Média cikkek

Az elmúlt hétvégén lezajlott „szuperhétvége” során 15 megyében tartottak előválasztásokat és kaukuszokat, és az eredmények alapján nem lehet egyértelmű következtetéseket levonni, hogy ki szerzett magának előnyt. A lentebb megpróbáljuk összegezni, hogy mégis milyen következtetéseket vonhatunk le a jövőre nézve.

1. Westnél az előny, de Jezza szervál

A szuperhétvégén populáris szavazatokat tekintve teljesen döntetlen: René West kormányzó körülbelül 729 ezer szavazatot szerzett a két napon, Mike Jezza belforti képviselő 711 ezret, ha összesítünk az eddigi összes előválasztást és jelölőgyűlést, akkor 36 ezer szavazattal vezet Cook megye első embere, ez kétpontos előny. A delegáltakat tekintve viszont West 695-öt szerzett Jezza 572-jével szemben, az arány 54-44%. Ugyanakkor legközelebb Belfort következik, Mike Jezza lakóhelye, ahol, ha sikerül nagyarányú győzelmet szereznie, beérheti ellenfelét.

2. Nagyon megosztott a Reform Párt

A korábbi vélekedésekkel ellentétben az idei előválasztáson nincs vidék-város ellentét: mindkét jelölt erős támogatottsággal rendelkezik mind a vidéken, mind a nagyvárosokban, ami azt jelenti, hogy nincs geopolitikai cezúra a jelöltek között. A különbségek idővel el is tűntek, ma már a legtöbb kérdésben azonos platformon kampányolnak a jelöltek. A gond mégis jelentős több stratéga szerint. Ha ebben az ütemben folytatódnak az előválasztások, csak nyáron dőlhet el, ki lesz Harvey Dent ellenfele novemberben, és ez nehezíti a felkészülést a kampányra, nem különben növelheti a párton belüli ellentéteket az előválasztási küzdelem.

3. Vannak Glover-Jezza szavazók, de nem elegen

Valóban sikerül Mike Jezzának becsalogatni olyan vidéki szavazókat, akik négy éve még Ed Gloverre szavaztak, többségük kékgalléros, de nincsenek elegen, hiszen az ipari körzetek jókora hányadát René West nyerte meg, illetve az előválasztások annyira dinamikusak részvétel terén, hogy a West-kampány képes ellensúlyozni Jezza szavazóit. A belforti képviselő leginkább a vidéki középosztály körében erős. Ellenben stabil bázisa van Délen és egy-két nagyvárosban, Oaklandet Miami szavazatival sikerült megnyernie.

4. René West nem a mérsékeltek elsőszámú választása

Eddig úgy tűnt, hogy a cooki kormányzó az, akire a tehetősebb elővárosok és a nagyvárosok szavazói voksolni fognak, ezzel szemben ezekben a kongresszusi körzetekben Jezza rendre 40% felett szerepelt. Ugyanakkor West átlag felett szerepelt a vidéki Cironia településein, ami helyzetbe hozta. További jelentős eredmény, a Reform Párt bázisát jelentő megyékben is átlag felett szerepelt, és ugyan a Biztos Délen is nyert, de ennél fontosabbak a csatatérmegyékben elért helyezése, itt csak félsikert ért el: győzött Garfieldben, Jeffersonban és Unionban. Ugyanakkor az előzetes eredmények szerint Jezza nyert Legrand, Madison, Oakland és Perry megyékben.

5. Homály, ki nyeri meg a jelöltséget

A lezajlott szuperhétvége nem hozott átütő sikert egyik jelöltnek sem. Ha a dinamika így fog folytatódni, akkor júniusig nem fog eldőlni, ki lesz az elnökjelöltje a pártnak. A soron következő megyéket figyelembe véve az is elképzelhető, hogy június végére sem sikerül egyik jelöltnek sem sikerül megszerezni a 817 küldöttet. Ebben az esetben a szuperdelegáltakon múlik a jelöltség, akik kongresszusi körzetenként hárman vannak, köztük van minden hivatalban lévő kormányzó, szenátor és képviselő. Ugyanakkor ők se biztosak, hogy kivel lehet nyerni, legalábbis ez látszik, hogy nem igazán támogatják a jelölteket, sokan még azután is kivárnak, hogy már véget ért az előválasztás.

6. Rekordrészvétel az előválasztásokon

Jó hír a Reform Pártnak ugyanakkor, hogy rekordrészvétel tapasztalható az előválasztásokon. Sok megyében sikerült meghaladni az 1954-es választás összrészvételét, de a legtöbb helyen is több szavazat érkezett, mint amennyi négy éve abban a megyére Andrew Trumpra jutott, vagy legalábbis megközelítette azt. Ez mindenképp jó jel a szavazók mozgósítása terén, a kérdés, hogy a progresszívak képesek lesznek-e hasonló mozgósításra, hiszen ott most nincs valódi csata, Harvey Dent lesz a jelölt. Az is nehezítheti a mozgósítást, ha a végén a győztest nem támogatja a vesztes jelölt.

Második elnökjelölti előválasztási vita - Reform Párt

Renly Anderson : Jó estét kívánok a kedves nézőknek és mindazoknak, akik élőben követik az est történéseit. Önök a Reform Párt elnökjelölő előválasztásának második élő vitáját láthatják a csodálatos Columbia városából, én az est házigazdája és moderátora, Renly Anderson vagyok! Ne is vesztegessük tovább az időnket, szólítom a stúdióba a vita résztvevőit, Michael Jezza belforti képviselőt és René Westet, Cook megye kormányzóját, jó estét az Uraknak!

(Mike Jezza mosolyog, integet az embereknek, valamit mond René Westnek)

(West könnyed léptekkel sétál be a stúdióba, krémszínű öltönyében, hozzápasszoló világos nyakkendőben. Kezet fog Andersonnal és Jezzaval is, megpaskolja a vállait és sok sikert kíván neki)

Renly Anderson : A szabályok egyszerűek, az első részben ugyanazt a kérdést fogom feltenni a két jelöltnek, amelyre négy-négy percben válaszolhatnak. A válaszok végén, amennyiben legalább egyikőjük jelzi felém, hogy reagálni szeretne ellenfele szavaira, tartunk egy plusz kört a reakcióknak, erre egy-egy perc áll rendelkezésre.

Ezután a második részben a jelöltek személyre szabott, elsősorban szakpolitikai kérdéseket kapnak, amelyre 5-5 percben válaszolhatnak, majd az est végén mindketten 2-2 perces zárszót intézhetnek a választópolgárokhoz. Amennyiben valaki soron kívül reagálni kíván ellenfele szavaira, jelezze nekem és mérlegelés után szót fog kapni. Uraim, nincs más hátra, vágjunk bele!

A kampány során mindketten nagy hangsúlyt fektettek Ed Glover támadására, hol csak elhatárolódva az elnök tevékenységétől, hol ennél jóval élesebb stílusban. Abban mindkét oldal egyetért, hogy az elnök nem mutatott olyan fokú aktivitást, ami elvárható lett volna, ennek ellenére Ed Glover így is rendkívül népszerűnek mondható a ciron társadalom körében. A kérdésem az, hogy mi volt Önök szerint a két legnagyobb mulasztása a Glover-kormánynak, illetve - hogy legyenek az ördög ügyvédjei is egy kicsit, - mit tartanak a két legpozitívabb intézkedésnek, ami a mostani kormányzati ciklusban történt? Először Mr. Jezza válaszolhat!

Mike Jezza : Üdvözlöm a nézőket, ahogy Önt is (Renly Andersonra néz) és René West kormányzót is. Ha olyan hibátlan kormányzás lenne, akkor nem állnánk itt, nem kérdezné ezt. Ed Glovernek egy hibája van csak, de az végigkíséri az egész nemkormányázását: cserbenhagyta a ciron társadalmat, cserben hagyta azt közel kétmillió embert, aki négy évvel korábban rászavazott.

Én Belfort egyik agrár és ipari vidékéről jövök, ahol az itt élőket komolyan sújtja az amerikai ipar előretörése, vagy Belfortnak vannak olyan térségei, ahol attól frusztráltak a farmerek, hogy az olcsó latin-amerikai termékek ellepik a ciron boltokat, és esélyük sincs arra, hogy termékeiket eladják. De Ed Glover magukra hagyta a szintén őt támogató színesbőrűeket, a nagyvárosokat, és mindenkit. Éppen ezért kell megindítani az alkotmányos vádemelési eljárást, hogy tisztázzuk, mi történt. Elnökként ezt ki fogom vizsgálni.

Hogy mi volt az igazán jó dolog a kormányzásában? Mondjuk úgy, hogy nem gátolja a reformer törvényhozást, nem vétóz, nem ellenez, nem vitatkozik. Másik nem annyira kormányzati eredmény, mint inkább stratégiai érzék, hogy úgy tudja magához kötni egyes megyék vezetőit, hogy lekenyerezi őket támogatásokkal. Ez ügyes.

Renly Anderson : Mr. West, Önről köztudott, hogy személyesen is egyeztetett Glover elnökkel cooki ügyekben. A kérdés ugyanaz, mit gondol, mi volt a két legnegatívabb és két legpozitívabb intézkedése a kormányoldalnak?

Rene West : Köszöntöm először ezúton is a nézőket és persze mr. Jezzat és Önt is Renly. Véleményem szerint Edward Glover elnök népszerűsége abban rejlik, hogy egy szerencsés periódusában foglalhatta el az elnöki székét. Azt látjuk, hogy a reform többségű szenátus remek munkát végzett az elmúlt négy évben, a globális gazdaság pedig Cironiára is kedvező hatással volt, továbbá nem egy megye ért el a kormányzói és megyei tanácsok munkájának hála kimagasló eredményeket, úgy, mint Walker, Cook, vagy éppen Osborne. Ezek már önmagában megágyaztak az elnök népszerűségének.

A másik tényező, ami egyben a Glover kormány legpozitívabb jellemzője volt, az a reform többségű Kongresszussal folytatott kooperáció és kompromisszumkészség. Balhék, politikai súrlódások nélküli ciklust tudhatnak maguk mögött, ami nem vált az ország hátrányára. A másik pozitívum, hogy igyekeztek apró lépésekben tenni az oktatási rendszer fejlesztéséért, a szociális intézkedésekért és az egészségügyért is. A világot nem váltották meg, de apró pozitívumokat elértek.

Sajnos azonban több negatív dolog, mulasztás is árnyékot vet a Glover kormány tevékenységére. A hangzatos ígéretek ellenére mind a mai napig nem történt változás a szegregáció kérdését illetően, megyei népszavazások formájában sem. Az infrastrukturális fejlesztési javaslatot pedig bár készen kapták a Reform képviselőktől, nem tudtak vele semmit sem kezdeni. Egyértelműen ez a két legnagyobb hiba, mindezt csak tetézi a renyhe külpolitika, a szakszervezetek példátlan, ugyanakkor indokolatlan és felesleges megerősítése, az éves költségvetések beterjesztésének megdöbbentő hiánya, a kommunista veszély hibás kezelése, ami azt eredményezte, hogy a vörösök már szabadon járnak kelnek pártba szerveződve utcáinkon, illetve a munkásosztály átverése, kihasználása, betetőzve a mezőgazdaságból élők ignorálásával.

Ezek olyan dolgok, amiket muszáj megemlíteni, még ha csak két dolgot is volt szabad kiemelni. Aki viszont ezek között rangsort akar állítani és elhallgatni egyet is, az bizonyosan az ország ellensége. De önkritikát is kell gyakorolni, hiszen a reform többség jobban is ráerőltethette volna akaratát a kormányra, de valahogy a képviselőházban vagy éppen a szenátusban sokaknak a szája járt és jár mind a mai napig, a gombokat már ügyesen tudják nyomkodni tét nélkül, de érdemi javaslathoz nem adnák a nevüket, ami valódi változást is hozna. Persze erről Jezza képviselő többet tudna mesélni, hiszen ő is asszisztált a progresszív kormány léhaságához. Ha Edward Glovert alkotmányos kötelességeinek elmulasztásával vádolva akarjuk pellengérre állítani, remélhetőleg ezt megtesszük még jó néhány hasonlóan passzív képviselővel, szenátorral és kormányzóval is.

Összességében a progresszív oldal nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket és a hangzatos ígéreteiket sem, és bár Glover elnököt emberileg sokra tartom, a munkájára nem tudok úgy tekinteni, mint cironia legdicsőségesebb 4 éve. Éppen ezért készülök változást hozni az ország életébe. Köszönöm!

 (Jezza kézzel jelez)

Renly Anderson : Mr. Jezza reagálhat, ha szeretne.

Mike Jezza : Szeretnék, hiszen én már 1947 óta vagyok törvényhozó, nagy tapasztalattal, ellentétben ellenfelemmel, akinek ebben a közegben se tapasztalata, se tudása nincs, és még a háttérinformációknak se néz utána. A Képviselőházban a Taylor-adminisztráció és a Glover-adminisztráció alatt is csak olyan dolgokat szavaztam meg, amelyek a belforti szavazóimnak megfelelnek, és összeegyeztethetők a saját nézetrendszeremmel. Ez kicsit más világ, mint ott Cookban megyei vezetőként dolgozni, kormányzó (René Westre néz).

Mellesleg Önből hiányzik az a tapasztalat, amely alkalmassá tenné az elnöki teendőkre.

(West szót kér)

Renly Anderson : Mr. West reagálhat, de utána ugrunk a következő kérdésre.

Rene West : AZ Ön képviselői munkáját bizonyára nagy becsben tartják Belfortban és azon túl egyaránt. A választói elégedettek lehetnek akkor elmondása szerint. Viszont egy dolog egy kerületet képviselni és gombokat nyomkodni, és megint más egy országot vezetni. HA Ön ilyen remek munkát végzett, remélem, a belforti emebrek érdekében is, hogy folytatja eme jó szokását a következő ciklusban is, a Kongresszusban. Hiszen ismeri a mondást KÉPVISELŐ: A suszter maradjon a kaptafánál. Én már bizonyítottam cégvezetőként és kormányzóként egyaránt, még progresszív szembe szélben is. Nem mellékesen a kezdetek óta vagyok a párt tagja is. Hiszem, hogy meg van a kellő tapasztalatom a vezetéshez. Vezetéshez, nem képviselethez...

Renly Anderson : A második kérdés szintén mindkettejükhöz szól. A kampányban Önök többször jártak munkások között, mindketten számos ígéretet fogalmaztak meg a jobb munkakörülmények és a magasabb bérek érdekében, lásd minimálbér, amely mindkettejük programjában szerepel, jóllehet nem teljesen azonos módon. Arra kérem Önöket, nevezzék meg azt a három legfontosabb intézkedést, amelyet az elnökké választásuk utáni első két évben meg kívánnak valósítani a munkavállalók életének könnyebbé tétele érdekében! Illetve hogyan kívánják ezt úgy megtenni, hogy sem a munkaadók, sem pedig a szabadpiac elve ne sérüljön? Ezúttal Mr. West válaszolhat először.

Rene West : Az első és legfontosabb intézkedés a minimálbér bevezetése. Ezt nem országos minimumként kell elképzelni, hanem megyénkénti bontásban, a helyi élet és költségszínvonalhoz igazítva. Erre meg vannak a megfelelő szakemberek, akik a felméréseket és javaslatokat meg fogják erre vonatkozóan tenni. De abban mind egyet érthetünk, tisztességes munkát végző ciron polgároknak jár a létminimumhoz szükséges fizetés, sőt még több is. A kizsákmányolás és szipolyozás korának vége, a West kormány ugyanis rendet fog vágni a munka erőpiacon.

A második legfontosabb intézkedés, hogy a munkavállalók végre valódi érdekképviselet kapjanak, nem pedig őket kizsákmányoló és kihasználó szakszervezeteket. A szakszervezeti jogok felülbírálásra szorulnak, mert jelenlegi formájukban csak politikai haszonszerzése alkalmasak, nem a munkásréteg képviseletére.

A harmadik nagyon fontos intézkedés, hogy lehetőséget nyújtsunk állami továbbképzési programok keretében arra, hogy a munkásság szakképzettebb, kompetensebb, sokoldalúbb legyen. Mindez határozott versenyelőnyt fog jelenteni a globális piacon is, továbbá általános béremelkedéshez fog vezetni, nem mellékesen a külföldi vagy belföldi befektetők számára is vonzó lesz a szakképzett munkaerő.

Renly Anderson : Mr. Jezza, Öné a lehetőség, hogy válaszoljon.

Mike Jezza : Az első két évben több olyan dolgot hajtanék végre, amely jó a keményen dolgozó középosztálynak, jó a ciron vidéknek. Elnökségem első napján vámot vetek ki minden külföldi termékre, attól függően mennyire veszélyesek, de az amerikai autóipari termékekre 18 százalékos vámot vetnék ki, ezek után megkezdenénk a kereskedelmi tárgyalásokat az érintett országokkal. Ez munkahelyeket jelent, növeli az országon belüli fogyasztást, és prosperitást hoz.

Bevezetem a minimális órabért, örülök, hogy West kormányzó is támogatja az ötletemet, amit éppen itt, Garfieldben mondtam el részletesen. Én ezt minimális órabérnek nevezem, amelyet különböző megyékben, régiókban, különböző mértéknek határoznánk meg. Más egy rozsdaövezeti kisvárosban, mint Silver Cityben. Amikor erről törvényt fog hozni a Kongresszus, ezt tudatosítani kell.

Bevezetem a piacbarát társadalombiztosítást, amely megteremti annak a lehetőségét, hogy a dolgozni akaró cironok félretehessenek időskorukra, lehetőséget kapnak, hogy szabad verseny keretében biztosítók között dönthessenek, és valamilyen módon biztosítjuk az idősebb korosztály életszínvonalát is. Mellette törvényjavaslatot fogok kérni a gyerekmunka ellen is, hiszen sajnálatos, hogy eddig ezt nem sikerült törvénybe foglalni, és az elvi lehetősége most is megvan ennek a szánalmas jelenségnek.

(West jelentkezik)

Renly Anderson : Parancsoljon Mr. West.

Rene West : Köszönöm. Teljesen egyetértek Mr. Jezza gyermekmunkát érintő felvetésével. Egyetlen dolgot nem értek csak: Hol volt Jezza képviselő az elmúlt bő 10 évben, amikor ez ellen a jelenség ellen fel kellett volna lépni? Mert így kicsit hatásvadász ez az ígéret újfent. Kiegészíteném ezt azzal, hogy van az a kor, ahol bizonyos könnyebb munkákat már el tudnak látni a fiatalok némi nyári zsebpénz reményében. Ezt szigorú szabályozások mellett kell persze elképzelni, hogy a fiatalokat véletlen se használják ki vagy dolgoztassák túl. Viszont én azt mondom, egy kis nyári munka jót tesz a jellemnek. Egy példás, szorgalmas, erkölcsös ciron fiatalságot fog generálni a lehetőség.

(szót kér Jezza)

Renly Anderson : Képviselő úrnak van lehetősége viszontválaszra.

Mike Jezza : Dolgoztam, és azt gondolom jól, tettem a dolgom, de nem a pártelit és a kongresszusi vezetés részeként. Sajnos nem mindent sikerült megoldanom, de elnökként ezek mellett a felvetéseim mellett is kiállok. És hogy mit csináltam? Olyan dolgokat, amelyek Ön szerint nem történtek meg. Legutóbb egy fórumon azzal vádolta a Taylor-adminisztrációt és az akkori Kongresszust, hogy nem történt infrastruktúra-felújítás. Minden évben többszáz millió dollárt biztosítottunk a leromlott vidéki hálózatok felújítására, többek között Cookban is, ha máshonnan nem, onnan tudhatná, hogy látta. Meg azt is elmondta, hogy felállítana egy, a nagyvállalatok gazdasági visszaéléseit vizsgáló kormányzati szervet. Mi a Kongresszusban erre minden évben biztosítunk forrást, hiszen az Igazságügyi Minisztériumban működik a Trösztellenes Osztály. Mi ezt tettük, Ön pedig nem végezte el a házi feladatot, nem készült fel.

(West csak legyint Jezza olcsó próbálkozására, miközben kedélyesen mosolyog)

Rene West : Magyarázkodás mr. Jezza. Kifogás. Az mindig van. Csak sajnos mostanra tele vele a ciron padlás...

Renly Anderson : Térjünk át a következő kérdésre. Az világos, hogy a munkásságot Önök nem a szakszervezetek által kívánják megszólítani, mégis adja magát a kérdés, el tudnak-e képzelni olyan szituációt, hogy bármilyen formában együttműködjenek a szakszervezetekkel? Ha igen, milyen formában? Illetve mennyire tudnak azonosulni azzal a nézettel, ami szerint a szakszervezeteket bolsevik ügynökök működtetik? Mr. Jezza válaszolhat elsőként.

Mike Jezza : Nem kívánom betiltani a szakszervezeteket, csak meg akarom adni a ciron embereknek a jogot, hogy átlépjenek a kollektív szerződések rendszerén, és ne kelljen ahhoz szakszervezeti támogatás, hogy valaki jobb béralkut kössön. Ellenzem, hogy bizonyos munkakörbe csak úgy kerülhessenek emberek, ha belépnek a szakszervezetbe, és tagdíjat fizetnek. Ha nem akarnak, nem kell. Szerintem nem akkor képviseljük helyesen a dolgozókat, ha olyan szakszervezeti vezetőket támogatunk, akik a progresszív pártelit emberei. Ma pedig erről van szó. Ennek ellenére bármikor leülök tárgyalni a szakszervezetek vezetőivel, ha ez az emberek érdeke.

Renly Anderson : Mr. West következik.

Rene West : Osborne megyében azt láttuk, hogy a kormányzó választási küzdelmekbe a szakszervezetek durván belefolytak, mi több, anyagi forrást is biztosítottak a progresszív jelöltnek. Én úgy gondolom, hogy a munkások által fizetett tagdíjat nem politikai nyerészkedésre kéne felhasználni. Az ilyen tevékenységek lehetőségét szigorúan ellenzem és fel kívánok lépni ellene. Programom ismertetése során többször is elmondtam, nem a szakszervezeti törvény porig rombolását tűzöm ki célul, de az jelentősen módosulni fog a Kongresszus támogatásával. Olyan módon, hogy az végre valóban a ciron dolgozók érdekében működjön. Nem a tagdíjaktól kell működőképessé tenni egy érdekképviseletet, mert az mindig magában fogja rejteni a diszkrimináció vagy a protekció lehetőségét, holott alkotmányunk egyenlő jogokat és bánásmódot hirdet. Valakinek ideje végre ennek a valóságban is érvényt szerezni és ki lehet erre alkalmasabb, mint országunk következő elnöke személyesen?

Ami a bolsevik ügynökök megbújását illeti, a Harkley törvényt kell alapul vennünk és a szakszervezeti vezetési tagokat át kell világítani nemzetbiztonsági szempontból, ahogy a kongresszus tagjait is majd. Összegezve viszont magam is nyitva tartom az ajtót minden vezetőségi tag előtt, és hajlok a kompromisszumos megoldásokra. Egy ilyen megbeszélésre pedig hivatalos kell legyen majd a két ház többségi és kisebbségi vezetője is, mert a munkásjogok kérdésköre nem lehet pártérdek, be kell látnunk, hogy mind egy csónakban evezünk, olyan megoldás kell, amit minden fél hajlandó támogatni.

Renly Anderson : Elérkeztünk a második részhez, ahol a jelölteknek személyre szóló szakpolitikai kérdéseket teszek fel. A válaszra öt perc áll rendelkezésre, amire a másik jelölt két percben reagálhat, végül a válaszadó egy perces viszontválaszra kap szót.

Az első kérdést Jezza képviselő úr kapja energetikai kérdésben. Ön úgy fogalmazott, ellenzi az atom- és vízi erőművek építését, ezzel szemben a szénerőművekben látja a jövőt. Mire alapozza ezt az álláspontját? Az elektromos hálózat robbanásszerű fejlődése mellett miként tartja fenntarthatónak, illetve pontosan milyen módon fejlesztené a szénerőműveket? Valamint kiegészítő kérdésként hadd szúrjam be, elnökké választása után kizártnak tartja, hogy Cironia beszálljon a világszerte egyre elismertebb atomenergia-projektbe?

Mike Jezza : Nem ellenzem a nem fosszilis erőművek építését, ez a mondat ki van ragadva a szövegkörnyezetből. Támogatom a jelenlegi erőműhálózatot, és nyitott vagyok minden magánérdekeltségű erőmű építésére, legyen az bármilyen – itt fontosnak tartom kihangsúlyozni, hogy privát erőművekről beszélek. Lehetnek állami tulajdonú cégek is, amelyek erőműveket építenek, de ezek csak stratégiai és egyéb okokkal kellően alátámasztott érvelések után épülhetnének meg. Nem hiszem, hogy a kormányzat szerepe az erőműépítés legyen.

De nagy híve vagyok a fosszilis erőműveknek, ott minél több mező feltárására kell koncentrálni, nyitni kell az olaj- és a gázmezők felkutatására, akár a partmenti vizekben is, ezenfelül támogatok minden olyan kezdeményezést, amely segíti hazánk energiaellátásának a fejlesztését. Nem zárkózom el az atomerőműtől sem, de ehhez több hatástanulmány, háttérmunka és külön törvény is szükségeltetik majd.

Renly Anderson : Kormányzó úré a lehetőség, hogy reagáljon az elhangzottakra.

Rene West : Úgy gondolom nincs mit külön hozzáfűznöm az elhangzottakhoz. Annyit tennék csak hozzá, hoyg ne felejtsük el, kicsiny sziget vagyunk, korlátozott erőforrásokkal. A végtelenségig nem termelhetünk ki. Ez máris indokolttá teszi az alternatív lehetőségeket, mint például az atomenergia lakossági és ipari célú felhasználása energiatermelésre.

Renly Anderson : René Westhez szól a következő kérdés. Sokakban megfogalmazódott a kérdés, hogy Ön túl baloldali elveket vall, azt gondolom, ezt az előző vitán már elég jól megvitatták. A kérdésem mégis ehhez kapcsolódik, Ön rengeteg ötletet átvett a progresszívektől, széleskörű szociális programokat és nagy kiadásokkal járó intézkedéseket helyezett kilátásba, jóllehet, ezzel párhuzamosan kiállt a deficit alacsonyan tartása mellett. Sőt, ennél tovább ment, azt állította, hogy fő szövetségeseinek a deficitellenes kör tagjait tartja. Nem érez ellentmondást ebben? Hogyan kívánja fenntartani az államháztartási egyensúlyt, ha a másik oldalon ennyi kiadást ígér?

Rene West : Nincs itt semmiféle ellentmondás. Egyszerűen az ország anyagi helyzete jelenleg lehetővé teszi bizonyos rétegek és csoportok felzárkóztatását, a nagyobb jó és talán lehet mondani hasznon reményében. Ez nem jelenti azt, hogy adósságba vernénk magunkat, csupán azt a pluszt, amit megtermelünk okosan forgatjuk vissza. Akár egy professzionálisan működő vállalkozás. Pénzt, csak pénzből lehet csinálni, de általánosan igaz, hogy a boldog munkaerőnél nincs produktívabb. A cél tehát az lesz, hogy bizonyos szociális intézkedéseket megvalósítsunk, mindezt az országos költségvetés fájdalomküszöbéig. Mindez tehát azt jelenti, hogy továbbra sem fogunk mínuszba lépni.

Mindezt persze könnyű mondani, de ezzel párhuzamosan növelni kell folyamatosan a bevételeinket is, ami a gazdaság erősítésével, annak több lábra állításával képzelek el. Továbbá meg fogunk szüntetni számos indokolatlan hivatali kiadást és pazarlást. A szociális politikámat pedig nem egyszer hangsúlyozta, de úgy képzelem el, hogy az ne örök időkre segélyekre és támogatásokra szoktassa a társadalmat, hanem lehetőséget adjon mindenkinek a talpra állásra, hogy később már ne szoruljon feltétlen hasonló kormányzati vagy megyei támogatásokra. Hozzáteszem mindezen elképzeléseimben nagy szerepet és némi támogatást várok a megyéktől is. Ez egy közös projekt lesz, közös céllal.

Renly Anderson : Máris megadom a válaszlehetőséget Mr. Jezzának, csak egy villámkérdést engedjen meg. Kormányzó úr, Ön a bevételek növeléséről is beszélt. Elképzelhetőnek tart-e jelentős adó- és járulékemeléseket az Ön elnöksége alatt? Kérem, röviden válaszoljon.

Rene West : Határozottan nem. Azzal nem megyünk semmire, ha abból adakozunk bőkezűen az embereknek, amit előtte az ő zsebükből vettünk ki. Nem leszek a ciron "János király" (utalás Robin Hood történetére)

Renly Anderson : Köszönöm, Mr. Jezzáé a lehetőség.

Mike Jezza : Hallhatták, ő Cikkcakk René, aki hol ide ugrik, hol oda, átveszi egyes véleményeket a progresszívaktól, másokat a reformerektől. Ebben tökéletes, de nem szintetizál, egyik kézzel ad, másikkal elvesz. Magát a deficithéjákhoz sorolja, de egyetlen jelentős deficitellenes politikus sem támogatja még, ez mindent elmond. Én törvénybe foglalnám a deficitellenes harcot, arra kötelezném a mindenkori Kongresszust és kormányzatot, hogy 4 százalék felé ne emelhessék a deficitet. Csökkenteném a jelenlegi kiadásokat is, és nem tervezek korlátlan szociális programokat, amelyek veszélybe fogják sodorni az országot.

Nem tervez adókat, de kiadásokat növelne? Hogy? Én növelném az adójóváírásban szereplő tételeket, minél több lehetőséget adnék a cironoknak, hogy visszaigényelhessenek az adójukból, főleg, ha gyereket nevelnek, sikeres üzletet irányítanak, vagy ha tanulmányaikat folytatják. Nem támogatom azt a kiterjedt roosevelti államot, amelyet René West akar építeni.

Rene West : Nem is Önnek kell támogatni elképzeléseimet, elég ha megteszi ezt pár millió ciron polgár... Amire hadd tegyem hozzá, jelenleg remek lehetőség kínálkozik és ezt mindketten tudjuk.

Renly Anderson : Mr. Jezza kapja a következő kérdést, a téma a külpolitika. Ön is, és Mr. West is gyakran hangoztatja, hogy aktívabb külpolitikát folytatna és több országgal alakítana ki partneri viszonyt. Mely országokhoz kéne Cironiának jobban közelítenie diplomáciai értelemben Ön szerint? Illetve mi a garancia arra, hogy az Ön által oly sokszor hangoztatott radikális vámpolitika nem nehezíti meg a jó viszony ápolását a szomszédokkal?

Mike Jezza : De, meg fogja nehezíteni, de nekem Cironia az első. Nem érdekel, ha a vámkérdés miatt az Egyesült Államok megorrol ránk, mert megnehezítjük a lehetőségeiket. Nem érdekel, ha sok ország haragudni fog, amiért nem jutnak az olcsó piacainkhoz. Számomra Cironia az első, és ezt külpolitikában is jelezni fogom.

Többek között szerintem ott kell hagyni az ENSZ-t, ez csak egy sóhivatal, ahol eljátszák az államok, hogy milyen nagy a nemzetközi alkuképességük, de amikor a Szovjetunió beavatkozik valahova, akkor az ő képviselőjük a Biztonsági Tanácsban leszavazza azt, ez kész röhej. Éppen ezért elnökként nem fogok ENSZ-nagykövetet jelölni, kifejezve, mennyire sokra tartom ezt a szerveződést.

A kapcsolatainkat kereskedelmi egyezmények és katonai együttműködések terén kell megtervezni, és ebből a szempontból a demokratikusan fejlődő latin-amerikai országokkal társulnék, kiszorítva minden náci és kommunista ideológiájú országot a barátsági körünkből. Továbbra is szövetségesként tekintek Washingtonra, de legközelebb Izraelt érzem. Mint jó keresztény, aki büszke a judeo-keresztény gyökereire, a jelenleginél sokkal szorosabb kapcsolatot építenék fel velük.

Ellenfelemmel ellentétben nem akarok az Izrael-ellenes Nagy Britanniával ismerkedni és barátkozni, a továbbiakban is elutasítom birodalomépítő céljaikat, amiről még nem mondtak le. De Izraellel teljesen baráti kapcsolatot építenék, közös hadgyakorlatot, fegyverkezési programot, hogy megvédhessék magukat a szovjetbarát araboktól. Mindazonáltal nyitnék India felé, mint természetes szövetséges felé Kínával szemben, érdekel Afrika új államaival való kapcsolódási pontok feltárása is. Támogatok minden olyan országot, amely ki akar szakadni a gyarmati függéséből, innen üzenem, hajrá Szabad Algéria!

Renly Anderson : Mr. Westé a lehetőség, hogy reagáljon.

Rene West : Ha mr. Jezza hátat fordít Európa országainak és az angolszász országoknak, nem bezsélve bizonyos Csendes óceáni feltörekvő piacnak, akkor már azelőtt kudarc az elképzelt elnöki ciklusa, hogy egyáltalán átlépte a President Palace küszöbét. Mr. Jezza diplomáciai érzéke megrekedt a vadnyugati stílus szintjén, ahol előbb lövünk sé csak utána kérdezünk, a baj ezzel, az, hogy egy egész nemzetet járatna ezzel le. A leendő elnök személyes véleményét és ellenérzéseit hátra kell tenni, ha az ország érdeke a tét, már pedig Nagy Britannia nagyhatalom. Nem köphetünk egy esetlegesen felénk tartott jobbra. Igaz ez akkor is, ha magam is a korábbinál szorosabb viszonyt vízionálok Izraellel, éppen ezért lesz elnöki teendőim listáján az egyik első, hoyg személyesen utazzak a Közel-Keletre, nem csak szavakban kifejezni elköteleződésünket, ahogy azt sokan mások teszik.

Renly Anderson : Mr. Jezza jelzi, hogy kíván reagálni, Öné a lehetőség.

Mike Jezza : És Ön szerint, hogy fogják fogadni Izraelben, miután például a Jordániával szívélyes viszonyt fenntartó Londonban fog együttműködést aláírni? Azokkal, akik szerint Izrael brit földön fekszik? Ez az ingapolitika nem fog működni, Ön azt hiszi, hogy mindent lehet úgy alakítani, hogy elvegyük mindenkitől, ami nekünk jár. Ez nem működik. Például, ha kitör egy arab-izraeli háború, és Nagy-Britannia az arabokat támogatja fegyverrel és pénzzel, Ön ki mellé fog állni? Akkor eljön az igazság pillanata, Kormányzó. Ez a cinikus külpolitika, amit Ön akar képviselni, bukásra van ítélve. Vagy Ön egyetért azzal, hogy az izraeliek terroristák, ahogy London állítja? Ezeket a kérdéséket fel fogják Önnek tenni, és döntenie kell.

Rene West : Gazdasági kapcsolatokról beszélünk mr. Jezza. Ebben pedig Nagy Britannia is érdekelt lehet. Ez nem zárja, hogy Izrael az Egyesült Államok mellett elsőszámú szövetségesünk legyen, minden értelemben. Ha Ön képtelen arra, hogy minden potenciálisan szóba jöhető országgal diplomáciai sikert érjen el, akkor álljon félre és adjon teret olyannak, aki érez magában ehhez elég potenciált. Az ön képességeinek korlátait ne vetítsük ki másra is. Nagy Britanniával is tárgyalni fogok, de ez nem jelenti azt, hogy alárendelt szerepet vállalunk ebben a történetben. Cironia erős és független, kellően büszke nemzet, mindenkivel egyenrangú partnerek leszünk és kivívjuk a tiszteletet. A globális politikát végre nem szemlélnünk kell, hanem alakítani és befolyásolni.

Renly Anderson : Mr. West kapja a következő, ezúttal az egészségügyet érintő kérdést. Ön jelentős egészségügyi átalakításokat helyezett kilátásba, ami a társadalombiztosítási rendszer kiszélesítését és vélhetően nagyobb állami szerepvállalást is jelent. Korábban úgy fogalmazott, hogy fog megoldást találni az egészségügy kihívásaira, mert „lesz rá négy éve”. Elmondaná, hogy milyen átalakításokat tervez és hány év alatt kívánja ezt megvalósítani? Illetve korábban - talán szándékosan - kétételmű módon utalt rá, hogy a Nyugat-Európában működő társadalombiztosítási modell lenne az ideális. Kérem, feleljen egyértelműen, ezt gondolja hosszútávon követendő mintának?

Rene West : Nem, nem az európai modell a követendő. Ez költségvetési szempontból öngyilkosság lenne és életképtelen modell. A biztosítók szabad verseny piacát ezen felül durván felrúgná, amit itt Cironiaban nem engedhetünk meg. De vannak olyan tevékenységek, amikre az államnak ráhatása lehet.

Az egyik legfontosabb ilyen változás a kötelező, de ingyenes védőoltások bevezetése lesz a gyermekek számára. Ez komoly segítséget jelent a családok számára, egyben jelentősen hozzájárul a gyermek halandóság csökkenéséhez és a későbbi egészséges generáció életéhez. Másodsorban először az ország történelmében figyelmet kívánunk szentelni az iskolai egészségügyre és védelemre. Egyre több diák kerül a padokba, ami örömteli, de közben elhanyagoljuk az ezt érintő egészségi kockázatot is. Rendet fogunk tenni ezen felül az egészségügyi központok, kórházak, rendelők higiéniás viszonyaiban is, tiszta, egyértelmű szabályozást hozva arra, mi is az elvárt és a szabályokat be is fogjuk tartatni.

Életre hívjuk a Ciron Járványügyi Központot, ami egy mérföldkő lesz az ország egészségügyében. Végezetül igen, lassan, de biztosan szélesítjük a társadalombiztosítási támogatásban részesülők körét. Kezdetben az állami hivatalokban, később pedig meglátjuk milyen lehetőségeink vannak. Minderre, illetve további kreatív, előremutató ötletekre bőségesen elegendő lehet 4 esztendő. A lényeg, hogy végre kézzelfogható, valós eredményeket produkáljunk. Még egyszer hangsúlyozom, NEM európai modell mentén, hanem követve az amerikai, illetve a jelenlegi ciron rendszert.

Renly Anderson : Mr. West reagálhat. Elnézést, akarom mondani, Mr. Jezza. (mosolyog)

Mike Jezza : Na igen, én vagyok a valódi Mr. West, Belforttól semmi sincs már nyugatabbra (nevet)

Rene West : Könnyű dolgom lenne reagálni (nevet ő is)

Mike Jezza : A jelenlegi betegbiztosítási rendszer jó, én inkább lazítanék a szabályokon, de alapvető elv, hogy ne legyen állami biztosító, hanem a munkáltató és a munkavállaló közös megegyezésén, illetve a biztosítók által felajánlott lehetőségek közül lehessen választani. Ez jó. A másik, hogy nem kellenek állami fenntartású kórházak tömege, az én elképzelésem szerint a kórházak nagyjából 15-18 százaléka kell, hogy állami működtetésű legyen, ezt főként az állami dolgozók vennék igénybe, de idetartoznak a veteránok és a katonáink ellátása is.

Én is komplexen látom a kérdést, én például szabályoznám az orvosi használatban lévő kábítószerek klinikai alkalmazását, a mentális egészség kérdését is kiemelt témaként kezelném. Mivel pedig mostanság egyre inkább elterjedt a rák, létrehoznék egy, a rákhelyzetet kutató és elemző kormányzati szervet is, mindezt egy törvény, vagy több másik mellett. Mindeközben lenne olyan állami hivatal is, amely a járványügyekről, kórházi fertőzésekről, betegbiztosítókról gyűjtene adatokat, azt rendszerezné, ezzel segítenénk a jövőbeni technológiai fejlesztésekre, amelyekre szintén szeretnék teret engedni.

Rene West : Mr. Jezza, maga igazi csibész, még a végén hasznos tagja lesz a következő ciklus Kongresszusának (próbálja ugratni Jezzat a cooki kormányzó)

Mike Jezza : Öröm lesz Önt kormányzóként fogadni a President Palace-ba. (nevet)

Renly Anderson : Ezzel a második részt is lezárom. A jelölteknek most két-két percben lehetőségük van elmondani záróbeszédüket. A korábbi sorsolásnak megfelelően Jezza képviselő úr kezdheti, Öné a lehetőség.

Mike Jezza : René West az előbb azt mondta nekem, hogy én egy vadnyugati fickó vagyok. Ezt ő sértésnek szánta, én viszont ezt dicséretnek veszem, hiszen a Vadnyugaton tiszteljük az értékeinket, az értékeink mentén élünk és politizálunk. Ha engem választanak, egy olyan jelöltet kaphatnak, aki megtartja a szavát, támogatja azokat az elképzeléseket, amelyeket Cironia lakosai szeretnének végrehajtani. Ha olyan jelöltet szeretnének, aki inkább folytatná az értelmetlen, politikai diskurzusokat, aki inkább meghunyászkodik a Kongresszus elitje előtt, akkor ne engem válasszanak. A következő hónapok komoly változást fognak hozni, ha csatlakoznak hozzám, és ha beállnak a Jezza-Teambe, akkor együtt fogjuk újjáépíteni az országot.

Renly Anderson : Az utolsó megszólalás lehetősége Mr. Westé.

Rene West : A mai este remek lehetőséget nyújtott arra, hogy két markáns, de merően eltérő habitusú és gondolkodású jelölt mérhesse össze a tudását, programját. Úgy gondolom a mai házi feladatot is elvégeztem és sikerült igazolnom az ország választói előtt, hogy én vagyok az a személy, aki a nemzet fényes jövőjére garancia lehet, mint elnök. Mr. Jezza talán remek munkát végzett az elmúlt 10 évben, mint képviselő, de az eddigi mulasztásokért és hiányosságokért ő is, mint sokszor tétlen kongresszusi tag felelőssé tehető. Nem küzdhet az állítólagos hatalmi elit ellen úgy, hogy 10 éven át a cinkosuk volt a passzivitásban, a félrenézésekben.

Cironia változásokért kiállt. Olyan változásokért, amik az élet minden egyes területén pozitív impulzusokat hoznak. Szilárd politikai programmal rendelkezem, olyannal, amit idestova majdnem egy esztendeje képviselek és védek meg hitelesen. Az én véleményem nem változott 180 fokos módon egyik napról a másikra. Nem bővült ki addig nem látott, nem hallott elemekkel, vagy amik másnál már sikeres fogadtatásra leltek. Mindvégig azt adtam és fogom is adni a választóknak, amit a kezdetektől fogva képviseltem, akkor is, ha a párt vezetése nem támogat ambícióimban. Én csak Istennek és a ciron választóknak kívánok megfelelni.

Remélem, hogy a mai estén sikerült ebből a szilárdan képviselt programomból egy újabb kicsiny szeletet mélységeiben megismertetni, és ha bárkinek is volt eddig kétsége személyemet, kompetenciámat illetően, az mostanra teljes mértékig elillant és képes lesz minden konzervatív vagy mérsékelt, esetleg bal oldali választópolgár, teljes mellszélességgel és kételyek nélkül támogatni engem. A szuperpéntek a nyakunkon, mindenki menjen el szavazni és kiabálja nagy világba, változást akarunk, és el kívánjuk érni a ciron álmot, egy hiteles, aktív, rátermett kormány vezetésével. Köszönöm, hogy itt lehettem, Isten áldja Cironiát!

Renly Anderson : Köszönöm a jelölteknek a részvételt és a kedves nézőknek is, hogy velünk tartottak, további kellemes estét kívánok. Viszontlátásra!

 (Jezza kezet fog Westtel, majd Renly Andersonnak is a kezét nyújtja, mond neki valamit. A moderátor kezet fog a jelöltekkel.)

SEDGEFIELD – Frank Senton kongresszusi képviselő nem indul el a madisoni szenátusi mandátumért, amelyből Cliff Bedroom visszavonul – ezt maga az érintett jelentette be sajtótájékoztatóján. A törvényhozó szerint „van még feladatom Madison 2-ben, ezért szeretném folytatni ezirányú tevékenységem.” Azt is hozzátette, hogy támogatja Tom Jonas színész szenátusi terveit. „Tom Jonas egy hiteles, támogatható konzervatív hangja Kelet-Cironiának, teljes mellszélességemmel támogatni fogom.”

Hozzátette: sok sikert kíván Cliff Bedroomnak, akivel hosszú időn át dolgozott együtt. „Bedroom szenátorral sok vitánk volt, sok vitánk van, nem támogatom a politikai elképzeléseit, viszont az idők során tudott változni, megértette, mit akar tőle Madison. Sok sikert kívánok neki Belfortban.”

Az utóbbi napokban nagyon sok levél érkezett szerkesztőségünkbe, miszerint a Haditengerészeti Minisztérium épületénél a megszokottnál jóval nagyon az autóforgalom, illetve az oda „látogató vendégek” száma. Egyik újságírónk a mai nap személyesen kereste fel a helyszínt. Elmondása szerint a bejárati ajtón annyi ember megy be egyszerre, hogy ahhoz képest egy hangyaboly semmi gyakorlatilag. Hogy mi ennek az oka, azt egyelőre nem tudjuk. Mindenesetre újságírónk bement az épületbe, hogy Dominick Stannard minisztertől szerezzen tudomást, de a portánál levő kisasszony csak annyit tudott mondani, hogy sajnálja, de a miniszterúr jelenleg nagyon elfoglalt. Annyit viszont sikerült elérnünk, hogy a személyi titkárjával beszéljünk, akit szó szerint idézünk:

„Igen, valóban hatalmas a forgalom az utóbbi napokban. Ezt jól mutatja az, hogy Mr. Stannard már 3 napja nem ment haza aludni, és nagy a valószínűsége, hogy a mostani éjszakát is itt fogja tölteni. Ennek az az oka, hogy az irodájában 3db 150 centiméter magasságú papírhegy tornyosul, de nekem és a többi irodai alkalmazottnak sem könnyebb a dolga, igaz, mi a 8 munkaóra letelte után hazamehetünk. A másik dolog, hogy a tárgyalások sorra követik egymást, amin neki személyesen részt kell vennie. Hogy mi készül, azt egyelőre én sem tudom. Még annyi, hogy pár napja egy viasszal lepecsételt sürgős fokozattal ellátott levelet adott át nekem, amit a pár száz méterre levő President Palace-ba kellett átvinnem. A levél címzettje Edward Glover elnökúr volt. Ennyit tudok sajnos mondani. Illetve még annyit, hogy ha személyes riportot akarnak Mr. Stannarddel, akkor vigyenek neki ajándékba 10 csésze kávét sok tejjel és cukorral.”

Ezek után szerintünk mindenkiben felvetül a kérdés: „Mire készül Dominick Stannard?”

A mai napon a már ismert bejelentkezők mellett további Reform Párthoz köthető politikusok jelentették be indulási szándékukat az őszi szenátusi választásokon.

Tyler Wallace, országosan elismert politológus még korábban jelezte Burkhill megyében, hogy megméretteti magát, mert az Underwood-Irons „álompáros” munkája szép lassan kivérezteti a megyét. A 44 éves baptista szerint a legfontosabb dolga az lesz, hogy olyan intézkedéseket szorgalmazzon és támogasson, ami Burkhill megye versenyképességét már rövidtávon is képes növelni. Wallace korábban semmiféle szerepet nem vállalt a pártban és a ciron politikában.

Visszatér Mona Salvatore. Az olasz gyökerekkel bíró közgazdász két éve megmérettette magát a Clark megyei szenátusi posztért, akkor Leon Vance progresszív jelölttel szemben maradt alul hajszállal. Egy egész megye ismerhette azonban meg a szókimondó, karakán, 35 esztendős nőt, akinek feltett szándéka, hogy ezúttal megnyeri a választást és véghez viszi két éve ismertetett programját, hogy segítsen az embereken.

Cook megyében is női jelölt jelentkezett be Andrew Fox kihívójának, Bernadeth Robinson képében. A már korábban szenátusi versenyt éppen Fox szenátorral szemben elvesztő, azóta egy cikluson keresztül a kongresszust is megjárt déli közgazdászt és egyetemi tanárt bizonyára maga René West kormányzó is támogatni fogja a küzdelemben.

Eagle megye egyik legismertebb politikusa, a már harmadik ciklusát taposó Gabriel Spooner elhatározása, hogy egy szinttel feljebb lépve belép a nehézsúlyú politikai szereplők körébe. A vidékies megye képviselője szerint tapasztalata és jó kongresszusi, illetve kerületi megítélése biztos alapot kínál számára a megválasztáshoz, reméli Alderholt kormányzó is támogatni fogja ambícióiban, mert Eagle hosszú évek óta kiállt egy aktív szenátorért.

Szintén a Képviselőházat kívánja hátrahagyni Thad Castle, Garfield megye képviselője, aki 3 éve abszolút újoncként szorongatta meg és okozott kellemetlen perceket John Myne regnáló szenátornak. A progresszív politikussal viszont egészen biztosan nem fognak ismételten összecsapni, hiszen nem indul újra, azonban Castle képviselő nem marad ellenfél nélkül. Elmondása szerint egyszer elvesztette a szenátusi küzdelmet, ez soha többé nem fordulhat vele elő és ebben nagy segítségére lesz az elmúlt két év kongresszusi tapasztalata is.

Remiel D’Alambert első ciklusának végéhez közelít, de nem kívánja rövidre zárni kongresszusi karrierjét. A Legrand és egyben országszerte is rendkívül népszerű, francia gyökerekkel bíró szenátor 5 éve az ország történelmének legszorosabb választását nyerte, mindössze 200 vokssal. Most kihasználva országos hírnevét bizonyára kétséget sem akar hagyni majd afelől, hogy helye van a Kongresszusban, amit az elmúlt 6 év munkájával kíván igazolni is.

Raymond Ericsen is újra megpróbálja a „Lehetetlent”, egészen pontosan azt, hogy Oaklandben, a regnáló elnök hazájában, egy hamisítatlan déli megyében reform politikusként szenátornak válasszák a polgárok. 2 éve alulmaradt Ernest Holderrel szemben az előválasztásokon, ezúttal talán nem kell attól tartania, hogy a párton belüli párharcban vérezzen el, de vitathatatlanul az egyik legkomolyabb kihívás elé ő néz ebben a választásban.

Végül, de nem utolsósorban, új jelölt fogja átvenni az unioni Peter Noun szenátor helyét, miután a népszerű törvényhozó korábban bejelentette visszavonulását. Helyére, nem esélytelenül, az 50 éves diplomata, Ethan Fairbanks pályázik.

A mai napon a Garfield megyei Legfelsőbb Bíróság ítéletet hirdetett az 5 évvel ezelőtti természeti katasztrófa ügyében, mely során tömeges halpusztulás érte a Burkhill megyei populációt. Hogy mi köze ehhez Garfield megyének? A katasztrófa idején is már szárnyra kelt a hír, hogy egy megyei vegyiüzem okozhatta, a hatóságok hosszú ideig nyomoztak az ügyben, időközben a burkhilli képviselő, Arnold Muprhy már az újonnan megválasztott Mulligan kormányzó közbenjárást kérte az ügyben. A kormányzó ígéretet tett, hogy utánajár az ügynek és igyekszik a megyei hatóság minél előbb pontot tenni az ügy végére. 

A nyomozati jelentés értelmében a felelős üzem a G-Field Chemical Corporation volt, ahol a karbantartási költségek spórolásával olyan hibák láncsorozata ütközött ki, hogy az végül a mérgező vegyszerek tengervízbe jutását eredményezte. A Megyei Bíróság pedig a sok szá oldalas nyomozati jelentés, tanúvallomások, műszaki ismertetések tanulmányozása és befogadását követően a vállalat vezetőjét, Norman H. Wallace-t 6 év letöltendő börtönbüntetésre ítélte, továbbá a vállalatot 1,5 millió dolláros természetvédelmi bírsággal sújtotta, illetve a garfieldi és burkhilli károsultakkal szembeni 6 millió dolláros kártérítésre kötelezte. 

Az eset kapcsán lapunk megkereste Nicholas Mulligan kormányzót is. A megye vezetője örömmel fogadta a hírt. 

"Ez az eset megmutatta a ciron igazságszolgáltatás erejét. Hiába lehet valaki miliomos multinacionális vállalat vezetője, az igazság elől nem menekülhet. Sajnálom, hogy a károsultak ilyen sokáig voltak knytelen várni, de végül is türelmük kifizetődött. Mivel a károk nagyobbik hányadát Burkhill megyében realizáltuk, így a megítélt kártérítés 60 %-a, azaz 3,6 millió $ Burkhill megyét fogja illetni, 2,4 $ pedig a garfieldi károsultak között kerül szétosztásra."

Lapunk sikeresen mikrofon elé állította Arnold Murphy képviselőt is, aki az egyik legnagyobb szószólója volt a kártérítési jogosultságoknak a kezdetektől fogva, elsőszámú élharcosa volt az ügy felderítésének. A képviselő nem is palástolta örömét. 

"Ez így fair és tisztességes. Sok millió dolláros kár volt, ezeknek legalább egy töredéke most visszakerül az emberek zsebébe. Természetesen nehéz dollárban kifejezni az okozott kárt, de az ítélet segít végérvényesen lezárni az emberekben ezt a sötét korszakot. Elégedett vagyok, de mindez önmagában mit sem ér, ha nem hozzuk meg a megfelelő törvényeket és előírásokat, hogy ilyen és hasonló soha többet ne fordulhasson elő. Végezetül szeretném megköszönni Mulligan kormányzó segítségét és közbenjárását. Személye előrelendítette az ügyet és végre pontot tehetünk az ügy végére."

A mai napon a Lassen megyei rendőrkapitány tett sajtónyilatkozatot, reagálva a hírekre, mely szerint 4 fiatalt fényes nappal az utcán inzultáltak, később pedig a provokáció tettlegességig is fajult. 

"A mai napon rendőrségi feljelentés érkezett a Lassen megyei rendőrkapitányságra, mely szerint politikai kampánytevékenységet folytató aktivista dolgozókat ért támadás a megye székhelyén. A szemtanúk, illetve a károsultak beszámolója, illetve vallomása szerint egy 6 főből álló csoport kötött beléjük, hangos szóváltásba keveredve, később dulakodásra került sor, végül pedig tettlegességig fajult az eset, mely során az egyik aktivista komoly belső és fejsérülésekkel került kórházba, másik három társa enyhe zúzódásokkal, esetleg törésekkel megúszták. Jelenleg mindannyian a lanchasteri állami kóházban vannak ellátva. A rendőrség ismeretlen tettesek ellen indít bántalmazás, garázdaság és súlyos testi sértés vádjában nyomozást."

A hír hallatára René West Lassen megyébe utazott, hogy személyesen érdeklődjön aktivistái állapotáról. Később sajtótájékoztatót is tartott. 

"A mai napon Lassenben történtek mélyen megrendítenek és elszomorítanak, egyúttal felháborítanak. Ezek az ártatlan fiatalok csak a munkájukat végezték, ahogy a pék kenyeret süt, a halász halat fog, az asztalos pedig bútort készít. Mélységesen elítélem a történteket és bízom a hatóságok mielőbb kézre kerítik az elkövetőket és tetteikért bíróságon fognak felelni. A négy aktivista mindennemű kezelési költségét személyesen kívánom állni, további munkavégzésük alól felmentésre kerülnek, bérüket a szerződésük teljes időtartamára térítjük meg. A jövőben hasonló események nem történhetnek meg, a szabad véleménynyilvánításhoz minden polgárnak joga van, azt fizikálisan megtorolni súlyos bűncselekmény, aki mást állít, annak az elkövetőkkel együtt van a helye a rácsok mögött, mint társadalomra veszélyes elem."

A szemtanúk beszámolója szerint a 6 elkövető déli katonadalokat énekelt, néhányan látni vélték a déli lobogót is, mint tetoválás, megint mások Westet ért szidalmazásokat és Andrew Trump szenátort éltető rigmusokat hallottak. Volt aki szerint a banda már korábban keveredett összetűzésbe a helyi fekete kisebbséggel.

 Lapunk próbálta elérni a másik két elnökjelöltet is, hogy megkérdezzék az eset kapcsán őket, illetve, hogy nem tartanak e attól, hogy a feszültség emelkedésével a saját aktivistáik is veszélynek lesznek esetleg kitéve, de nem sikerült lapzártánkig elérni őket. 

John Stetton: Cironiában megindult az előválasztási szezon, miközben a Reform Pártban három jelölt komoly harcot vív, az idei novemberi, Osborne megyében tartott kormányzóválasztáson feltűnt Harvey Dent mögé beállt a teljes pártelit és a Progresszív Párt. Most ő a reménység. Itt van velem, Üdvözlöm, Mr. Dent!

Harvey Dent: Üdvözlöm a kedves nézőket!

John Stetton: Miért döntött a jelöltség mellett?

Harvey Dent: Bár mindkét választást elveszítettem, amin eddig indultam, mégis úgy érzem sikerként könyvelhetem el az ottani munkámat. Szoros eredményt hoztam egy erősen konzervatív megyében. Ezen sikerek mellett az ismerőseim, és a párt több tagja is győzködött. Végül az adta meg a lökést, hogy úgy vélem a többi - immár csak volt - progresszív jelölt nem képes olyan aktív politikát vinni, amire szükséges, de nem elégséges, mind a győzelemhez, mind az ország vezetéséhez.

John Stetton: Két választást vesztett el, akkor miért hiszi, hogy megnyerheti az ország többségének a véleményét?

Harvey Dent: Egy megye nem az ország, de jól megmutatta, hogy a mérsékelt politikának van jövője Cironiában. Úgy vélem a szélsőségeseken kívül minden politikai réteget meg tudok és még is akarok szólítani. Ezáltal úgy vélem van esélyem.

John Stetton: De a választáson az ellenfele olyan személyek közül kerül ki, akik legalább 7 éves tapasztalattal rendelkezik. Ez nem jelent hátrányt?

Harvey Dent: Nem hinném. Ezalatt a két év alatt sok mindent tanultam. Emellett a Progresszív Pártban is vannak tapasztalt politikusok és tanácsadók, akik segíthetnek, ha szükség adódik rá.

John Stetton: Ma Mike Jezza egy reformer elnökjelölt azt javasolta, hogy a Kongresszus indítson közjogi vádemelési eljárást Ed Glover elnök ellen. Ön egyetért ezzel?

Harvey Dent: Nem hiszem, hogy nekem bele kellene szólnom a reformer elválasztásba. Ez a kampányfogás, amit nem fogok minősíteni sem most, sem a későbbiekben. Kampányomat nem másokra való reagálásra fogom építeni, hanem magamra és a programomra. Ha akarja indítsa el, de nem hiszem, hogy sikerre tudná vinni a tervét, ezért tartom ezt csak egy kampányfogásnak.

John Stetton: Ennyivel nem ússza meg (nevet). Jezza szerint Glover elnök alkotmányos jogokat sért, Ön szerint ez így van?

Harvey Dent: Nem, szerintem nem.

John Stetton: Számít Ed Glover aktív támogatására?

Harvey Dent: Nem erre fogom építeni a kampányom, de nem fogom elutasítani a támogatását. Nem tervezek vele közös kampányt sem most sem a későbbiekben.

John Stetton: Pedig a gazdasági számok nagyon jók, és az elnök szerfelett népszerű, főleg ez a csataterekben jelenthet Önnek előnyt.

Harvey Dent: Ezért mondtam, hogy nem fogom elutasítani, ha felajánlja a támogatását.

John Stetton: Ön azt mondja, képes lenne megnyerni a mérsékelteket és a Reform Párt méréskelt szavazóit. Melyek azok a kérdések, ahol közös álláspontot tudna képviselni az ellenfeleivel?

Harvey Dent: Az a helyzet, hogy nem az ellenfeleimmel kell a közös álláspontot keresnem, hanem a választókkal. És én ezt is fogom tenni. Mint már korábban említettem nem az ellenfelekkel fogok foglalkozni, hanem a választókkal és az ő véleményükkel.

John Stetton: Köszönöm, hogy a rendelkezésünkre állt.

Harvey Dent: Én köszönöm a lehetőséget, remélem lesz még ilyen alkalom.

John Stetton: Ez biztos!

David Rossi: Jó estét kívánok mindenkinek, aki itt a helyszínen követi élőben a vitát és azoknak is akik a TV készülékek előtt ülnek. A ma esti egy fontos nap: a Reform Párt elnökjelölti vitája. Én David Rossi vagyok és én fogom moderálni a ma estét. Először röviden bemutatom a három főszereplőt: Andrew Trump Cook megye szenátora, aki korábban már volt a párt elnökjelöltje, miután az előválasztást megnyerte. Michael Jezza belforti képviselő, aki a párt veteránja, több javaslat is fűződik a nevéhez. És végül, de nem utolsó sorban, René West Cook megye kormányzója, aki nagyon népszerű vezető megyéjében. Meg is kérem a jelölteket, hogy fáradjanak be a stúdióba és foglalják el a számukra kijelölt pulpitust.

Andrew Trump: (Trump besétál integet a közönségnek, majd kezet fog Westtel, aztán Jezzával)

Mike Jezza: (Jezza integetve és mosolyogva sétál be)

René West: (West magabiztos mosollyal arcán lépeget, barátságosan int a nézőknek és a kameráknak, majd fogadja Trump és Jezza kézfogását is, akiknek sok sikert kíván)

David Rossi: A szabályokat minden résztvevő ismeri. A közönséget minden blokk előtt tájékoztatom az adott rész szabályairól. Az első rész a bemutatkozás. Itt minden jelölt három perces monológot adhat elő. Reagálni nem lehet. A sorrendet sorsolás döntötte el: Jezza, Trump, West. Önöké a szó.

Mike Jezza: Jó estét, Miami! Üdvözlöm az érdeklődőket, remélem, hasznosan töltik el ezt a pár órát, ha már minket választottak. Cironia válságban van. Ed Glover elnök és a köre, fittyet hányva minden alkotmányos szokásjogra és törvényre, az egyik leglustább vezetője Cironiának. Itt az ideje, hogy lépjünk, és egy olyan vezetést adjunk Cironiának, amely készen áll, hogy folytassa az ország modernizációját, mindamellett odafigyeljen a dolgozó családok érdekeire, akiket a Glover-adminisztráció magára hagyott. Felelősség, tisztesség, tapasztalat – ezek közé a szavak közé sűrítem a programom és a mondanivalóm, és ezzel végre tiszta lapot kezdhetünk, és magunk mögött hagyhatjuk ezt a szomorú ciklust.

Andrew Trump: Jó estét Cironia! Ma egy nagyon különleges eseményen vagyunk, hiszen 1946 óta nem került arra sor, hogy a Reform Párt elnökjelölt aspiránsai vitázzanak egymással, éppen ezért remélem, hogy minél több honfitársam követi nyomon ezt az eseményt. Ma este mindannyian láthatják, hogy az én programom egy rendes, életképes, szakértői program arra, hogy milyen legyen Cironia jövője. Ellenben ellenfeleim vagy nem rendelkeznek programmal (kinéz Jezzára), vagy bizonyos ötleteik eleve kudarcra vannak ítélve, emellett a működő programpontjaik kísértetiesen hasonlítanak arra, amit én már évek óta mondok. (kinéz Westre) A másik 2 emberben, még az is közös, hogy én emeltem ki őket a sárból, és helyeztem el őket a nagy politika színpadán. Mike korábban egy belforti körzetben tengette a napjait, senki se tudott róla semmit, aztán egyszer csak megjelent velem, és a média felkapta a hírt, hogy van itt egy ember, aki Billy the Kidnek képzeli magát, micsoda story lesz. René korábban éppen, hogy csak legyőzött egy korrupciós botrányokban keveredett, össztűzzel támadott kormányzót, és egy semmilyen karakterisztikával sem rendelkező, unalmas és életelen progresszívet. Aztán felbukkant velem és láss csodát beindult a szekér, azóta is olyan hype lengi körül, mint senki mást a pártban. Viszont készültem egy kis meglepetéssel nekik és üdvözlésem gyanánt, és mert mifelénk nem illik üres kézzel menni sehová, hoztam egy kis ajándékot ellenfeleimnek. Első körben ezt a vadiúj fakanál készletet és rózsaszín főzőkötényt szeretném átadni Mike-nak, remélem a konyhában jobban megtalálja a számításait, mint a politikában. Második körben ezeket a különféle buszjegyeket szeretném átadni René-nek, ha már így 50-es éveire rájött, hogy busz is van a világon, és legalább a kampány idején úgy tesz, mintha egy átlagos ciron polgár lenne, átlagos problémákkal. Szóval nem venném a lelkemre, ha azért hagyna fel a buszozással, mert elfogyott a buszjegye. Viszont remélem bármelyikünk is nyer, nem olyan lesz, mint Ed Glover It’s time for change!(átadja az ajándékokat és kiinteget a tapsoló közönségnek)

René West: (West mosolyogva megköszöni az ajándékot, majd visszaadja azokat Trumpnak). Nem fogadhatom el szenátor úr. Magának a választások után amúgy is nagyobb szüksége lesz rá... (mosolyog)

(Jezza szólásra emeli a kezét)

David Rossi: Most nincs elehetőség reagálásra. West kormányzóé a szó.

René West: Köszönöm David! Üdvözlöm Cironia minden polgárát, aki még nem ismerne esetleg, annak bemutatkozok, a nevem René West, a napsütötte Cook megye kormányzója és a Reform Párt egyik elnökjelöltje. Sokan, sokféleképpen fogalmazzák meg, hogy mit is jelent ennek a nagyszerű országnak az elnökének lenni. Én azt gondolom, hogy egyfelől határtalan büszkeséget jelent a titulus birtokosának, másfelől pedig egy elképzelhetetlenül nagy felelősség is. Nagy nyomás, hiszen ciron emberek millióinak a bizalmát élvezi az ember, sok sok millió polgárt képvisel és sok sok millió ciron férfit és nőt, időset és gyermeket kell elégedetté tenni. Ez rengeteg lemondással és még több munkával jár. Mindezeket a Glover kormány elmulasztotta, de legalábbis hagyott ciklusuk kívánni valót maga után. Mostanra vált egyértelművé mindenkinek ebben az országban, valamin változtatni kell! Olyan férfinek ismerhettek meg az emberek eddigi életem során, aki sosem volt rest dolgozni, keményen megküzdeni mind azért, amit elért. Cook megye lakossága kormányzóként olyan vezetőnek ismerhetett meg, aki nem csak képes, hanem hajlandó is tenni a helyi emberek boldogságáért, a megye fejlődéséért. Igyekeztem mindig olyan kormányzó lenni, akivel minden választópolgár elégedett lehet és akinek a neve kapcsán minden választó büszkén mondhatja, hogy „én ezt a férfit támogattam szavazatommal”. Egyetlen ember sem tud kétféle képpen dolgozni. Amilyen mentalitást az asztalra raktam Cookban, azt viszem magammal országjáró kampányomban is és ezt csomagolom útravalónak a President Palace-ba menet is. Nem tudom, hogy két riválisom, illetve későbbiekben a progresszív ellenfél mennyire lehet megnyerő az Önök számára, hiszen nyilván olyan személyekről beszélünk, akik képesek megszólítani bizonyos rétegeket politikájukkal. Egy dolgot viszont megígérhetek, olyan programmal, olyan felkészültséggel és olyan elhivatottsággal egyetlen jelölt sem bír az országban pillanatnyilag, mint jómagam, és ez az oka annak, hogy feltétlenül győzedelmeskedni akarok, mert azt nem engedheti meg egyetlen hazafi ciron sem, hogy ne a legrátermettebb és alkalmasabb személy vezesse az országot. Ismerik a nevem, ismerik eddigi munkásságom és eredményeim, ismerik programomat és jövőbeni terveimet, ezek után bízom abban, hogy elegendő indokot szolgáltatok országszerte minden választónak, legyen az nő vagy férfi, fiatal vagy nyugdíjas, egyedülálló vagy családban élő, keresztény vagy más vallású, gazdag vagy szegény, fehér vagy fekete, reform vagy progresszív érzelmű polgár, és képes lesz egységesen egy nemzet azonosulni a West-féle elnöki politikával, ami új időszámítást, új szemléletet és új sikereket hoz Cironia mindennapjaiba. Kívánok ezúton is sok sikert kollégáimnak és riválisaimnak, szükségük lesz rá!

David Rossi: Jöjjön a második rész, ahol a jelölteknek provokatív kérdésekre kell válaszolniuk. Röviden. Minden jelölt két kérdést fog kapni és a kérdések nem elsősorban szakpolitikai jellegűek. Reagálásra nincs lehetőség a kérdések után, de az eredeti terveken változtatva minden jelölt lehetőséget kap, hogy a szakasz végén három-három percben reagáljon az első két részben elhangzottakra.

(West bólogatva jelzi, hogy értette.)

(Trump helyeslően biccent)

David Rossi: Első kérdés René Westnek: politikáját sokan túlságosan baloldalinak találják. Nem fél, hogy programjával konzervatív szavazókat veszít?

Andrew Trump: Már elvesztette.

René West: Van bárki, aki a rosszindulaton túlmenően habozás nélkül rávágná, hogy az emberek, a szavazópolgárok érdekét figyelembe vevő, azoknak kedvező politika csak és kizárólag bal oldali lehet? Én úgy hiszem értelmetlen egy egységesnek szánt országban tudatosan feszültséget gerjesztve korlátokat, falakat és oldalakat létrehozni az emberek fejében. Ez nem oldalakról szól elsősorban. Hanem arról, hogy képesek vagyunk-e felmérni a társadalom minél nagyobb hányadának az általános igényét és szükségét és politikánkat ahhoz igazítani. Cironia megérett arra, hogy bizonyos szociális intézkedések életbe lépjenek. Ettől még nem leszek baloldali vagy progresszív politikus. Hiszek a konzervatív eszmékben, a hagyományok ápolásában és nem véletlenül politikai felfogásom és programom jelmondata a fontolva haladás. A változások útjába nem állok, annak nem leszek gátja az országban, de nem szabd semmit sem elkapkodni, mindent alaposan átgondolva és kidolgozva szabad megvalósítani.  Ez nálam belefér a reform és konzervatív politikába és eszmékbe. Minden más csak felesleges hangulatkeltés, provokáció és lejárató kampány. 

David Rossi: Jezza képviselő úr: többekkel együtt Ön is túlságosan liberális programja miatt támadta egyik ellenfelét. Ezek után az utóbbi időben finoman fogalmazva is baloldali fordulatot vett. Mi ennek az oka és nem érzi úgy, hogy ez hitelességi kérdéseket vet fel az Ön esetében?

Mike Jezza: Reagálnék Trump szenátorra. Rövid leszek: szerintem nem szégyen, hogy ha a férfiak is tudnak főzni. 1: én 1947 óta vagyok képviselő, ellenfelem csak 1950-től szenátor, miután beúszott Taylor elnök hátán. 2. Annak a romlott, korrupt kormányzónak éppen Andrew Trump volt a támogatója. 3. Látszik, mennyire lenézi ennek a körzetnek az embereit, mert szerinte csak tengést lehet, ha valaki a Kongresszusban egy vidéki körzetet képvisel. Ez megtiszteltetés, szenátor (Trumpra néz).

Andrew Trump: Én nem nézek le senkit képviselő, pusztán értékeltem az elmúlt éveit. Én mindenkinél jobban tisztelem vidéki honfitársainkat, de jogomba áll véleményt formálni a munkájáról. Emellett is gyávaság, hogy a szavazóit használja fel védőpajzsnak. Én magát minősítettem, nem őket. (Jezzára néz)

David Rossi: Kérem a kérdésre válaszoljon képviselő úr. Röviden.

(Trump és a közönség vele szimpatizáló része tapsol és helyeslően bólogatnak)

(West rezzenéstelen arccal hallgat és várja a választ)

Mike Jezza: A kérdésre választ adva, nem baloldali programnak gondolom azokat, amiket képviselek, hanem az igazságosság programjának. Ezt képviselem már több mint tíz éve, amióta arról beszélek, hogy vámokra van szükség, hogy megvédjük magunkat az amerikai nagyvállalatokról. Ma Cironiában ennek a kormánynak meg kellett volna hozni azokat a ma már alapvető társadalmi hátteret biztosító intézkedéseket, úgymint a társadalombiztosítást, az infrastruktúrafejlesztést, vagy lehetne sorolni, ez mind ránk maradt. Ez nem baloldali, ez reálpolitika. Hiszen, amíg nincsenek járulékok, nem fognak nyugdíjat kapni a cironok. Ez kell nekünk? Nem, ezért van szükség egy alapos, a költségvetési egyensúlyt figyelembe vevő politikára. Én vagyok itt az egyetlen jelölt, aki úgy hajtaná végre ezeket a szociális terveket, hogy közben Alkotmányba foglalná a költségvetési egyensúly fenntartását. Én vagyok az egyetlen olyan jelölt, aki képes az ország érdekeit, a szociális ügyeket összefésülni a kapitalista gazdaságpolitikával.

David Rossi: Trump szenátor úr: Ön nagyon magabiztosan kampányol. Nem érzi túlzottnak ezt a magabiztosságat? Főleg annak tükrében, hogy egy elnökválasztást már elveszített, legutóbb nagy nehezen tartotta meg szenátori székét és a legfrissebb felmérések szerint mindkét ellenfelét többen támogatják?

René West: Ráadásul egy olyan ember győzte le, akit most mindenki kritizál. Képzelhetjük, hogy mit kapnánk akkor a Trump-kormánytól...

Andrew Trump: Nézze, én nem az a férfi vagyok, aki megijed az árnyékától. Ezért is lettem anno katona. (kinéz Westre) Cronia történetének legszorosabb elnökválasztását vesztettem el egyébként. Ráadásul bebizonyosodott, hogy Ed Glover és a Progresszív Párt hazugsággal nyerte meg azt a választást. Nézzék meg miket ígértek, és mi lett. Most mindkét ellenfelem veri a mellét, hogy ők biztosan legyőzték volna Glovert. Miért nem tették? Meg volt az indulási lehetőségük, de inkább beálltak mögém, és, ha szóltam eljöttek egy-két kampányra, hogy végre kamera közelbe legyenek. Az elmúlt években én folyamatosan kapom a támadást a pártelittől, a szociális-konzervatív blokk pusztán önerőből él. Ezek mellett mi megtartottuk a székeink számát, holott a teljes párté csökkent. És én hype nélkül is itt vagyok versenyben a hype-oltakkal. A felmérések nem érdekelnek, nem azt akarom megnyerni, Amúgy is anno Ed Glovernek is 11 pontos előnyt jósolt,pont az a médium, ami most ezt kiadta, a végén mégis 1 ponttal kaptam ki. Szóval mérhet bárki, bármit nem nagyon érdekel. Engem csak a ciron polgárok érdekelnek. Én nekik akarok megfelelni, nem holmi elitista bandának.

David Rossi: René West kérdése: Ön nagyon elismerően beszél Harvey Dent progresszív jelöltről kampánya során, nem túl feltűnően, de kerüli a Glover-kormány kritizálását, vagy legalábbis észrevehetőbben kritizálja ellenfeleit. Mért nem a Progresszív Pártban kampányol?

Andrew Trump: Remek kérdés

René West: Nagyon röviden és tömören, mert konzervatív emberként a jobb oldali, pontosabban jobb-közép politika áll hozzám a legközelebb. Nem mellékesen 46 óta a párt tagja vagyok. Mondhatni a kezdetek óta. Én nem tudtam, hogy ebben az országban nem lehet szabadon dicséretet vagy éppen kritikát megfogalmazni. Nem kell szakácsnak sem lennem, hogy megállapítsam, hogy egy étel rossz vagy sem. Nem kell Progresszív párttagnak sem lennem, hogy elismerően szóljak valakiről, aki bizonyította kvalitásait, és kritikát fogalmazzak meg olyannal, aki nem (itt Trumpra néz)

Andrew Trump: Pár éve még szebb szavakkal illetett.

René West: És azóta tett róla, hogy bizonyítsa az ellenkezőjét. Nem lehet a múltból megélni szenátor úr. Ez lesz az ön veszte is... Nehogy Ön is áldozata legyen a "Time for Change" monológnak...

Andrew Trump: Én ugyanazt mondom évek óta, maga itt a cikk-cakk René.(nevet és közbe kikacsint Jezzára)

David Rossi: Jezza képviselő úr: Ön határozottan állítja, hogy Glover elnök alkotmányos jogokat sért. Mért nem tesz gyakorlati lépéseket ebben a kérdésben, ha ilyen határozott a véleménye. Jelenleg tűnik ez inkább kampányfogásnak az Ön részéről és Ön így látszik inkább "szájhősnek" - ha szabad ezzel a kifejezéssel élnem - ebben a kérdésben. Kérem a többieket várjanak a reagálási idejükre.

Mike Jezza: Hadd vitatkozzanak a gyerekek azért. (nevet a közönség egy részével) Meg fogom tenni a megfelelő lépéséket, de ehhez szükség van a Kongresszus kétharmadának a támogatására, ezért először meg kell győzni a kongresszusi tagokat, hogy támogassák az indítványomat, és mondjuk ki: ez az alkotmányos vádemelési eljárás. A Kongresszus tagjainak meg kell vizsgálni egy hosszabb, jogi és alkotmányos vizsgálat mentén, hogy Ed Glover miként sértette meg Alkotmányunkat, amelyet az Alapító Atyák hagytak ránk örökül, és miként sértette, hágta azt át Glover elnök. Mondok pár példát: az Alkotmányban benne van, hogy évente egyszer össze kell ülnie a Kongresszusnak, és a szokásoknak megfelelően ott beszél az elnök. McDornish házelnök még nem kezdeményezte, hogy üljön össze a törvényhozás két háza, pedig itt van már a téli szünet. A másik, hogy a költségvetést szabályozó törvény előírja, hogy évente az elnöknek be kell nyújtania tavasszal a költségvetési javaslatát. Ez már évek óta sorozatosan kimarad. Nincs kommunikáció a President Palace és a Kongresszus között. Ön szerint Glover elnök elvégzi a munkáját, amiért odakerül? Nem. És habár rövid az idő, a vádeljárással járó leváltást már nem biztos, hogy meg tudjuk tenni, de ha én leszek az elnök, ki fogom nyomozni, hogy milyen visszásságok történtek, és azt nyilvánosságra fogom hozni.

Andrew Trump: És most ő is belátta, hogy anno Gloverék hazugsággal nyertek választást. Megígértek fűt-fát és most itt vagyunk.

David Rossi: Szenátor úr: Önt a négy évvel ezelőtti választás közben komoly támadások érték párton belül is. Ennek következtében egyfajta fejlődés következett be stílusában és politikájában is. Majd a vesztes választás után visszatért a korábbi stílusához és politikájához. Ebben a választási időszakban is várhatóak Öntől hasonló jellembeli fejlődési, visszafejlődési ciklusok, vagy most végig Önmagát fogja adni?

Andrew Trump: Én akkor pusztán megbántam múltbéli hibáimat. Az őszinte ember belátja, hogyha hibázik, hiszen emberek vagyunk hibázzunk. Pár hónap múlva ellenfeleim is megbánják majdhogy elindultak ezen a versenyen. (a tömeg egy része tapsol) Egy szó, mint száz, ha hibázni fogok, akkor természetesen bocsánatot fogok kérni. Ugyanakkor személyem alap karakterisztikája és esszenciája soha nem változott. Én egy konzervatív, déli fickó vagyok. Számomra fontos a nemzetbiztonság, a szabad fegyvertartás, a halálbüntetés, a Biblia az oktatásban, az antikommunizmus, a megyejogok és a költségvetési egyensúly csak, hogy pár példát mondjak. Ezekben az álláspontom sose változott meg és nem is fog.

Mike Jezza: És éppen ezek miatt a karakterjegyek miatt nem jelent választási alternatívát, Andrew Trump a mi Cliff Bedroomunk.

Andrew Trump: Ha maga szerint egy konzervatív ember nem jó választás, akkor fogjon kezet René-vel és fáradjanak át a másik pártban, ott most úgyis jelölt hiány van.

David Rossi: Most a jelöltek három-három percet kapnak az első két részben elhangzottak reagálására. A sorrend: West, Trump, Jezza.

Andrew Trump: Mike ismét megmutatja, hogy mekkora demagóg, populista alak, csak most ország világ láthatja. Képviselő maga gyökeresen más mond, mint 3 éve.

René West: Provokatív kérdéseket említett David, és azt látjuk, hogy bármelyik jelölt esetében fel lehet sorolni prot és kontrát. A kérdés végső soron az, hogy ezek a hibák vagy sötét foltok, végső soron mennyiben jelentenek gátat egy esetleges megválasztás esetében. Túl baloldali lenne a programom? Szíve joga bárkinek ezt állítani, csak hogy ettől még az emberek nem károsulnak. Egy modortalan sült bunkó az elnök? Ez már nagyobb probléma. Egy nem hiteles, nem komolyan vehető személy az elnök? Nem Cironia élére való. René West lenne a tökéletes elnök? Talán nem, ennyire arrogáns nem mernék lenni, de az biztos, hogy a legjobb jelölt a jelenlegi felhozatalból. És ezt a következő egy másfél órában minden kétséget kizáróan fogom igazolni.

Andrew Trump: Nos, hölgyeim és uraim, már eddig is sok mindent láthattak, de a java csak most jön. Én sem állítom, hogy hibátlan ember lennék, de az vesse rám az első követ, aki az. Szóval repesve várom, ahogyan Mike majd a szakpolitikai kérdéseknél próbálja összelopkodni a válaszait innen-onnan, mert ugye programot nem írt. Úgy érzem a vita következő részében csak jómagam és René fog értékelhető nyilatkozatokat tenni, hiszen mi rendelkezünk programmal. A következő órában pedig azt is bebizonyítom, hogy az enyém miért jobb, mint Renéé.

Mike Jezza: Három évvel ezelőtt támogattam a pártom döntését, amiért Andrew Trumpot jelölte elnöknek, ez jelentette, hogy lojális vagyok a pártomhoz, de ahogy a félidős választásokon sem támogattam azt az alpári stílust, amit a cooki szenátorjelöltek megengedtek maguknak, nem hiszem, hogy alkalmas lenne arra, hogy országos választást nyerhessen. Ezért nem jelölhetünk olyan személyt, aki alkalmatlan Harvey Dent legyőzésére. René West pedig éppen annak a politikai elitnek a része, amelynek a leváltására készülünk, és ő azt a politikát képviseli, amely ide sodorta az országot. 

Andrew Trump: És most derül ki, hogy ki a pártkatona és kinek van valódi véleménye.

René West: Én azt a politikát képviselem Mr. Jezza ami például Cook megyét oda juttatta, ahol most van. A számok és tények pedig nem hazudnak, továbbá makacs dolgok...

David Rossi: Most a szakpolitikai rész következik. A rendszer egy kicsit módosulni fog. A két téma marad: egészségügy, oktatás. Mindkét kérdésben egy kérdés kerül feltételre és ebben a kérdésben fejtheti ki mindenki a véleményét. Először mindenki röviden válaszolhat a kérdésre - két percben - majd egy-egy perc áll a jelöltek részére reagálásra. Mindkét esetben a sorrendet majd jelzem. Első kérdés az oktatásra vonatkozik: Az elmúlt időszakban több feladat került át az államtól a megyékhez az oktatás kérdésében. Megtartanák-e ezt a feladatkört a megyéknél, bővítenék, vagy esetleg szűkítenék? Milyen forrásokat adnának át az államtól a megyéknek a feladatok átadása után, szükség van-e Önök szerint további források biztosítására a megyék számára? Hogyan fejleszthető Önök szerint az oktatás tovább? Itt konkrét intézkedésekre gondolok. A sorrend: Jezze. West, Trump a válaszadásra.

Mike Jezza: West kormányzó, Ön annyira konzervatív, hogy örömmel fektetett központi forrásokat, amelyet Ed Glover adott Önnek, amiért nagyon dícsérte, szociális segélyekre fordította, vagyis miként hinné el bárki is, hogy érdekli a költségvetési egyensúly kérdése. Ez a fokális pontja ennek a vitának, ez a valódi konzervatív gondolkodás. Nem kívánok erre a kérdésre reagálni, több okból sem, az egyik, hogy olyan ügyekről beszélünk, amelyek teljes egészében helyi érdekeltségbe tartoznak, amiről szavaztunk, én egész pályafutásom során támogattam a megyei jogok kiterjesztését a központi kormányzattal szemben, ezt eddig elmondtam. De egy vita a politikai víziókról, azok megvalósításáról kell, hogy szóljon, de most törvénykezési napot tartanánk, ha elkezdnénk felsorolni, milyen törvényjavaslatokat nyújtsunk be, milyen paragrafusokkal, milyen alfejezetekkel, és elhagyjuk a nagy egészet. Miért arról beszélünk, hogy mit adjunk át a megyéknek meg mit ne az oktatáson belül, miért nem arról beszélünk, hogy mit képviselünk ebben a témában? Ha pedig a megye vállalja az egyes hivatalok és intézményrendszerek fenntartását, miért kapjon még több állami támogatást? A helyi adók megyei szinten hasznosulnak, és kapjanak vissza valamit a megyei szinten beszedett országos adókból, de azért ne vegyünk fel hitelt, hogy több pénzt kapjanak a megyék. Az autonómia nem pénzosztást jelent.

(West helyeslően bólogat az utolsó mondatot hallva)

(Trump szintén)

René West: Engedjék meg, hogy én sokkal konkrétabb legyek Mr. Jezzahoz képest. Szeretnék egy kicsit az oktatás kapcsán programomról beszélni. Való igaz, számos feladat került megyei gondozásba, amit nem us szabad visszavonni. Úgy nem lehet egy államot igazgatni, hogy 4 évente 180 fokos fordulatot teszünk bizonyos szakpolitikai kérdésekben. Ettől még az államnak vannak bizonyos feladatai, kötelezettségei. Ki kell jelölniük egy utat, ami az oktatási rendszerben is egy koncepciót jelent. Mit látunk jelenleg? Sok városban, kisebb településen, nincs vagy nem elegendő az oktatási intézmények száma. Ezt mindenképpen bővíteni kell. Persze az intézményekbe szakember gárda is kell, tehát az egyetemi képzési rendszerben kiemelt figyelmet kell szentelni a tanári létszám növelésére. Erre lehet megoldás a tanári életpályamodell, amiben biztos, kiszámítható, stabil megélhetés lehetőségét garantáljuk a tanároknak, érdekelté téve ezáltal a fiatalokat, hogy ezt a pályát válasszák. Fontos, hogy ne legyünk restek a külföldi jó példákat adoptálni, szét kell néznünk a világon, hogy hol, mitől működik jól az oktatási rendszer. Én a megyei autonómiát nem kívánom páros lábbal tiporni majd elnökként sem, ellenben a kormányzókkal mindig jó kapcsolatot kívánok ápolni, hogy tárgyalások útján találjunk helyben, a lokális viszonyoknak megfelelő megoldást, akár az oktatás területén is. Persze vannak olyan témák, vagy javaslataim, amiket öröm lenne viszont látni az ország egészében, de ezt is úgy képzelem el, hogy a lehetőségét vázolom fel a megyéknek, akik szabadon dönthetnek majd, hogy azt megvalósítják. És persze lesznek, illetve maradnak fixen állami szerepek is az oktatásban, mint például az állami ösztöndíjak rendszere, vagy az állami diákhitel. Összességében nem az a cél, hogy a végletekig dotáljuk a megyei oktatási rendszert, de bizonyos pontokon céltudatos forrásbevonás és felhasználás indokolt. Aktív szerepet kíván a West kormány is az oktatás alakításában, ennyit megígérhetek.

Andrew Trump: Nos, amint látták, Mike nem tudd érdemi választ adni a szakpolitikai kérdésekre. René pedig folyamatosan hangoztatja, hogy mekkora barátja a kormányzóknak, akiket a múltkor csak helytartónak nevezett. Maguk szerint ez egy virágzó kapcsolat alapja? Számomra az oktatás befektetés a jövőbe. Az államnak meg kell teremteni a lehetőséget arra, hogy mindenki hozzáférjen az általános tudáshoz, meg kell szüntetnünk az analfabetizmust. Ebben viszont a megyék a partnereink, nem akarjuk a megyékre ráerőltetni az akaratunkat. Minden megyében úgy oktatnak, ahogyan az ottani szakemberek jónak látják, a lényeg az, hogy tudást adjanak át az ifjúságnak. Célunk, hogy mindenkinek olyan oktatást adjunk, hogy azután el tudjon helyezkedni a munkaerőpiacon, a munkanélküliségnövekedését ez által megfékezni, majd a munkanélküliek számát csökkenteni akarjuk. Ehhez viszont nem kell pazarolni és feleslegesen pénzt szórni megyéről-megyére. A lét fontoságú dolgokra természetesen jár a pénz, de mi nem a központi kormánynak kell fenntartania minden iskolát az utolsó centig, a megyék szépen fizessék ki a részüket. Hiszen, aki a zenészt fizeti, az választja a muzsikát. Ha a megyék fenntartják az iskoláikat, az ő elképzeléseik valósulnak meg. Ha egyház tartja fent, vagy alapítvány akkor az övéik az adott iskolákban. Szerintem ez eléggé evidens. Mivel Cironia keresztény vallási alapokra épülő ország, és a lakosság túlnyomó többsége pedig gyakorolja is vallását, ezért fontosnak érezzük, hogy a keresztény alapokat, az erkölcsimintákat mielőbb megismertessük a fiatalsággal, ezért a Trump-adminisztráció Bibliát kíván adni a gyermekek kezébe.

René West: Én személy szerint sajnálom, hogy Mr. Jezza ignorálta a kérdést, mert így nehéz érdemben vitázni valakivel, aki arra sem vette a fáradtságot és annyira sem tiszteli a választókat, hogy felkészüljön tisztességesen egy vitára. Trump szenátor esetében viszont örömmel látom, hogy szorgosan olvasgatta a politikai programomat, így valami ragadt azért rá, ami talán elég lesz neki a második helyhez, így is túlszárnyalva a várakozásokat. Az viszont látszik, hogy aki többlépcsős és átfogó elképzelésekkel rendelkezik az oktatás terén, az én lennék.

Mike Jezza: Az ellenfeleim továbbra is általánosságban beszélnek, és nem hiszem, hogy ez érdekli a választókat. Mit gondolnak az állami iskolákban működő faji megkülönböztetésről? Továbbra is támogatják ezt a jogtalan ügyet? René West életpályamodellje kiöli a verseny lehetőségét az állami és a magániskolák bérmegajánlásában. Egy jobb tanár miért ne kaphasson többet egy magániskolában? Andrew Trump pedig nincs tisztában azzal, hogy annyira alacsony a munkanélküliség, hogy ez nem téma. A kérdés az, hogy miként kapcsolná be egy új elnök a faji kisebbségeket az állami oktatásba, mert számukra nincs más lehetőség. És ez nem holmi liberális vagy baloldali politika. Ez tisztán konzervatív szemlélet, hiszen egy konzervatív személy elítéli a személyiség elleni támadásokat és repressziókat. West kormányzótól ezért kérdezem: támogatja az állami iskolákban a szegregáció betiltását?

Andrew Trump: Mike mielőtt kérdéseket tesz fel, az én kérdésemre válaszoljon, ami elől már percek óta elegánsan menekül. Itt az idő a színvallásra! (a tömeg egy része hatalmas tapsviharban tör ki)

David Rossi: Kérem folytassák nyugodtan a témában a vitát. Az idő rövidsége miatt más szakpolitikai kérdésre nem marad időnk, így ezt a témát vesézhetik ki.

René West: Mr. Jezza: igen, azt hiszem hosszú, de akár már rövid távon is muszáj lesz a szegregációt felszámolni az iskolákban. Miért gondolom ezt? Mert egyrészt megkönnyíti az állami oktatásban a szervezést. Költségeket leszünk képesek megtakarítani, ezen felül a gyerekek még könnyen formálhatóak, így ha fiatalon megszokják és magukénak érzik a mind egyenlőek vagyunk, azonos jogokkal felfogást, akkor ez később sem fog társadalmi feszültséget okozni. Mint korábban is elmondtam kampányom során, hiszek a társadalmi egyenlőségben, ahogy ön is.

Mike Jezza: Muszájból, vagy mert hisz benne, hogy ami Cironia egyes, déli megyéiben történik, az törvénytelen?

René West: Muszáj, mert ezt diktálja a józan ész és az emberség. Nézze mr. Jezza, itt nem én vagyok az ellenség, vagy az idegengyűlölő. Cookban sokat tettem a megyei tanáccsal karöltve a kisebbségek integrációjáért és a mindennapjaik megkönnyítéséért. De érdekelne, hogy ön mégis miben látja az előrelépést az oktatás területén...

Andrew Trump: És Mike tovább menekül. (nevetve) Ha René azt hinné, hogy törvénytelen, akkor nem tartaná fenn a szegregációs rendelet, amit még elődei hoztak. Arról van szó, hogy amikor Cookban kampányol a szegregáció hoz plusz szavazatokat, amikor pedig átmegy nyugatra vagy északra a deszegregáció.

René West: Téved Mr. Trump. Ezért mondtam, ideje lenne népszavazást tartani a kérdésről. Egy erőszakosan hozott szegregációs törvény csak újabb feszültséget okozna és akár áldozatokkal is járna. Nem lehet egy rendszert erőszakosan, egyik napról a másikra lebontani. Ez nem diktatúra, még ha Önöknek tetszene is ez a módi...

Andrew Trump: Ennyit érnek René West szavai tisztelt honfitársaim! Cookban ígéretet tett a déli értékek megvédésére, aztán utazik pár mérföldet és teljesen mást mond. Ha elnökként fogadalmat tesz a ciron hagyományok megvédésére mennyire vehetjük komolyan?

René West: Ha Önök nem foglalkoznak az emberekkel, csak át akarják tolni véleményüket és világnézetüket, majd ráerőltetni egy társadalomra, javaslom próbálkozzanak a Szovjetunióban. Maga szerint a déli értékek kizárólag ennyiben merülnek ki? Mert akkor szégyelnie kell sok ezer délinek a származását és maga miatt!

Mike Jezza: Nincs miről beszélnem egy olyan jelölttel, aki még a szenátusi mandátumát és épphogy megnyerte, vagy aki könnyedén kikapott Ed Glover lanyha kampánya ellenére is. Az én ellenfelem West kormányzó. A szegregáció lebontása nagyon fontos, de nem hiszem, hogy ha megszabjuk a tanárok fejlődési lehetőségét, az iskolai lehetőségeket. Innentől a megyéknek a feladata ezt megoldani, és az Oktatási Minisztériumnak pedig ellenőriznie kell azt.

Andrew Trump: Maga már a rajtnál pofára esett 3 éve,és idén is így fog járni.

David Rossi: Úgy látom ez már inkább személyeskedés, mint vita, úgyhogy le is zárom ezt a részt.

René West: Uraim, talán folytathatnánk ezt a vitát civilizált mederben is és nem a neandervölgyi módszer mentén.

Mike Jezza: Mindazonáltal támogat a K-12 programot, és azt is gondolom, hogy oktatás területén továbbra is az államnak kell azt meghatározni, programot hirdetnie. A megye csak üzembentartó.

Andrew Trump: Utólag könnyen játssza a kemény tökű cowboyt, de amikor ott volt az esély elfutott, vagyis inkább utánam futott. (nevetve)

David Rossi: Most a záróbeszédek következnek. Mindenkinek három perc áll rendelkezésére, hogy elmondja záróbeszédét. A sorrend: Jezza, Trump, West. Önöké a szó, ma este útóljára.

Mike Jezza: Örülök, hogy itt lehettem, és bizonyos témákban elmondhattam a véleményem. Nagyon fontos, hogy több ilyen fórum legyen, ahol el tudjuk mondani a véleményünket, megismertethetjük az elképzeléssel Önöket. Ma én vagyok az egyetlen olyan jelölt, aki hitelesen képviseli a konzervatív, és igen, nem írtam le a programom. Mert a programom maga a ciron embereket jelenti. Én egy vagyok Önök közül, csak én vagyok az, aki vállalkozik rajta, hogy nehezebb körülmények között véghez viszi az Önök elképzeléseit. És van egy aduász a kezemben: Én le tudom győzni Harvey Dentet.

Andrew Trump: Nos, hölgyeim és uraim, ma mind láthatták, hogy Mike az a hatlövető, amelyik hangosabb a saloonban, mint a párbajban. Egész este futott a kérdések elől, de, ami a legaggasztóbb az, hogy a szakpolitikai kérdéseket is ignorálta, egyszerűen nincs semmilyen koncepciója az ország vezetésére. Az is kiderült, hogy személyes meggyőződései helyett a pártelit akarata számít neki. Habár ő kontárnak tart valakit, mégis hónapokon keresztül promózza, még a saját választási körzetében is. Olyan elnök kell nekünk, aki azt gondolja valakiről, vagy valamiről, hogy silány mégis eladná a szomszédjának vagy a legjobb barátjának. Ha az Alapító Atyák is a brit korona felé való lojalitást választották volna, az amerikai nép iránti lojalitásuk helyett, ma nem itt tartanánk. René bebizonyította, hogy rászolgált a cikk-cakk becenévre. Pár hónap alatt gyökeresen megváltoztak bizonyos nézetei. Mondjuk ő legalább programot írt… Ma este kiderült, hogy a párt jelenlegi jelöltjei közül, csak én maradtam meg az alapelveknél, a konzervativizmusnál és a patriotizmusnál. Éljen Cironia!

René West: Először is szeretném megköszönni a lehetőséget, hogy ma este itt lehettem, köszönöm a moderátor munkáját és köszönöm a ciron hallgatók ezreinek a figyelmét. Nem csak remélem, hanem biztos vagyok benne ezután az este után, hogy a mai vita végérvényesen eloszlatott mindennemű kételyt afelől, hogy kinek kell ezt az országot vezetni a következő 4 évben majd. A vita során mindvégig tudásom legjavát nyújtva válaszoltam és azt hiszem sikerült prezentálnom elképzeléseimet a felmerülő témák kapcsán és remélhetőleg sok sok ezer ciron polgárt meggyőzni. Ezúton szeretnék gratulálni ellenfeleimnek is mai teljesítményükhöz, mert bebizonyították alkalmatlanságukat, amivel megkönnyítették a ciron választók dolgát. Szeretném azonban megragadni az alkalmat, hogy bejelentsem, amennyiben a választók mégis úgy ítélik meg, hogy nem én vagyok a legalkalmasabb, hogy képviseljem szűk egy év múlva a Reform Pártot, úgy az eredményt elfogadva és a választók akaratát tiszteletben tartva, támogatni fogom lehetőségeimhez mérten a nyertes jelöltet. Bár tartom, aki nem képes ellenfeleinek megadni a kijáró tiszteletet, az a választóknak és a nemzetnek sem képes… Jelen pillanatban azonban nem tudom elképzelni azt, hogy az előválasztási küzdelmet ne vegyem sikerrel, hiszen annyi munka, energia és kreativitás van az elmúlt szűk egy évben, aminek egy tisztességesen működő világban ki kell fizetődnie. Cironia ilyen ország, az emberek pedig ennek tanúbizonyságát fogják adni a közelgő választásokon. Én nem ígérhetek többet most sem, mint hogy mindent meg fogok továbbra is tenni, hogy minél több helyszínre ellátogassak, minél több helyre vigyem el programom és később minél többet meg is valósítsak abból. Az egyetlen kérésem csak a választók felé, hogy senki se maradjon otthon, senki se legyen közömbös, menjen el regisztrálni, majd később szavazni, éljünk alkotmányos jogainkkal, hódoljunk a demokrácia eme csodálatos vívmányának, amit szabad választásoknak hívunk. Csak a 100 %-os részvétel mutathatja meg a nép valódi akaratát. Számítok Önökre és számítok támogatásukra is ebben a küzdelemben, ahol bár vér nem fog folyni, de a nemzet irányvonalát és sikereit alapjaiban meghatározza a következő 4 esztendőre. Köszönöm szépen!

David Rossi: Én is köszönöm a lehetőséget, hogy moderálhattam a mai estét. Úgy vélem, hogy a kényszerű változások ellenére volt lehetősége mindenkinek elmondania a véleményét. Sok sikert kívánok a jelölteknek és a nézőknek pedig jó éjszakát. Viszontlátásra!

A Walkerben jó pár napja tartó szélsőbaloldali tüntetéseknek a mai nap remélhetőleg végleg vége. Mint beszámoltunk már korábban, hogy a demostrálók kövekkel dobálták meg az őket biztosító rendőröket, nos ugyanezen jardok a rohamegységekkel kiegészülve a mai napon gyakorlatilag szétkergették a kommunistákat, illetve sokukat letartóztatták.

Az szükségintézkedéseket Alexander Smith bátor hangvételű sajtótájékoztatóján engedélyezte Walker megye rendőrfőnökének. A kormányzó a következő szavakkal illette az engedélyt: "Nyugtatni akartam, kővel dobtak, hát akkor kóstoljanak kendjeik egy kis tömör kaucsukot!" Ez meg is történt. Nem sokkal a sajtótájékoztató után a rohamrendőrség teljesen felszerelkezett tagjai érkeztek meg mindkét település érintett szakaszaira. A tömegoszlató eszközök között helyet kapott a vízágyú, a könnygáz, a paprikaspray, illetve a gumilövedék.

Két újságírónk a helyszíneken tartókodtak, amikor megkezdődött a tömegoszlatás, így képeket is tudunk közölni.

/Munkában a rohamrendőrség Arlingtonban/

/Egy letartóztatott szélsőbaloldali szintén Arlingtonban/

/Ismét munkában a rohamrendőrség ezúttal Warner Robinsban/

/Szintén Warner Robins, a kormányzói hivatal előtti tér/

Mint korábban beszámolt már a Cironia’s Week és a Weekly Walker arról, hogy Arlingtonban és Warner Robinsban a Szovjetunió és a Ciron Kommunista Párt zászlaját lengető szélsőbaloldali tüntetők zárták le a főbb közlekedési csomópontokat és a kormányzói hivatal előtti teret. Az események akkor még békésen zajlottak, de a mai nap délelőttjén a demonstrálók kövekkel dobálták meg a kivezényelt rendőrséget, illetve autókat borítottak fel és rongáltak meg, sőt még a kormányzói hivatal ablakait is betörték a kövekkel.

Most kaptunk hírt egy megdöbbentő esetről. A kormányzó Alexander Smith éppen a hivatal erkélyére ment beszédet mondani, hogy lecsitítcsa a tömeget, de még bele sem kezdett és egyből kövekkel dobálták meg, s azt kiáltották rá, hogy "Halál rád de büdös, kapitalista, imperialista patkány!". A kormányzót, aki a lábát érte egy kicsiny találat, a biztonsági szakemberek gyorsan visszavitték az épületbe.

A jelenlegi történéseket még egyetlen szervezet sem vállalta magára, de nagy a valószínűsége, hogy vagy a Ciron Kommunista Párt, vagy a Szovjetunió felbújtói állhatnak a háttérben.

Szerkesztőségünk a mai nap telefonon kért interjút Alexander Smith kormányzótól, aki készségesen állt elébe kérésünknek.

Milyen érzés elkezdeni a második kormányzói ciklust?

Talán olyan érzés, mint mikor az ember másodjára lesz elnök. Bizony, az én szemszögömből nézve, teljesen olyan érzés, mintha elnök lennék, pedig a hivatalos titulus a kormányzó. De bővebben kifejtve elég kellemes érzés, hogy a polgárok ismét bizalmat szavaztak nekem, s ez kellemes, szívmelengető a számomra.

Lesz-e harmadik kormányzói ciklusa?

Ezt már sajnálattal kell, hogy tudassam. A következő kormányzóválasztáson már nem fog a Progresszív Párt listáján szerepelni a nevem. Hogy ennek mi az oka? Vannak már nálam fiatalabbak is, akik csak a lehetőségre várnak, s én meg szeretném adni ezt nekik. Kapásból két nevet tudok mondani! Patrick Smith és Oscar Rafter, akik szerintem megérettek erre a feladatra.

Mit fog tenni miután már nem lesz kormányzó?

            Egy időre majd visszavonulok a politikából. Utazni szeretnék, s írni egy könyvet.

Merre kacsintgat az utazások terén, illetve miről szólna majd a könyve?

Leginkább az angolszász országok, mint jó barátunk az USA, Kanada, Nagy-Britannia, Ausztrália és Új-Zéland. De még a célkeresztben van Japán és Izrael. A könyvem pedig egyfajta életrajzi regény lenne, hogyan lettem azzá, aki most vagyok.

Mit gondol, Nick Lawrence valaha lesz még Walker kormányzója?

Ez nem rajtam múlik, hanem a választókon. Nem akarom Nick-et megsérteni semmiféle válasszal. Igaz, annak idején cirón Sztálinnak neveztem, azért ami Walkerben történt még a Déli Lázongások idején. De a választókon múlik minden!

Az utazásokon és az íráson kívül, milyen munkát fog még végezni a második ciklus után?

Lehet, hogy meg fog lepődni, de lehet, hogy elszegődök újságírónak a National Observerhez, vagy legalább elemzőnek. Illetve mivel üzleti diplomám van, ezért lehet, hogy elszegődök gazdasági tanácsadónak a mindenkori kormányhoz, vagy a Progresszív Párthoz. De leginkább az újságíráshoz húz a szívem.

Az utolsó kérdésem lehet, hogy személyes lesz, de kiket érez igazán a barátainak párttól függetlenül?

Én igyekszem a jót keresni az emberekben! Lawrence, Trump, West, Glover, Bedroom, Cougnes, de még sorolhatnám a végtelenségig. Mindenesetre, ha ezt a pár embert elhívnám egyszer egy közös kocsmázásra, biztos jókat nevetnénk és beszélgetnénk.

SAXTON – Martin Ricketts zárt ajtók mögött tárgyalt a szenátusi csapatával, akikkel beszámolók szerint közölte: elindul a jövő évi szenátusi választásokon, és nem érdeklődik az elnökválasztási küzdelemben való részvételért. Mivel Edmund kormányzója, Alfred Cameron, aki ugyancsak reformpárt, de West-szövetségesnek tartják, a kemény konzervatív nyomás ellenére sem rendelkezett úgy, hogy lehetőség legyen egyszerre indulni az elnök- és a szenátusi választásokon, elvágta Ricketts útját az elnökjelöltségi kampánytól – vagy abban az esetben le kellene mondani szenátusi helyéért úgy, hogy nem biztos se a jelöltsége, se a jövő novemberi győzelme.

A jelenlévők szerint Ricketts nem említette se a kormányzót, sem az országos politikai helyzetét, arról beszélt, milyen tervei vannak, és hogy azért is indul újra, nehogy a progresszívak nyerjék meg ezt a széket. A kampánycsapatot arról is értesítette, hogy rövid időn belül bejelenti indulását, felkészül az adománygyűjtésre.

Elemzők szerint a döntésével éppen René West jár a legjobban, aki nem kap kihívót az establishment oldaláról, és ő számít a favoritnak Mike Jezza és Andrew Trump jelöltekkel szemben.

Mike Jezza képviselő, aki most a Reform Párt elnökjelöltje akar lenni, kezdetben éles fiskális politikával, és a társadalombiztosítás teljes kritikájával vágott a kampányba – pár napja Burkhillben meg arról beszélt, hogy szükség van egy „Social Security Lite”-ra. Legnagyobb riválisa, René West már kritizálta is a jezza-i váltást: „Jezza képviselő minimálbérre vonatkozó elképzelései hatalmas pálfordulatnak számítanak, egyben végérvényesen hiteltelenné tették őt, de nem csak a kékgalléros réteg előtt. Mindvégig kritizálta ezen elképzelésem és most büszkén előállt, mint szociális programjának egyik sarokpontja vele. Íme a jelölt, aki hülyének nézi Cironia rászoruló, dolgos polgárait, a kékgallérosokat és mindenkit, aki eddig hitelesnek tartotta.” A kampánycsapat máshogy gondolja.

Habár éles viták folytak arról, hogy ezt a programpontot beemeljék a burkhilli kampányba, Jezza képviselő úgy döntött, hogy vállalja a konfrontációt, és beleáll a harcba. „Tudta, hogy kemény támadásokat fog ezért kapni, de úgy érezte, ez a hiteles lépés.” – nyilatkozta egy, a kampánystábban dolgozó közeli munkatárs. Szerinte a belforti törvényhozó a kezdetektől gondolkodik, miként vegyítse konzervatív elképzeléseit a társadalmi szolidaritással. A konzervatív személyiség nem annyira konzervatív, mint sokan hiszik: általában 90%-ban szavazott együtt George Taylorral, támogatta a Taylorcare néven ismert egészségügyi biztosítójavaslatot is. Mivel pedig egy viszonylag szegényebb, vidéki körzetet képvisel, mindig is érdekelték a szociális témák.

„Mike sokkal inkább két véglet között rohangáló ember, mint egy ösvényen járó politikus” - mondta róla Jason Chaffee, akivel együtt dolgoznak már 1950 óta a Képviselőházban. Chaffee, aki eddig semleges maradt az elnökválasztási kampányban, kiemelte, hogy Jezza nem annyira konzervatív ezekben az ügyekben, mint sokan gondolják, ezt mutatja a javaslata. „Elutasítja a Goodman-törvényt, ellenzi a szakszervezetek politikai befolyását, ugyanakkor támogatta a biztosítási reformot, családtámogatást vezetne be, támogatta a rokkant veteránok és rokonaik munkába helyezésének enyhítését célzó javaslatot, de mellette komoly támogatója a fiskális egyensúlynak. Ő egy fura fickó.”

Tim Gorman, a Jezza-kampány sajtófőnöke ugyanakkor „a kontextusból kiragadott” mondatoknak nevezte West kritikáit. „West kormányzó terve az, hogy ráerőlteti a Kongresszusra és a munkáltatókra, a munkavállalókra az akaratát, egységesen, egy összeget. Jezza képviselő terve ennél összetettebb, amely figyelembe veszi a regionális különbségeket, és teret enged a megyéknek, hogy közösen formálhassák a javaslatot, majd arra kérhesse a Kongresszust, hogy támogassa azt.”

Jezza a következő napokban tisztázni fogja az elképzeléseit, és a tervek szerint nemcsak erre a kérdésre hegyezi ki a kampányát: állhatatos konzervatívként támadni fogja a szakszervezetek vezetését, és a nagyvállalatok helyett a kis ciron vállalkozások felé irányítja a figyelmét. A képviselő ugyanakkor elégedett az eddigi eredményekkel: rekordösszeget gyűjtött össze kampánya finanszírozására, Crowleyben statisztikai hibahatáron belül van Westtel szemben, Burkhillben vezet, és információink szerint Cookban is fog befektetni.

Habár a közeljövőben több sarkos véleményével is elő fog állni, így tematizálva a közvéleményt, habár ez kettős élű penge. „Ha sikerül neki, azzal jelentős lendületet szerezhet, ha viszont újabb vitákba keveredik, a jelöltségébe is kerülhet” – véli egyik, neve elhallgatását kérő RNB-tisztviselő.

RIDGEFIELD - Harvey Dent az osborne megyei vereség után nagyon sokáig csöndben volt, miközben pletykák kezdtek terjedni, hogy elindul az előválasztáson. Arról is lehetett hallani, hogy a háttérben több progresszív képviselővel, szenátorral is tárgyalt, valamint a párt támogatóival is. elvesztett, de mindkét esetben egy olyan megyében tudott nagyon szoros eredményt elérni, ahol máskor sosem tudott még liberális politikus ilyen jó eredményt elérni. Általában két dolgot hoznak fel érvként az esélyeit illetően: egyrészt hatalmas munkabírása van és olyan aktív kampány folytatott a kormányzóválasztáson is, amit még nemigen láttak az országban. Másrészt azt, hogy mérséklet politikus, így a hagyományosan progresszív szavazok mellett képes megszólítani a bizonytalanokat és a mérsékelt konzervatívokat, főleg egy keményvonalas reformpárti elnökjelölttel szemben. Állítólag már szakértőkkel is összeült a programjának kidolgozása érdekében. Ezek fényében a mai napra sajtótájékoztatót hívott össze az ország fővárosába.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim, tisztelt Állampolgárok, tisztelt Sajtó!

Az utóbbi időben sok találgatás volt arról, hogy mi fog történni velem. Bár az utóbbi két évben két választást is elveszítettem reformer elenféllel szemben mindkettőt fel lehet fogni nyereségként is. Félreértés ne essék, aki veszített, az veszített. De lehetett tanulni belőle és levonni fontos következtetéseket. Én több ilyen következtetést is levontam: megfelelő programmal és politiával, aktív kampánnyal nincs olyan, hogy piros és kék megye. Választók vannak, akik elkötelezettek valamilyen értékrend iránt és azt tiszteletben tartva, olyan programot alkotva, mely minden embernek előnyös, bárhol lehet győzni bármilyen párt színében. Mert igenis hiszem, hogy van olyan politika, ami mindenkinek előnyös. Szerintem az a jó politika, ami nem egy csoportnak biztosít nagy előnyt a többiek kárára, hanem amelyik minden csoportnak nyújt kis előnyt. Ezzel egyeseknek le kell mondani bizonyos dolgokról ez tény, de így is jól járnak majd és hosszú távon a nemzet és a társadalom jobban jár.

Ezeknek a következtetéseknek a levonása után arra jutottam, hogy elindulok a Progresszív Párt elnkjelöltségi előválasztásán!

Eddigi minkám és személyem önmagában nem elég arra, hogy meggyőzzem a választókat, hogy én vagyok a megfelelő jelölt. Ezért először a progresszív előválasztáson, majd a választáson kell meggyőznöm az állampolgárokat, hogy én vagyok a megfelelő jelölt. Ehhez szerintem két dologra lesz szükségem: aktív munkára és egy megfelelő programra. Mindkettőt garantálni tudom. Az elsőt már korábban bizonyítottam, a második pedig már majdnem teljes mértékben ki van dolgozva, melyből a mai napon szintén ízelítőt szeretnék adni.

Fontos tisztázni, hogy egy ország vezetése, az országos politika teljesen más, és teljesen eltér egy megye vezetésétől, vagy a képviselő munka. Először is tisztázni szeretném milyen vezetői személyiségre van szükség: bármennyire is szeretnénk mi politikusok, vagy egyszerű emberek azt hinni, nem értünk mindenhez. Ma már nem élnek az ókorban és a középkorban előforduló polihisztorok. Én sem vagyok mindent tudó, ezért szükségem van segítségre. Szükségem van olyan képzett szakemberekre, tapasztalattal rendelkező veteránokra - nem csak a katonai szolgálatból - akik tudják mik a történelemben elkövetett hibák, mik azok az innovatív megoldások, amik célra vezetnhetnek. Ugyanakkor a végső döntést - az érvek meghallgatása után - az elnöknek kell meghoznia. A döntés minden esetben a vezetőjé.

Egy vezetőnek országvízióval is rendelkeznie kell, egy elképzelésről, hogy az ország hogyan működik általánosan. Én úgy vélem, hogy Cironia a megyék szövetségének országa. Hiszem, hogy nagyon sok esetben a megyék kompetensebbek bizonyos dolgok eldöntésében, források elosztásában. Hiszek abban, hogy a megyéket nem az állam megnyújtott kezének kell gondolni, hanem önálló entitásoknak, akik nagyon szoros szövetséget alkotnak. Természetesen vannak témák, amikben az állam - a kormányzat és a Kongresszus - döntésképessége relevánsabb. Ez a döntésmegosztás már elindult, hiszen több kérdésben kapott nagyobb szerepet a megye: ilyen a rendfenntartés és az oktatás. Ezt az irányt úgy vélem folytatni kell.

És végül egy vezetőnek értékrendi vízióval is kell rendelkeznie. Ahogy minden embernek, úgy nekem is megvan a véleményem a szegregációról, a fegyvertartásról és más fontosabb társadalmi kérdésekről. Nem is titok: én magam nem tartok fegyvert és úgy vélem az erőszakszervezeteket az állam és a megyék természetes monopóliumának vélem, és a szegregáció intézményét nem támogatom. De az Elnök nem magánszemély, véleményét nem erőltetheti rá senkire. Törekedhet arra, hogy a társadalom ilyen irányba gondolkodjon tovább, de semmiképpen nem változtathatja meg senki akaratát és véleményét erőszakkal. Hiszek a gondolatszabadságban, a szabad akaratban és a véleményszabadságban és legfőképp tisztelem országunk Alktományát.

A személyiség, értékrend, és az országvízió semmit nem ér szakpolitikai tervek nélkül. Természetesen az egyes területeket tekintve. Az embereket leginkább a gazdaság érinti, érdekli, minden egyes kampány során és a mindennapokban is fontos téma szokott lenni. Jelenleg a ciron gazdaság állapotát jónak tekinthetjük, de minden egyes évben vannak teendők. A következő elnöki cikuslban öt fontos gazdaságpolitikai lépést vízionálok: egy komplex vámtörvény megalkotása, mely segíti a ciron gazdasági szereplők védelmét. A külföldi árukra kivetett vámok alól kétoldalú egyezményekkel lehetne felmentést adni a ciron gazdaság fejlődése érdekében. Másodikként források biztosítása a megyéknek a helyi gazdaságok fejlesztése érdekében. Az állam "magasról tekint le" a gazdaságra, helyben - a megyék - jobban tudják, hogy az adott helyen milyen szereplőknek milyen segítség kellhet. Az államnak azonban a felhasználás ellenőrzésében fontos szerepe kell legyen: a céltámogatásokat az adott célokra lehessen csak felhasználni. Harmadik az eddig nagyon elhanyagolt turizmus: törvényjavaslat formájában kötelezni szeretném a megyéket, önkormányzatokat településrendezési tervek elkészítésére. Ezzel - hosszú távon gondolkodva - ki lehet jelölni az ipari területek, üdülőterületek, lakóterületek, mezőgazdasági területeket és így tovább. Ez a befeketetők számára a kiszámíthatóságot biztosítja, amivel tervezhetővé válik számukra a jövő, ami - úgy vélem - nagyon fontos a befektetőknek. A negyedik pedig a mezőgazdaság számára egy országos kármentő alap létrehozása. Ez jogszabályban biztosított szervezet, mely a piaci környezetben képes a farmerek kárainak enyhítésére. Ez a javaslat már szinte teljesen ki is van dolgozva, a következő ciklus első száz napjában már be is nyújtható. Az államnak azonban ebben a szervezetben semmilyen szerepe nem lenne, kizárólag a mezőgazdasági szereplők lennének tagjai. Ötödik pont oedig a pénzügyi piacok szereplőinek szabályozása. Fontos, hogy a ciron pénzpiacon csak olyan bankok, pénzügyi intézmények, biztosítók szerepeljenek és kapjanak jogosultságot, melyekben a befektetők és a lakosok biztonságban tudják a pénzüket. Ehhez két fontos dolog kell: bizonyos pénzügyi szabályoknak meg kell felelni mint például a likviditás, a második - mivel a minimális szabályozás híve vagy a szabad piac elkötelezettjeként - a betétesek számára egy betétvedlemi alapot kell létrehozni, mely bizonyos szintig garantálná csőd esetén is a betétesek anyagi kárpótlását. Ezen kívül a CIEF-ben megfogalmazott fejlesztések, infrastruktúra fejlesztése olyan alapgondolatok, melyeket természetesnek veszek véghezvinni.

A társadalmi életben a másik nagyon fontos téma, az oktatás és a tudományos élet. Ezen a területen sok előre lépés történt: A Ciron Tudományos Akadémia mellett egy másik intézet is foglalkozik a tudományos élet megszervezésével a tudomány szabadságával összhangban. Oktatás területén sok feladat hárult át a megyékre, melyet a jövőben forrásokkal is ki kell egészíteni. A komoly előrelépések mellett úgy gondolom a legfontosabb a célirányos tudományos projektek támogatása - az alapkutatási finanszírozás megtartása mellett. Elsősorban itt van az államnak szerepe. Természetesen a kormányzókkal folyamatosan egyeztetni kell, ha módosításra szorul az oktatási javaslat.

Harmadik nagyon fontos téma az egészségügy. A következő ciklusban három fontos intézkedést tervezek. Az egészségügyi rendszer felépítését törvénybe kell foglalni, tisztázni kell a rendelők, kórházak és más egészségügyi intézmények illetékességét. Fontos egy minimális szolgáltatási szint meghatározása. Itt is fontosnak tartom a megyék szerepének növelését, és ehhez források biztosítását. Második fontos lépés az állam járványügyi hivatal létrehozása és ezzel együtt pedig a kötelező védoltások rendszerének kidolgozása. Harmadik fontos terület pedig a bevándorló emberek egészégügyi ellenőrzésének kidolgozása és elvégzése a belépéskor. Itt e bevándorlási hivatal segítségére is szükség van a részletek kidolgozása érdekében.

Negyedik fontos terület a bizotnságpolitika. Egyrészt a belbiztonság területén a megyék fontos feladatokat és felelőséget kaptak, amellyel remélhetőleg élni fognak. Fontos feladatokat kaptak, amikhez a jövőben forrást is kell rendelni. Az állami nyomozó és hírszerző hatóságok munkáját erősíteni kell. Fontos az együttműködés más - külföldi - szervezetekkel és a tagok képzésének rendszerét is át kell fontolni. Azonban a külső fenyegetésekkel szembeni védekezésre is gondolni kell, noha egy háború képe most távolinak tűnik. Fontos azonban a felkészülés. Át kell tekinteni és megreformálni a katonai képzést, fontos a hadgyakorlatok rendszeres bevezetése egyenként minden haderőnemben és egyesüttműködve is. Fontos az együttműködés más országokkal - elsősorban az USA-val - e képzés és a hadgyakorlatok terén is. Fontos a modern technika és egyes területeken úgy vélem nem csak külföldi technikát lehet vásárolni, hanem saját haditechnikai kutatás-fejlesztés is működőképes lehet. Fontos a NATO-ban való részvétel hangsúlyának növelése, tekintve a Szuezi-csatorna eseményeit is.

Végül az ötödik legfontosabb pont a külpolitika. Fontos a külpolitikai kapcsolatok felmelegítése. Tanulva a korábbi kormányzatok ténykedéséből fontosnak tartom a külpolitikai kapcsolatok intezitásának felmelegítését. Fontos más országokkal kooperálni az oktatás, tudományos fejlődés egészségügy, biztonságlpolitika és más területeken is országunk fejlődése és biztonságunk érdekében. A már korábban említett vámrendszer terhe bizonyos országból származó bizonyos termékek esetén csökkenthető a ciron gazdaság igényeit figyelembe tartva. Fontos, hogy minden megállapodást kétoldalú szerződésben rögzítsünk és azokat a Kongresszus szavazásával megerősítse.

Úgy vélem sok munka vár rám, hogy meggyőzzem a szavazókat. Ellenfeleim is sokat dolgoznak, de ha nem gondnám úgy, hogy elképzeléseim és személyem alkalmasabb az ország vezetésére, akkor nem indulnék el az előválasztáson és ezzel a választáson is. Annyit ígérhetek, hogy minden megyébe ellátogatok, aktív kampány folytatok. Tanultam elődeim hibájából, szakértó tanácsadóim segítenek programom összeállításában. Azonban azt is ígérhetem, hogy nem félek belátni, ha tévedek és akkor revidiálom az elképzeléseimet. Úgy érzem politikám széles körű szavazóbázist tud megszólítani, személyem pedig elnökként képes lesz reprezentálni a társadalmat. Egyedül egy réteget nem akarok és nem fogok képviselni elnökként: a szélsőségeseket. Sem a baloldali, sem a jobboldali extremizmust nem támogatom és nem tolerálom és mind belföldön, mind külföldön harcolni fogok ellene!

Köszönöm, hogy meghallgattak!

A sajtótájékoztató után a politikust kérdezni nem lehtett, de megígérte, hogy a későbbiekben áll a sajtó rendelkezésére is, illetve úgy tudjuk, hogy hamarosan egy interjú is meg fog jelenni a politikussal.

A korai előválasztó megyék közül a Gallup Cironia Poll közvélemény-kutató cég készített felméréseket a Reform Párt előválasztási küzdelmeiről. A cég Crowley, Burkhill és Cook megyében kérdezte az előválasztáson – Greene megye a szakértők szerint biztos kék megye lesz, ezért nem is tekintenek rá olyan fontos állomásként.

Crowleyban, amely az előválasztás első erőpróbája lesz, ahol hibahatáron belüli a felmérés: René West cooki kormányzó a szavazók 23 százalékának a támogatását élvezi, Michael Jezza belforti képviselő 21 százalékkal a második, Andrew Trump cooki szenátor 17 százalékkal a harmadik, de a választók 39 százaléka mást választana, vagy még bizonytalan. Legnépszerűbb Jezza (+25%), majd West (23%) és Trump következik (16%). A vidéki területeken Jezza vezet (21-20), az ipari városokban valamivel nagyobb arányban (23-20%), viszont az elővárosokban már 7 pont René West előnye (28-21%), Wintersben még jelentősebb: ott a cooki kormányzó támogatottsága 30%, Jezzáé csak 19, 17% Trumpé.

Thomas Delton szerint, aki a kutatást végezte, úgy véli, hogy ugyan West vezet, de még van lehetőség változtatni. „Jezza, ha tudja növelni előnyét a vidéki területeken, és fel tud zárkózni az elővárosokban 3-4 ponttal, nyerheti a kaukuszt jövő februárban.

Burkhillben viszont Jezza a vezet, a helyiek 27 százaléka támogatja, René West támogatottsága 22%, Andrew Trumpé 13%. 39% itt is a bizonytalanok aránya, illetve azoké, akik mást támogatnának. Itt minden kategóriában vezet Jezza, és a felmérés fő számai még a nagy burhkilli kampány előtt kerültek az irodához, így még annak a hatását nem teljesen lehet észlelni.

Cookban René West nagy előnnyel vezet: a válaszadók 47 százaléka támogatja a megye kormányzóját, 21% Andrew Trump megyebeli szenátort, és csak 12% Mike Jezzát, viszont itt a válaszadók ötöde nem tudott még dönteni, kit támogat. West minden kategóriában vezet, miközben Jezza főként az elővárosi térségben tud átlag felett szerepelni (16%), Trump támogatottsága kiegyenlített.

Összegezve a három korai választó megye eredményeit, ez alapján a szavazatok 30 százalékával vezet René West, 19 százalékkal Mike Jezza a második, 18 százalékkal Andrew Trump a harmadik. Delton szerint West az első a jelöltek között, de nem biztosított még. „Westnek az a célja, hogy minden korai választó megyében győzzön, és bebiztosítsa magát a szuperszombatra, miközben Jezzának nyernie kell legalább egy korai választó megyét. Ha sikerül szoros másodikként végeznie Crowleyban, és nyer Burkhillben, az már egy erőpozíciót jelent. Ha megnyeri mindkettőt, akkor jelentős lendületet kap, ha viszont mindkettőt elbukja, felmerül a lehetőség, hogy miért van még versenyben.” A szakértő szerint a „másik cooki,” Andrew Trump azzal küzd, hogy elérje a szavazókat.

Carter Maverick, a Reform Nemzeti Bizottság elnöke a mai napon rövid sajtótájékoztató keretében adta hírül, hogy a Reform Párt vezetése milyen feltételek mentén kívánja lebonyolítani az 1958-as elnökválasztást megelőző Nemzeti Konvenciót és elnökjelölt jelölő előválasztást. 

"Az 1958-as esztendő komoly kihívások elé állítja a teljes Reform Pártot. Vissza kell szereznünk a képviselőházi többségünket, meg kell védenünk szenátusi mandátumainkat, meg kell céloznunk a szenátusi kétharmadhoz szükséges további mandátumokat, illetve legfontosabb célként kormányt kell váltanunk, visszavéve ezzel a kormányt nemzetünk fedélzetén. Abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy 3 nagyszerű politikust is képesek vagyunk kiállítani és harcba küldeni, három jelöltet, akik közül bármelyikük jó eséllyel és maximális háttértámogatással venné fel a küzdelmet a progresszív elnökjelölttel szemben.

Mostanra a Reform Párt vezetésének abban is sikerült megállapodni, hogy az előválasztást milyen keretfeltételek mellett vezényeljük le. Az 1958. évi konvención összesen 1624 fő választott küldöttként fog részt venni, míg választókerületenként 3 fő szuperdelegáltként lesz jogosult az azon való részvételre.  A megyei önrendelkezést tiszteletben tartva pedig az egyes megyék maguk határozhatják meg, hogy az előválasztás során milyen elv mentén kívánják megosztani a mandátumokat, illetve milyen szavazati küszöbértéket határoznak meg.  Nincs más hátra mint a lakossághoz fordulni és regisztrációra, szavazásra buzdítani őket, illetve figyelmükbe ajánlani a Reform Párt jelöltjeit.”

Véget értek az elnökválasztások előtti utolsó megyei választások, amelyek nagy meglepetéseket hoztak magukkal. Meglepetésre több, a Reform Párthoz kötődő megyében nagyon szoros eredmények születtek, a megyei tanácsválasztásokon a Progresszív Párt elsöprő győzelmet aratott.

1. A Reform Párt kormányzói nyertek, de…

Eagle és Osborne megye voltak idén a valódi csataterek, mindkettőben három éve könnyedén nyert Andrew Trump reformer elnökjelölt. Most ennél szorosabb lett a végeredmény. Max Alderholt reformer megyei tanácsos győzött Eagle-ben, miután a roppant népszerűtlen, szintén reformer Nigel Wood nem vállalta az előválasztást ellene. Alderholt 5 százalékponttal győzte le Robert Shaw korábbi szenátort. Osborne nagyon népszerű kormányzója (+38 pont), Marcus Mortimer győzött, de csak 3 százalékponttal, legalábbis az adatok 98 százalékának a feldolgozottsága után. Ez két olyan megyében, ahol négy éve még 70 százalék felett nyertek a kormányzójelöltek, kudarcnak tekinthető.

2. A progresszívak taroltak a tanácsválasztáson

Az előzetes eredmények szerint minden tanácsosi választásokon, ahol idén megújították ezeket a mandátumokat, mindenhol győzedelmeskedtek a progresszívak, és úgy néz ki, többségbe is kerülnek, kivétel egyedül Edmund lehet. Eagle-ben hét helyet szereztek, a reformerek csak 5-öt; Osborne-ban 19-5-re győztek; Madisonban 8-4-re; Grahamben 19-12-re nyertek. Lassenben mind a 12 mandátum a progresszívaké lett, Walkerben 12-3-ra győztek.

Ezek komoly gondot okoznak azoknak a reformer kormányzóknak is, akik társbérletbe kényszerülnek a tanácsosokkal, és kifejezetten kellemetlen Osborne-ban Mortimer helyzete: a progresszív tanács képes lesz vétójogot emelni a rendeletei ellen, hiszen megvan a kétharmados többségük.

3. Harvey Dent mint elnökjelölt?

Az osborne-i választás nagy nyertese, a veresége ellenére is, Harvey Dent progresszív jelölt. Ő az első olyan progresszív jelölt, aki megyei szintű választás során nemcsak megnyerte Markshillt, de több mint a voksok háromötödével. Az északi ipari vidéken is győzedelmeskedett, és a várakozások ellenére jobban szerepelt vidéken, sőt, délen nagyobb arányban nyerte az ipari városokat. A nyolcból hat körzetben győzött, legkevesebb 4, legnagyobb arányban 30 ponttal.

Az, hogy sikerült megszólítani a városi, inkább liberális szavazókon túl a kékgallérosokat és a vidéki, konzervatívabb lakosokat, valódi lehetőséget ad neki, hogy beszálljon az elnökválasztási küzdelemben. Habár nincs politikai tapasztalata, az elmúlt hónapokban ismerté vált a kormányzójelölti kampánya okán, és képes lehet egységbe szólítani a progresszívakat, de a bizonytalanok felé is nyithat. Több progresszív donor is gondolkodik, hogy megkeresse a komoly anyagi háttérrel rendelkező kormányzójelöltet: csatlakozzon az előválasztási harchoz. „Most van esélye, és valódi alternatíva lehet West ellen” – nyilatkozta egyikük.

4. Az ipari területek és a nagyvárosok kékre váltottak, a vidék csatatér, az elővárosok nagyon reformerek

Az egész este legfontosabb tanulságai ezek. Eagle és Osborne megyék ipari körzetei jelentősen pártoltak át a progresszívakhoz, de amíg Dent nagyon nyerte is őket, Alderholt szűken hozta. A vidék Eagle-ben kényelmes többséget adott a reformer jelöltnek, de Mortimer csak pár ponttal hozta ezeket a körzeteket. Viszont az elővárosok komoly előnyt adtak, Mortimer minden elővárost 80 százalék felett nyert meg, és ennek köszönheti a végső győzelmét is. Ez viszont azt is jelzi, hogy ha a Reform Párt elveszíti a fehér, diplomás és jólkeresők támogatását, komoly gondba kerülhet jövőre.

5. Hullámzó részvétel

Nagyon változatos volt idén a részvétel: miközben Lassen, Edmund, Madison és Walker megyékben 15-28% között ingadozott, Grahamben is csak 30 feletti lett, Eagle-ben pedig 45-47% közei lehet, Osborne-ban viszont legalább 83-85 százalék volt, majdnem elérte az 1950- évi 89 százalékot. Szakértők arra figyelmeztetnek, ha a választások nem szombaton, hanem pénteken lennének, sokkal többen elmennének szavazni bármilyen választáson.

6. Országos jelzés?

Hogy az idei tanácsválasztás, ahol sokkal jobban érvényesül a pártszimpátia, egy figyelmeztetés-e a Reform Párt számára, jövő tavasszal derül ki. Mivel William Jensen kongresszusi képviselőt megyei főügyésszé választották, Osborne 8. kongresszusi körzetében időközi választás lesz. Ez egy biztos piros megyének számít, de idén a progresszívak mind kormányzói, mind tanácsosi szinten körülbelül kétezerrel kaptak több szavazatot, amely 6-7 pontos előnyt jelent, ez pedig magabiztos győzelmet jelentene. Ha itt az elnökválasztási előválasztás során a progresszívak nyerni tudnak, az egy hatalmas lendületet jelente a kampányuknak.

7. Még mindig száguld a T-Train

A Reform Párt bázisának a megmozdításához még mindig a Cironia's Dad jelzővel ellátott George Taylor elnök a legjobb személy. Mind Eagle, mind Osborne kormányzójelöltje elhívta kampányolni a volt elnököt, aki ki is tett magáért. A saját és az országban is népszerű elnök, úgy látszik, még mindig megkerülhetetlen, ezért nagyon fontos lehet, hogy az előválasztás során az elnökjelöltek közül kit fog támogatni.

Több megye kormányzót is választ idén. Ezek közül a megyék közül kiemelkedik Osborne megye, mely nem csak a két jelölt aktív kampánya miatt emelkedik ki, de több országos politikus is bekapcsolódott a poltikába. Egyes elemzők ezt a kampányt már a jövő választás főpróbájának is tekintik és az eredmények alapján vonhatják le a következtetéseket

A helyi jelöltek

Osborne megye kormányzói székéért Marcus Mortimer jelenlegi kormányzó és Harvey Dent egykori képviselőjelölt indult el. A két jelöltnek saját pártján belül nem akadt kihívója az előválasztás tulajdonképpen mindkét fél számára lefutott volt, egyfajta elrugaszkodás az igazi kampányba. Mindkét jelölt nagyon aktív kampány folytatott, ám úgy tűnik a progresszív jelölt jobban kezdte, mint a reformpárti regnáló kormányzó. Ennek köszönhető, hogy a hagyományosan priosnak tekinthető Osborne megyében, szoros verseny alakult ki. A vidéken és az ipari városokban csak kicsi volt az előnye Markshill-ben pedig a Dent kicsi előnyre is szert tett.

A felméréseknek köszönhetően mindkét politikus rákapcsolt a kampányra és még nagyobb fokozatba kapcsolt. Az elemzők szerint Dent mérséklet politikájával érte el a nem várt eredményt: kampánya során nem csak a hagyományos progresszív választókat, de a mérsékelt konzervatívokat is meg tudja szólítani. A politikus hangsúlyozza deficitmentes programját és más a konzervatívaknak vonzó lépéseket. Természetesen a jelnlegi kormányzó sem tétlenkedett: két fronton is szerette volna növelni esélyét a vezetői szék megtartása érdekében. Egyrészt az eddigi eredményeket kezdte el hangsúlyozni, másrészt nyitott a szélsőjobb irányába és sokszor a populizmus eszközét használva valótlanságokat állítva próbálta ellenfelét lejáratni.

Az országos támogatók

A helyiek amellett, hogy a fentebb részletezett módon tovább fűtötték a kampány tüzét, országos politikusokat is bevetettek. Mortimer mellett West, Bartek politikusok, megyei reformpárti képviselők és House szentáor is kiállt, valamint a legutóbbi időben Taylor volt elnök is támogatásáról biztosította. Dent mellett tört lándzsát a jelenlegi elnök, aki ugyan ebben a megyében a legnépszerűbb, de itt is többen támogatják, mint ellenzik munkáját, progresszív képviselő és a Házelnök is támogatta.

Az országos hírnevű politikusok nem csak a jelölteket támogatáák, de kaptak támadást is mindkét oldalon. A Házelnököt "kommunistasimogatónak" próbálták meg beállítani, azonban ez visszaütött a Reform Pártra, mert mint kiderült Nixk House és egy osborne-i reformpárti képviselő sem szavazta meg a kommunisták ellenőrzéséről szóló reformpárti javaslatot, míg a Házelnök igen. A progresszívek is támadták, elsősorban Nick House-t, akit "kampány-szenátornak" tituláltak.

Az eredmény

Hogy mi lesz a választás eredménye, az még kérdéses. Minden esetre jól látható, hogy a megyét mindkét oldal fontosnak tartja és egyfajta főpróbaként is. A mérsékelt progresszívak szeretnék bebizonyítani, hogy egy pirosnak mondott megyét is meg lehet nyerni megfelelő témákkal és aktív kampánnyal, a Reform Párt pedig szintén azokat a témákat póbálgatja, ami egyrészt még nem riasztja el a mérséklet és a szélsőjobboldali választókat, de a progresszív választók fogékonyak lehetnek rá, másrészt nekik is fontos megtapasztalni, hogy milyen aktivitás szükséges a győzelemhez. Mindkét párt nyerni fog a választáson - bármi is legyen az eredmény - méghozzá tapasztalatot a következő évi választásra.

William „Jock” Harris és Cody Parks közös sajtótájékoztatót tartott, ahol arra kérték a Kongresszust, hogy utasítsák el a húsvét hétfő állami ünnepé nyilvánítását. „Ez a javaslat ellenkezik az Alapító Atyák rendelkezéseivel, felrúg minden eddigi szabályt, és sértő is, hogy egy, a fasisztákkal kooperáló egyházi diktátor mondja meg Cironia népének, hogy mi legyen ünnep, és mi nem” – jegyezte meg a protestáns képviselő. Harris szerint a javaslatot el kell utasítani, hiszen ez nem a katolikusok emancipációjáról szól. „Az elnök katolikus, nincs elnyomás, minden vallás egyenlő jogokban a többivel. De ilyen alapon a lutheri pontok kitűzése miért nem ünnepnap?” – tette fel a kérdést a képviselő.

Peterson progresszív szenátora, Cody Parks, hasonlóan vélekedett: „Megdöbbentőnek tartom, hogy szinte semmiféle visszhangja nem volt elmúlt időszakban bekövetkezett, ciron jogrendszerbe történő példátlan nemzetközi beavatkozásnak. Akik ismernek, tudják, hogy Glover elnök urat személyesen is sokra becsülöm, nagyra tartom számos törekvését, ugyanakkor azt elfogadhatatlannak tartom, hogy elnöki minőségben tárgyal egy olyan egyházi főméltósággal, mint XIII. Piusz, majd ezután a pápa utasítására felkéri a Kongresszust törvényalkotásra. Eleve már az is visszás, hogy a ciron elnök hivatalos keretek között egyházi méltóságokat fogad, de a húsvét és nagypéntek állami ünnepre emelése, ráadásul katolikus nyomásra túlmegy minden határon. Azt gondolom, hogy ez az állam és az egyház szétválasztása elleni durva üzenet, amelyet a Kongresszusnak nem szabad megszavaznia! Én egész biztosan nem fogom a szavazatomat és arcomat adni egy felsőbb egyházi utasítás végrehajtásához és ugyanerre fogom bíztatni szenátortársaimat is!”

A Ridgefield Times megbízásából készült felmérések Eagle és Osborne megyében szoros választási küzdelmet mutatnak. Mindkét megyében idén választanak kormányzókat, Eagle-ben a népszerűtlen Nigel Wood reformer kormányzó visszavonul, Osborne megyében Marcus Mortimer hivatalban lévő konzervatív kormányzó újraindul.

Eagle szuper-szoros lehet

A kis nyugati megye, ahonnan nincs egyetlen progresszív kongresszusi tag sem, lehet, hogy liberális kormányzót választ. Robert Shaw korábbi szenátor küzd Max Alderholt reformpárti megyei tanácsossal, és a felmérés szerint döntetlenközeli állapot van: Shaw kapná a voksok 50 százalékát, 49% támogatja Alderholtot, de mivel a hibahatár 4,5%, ez jócskán beleesik. Shaw vezet 50-49% arányban Lynwoodban, de a vidéki települések hasonló arányban Alderholtot támogatják.

Az Eagle Megyei Reform Párt és az Alderholt-kampány nem pánikol, mivel szerintük a jelenleginél „sokkal masszívabb lesz a Reform Párt szavazóinak a részvétele, akik Maxot fogják támogatni.”

Osborne csatatér?

Hasonló eredményt mutatnak az osborne-i felmérések. Egy szintén mélyvörös megyében is váratlanul erős a progresszív kihívó: a kutatás szerint Marcus Mortimer vezet, a voksok 50 százalékával, 47 százalékkal. Mortimer vezet a vidéki térségben (53-45%), az elővárosokban (53-45%), holtverseny van az ipari területeken (50-49% Dent javára), és Dent vezet Marskhillben (54-45%).

Többen szorosabb eredményt várnak a korábbiaknál, de szerintük ez több tényező miatt ma már nem fennálló helyzet. „A diplomások könnyebben mennek el szavazni, és Markshillen kívül a fehér diplomások reformpárti szavazók. Markshillben szerintem Dent jobban vezet, viszont ne felejtsük el, hogy a mérésekben még nincsenek benne az elmúlt időszak történései” – magyarázta Lou Rendell, a kutatásban résztvevő szakértő. Véleménye szerint Osborne megyében csak akkor tud nyerni egy progresszív, ha megfelelő számú reformpártit képes átfordítani, viszont „Dent érthetetlen módon az elmúlt időszakban sokkal konfrontatívabb lesz, keményebben támadja Mortimert és a Reform Pártot. A kérdés, hogy ez kifizetődik-e neki.

A Reform Párt Kormányzói Kampánybizottsága Osborne-ba küldte Jim Hellings tanácsadót, kampánygurut, aki tanácsot fog adni Mortimernek.

A Klub a Deficit Ellen Max Alderholtot támogatja Eagle-ben, Marcus Mortimert Osborne megyében – mindketten a Reform Párt kormányzójelöltjei. A szervezet szerint csak ők alkalmasak a szigorú fiskális politika követésére, amely a Klub számára a legfontosabb mérleg, amikor támogatnak valakit.

A szervezet kiemelte: „Mindkét jelölt a szigorú fiskális politika, a nyitott gazdaság és az alacsony adók mellett kampányolnak, amely elég ahhoz, hogy melléjük álljunk, ennek jegyében mindkét kampánynak 5-5 ezer $ adományt küldtünk, a maximumot, amit lehet adni.” – jegyzi meg a közlemény.

Jack Rush : Köszöntöm a kedves hallgatókat. Mai vendégem René West Cook kormányzója, Reform Párti elnökjelölt, üdvözlöm West úr!

Rene West : Üdvözlöm Jack, köszöntöm a hallgatókat, Cironia minden polgárát és köszönöm a meghívást.

Jack Rush : Mr. West a főszerkesztőnk azt mondta, 1 jelöltel készíthetek riportot annyira sűrű a programnaptárunk és rám bízta kit választok, megmondom őszintén az ön higgadt megfontolt politikája miatt döntöttem ön mellett.

Rene West : Ez igazán megtisztelő Jack, remélem nem okozok csalódást (mosolyog)

Jack Rush : Vágjunk is bele...Mr. West azt gondolom és szerintem sokan vannak így, hogy a Reform párti hármas belharc visszafog ütni és a pártjuk fogja kárát szenvedni, mi a véleménye erről?

Rene West : Én nem így gondolom és erről egyik rendezvényem során ki is fejtettem a véleményem. A hármas részvétel, kvázi három különböző stílusú, habitusú embert jelent, mindenkinek más nyeri el tetszését és bizalmát.Ezáltal pedig lényegesen többen mennek el regisztrálni, és a későbbi részvételt is fokozni fogják. Véleményem szerint teljesen normális, hogy egy demokratikus ország szabad választásán, valódi választást adunk az embereknek. A párt pedig örülhet az aktív, erőteljes mozgósításnak.

Jack Rush : Nem önről beszélek mert szerencsére ön kerüli a konfliktushelyzeteket de a másik két elnökjelölt egy gerillakampányt folytat sok mocskolódással és gúnyolódással itt van példának a cikkcakk René...

Rene West : Michael Jezza gyerekes viselkedésével csak önmagát minősíti. Aki többet töpreng gúnyneveken, mint a saját választási programján, az nem vehető komolyan és ezt az emberek is látni fogják. Mindeközben nem egyszer bele-belebakizik kampány hadjáratába. Én személy szerint szeretném ellenfeleimnek megadni a kijáró tiszteletet, még ha személyüket az elnöki pozícióra nem is tartom alkalmasnak, viszont értékelnem kell, amit a Kongresszusban véghezvisznek. A suszter pedig maradjon a kaptafánál ugye...

Jack Rush : Ezt akartam hallani... Önböl is ki lehet hozni a harc szellemét, viszont nem csak Jezzáról van szó, hanem ott van Trump szenátor, köztudott, hogy már a választások előtt sem ápoltak jó viszonyt, hovatovább már akkor önnek ment amikor ön Belforttal tárgyalt közös tervekről.

Rene West : Örülök, hogy ez az egész Trump szenátorral való viszony szóba került. Szűk 4 éve támogattam a szenátort, mert azt láttam, hogy a korábbi vehemenciáján felülemelkedve, azt leküzdve pozitív irányba változott, a privát bezsélgetések is erre engedtek következtetni, joggal gondoltam, hogy ez nem egy a közönségnek mutatott álarc. Sajnos azonban a vereségét követően minden visszatért a rendes kerékvágásba. Ezen pedig el kellett nekem is gondolkodni és a nézőknek is: Hiteles így egy ilyen ember? Nem érezhetjük magunkat némileg becsapva? Hűvösen indult a viszonyunk, ami a szenátor mérséklődésével sokat javult, majd megint romlott, ahogy mr Trump újra felöltötte régi énjét. Nem én változtam az évek alatt, hanem a szenátor köpött a felkínált szövetségre és jó viszonyra, egyben a saját szavazóira is. Ez indokolja a pálfordulatot és azt hiszem vannak még pár százezren az országban ezzel így, amit nem is fognak véka alá rejteni, amikor szavazásra kerül a sor.

Jack Rush : Mr. Trump már legutóbb is majdnem belebukott politikájába, hisz épp csak beesett a célszalagon, amikor egy ujdonsült progresszív Chris Coons majdnem legyőzte csak pár szavazatnyi különbség volt. Azt gondolom, Mr. Trumpnak ez az utolsó esélye a politikai karrierjében, ha most nem nyer a következő szenátorválasztáson elfog bukni. De ön mit gondol ki lesz az ön igazi ellenfele a végére, kit vesz komolyabban? Jezza vagy Trump?

Rene West : Én komolyan veszem mindkét ellenfelem, már csak azért is mert egyfelől sok mindenben hasonlítanak, másfelől pedig sok dologban eltérnek, ami veszélyessé teheti őket. Egy ilyen versenyben nem teheti meg az ember hogy nagyképű, arrogáns legyen és lekezelő. Viszont valóban én is azt gondolom, hogy ez lehet Trump szenátor utolsó nagy dobása, két vereség csúnyán mutatna az önéletrajzon és nem ekézhetné kedvenc "cimboráját", Bedroom szenátort, vagy éppen Glover elnököt sem az elvesztett választások miatt.

Jack Rush : És ugye nefeledjük el Jezzát sem, aki mögül szinte az egész Belforti vezetés kihátrált, sőt a progresszívok többsége azon az állásponton van, idézem.... ha már Reform Párt akkor csakis West. Tehát ön még a Belforti progresszívok kegyeit is élvezi. Mi a véleménye erről?

Rene West : Fura kettősség, hiszen még is csak a Reform Pártban ülök, ehhez képest újra é újra a kék oldal támogatásától hangos a sajtó. Egyfelől megtisztelő, ez jelzi, hogy ebben az országban valóban lehet tisztességes és eredményes politizálást folytatni párthovatartozástól függetlenül. Másfelől meg persze táptalajt nyújt a rosszindulatú pletykáknak és lejárató kampányoknak. Én Úgy gondolom, szavazni felnőtt emberek mennek el, önálló identitások, bízom abban, hogy képes lezs minden józan gondolkodású választópolgár megítélni ezt a helyzetet és az ország történelmében először az embert és a teljesítményt nézni, nem a párt logót.

Jack Rush : Egyetértek, ha jósolni kellene, én azt mondanám egy West-Austin véghajrá lesz, két mérsékelt politikus, észak és dél csatája ami nem biztos, hogy párt szerinti szerepben fog feltünni, hanem inkább régió szinten egy lejátszandó meccs lesz.Tehát nem biztos, hogy egy északi Reform párti önre, vagy egy déli progresszív Austinra fog szavazni, hogy látja ön ezt a verziót?

Rene West : Először még el is kell odajutni, hogy megmérkőzzek a progresszív jelölttel (nevet). De úgy vélem kék oldalról csak Jezza képviselő kritikájának élét akarták elvenni, amikor is, bocsánat a kifejezésért, de egy "vicc-jelöltet" állítottak ki Austin kormányzóval szemben, megteremtve a baloldali előválasztás illúzióját. A gyakorlatban nincs kétségem, hogy Austin kormányzó lesz a reform jelölt ellenfele.Hogy a szavazatok mégis milyen arányban fognak megoszlani és kit melyik réteg, csoport fog támogatni, sok összetevős történet. Nem tudjuk még, hogy melyik jelölt nyeri a reform választáskat, ez alapjaiban fogja meghatározni a kampányt a későbbiekben. Illetve nem láttuk még Austin programját sem. Érdekes kérdések ezek, így nem is bocsátkoznék jóslásokba.

Jack Rush : Annyi bizonyos, hogy Belfortnak döntő szerepe lesz elektorainak számával, úgy mint négy éve amikor szinte Glover kezébe tették a kormányzást. Belfort mindig is furcsa volt, hisz nem vallanak déli elveket de az északi politikát is kritizálták már, nem tudni hogy kit fognak támogatni. Egy utolsó kérdésem, jobban mondva kérésem lenne ön felé, mit üzen a szimpatizánsainak?

Rene West : Nos, nehéz erre röviden, velősen választ adni, most még is megpróbálkozom ezzel. Egy olyan emberként, jelöltként állok az emberek előtt, akinek nincs mit szégyellnie, megbánnia vagy takargatnia. Nyitott könyv vagyok az emberek számára, mert tiszta a lelkiismeretem. Felelős vezető akarok lenni, olyan amilyet ez a nemzet érdemel. Komoly vezető akarok lenni, ami kijár Cironianak. Aktív és hatékony vezető akarok lenni, ami garantálja nemzetünk felemelkedését és szárnyalását. Mire alapozom mindezt? Részletes, tartalmas, alapos programmal, amit nem féltem publikálni és írásban garantálni az embereknek. Akinek ez nem elég garancia, az valószínűleg teljesen másképpen képzeli el az ideális elnököt. És még is azt kérem, mindenki, hisz A Ciron álomban, az támogasson az előválasztások során, hogy végre minden fronton rendet rakjunk az országban és ott is sínre kerüljenek a dolgok, ahol eddig mindenki csak lábujjhegyen volt hajlandó közlekedni.

Jack Rush : Köszönöm Mr. West sajnos müsoridönk lejárt és már fejemet fogja venni a vezetés, de megérte önnel beszélgetni, az előválasztás után remélem ismét önt hivhatom majd meg ide. Viszontlátásra

Rene West : Köszönöm szépen a lehetőséget Jack, minden jót kívánok és magam is abban bízok hogy pár hónap múlva ismét itt beszélgethetünk. Viszontlátásra!

Vendégem Stanley Macdoom közéleti személyiség, akiről köztudott, hogy politikai elemzéssel is foglalkozik és egy ehez köthető cég tulajdonosa is.

AG: Üdvözlöm Mr. Macdoom, köszönöm, hogy elfogadta a meghívásomat.

SM: Én köszönöm, hogy eljöhettem, és meghallgatják a véleményemet.

AG: Nos. Mr. Macdoom nem is szaporítanám a szót és feltenném egyetlenegy kérdésem amire várom a véleményét, mit gondol ön a három Reform párti elnökjelölt személyéről?

SM:  Nem mondom, gyorsan összefoglalta kérdését (nevet) de természetesen értem mit akar megpróbálom sorra venni őket és megfejteni valódi szándékukat.

Kezdjük talán Andrew Trump-al a Cooki szenátorral. Valljuk be Trump egy okos ember, és jól alkalmazkodik az aktuális politikai élethez. Nem egy földhöz ragadt szürke politikus aki tátott szájjal várja a sültgalambot. Bár hozzáteszem azt is, hogy két választási ciklus között, rendre eltűnik és csak akkor bújik elő ha épp támadási felületet lát valakin vagy őt támadják. Azt gondolom, az 56-os választások nagyban hozzájárultak döntéséhez, hogy elnöknek indul, hisz egy fiatal újdönsült progresszív Chris Coons igencsak megszorongatta. Bár mindenki azt képzelte, hogy Trumpot nem lehet legyőzni Cookban. Megmondom én is ezen az állásponton voltam. Mint utólag kiderült ez téves elképzelés volt, hisz csak hajszál híján tudott győzni eg ismeretlen politikus ellen, olyannyira kicsi volt a különbség, hogy a szavazatokat is újra kelett számolni. Azt gondolom ha Chris Coons egy kicsit aktívabb kampányt folytat és jobban figyel a részletekre, akkor könnyedén földbe döngöli Trumpot és véget vet egy politikai karriernek. Mert valljuk be a szenátornak, annyi botrány van a háta mögött, hogy valószínű ez az utolsó ciklusa, hisz nem fog többé labdába rúgni. Nem beszélve arról, hogy saját pártjában is annyi ellenséget szerzett, hogy ez már visszafordíthatatlan folyamat. Ezeket ő is tudja, és azaz utolsó mentsvára ha elnöknek választanák, ha ez nem sikerül ez a pályafutásának felsőfoka, hisz egy kormányzóválasztáson lehetetlen, hogy legyőzze Westet, 1960-ban szenátorként nem fog tudni nyerni, hisz ha nem is lesz ott Chris Coons, tele a párt feltörekvő fiatal konzervatívokkal. Maximum még képviselőként nyerhetne de nála presztizskérdés a politika legfelsőbb köreiben tartózkodni. Magyarán nem menne vissza oda verébnek, ahol egyszer már sas volt. De kanyarodjuk át 58-ra, az én véleményem szerint nem fogja tudni legyőzni sem Westet sem Jezzát, mindkettő erős egyéniség és valljuk be nincs egyiknek se a múltjában olyan kivetnivaló ami negatívan hatna a választásra.

De ha már itt tartunk akkor jöjjön René West a kormányzó, aki szinte játszik a szélsőséges Cook-al és ezt most jó értelembe kérem figyelembe venni. Trump akár hogy támadja, szinte kiszlalomozik előle és egy mérsékelt politikát folytat. Arról nem is beszélve, hogy Belfort kegyeit élvezi, ami valljuk be egy elnökválasztási időszakban döntő szerepet tölt be. De ha pártok terén nézzük akkor is szerencsés helyzetben van, hisz párton belül nagy a támogatottsága és a Progresszívokra is számíthat hisz nagyrészük azt vallja, ha már Reform Párt akkor René West. Azt nem merném megkockáztatni, hogy azt mondjam West egy jó taktikus vagy alaphangon ilyen habitusu ember de az tény országosan és mindkét pártban hatalmas a támogatottsága, ha elmondhatom a magánvéleményem ő lesz az előválasztás győztese.

De térjünk át a harmadik politikusra Mike Jezza a Belforti képviselő, aki habár Belforti de Belfort politikai elitje nem támogatja, azt vallják szinte egyöntetűen, hogy Jezza maradjon csak képviselőként hisz abban remekel. Westel ellentétben nem egy higgadt kampányt folytat hisz kritikus és támadó politikája van. Szeret becézgetni "cikkcakk René" a felmérésekből kiindulva pedig ez a habitus számára igencsak negatívum hisz ez a viselkedés az emberek szemében unszimpatikus. Így nem fog tudni nyerni, René West egy köztiszteletben álló politikus és a választók azt látják, hogy a köztisztelet sárbatiprásával akar nyerni Mr. Jezza. Ha rangsorolni akarnám a jelölteket akkor Jezzát a második helyre sorolom, hisz erősebb mint Trump de gyengébb mint West.

Végsősoron pedig azt gondolom ez a hármas trió viaskodása egyáltalán nem tesz jót a pártnak, hisz egyre nagyobb a szakadék a támogatóik között. Ha pártjuk nyerni akar, ahoz egységesség szükséges, ezt a pártegységet pedig mindhárman rombolják. Talán West nem annyira ezért is ő az esélyes. 

Köszönöm szépen

A Clarki partiőrség közleménye szerint A New Orleans-Reddon szerinti menetrend szerint közlekedő személyhajón 3 személyt tartóztattak fel, akik már a hajóút során is, ittas állapotban megengedhetetlen hangnemben beszéltek a személyzettel. Matthia  Reicentti, Govanni Hercetto és Tom Lucaterro állításuk szerint egy Osborne-ban élő rokonukat látogatták volna meg. Természetesen nem tudták megnevezni ezt a rokont, csak annyit mondtak egy bizonyos Benedict. A Hatások vizsgálódnak de előzetesen elmondták, hogy valószínűsíthető, hogy a három férfi Szicíliai és Szardíniai és a Cosa Nostra tagjai. A további vizsgálatig a Clarki rendőrfőnök hírzárlatot rendelt el.