megyékben még teljesen elképzelhetetlen. Ösztöndíjrendszert tartunk fenn a hátrányos helyzetű diákoknak, ezt ki fogjuk terjeszteni a fekete srácokra és lányokra. Fejlesztjük az 1.000 főt meg nem haladó települések infrastrukturális hálózatát: ma már utak, energetikai vezetékek, iskolák épülnek az egész megyében. Ezeket mi helyben sikerre vittük, és West kormányzó ma az, aki ezt országosan is meg tudja tenni!
Nekünk, reformereknek, küldetésünk van, és ma ez a hely az, ahol meg fogjuk fogalmazni, hogy a következő négy évben milyen politikai elképzelések mentén politizáljunk. Itt az ideje, hogy felhagyjon az ország a jogtalanság intézményével, az Alkotmány figyelmen kívül hagyásával, és biztosítsa minden lakosának a szabad és egyenlő bánásmódot. Ideje eltörölnünk a szegregáció minden formáját, mert a szegregáció maga a rasszizmus, amelyet a megyejogok mögé bújtatnak. Igen, a déli konzervatív liberálisok szerint a megyék joga eldönteni, hogy egy fekete kissrác járhat-e ugyanabba az iskolába, ahova a tanácsosok gyerekei, vagy, hogy egy néger kislány ott lehet-e a játszótéren, amikor a fehérek vannak ott. Ez nagyon nem helyes. Ezek nem mi vagyunk.
Jövőre új hajnal kezdődik, új lehetőségekkel, és ki kell használnunk az előttünk álló lehetőséget. Teremtsünk egy jobb Cironiát!
Köszönöm szépen!
Quentin Archer: Mi köszönjük kormányzó, kiváló beszéd volt. Kérem jöjjön a színpadra most Aleister Chesterfield, Peterson megye kiváló szenátora.
Aleister Chesterfield: Először is szeretném megköszönni a lehetőséget, hogy ma itt állhatok. Másodszor pedig szeretnék René Westnek gratulálni előválasztási győzelméhez. Jómagam nem tagadtam, hogy Jezza képviselőt támogattam és láttam volna szívesen, mint pártunk elnökjelöltje, most viszont annak van itt az ideje, hogy tiszteletben tartsuk több mint egy millió reformer szavazó akaratát és kívánságát, így mivel nekem a ciron emberek érdeke a legfontosabb, gondolkodás nélkül sorakozok fel a mai naptól Cook kormányzója mögött, aki korábbi döntésemtől függetlenül, kétségtelen, hogy mind a mai napig nagyszerű munkát végzett, olyat, ami alkalmassá teszi, hogy a következő évtől vezesse országunkat is. Remélhetőleg a konvenció végén hivatalossá válik pártunk elnök és alelnökjelöltje is, onnantól pedig teljes gázt adva támad az egész párt, akár egy egységes farkas falka. Visszaszerezzük az emberek négy esztendővel ezelőtt elveszített bizalmát. Köszönöm!
Quentin Archer: Öröm, hogy minden reform párti politikus felméri a mostani választások súlyát. Köszönjük a fellépését szenátor. Kérem most köszöntsék nagy tapssal a szenátusi többségi vezetőt, Stuart Hoyt szenátort.
Stuart Hoyt: Tisztelt Konvenció, Barátaim!
Ma itt vagyunk, itt állunk abban a városban, amely talán eldönti, hogy ki legyen Cironia következő elnöke, amihez nem fér kétség, hogy René West kormányzó lesz az. Cook első emberében van meg az a képesség, az a tehetség, amely alkalmassá teszi őt arra, hogy Cironia harmadik elnöke legyen. De a politikai program végrehajtására szükség van a Kongresszusra is. Éppen ezért mi azon dolgozunk, hogy megőrizzük a szenátusi többségünket, hogy olyan személyek jelölését támogassuk, akik alkalmasak Cironia szolgálatára, hogy olyan törvényjavaslatokat tudjunk elfogadni, amelyek Cironia, és nem valamely politikai csoportosulás érdekében születtek. Mindamellett nekünk vannak idén is a legfelkészültebb, legjobb jelöltjeink, mi vagyunk azok, akik minden megyében olyan szenátorjelöltekkel állunk ki, akik ismertek és elismertek.
Cironia jövője rajtunk múlik. Ma rajtunk múlik, hogy sikerül-e olyan politikát képviselni a következő négy évben, amely átformálhatja az egész társadalmat. Itt az ideje, hogy cselekvő politikai akarat költözzön Ridgefieldbe! Nekünk, a Capitol Square-n, legalábbis a reformpárti többségi konferencia nevében beszélhetek, fontos, hogy olyan emberek képviseljék hazánkat, akik komolyan is gondolják. Az elmúlt négy évben sikerült olyan kompromisszumokat kötni, amelyek mentén az ország fejlődött. Adóreform, fejlődő energetikai hálózatok, nemzetbiztonsági ügyekben való előrelépés – mind-mind olyan lépés, amely a Glover-adminisztráció alatt történt meg, de a mi munkánkhoz kötődik. Büszke vagyok a csapatomra, a szenátortársaimra, akik nagyon keményen dolgoztak, dolgoznak, és arra kérem az itt lévőket, támogassák őket is novemberben.
Isten áldja Önöket, Isten áldja Cironiát!
Quentin Archer: Hölgyeim és Uraim, a többségi vezető után van szerencsém felkonferálni a képviselőházi kisebbségi vezetőt is. Nathen Bartek képviselőt kérem, hogy tartson beszédet.
Nathen Bartek: Tisztelt Konvenció, tisztelt kollégák, tisztelt Reform Párt. Mérhetetlen büszkeséggel tölt el, hogy ma itt állhatok ezen a jeles eseményen. Örömömre szolgál, hogy a nagyszerű Osborne megye óhaját is tolmácsolhatom rövidke beszédem során. Osborne pedig azt mondja: Változtassunk a ciron politikán. A megye, amit képviselek, 8 éven keresztül volt hűséges a taylori politikához, és a Reform Párt konzervatív eszméihez. Mindezek együttesen tették szabaddá, függetlenné és erőssé nemzetünket Az elmúlt 4 év pedig sok tekintetben szakított nemzetünk addigi sikeresnek mondható politikai hagyományaival, ígéretekkel töltötte meg a padlást, de abból keveset láttunk viszont. Érzem az elégedetlenséget a szavazókban, érzem, hogy vágynak valami másra, valamire, amibe, vagy inkább akibe képesek visszahelyezni a hitüket és bizalmukat. A mi, mint Reform Párt felelőssége, hogy ezt a személyt kiállítsuk sorainkból és megmérettessük a szavazó polgárok előtt. Hiteles, komplex jelöltre van szükségünk, ha kormányt akarunk váltani. Úgy hiszem a kampány során bebizonyította René West, hogy képes a reform, jobb oldali értékek mellett kiállni, miközben azt bizonyos aspektusaiban akár hajlandó is felfrissíteni, megújítani, igazodva ezzel a társadalmi elvárásokhoz és igényekhez. Erre van most szükségünk, hogy haladjunk a korral, miközben hűek maradunk önmagunkhoz is, de nem szem elől tévesztve a nagyobb jót, ami az emberek boldogulása és országunk naggyá tétele. René West képes lesz arra, hogy mindannyiunk óhaját képviselve végezze munkáját, nekünk pedig támogatni kell majd ebben, remélhetőleg egy többségi Kongresszussal a hátunk mögött. Hölgyeim és Uraim, száz szónak is egy a vége, megtaláltuk azt a személyt, akivel pártunk visszakapaszkodik a csúcsra és új időszámítást nyit Cironia történelmében.
Quentin Archer: Hölgyeim és Uraim, remek beszédeket hallottunk, pártunk legkiválóbb személyei léptek színpadra ma is. Most viszont Eljött az idő, hogy megválasszuk pártunk elnökjelöltjét. Nem is szaporítanám tovább a szót, ideje a lovak közé csapni és túlesni a történelmi szavazáson. Jöjjön az, amire hosszú hónapok óta vártunk mindannyian. A konvenció elnökeként szólítom sorban az egyes megyék küldöttjeit, arra kérem a szószólókat, hogy osszák meg velünk, miként döntöttek a delegátusok! Elsőként Belfort megyét kérdezem!
Belfort: Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót, örülünk, hogy egy ilyen alkalmas ember, mint amilyen West kormányzó lesz Cironia következő elnöke. A delegátusaink közül 141 delegátus támogatja René Westet, 3 delegátus Mike Jezzát.
Quentin Archer: Köszönöm Belfort megye. Most szólítom Burkhill megye delegátusát, hogy osszák meg velünk döntésüket.
Burkhill: Tisztelt Elnök Úr! Habár kis megye vagyunk, tudjuk, mennyire fontos minden egyes szavazat, és mennyire fontos, hogy René West legyen Cironia következő elnöke. 30 delegátusunk támogatja René West kormányzót. 2 Mike Jezza képviselőt
Quentin Archer: Köszönjük, most Clark megyén a sor!
Clark: Tisztelt Elnök Úr! Clark megye 40 delegátusa Cironia következő elnökét, René Westet támogatja.
Quentin Archer: Köszönjük Clark megye. Most Cook megye következik!
Cook: Tisztelt Elnök Úr! Megtisztelő, hogy egy megyénkbeli elnököl akkor, amikor megválasztjuk Cironia következő elnökét Cookból. Mind az 56 delegátusunk René West kormányzót támogatja.
Quentin Archer: Nagy megtiszteltetés ez számomra is Uraim, de nem állhatunk meg, Crowley megyét szólítom.
Crowley: Tisztelt Elnök Úr! Crowley megye, az ország első kaukuszhelyszínének a delegációja a következőképpen döntött: 59 delegátus René Westet, 5 delegátus Mike Jezzát támogatja
Quentin Archer: Köszönöm, most a denfieldi delegátust kérem, hogy ismertessék velünk döntésüket.
Denfield: Tisztelt Elnök Úr! Denfield, az egyik leginkább reformpártibb megye az egész országban, büszke, hogy részt vehet az elnökjelölő procedúrában. Ez mutatja, mennyire erős a demokráciánk. Denfield mind a 40 küldötte René Westet támogatja.
Quentin Archer: Köszönöm Denfield megye. Megkérném Eagle megyét, hogy adja le voksait.
Eagle: Tisztelt Elnök Úr! Eagle a nagyszerű Alderholt kormányzóval a vezetésével készen áll, hogy ismét győzelemre vigye a Pártunkat. Tudjuk és tiszteljük René West kormányzó munkásságát, hiszen a szomszédunk. Ennek is köszönhető, hogy 31 küldöttünk támogatja West kormányzót, 17 delegátus Mike Jezza képviselő mögött áll.
Quentin Archer: Köszönöm Eagle. Következzen az alelnökjelölt otthona, Edmund megye és delegációja.
Edmund: Tisztelt Elnök Úr! A nagyszerű Edmund megye, Martin Ricketts megyéje, aki hazánk legjelentősebb törvényhozóinak az egyike, és amely biztos győzelmet fog hozni, döntött: Mike Jezza kongresszusi képviselő 11 szavazatot kapott, René West kormányzó, Cironia következő elnöke 61 szavazatot kapott.
Quentin Archer: Köszönjük Edmund. Most szólítom a Garfield megyét, a mai esemény házigazdáját.
Garfield: Tisztelt Elnök Úr! Garfield, egy bennfentes megye, amely mindig meghatározza, ki nyer, és amely megye nélkül még reformer elnökjelölt nem nyert, kiváló farmerek, dolgozók és üzletemberek megyéje. A delegáció tagjai közül 5 küldött Mike Jezza képviselőt, 123 delegátus René West kormányzót támogatja.
Quentin Archer: Köszönjük Garfield. Nem kevésbé kisebb jelentőségű és méretű megye következik, Graham megyén a sor.
Graham: Tisztelt Elnök Úr! Graham, Cironia ékköve, amely otthont ad a mezőgazdaságnak, de vannak hatalmas gyáraink, kiváló egyetemeink, és olyan kiváló vezetőkkel büszkélkedhet, mint Bob Walsh kormányzó, George Lee szenátor, ma itt áll, hogy győzelemhez segítse a Reform Pártot.68 szavazatot kapott René West kormányzó, 36 Mike Jezza.
Quentin Archer: Köszönjük! Most következzen az apró, de annál jelentősebb Greene megye, a büszke dél része.
Greene: Tisztelt Elnök Úr! Greene nagysága nem fizikai méreteiben van. Nagyon fontos szerep hárul ránk, hogy a ciron családok asztalára, szekrényébe a legjobb anyagokból készült ételek és ruhaanyagok jussanak el, és olyan kiváló ember is Greene-ből jön, mint Jim Holsakamp szenátor. Greene megyében volt a legnagyobb a különbség az előválasztási versenyben, és ezt is mérlegelve mind a 40 küldött René Westet támogatja.
Quentin Archer: Felkérem Jefferson megyét, prezentálja szavazatait.
Jefferson: Tisztelt Elnök Úr! Jefferson a kék egeivel és zöld mezőivel a legszebb megyéink egyike, amely most felsorakozik René West mögött, aki Cironia következő elnöke lesz. Mind a 32 küldött Cook kormányzóját támogatja.
Quentin Archer: Maradunk délen, ugyanis Lassen megye a következő a sorban!
Lassen: Tisztelt Elnök Úr! Lassen eddig nem került a figyelem középpontjában, de reméljük, most sok minden változik, és képesek leszünk sikerre vinni az ügyünket. Mind a 40 delegátusunk René Westet támogatja.
Quentin Archer: Kívánom a legjobbakat Lassen megyének. Most viszont Legrand megyét kérem fel!
Legrand: Tisztelt Elnök Úr! Legrand megye egy fontos csatatérmegye lesz, amelyet meg kell nyernünk. A vidéki kistelepülések, az elővárosok és Bouyenne - ez mind Legrand. Megyénkben szuperszoros volt az előválasztási harc,és ezt most is így alakult: 61 delegátus René West kormányzó, 43 delegátus Mike Jezza képviselőt támogatja.
Quentin Archer: Köszönjük Legrand! Madison megye, Önöké a szó!
Madison: Tisztelt Elnök Úr! Stuart Hoyt megyéje vagyunk, és szerénytelenséggel jelenthetjük ki, ő a legjobb szenátusi többségi vezető, akit valaha kijelölt számunkra az Úr! A nyomdokain haladva ma 25 delegátus René Westet, 15 Mike Jezzát támogatja.
Quentin Archer: Köszönjük! Jöjjön a nyugati Monroe, Önöké a szó!
Monroe: Tisztelt Elnök Úr! A mi megyénk kicsi, de döntő szava lehet a végső győzelemben. Az utolsó időszakban sikerült sok szavazót elérnünk, részvételre csábítanunk, éppen ezért hiszünk, hogy győzhetünk. 24 küldött René Westet, 16 Mike Jezzát támogatja.
Quentin Archer: Köszönöm. Most szólítom a nagyszerű Oakland megyét, nemzetünk jelenlegi elnökének szülőföldjét.
Oakland: Tisztelt Elnök Úr! Ahogy 1950-ben, úgy tudjuk, hogy idén sikerül ismét pirosba borítani Oaklandet. Soha ennyi választó nem ment el szavazni az előválasztáson, mint korábban, ez okot ad a bizakodásra. 79 delegátus támogatja René Westet, 33 Mike Jezzát.
Quentin Archer: Köszönjük. Most következzen a konzervatív fellegvár, a nagyszerű Osborne megye.
Osborne: Tisztelt Elnök Úr! Köszöntöm a Konvenciót Cironia legpirosabb megyéjéből. Kétszer győztük már le a progresszívak elnökjelöltjét, és ezt most sem lesz másképpen. 39 delegátus támogatja Mike Jezzát, 41 delegátus Cironia következő elnökét, René Westet.
Quentin Archer: Most felkérem Pecksdale megyét, hogy ismertesse álláspontját.
Pecksdale: Tisztelt Elnök Úr! Pecksdale ugyan déli megye, de hiba azt gondolni, hogy nem tudunk nyerni, ahogy George Taylornak sikerült, úgy fog René Westnek! 2 delegátus támogatja Mike Jezzát, 70 Cironia következő elnökét, René Westet.
Quentin Archer: Ezzel René West hivatalosan is megszerezte a jelöléshez szükséges delegátusok számát, ami 813 fő volt. Ezzel hivatalosan is ő lesz pártunk elnökjelöltje az 1958. évi elnökválasztáson. De a procedúrán végig kell mennünk így Perry megyét kérem fel.
Perry: Tisztelt Elnök Úr! Perry megye, ahonnan Joe Harkley szenátor érkezik, az elmúlt években cserbenhagyatott a progresszívak által. Ideje visszavágnunk, győznünk kell! 32 küldöttünk Mike Jezzát támogatja.
Quentin Archer: Köszönjük Perry. Peterson megyéhez érkeztünk.
Peterson: Tisztelt Elnök Úr! Peterson, amely mindig kiáll a Reform Párt értékei mögött, ma is elhatározott, hogy konzervatív elnököt adjon az országnak. 17 delegátusunk Mike Jezzát, 47 delegátus Cironia következő elnökét, René Westet támogatja.
Quentin Archer: Most következik dicső nemzetünk fővárosa, Ridgefield CC.
Ridgefield CC: Ridgefield mindig fontos szerepet kapott, és ahogy eddig minden választáson, úgy most is a reformer jelölt mellé áll, és együtt le fogjuk győzni Thomas McDornish házelnököt is. 24 küldöttünk René Westet, Cironia következő elnökét támogatja.
Quentin Archer: Elérkeztünk az ország legnagyobb megyéjéhez, Unionhoz.
Union: Tisztelt Elnök Úr! Cironia legnagyobb megyéje, egyben George Taylor elnök megyéje, mindent megtesz, hogy legyőzzük a progresszívakat, és a President Palace újra reformer kézbe kerüljön.9 küldött Mike Jezzát, 151 küldött Cironia következő elnökét, René Westet támogatja.
Quentin Archer: Köszönjük Union. Elérkeztünk az utolsó megyéhez, felkérem Walker delegációját, hogy zárják szavazataikkal az elnökjelölő választást.
Walker: Tisztelt Elnök Úr! A nagyszerű Walker megye 3 küldötte Mike Jezzát, 53 küldötte pedig Mike Jezzát támogatja.
Quentin Archer: Köszönjük Walker. Az elnökjelölő választás végére értünk. Örömmel és hatalmas büszkeséggel jelenthetem be, hogy ezennel hivatalosan is René West, Cook megye kormányzója fogja képviselni a Reform Pártot, mint elnökjelölt. Az est zárásaképpen megválasztjuk az elnökjelölt mellett, az alelnökjelöltet is.Kérem a konvenció tagjait, hogy közfelkiáltással jelezzék szavazási szándékukat és hogy támogatják e Gregory McInnist, mint alelnökjelölt.
IGEN! IGEN! IGEN!
Quentin Archer: Köszönöm Hölgyeim és Uraim, megtisztelő volt ma az est házigazdájaként jelen lenni, a holnapi zárónap során számos további prominens tagja fog pártunknak színpadra lépni, egyben René West személyesen is beszédet fog mondani. A viszontlátásra.
Quentin Archer: Köszönjük képviselő, megtisztelő volt az Ön jelenléte is. Még mindig nem értünk a beszédek végére, a következő fellépő nem más, mint Gregory McInnis, pártunk alelnökjelöltje és a nagyszerű Edmund megye nagytiszteletű szenátora. McInnis szenátor, kérem, fáradjon a színpadra.
Gregory McInnis: Tisztelt Elnök Úr, Tisztelt Konvenció, Mélyen Tisztelt Delegátusok, Cironia!
Ma összegyűltünk, ahogy minden négy évben szoktunk, hogy megválasszuk a Reform Párt elnökjelöltjét, alelnökjelöltjét, meghatározzuk a Párt irányvonalát. Közhelyként hangozhat, de történelmi időket élünk. Az elmúlt időszakban mindenki számára világosság vált, hogy Cironia válaszúthoz érkezett: merre fejlődik tovább a társadalmunk? Miként tudjuk az erős gazdasági mutatókat (amelyet a Glover-adminisztráció George Taylortó örökölt meg), hogyan rendezzük a faji különbségeket, csatlakozzunk-e a világ fejlett részéhez. Két út van jelenleg: van a progresszív, akik négy éve nem találtak, nem tudtak, nem akartak megoldást találni azokra az égető problémákra, amelyeket említettem. A Reform Pártnak megvan a válasza ezekre kérdésekre, és van egy személy közöttünk, aki készen is áll arra, hogy megtalálja a legjobb válaszokat: René West cooki kormányzó. Cironia következő elnöke, René West határozott és karizmatikus vezetése alatt megoldásokat fog találni, és beírja magát a történelemkönyvekbe, én pedig szeretném segíteni ebben a nehéz, küzdelmes, ámde gyümölcsöző jövő megteremtésében, ezért alázattal elfogadom a Konvenció jelöltéségét az alelnökjelölti posztra.
Az elkövetkező időszakban mindent meg fogok tenni, hogy a lehető legnagyobb odaadással és munkabírással vegyem ki a részem a kampányban, és ezzel segítsem West kormányzó és a Reform Párt győzelmét. Rengeteg ügyünk van. A világot, és köztük az amerikai kontinenst egyre jobban fenyegeti a szovjet vörös vész, amire fel kell készülnünk. A Reform Párt szenátorának, a nagyszerű Joe Harkleynak a jóvoltából, született egy olyan méltányos törvény, amely számol a kommunista praktikákkal Cironián belül, és azokat felszámolja. De nem állhatunk meg a határainkon, fontos, hogy megakadályozzuk a szomszédos országokban is a térfoglalásukat. Mindennel segítenünk kell azoknak az államoknak, amelyek a diktatúrát kiépíteni akaró kommunistákkal küzdenek, ahogy egy jó szomszéd is segít. Nem azért, mert valamiféle számítás arra vezet minket, csak azért, mert így illik egy szomszéddal, ha bajba kerül. Vissza kell térnünk az Egyesült Nemzetek Szervezetébe, részt kell vennünk a prevenciós munkálatokban, és támogatni kell a demokratikus államok törekvését. Cironia függetlensége által vált naggyá, engedjük, hogy más is megtapasztalja ezt!
Ahogy nemcsak a külpolitika az, amely meghatározó, úgy belpolitikai szempontból is sok tennivalónk van. Folyamatosan figyelemmel kell kísérnünk a gazdasági mutatókat, hiszen egy kormányzat ezen keresztül tudja biztosítani a jólétet. A reformer többség okán sikerült a Taylor-adminisztrációt követően is biztosítani a gazdasági prosperitást, és ebben a jövőben sem lesz változás. Kiszámítható gazdaságpolitikára van szükség, és nem szabad megfeledkezni a fiskális egyensúly rendszeréről sem. Csak akkor tudunk fejlődni, ha egy családhoz hasonlóan, nem költünk annyit, amennyink nincs. Éppen ezért szükséges, hogy minden évben olyan költségvetési javaslat készüljön, amely nem hitelből akarja újraépíteni az országot, hanem képes saját erőforrásokra is támaszkodni. Növelni kell az állami bevételeket. Mindamellett hiszek benne, hogy a Reform Pártnak nyitottnak kell maradnia a hamis populizmus idején is, és nem hihetjük el, hogy a büntetővámok rendszerével erős országot lehet építeni. Hiszek a nyitott versenyben, hiszek benne, hogy nem kell azért senkit sem megbüntetni, hogy bebizonyítsuk, hogy a ciron kezek által készített termékek vannak ugyanolyan jók, mint bármi másik nemzeté.
Teendőnk van a társadalmi kérdésekben is. A Reform Pártnak létre kell hozni egy mozgalmat, amely kiáll az alapvető emberi jogok mellett. Elég volt abból, hogy emberi lényeket különböztessük meg a nemük, vallásuk és bőrszínük alapján, elég volt abból, hogy csendben tűrjük, hogy polgártársainkat, hozzánk hasonló cironokat nem vesznek emberszámba! A Glover-adminisztráció ezeket a folyamatokat látványosan elrejtette az avatatlan szemek előtt, és szemet hunyt a mindennapos megkülönböztetés mellett. Mi, akik büszkék vagyunk arra, hogy Abraham Lincoln pártja vagyunk, nem fogadhatjuk el. Minden egyes fórumon tiltakozni kell, minden egyes lehetőséget meg kell ragadni, hogy ezt megoldjuk. Itt az ideje minden politikusnak elmondani, hogy mit gondol a szegregációról, miért támogat olyan kormányzókat és szenátorokat, akik nem tekintik a saját szavazóikat egyenrangúnak és egyenjogúnak. Ezeket a kérdéseket fel fogjuk tenni!
Ciron polgártársaim!
A következő hónapok is mozgalmasak lesznek, és René West oldalán harcolni Cironiáért felemelő érzés lesz. Előtte korábban mindössze egyszer találkoztam Cook kormányzójával, amikor az első harcában személyesen is támogattam a velejéig korrupt, egyébként reformer kormányzó elleni előválasztási harcban, mert tudtam, hogy ő az a személy, aki képes lesz új megoldásokat adni. Nem is csalódtam, hiszen progresszív megyei tanáccsal dolgozva is képes volt Cookot fejlődésre bírni. Győzelmével Cironia is új utak felé tekinthet.
Novemberben győzni fogunk!
Isten áldja Cironiát, Isten áldja Önöket!
Quentin Archer: Tisztelt Konvenció, tisztelt Delegátusok! Üdvözlöm Önöket pártunk 1958. évi rendezvényének második napján. Talán sokan ismernek engem, Quentin Archer képviselő volnék, a csodálatos Cook megyéből, és engem ért a megtiszteltetés, hogy a mai esemény házigazdája legyek. Köszöntöm Columbia városát és minden minket követő Ciron polgárt. Amikor értesültem a hírről, hogy West kormányzó is megméretteti magát, örömmel fogadtam a hírt. Amikor pedig véglegessé vált, hogy ő nyerte az előválasztásokat, akkor ez az öröm hatványozódott, hiszen számomra egyértelművé vált, hogy pártunk egy sokoldalú, nagy tudású, tapasztalt, elismert és közkedvelt jelölthöz jutott, egy olyan emberhez, aki képes lesz a választásokon méltó módon képviselni pártunkat és annak eszméit. Éppen ezért számítok arra, hogy a mai hivatalos választásokon egyöntetűen fogjuk megválasztani őt, hogy sikerre vezesse a Reform Pártot.
Most pedig átadnám a szót Isaiah Guttman képviselőnek.
Isaiah Guttmann: Tisztelt Konvenció, Columbia!
Nagy megtiszteltetés egy olyan grémium előtt állni, mint a négyévente megrendezendő Konvenció. Ez egy olyan fontos hely, amely négyévente egyszer kiáll a Reform Párt demokratikus folyamatai mellett. A mai napon azért vagyok itt, hogy megerősítsem, ahogy eddig is volt, továbbra is támogatom René Westet, aki Cironia következő elnöke lesz. Mint korábbi nagykövet, nagyon nehéz megértenem, hogy az elmúlt években mi történt.
A Glover-adminisztráció fittyet hányt minden normára, ellenzett minden, a szövetségi rendszerünkből adódóan fontos lépést, nem építette tovább azt a baráti relációt, amit mi építettünk ki. A Progresszív Párt semmit sem csinált négy év alatt, és most megpróbálják lemosni magukról ezt a szégyent. Tudom, hogy a West-adminisztráció kiemelt témaként fogja a külpolitikát kezelni, és tudom, hogy közösen egy sokkal jobb világot építünk fel.
Quentin Archer: Köszönjük képviselő úr, remek beszéd volt. Most szólítom a színpadra Osborne nagyra becsült kormányzóját, Marcus Mortimert.
Marcus Mortimer: Köszöntök minden egybegyűltet, megtisztelőnek érzem, hogy itt lehetek ma ezen a jeles eseményen. Egy olyan eseményen, ahol a szemük előtt alakul át a párt valami mássá, mint amit az elmúlt négy évben láttunk. Izgatottak lehetünk mind emiatt, mert az eddigi irány bizakodásra ad okot. Ennek az új hullámnak, új politikai felfogásnak, friss politikának a jeles képviselője az a René West, aki minden bizonnyal most már pártunk 1958-as elnökjelöltje lesz. Azt hiszem René West képes abba az irányba kormányozni pártunk hajóját, amire most szükségünk van. Az irány, ami visszaszerzi majd az emberek bizalmát, ismét hitet csepegtet beléjük a jobb oldali politika és politikai elit irányába. Úgy hiszem René West tökéletes elnöke lesz országunknak, és ha csak fele olyan sikeresen végzi majd munkáját megtámogatva a reform többségű Kongresszussal, mint tette azt Cookban, akkor nem lehet kérdés, hogy Cironia aranykorszaka következhet. Hölgyeim és Uraim, köszönöm a figyelmet és zárásképpen csak annyit kérhetek minden jelenlévőtől, illetve a ciron választóktól egyaránt, hogy támogassák René Westet.
Quentin Archer: Köszönjük kormányzó. Nincs megállás, fogadják nagy szeretettel a nagy tiszteletnek örvendő John Prescott szenátort.
John Prescott: Tisztelt Egybegyűltek!
Üdvözlök mindenkit ezen a nagyszerű helyen, megtisztelő, hogy ennyi kiváló emberünk jött el ide, hogy hitet tegyen a konzervatív értékrendszer és politikai kultúra mellett. Denfield mindig is az egyik legfontosabb reformpárti megye volt, és ez most sem lesz másképpen. Meg fogjuk akadályozni, hogy a szélsőséges baloldali gyökerű politikai gondolatok megfertőzzék a megyét! Az elmúlt évek megmutatták, hogy a Progresszív Párt inkább olyan identitáspolitikát akar kiépíteni, amely amnesztiát adna a kommunistáknak, mindezek mellett elfeledkeztek a ciron vidékről, városokról, elfeledkeztek az emberekről, akik őket választott hivatalokhoz juttatták.
De eljött a változás pillanata! René West egy olyan jelölt, aki képes lesz egységbe szólítani a reformer, a progresszív és a független szavazókat, és együtt képes lesz legyőzni a mérsékeltnek mondó Harvey Dentet. West kormányzó mellett szól az az átlátható és sikeres munkája, amelyet Cook első embereként végez. Ez a tapasztalat elnökként is kelleni fog neki, de tudom, hogy nehéz munkája lesz. Meg kell küzdenünk minden egyes szavazatért, le kell győznünk minden egyes progresszív jelöltet, hogy megvalósíthassuk az új Cironia programját, és visszatérjünk végre a taylori alapokhoz.
Köszönöm a lehetőséget, Isten áldjon mindenkit!
Quentin Archer: Köszönjük szenátor! A következő beszédet nem más tartja, mint Donovan Winchester, Union képviselője.
Donovan Winchester: Üdvözlöm a Konvenció minden nagyra becsült résztvevőjét. Hölgyeim és Uraim! Mostanra eljutottunk ahhoz a ponthoz, amikor vonalat kell húznunk és értékelnünk kell az elmúlt négy esztendőt. Értékelnünk kell egyrészt a párt teljesítményét és helyzetét, újra kell pozícionálni magunkat. Ehhez vérfrissítés kell és határozott koncepciók. Másfelől értékelnünk kell a regnáló kormányt is. Ez a ciklus nem azt adta az embereknek, amire jegyet váltottak négy éve. Egy a kormány nem tudta beváltani ígéreteiket, nem tudta azt a bizonyos ciron álmot megvalósítani. Mindez pedig arra kell sarkalni minden jóérzésű, elhivatott, felelősségteljes reform politikust, hogy az emberek érdekében tegyen a változásért, minden szinten. A hal viszont mindig a fejétől bűzlik, így miénk a felelősség, hogy véghez vigyük a kormányváltást. A váltást, ami visszatereli nemzetünket a helyes útra. Ebben a váltásban pedig megtaláltuk azt a személyt, aki képes lesz méltó módon képviselni pártunkat, képes lesz a szükséges döntéseket és változásokat meghozni. A mi teendőnk, hogy támogassuk ebben René Westet, aki képes lehet majd George Taylorhoz hasonlóan sikeres korszakot építeni. Támogatom Cook kormányzóját, és reményeim szerint ezt fogja tenni sok száz és ezer választó is, nem csak Unionban, hanem országszerte.
Quentin Archer: Köszönjük képviselő úr. Most pedig nem más fog beszédet tartani, mint Bob Walsh, grahami kormányzó. Kormányzó úr, kérem, tartsa meg beszédét.
Bob Walsh: Tisztelt Konvenció!
Külön köszöntöm a grahami delegáció, igen, ott vannak! Mint biztos tudják, Grahamből jöttem, és minden híresztelés ellenében reformer vagyok (mosolyog). Ma azért jöttem ide, hogy megmutassam, René West kormányzó az az ember, aki egy új világot teremthet Cironiában, hiszen bátor politikai elképzelései egy teljesen új világot fognak teremteni. West kormányzó Cookban éveken át működött együtt progresszív többségű megyei képviselőkkel, dűlőre tudott jutni velük költségvetési és társadalmi kérdésekben. Ösztönözte őket arra, hogy megoldásokat találjanak. Kormányzóként, progresszív többségű tanáccsal én pont ezt teszem most, ezért teljesen átérzem, hogy mennyire fontos az, amit West kormányzó hagyott ránk örökül.
Van jövője ezeknek a gondolatoknak, mi vagyunk rá a legjobb példa, hiszen Grahamben biztosítjuk az általános és titkos választójogot nemtől, rassztól és vallástól függetlenül, amely a progresszívak által uralt déli megyékben még teljesen elképzelhetetlen. Ösztöndíjrendszert tartunk fenn a hátrányos helyzetű diákoknak, ezt ki fogjuk terjeszteni a fekete srácokra és lányokra. Fejlesztjük az 1.000 főt meg nem haladó települések infrastrukturális hálózatát: ma már utak, energetikai vezetékek, iskolák épülnek az egész megyében. Ezeket mi helyben sikerre vittük, és West kormányzó ma az, aki ezt országosan is meg tudja tenni!
Nekünk, reformereknek, küldetésünk van, és ma ez a hely az, ahol meg fogjuk fogalmazni, hogy a következő négy évben milyen politikai elképzelések mentén politizáljunk. Itt az ideje, hogy felhagyjon az ország a jogtalanság intézményével, az Alkotmány figyelmen kívül hagyásával, és biztosítsa minden lakosának a szabad és egyenlő bánásmódot. Ideje eltörölnünk a szegregáció minden formáját, mert a szegregáció maga a rasszizmus, amelyet a megyejogok mögé bújtatnak. Igen, a déli konzervatív liberálisok szerint a megyék joga eldönteni, hogy egy fekete kissrác járhat-e ugyanabba az iskolába, ahova a tanácsosok gyerekei, vagy, hogy egy néger kislány ott lehet-e a játszótéren, amikor a fehérek vannak ott. Ez nagyon nem helyes. Ezek nem mi vagyunk.
Jövőre új hajnal kezdődik, új lehetőségekkel, és ki kell használnunk az előttünk álló lehetőséget. Teremtsünk egy jobb Cironiát!
Köszönöm szépen!
Quentin Archer: Mi köszönjük kormányzó, kiváló beszéd volt. Kérem jöjjön a színpadra most Aleister Chesterfield, Peterson megye kiváló szenátora.
Aleister Chesterfield: Először is szeretném megköszönni a lehetőséget, hogy ma itt állhatok. Másodszor pedig szeretnék René Westnek gratulálni előválasztási győzelméhez. Jómagam nem tagadtam, hogy Jezza képviselőt támogattam és láttam volna szívesen, mint pártunk elnökjelöltje, most viszont annak van itt az ideje, hogy tiszteletben tartsuk több mint egy millió reformer szavazó akaratát és kívánságát, így mivel nekem a ciron emberek érdeke a legfontosabb, gondolkodás nélkül sorakozok fel a mai naptól Cook kormányzója mögött, aki korábbi döntésemtől függetlenül, kétségtelen, hogy mind a mai napig nagyszerű munkát végzett, olyat, ami alkalmassá teszi, hogy a következő évtől vezesse országunkat is. Remélhetőleg a konvenció végén hivatalossá válik pártunk elnök és alelnökjelöltje is, onnantól pedig teljes gázt adva támad az egész párt, akár egy egységes farkas falka. Visszaszerezzük az emberek négy esztendővel ezelőtt elveszített bizalmát. Köszönöm!
Quentin Archer: Öröm, hogy minden reform párti politikus felméri a mostani választások súlyát. Köszönjük a fellépését szenátor. Kérem most köszöntsék nagy tapssal a szenátusi többségi vezetőt, Stuart Hoyt szenátort.
Stuart Hoyt: Tisztelt Konvenció, Barátaim!
Ma itt vagyunk, itt állunk abban a városban, amely talán eldönti, hogy ki legyen Cironia következő elnöke, amihez nem fér kétség, hogy René West kormányzó lesz az. Cook első emberében van meg az a képesség, az a tehetség, amely alkalmassá teszi őt arra, hogy Cironia harmadik elnöke legyen. De a politikai program végrehajtására szükség van a Kongresszusra is. Éppen ezért mi azon dolgozunk, hogy megőrizzük a szenátusi többségünket, hogy olyan személyek jelölését támogassuk, akik alkalmasak Cironia szolgálatára, hogy olyan törvényjavaslatokat tudjunk elfogadni, amelyek Cironia, és nem valamely politikai csoportosulás érdekében születtek. Mindamellett nekünk vannak idén is a legfelkészültebb, legjobb jelöltjeink, mi vagyunk azok, akik minden megyében olyan szenátorjelöltekkel állunk ki, akik ismertek és elismertek.
Cironia jövője rajtunk múlik. Ma rajtunk múlik, hogy sikerül-e olyan politikát képviselni a következő négy évben, amely átformálhatja az egész társadalmat. Itt az ideje, hogy cselekvő politikai akarat költözzön Ridgefieldbe! Nekünk, a Capitol Square-n, legalábbis a reformpárti többségi konferencia nevében beszélhetek, fontos, hogy olyan emberek képviseljék hazánkat, akik komolyan is gondolják. Az elmúlt négy évben sikerült olyan kompromisszumokat kötni, amelyek mentén az ország fejlődött. Adóreform, fejlődő energetikai hálózatok, nemzetbiztonsági ügyekben való előrelépés – mind-mind olyan lépés, amely a Glover-adminisztráció alatt történt meg, de a mi munkánkhoz kötődik. Büszke vagyok a csapatomra, a szenátortársaimra, akik nagyon keményen dolgoztak, dolgoznak, és arra kérem az itt lévőket, támogassák őket is novemberben.
Isten áldja Önöket, Isten áldja Cironiát!
Quentin Archer: Hölgyeim és Uraim, a többségi vezető után van szerencsém felkonferálni a képviselőházi kisebbségi vezetőt is. Nathen Bartek képviselőt kérem, hogy tartson beszédet.
Nathen Bartek: Tisztelt Konvenció, tisztelt kollégák, tisztelt Reform Párt. Mérhetetlen büszkeséggel tölt el, hogy ma itt állhatok ezen a jeles eseményen. Örömömre szolgál, hogy a nagyszerű Osborne megye óhaját is tolmácsolhatom rövidke beszédem során. Osborne pedig azt mondja: Változtassunk a ciron politikán. A megye, amit képviselek, 8 éven keresztül volt hűséges a taylori politikához, és a Reform Párt konzervatív eszméihez. Mindezek együttesen tették szabaddá, függetlenné és erőssé nemzetünket Az elmúlt 4 év pedig sok tekintetben szakított nemzetünk addigi sikeresnek mondható politikai hagyományaival, ígéretekkel töltötte meg a padlást, de abból keveset láttunk viszont. Érzem az elégedetlenséget a szavazókban, érzem, hogy vágynak valami másra, valamire, amibe, vagy inkább akibe képesek visszahelyezni a hitüket és bizalmukat. A mi, mint Reform Párt felelőssége, hogy ezt a személyt kiállítsuk sorainkból és megmérettessük a szavazó polgárok előtt. Hiteles, komplex jelöltre van szükségünk, ha kormányt akarunk váltani. Úgy hiszem a kampány során bebizonyította René West, hogy képes a reform, jobb oldali értékek mellett kiállni, miközben azt bizonyos aspektusaiban akár hajlandó is felfrissíteni, megújítani, igazodva ezzel a társadalmi elvárásokhoz és igényekhez. Erre van most szükségünk, hogy haladjunk a korral, miközben hűek maradunk önmagunkhoz is, de nem szem elől tévesztve a nagyobb jót, ami az emberek boldogulása és országunk naggyá tétele. René West képes lesz arra, hogy mindannyiunk óhaját képviselve végezze munkáját, nekünk pedig támogatni kell majd ebben, remélhetőleg egy többségi Kongresszussal a hátunk mögött. Hölgyeim és Uraim, száz szónak is egy a vége, megtaláltuk azt a személyt, akivel pártunk visszakapaszkodik a csúcsra és új időszámítást nyit Cironia történelmében.
Quentin Archer: Hölgyeim és Uraim, remek beszédeket hallottunk, pártunk legkiválóbb személyei léptek színpadra ma is. Most viszont Eljött az idő, hogy megválasszuk pártunk elnökjelöltjét. Nem is szaporítanám tovább a szót, ideje a lovak közé csapni és túlesni a történelmi szavazáson. Jöjjön az, amire hosszú hónapok óta vártunk mindannyian. A konvenció elnökeként szólítom sorban az egyes megyék küldöttjeit, arra kérem a szószólókat, hogy osszák meg velünk, miként döntöttek a delegátusok! Elsőként Belfort megyét kérdezem!
Belfort: Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót, örülünk, hogy egy ilyen alkalmas ember, mint amilyen West kormányzó lesz Cironia következő elnöke. A delegátusaink közül 141 delegátus támogatja René Westet, 3 delegátus Mike Jezzát.
Quentin Archer: Köszönöm Belfort megye. Most szólítom Burkhill megye delegátusát, hogy osszák meg velünk döntésüket.
Burkhill: Tisztelt Elnök Úr! Habár kis megye vagyunk, tudjuk, mennyire fontos minden egyes szavazat, és mennyire fontos, hogy René West legyen Cironia következő elnöke. 30 delegátusunk támogatja René West kormányzót. 2 Mike Jezza képviselőt
Quentin Archer: Köszönjük, most Clark megyén a sor!
Clark: Tisztelt Elnök Úr! Clark megye 40 delegátusa Cironia következő elnökét, René Westet támogatja.
Quentin Archer: Köszönjük Clark megye. Most Cook megye következik!
Cook: Tisztelt Elnök Úr! Megtisztelő, hogy egy megyénkbeli elnököl akkor, amikor megválasztjuk Cironia következő elnökét Cookból. Mind az 56 delegátusunk René West kormányzót támogatja.
Quentin Archer: Nagy megtiszteltetés ez számomra is Uraim, de nem állhatunk meg, Crowley megyét szólítom.
Crowley: Tisztelt Elnök Úr! Crowley megye, az ország első kaukuszhelyszínének a delegációja a következőképpen döntött: 59 delegátus René Westet, 5 delegátus Mike Jezzát támogatja
Quentin Archer: Köszönöm, most a denfieldi delegátust kérem, hogy ismertessék velünk döntésüket.
Denfield: Tisztelt Elnök Úr! Denfield, az egyik leginkább reformpártibb megye az egész országban, büszke, hogy részt vehet az elnökjelölő procedúrában. Ez mutatja, mennyire erős a demokráciánk. Denfield mind a 40 küldötte René Westet támogatja.
Quentin Archer: Köszönöm Denfield megye. Megkérném Eagle megyét, hogy adja le voksait.
Eagle: Tisztelt Elnök Úr! Eagle a nagyszerű Alderholt kormányzóval a vezetésével készen áll, hogy ismét győzelemre vigye a Pártunkat. Tudjuk és tiszteljük René West kormányzó munkásságát, hiszen a szomszédunk. Ennek is köszönhető, hogy 31 küldöttünk támogatja West kormányzót, 17 delegátus Mike Jezza képviselő mögött áll.
Quentin Archer: Köszönöm Eagle. Következzen az alelnökjelölt otthona, Edmund megye és delegációja.
Edmund: Tisztelt Elnök Úr! A nagyszerű Edmund megye, Martin Ricketts megyéje, aki hazánk legjelentősebb törvényhozóinak az egyike, és amely biztos győzelmet fog hozni, döntött: Mike Jezza kongresszusi képviselő 11 szavazatot kapott, René West kormányzó, Cironia következő elnöke 61 szavazatot kapott.
Quentin Archer: Köszönjük Edmund. Most szólítom a Garfield megyét, a mai esemény házigazdáját.
Garfield: Tisztelt Elnök Úr! Garfield, egy bennfentes megye, amely mindig meghatározza, ki nyer, és amely megye nélkül még reformer elnökjelölt nem nyert, kiváló farmerek, dolgozók és üzletemberek megyéje. A delegáció tagjai közül 5 küldött Mike Jezza képviselőt, 123 delegátus René West kormányzót támogatja.
Quentin Archer: Köszönjük Garfield. Nem kevésbé kisebb jelentőségű és méretű megye következik, Graham megyén a sor.
Graham: Tisztelt Elnök Úr! Graham, Cironia ékköve, amely otthont ad a mezőgazdaságnak, de vannak hatalmas gyáraink, kiváló egyetemeink, és olyan kiváló vezetőkkel büszkélkedhet, mint Bob Walsh kormányzó, George Lee szenátor, ma itt áll, hogy győzelemhez segítse a Reform Pártot.68 szavazatot kapott René West kormányzó, 36 Mike Jezza.
Quentin Archer: Köszönjük! Most következzen az apró, de annál jelentősebb Greene megye, a büszke dél része.
Greene: Tisztelt Elnök Úr! Greene nagysága nem fizikai méreteiben van. Nagyon fontos szerep hárul ránk, hogy a ciron családok asztalára, szekrényébe a legjobb anyagokból készült ételek és ruhaanyagok jussanak el, és olyan kiváló ember is Greene-ből jön, mint Jim Holsakamp szenátor. Greene megyében volt a legnagyobb a különbség az előválasztási versenyben, és ezt is mérlegelve mind a 40 küldött René Westet támogatja.
Quentin Archer: Felkérem Jefferson megyét, prezentálja szavazatait.
Jefferson: Tisztelt Elnök Úr! Jefferson a kék egeivel és zöld mezőivel a legszebb megyéink egyike, amely most felsorakozik René West mögött, aki Cironia következő elnöke lesz. Mind a 32 küldött Cook kormányzóját támogatja.
Quentin Archer: Maradunk délen, ugyanis Lassen megye a következő a sorban!
Lassen: Tisztelt Elnök Úr! Lassen eddig nem került a figyelem középpontjában, de reméljük, most sok minden változik, és képesek leszünk sikerre vinni az ügyünket. Mind a 40 delegátusunk René Westet támogatja.
Quentin Archer: Kívánom a legjobbakat Lassen megyének. Most viszont Legrand megyét kérem fel!
Legrand: Tisztelt Elnök Úr! Legrand megye egy fontos csatatérmegye lesz, amelyet meg kell nyernünk. A vidéki kistelepülések, az elővárosok és Bouyenne - ez mind Legrand. Megyénkben szuperszoros volt az előválasztási harc,és ezt most is így alakult: 61 delegátus René West kormányzó, 43 delegátus Mike Jezza képviselőt támogatja.
Quentin Archer: Köszönjük Legrand! Madison megye, Önöké a szó!
Madison: Tisztelt Elnök Úr! Stuart Hoyt megyéje vagyunk, és szerénytelenséggel jelenthetjük ki, ő a legjobb szenátusi többségi vezető, akit valaha kijelölt számunkra az Úr! A nyomdokain haladva ma 25 delegátus René Westet, 15 Mike Jezzát támogatja.
Quentin Archer: Köszönjük! Jöjjön a nyugati Monroe, Önöké a szó!
Monroe: Tisztelt Elnök Úr! A mi megyénk kicsi, de döntő szava lehet a végső győzelemben. Az utolsó időszakban sikerült sok szavazót elérnünk, részvételre csábítanunk, éppen ezért hiszünk, hogy győzhetünk. 24 küldött René Westet, 16 Mike Jezzát támogatja.
Quentin Archer: Köszönöm. Most szólítom a nagyszerű Oakland megyét, nemzetünk jelenlegi elnökének szülőföldjét.
Oakland: Tisztelt Elnök Úr! Ahogy 1950-ben, úgy tudjuk, hogy idén sikerül ismét pirosba borítani Oaklandet. Soha ennyi választó nem ment el szavazni az előválasztáson, mint korábban, ez okot ad a bizakodásra. 79 delegátus támogatja René Westet, 33 Mike Jezzát.
Quentin Archer: Köszönjük. Most következzen a konzervatív fellegvár, a nagyszerű Osborne megye.
Osborne: Tisztelt Elnök Úr! Köszöntöm a Konvenciót Cironia legpirosabb megyéjéből. Kétszer győztük már le a progresszívak elnökjelöltjét, és ezt most sem lesz másképpen. 39 delegátus támogatja Mike Jezzát, 41 delegátus Cironia következő elnökét, René Westet.
Quentin Archer: Most felkérem Pecksdale megyét, hogy ismertesse álláspontját.
Pecksdale: Tisztelt Elnök Úr! Pecksdale ugyan déli megye, de hiba azt gondolni, hogy nem tudunk nyerni, ahogy George Taylornak sikerült, úgy fog René Westnek! 2 delegátus támogatja Mike Jezzát, 70 Cironia következő elnökét, René Westet.
Quentin Archer: Ezzel René West hivatalosan is megszerezte a jelöléshez szükséges delegátusok számát, ami 813 fő volt. Ezzel hivatalosan is ő lesz pártunk elnökjelöltje az 1958. évi elnökválasztáson. De a procedúrán végig kell mennünk így Perry megyét kérem fel.
Perry: Tisztelt Elnök Úr! Perry megye, ahonnan Joe Harkley szenátor érkezik, az elmúlt években cserbenhagyatott a progresszívak által. Ideje visszavágnunk, győznünk kell! 32 küldöttünk Mike Jezzát támogatja.
Quentin Archer: Köszönjük Perry. Peterson megyéhez érkeztünk.
Peterson: Tisztelt Elnök Úr! Peterson, amely mindig kiáll a Reform Párt értékei mögött, ma is elhatározott, hogy konzervatív elnököt adjon az országnak. 17 delegátusunk Mike Jezzát, 47 delegátus Cironia következő elnökét, René Westet támogatja.
Quentin Archer: Most következik dicső nemzetünk fővárosa, Ridgefield CC.
Ridgefield CC: Ridgefield mindig fontos szerepet kapott, és ahogy eddig minden választáson, úgy most is a reformer jelölt mellé áll, és együtt le fogjuk győzni Thomas McDornish házelnököt is. 24 küldöttünk René Westet, Cironia következő elnökét támogatja.
Quentin Archer: Elérkeztünk az ország legnagyobb megyéjéhez, Unionhoz.
Union: Tisztelt Elnök Úr! Cironia legnagyobb megyéje, egyben George Taylor elnök megyéje, mindent megtesz, hogy legyőzzük a progresszívakat, és a President Palace újra reformer kézbe kerüljön.9 küldött Mike Jezzát, 151 küldött Cironia következő elnökét, René Westet támogatja.
Quentin Archer: Köszönjük Union. Elérkeztünk az utolsó megyéhez, felkérem Walker delegációját, hogy zárják szavazataikkal az elnökjelölő választást.
Walker: Tisztelt Elnök Úr! A nagyszerű Walker megye 3 küldötte Mike Jezzát, 53 küldötte pedig Mike Jezzát támogatja.
Quentin Archer: Köszönjük Walker. Az elnökjelölő választás végére értünk. Örömmel és hatalmas büszkeséggel jelenthetem be, hogy ezennel hivatalosan is René West, Cook megye kormányzója fogja képviselni a Reform Pártot, mint elnökjelölt. Az est zárásaképpen megválasztjuk az elnökjelölt mellett, az alelnökjelöltet is.Kérem a konvenció tagjait, hogy közfelkiáltással jelezzék szavazási szándékukat és hogy támogatják e Gregory McInnist, mint alelnökjelölt.
IGEN! IGEN! IGEN!
Quentin Archer: Köszönöm Hölgyeim és Uraim, megtisztelő volt ma az est házigazdájaként jelen lenni, a holnapi zárónap során számos további prominens tagja fog pártunknak színpadra lépni, egyben René West személyesen is beszédet fog mondani. A viszontlátásra.
Quentin Archer: Köszönjük képviselő, megtisztelő volt az Ön jelenléte is. Még mindig nem értünk a beszédek végére, a következő fellépő nem más, mint Gregory McInnis, pártunk alelnökjelöltje és a nagyszerű Edmund megye nagytiszteletű szenátora. McInnis szenátor, kérem, fáradjon a színpadra.
Gregory McInnis: Tisztelt Elnök Úr, Tisztelt Konvenció, Mélyen Tisztelt Delegátusok, Cironia!
Ma összegyűltünk, ahogy minden négy évben szoktunk, hogy megválasszuk a Reform Párt elnökjelöltjét, alelnökjelöltjét, meghatározzuk a Párt irányvonalát. Közhelyként hangozhat, de történelmi időket élünk. Az elmúlt időszakban mindenki számára világosság vált, hogy Cironia válaszúthoz érkezett: merre fejlődik tovább a társadalmunk? Miként tudjuk az erős gazdasági mutatókat (amelyet a Glover-adminisztráció George Taylortó örökölt meg), hogyan rendezzük a faji különbségeket, csatlakozzunk-e a világ fejlett részéhez. Két út van jelenleg: van a progresszív, akik négy éve nem találtak, nem tudtak, nem akartak megoldást találni azokra az égető problémákra, amelyeket említettem. A Reform Pártnak megvan a válasza ezekre kérdésekre, és van egy személy közöttünk, aki készen is áll arra, hogy megtalálja a legjobb válaszokat: René West cooki kormányzó. Cironia következő elnöke, René West határozott és karizmatikus vezetése alatt megoldásokat fog találni, és beírja magát a történelemkönyvekbe, én pedig szeretném segíteni ebben a nehéz, küzdelmes, ámde gyümölcsöző jövő megteremtésében, ezért alázattal elfogadom a Konvenció jelöltéségét az alelnökjelölti posztra.
Az elkövetkező időszakban mindent meg fogok tenni, hogy a lehető legnagyobb odaadással és munkabírással vegyem ki a részem a kampányban, és ezzel segítsem West kormányzó és a Reform Párt győzelmét. Rengeteg ügyünk van. A világot, és köztük az amerikai kontinenst egyre jobban fenyegeti a szovjet vörös vész, amire fel kell készülnünk. A Reform Párt szenátorának, a nagyszerű Joe Harkleynak a jóvoltából, született egy olyan méltányos törvény, amely számol a kommunista praktikákkal Cironián belül, és azokat felszámolja. De nem állhatunk meg a határainkon, fontos, hogy megakadályozzuk a szomszédos országokban is a térfoglalásukat. Mindennel segítenünk kell azoknak az államoknak, amelyek a diktatúrát kiépíteni akaró kommunistákkal küzdenek, ahogy egy jó szomszéd is segít. Nem azért, mert valamiféle számítás arra vezet minket, csak azért, mert így illik egy szomszéddal, ha bajba kerül. Vissza kell térnünk az Egyesült Nemzetek Szervezetébe, részt kell vennünk a prevenciós munkálatokban, és támogatni kell a demokratikus államok törekvését. Cironia függetlensége által vált naggyá, engedjük, hogy más is megtapasztalja ezt!
Ahogy nemcsak a külpolitika az, amely meghatározó, úgy belpolitikai szempontból is sok tennivalónk van. Folyamatosan figyelemmel kell kísérnünk a gazdasági mutatókat, hiszen egy kormányzat ezen keresztül tudja biztosítani a jólétet. A reformer többség okán sikerült a Taylor-adminisztrációt követően is biztosítani a gazdasági prosperitást, és ebben a jövőben sem lesz változás. Kiszámítható gazdaságpolitikára van szükség, és nem szabad megfeledkezni a fiskális egyensúly rendszeréről sem. Csak akkor tudunk fejlődni, ha egy családhoz hasonlóan, nem költünk annyit, amennyink nincs. Éppen ezért szükséges, hogy minden évben olyan költségvetési javaslat készüljön, amely nem hitelből akarja újraépíteni az országot, hanem képes saját erőforrásokra is támaszkodni. Növelni kell az állami bevételeket. Mindamellett hiszek benne, hogy a Reform Pártnak nyitottnak kell maradnia a hamis populizmus idején is, és nem hihetjük el, hogy a büntetővámok rendszerével erős országot lehet építeni. Hiszek a nyitott versenyben, hiszek benne, hogy nem kell azért senkit sem megbüntetni, hogy bebizonyítsuk, hogy a ciron kezek által készített termékek vannak ugyanolyan jók, mint bármi másik nemzeté.
Teendőnk van a társadalmi kérdésekben is. A Reform Pártnak létre kell hozni egy mozgalmat, amely kiáll az alapvető emberi jogok mellett. Elég volt abból, hogy emberi lényeket különböztessük meg a nemük, vallásuk és bőrszínük alapján, elég volt abból, hogy csendben tűrjük, hogy polgártársainkat, hozzánk hasonló cironokat nem vesznek emberszámba! A Glover-adminisztráció ezeket a folyamatokat látványosan elrejtette az avatatlan szemek előtt, és szemet hunyt a mindennapos megkülönböztetés mellett. Mi, akik büszkék vagyunk arra, hogy Abraham Lincoln pártja vagyunk, nem fogadhatjuk el. Minden egyes fórumon tiltakozni kell, minden egyes lehetőséget meg kell ragadni, hogy ezt megoldjuk. Itt az ideje minden politikusnak elmondani, hogy mit gondol a szegregációról, miért támogat olyan kormányzókat és szenátorokat, akik nem tekintik a saját szavazóikat egyenrangúnak és egyenjogúnak. Ezeket a kérdéseket fel fogjuk tenni!
Ciron polgártársaim!
A következő hónapok is mozgalmasak lesznek, és René West oldalán harcolni Cironiáért felemelő érzés lesz. Előtte korábban mindössze egyszer találkoztam Cook kormányzójával, amikor az első harcában személyesen is támogattam a velejéig korrupt, egyébként reformer kormányzó elleni előválasztási harcban, mert tudtam, hogy ő az a személy, aki képes lesz új megoldásokat adni. Nem is csalódtam, hiszen progresszív megyei tanáccsal dolgozva is képes volt Cookot fejlődésre bírni. Győzelmével Cironia is új utak felé tekinthet.
Novemberben győzni fogunk!
Isten áldja Cironiát, Isten áldja Önöket!
Sam Torrington:
Tisztelt Konvenció, Kedves Delegátusok!
A ma egy újabb fontos nap a Reform Párt és a Nemzet életében, mert ma megválasztjuk azt az embert, aki novemberben a szavazólapon fogja képviselni minden megyében, minden településen a pártunkat, és aki Cironia harmadik elnöke lesz: René Westet. Cook kormányzója sikeres megyei munkásságával megmutatta, hogy képes tenni a ciron középosztályért, az elesettekért, és mindamellett, hogy elítéli a politikai szélsőségeket, erőfeszítéseket is tesz azért, hogy visszaszorítsa őket. West kormányzóval személyesen még nem találkoztam, de a programja megfogott, hiteles volt, éppen ezért döntöttem úgy, hogy a kezdetekben támogatni fogom.
Hiszek azokban az értékekben, amelyeket West kormányzó a magáénak érez, de hiszek abban is, hogy képes kétpárti egyeztetések mentén olyan nagy horderejű társadalmi kérdésekben is megoldást találni, amelyet az előző négy évben nem sikerült. Mindenki tudja, hogy én, amióta képviselő vagyok, próbálok a progresszív barátainkkal közös megoldásokat találni a Nemzet előtt álló kihívásokra. Ez most sem lesz másképp, csak remélem, hogy ezt a következő négy évben már West elnök oldalán tehetem meg.
Ma itt vagyunk az ország egyik legnagyobb városában, Columbiában. Itt vagyunk Garfieldben, amely az ország egyik legnagyobb megyéje, amely el fogja dönteni, hogy ki legyen Cironia következő elnöke. Adjanak a lelkesedésükből az itt élőknek, mutassuk meg, hogy tudunk győzni!
Köszönöm, Isten áldja meg Cironiát!
Most pedig átveszem az elnöki teendőket a mai napra, és a színpadra szólítom Garfield megye reformer kormányzóját, Nicholas Mulligant.
Nicholas Mulligan: Két éve van szerencsém a kormányzói teendőket ellátni Garfield megyében. És bizony a magam bőrén tapasztalhattam meg, hogy micsoda embert próbáló feladat egy megyét a megfelelő irányba terelni, hogy micsoda felelősség is emberek ezreinek a sorsa felett őrt állni. René West ezt teszi immáron 6 esztendeje, és nála kevés sikeresebb kormányzó akad jelenleg az országban. Népszerűsége töretlen, választást még sosem veszített, olyan személy, aki egyszerre lesz képes a párt támogatásával megszólítani a jobboldal teljes spektrumát, a mérsékelt, a bizonytalan és a baloldali szavazókat egyaránt. Egy ilyen jelölt valódi kincs és egyértelmű esélyese az őszi választásoknak, márpedig a Reform Párt célja a kormányváltás, ezt pedig a legesélyesebb jelölttel próbálhatjuk meg szűk 4 hónap múlva. René West eddig sem okozott csalódást és ezután sem fog, Cironia pedig ígéretes 4 esztendőnek nézhet majd vezetésével elébe.
Sam Torrington: Köszönjük, kormányzó. Most következzék Garfield kiváló szenátora, aki megválasztása óta sokat tett az itt élőkért, aki képes volt legyőzni egy hivatalban lévő progresszív szenátort, miközben Ed Glover könnyedén nyerte az itteni elektorokat. Következzék Pat Landford.
Pat Landford: Elnök Úr, Barátaim!
Először is engedjék meg, hogy köszönetet mondjak a Reform Párt Nemzeti Bizottságának, amiért Garfield megyét választotta a konvenció helyszínéül, ez egy fontos és örömteli pillanat, hiszen megmutatja, hogy a Reform Pártnak milyen fontos Cironia legszebb megyéje. Ne legyen senkinek se kétsége abban, hogy a megye döntő lesz a győzelembe. Ha visszapörgetjük az időt, akkor világosan láthatjuk, hogy csak akkor adott Cironia reformer elnököt az országnak, ha az győzni tudott itt. Ezért elkerülhetetlen, hogy René West is hozza ezt a fontos csatatérmegyét.
Hogy alkalmas-e erre a feladatra? A lehető legteljesebb mértékben. René West Cook megye kormányzójaként már megmutatta, hogy érdekli a ciron vidék problémái, hogy nem hátrál meg semmiféle kihívástól, hogy fontos neki a mezőgazdaság, a városok virágzása és az ipar is. Ma ő az, aki képviselni tudja a vidéki Cironiát a President Palace-ban. Négy évvel ezelőtt ez a megye is Ed Gloverre voksolt. Na és volt haszna belőle? A hivatalban lévő elnök a kisujját se mozdította az itt élők élethelyzetének a javítására, számára fontosabb volt a szakszervezetek védelme, mint a ciron vidék modernizálása. Minden olyan döntés, amely pozitívan befolyásolta a vidéki életet, az hozzánk reformpárti szenátorokhoz és képviselőkhöz kötődik. Mi fogadtunk el olyan törvényeket, amelyek egyszerűsítették az adózást, lehetőséget biztosítottak a farmereknek és a helyi vállalkozóknak a bővülésre, növelték a vidéki munkahelyeket.
Ma a progresszívak megválasztott elnöke ugyanúgy segítséget ígér, ahogy négy éve Glover tette. Vajon hihetünk neki? Vajon elhihetjük, hogy most valaki más jön, aki átalakítja a progresszív gondolkodást? Kötve hiszem, ugyanis Harvey Dent elnökjelölt mögött ott a teljes progresszív vezetés, ott van Ed Glover elnök is. Kell ennél több? Kötve hiszem. Ha valódi változást szeretnénk, akkor támogassuk a West-McInnis párost, támogassuk őket a holnapi szavazáson, és alkossunk egy olyan programot, amely sikerre viszi Cironiát.
Köszönöm a lehetőséget!
Sam Torrington: Köszönjük Landford szenátornak, most Barnabus Rodney, Osborne szenátora következik.
Barnabus Rodney: Tisztelt Konvenció, kedves kollégák. Nem tudok szörnyűbbet elképzelni annál, hogy egy hazugságokkal és hamis ígéretekkel tarkított progresszív ciklus után egy Harvey Denthez hasonló ridgefieldi simabeszédű liberális báb folytassa a baloldal passzív ámokfutását. Ezt meg kell akadályoznunk. Talán nem mindenki szerint René West kormányzó és politikája az ideális, de a nép körében elfogadott, a nép bizalmát és támogatását élvezi, így nincs jogunk megkérdőjelezni mindezt, muszáj és kötelességünk beállni a sorba és közös erővel dolgozni a kormányváltáson. Ha pártunk elnökjelöltjét René Westnek hívják, akkor úgy legyen, de a széthúzás időszakát mindenkinek félre kell tenni végre, mert most a feladat súlya alatt vagy mind megrogyunk, vagy közös erővel emeljük a magasba. Részemről támogatom René West kormányzót, ha ez kell ahhoz, hogy Cironia végre méltó elnököt és kormányt kapjon.
Sam Torrington: Köszönjük. Most átadom a szót Jason Chaffee belforti képviselőnek.
Jason Chaffee: Tisztelt Elnök Úr, Tisztelt Konvenció! Megtisztelő itt állni, Önök előtt, hiszen ez a legnagyobb és a legfontosabb fórum, amely ítéletet mondhat a politikusi munkámról, és amely kijelöli a ciron konzervativizmus jövőjét. Az előválasztások során Mike Jezza jelöltségét támogattam, és sokan vannak itt, akik MJ-t látnák most szívesen a Párt elnökjelöltjének. Én is közéjük tartozok. De a szavazók döntöttek, és MJ ezt tiszteletben tartva, saját maga lépett vissza, arra kérve a támogatóit, hogy segítsék mindenben Cironia következő elnökének, René Westnek a kampányát. Ma azért állok itt, hogy bejelentsem: én is támogatom René Westet.
Ő az, aki elhozhatja az új Cironiát, ő az, aki képes lesz az országot új irányba vinni, miután a Progresszív Párt elfelejtette mi a dolga: az elmúlt két évben, mióta ők vezetik a Képviselőházat, egyetlen fontos törvényjavaslat nem került napirendre, McDornish házelnök pedig csak passzív szemlélője az egésznek.
Segítsük René Westet, és szerezzük vissza a Képviselőházat!
Isten áldja Önöket!
Sam Torrington: Köszönjük, most Crowley szenátora, Rufus Blackburn következik, köszöntsük nagy szeretettel.
Rufus Blackburn: Egy sorsfordító szavazás során fel kell tennünk magunknak a kérdést. Milyen is az ideális vezető, a tökéletes elnök? Fontos, hogy legyen eltökélt, elhivatott, nagy tapasztalattal és széles látókörrel, megfelelő kompetenciával. Legyen képes a kompromisszumokra, legyen magas diplomáciai érzéke, legyen karizmatikus, rendelkezzen kiemelkedő retorikai képességekkel. Fontos, hogy meglegyen benne az a bizonyos vezetői véna. Fontos, hogy az emberek szemében hiteles legyen, őszinte és elfogadott. Olyan elnök kell, akinek világos koncepciója van egy ország vezetésére, aki érti, látja és képes is kezelni az átlagemberek problémáit. Én úgy látom, René West az elmúlt 6 évben újra és újra bizonyította, hogy ezen kívánalmak és kvalitások bizony meg vannak neki, tehát nincs semmi, ami ellene szólna. Nem csak a konvención, hanem majd a választás napján sem. Én teljes mellszélességgel állok René West mellé és ezt kérem minden ciron polgártól is. Köszönöm!
Sam Torrington: Köszönöm, most Thomas Levin, a Reform Párt Kongresszusi Kampánybizottságának az elnöke következik.
Thomas Levin: Tisztelt Konvenció, Columbia!
A mai nap egy fontos vezérfonal lesz országunk történelmében, hiszen most itt, ezekben a pillanatokban is arra kérjük a delegációkat, hogy támogassák Cironia jövőbeni elnökének a jelöltségét. Igen, biztos vagyok benne, hogy René West meg fogja nyerni a választásokat, hiszen minden jó dolog, ami az országgal történt az elmúlt években, a Reform Párt eredménye. A képviselőházi progresszívak semmit nem tettek azért, hogy az általuk képviselt programot legalább megpróbálják végrehajtani. Nem akartak tárgyalnak, nem akarnak semmit sem csinálni. De igen, a kommunistákat amnesztiában részesíteni. Micsoda gyalázat ez, Tisztelt Elnök Úr! Micsoda gyalázat!
Thomas McDornish házelnök ahelyett, hogy a törvénykezési munkát segítette volna, sorra a kommunistákat kevésbé degradáló kijelentésekre ragadtatta el magát, a végén odajutott, hogy a kommunista eszme nem is káros. De, Barátaim, káros, és West elnökjelölttel karöltve nekünk az a feladatunk, hogy visszahódítsuk a Képviselőházat, ezzel segítve a West-adminisztráció jövőbeni munkáját.
Köszönöm.
Sam Torrington: Jasmin Payne monroe-i kormányzóé a szó.
Jasmin Payne: Köszöntöm a Reform Párt minden tagját. Tudják, én az ország egyik legkisebb megyéjének kormányzójaként vagyok most jelen. Egy olyan megye vezetőjeként, ahol egyértelmű a progresszív jelöltek fölénye. És mégis ez a szép a demokráciában. Mindenféle előzetes esély ellenére, lehetünk az ország egyik legkisebb megyéje, mégis könnyen lehet, hogy a végén a mi szavunk fog dönteni. Elképelhető, hogy a végén a napsütötte Monroe megye lesz a mérleg nyelve. Mert a mi szavazatunk is ugyanannyit számít, min bárki másé. És én nagyon bízok benne, hogy a végén Monroe megye támogatásának is hála, de René West lesz nemzetünk harmadik elnöke. Harvey Dent túlontúl tapasztalatlan, emellett nem győztes alkat. Nekünk most egy karizmatikus, vezérszerepre született elnökre van szükségünk, ez pedig nem is kérdés, hogy a jelölteket összehasonlítva René West. Monroe polgárait éppen ezért buzdítom a szavazáson való részvételre, mert csak így lehet elérni, hogy az arra leginkább méltó és rátermett vezető irányítsa a következő ciklusban az országot.
Sam Torrington:
Tisztelt Konvenció, Kedves Delegátusok!
A ma egy újabb fontos nap a Reform Párt és a Nemzet életében, mert ma megválasztjuk azt az embert, aki novemberben a szavazólapon fogja képviselni minden megyében, minden településen a pártunkat, és aki Cironia harmadik elnöke lesz: René Westet. Cook kormányzója sikeres megyei munkásságával megmutatta, hogy képes tenni a ciron középosztályért, az elesettekért, és mindamellett, hogy elítéli a politikai szélsőségeket, erőfeszítéseket is tesz azért, hogy visszaszorítsa őket. West kormányzóval személyesen még nem találkoztam, de a programja megfogott, hiteles volt, éppen ezért döntöttem úgy, hogy a kezdetekben támogatni fogom.
Hiszek azokban az értékekben, amelyeket West kormányzó a magáénak érez, de hiszek abban is, hogy képes kétpárti egyeztetések mentén olyan nagy horderejű társadalmi kérdésekben is megoldást találni, amelyet az előző négy évben nem sikerült. Mindenki tudja, hogy én, amióta képviselő vagyok, próbálok a progresszív barátainkkal közös megoldásokat találni a Nemzet előtt álló kihívásokra. Ez most sem lesz másképp, csak remélem, hogy ezt a következő négy évben már West elnök oldalán tehetem meg.
Ma itt vagyunk az ország egyik legnagyobb városában, Columbiában. Itt vagyunk Garfieldben, amely az ország egyik legnagyobb megyéje, amely el fogja dönteni, hogy ki legyen Cironia következő elnöke. Adjanak a lelkesedésükből az itt élőknek, mutassuk meg, hogy tudunk győzni!
Köszönöm, Isten áldja meg Cironiát!
Most pedig átveszem az elnöki teendőket a mai napra, és a színpadra szólítom Garfield megye reformer kormányzóját, Nicholas Mulligant.
Nicholas Mulligan: Két éve van szerencsém a kormányzói teendőket ellátni Garfield megyében. És bizony a magam bőrén tapasztalhattam meg, hogy micsoda embert próbáló feladat egy megyét a megfelelő irányba terelni, hogy micsoda felelősség is emberek ezreinek a sorsa felett őrt állni. René West ezt teszi immáron 6 esztendeje, és nála kevés sikeresebb kormányzó akad jelenleg az országban. Népszerűsége töretlen, választást még sosem veszített, olyan személy, aki egyszerre lesz képes a párt támogatásával megszólítani a jobboldal teljes spektrumát, a mérsékelt, a bizonytalan és a baloldali szavazókat egyaránt. Egy ilyen jelölt valódi kincs és egyértelmű esélyese az őszi választásoknak, márpedig a Reform Párt célja a kormányváltás, ezt pedig a legesélyesebb jelölttel próbálhatjuk meg szűk 4 hónap múlva. René West eddig sem okozott csalódást és ezután sem fog, Cironia pedig ígéretes 4 esztendőnek nézhet majd vezetésével elébe.
Sam Torrington: Köszönjük, kormányzó. Most következzék Garfield kiváló szenátora, aki megválasztása óta sokat tett az itt élőkért, aki képes volt legyőzni egy hivatalban lévő progresszív szenátort, miközben Ed Glover könnyedén nyerte az itteni elektorokat. Következzék Pat Landford.
Pat Landford: Elnök Úr, Barátaim!
Először is engedjék meg, hogy köszönetet mondjak a Reform Párt Nemzeti Bizottságának, amiért Garfield megyét választotta a konvenció helyszínéül, ez egy fontos és örömteli pillanat, hiszen megmutatja, hogy a Reform Pártnak milyen fontos Cironia legszebb megyéje. Ne legyen senkinek se kétsége abban, hogy a megye döntő lesz a győzelembe. Ha visszapörgetjük az időt, akkor világosan láthatjuk, hogy csak akkor adott Cironia reformer elnököt az országnak, ha az győzni tudott itt. Ezért elkerülhetetlen, hogy René West is hozza ezt a fontos csatatérmegyét.
Hogy alkalmas-e erre a feladatra? A lehető legteljesebb mértékben. René West Cook megye kormányzójaként már megmutatta, hogy érdekli a ciron vidék problémái, hogy nem hátrál meg semmiféle kihívástól, hogy fontos neki a mezőgazdaság, a városok virágzása és az ipar is. Ma ő az, aki képviselni tudja a vidéki Cironiát a President Palace-ban. Négy évvel ezelőtt ez a megye is Ed Gloverre voksolt. Na és volt haszna belőle? A hivatalban lévő elnök a kisujját se mozdította az itt élők élethelyzetének a javítására, számára fontosabb volt a szakszervezetek védelme, mint a ciron vidék modernizálása. Minden olyan döntés, amely pozitívan befolyásolta a vidéki életet, az hozzánk reformpárti szenátorokhoz és képviselőkhöz kötődik. Mi fogadtunk el olyan törvényeket, amelyek egyszerűsítették az adózást, lehetőséget biztosítottak a farmereknek és a helyi vállalkozóknak a bővülésre, növelték a vidéki munkahelyeket.
Ma a progresszívak megválasztott elnöke ugyanúgy segítséget ígér, ahogy négy éve Glover tette. Vajon hihetünk neki? Vajon elhihetjük, hogy most valaki más jön, aki átalakítja a progresszív gondolkodást? Kötve hiszem, ugyanis Harvey Dent elnökjelölt mögött ott a teljes progresszív vezetés, ott van Ed Glover elnök is. Kell ennél több? Kötve hiszem. Ha valódi változást szeretnénk, akkor támogassuk a West-McInnis párost, támogassuk őket a holnapi szavazáson, és alkossunk egy olyan programot, amely sikerre viszi Cironiát.
Köszönöm a lehetőséget!
Sam Torrington: Köszönjük Landford szenátornak, most Barnabus Rodney, Osborne szenátora következik.
Barnabus Rodney: Tisztelt Konvenció, kedves kollégák. Nem tudok szörnyűbbet elképzelni annál, hogy egy hazugságokkal és hamis ígéretekkel tarkított progresszív ciklus után egy Harvey Denthez hasonló ridgefieldi simabeszédű liberális báb folytassa a baloldal passzív ámokfutását. Ezt meg kell akadályoznunk. Talán nem mindenki szerint René West kormányzó és politikája az ideális, de a nép körében elfogadott, a nép bizalmát és támogatását élvezi, így nincs jogunk megkérdőjelezni mindezt, muszáj és kötelességünk beállni a sorba és közös erővel dolgozni a kormányváltáson. Ha pártunk elnökjelöltjét René Westnek hívják, akkor úgy legyen, de a széthúzás időszakát mindenkinek félre kell tenni végre, mert most a feladat súlya alatt vagy mind megrogyunk, vagy közös erővel emeljük a magasba. Részemről támogatom René West kormányzót, ha ez kell ahhoz, hogy Cironia végre méltó elnököt és kormányt kapjon.
Sam Torrington: Köszönjük. Most átadom a szót Jason Chaffee belforti képviselőnek.
Jason Chaffee: Tisztelt Elnök Úr, Tisztelt Konvenció! Megtisztelő itt állni, Önök előtt, hiszen ez a legnagyobb és a legfontosabb fórum, amely ítéletet mondhat a politikusi munkámról, és amely kijelöli a ciron konzervativizmus jövőjét. Az előválasztások során Mike Jezza jelöltségét támogattam, és sokan vannak itt, akik MJ-t látnák most szívesen a Párt elnökjelöltjének. Én is közéjük tartozok. De a szavazók döntöttek, és MJ ezt tiszteletben tartva, saját maga lépett vissza, arra kérve a támogatóit, hogy segítsék mindenben Cironia következő elnökének, René Westnek a kampányát. Ma azért állok itt, hogy bejelentsem: én is támogatom René Westet.
Ő az, aki elhozhatja az új Cironiát, ő az, aki képes lesz az országot új irányba vinni, miután a Progresszív Párt elfelejtette mi a dolga: az elmúlt két évben, mióta ők vezetik a Képviselőházat, egyetlen fontos törvényjavaslat nem került napirendre, McDornish házelnök pedig csak passzív szemlélője az egésznek.
Segítsük René Westet, és szerezzük vissza a Képviselőházat!
Isten áldja Önöket!
Sam Torrington: Köszönjük, most Crowley szenátora, Rufus Blackburn következik, köszöntsük nagy szeretettel.
Rufus Blackburn: Egy sorsfordító szavazás során fel kell tennünk magunknak a kérdést. Milyen is az ideális vezető, a tökéletes elnök? Fontos, hogy legyen eltökélt, elhivatott, nagy tapasztalattal és széles látókörrel, megfelelő kompetenciával. Legyen képes a kompromisszumokra, legyen magas diplomáciai érzéke, legyen karizmatikus, rendelkezzen kiemelkedő retorikai képességekkel. Fontos, hogy meglegyen benne az a bizonyos vezetői véna. Fontos, hogy az emberek szemében hiteles legyen, őszinte és elfogadott. Olyan elnök kell, akinek világos koncepciója van egy ország vezetésére, aki érti, látja és képes is kezelni az átlagemberek problémáit. Én úgy látom, René West az elmúlt 6 évben újra és újra bizonyította, hogy ezen kívánalmak és kvalitások bizony meg vannak neki, tehát nincs semmi, ami ellene szólna. Nem csak a konvención, hanem majd a választás napján sem. Én teljes mellszélességgel állok René West mellé és ezt kérem minden ciron polgártól is. Köszönöm!
Sam Torrington: Köszönöm, most Thomas Levin, a Reform Párt Kongresszusi Kampánybizottságának az elnöke következik.
Thomas Levin: Tisztelt Konvenció, Columbia!
A mai nap egy fontos vezérfonal lesz országunk történelmében, hiszen most itt, ezekben a pillanatokban is arra kérjük a delegációkat, hogy támogassák Cironia jövőbeni elnökének a jelöltségét. Igen, biztos vagyok benne, hogy René West meg fogja nyerni a választásokat, hiszen minden jó dolog, ami az országgal történt az elmúlt években, a Reform Párt eredménye. A képviselőházi progresszívak semmit nem tettek azért, hogy az általuk képviselt programot legalább megpróbálják végrehajtani. Nem akartak tárgyalnak, nem akarnak semmit sem csinálni. De igen, a kommunistákat amnesztiában részesíteni. Micsoda gyalázat ez, Tisztelt Elnök Úr! Micsoda gyalázat!
Thomas McDornish házelnök ahelyett, hogy a törvénykezési munkát segítette volna, sorra a kommunistákat kevésbé degradáló kijelentésekre ragadtatta el magát, a végén odajutott, hogy a kommunista eszme nem is káros. De, Barátaim, káros, és West elnökjelölttel karöltve nekünk az a feladatunk, hogy visszahódítsuk a Képviselőházat, ezzel segítve a West-adminisztráció jövőbeni munkáját.
Köszönöm.
Sam Torrington: Jasmin Payne monroe-i kormányzóé a szó.
Jasmin Payne: Köszöntöm a Reform Párt minden tagját. Tudják, én az ország egyik legkisebb megyéjének kormányzójaként vagyok most jelen. Egy olyan megye vezetőjeként, ahol egyértelmű a progresszív jelöltek fölénye. És mégis ez a szép a demokráciában. Mindenféle előzetes esély ellenére, lehetünk az ország egyik legkisebb megyéje, mégis könnyen lehet, hogy a végén a mi szavunk fog dönteni. Elképelhető, hogy a végén a napsütötte Monroe megye lesz a mérleg nyelve. Mert a mi szavazatunk is ugyanannyit számít, min bárki másé. És én nagyon bízok benne, hogy a végén Monroe megye támogatásának is hála, de René West lesz nemzetünk harmadik elnöke. Harvey Dent túlontúl tapasztalatlan, emellett nem győztes alkat. Nekünk most egy karizmatikus, vezérszerepre született elnökre van szükségünk, ez pedig nem is kérdés, hogy a jelölteket összehasonlítva René West. Monroe polgárait éppen ezért buzdítom a szavazáson való részvételre, mert csak így lehet elérni, hogy az arra leginkább méltó és rátermett vezető irányítsa a következő ciklusban az országot.
David J. Coleman
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Vendégeink! Elérkeztünk a Progresszív Nemzeti Konvenció utolsó napjának beszédeihez. Elsőként szólítom a pódiumra Jamie Hyneman többségi vezető-helyettest!
Jamie Hyneman
Tisztelt jelenlévők, tisztelt támogatók!
Az elmúlt napokban sok mindent hallhattunk a jövőről, de fontos azt is látni miből indulunk ki. Az elmúlt két év a változás kora volt. A törvényhozás az előző két évében aktívabb, volt mint bármikor. A megyéknek a törvény egyre több lehetőséget ad, hogy a helyi kérdésekben önmaguk hozzanak döntéseket. Fejlődött az oktatás, a gazdaság, a közbiztonság, az egészségügy. Sokat dolgoztunk, a Képviselőház olyan aktivitást mutatott, mint még egyetlen kétéves ciklusban kell.
A munkát folytatni kell. Olyan emerekre van szükség, akik tovább viszik az aktív munkát, folytattják a megkezdett reformokat. Ilyen emberekre van szükség a törvényhozásban és ilyen emberekre van szükség a kormányban is. Harvey Dent képes a jó dolgokat megtartani, a szükséges reformokat végrehajtani és tovább folytatni a fejlődés útján megkezdett irányvonalat. Harvey Dent programja, víziója és személyisége is alkalmassá teszi őt az ország vezetésére és támogatni fogom őt mind itt és a törvényhozásban is. Tegyenek így Önök is!
David J. Coleman
Köszönjük, Jamie! A mai nap második felszólalója nem más, mint a Progresszív Nemzeti Bizottság elnöke, Shimon Batel. Kérem elnök urat, ossza meg velünk gondolatait!
Shimon Batel
Tisztelt párttárasaim, tisztelt progresszív nemzeti konvenció!
Azt gondolom, hogy ha volt történelmi pillanata a Progresszív Pártnak, akkor ez a konvenció annak minősül! Öröm látni, hogy egy ilyen sokszínű politikai erő egy közös céltól vezérelve képes gyakorlatilag teljes egységet alkotva beállni egy olyan ember mögé, aki minden olyan kompetenciának birtokában van, amellyel egy erősebb, egységesebb és igazságosabb Ciron Köztársaság felé mozdíthatja el hazánkat. Bebizonyítottuk, hogy nem számít, hogy ki északi, ki déli, ki színesbőrű, ki fehér kékgalléros, mindannyian azt szeretnénk, hogy pozitív irányú változások történjenek országunkban. Szeretnénk, ha a józan ész és a szolidaritás időszaka köszöntene ránk. Harvey Dent véleményem szerint remek vezetője lesz Cironiának, minden esély adott ahhoz, hogy belőle váljon a legrátermettebb elnökünk!
Jómagam négy éve vezetem a Progresszív Nemzeti Bizottságot, amely egy rendkívül megtisztelő feladat volt. Ezalatt az idő alatt rengeteget változott a politikai helyzet. Az viszont egészen biztos, hogy pártunk ma legalább olyan egységes, mint volt négy éve és én azt szeretném, ha ez így is maradna! Hogyha Önök is ezt szeretnék, akkor nincs más hátra, támogassák Harvey Dentet, álljanak be kampánycsapatába és beszéljék rá a szomszédjaikat is, hogy ő a legalkalmasabb jelölt. A ciron emberek híresek arról, hogy ha összefognak, akkor bármire képesek. Legyen ez most is így! Köszönöm, hogy meghallgattak, hajrá Harvey!
David J. Coleman
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Most pedig következzen a Progresszív Párt megválasztott elnökjelöltje, a Ciron Köztársaság következő Elnöke, Mr. Harvey Dent!
Harvey Dent
Tisztelt Konvenció, tisztelt képviselők és szenátorok! Tisztelt aktivisták és támogatók! Kedves párttársaim és minden ciron ember!
Először is az első nagyon fontos protokolláris eseménynek szeretnék helyt adni a beszédemben. Köszönöm a Párt jelöltését az elnöki pozícióra, azt tisztelettel, alázattal és a felelősség teljes tudatában elfogadom. Ígérem, hogyha nem is nyerem meg a választást, a kampányommal, programommal nem fogok csalódást okozni.
Az elnökjelöltség egy nagyon felelősségteljes feladat és igen megtisztelő ezt a címet viselni. Fontos, hogy a jelölt kampánya se okozzon csalódást. Kampányomról három dolgot ígérhetek meg: aktív, tisztelettudó és szakmai kampányom lesz. Aktív kampányt fogok folytatni és szeretnék minden megyében többtelepülésre is ellátogatni szeretném, ha a kampány az emberekről szólna és szeretném közel hozni őket a kampányhoz. Tisztelettudó és szakmai kampányt szeretnék folytatni: nem ellenfelemmel fogok foglalkozni, nem fogom ellenfelemet személyében támadni, kampányom legfőbb célja az lesz, hogy programomat minden ember megismerje és meggyőzzem őket, hogy ez a program képes lesz a következő ciklusban az országot a fejlődés útján vinni.
De mire is gondolok ez alatt. Először is fontos az országvízió, melyet én képviselek: úgy vélem országunknak egy vezetője van és a döntést neki kell meghoznia, de a döntésnek nem egyszemélyinek kell lennie. A felelős vezető a döntéseit a tanácsok meghallgatása után, az érveket mérlegelve hozza meg. Olyan elnöknek kell vezetni az országot, aki tisztában van a neki tanácsokat adók motivációival, aki képes meghozni megfelelő időben a döntéseket és képes vállalni érte a felelősséget. Olyan vezetőre van szükség, aki értékeit szem előtt tartva vezeti az országot, de képes a megfelelő kompromisszumokra az ország érdekében. Olyan vezetőre van szükség, aki tisztában van hátrányaival és előnyeivel és képe az előnyeit kiaknázva a hátrányokat elnyomni. Olyan vezetőre van képes hosszútávon látni a dolgokat, de tudja, hogy az ideje véges.
Tisztelt hallgatóság, kedves ciron emberek! Milyen országot akarunk építeni a következő években?
Olyan országot szeretnék építeni, mely nyitott a világ problémáira és részt kíván venni a problémák megoldásában. Aki képes meghallgatni másokat és segíteni neki, de képes a sajátérdekeit és képviselni és érvényre juttatni, ugyanakkor látja mikor felesleges a harc. Képesnek kell lennünk együtt élni és együtt dolgozni másokkal, képesnek kell együttműködni sok területen: oktatás, tudomány, biztonság, gazdaság, diplomácia. Olyan területeke, melyekkel mások segítségét saját előnyünkre fordíthatjuk és segíthetünk azoknak, akik igénylik és elmaradottabbak.
De nem mindenki érdemli meg a segítséget. Nem szabad olyan politikai berendezkedéseket támogatnunk, mely az elnyomásra épít, nem szabad a diktatúrákat hatlomba segíteni és hatalomba tartani, még ha ez nekünk némi gazdasági lemondással is jár. Nem szabad közösködni azon rendszerekkel, melyek nem tisztelik a szabadság és egyenlőség elveit. De belföldön sem szabad engedni elburjánzani azokat, akik kifacsart ideológiákkal szeretnék a demokratikus hagyományainkat elnyomni. Cironia a jog országa, ahol mindenkire egyformán érvényesek a törvények és a törvényeknek érvényt kell szerezni, ha kell erővel is.
Az országnak egységesnek kell lennie, de fel kell ismernünk a különbségeinket is. Cironia-ban sem mindenki egyforma, nem egy homogén masszát alkotunk. Mindenkinek meg kell adni a lehetőséget erősségének kiaknázására és gyengeségeinek ledolgozására. Az oktatás és tudomány olyan kitörési lehetőséget kell nyújtson, akik élni akarnak a lehetősséggel. Lehetőséget kell adni mindenkinek, aki dolgozni akar, és lehetőséget kell adni mindenkinek arra, aki vállalkozni akar. Cironia-t a lehetőségek országává kell tenni: aki képes indítson vállalkozást, aki munkát keres, dolgozhasson, aki külföldön akar tanulni, az kimehessen, aki tudományos áttörést akar hozni, beindíthassa kutatását.
Országunkat tudásunkra, erőnkre és hagyományainkra kell építeni. Tisztelni kell a hagyományokat, tanulnia a régi hibákból, megtartani azokat a hagyományokat, melyek tiszteletreméltók és megreformálni azt, ami szükséges. Gazdaságunkat tovább kell erősíteni, a vidéket fejleszteni, az oktatást modernizálni a közbiztonságot megerősíteni, és mindenkinek biztosítani a megfelelő egészséghez való jogot. De ezt nem tudom egyedül elérni, ehhez szükség van a szövetségre. Szövetségre a törvényhozással, szövetségre a megyékkel, szövetségre a két párt között, és nem utolsó sorban szövetségre az emberekkel!
Építsük fel együtt a Ciron Szövetséget!
David J. Coleman
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Vendégeink! Elérkeztünk a Progresszív Nemzeti Konvenció utolsó napjának beszédeihez. Elsőként szólítom a pódiumra Jamie Hyneman többségi vezető-helyettest!
Jamie Hyneman
Tisztelt jelenlévők, tisztelt támogatók!
Az elmúlt napokban sok mindent hallhattunk a jövőről, de fontos azt is látni miből indulunk ki. Az elmúlt két év a változás kora volt. A törvényhozás az előző két évében aktívabb, volt mint bármikor. A megyéknek a törvény egyre több lehetőséget ad, hogy a helyi kérdésekben önmaguk hozzanak döntéseket. Fejlődött az oktatás, a gazdaság, a közbiztonság, az egészségügy. Sokat dolgoztunk, a Képviselőház olyan aktivitást mutatott, mint még egyetlen kétéves ciklusban kell.
A munkát folytatni kell. Olyan emerekre van szükség, akik tovább viszik az aktív munkát, folytattják a megkezdett reformokat. Ilyen emberekre van szükség a törvényhozásban és ilyen emberekre van szükség a kormányban is. Harvey Dent képes a jó dolgokat megtartani, a szükséges reformokat végrehajtani és tovább folytatni a fejlődés útján megkezdett irányvonalat. Harvey Dent programja, víziója és személyisége is alkalmassá teszi őt az ország vezetésére és támogatni fogom őt mind itt és a törvényhozásban is. Tegyenek így Önök is!
David J. Coleman
Köszönjük, Jamie! A mai nap második felszólalója nem más, mint a Progresszív Nemzeti Bizottság elnöke, Shimon Batel. Kérem elnök urat, ossza meg velünk gondolatait!
Shimon Batel
Tisztelt párttárasaim, tisztelt progresszív nemzeti konvenció!
Azt gondolom, hogy ha volt történelmi pillanata a Progresszív Pártnak, akkor ez a konvenció annak minősül! Öröm látni, hogy egy ilyen sokszínű politikai erő egy közös céltól vezérelve képes gyakorlatilag teljes egységet alkotva beállni egy olyan ember mögé, aki minden olyan kompetenciának birtokában van, amellyel egy erősebb, egységesebb és igazságosabb Ciron Köztársaság felé mozdíthatja el hazánkat. Bebizonyítottuk, hogy nem számít, hogy ki északi, ki déli, ki színesbőrű, ki fehér kékgalléros, mindannyian azt szeretnénk, hogy pozitív irányú változások történjenek országunkban. Szeretnénk, ha a józan ész és a szolidaritás időszaka köszöntene ránk. Harvey Dent véleményem szerint remek vezetője lesz Cironiának, minden esély adott ahhoz, hogy belőle váljon a legrátermettebb elnökünk!
Jómagam négy éve vezetem a Progresszív Nemzeti Bizottságot, amely egy rendkívül megtisztelő feladat volt. Ezalatt az idő alatt rengeteget változott a politikai helyzet. Az viszont egészen biztos, hogy pártunk ma legalább olyan egységes, mint volt négy éve és én azt szeretném, ha ez így is maradna! Hogyha Önök is ezt szeretnék, akkor nincs más hátra, támogassák Harvey Dentet, álljanak be kampánycsapatába és beszéljék rá a szomszédjaikat is, hogy ő a legalkalmasabb jelölt. A ciron emberek híresek arról, hogy ha összefognak, akkor bármire képesek. Legyen ez most is így! Köszönöm, hogy meghallgattak, hajrá Harvey!
David J. Coleman
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Most pedig következzen a Progresszív Párt megválasztott elnökjelöltje, a Ciron Köztársaság következő Elnöke, Mr. Harvey Dent!
Harvey Dent
Tisztelt Konvenció, tisztelt képviselők és szenátorok! Tisztelt aktivisták és támogatók! Kedves párttársaim és minden ciron ember!
Először is az első nagyon fontos protokolláris eseménynek szeretnék helyt adni a beszédemben. Köszönöm a Párt jelöltését az elnöki pozícióra, azt tisztelettel, alázattal és a felelősség teljes tudatában elfogadom. Ígérem, hogyha nem is nyerem meg a választást, a kampányommal, programommal nem fogok csalódást okozni.
Az elnökjelöltség egy nagyon felelősségteljes feladat és igen megtisztelő ezt a címet viselni. Fontos, hogy a jelölt kampánya se okozzon csalódást. Kampányomról három dolgot ígérhetek meg: aktív, tisztelettudó és szakmai kampányom lesz. Aktív kampányt fogok folytatni és szeretnék minden megyében többtelepülésre is ellátogatni szeretném, ha a kampány az emberekről szólna és szeretném közel hozni őket a kampányhoz. Tisztelettudó és szakmai kampányt szeretnék folytatni: nem ellenfelemmel fogok foglalkozni, nem fogom ellenfelemet személyében támadni, kampányom legfőbb célja az lesz, hogy programomat minden ember megismerje és meggyőzzem őket, hogy ez a program képes lesz a következő ciklusban az országot a fejlődés útján vinni.
De mire is gondolok ez alatt. Először is fontos az országvízió, melyet én képviselek: úgy vélem országunknak egy vezetője van és a döntést neki kell meghoznia, de a döntésnek nem egyszemélyinek kell lennie. A felelős vezető a döntéseit a tanácsok meghallgatása után, az érveket mérlegelve hozza meg. Olyan elnöknek kell vezetni az országot, aki tisztában van a neki tanácsokat adók motivációival, aki képes meghozni megfelelő időben a döntéseket és képes vállalni érte a felelősséget. Olyan vezetőre van szükség, aki értékeit szem előtt tartva vezeti az országot, de képes a megfelelő kompromisszumokra az ország érdekében. Olyan vezetőre van szükség, aki tisztában van hátrányaival és előnyeivel és képe az előnyeit kiaknázva a hátrányokat elnyomni. Olyan vezetőre van képes hosszútávon látni a dolgokat, de tudja, hogy az ideje véges.
Tisztelt hallgatóság, kedves ciron emberek! Milyen országot akarunk építeni a következő években?
Olyan országot szeretnék építeni, mely nyitott a világ problémáira és részt kíván venni a problémák megoldásában. Aki képes meghallgatni másokat és segíteni neki, de képes a sajátérdekeit és képviselni és érvényre juttatni, ugyanakkor látja mikor felesleges a harc. Képesnek kell lennünk együtt élni és együtt dolgozni másokkal, képesnek kell együttműködni sok területen: oktatás, tudomány, biztonság, gazdaság, diplomácia. Olyan területeke, melyekkel mások segítségét saját előnyünkre fordíthatjuk és segíthetünk azoknak, akik igénylik és elmaradottabbak.
De nem mindenki érdemli meg a segítséget. Nem szabad olyan politikai berendezkedéseket támogatnunk, mely az elnyomásra épít, nem szabad a diktatúrákat hatlomba segíteni és hatalomba tartani, még ha ez nekünk némi gazdasági lemondással is jár. Nem szabad közösködni azon rendszerekkel, melyek nem tisztelik a szabadság és egyenlőség elveit. De belföldön sem szabad engedni elburjánzani azokat, akik kifacsart ideológiákkal szeretnék a demokratikus hagyományainkat elnyomni. Cironia a jog országa, ahol mindenkire egyformán érvényesek a törvények és a törvényeknek érvényt kell szerezni, ha kell erővel is.
Az országnak egységesnek kell lennie, de fel kell ismernünk a különbségeinket is. Cironia-ban sem mindenki egyforma, nem egy homogén masszát alkotunk. Mindenkinek meg kell adni a lehetőséget erősségének kiaknázására és gyengeségeinek ledolgozására. Az oktatás és tudomány olyan kitörési lehetőséget kell nyújtson, akik élni akarnak a lehetősséggel. Lehetőséget kell adni mindenkinek, aki dolgozni akar, és lehetőséget kell adni mindenkinek arra, aki vállalkozni akar. Cironia-t a lehetőségek országává kell tenni: aki képes indítson vállalkozást, aki munkát keres, dolgozhasson, aki külföldön akar tanulni, az kimehessen, aki tudományos áttörést akar hozni, beindíthassa kutatását.
Országunkat tudásunkra, erőnkre és hagyományainkra kell építeni. Tisztelni kell a hagyományokat, tanulnia a régi hibákból, megtartani azokat a hagyományokat, melyek tiszteletreméltók és megreformálni azt, ami szükséges. Gazdaságunkat tovább kell erősíteni, a vidéket fejleszteni, az oktatást modernizálni a közbiztonságot megerősíteni, és mindenkinek biztosítani a megfelelő egészséghez való jogot. De ezt nem tudom egyedül elérni, ehhez szükség van a szövetségre. Szövetségre a törvényhozással, szövetségre a megyékkel, szövetségre a két párt között, és nem utolsó sorban szövetségre az emberekkel!
Építsük fel együtt a Ciron Szövetséget!
David J. Coleman
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Kedves progresszív párttársaim, vendégeink, tisztelt küldöttek!
Ezennel kezdetét veszi az 1958. évi Progresszív Nemzeti Konvenció. Mint tudják, a mai napon a beszédeket követően megválasztjuk a progresszívek hivatalos elnökjelöltjét és egyben Cironia következő hivatalba lépő elnökét, Harvey Dentet! Épp ezért nem is kívánom szaporítani a szót, meg is adom a szót első mai felszólalónknak, aki nem más, mint Walker megye régi motorosa, Alexander Smith Kormányzó!
Alexander Smith
Kedves Egybegyűltek! Barátaim! Polgártársaim! Először is köszönettel tartozom, hogy meghívtak engem a konvencióra!
Mint mindig, most is fájó szívvel hagytam el Walker megyét, hiszen mint pár évvel ezelőtt, most is bármikor szükség lehet rám. A szükséges biztonsági intézkedéseink, rendeleteink még mindig érvényben vannak, sőt a Nemzeti Gárda tagjai is megyémben állomásoznak, de sajnos nem tudhatjuk, hogy bizonyos szervezetek, utalok itten rá a maffiára, illetve a kommunistákra, mikor fogják felzavarni még jobban az így is zavaros víz felszínét. Talán rendőreink és gárdistáink mindenre kiterjedő figyelme, tekintélye és ereje elriasztja a sok gazfickót attól, hogy bármit is műveljenek. Joguk van tudni arról, hogy jelenleg milyen az élet Walker megyében. Egyelőre nyugodt, de nem tudhatjuk, hogy ez a vihar előtti, vagy már az azutáni csend. A Warner Robinsban történt maffiaterrort a rendőrségünk még mindig a 3-as fokozattal kezeli, ami a legmagasabb. A nyomozás még mindig folyik az egész megyében. Az ellenőrzések és a razziák folyamatosak a repülőtereken, a tengeri kikötőkben, a vasútállomásokon, a buszpályaudvarokon, a városi utcákon, az országutakon, a megye határán és a különböző objektumok közelében. Így próbáljuk meg kiszűrni a lehetséges delikvenseket. Ugyanezek a dolgok vonatkoznak a kommunistákra is. Hetente két embert mindig sikerül a rendőröknek letartóztatniuk, mert szélsőbaloldaliaknak vallják magukat. De vannak olyan őrizetbe vettek is, akik így vagy úgy, de a maffiához sorolhatók be.
Ezek hallatán biztos, hogy felteszik magukban a kérdést, hogy tényleg ekkora a boszorkányüldözés Walkerben a kommunisták és a maffia ellen? A válaszom erre, igen! Hogy miért tesszük ezt? Azért, hogy Walker megye dolgos polgárjai a lehető legnagyobb biztonságban érezhessék magukat, de közben igyekszünk, hogy az emberi és polgári jogok semmiféleképpen ne csorbuljanak. Így a végére hagytam Önöknek egy kis meglepetést! A Ciron Kommunista Párt főtitkárát és vezetőjét, Bradley Rylant éppen két nappal ezelőtt tartóztatta le a rendőrségünk felbújtás és lázadás kísérletének alapos vádjával. A kihallgatása folyamatban van. Köszönöm, hogy itt lehettem! Isten áldja Önöket! Isten áldja Cironiát!
David J. Coleman
Köszönjük, Kormányzó! Biztosíthatom, hogy valamennyien együttérzünk Önnel a walkeri borzalmak miatt. Reméljük hamarosan visszaállnak a dolgok a régi kerékvágásba. Kedves Barátaim! Ezt követően egy kedves szenátorkollégám, Nate Getz kívánja megosztani Önökkel gondolatait. Fogadják szeretettel!
Nate Getz
„Tisztelt progresszív társaim, kedves támogatók!
Ahogy a politika úgy a Progresszív Párt is átalakuláson megy át: olyan politikusok kerülnek előtérbe, akik a mindennapokkal foglalkoznak, akik értékeke és érdemek alapján politizálnak és nem érdekek mentén. De milyen Progresszív Pártot akarunk mi a következő progresszív elnök vezetésével látni? Én olyan pártban hiszek, akinek vannak értékei és ezeket határozottan képviseli azt. Akik képesek értelmes vitákat folytatni, de a veszekedést nem támogatják. Akik egyesítik a nemzetet, de az egyének nem oldódnak fel a társadalom tengerében. Akik képesek beismerni a hibáikat és tanulnak a múlt hibáiból és azokat képesek kijavítani.
Harvey Dent képviseli ezeket az erényeket és képes a Progresszív Pártnak is megmutatni a helyes irányt. Minden embert szívesen várunk azon a vonaton mely a fejlődés útján indítja el az országunkat. Harvey Dent vezetésével olyan párt és olyan ország épülhet, ahol mindenki érdemei szerint boldogulhat az életben. Mindenki megkaphatja a lehetőséget és ha él is vele magát, családját és nemzetét is büszkévé teheti. Olyan országunk lehet, melyen bátran hívhatunk majd a lehetőségek országának. Támogassuk Harvey Dentet ennek az országnak a megépítésében és tegyük naggyá Cironia-t!”
David J. Coleman
Most pedig szólítom a pulpitusra a Ciron Köztársaság Elnökét, Ed Glovert! Parancsoljon, elnök úr!
Ed Glover
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Kedves progresszív barátaim!
Megtiszteltetés itt lennem a festői szépségű Brownsville városában! Nem először járok itt, az első elnökjelölti kampányom idején már voltam Önöknél. Amikor akkor először találkoztam az itteni polgárokkal, civilekkel és farmerekkel, egy jobb sorsra érdemes vidéki kisváros benyomását keltette a település. Ma már mindannyian láthatjuk, mekkora fejlődésen ment át ez a hely! Leginkább akkor érzékelhető a különbség, ha kimegyünk a farmokra és összehasonlítjuk a mai felszereléseket, gépeket a korábbiakkal. A Kis- és középbirtokú Farmgazdaságok Kedvezményes hitelprogramja, amely a vidékfejlesztés egyik sarokpontja volt, segített abban, hogy ma már modern traktorok és fejlett mezőgazdasági eszközök állnak rendelkezésre. Ezt őszintén jó látni. Ahogyan azt is, hogy a ciron emberek életszínvonala és a gazdaság állapota alakul hazánkban. Gyermekeink új rendszerben tanulhatnak az iskolákban, hiszen bevezettük az alsó tagozatokban a megígért egységes tanrendet, illetve a szociálisan rászoruló főiskolás és egyetemista fiatalok is lehetőséget kapnak már a továbbtanulásra, hála a bevezetett új ösztöndíjprogramoknak. Azt gondolom, hogy bár ezek apró lépések a jövő Cironiája felé, de mindenképpen a helyes út felé mutatnak.
Azt kívánom, hogy Harvey Dent olyan elnökjelölt legyen, aki képes összefogni a különböző progresszív irányzatokat és magabiztosan, valódi politikai erőt felmutatva indulni a választópolgárok bizalmáért. Bízom benne, hogy elnyerve az elnöki széket lehetősége lesz folytatni az eddigi előremutató programjainkat, illetve kiegyenesíti politikai csorbáinkat. Az elnökjelölti küzdelem nem lesz egyszerű, hiszen az ellenfél erős, de én hiszek Harvey Dentben, hiszem, hogy magabiztosan le fogja küzdeni az elé gördülő akadályokat! Ehhez előre is sok sikert kívánok neki, természetesen igyekszem teljes erővel támogatni a jelöltségét. Köszönöm, hogy meghallgattak, Isten áldja Önöket és Isten áldja a Progresszív Pártot!
David J. Coleman
Köszönjük, Elnök úr! Most pedig követezzen a konvenció legfontosabb eseménye, pártunk elnökjelöltjének megválasztása. A konvenió elnökeként szólítom sorban az egyes megyék küldöttjeit, arra kérem a szószólókat, hogy osszák meg velünk, miként döntöttek a delegátusok! Elsőként Belfort megyét kérdezem!
Tisztelt Elnök úr! Megtiszteltetés, hogy beszámolhatok róla, Belfort megye küldöttsége igen elkötelezett pártunk egysége és győzelme mellett, éppen ezért mind a 144 küldöttünk Cironia következő Elnökét, Harvey Dentet támogatja!
Köszönöm! Burkhill megye küldöttjei hogy döntöttek?
Tisztelt Elnök úr! Burkhill megye 32 küldöttje egységesen Harvey Dent mellett tesz le voksát.
Köszönjük! Clark hogy határozott?
Tisztelt Elnök úr! Clark küldöttségének 40 tagja úgy határozott, hogy Cironia következő Elnökét, Harvey Dentet támogatja!
Nagyon szépen köszönöm! Kérem Cook megye küldötteit, ismertessék döntésüket!
Elnök úr! Cook megyéből 1 küldött Andrew Fox szenátort, 55 küldött pedig Harvey Dentet támogatta!
Köszönjük szépen! Crowley hogyan szavazott?
Köszönöm a lehetőséget, nagy megtiszteltetés, hogy itt lehetek és beszámolhatok csodás otthonunk, Crowley döntéséről. 64 küldöttünk egységesen Harvey Dentet támogatja!
Köszönöm! Denfield következik!
Tisztelt Elnök úr! Megyénk küldöttjei közül mind a 40 fő Mr. Dentre szavazott.
Köszönjük, Denfield! Eagle megye miként döntött?
Enyém a megtiszteltetés, hogy beszámoljak arról, hogy Eagle 48 küldöttje Harvey Dentet szeretné látni az elnöki székben!
Köszönöm szépen! Eagle után Edmund megye küldöttsége kap lehetőséget!
Tisztelt Elnök úr! Edmund 72 küldöttje egyaránt a Ciron Köztársaság következő Elnökét, Harvey Dentet támogatja.
Nagyon köszönjük! Most hallgassuk meg Garfieldet!
Tisztelt Elnök úr! Természetesen Garfield 128 fős küldöttsége maximálisan támogatja Harvey Dent jelöltségét!
Köszönjük! A házigazda Graham következik!
Tisztelt Elnök úr, tisztelt konvenció! Graham 104 küldöttje Mr. Dent mellett van!
Nagyszerű, köszönjük szépen! Greene megye következik!
Tisztelt Elnök úr! Greene 40 fős küldöttségéből 3 fő Ed Glovert, 2 fő Albert Lee szenátort, 35 fő pedig hazánk következő Elnökét, Harvey Dentet támogatja!
Köszönöm szépen! Jefferson?
Elnök úr! Jefferson egy erős déli bástya, bízunk benne, hogy Harvey Dent nem okoz majd csalódást a déli embereknek, épp ezért 32 küldöttünk rá adja le voksát.
Köszönöm szépen, Jefferson! Lassen megye hogy dönt?
Tisztelt Elnök úr, Lassenből 40 szavazat érkezik Harvey Dentre!
Köszönöm Lassen! Legrand a következő!
Tisztelt Elnök úr! 104 fős küldöttségünk kiáll Harvey Dent elnökjelöltsége mellett.
Nagyon szépen köszönjük! Madison következik.
Tisztelt Elnök úr! Küldöttjeink közül 1 fő Cliff Bedroomra szavaz, 39-en viszont Cironia következő Elnökét, Mr. Dentet támogatja!
Köszönöm! Monroe küldöttségének döntését várjuk.
Elnök úr! Monroe egy erős progresszív bástya. Meggyőződésünk, hogy Harvey Dent jó elnöke lesz Cironiának, ebből kifolyólag minden küldöttünk támogatja őt!
Köszönjük, Monroe! Oakland következik!
Tisztelt Elnök úr! Oakland megye 112 fős delegátusából 4-en Ed Glovert, 108-an pedig hazánk következő Elnökét, Harvey Dentet támogatták!
Köszönöm szépen! Osborne?
Tisztelt Elnök úr! Osborne teljes küldöttsége Harvey Dent elnökjelöltsége mellett áll!
Köszönöm! Pecksdale hogy döntött?
Tisztelt Elnök úr! Megyénk 72 küldöttjéből 4-en Ed Glovere, 88-as Harvey Dentre adják voksukat!
Nagyon köszönjük! Perry 32 fős küldöttsége hogyan határozott?
Tisztelt Elnök úr! Mindannyian Harvey Dent jelöltségét támogatjuk.
Köszönöm! Peterson következik!
Elnök úr! Peterson 64 fős küldöttsége egységesen Harvey Dentet támogatja!
Köszönjük! Ridgefield CC küldöttsége következik!
Tisztelt Elnök úr! A fővárosiak 32 progresszív küldöttje támogatja hazánk következő elnökét, Harvey Dentet!
Köszönöm Ridgefield! Union megyén a sor.
Tisztelt Elnök úr! Union 160 fős küldöttsége Harvey Dentben látja Cironia jövőjét, épp ezért őt támogatjuk!
Köszönöm szépet! Végül, de nem utolsó sorban Walker megyén a sor!
Tisztelt Elnök úr! Walker 56 küldöttje közül 3 Alexander Smith kormányzót, 53 pedig Harvey Dentet, Cironia következő elnökét támogatja!
David J. Coleman
Tisztelt Konvenció! A szavazás végén megállapítom, hogy a küldöttek elsöprő többség mellett Harvey Dentet választották meg a Progresszív Párt 1958-as elnökjelöltjévé! (hatalmas taps és ováció) Mr. Dent a holnapi napon fog beszédet intézni Önökhöz, a nap zárásaként.
Most pedig soron következik a párt alelnökjelöltjének bejelentése és közfelkiáltással történő megválasztása. Harvey Dent olyan alelnökjelölttel méretteti meg magát a választásokon, aki régi motorosnak számít a törvényhozásban. Egy tapasztalt, kompromisszumkész és kétpárti együttműködéseket szorgalmazó déli hazafiről van szó. Ő nem más, mint Greene progresszív szenátora, Albert Lee. Kérem a konvenció küldöttjeit, közfelkiáltással szavazzanak, elfogadják-e Albert Lee szenátor urat a Progresszív Párt alelnökjelöltjének!
(IGEN! IGEN! IGEN! IGEN!)
Köszönöm! Megállapítom, hogy a Progresszív Párt alelnökjelöltje ettől a pillanattól kezdve Albert Lee szenátor. Kérem szenátortársamat, fáradjon a pulpitusra és mondja el beszédét!
Albert Lee
Köszönöm, David! Tisztelt Konvenció, tisztelt hölgyeim és uraim!
Rendkívüli megtiszteltetésként ért, amikor Harvey Dent felkeresett, hogy lennék-e az alelnökjelöltje. Alaposan megfontoltam a kérdést, hiszen régóta képviselem a Szenátusban a greene-i emberek érdekeit és ez nagyon sokat jelentett nekem. Végül mégis úgy döntöttem, hogy elvállalom a felkérést, hiszen nincs nagyobb küldetés egy politikus számára annál, mint az összes ciron emberért harcolni! Elsősorban azt tartom fő célomnak, hogy a déli megyék sorsát jobbra fordítsam, ettől függetlenül azt tudom mondani Önöknek, hogy minden ciron alelnöke szeretnék lenni! Déli hazafiként és greene-i lokálpatriótaként mindent el fogok követni azért, hogy a déli értékek ne essenek áldozatul azoknak, akik nem ismerik igazán otthonunkat és felszínes hírek alapján ítélkezve, erőszakosan meg akarják változtatni kultúránkat!
Jómagam soha nem ülök fel a gyűlöletkeltésnek, ehelyett a kompromisszumok és a hatékony munka emberének tartom magamat. Szeretném, ha az egyszerű emberek, a munkások és a fiatalok sorsa egyre könnyebb lenne hazánkban, számomra ebben Harvey Dent remek partnernek tűnik! Biztos vagyok benne, hogy együtt hatékonyan fel tudunk lépni az emberek életét súlyosan befolyásoló kérdésekben, valamint a gazdaság teljesítőképességét nem meghaladva olyan szolidáris, igazságos országot tudunk építeni, ahol a tisztességes, becsületes polgárok biztonságban, nyugodt fejlődésben tudnak érvényesülni saját hétköznapjaikban.
Nem lesz egyszerű a kampány, hiszen ellenfeleink – bár sok esetben megosztottnak tűnnek –, minden bizonnyal készen állnak a megmérettetésre. A mi dolgunk viszont az, hogy Önökkel, vagyis a választókkal folyamatosan tartsuk a kapcsolatot és átlátható, tisztességes kampányt folytassunk. Ott leszünk az utcákon, hirdetjük programunkat és szeretnénk érdemi párbeszédre törekedni a hétköznapok emberével. Biztosítom Önöket, Harvey Dent az egyetlen jelölt, akinek elvei, valódi programja és hiteles politikai hozzáállása van! Ő nem fog napról-napra köpönyeget váltani, ahogyan azt René West teszi! Ehelyett Önökkel, Önökért és Önök által fogja vezetni Cironiát!
Tisztelt hölgyeim és uraim! Tisztelt konvenció! Végezetül el kell mondjam, megtisztelő, hogy alkalmasnak találtak a Progresszív Párt alelnökjelölti posztjára, igyekszem majd megfelelni az elvárásaiknak! Isten áldja Önöket! Isten áldja Cironiát, a Ciron Délt és a Progresszív Pártot! Köszönöm a figyelmet!
David J. Coleman
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Kedves progresszív párttársaim, vendégeink, tisztelt küldöttek!
Ezennel kezdetét veszi az 1958. évi Progresszív Nemzeti Konvenció. Mint tudják, a mai napon a beszédeket követően megválasztjuk a progresszívek hivatalos elnökjelöltjét és egyben Cironia következő hivatalba lépő elnökét, Harvey Dentet! Épp ezért nem is kívánom szaporítani a szót, meg is adom a szót első mai felszólalónknak, aki nem más, mint Walker megye régi motorosa, Alexander Smith Kormányzó!
Alexander Smith
Kedves Egybegyűltek! Barátaim! Polgártársaim! Először is köszönettel tartozom, hogy meghívtak engem a konvencióra!
Mint mindig, most is fájó szívvel hagytam el Walker megyét, hiszen mint pár évvel ezelőtt, most is bármikor szükség lehet rám. A szükséges biztonsági intézkedéseink, rendeleteink még mindig érvényben vannak, sőt a Nemzeti Gárda tagjai is megyémben állomásoznak, de sajnos nem tudhatjuk, hogy bizonyos szervezetek, utalok itten rá a maffiára, illetve a kommunistákra, mikor fogják felzavarni még jobban az így is zavaros víz felszínét. Talán rendőreink és gárdistáink mindenre kiterjedő figyelme, tekintélye és ereje elriasztja a sok gazfickót attól, hogy bármit is műveljenek. Joguk van tudni arról, hogy jelenleg milyen az élet Walker megyében. Egyelőre nyugodt, de nem tudhatjuk, hogy ez a vihar előtti, vagy már az azutáni csend. A Warner Robinsban történt maffiaterrort a rendőrségünk még mindig a 3-as fokozattal kezeli, ami a legmagasabb. A nyomozás még mindig folyik az egész megyében. Az ellenőrzések és a razziák folyamatosak a repülőtereken, a tengeri kikötőkben, a vasútállomásokon, a buszpályaudvarokon, a városi utcákon, az országutakon, a megye határán és a különböző objektumok közelében. Így próbáljuk meg kiszűrni a lehetséges delikvenseket. Ugyanezek a dolgok vonatkoznak a kommunistákra is. Hetente két embert mindig sikerül a rendőröknek letartóztatniuk, mert szélsőbaloldaliaknak vallják magukat. De vannak olyan őrizetbe vettek is, akik így vagy úgy, de a maffiához sorolhatók be.
Ezek hallatán biztos, hogy felteszik magukban a kérdést, hogy tényleg ekkora a boszorkányüldözés Walkerben a kommunisták és a maffia ellen? A válaszom erre, igen! Hogy miért tesszük ezt? Azért, hogy Walker megye dolgos polgárjai a lehető legnagyobb biztonságban érezhessék magukat, de közben igyekszünk, hogy az emberi és polgári jogok semmiféleképpen ne csorbuljanak. Így a végére hagytam Önöknek egy kis meglepetést! A Ciron Kommunista Párt főtitkárát és vezetőjét, Bradley Rylant éppen két nappal ezelőtt tartóztatta le a rendőrségünk felbújtás és lázadás kísérletének alapos vádjával. A kihallgatása folyamatban van. Köszönöm, hogy itt lehettem! Isten áldja Önöket! Isten áldja Cironiát!
David J. Coleman
Köszönjük, Kormányzó! Biztosíthatom, hogy valamennyien együttérzünk Önnel a walkeri borzalmak miatt. Reméljük hamarosan visszaállnak a dolgok a régi kerékvágásba. Kedves Barátaim! Ezt követően egy kedves szenátorkollégám, Nate Getz kívánja megosztani Önökkel gondolatait. Fogadják szeretettel!
Nate Getz
„Tisztelt progresszív társaim, kedves támogatók!
Ahogy a politika úgy a Progresszív Párt is átalakuláson megy át: olyan politikusok kerülnek előtérbe, akik a mindennapokkal foglalkoznak, akik értékeke és érdemek alapján politizálnak és nem érdekek mentén. De milyen Progresszív Pártot akarunk mi a következő progresszív elnök vezetésével látni? Én olyan pártban hiszek, akinek vannak értékei és ezeket határozottan képviseli azt. Akik képesek értelmes vitákat folytatni, de a veszekedést nem támogatják. Akik egyesítik a nemzetet, de az egyének nem oldódnak fel a társadalom tengerében. Akik képesek beismerni a hibáikat és tanulnak a múlt hibáiból és azokat képesek kijavítani.
Harvey Dent képviseli ezeket az erényeket és képes a Progresszív Pártnak is megmutatni a helyes irányt. Minden embert szívesen várunk azon a vonaton mely a fejlődés útján indítja el az országunkat. Harvey Dent vezetésével olyan párt és olyan ország épülhet, ahol mindenki érdemei szerint boldogulhat az életben. Mindenki megkaphatja a lehetőséget és ha él is vele magát, családját és nemzetét is büszkévé teheti. Olyan országunk lehet, melyen bátran hívhatunk majd a lehetőségek országának. Támogassuk Harvey Dentet ennek az országnak a megépítésében és tegyük naggyá Cironia-t!”
David J. Coleman
Most pedig szólítom a pulpitusra a Ciron Köztársaság Elnökét, Ed Glovert! Parancsoljon, elnök úr!
Ed Glover
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Kedves progresszív barátaim!
Megtiszteltetés itt lennem a festői szépségű Brownsville városában! Nem először járok itt, az első elnökjelölti kampányom idején már voltam Önöknél. Amikor akkor először találkoztam az itteni polgárokkal, civilekkel és farmerekkel, egy jobb sorsra érdemes vidéki kisváros benyomását keltette a település. Ma már mindannyian láthatjuk, mekkora fejlődésen ment át ez a hely! Leginkább akkor érzékelhető a különbség, ha kimegyünk a farmokra és összehasonlítjuk a mai felszereléseket, gépeket a korábbiakkal. A Kis- és középbirtokú Farmgazdaságok Kedvezményes hitelprogramja, amely a vidékfejlesztés egyik sarokpontja volt, segített abban, hogy ma már modern traktorok és fejlett mezőgazdasági eszközök állnak rendelkezésre. Ezt őszintén jó látni. Ahogyan azt is, hogy a ciron emberek életszínvonala és a gazdaság állapota alakul hazánkban. Gyermekeink új rendszerben tanulhatnak az iskolákban, hiszen bevezettük az alsó tagozatokban a megígért egységes tanrendet, illetve a szociálisan rászoruló főiskolás és egyetemista fiatalok is lehetőséget kapnak már a továbbtanulásra, hála a bevezetett új ösztöndíjprogramoknak. Azt gondolom, hogy bár ezek apró lépések a jövő Cironiája felé, de mindenképpen a helyes út felé mutatnak.
Azt kívánom, hogy Harvey Dent olyan elnökjelölt legyen, aki képes összefogni a különböző progresszív irányzatokat és magabiztosan, valódi politikai erőt felmutatva indulni a választópolgárok bizalmáért. Bízom benne, hogy elnyerve az elnöki széket lehetősége lesz folytatni az eddigi előremutató programjainkat, illetve kiegyenesíti politikai csorbáinkat. Az elnökjelölti küzdelem nem lesz egyszerű, hiszen az ellenfél erős, de én hiszek Harvey Dentben, hiszem, hogy magabiztosan le fogja küzdeni az elé gördülő akadályokat! Ehhez előre is sok sikert kívánok neki, természetesen igyekszem teljes erővel támogatni a jelöltségét. Köszönöm, hogy meghallgattak, Isten áldja Önöket és Isten áldja a Progresszív Pártot!
David J. Coleman
Köszönjük, Elnök úr! Most pedig követezzen a konvenció legfontosabb eseménye, pártunk elnökjelöltjének megválasztása. A konvenió elnökeként szólítom sorban az egyes megyék küldöttjeit, arra kérem a szószólókat, hogy osszák meg velünk, miként döntöttek a delegátusok! Elsőként Belfort megyét kérdezem!
Tisztelt Elnök úr! Megtiszteltetés, hogy beszámolhatok róla, Belfort megye küldöttsége igen elkötelezett pártunk egysége és győzelme mellett, éppen ezért mind a 144 küldöttünk Cironia következő Elnökét, Harvey Dentet támogatja!
Köszönöm! Burkhill megye küldöttjei hogy döntöttek?
Tisztelt Elnök úr! Burkhill megye 32 küldöttje egységesen Harvey Dent mellett tesz le voksát.
Köszönjük! Clark hogy határozott?
Tisztelt Elnök úr! Clark küldöttségének 40 tagja úgy határozott, hogy Cironia következő Elnökét, Harvey Dentet támogatja!
Nagyon szépen köszönöm! Kérem Cook megye küldötteit, ismertessék döntésüket!
Elnök úr! Cook megyéből 1 küldött Andrew Fox szenátort, 55 küldött pedig Harvey Dentet támogatta!
Köszönjük szépen! Crowley hogyan szavazott?
Köszönöm a lehetőséget, nagy megtiszteltetés, hogy itt lehetek és beszámolhatok csodás otthonunk, Crowley döntéséről. 64 küldöttünk egységesen Harvey Dentet támogatja!
Köszönöm! Denfield következik!
Tisztelt Elnök úr! Megyénk küldöttjei közül mind a 40 fő Mr. Dentre szavazott.
Köszönjük, Denfield! Eagle megye miként döntött?
Enyém a megtiszteltetés, hogy beszámoljak arról, hogy Eagle 48 küldöttje Harvey Dentet szeretné látni az elnöki székben!
Köszönöm szépen! Eagle után Edmund megye küldöttsége kap lehetőséget!
Tisztelt Elnök úr! Edmund 72 küldöttje egyaránt a Ciron Köztársaság következő Elnökét, Harvey Dentet támogatja.
Nagyon köszönjük! Most hallgassuk meg Garfieldet!
Tisztelt Elnök úr! Természetesen Garfield 128 fős küldöttsége maximálisan támogatja Harvey Dent jelöltségét!
Köszönjük! A házigazda Graham következik!
Tisztelt Elnök úr, tisztelt konvenció! Graham 104 küldöttje Mr. Dent mellett van!
Nagyszerű, köszönjük szépen! Greene megye következik!
Tisztelt Elnök úr! Greene 40 fős küldöttségéből 3 fő Ed Glovert, 2 fő Albert Lee szenátort, 35 fő pedig hazánk következő Elnökét, Harvey Dentet támogatja!
Köszönöm szépen! Jefferson?
Elnök úr! Jefferson egy erős déli bástya, bízunk benne, hogy Harvey Dent nem okoz majd csalódást a déli embereknek, épp ezért 32 küldöttünk rá adja le voksát.
Köszönöm szépen, Jefferson! Lassen megye hogy dönt?
Tisztelt Elnök úr, Lassenből 40 szavazat érkezik Harvey Dentre!
Köszönöm Lassen! Legrand a következő!
Tisztelt Elnök úr! 104 fős küldöttségünk kiáll Harvey Dent elnökjelöltsége mellett.
Nagyon szépen köszönjük! Madison következik.
Tisztelt Elnök úr! Küldöttjeink közül 1 fő Cliff Bedroomra szavaz, 39-en viszont Cironia következő Elnökét, Mr. Dentet támogatja!
Köszönöm! Monroe küldöttségének döntését várjuk.
Elnök úr! Monroe egy erős progresszív bástya. Meggyőződésünk, hogy Harvey Dent jó elnöke lesz Cironiának, ebből kifolyólag minden küldöttünk támogatja őt!
Köszönjük, Monroe! Oakland következik!
Tisztelt Elnök úr! Oakland megye 112 fős delegátusából 4-en Ed Glovert, 108-an pedig hazánk következő Elnökét, Harvey Dentet támogatták!
Köszönöm szépen! Osborne?
Tisztelt Elnök úr! Osborne teljes küldöttsége Harvey Dent elnökjelöltsége mellett áll!
Köszönöm! Pecksdale hogy döntött?
Tisztelt Elnök úr! Megyénk 72 küldöttjéből 4-en Ed Glovere, 88-as Harvey Dentre adják voksukat!
Nagyon köszönjük! Perry 32 fős küldöttsége hogyan határozott?
Tisztelt Elnök úr! Mindannyian Harvey Dent jelöltségét támogatjuk.
Köszönöm! Peterson következik!
Elnök úr! Peterson 64 fős küldöttsége egységesen Harvey Dentet támogatja!
Köszönjük! Ridgefield CC küldöttsége következik!
Tisztelt Elnök úr! A fővárosiak 32 progresszív küldöttje támogatja hazánk következő elnökét, Harvey Dentet!
Köszönöm Ridgefield! Union megyén a sor.
Tisztelt Elnök úr! Union 160 fős küldöttsége Harvey Dentben látja Cironia jövőjét, épp ezért őt támogatjuk!
Köszönöm szépet! Végül, de nem utolsó sorban Walker megyén a sor!
Tisztelt Elnök úr! Walker 56 küldöttje közül 3 Alexander Smith kormányzót, 53 pedig Harvey Dentet, Cironia következő elnökét támogatja!
David J. Coleman
Tisztelt Konvenció! A szavazás végén megállapítom, hogy a küldöttek elsöprő többség mellett Harvey Dentet választották meg a Progresszív Párt 1958-as elnökjelöltjévé! (hatalmas taps és ováció) Mr. Dent a holnapi napon fog beszédet intézni Önökhöz, a nap zárásaként.
Most pedig soron következik a párt alelnökjelöltjének bejelentése és közfelkiáltással történő megválasztása. Harvey Dent olyan alelnökjelölttel méretteti meg magát a választásokon, aki régi motorosnak számít a törvényhozásban. Egy tapasztalt, kompromisszumkész és kétpárti együttműködéseket szorgalmazó déli hazafiről van szó. Ő nem más, mint Greene progresszív szenátora, Albert Lee. Kérem a konvenció küldöttjeit, közfelkiáltással szavazzanak, elfogadják-e Albert Lee szenátor urat a Progresszív Párt alelnökjelöltjének!
(IGEN! IGEN! IGEN! IGEN!)
Köszönöm! Megállapítom, hogy a Progresszív Párt alelnökjelöltje ettől a pillanattól kezdve Albert Lee szenátor. Kérem szenátortársamat, fáradjon a pulpitusra és mondja el beszédét!
Albert Lee
Köszönöm, David! Tisztelt Konvenció, tisztelt hölgyeim és uraim!
Rendkívüli megtiszteltetésként ért, amikor Harvey Dent felkeresett, hogy lennék-e az alelnökjelöltje. Alaposan megfontoltam a kérdést, hiszen régóta képviselem a Szenátusban a greene-i emberek érdekeit és ez nagyon sokat jelentett nekem. Végül mégis úgy döntöttem, hogy elvállalom a felkérést, hiszen nincs nagyobb küldetés egy politikus számára annál, mint az összes ciron emberért harcolni! Elsősorban azt tartom fő célomnak, hogy a déli megyék sorsát jobbra fordítsam, ettől függetlenül azt tudom mondani Önöknek, hogy minden ciron alelnöke szeretnék lenni! Déli hazafiként és greene-i lokálpatriótaként mindent el fogok követni azért, hogy a déli értékek ne essenek áldozatul azoknak, akik nem ismerik igazán otthonunkat és felszínes hírek alapján ítélkezve, erőszakosan meg akarják változtatni kultúránkat!
Jómagam soha nem ülök fel a gyűlöletkeltésnek, ehelyett a kompromisszumok és a hatékony munka emberének tartom magamat. Szeretném, ha az egyszerű emberek, a munkások és a fiatalok sorsa egyre könnyebb lenne hazánkban, számomra ebben Harvey Dent remek partnernek tűnik! Biztos vagyok benne, hogy együtt hatékonyan fel tudunk lépni az emberek életét súlyosan befolyásoló kérdésekben, valamint a gazdaság teljesítőképességét nem meghaladva olyan szolidáris, igazságos országot tudunk építeni, ahol a tisztességes, becsületes polgárok biztonságban, nyugodt fejlődésben tudnak érvényesülni saját hétköznapjaikban.
Nem lesz egyszerű a kampány, hiszen ellenfeleink – bár sok esetben megosztottnak tűnnek –, minden bizonnyal készen állnak a megmérettetésre. A mi dolgunk viszont az, hogy Önökkel, vagyis a választókkal folyamatosan tartsuk a kapcsolatot és átlátható, tisztességes kampányt folytassunk. Ott leszünk az utcákon, hirdetjük programunkat és szeretnénk érdemi párbeszédre törekedni a hétköznapok emberével. Biztosítom Önöket, Harvey Dent az egyetlen jelölt, akinek elvei, valódi programja és hiteles politikai hozzáállása van! Ő nem fog napról-napra köpönyeget váltani, ahogyan azt René West teszi! Ehelyett Önökkel, Önökért és Önök által fogja vezetni Cironiát!
Tisztelt hölgyeim és uraim! Tisztelt konvenció! Végezetül el kell mondjam, megtisztelő, hogy alkalmasnak találtak a Progresszív Párt alelnökjelölti posztjára, igyekszem majd megfelelni az elvárásaiknak! Isten áldja Önöket! Isten áldja Cironiát, a Ciron Délt és a Progresszív Pártot! Köszönöm a figyelmet!
David J. Coleman
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Kedves progresszív párttársaim, mélyen tisztelt vendégeink, tisztelt küldöttek!
Mint az 1958-as Progresszív Nemzeti Konvenció vezetője és házigazdája, tisztelettel üdvözlöm Önöket a csodálatos Graham megyében és annak még csodálatosabb városában, Brownsville-ben! Mint tudják, azért vagyunk itt, hogy Cironia jövőjéről folytassunk valódi diskurzust és eldöntsük, hogy ki legyen a Ciron Köztársaság következő elnöke!
Az elmúlt négy évben számos esemény történt, köztük jó dolgok és kevésbé jók. Nekünk az most a feladatunk, hogy levonjuk a négy év tanulságait és a jövőbe tekintve készüljünk a következő ciklusra. Déli szenátorként azt gondolom, hogy jelen helyzetben olyan elnökjelöltre van szükségünk, aki amellett, hogy elfogadott a fehérgallérosok körében, érti az egyszerű ciron emberek, a vidékiek és a farmerek mindennapi problémáit is. Harvey Dent nekem ilyen embernek tűnik, éppen ezért jószívvel tudom támogatni! Mi déliek, azt várjuk el a párt elnökjelöltjétől, hogy legyenek sziklaszilárd elvei és elképzelései az ország ügyeit illetően és ne váltogassa köpönyegeit a széljárástól függően. Mindannyian ismerjük ezeket a René West-i hagyományokat, de nekünk nincs szükségünk Flip-flop West-hasonmásokra! Harvey Dent meglátásom szerint egy karakteres és tisztességes politikus, akivel sok társadalmi kérdésben bizonyára vitája lehet egy déli progresszív választónak, azonban inkább legyenek vitáink – amelyeket adott esetben rendezni tudunk –, mint egy szélkakas jelöltünk! Épp ezért bízom benne, hogy a bölcs küldöttek a holnapi napon egyhangúan megszavazzák Mr. Dent jelöltségét!
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Elöljáróban ennyit szerettem volna mondani Önöknek, máris szólítom a pulpitusra első mai felszólalónkat, Union kormányzóját, Mark Hammont!
Mark Harmon
Kedves David, Tisztelt jelenlévők!
Először is köszönöm a szót és a lehetőséget, hogy itt a mai napon felszólalhatok. Minden negyedik évben van egy fontos időpont a párt életében, amikor is megszavazzuk a párt elnökjelöltjét. Ez a mostani alkalommal már jó előre eldőlt, így nemigen várható nagy meglepetés. De ez nem jelenti azt, hogy hátradőlhetünk. Fontos feladatok állnak előttünk a megválasztott és megválasztás előtt álló képviselők között. Mert hogy névben nem mindenki, de feladatában mindenki képviselője: a népet, a választókat képviseli. Én is ezt teszem: képviselem Union megyét a megválasztásom után. És a rám ruházott hatalom a mögöttem álló szavazókból ered, ahogy az Elnök esetében is így van ez. A mögöttem álló szavazói támogatás tudatában mondhatom, hogy Harvey Dent-et támogatom. Támogatom, de nem csak azért, mert ugyan annak a pártnak vagyunk a tagjai, hanem személyisége és programja miatt támogatom. És erre bíztatok minden kormányzó társamat: támogassa Harvey Dent-et az elnöki székbe.
De mi is szól Dent mellett? A programja és személyisége is. Olyan víziót vázol fel előttünk, mely az egyes emberek és az egyes intézmények szövetségére épít, amely nem a széthúzást hanem az összefogást részesíti előnyben. Olyan programot, amely épít a hagyományokra, de a jövő felé mutat, amely nyit a külvilág felé, de az itt élőket is megvédi és számít minden állampolgár véleményére. Olyan programot, melyben a megyék véleménye is számít és a kormányzók is szoros kapcsolatban lehetnek az Elnökkel. Dent olyan Elnöke lesz az országnak, aki ténylegesen felül tud lépni a pártpolitikán, mind színű megyére számít a Ciron Szövetség megalapításakor és nyitott minden előrevivő ötletre, függetlenül attól, hogy melyik párt képviselője, szenátora, kormányzója adja elő. Ilyen emberre van szüksége most az országnak.
Segítsünk neki felépíteni a Ciron Szövetséget!
David J. Coleman
Köszönjük, Mark! Következő felszólalónk egy kitűnő gazdaságpolitikus, akinek a képviselőházi bizottsági munka mellett több előirányzati javaslat előkészítését is köszönhetjük. Felkérem Albert Greenwood képviselő urat, ossza meg velünk gondolatait!
Albert Greenwood
Tisztelt egybegyűltek! Kedves Barátaim!
Jómagam nem titkoltan a Progresszív Pártnak inkább a balszárnyához tartozom, ennek megfelelően nyilván más elvárásaim vannak egy elnökjelölttől, mint mondjuk egy déli kollégának. Mégis azt gondolom, hogy az elmúlt négy esztendőben jelentős előrelépések történtek olyan kérdésekben, amelyekről egy Trump-féle reformpárti elnök esetében nem is álmodhattunk volna. Sőt, ennél továbbmegyek, minden kormányzati mulasztás ellenére úgy gondolom, hogy ha végig nézünk az országon, akkor az összképet tekintve egyáltalán nincs miért szégyenkeznünk. A progresszív kormányzás alatt hazánk gazdasága példátlanul megerősödött, a szociális kiadások többszörösére emelkedtek, illetve több pénz jut oktatásra és vidékfejlesztésre, mint korábban bármikor. Kongresszusi többség hiányában az olyan intézkedések esetén, mint a minimálbér, nyilván nem történt érdemi előrelépés, azonban hogyha a Glover-kormány programját pontról-pontra végig nézzük, akkor a mérleg nyelve igen kedvező állást mutat. Nézzünk végig néhány példát. Elfogadtuk a szakszervezeti törvényt, aminek hála ma már törvény írja elő a munkások érdekképviseleti szerveinek létjogosultságát. Bevezettük a farmerek kedvezményes hitelprogramját, aminek köszönhetően egyre több farm jut hozzá állami segítséggel korszerű gépekhez. Mindezeken túl pedig a rászoruló családok immár több éve segélycsomagot kapnak az államtól, illetve a munkások juttatásai is folyamatosan emelkedtek.
Abban mindenki egyetért, hogy olyan elnökjelöltet kell állítanunk, aki képes politikai értelemben véve új erőt felmutatni, valamint képes megerősíteni és fenntartani a politikai elitbe vetett bizalmat. Harvey Dent ebből a szempontból kitűnő választás. Én emellett abban is bízom, hogy Mr. Dent az újítások mellett felvállalja majd az elmúlt időszak eredményeit és partner lesz a megkezdett programok folytatásában. Hogyha így lesz, akkor biztosra veszem, hogy a ciron emberek többsége is belátja majd, hogy őrá van szüksége az országunknak és végül képes lesz az elnökválasztási versenyben maga mögé utasítani a haladás- és szabadságellenes konzetvatívokat. Köszönöm, hogy meghallgattak! Sok sikert, Harvey!
David J. Coleman
A Progresszív Nemzeti Konvenció első napjának utolsó felszólalója következik, kérem fogadják nagy lelkesedéssel Thomas McDornish házelnök úr beszédét!
Thomas McDornish
Tisztelt Kormányzó úr, Tisztelt egybegyűltek!
A mostani politika sok sebből vérzik. A kormányzat inaktív, a politikusok sokszor elrugaszkodnak a valóságtól, a politika eltávolodni látszik a valóságtól egyes esetekben. Ez a nap fordulópont lehet a politikai életben. Az elmúlt két évben olyan mérsékelt politikusok tűntek fel a Képviselőházban, a Szenátusban, a megyei politikákban, akik képesek a változtatásra. Képesek visszahozni a politikát az emberekhez, képesek a mindennapi gondokra reagálni és nem csak a fizetésükért dolgoznak. Az elmúlt két évben a Képviselőház aktívabb volt, mint korábban valaha, olyan törvények születtek, melyek a mindennapokat könnyebbé tették, növelték a helyi emberek jogát az ügyeik beleszólásába.
Harvey Dent is ezekben az időkben bukkant fel és ő is olyan ember, aki nem azért akar Elnök lenni, hogy vágyait és álmait megvalósítsa hanem, hogy az emberek életét jobbá tegye. Olyan ember, aki a választók problémájával foglalkozik, aki a megyék véleményére is kíváncsi, aki az ország érdekében bárkivel képes együttműködni. Ő nem fog megsértődni, ha a Trump-félék hazugságokkal támadják személyiségét, egyszerűen ignorálja az ilyeneket. Róla lepattannak majd a hamis vádak, de felveszi a kesztyűt szakmai vitákban. Ő olyan Elnök lesz, aki alázatosan és aktívan fog állni a munkához, aki nem elbújik majd a President Palace-ba, hanem kinyitja azt a polgároknak.
Támogatni kell ebben a munkában majd, de fontos látni, hogy nem csak Elnökválasztás lesz most. A Képviselőházba és a Szenátusba is olyan embereket kell bejuttatni, akik alázatosan végzik majd a munkájukat. Akik nem menekülnek a fővárosba, hanem ténylegesen képviselni fogják a választókat. Olyan mérsékelt politikusokat, akik bírják az aktív ingázást a választókerületük és törvényhozás között. Mert kétség ne vetődjön fel senkiben: a progresszív politikusok nem fognak a fővárosban költözni, hanem a megyei életben is részt vesznek majd. Minden képviselőnek és szenátornak folyamatosan kapcsolatot kell tartani a választókkal a kampány során és után is. Nem szabad leülni a kampány után sem. Olyan törvényhozókra lesz szükség, akik nem elrugaszkodnak a valóságtól, hanem a mindennapi problémákkal is törődnek. És a progresszív jelöltek mind ilyenek és ilyennek is kell maradnunk.
Munka, demokrácia, szövetség! Ez legyen a hármas hívó szó a következő ciklusban!
David J. Coleman
Tiszelt Hölgyeim és Uraim! Az idei Progresszív Nemzeti Konvenció első napjának felszólalásainak végéhez érkeztünk, a továbbiakban zenés műsorokkal, majd kötetlen beszélgetéssel folytatjuk vezető progresszív politikusaink résztvételével. A holnapi napon folytatódnak a felszólalások, valamint a küldöttek ekkor fognak szavazni az elnökjelölt személyéről is. Szintén a holnapi napon fogom hivatalosan bemutatni pártunk alelnökjelöltjét, aki beszédet fog intézni a megjelentekhez. Addig is én elköszönök Önöktől és a Morrison-Scott Channel nézőitől, Viszontlátásra!
David J. Coleman
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Kedves progresszív párttársaim, mélyen tisztelt vendégeink, tisztelt küldöttek!
Mint az 1958-as Progresszív Nemzeti Konvenció vezetője és házigazdája, tisztelettel üdvözlöm Önöket a csodálatos Graham megyében és annak még csodálatosabb városában, Brownsville-ben! Mint tudják, azért vagyunk itt, hogy Cironia jövőjéről folytassunk valódi diskurzust és eldöntsük, hogy ki legyen a Ciron Köztársaság következő elnöke!
Az elmúlt négy évben számos esemény történt, köztük jó dolgok és kevésbé jók. Nekünk az most a feladatunk, hogy levonjuk a négy év tanulságait és a jövőbe tekintve készüljünk a következő ciklusra. Déli szenátorként azt gondolom, hogy jelen helyzetben olyan elnökjelöltre van szükségünk, aki amellett, hogy elfogadott a fehérgallérosok körében, érti az egyszerű ciron emberek, a vidékiek és a farmerek mindennapi problémáit is. Harvey Dent nekem ilyen embernek tűnik, éppen ezért jószívvel tudom támogatni! Mi déliek, azt várjuk el a párt elnökjelöltjétől, hogy legyenek sziklaszilárd elvei és elképzelései az ország ügyeit illetően és ne váltogassa köpönyegeit a széljárástól függően. Mindannyian ismerjük ezeket a René West-i hagyományokat, de nekünk nincs szükségünk Flip-flop West-hasonmásokra! Harvey Dent meglátásom szerint egy karakteres és tisztességes politikus, akivel sok társadalmi kérdésben bizonyára vitája lehet egy déli progresszív választónak, azonban inkább legyenek vitáink – amelyeket adott esetben rendezni tudunk –, mint egy szélkakas jelöltünk! Épp ezért bízom benne, hogy a bölcs küldöttek a holnapi napon egyhangúan megszavazzák Mr. Dent jelöltségét!
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Elöljáróban ennyit szerettem volna mondani Önöknek, máris szólítom a pulpitusra első mai felszólalónkat, Union kormányzóját, Mark Hammont!
Mark Harmon
Kedves David, Tisztelt jelenlévők!
Először is köszönöm a szót és a lehetőséget, hogy itt a mai napon felszólalhatok. Minden negyedik évben van egy fontos időpont a párt életében, amikor is megszavazzuk a párt elnökjelöltjét. Ez a mostani alkalommal már jó előre eldőlt, így nemigen várható nagy meglepetés. De ez nem jelenti azt, hogy hátradőlhetünk. Fontos feladatok állnak előttünk a megválasztott és megválasztás előtt álló képviselők között. Mert hogy névben nem mindenki, de feladatában mindenki képviselője: a népet, a választókat képviseli. Én is ezt teszem: képviselem Union megyét a megválasztásom után. És a rám ruházott hatalom a mögöttem álló szavazókból ered, ahogy az Elnök esetében is így van ez. A mögöttem álló szavazói támogatás tudatában mondhatom, hogy Harvey Dent-et támogatom. Támogatom, de nem csak azért, mert ugyan annak a pártnak vagyunk a tagjai, hanem személyisége és programja miatt támogatom. És erre bíztatok minden kormányzó társamat: támogassa Harvey Dent-et az elnöki székbe.
De mi is szól Dent mellett? A programja és személyisége is. Olyan víziót vázol fel előttünk, mely az egyes emberek és az egyes intézmények szövetségére épít, amely nem a széthúzást hanem az összefogást részesíti előnyben. Olyan programot, amely épít a hagyományokra, de a jövő felé mutat, amely nyit a külvilág felé, de az itt élőket is megvédi és számít minden állampolgár véleményére. Olyan programot, melyben a megyék véleménye is számít és a kormányzók is szoros kapcsolatban lehetnek az Elnökkel. Dent olyan Elnöke lesz az országnak, aki ténylegesen felül tud lépni a pártpolitikán, mind színű megyére számít a Ciron Szövetség megalapításakor és nyitott minden előrevivő ötletre, függetlenül attól, hogy melyik párt képviselője, szenátora, kormányzója adja elő. Ilyen emberre van szüksége most az országnak.
Segítsünk neki felépíteni a Ciron Szövetséget!
David J. Coleman
Köszönjük, Mark! Következő felszólalónk egy kitűnő gazdaságpolitikus, akinek a képviselőházi bizottsági munka mellett több előirányzati javaslat előkészítését is köszönhetjük. Felkérem Albert Greenwood képviselő urat, ossza meg velünk gondolatait!
Albert Greenwood
Tisztelt egybegyűltek! Kedves Barátaim!
Jómagam nem titkoltan a Progresszív Pártnak inkább a balszárnyához tartozom, ennek megfelelően nyilván más elvárásaim vannak egy elnökjelölttől, mint mondjuk egy déli kollégának. Mégis azt gondolom, hogy az elmúlt négy esztendőben jelentős előrelépések történtek olyan kérdésekben, amelyekről egy Trump-féle reformpárti elnök esetében nem is álmodhattunk volna. Sőt, ennél továbbmegyek, minden kormányzati mulasztás ellenére úgy gondolom, hogy ha végig nézünk az országon, akkor az összképet tekintve egyáltalán nincs miért szégyenkeznünk. A progresszív kormányzás alatt hazánk gazdasága példátlanul megerősödött, a szociális kiadások többszörösére emelkedtek, illetve több pénz jut oktatásra és vidékfejlesztésre, mint korábban bármikor. Kongresszusi többség hiányában az olyan intézkedések esetén, mint a minimálbér, nyilván nem történt érdemi előrelépés, azonban hogyha a Glover-kormány programját pontról-pontra végig nézzük, akkor a mérleg nyelve igen kedvező állást mutat. Nézzünk végig néhány példát. Elfogadtuk a szakszervezeti törvényt, aminek hála ma már törvény írja elő a munkások érdekképviseleti szerveinek létjogosultságát. Bevezettük a farmerek kedvezményes hitelprogramját, aminek köszönhetően egyre több farm jut hozzá állami segítséggel korszerű gépekhez. Mindezeken túl pedig a rászoruló családok immár több éve segélycsomagot kapnak az államtól, illetve a munkások juttatásai is folyamatosan emelkedtek.
Abban mindenki egyetért, hogy olyan elnökjelöltet kell állítanunk, aki képes politikai értelemben véve új erőt felmutatni, valamint képes megerősíteni és fenntartani a politikai elitbe vetett bizalmat. Harvey Dent ebből a szempontból kitűnő választás. Én emellett abban is bízom, hogy Mr. Dent az újítások mellett felvállalja majd az elmúlt időszak eredményeit és partner lesz a megkezdett programok folytatásában. Hogyha így lesz, akkor biztosra veszem, hogy a ciron emberek többsége is belátja majd, hogy őrá van szüksége az országunknak és végül képes lesz az elnökválasztási versenyben maga mögé utasítani a haladás- és szabadságellenes konzetvatívokat. Köszönöm, hogy meghallgattak! Sok sikert, Harvey!
David J. Coleman
A Progresszív Nemzeti Konvenció első napjának utolsó felszólalója következik, kérem fogadják nagy lelkesedéssel Thomas McDornish házelnök úr beszédét!
Thomas McDornish
Tisztelt Kormányzó úr, Tisztelt egybegyűltek!
A mostani politika sok sebből vérzik. A kormányzat inaktív, a politikusok sokszor elrugaszkodnak a valóságtól, a politika eltávolodni látszik a valóságtól egyes esetekben. Ez a nap fordulópont lehet a politikai életben. Az elmúlt két évben olyan mérsékelt politikusok tűntek fel a Képviselőházban, a Szenátusban, a megyei politikákban, akik képesek a változtatásra. Képesek visszahozni a politikát az emberekhez, képesek a mindennapi gondokra reagálni és nem csak a fizetésükért dolgoznak. Az elmúlt két évben a Képviselőház aktívabb volt, mint korábban valaha, olyan törvények születtek, melyek a mindennapokat könnyebbé tették, növelték a helyi emberek jogát az ügyeik beleszólásába.
Harvey Dent is ezekben az időkben bukkant fel és ő is olyan ember, aki nem azért akar Elnök lenni, hogy vágyait és álmait megvalósítsa hanem, hogy az emberek életét jobbá tegye. Olyan ember, aki a választók problémájával foglalkozik, aki a megyék véleményére is kíváncsi, aki az ország érdekében bárkivel képes együttműködni. Ő nem fog megsértődni, ha a Trump-félék hazugságokkal támadják személyiségét, egyszerűen ignorálja az ilyeneket. Róla lepattannak majd a hamis vádak, de felveszi a kesztyűt szakmai vitákban. Ő olyan Elnök lesz, aki alázatosan és aktívan fog állni a munkához, aki nem elbújik majd a President Palace-ba, hanem kinyitja azt a polgároknak.
Támogatni kell ebben a munkában majd, de fontos látni, hogy nem csak Elnökválasztás lesz most. A Képviselőházba és a Szenátusba is olyan embereket kell bejuttatni, akik alázatosan végzik majd a munkájukat. Akik nem menekülnek a fővárosba, hanem ténylegesen képviselni fogják a választókat. Olyan mérsékelt politikusokat, akik bírják az aktív ingázást a választókerületük és törvényhozás között. Mert kétség ne vetődjön fel senkiben: a progresszív politikusok nem fognak a fővárosban költözni, hanem a megyei életben is részt vesznek majd. Minden képviselőnek és szenátornak folyamatosan kapcsolatot kell tartani a választókkal a kampány során és után is. Nem szabad leülni a kampány után sem. Olyan törvényhozókra lesz szükség, akik nem elrugaszkodnak a valóságtól, hanem a mindennapi problémákkal is törődnek. És a progresszív jelöltek mind ilyenek és ilyennek is kell maradnunk.
Munka, demokrácia, szövetség! Ez legyen a hármas hívó szó a következő ciklusban!
David J. Coleman
Tiszelt Hölgyeim és Uraim! Az idei Progresszív Nemzeti Konvenció első napjának felszólalásainak végéhez érkeztünk, a továbbiakban zenés műsorokkal, majd kötetlen beszélgetéssel folytatjuk vezető progresszív politikusaink résztvételével. A holnapi napon folytatódnak a felszólalások, valamint a küldöttek ekkor fognak szavazni az elnökjelölt személyéről is. Szintén a holnapi napon fogom hivatalosan bemutatni pártunk alelnökjelöltjét, aki beszédet fog intézni a megjelentekhez. Addig is én elköszönök Önöktől és a Morrison-Scott Channel nézőitől, Viszontlátásra!
Eldőlt. Megmenekült a Reform Párt. Az 1946-ban alapított párt idén minden eddiginél nagyobb veszélybe került,amikor az Andrew Trump által vezetett szociális-konzervatív csoport,átmenetileg felfüggesztette párttagságát,választási csalásokra hivatkozva. Az első napokban még lehetett olyan pletykákat hallani,hogy Trump szenátor függetlenként indulna,de ezt gyorsan cáfolta,mondván függetlenként nem veheti fel a versenyt a 2 nagy párt kampánygépezetével és pénzével. Ezután arról szóltak a pletykák,hogy Trumpék külön pártot hoznak létre,ám attól tartva,hogy a bíróságok nem jegyzik be őket mindenhol,felhagytak ezzel az ötlettel is. A leghihetőbb információk szerint a kilépők bosszút akartak állni,és azokban a megyékben,ahol ők vannak többségben a törvényhozásban,el akarták érni,hogy a törvényhozzás válassza ki az elektorokat,amire Cironiában még nem volt példa,de az USA történelmében is 1876-ig kell visszamenni,hogy ennek a módszernek az utolsó használatát lássuk. Akkor Colorado használta ezt,ezzel eldöntve a 76-os választást. Nos,ettől nyilván a Reform Párt fejesei is aggodalomba estek,ezért leültek tárgyalni a szociális-konzervatívokkal. Ennek eredményeként a szociális-konzervatív politikusok teljesjogú tagként térnek vissza a Reform Pártba,megtarthatják eredeti pozíciójukat a különböző bizottságokban,illetve újraindulhatnak a jelenlegi hivatalukért reformer színekben. Viszont nem fogják támogatni René West-et-*egyedüli esély erre akkor lehet,ha közülük választanak alelnököt- és a Reform Párt Nemezeti Konvenciójára se mennek el,csak,ha a Nemzeti Bizottság elnökét közülük választják ki. Emellett viszont,nem fogják hátráltatni René West esélyeit,és készek a további kooperálásra párttal a megyei tanácsokban és a Kongresszusban is. Így tehát René West megúszta,hogy egy független jelölt elnyerje előle az ultra konzervatív megyéket,hiszen a megyei törvényhozások biztos neki adta volna őket,ahogyan azt is,hogy a csatatér államokban jelentős mínusszal induljon. Jelentsük ki,Trumpék visszatollták a széket West alá,de párnát nem raktak rá.
*a szerkesztő
Eldőlt. Megmenekült a Reform Párt. Az 1946-ban alapított párt idén minden eddiginél nagyobb veszélybe került,amikor az Andrew Trump által vezetett szociális-konzervatív csoport,átmenetileg felfüggesztette párttagságát,választási csalásokra hivatkozva. Az első napokban még lehetett olyan pletykákat hallani,hogy Trump szenátor függetlenként indulna,de ezt gyorsan cáfolta,mondván függetlenként nem veheti fel a versenyt a 2 nagy párt kampánygépezetével és pénzével. Ezután arról szóltak a pletykák,hogy Trumpék külön pártot hoznak létre,ám attól tartva,hogy a bíróságok nem jegyzik be őket mindenhol,felhagytak ezzel az ötlettel is. A leghihetőbb információk szerint a kilépők bosszút akartak állni,és azokban a megyékben,ahol ők vannak többségben a törvényhozásban,el akarták érni,hogy a törvényhozzás válassza ki az elektorokat,amire Cironiában még nem volt példa,de az USA történelmében is 1876-ig kell visszamenni,hogy ennek a módszernek az utolsó használatát lássuk. Akkor Colorado használta ezt,ezzel eldöntve a 76-os választást. Nos,ettől nyilván a Reform Párt fejesei is aggodalomba estek,ezért leültek tárgyalni a szociális-konzervatívokkal. Ennek eredményeként a szociális-konzervatív politikusok teljesjogú tagként térnek vissza a Reform Pártba,megtarthatják eredeti pozíciójukat a különböző bizottságokban,illetve újraindulhatnak a jelenlegi hivatalukért reformer színekben. Viszont nem fogják támogatni René West-et-*egyedüli esély erre akkor lehet,ha közülük választanak alelnököt- és a Reform Párt Nemezeti Konvenciójára se mennek el,csak,ha a Nemzeti Bizottság elnökét közülük választják ki. Emellett viszont,nem fogják hátráltatni René West esélyeit,és készek a további kooperálásra párttal a megyei tanácsokban és a Kongresszusban is. Így tehát René West megúszta,hogy egy független jelölt elnyerje előle az ultra konzervatív megyéket,hiszen a megyei törvényhozások biztos neki adta volna őket,ahogyan azt is,hogy a csatatér államokban jelentős mínusszal induljon. Jelentsük ki,Trumpék visszatollták a széket West alá,de párnát nem raktak rá.
*a szerkesztő
Belfort 1. kongresszusi képviselőjének a törvényhozója, aki ringbe szállt az idei elnökválasztási év reformer elnökjelöltségéért, közleményben gratulált René Westnek, aki az ellen fele volt, és bejelentette, támogatja Westet, ezzel eloszlatva minden olyan felvetést, hogy elindulna függetlenként.
„Nagy harcon vagyunk túl, de az a több mint egymillió szavazat, amelyet sikerült összegyűjteni, megmutatja, hogy az a politika, amelyet 1947 óta képviselek a Kongresszusban, igenis vannak támogatói szerte az országban, minden megyében van mozgalmunk. Erre építve át fogjuk formálni a ciron konzervativizmust.” Jezza arra kéri a támogatóit, hogy szavazzanak René Westre: „West kormányzóval sok mindenben nem értünk egyet, sok dologban igen. Ennek ellenére arra kérem a szavazóimat, hogy ne csüggedjenek, támogassák a kormányzót, hiszen csak vele van esélyünk leváltani a ridgefieldi liberálisokat.”
Arról még nem lehet tudni, hogy Jezza újraindul-e a kongresszusi körzetéért.
Belfort 1. kongresszusi képviselőjének a törvényhozója, aki ringbe szállt az idei elnökválasztási év reformer elnökjelöltségéért, közleményben gratulált René Westnek, aki az ellen fele volt, és bejelentette, támogatja Westet, ezzel eloszlatva minden olyan felvetést, hogy elindulna függetlenként.
„Nagy harcon vagyunk túl, de az a több mint egymillió szavazat, amelyet sikerült összegyűjteni, megmutatja, hogy az a politika, amelyet 1947 óta képviselek a Kongresszusban, igenis vannak támogatói szerte az országban, minden megyében van mozgalmunk. Erre építve át fogjuk formálni a ciron konzervativizmust.” Jezza arra kéri a támogatóit, hogy szavazzanak René Westre: „West kormányzóval sok mindenben nem értünk egyet, sok dologban igen. Ennek ellenére arra kérem a szavazóimat, hogy ne csüggedjenek, támogassák a kormányzót, hiszen csak vele van esélyünk leváltani a ridgefieldi liberálisokat.”
Arról még nem lehet tudni, hogy Jezza újraindul-e a kongresszusi körzetéért.
A Reform Párti elnök előválasztási küzdelmek véget értek. Hosszasan elhúzódó és ádáz kampányküzdelem után vált hivatalossá, hogy René West, Cook megye regnáló kormányzója lesz a párt elnökjelöltje, egyben Harvey Dent ellenfele az ősz során. A cooki kormányzó a szuperdelegátusok nélkül 866 delegátust szerzett szemben Jezza 732 delegátusával. West a választási harc hajrájában győzelmet aratott Clark, Denfield, Walker megyében és Ridgefieldben is, miközben szűk vereséget szenvedett csak Belfort megyében, ami döntőnek bizonyult. Az ellenfél, Mike Jezza történelmi mozgósításon és támogatáson van túl, hiszen több, mint 1 millió szavazót állított maga és programja mögé, a sors iróniája, hogy ezúttal ez sem volt elég a győzelemhez. Lapunknak sikerült nyilatkoztatni a győztes Westet.
„Nagy öröm ez számomra, hogy most a győztes oldalról szólhatok Cironia minden polgárához. Elégtételt és önigazolást, továbbá hatalmas büszkeséget érzek. Nem mondhatom el elégszer, mennyire vagyok hálás a szavazóknak rendíthetetlen támogatásukért, és bizalmukért, illetve kampánycsapatomnak odaadó fáradságos munkájáért, akik nélkül ma nem lehetnék itt. Cironia egy jelentős része döntött, és olyan politikát kíván a következő négy évben majd a President Palaceban látni, ami felelős, de szociálisan kellően, megfontoltan érzékeny. Olyan politikát, ami belföldön és külföldön egyaránt aktívan és méltóan tudja majd képviselni a ciron érdekeket. Olyan politikát, ami rendet vág a zavarosban, és ami kikövezi az utat hazánk sikereihez.
Semmiképpen sem szeretnék megfeledkezni Mike Jezza képviselőről sem, akinek személye és munkája lehetővé, sőt indokolttá tette ezt az aktív kampányküzdelmet, aminek keretében több, mint 2 millió reform szavazó vonult az urnákhoz. Ha képesek vagyunk ezt a mennyiséget ősszel is produkálni, történelmi győzelmet fogunk aratni. Gratulálok Jezza képviselőnek a teljesítményéhez és a tisztességesen elvégzett munkájához. Büszke lehet ő és csapata a teljesítményére és bízom abban, hogy a választásokat követően lesz lehetőségünk egy üveg bor, esetleg valami erősebb mellett megtárgyalni ezt az előválasztást, illetve a jövőbeni együttműködést, hiszen ezt diktálja a józanész és minden ciron ember érdeke. Győzelmemmel a torzsalkodásnak, a széthúzásnak a párton belül vége lesz. Ismét közösen, egy irányba fogunk húzni. Az elkövetkezőkben folytatni fogjuk kampánysorozatunkat, immáron specifikusan készülve a Harvey Dent elleni küzdelemre, továbbá kielemezzük az előválasztást megyéről megyére, és természetesen megvitatjuk csapatommal az alelnökjelölt személyét is, aki, nevekről nem beszélve, garantálhatom, igazi politikai nagyágyú lesz. Cironia, köszönöm a támogatásukat, de ne felejtsük el, utunk felénél tartunk, és a neheze csak most jön. Számítok erre a 2 millió emberre az ősz során is. Isten áldja Önöket!”
Bár West nem nevezett meg konkrét politikusokat, mint szóba jöhető alelnökjelöltek, lapunk birtokába jutott meg nem erősített információk szerint az alábbi személyek közül kerülhet a végső választott.
Az első jelölt, aki talán favoritnak is számít, nem más, mint Nick Devon, korábbi belforti kormányzó. West és Devon híresen jó kapcsolatot ápolnak, a néhai belforti kormányzó West bejelentését követően nem is szállt ringbe az elnökválasztáson, ellenben továbbra sem jelentette be, hogy visszatérne a politikába, esetleg, mint megyéje szenátora. A tapasztalata, a mérsékelt politikai felfogása és az elfogadottsága megyei és országos szinten is, mind mind alkalmassá teszik az alelnökjelölti posztra, így jelen pillanatban talán a legkézenfekvőbb választás lehet, amennyiben felkérésre kerül és el is vállalja.
West sokszor elmondta, hogy mennyire is tartja fontosnak a déli kérdés kezelését az ország egysége érdekében. Ezt alapul véve van két olyan déli politikus is, akik alkalmas jelöltként tűnhetnek fel a színen. Az első nem más, mint Steve Paulson, Walker választásra készülő szenátora. Sokak szerint nagyon nehéz dolga lesz, ha nyerni akar, így mentőmellény lehetne számára a felkérés, amire korábbi példás munkássága predesztinálhatja. Hasonló pozitívumok sorolhatóak fel Jim Holsakamp, Greene megyei szenátor neve mellett, akinek politikai karrierje során számos nagyformátumú törvényjavaslat is társul nevéhez. Ha West komolyan gondolja számos pontból álló programjának megvalósítását, úgy abban az esetben egy Holsakamphoz hasonló aktív törvényhozó remek társat jelenthet.
Szintén a titkos esélyesek között emlegetik George Lee, grahami törvényhozót, aki Westhez hasonlóan vall liberálisabb nézeteket, kezdve a szegregáció kérdésével. Tapasztalt, aktív törvényhozó, rengeteg tervezettel a háta mögött, akinek politikai nézetei sok átfedést mutatnak Westével, hovatovább, Graham izgalmas csatatérmegye lesz az elnökválasztások során, így jól jöhet a támogatás, miközben Lee szenátor közel sem mehet újraválasztását illetően biztosra, akárcsak Paulson szenátor.
Ha West bizonyítani szeretné a deficit elleni küzdelem komolyságát, akkor tökéletes alelnökjelölt lehet egy Martin Ricketts szenátorhoz hasonló vérbeli deficit ellenes kereszteslovag. Az edmundi szenátor sokáig kacérkodott a gondolattal, hogy ringbe szálljon az elnökválasztási küzdelmekben, végül másképpen határozott, mégis a híre, a szaktudása olyan érték, amely bármelyik elnök számára hasznos lehet.
Zárásképpen nem szabad megfeledkezni egy egyfelől meglepő, másfelől viszont akár kézenfekvőnek is tekinthető jelöltről, aki nem más, mint Mike Jezza. A belforti képviselő 1 millió szavazót volt képes megmozgatni, ha összeállna a West-Jezza tengely, az általuk csatasorba állítható választótömeggel tehetetlen lehet a teljes progresszív gépezet. Arról persze egyelőre nincs információ, hogy Jezza egyáltalán hajlandó e támogatni Westet a választások során.
A Reform Párti elnök előválasztási küzdelmek véget értek. Hosszasan elhúzódó és ádáz kampányküzdelem után vált hivatalossá, hogy René West, Cook megye regnáló kormányzója lesz a párt elnökjelöltje, egyben Harvey Dent ellenfele az ősz során. A cooki kormányzó a szuperdelegátusok nélkül 866 delegátust szerzett szemben Jezza 732 delegátusával. West a választási harc hajrájában győzelmet aratott Clark, Denfield, Walker megyében és Ridgefieldben is, miközben szűk vereséget szenvedett csak Belfort megyében, ami döntőnek bizonyult. Az ellenfél, Mike Jezza történelmi mozgósításon és támogatáson van túl, hiszen több, mint 1 millió szavazót állított maga és programja mögé, a sors iróniája, hogy ezúttal ez sem volt elég a győzelemhez. Lapunknak sikerült nyilatkoztatni a győztes Westet.
„Nagy öröm ez számomra, hogy most a győztes oldalról szólhatok Cironia minden polgárához. Elégtételt és önigazolást, továbbá hatalmas büszkeséget érzek. Nem mondhatom el elégszer, mennyire vagyok hálás a szavazóknak rendíthetetlen támogatásukért, és bizalmukért, illetve kampánycsapatomnak odaadó fáradságos munkájáért, akik nélkül ma nem lehetnék itt. Cironia egy jelentős része döntött, és olyan politikát kíván a következő négy évben majd a President Palaceban látni, ami felelős, de szociálisan kellően, megfontoltan érzékeny. Olyan politikát, ami belföldön és külföldön egyaránt aktívan és méltóan tudja majd képviselni a ciron érdekeket. Olyan politikát, ami rendet vág a zavarosban, és ami kikövezi az utat hazánk sikereihez.
Semmiképpen sem szeretnék megfeledkezni Mike Jezza képviselőről sem, akinek személye és munkája lehetővé, sőt indokolttá tette ezt az aktív kampányküzdelmet, aminek keretében több, mint 2 millió reform szavazó vonult az urnákhoz. Ha képesek vagyunk ezt a mennyiséget ősszel is produkálni, történelmi győzelmet fogunk aratni. Gratulálok Jezza képviselőnek a teljesítményéhez és a tisztességesen elvégzett munkájához. Büszke lehet ő és csapata a teljesítményére és bízom abban, hogy a választásokat követően lesz lehetőségünk egy üveg bor, esetleg valami erősebb mellett megtárgyalni ezt az előválasztást, illetve a jövőbeni együttműködést, hiszen ezt diktálja a józanész és minden ciron ember érdeke. Győzelmemmel a torzsalkodásnak, a széthúzásnak a párton belül vége lesz. Ismét közösen, egy irányba fogunk húzni. Az elkövetkezőkben folytatni fogjuk kampánysorozatunkat, immáron specifikusan készülve a Harvey Dent elleni küzdelemre, továbbá kielemezzük az előválasztást megyéről megyére, és természetesen megvitatjuk csapatommal az alelnökjelölt személyét is, aki, nevekről nem beszélve, garantálhatom, igazi politikai nagyágyú lesz. Cironia, köszönöm a támogatásukat, de ne felejtsük el, utunk felénél tartunk, és a neheze csak most jön. Számítok erre a 2 millió emberre az ősz során is. Isten áldja Önöket!”
Bár West nem nevezett meg konkrét politikusokat, mint szóba jöhető alelnökjelöltek, lapunk birtokába jutott meg nem erősített információk szerint az alábbi személyek közül kerülhet a végső választott.
Az első jelölt, aki talán favoritnak is számít, nem más, mint Nick Devon, korábbi belforti kormányzó. West és Devon híresen jó kapcsolatot ápolnak, a néhai belforti kormányzó West bejelentését követően nem is szállt ringbe az elnökválasztáson, ellenben továbbra sem jelentette be, hogy visszatérne a politikába, esetleg, mint megyéje szenátora. A tapasztalata, a mérsékelt politikai felfogása és az elfogadottsága megyei és országos szinten is, mind mind alkalmassá teszik az alelnökjelölti posztra, így jelen pillanatban talán a legkézenfekvőbb választás lehet, amennyiben felkérésre kerül és el is vállalja.
West sokszor elmondta, hogy mennyire is tartja fontosnak a déli kérdés kezelését az ország egysége érdekében. Ezt alapul véve van két olyan déli politikus is, akik alkalmas jelöltként tűnhetnek fel a színen. Az első nem más, mint Steve Paulson, Walker választásra készülő szenátora. Sokak szerint nagyon nehéz dolga lesz, ha nyerni akar, így mentőmellény lehetne számára a felkérés, amire korábbi példás munkássága predesztinálhatja. Hasonló pozitívumok sorolhatóak fel Jim Holsakamp, Greene megyei szenátor neve mellett, akinek politikai karrierje során számos nagyformátumú törvényjavaslat is társul nevéhez. Ha West komolyan gondolja számos pontból álló programjának megvalósítását, úgy abban az esetben egy Holsakamphoz hasonló aktív törvényhozó remek társat jelenthet.
Szintén a titkos esélyesek között emlegetik George Lee, grahami törvényhozót, aki Westhez hasonlóan vall liberálisabb nézeteket, kezdve a szegregáció kérdésével. Tapasztalt, aktív törvényhozó, rengeteg tervezettel a háta mögött, akinek politikai nézetei sok átfedést mutatnak Westével, hovatovább, Graham izgalmas csatatérmegye lesz az elnökválasztások során, így jól jöhet a támogatás, miközben Lee szenátor közel sem mehet újraválasztását illetően biztosra, akárcsak Paulson szenátor.
Ha West bizonyítani szeretné a deficit elleni küzdelem komolyságát, akkor tökéletes alelnökjelölt lehet egy Martin Ricketts szenátorhoz hasonló vérbeli deficit ellenes kereszteslovag. Az edmundi szenátor sokáig kacérkodott a gondolattal, hogy ringbe szálljon az elnökválasztási küzdelmekben, végül másképpen határozott, mégis a híre, a szaktudása olyan érték, amely bármelyik elnök számára hasznos lehet.
Zárásképpen nem szabad megfeledkezni egy egyfelől meglepő, másfelől viszont akár kézenfekvőnek is tekinthető jelöltről, aki nem más, mint Mike Jezza. A belforti képviselő 1 millió szavazót volt képes megmozgatni, ha összeállna a West-Jezza tengely, az általuk csatasorba állítható választótömeggel tehetetlen lehet a teljes progresszív gépezet. Arról persze egyelőre nincs információ, hogy Jezza egyáltalán hajlandó e támogatni Westet a választások során.
A megadott feltételekkel nincs találat az adatbázisban.