Kongresszus?

Harry Neville: Tisztelt Kongresszus! Enyém a kiváltság és a megtiszteltetés, hogy felkérhetem Edward Glover elnök urat, tartsa meg beszédét a nagyrabecsült Kongresszus előtt! Köszönöm!

Edward Glover: Tisztelt Alelnök úr! Tisztelt Házelnök úr! Tisztelt Kongresszus! Hölgyeim és Uraim!

Megtiszteltetés, hogy Önökhöz szólhatok, noha régebben szerettem volna ezt megtenni, ám kormányom megalakulását követően. Épp ezért mindenekelőtt szeretnék hangot adni csalódottságomnak, ami a miniszterjelöltek bizottsági meghallgatásának kérdését illeti. Példátlan, hogy a szenátusi bizottságok ilyen lassan és körülményesen dolgoznak, elfogadhatatlan, hogy számos miniszterjelöltet még egyetlen alkalommal sem hallgattak meg.

Külön szeretném kifejezni elégedetlenségemet azon szenátorok felé, akik nem érzik kötelességüknek bizottsági és szenátusi feladataik ellátását és bojkottjukkal ott gátolják a munka gördülékenységét, ahol csak lehetséges. Ez elfogadhatatlan! A magam részéről mindent megtettem annak érdekében, hogy akadálymentes legyen a kormányalakítás, s bár a tárgyalások kétségtelenül elhúzódtak, azt elvárnám mindkét párt politikusaitól, hogy ne nehezítsék meg hazánk helyzetét pusztán politikai haszonszerzés céljából!

Tisztelt Kongresszus! Mindezek után most mégis azt javaslom Önöknek, hogy felejtsük el a múlt történéseit, korábbi vitáinkat és esetleges rossz döntéseinket és tekintsünk a jövőbe! Azt szeretném elérni, hogy a következő alig négy esztendőben közös erővel, a ciron emberek érdekében dolgozzunk együtt. Szeretném, ha folytatódnának azok a korábbi kétpárti együttműködések, amelyek lehetővé tették a sikeres munkát az elmúlt két ciklusban. Azt kérem a konzervatívoktól, hogy konstruktívan álljanak hozzám és a kormányhoz, legalább annyira, mint amennyire annak idején a progresszív többségű Kongresszus tette azt az Önök kormányzása idején!

(Stuart Hoyt hosszan nézi az elnököt)

(Gregory Hammer bólogat)

George Taylor elnök azért volt olyan sikeres, mert a nemzetstratégiai kérdésekben a progresszívek támogatására is számíthatott, ezt kérem én is Önöktől. Az első és legfontosabb feladat, hogy megőrizzük azokat a komoly gazdasági sikereket, amelyek az elmúlt éveket jellemezték. Szeretném, hogy a ciron gazdaság tovább bővüljön, hogy a vállalkozások azt lássák, hogy megéri hazánkban befektetni és hogy a ciron családok vagyona és lehetőségei gyarapodjanak. Az alacsony deficit és az infláció kordában tartása ehhez elengedhetetlen lépések.

(George Lee, Nick Holmes, Jim Holsakamp és Steve Paulson állva tapsolnak)

(A déli progresszívek hangosan tapsolnak)

(Nick House mutogat a renitens reformpártiakra)

Taylor elnök legutóbbi kongresszusi beszédében sokat beszélt az infrastruktúrafejlesztés folytatásáról és a tervezett adóreformról is. Szeretnék megnyugtatni mindenkit, hogy a progresszív kormány támogatni fogja ezen célokat, arra ösztönzöm a Kongresszust, hogy folytatódjanak a kétpárti együttműködések a tervezett adóreform megvalósítása érdekében. Minden olyat javaslatot támogatok, amely a progresszív adórendszert megerősíti és amely a társadalmi szolidaritás érdekében lép fel, valamint a középosztály túlzott megsarcolása ellen irányul.

(A progresszívek hangosan helyeselnek)

(Holsakamp állva tapsol)

Az is egyértelmű, hogy szeretném elérni azt, hogy minél több szociális és népjóléti intézkedés megvalósulhasson, ebben is számítok az Önök támogatására. A progresszívek fő célja a választások előtt az volt, hogy igazságos, méltányos, de a költségvetés stabilitását nem veszélyeztető szociális hálót építsen ki Cironiában, erről a tervünkről nem tettünk le természetesen.

(Gregory Hammer is csatlakozik a korábban felálltakhoz és ő is feláll a tapsolás közben)

(A grahami és perry-i képviselők állva tapsolnak)

(George Lee és a deli reformpártiak tapsolnak)

Mivel a Szenátus és a Képviselőház működése igen bürokratikus és egyelőre nincs meg ahhoz a támogatottságunk, hogy egy ilyen javaslatcsomag gond nélkül átmenjen a törvényhozáson, az a célom, hogy megyei szinten történjen előrelépés ezügyben. Ehhez feltétlenül szeretnék jó kapcsolatot fenntartani a megyék vezetőivel, ennek érdekében a következő hetekben szeretnék személyesen találkozni minél több, főként reformpárti kormányzóval. Azt szeretném, ha a megyék költségvetéséből jutna pénz a szociálisan rászoruló ciron fiatalok támogatására különböző megyei ösztöndíjak révén, illetve egyéb szociális intézkedésekre is sort kerítenénk.

(A Reform Párt kongresszusi tagjai csendben ülnek)

(A progresszívek helyeselnek)

Nagyon bízom benne, hogy hamarosan feláll a kormány, azt követően pedig konkrétumokkal és tényekkel is tudok szolgálni Önöknek. Nyitott és befogadó országgá szeretném tenni Cironiát, amely erős szövetségesekkel és erős partnerekkel rendelkezik, amelyben erős a demokrácia és amely megbecsüli polgárait, munkásait, parasztjait és értelmiségijeit. Egy erős, megújuló Cironiát szeretnék építeni, Önökkel közösen!

A megyék kormányzóival párhuzamosan szeretnék az összes reformpárti szenátorral is egyeztetni a következő időszakról. Ezen felül amennyiben bármi javaslatuk, üzenetük van számomra, a President Palace ajtaja mindig nyitva áll a ciron Kongresszus bármely tagja előtt.

Tisztelt Kongresszus! Köszönöm, hogy meghallgattak, remélem, hogy sikerekben és eredményekben gazdag közös munka fogja jellemezni a következő négy évet! A következő hetek még az egyeztetésekről, a cselekvésről, cselekvési tervekről és a kompromisszumokról fognak szólni, azt követően végre elkezdheti az érdemi munkát a Kormány és a Tisztelt Házak. Sok sikert kívánok Önöknek, küzdjünk együtt a hazáért és a ciron emberekért!

Isten Áldja Önöket, Isten áldja a Ciron Köztársaságot!

(A Reform Párt soraiból tapsolnak)

(A progresszívek állva tapsolnak)

(Gregory HAmmer is állva tapsol)

Tisztelt Alelnök Úr, Tisztelt Házelnök Úr, a Negyedik Kongresszus Tiszteletre Méltó Tagjai!

Mielőtt elmondanám az erre az eseményre szánt beszédemet, kérem, hadd térjek el a tárgytól kicsit. Ed Glover, Oakland megye kormányzója rosszul lett, ezért arra kérem Önöket, hogy együtt gondoljunk rá, és nyújtsunk neki sok energiát, hogy minél hamarabb felépüljön.

A mai napon utolsó évértékelő beszédemet mondhatom el Önök előtt, amely egyrészt felemelő, másrészt roppant szomorú esemény is számomra. Szomorú, mert több ilyen alkalom nem lesz, de felemelő is, mert nyolc éven keresztül irányíthatom az országot Cironia két legnagyszerűbb pártjának vezetőivel, személyiségeivel. Együtt, közösen fejeztük be az ország függetlenedését, stabilizáltuk a gazdaságot, együtt állítottuk helyre a békét, teremtettünk harmóniát a Nemzet egyes tagjai között. Ma Cironia szabadabb ország, mint 1945-ben volt, és ezt közös erővel értük el.

Ugyanakkor az utolsó évben is több olyan politikai téma van, amelyet fel kell, hogy vessek, és meg kell, hogy oldjunk, hiszen ezt diktálja az ország és a választópolgárok felé tett eskünk, amely arra kötelez minket, hogy mindig úgy cselekedjünk, ahogy a lakosság érdekei megkívánják, és ebből egy jottányit sem engedhetünk. Ebben az évben is azért fogok dolgozni, hogy az ország prosperáljon, a gazdaság erősödjön, a bérek növekedjenek.

Először is hadd köszönjem meg a fiainkak, hogy az elmúlt években olyan kitartóan harcoltak a kommunizmus ellen Korea hegyei között. Habár nem a szülőföldjükön küzdöttek, de lelkesedésük és kitartásuk gyümölcse Dél-Korea demokratikus fejlődésének a folytatása lett. Erről a helyről is szeretném kifejezni minden ciron fiatalembernek, aki a harcmezőkön harcolta végig az elmúlt időszakot.

Az előző évben Cironia gazdasága ugyanolyan pozitív mutatókkal zárt, mint az előző években, a befektetők bíznak bennünk, az ország külső megítélése irigylésre méltó. Amióta én vagyok Cironia Köztársaság elnöke, sikerült egy dinamikusan fejlődő gazdaságot építenünk, és ez a dinamizmus idén is ki fog tartani. Ugyanakkor vannak olyan fontos témák, amelyekre eddig nem sikerült választ találnunk, ilyen az infrastrukturális fejlesztések és az adóreform. Nagy sajnálattal vettem tudomásul, hogy ezeket a változásokat az előző évben nem sikerült törvényjavaslat formájában a Kongresszus elé terjeszteni. Ennek ellenére ezt az évet arra szánom, hogy együttműködve a Kongresszus két nagyszerű pártjának jeles törvényhozóival, egy olyan javaslat kerüljön még ebben az évben az asztalomra, amely megvédi a ciron középosztályt, erősíti a családok helyzetét, lehetőséget teremt a gyermekek nevelésére, könnyebbé teszi az idősek megélhetését. Ennek jegyében több olyan kérdés is rendezésre kerül az adóreformon belül, amely eddig nem volt benne. Mindazonáltal a javaslat liberális értékek mentén szerveződik: a tehetősebbek fizessenek több adót, a vállalatok is járuljanak nagyobb hányadban hozzá az ország költségeihez, ez a társadalom elvárása.

Hiszek benne, ahogy az egészségbiztosítási reformot, úgy ezt is sikerül megfelelő módon megoldani. Éppen ezért, szokatlan módon, a kérdésben először nem a Képviselőházhoz, hanem a Szenátushoz fordultam, hogy ők dolgozzák ki a kompromisszumos javaslatot, amely minden bizonnyal elfogadható lesz a képviselők számára is. Erre a feladatra pedig a szenátusi reformpárti frakció Jim Holsakamp szenátort választotta, akitől felkészültebb, tapasztaltabb és hozzáértőbb törvényhozót keveset lehet találni. Hiszem, hogy Jim megtalálja azt hangot, és azt a törvényi szabályozást, amelyet magáénak fog érezni progresszív és reformpárti is. Minden segítséget megadok, Jim. Arra kérem a szenátorokat és a képviselőket, hogy egy igazságos, minden tekintetben kifogástalan törvényjavaslatot dolgozzanak ki, amely hosszú évekre, akár évtizedre is Cironia egyik legstabilabb törvényévé válhat, ami stabil képet fog sugározni rólunk a gazdasági szereplők felé is.

Ez a nagy átalakulás ugyanakkor egyéb érdekeket is kell, hogy szolgáljon. A célja ennek a reformnak az is lenne, hogy növelje a költségvetési bevételeket, amelyeket aztán majd fontos célokra költhet a következő adminisztráció. Hiszen a jelenlegi bevételek szűkös mozgásteret biztosítanak nagyobb volumenű programok végrehajtására, de hozzáteszem, ezt a nagyobb bevételt sem szabad olyan célokra elkölteni, amely nem Cironia és a ciron polgárok érdekében történik. Arra pedig külön gondot kell fordítani, hogy ne külső eladósodottságból próbáljon meg építkezni egy ország.

Habár a gazdasági növekedés mértéke pozitívum, vannak olyan szegmensei a gazdasági és társadalmi adatoknak, amely aggodalomra ad okot, és amely ellen minél hathatósabb eszközökkel fel kell lépnünk. Ilyen a munkanélküliség kérdése. Az elmúlt időszakban aggasztóan sokat növekedett a munkakeresők száma, amely ellen, ha nem lépünk fel időben, komoly gondot fog okozni. Egyszerre több akciót is tervezünk.

1. Éppen ezért Bruntson miniszterrel egyeztetve a kormányzat úgy fog dönteni, hogy a munkanélküli segélyt ettől az évtől a mindenkori bruttó átlagbér 36 százalékát fogja kitenni. Ezzel arra az időintervallumra, amíg nem talál valaki munkát, biztosítva van a saját és a családja anyagi háttere is, ugyanakkor ez nem jelent annyi havi bevételt, hogy ne akarjon munkát keresnie.
2. Munkahelyi átképzéseket indítunk. Ennek jegyében a munkahellyel nem rendelkezőknek felajánljuk a lehetőséget, hogy kormányzati forráson, ingyen és bérmentve valami új, hozzá és a végzettségéhez közelálló szakmát, hivatást tanulhat ki. Amíg tanul, és ha a végén sikeres vizsgát tesz le az illető, akkor a képzés ideje alatt, illetve még hat hónapig a mindenkori bruttó havi átlagbér 80 százalékát fogja megkapni.
3. Adókedvezményeket adunk olyan cégeknek, akik fiatal munkavállalókat vagy olyan személyeket alkalmaznak, akiknek már legalább egy éve nincs állásuk. További kedvezményeket kapnak azok az ingatlanértékesítéssel foglalkozó cégek, akik albérletet biztosítanak helyben, ezzel segítik elő a munkaerő áramlását az ország különböző régióiba.

Ezek a lépések véleményem és reményeim szerint enyhítik az állástalanság kínzó gondját.

Külpolitikai téren is sikereket könyvelhetünk el. Győztesként jöttünk haza Koreából, jó kapcsolatokat ápolunk nyugati szövetségeseinkkel, Washingtonnal erős kapocs köt össze minket, és most készülünk Latin-Amerika megnyerésére is. Egyrészt a közeljövőben kiadok egy elnöki rendeletet, és arra kérem a törvényhozókat, hogy ezt egy törvényben erősítsék is meg, hogy azok a latin-amerikai országok, amelyek elnyomják saját népüket, rombolják a demokráciát, Cironia ellenségei, és minden olyan ciron vagy külföldi vállalat, amely ilyen országokkal kereskedik, üzletel, az tiltólistára fog kerülni. Hiszek benn, hogy külpolitikában is az értékek, nem pedig az érdekek diktálnak. El kell határolódnunk olyan országoktól, akik nem tartják értéknek az általunk vallott elveket, nem tartják be az egyetemes emberi jogokat, fittyet hánynak a szabadságra. Ez alól nem ad felmentést a kommunizmus világméretű terjeszkedése elleni harc sem.

De nem hagyjuk magukra a demokráciát építő országokat sem. Szabadkereskedelmi egyezmények sorát szeretném az év végéig ezen országokkal megkötjük, amire természetesen a Kongresszusnak is rá kell bólintania. Ezek a szerződések pedig csak úgy jöhetnek létre, ha nem fogják a ciron munkahelyeket és dolgozóknak az érdekeit sérteni, erre itt az ország nyilvánossága előtt hitet teszek.

Ugyanakkor hazudnék, ha azt mondanám, nincsenek társadalmi problémák. A fegyvertartás kérdése, a szegregáció, a faji megkülönböztetés, a vallások közötti meg-megújuló konfliktusok miatt itt most csalódottan állok. Csalódott vagyok, hogy eddig nem tettem meg mindent ezeknek a káros folyamatoknak a megakadályozására. De ettől a naptól ez is változni fog. Ennek érdekében a katonaságon belüli szegregáció felszámolását a katonai egységeken túl ettől az évtől tilos lesz a tisztikaron belül is szegregálni. Éppen a koreai konfliktus mutatta meg, hogy nem számít a bőrszín a katonáink virtusának demonstrációja során. Rengeteg néger, ázsiai és latinó katona mutatta meg, hogy számára a hazája az első, és a bajtársiasságuk révén nagyon sok katonánkat mentették meg a harcmezőkön. Ezért, amint a rendeletem érvénybe lépett, nyolc katona kap tisztirangot, közülük három ezredesi rangot. Kiemelnék John Shellont, aki végig szolgálta második világháborút, ott volt Midwaynél, majd Normandiában küzdött a világ szabadságáért, bevonult Párizsba. Ezek az eredmények pedig nem törölhetők ki csak azért, mert fekete. A sok-sok szolgálatáért cserébe, amint ezredesi rangra emelkedett, őt jelölöm a Nemzeti Gárda főparancsnokának. Hiszem, hogy kiváló munkát fog végezni ebben a posztban.

De most itt nem állhatunk meg. Habár tiszteletben tartom a megyék önállóságát, még ha nem is minden részével értek egyet, de saját hatáskörömet felhasználva Ridgefield CC közigazgatási területén megszűnik a faji megkülönböztetés. Tilos lesz bárminemű különbségtétel a buszokon, a boltokban, az orvosi rendelőben. Ezenfelül minden kormányzati intézményben megszűnik a diszkrimináció. Hiszek benne, hogy minden olyan területen, ahol a kormányzatnak van döntő szava, meg kell szüntetni a faji megkülönböztetést. Nem degradálhatunk bárkit is másodrangú állampolgárnak, mert máshol született, máshogy beszél, mást vallást követ, más a bőrszíne. Ezért küzdöttek az Alapítók, és hiszek benne, hogy nincs veszve még mindek, hiszek benne, hogy Cironia hamarosan a polgárjogi fejlődés következő szakaszába lép. Ebben pedig most elnökként, aztán magánemberként szeretnék segíteni.

Hasonlóan gondolkodok a vallásszabadság kérdéséről is. Nincs olyan törvényhozó, országvezető, aki kimondhatná, hogy Cironia egy felekezet országa. Cironia vallásilag heterogén ország, és minden tagjának tiszteletben kell tartania a másik ciron meggyőződését, még ha ő nem is ért vele egyet. Erről szól az I. kiegészítés is. Aki ezt elmulasztja, azt szembefordul hazánk alapelveivel. Bárki, aki valamilyen posztért indul, és ezt vitatja, azt a jelöltet utasítsa el a társadalom, hiszen nem tiszteli hazánk szellemiségét.

Tisztelt Kongresszus!

Amikor 1947-ben letettem az elnöki esküt, egy komoly súly nehezedett a vállamra, és rám várt a feladat, hogy lendületbe hozzuk Cironiát, amely éppen csak elnyerte a függetlenségét. Ez nem sikerült volna olyan kiváló emberek támogatása nélkül, mint amilyen Adam Cougnes alelnök, Frank Underwood és Cliff Bedroom szenátorok, Ed Glover és Alexander Smith kormányzók, akik teljes szívből segítették a munkám, keresték a kompromisszumokat, és együtt dolgoztak velem az ország érdekében. Szeretném megköszönni Carl Johnson kabinetfőnök segítségét, aki megannyi sikeres törvényjavaslat háttérmunkájában dolgozott. Cougnes alelnök, félretéve személyes problémáit, amelyet az évek során nemcsak Istennel, a családjával, de velem is megosztott, és amelyek komoly problémák voltak, velem együtt folytatta azt a nagyszerű küzdelmet, amelynek végén egy fejlődő és bővülő, békés időszakban élő Cironia áll.

Ez az összefogás, amely pártokon átível, hazánk egyik kivételes és lényeges attribútuma. Ezt pedig meg kell tartani, hiszen csak akkor lesz Cironia felett, a felhőkön túl is kék az ég, ha mi ebben az épületben hiszünk az ország ügyeinek az elmozdításában, hiszünk abban az esküben, amelyet letettünk, és hiszünk abban is, hogy nem számít, kinek milyen az irányultsága, melyik párthoz tartozik, de mindenki számára Cironia az első. Számomra teljesen mindegy, ki milyen elveket vall, ha érzem benne azt a tenniakarást, amely előmozdítja az ország fejlődését, én mellé fogok állni. Akár elnökként, akár magánemberként.

Ma itt vagyunk, hogy kijelöljük az ország előtt álló feladatokat, de szeretnék tovább is tekinteni egy évnél. Mivel a legutóbb közel négymillió szavazó támogatta azt a programot, amelyet képviselek, szeretném úgy gondolni, hogy Önök is megfontolják a szavaimat, és meg is fogadják azt, ha tanácsot adok. Mivel történelmi év lesz az idei, új elnököt választ az ország, ezért szeretném a jelölteket és a pártokat figyelmeztetni, leginkább felkérni, hogy tegyék félre a politikai trükköket, ne egymás ellen harcoljanak, hanem próbáljanak jobb alternatívát nyújtani a másik jelölttel szemben. Olyan kampányra vár az ország, amely épít és nem rombol; nem gyűlölködik, hanem szeret; nem megsemmisít, hanem versenyez. Ezeknek a betartására kérem a jövőbeni jelölteket, és akkor Cironia tovább halad a megkezdett úton.

Az elmúlt nyolc év során megszámlálhatatlan eredményt értünk el, és külön boldoggá tesz, hogy az általam javasolt tervezetek több mint 95 százalékát támogatta a Kongresszus. Ez adott erőt, hogy folytassam a munkám, és sikerüljön Cironiát egy szabadabb és jobb országgá tenni.

De ez a munka nem állhat meg. A továbbiakban is folytatnunk kell a küzdelmünket, hogy országunk a mostanitól is jobb hely legyen, hogy az itt élő polgártársaink még jobb körülmények között éljenek. Ebből kell bátorságot merítenünk. Isten nyomon követi az erőfeszítéseinket, és meg fog minket segíteni.

Tisztelt Kongresszus!

Enyém a kiváltság és a megtiszteltetés, hogy felkérhetem George Taylor elnök urat, tartsa meg éves beszédét a nagyrabecsült Kongresszus előtt!

Köszönöm! 

A Szenátus ajtónállója: Házelnök úr ... az Elnök úr megérkezett

(Taylor elnök besétál, a Kongresszus tagjai felállva tapsolják)

(Taylor mosolyog, az érkezése közben sorra ráz kezet a reformpárti törvényhozókkal)

(A déli törvényhozók és kormányzók visszafogottan tapsolnak.)

(Sokuk pókerarcot vág)

(Taylor kicsit hosszasan beszél Jim Holsakamppal, miközben hátba veregeti Nathen Barteket, majd Frank Underwoodnak integet)

(Lawrence-Rene Artoisnak halk megjegyzést súg)

(Nathen Bartek széles mosollyal fog kezet az elnökkel)

(Az elnök fellép az emelvényre, kezet fog Adam Cougnes alelnökkel és Harry Neville házelnökkel)

Házelnök: Enyém a kiváltság és a megtiszteltetés, hogy felkonferálhatom Cironia Köztársaság Elnökét, és felkérem, tartsa meg a beszédét!

George Taylor: Tisztelt Alelnök Úr, Tisztelt Házelnök Úr, Tisztelt Kongresszus, Polgártársaim az ország területén belül és kívül!

Ma azért gyűltünk össze, hogy számot adjak az előző évben elvégzett munkáról, és felvázoljam azt az irányt, amelyet a következő egy évben fog Cironia folytatni.

Habár hagyományosan minden Üzenet a Köztársaságnak a külpolitikai szituáció bemutatásával kezdődik, engedjék meg nekem, hogy az elmúlt hét, az elmúlt napok eseményeik nyomán arról beszéljek, hogy mi történik Délen. Az elmúlt időszakban szomorú és dühítő események sorozata játszódott le. Déli a déli ellen, szomszédok egymás ellen feszültek, fehér a feketét, protestáns a katolikust üldözte és fordítva, ezáltal szomorúságot, pusztulást és halált hozva hét megyére. Hét olyan megyére, amely fontos alapkövei hazánk fejlődésének, és ahol az emberek tisztelik és szeretik országunkat, hagyományainkat.

(Jim Holsakamp, Steve Paulson, Nick Holmes és Stuart Hoyt Anthony Greese-zel felállva tapsol)

(Ed Glover súg valamit Wendel Watsonnak, mindketten bólintanak egyet.)

(René West komor arccal hallgatja az elnöki beszédet)

(Andrew Trump csóválja a fejét és Andrew Wilsonnak magyaráz vm-t)

Ma a déli megyék nélkül nem ott tartanánk, ahol most. Az elmúlt napokban, a sajtó teljes kizárásával jártam ezeket a megyéket. A célom az volt, hogy személyesen tapasztaljam meg, mit éreznek az emberek a kialakult helyzetben, mit gondolnak, ki vagy mi a felelős ezért a szomorú helyzetért. Szerettem volna, hogy ez ne váljon politikai témává, ezért elrendeltem, hogy se felvételek ne készüljenek, és riporterek se kísérjenek el.

A kormányzókon kívül beszéltem helyi vezetőkkel és egyszerű emberekkel az utcán, kórházakban, kávézókban. Ma itt van velünk a meghívásunkra jó pár déli, hogy erről a helyről is üzenjék a lázongóknak, nem fog sikerülni a tervük. Mi egységesek, erősek vagyunk, és amikor ilyen veszély éri a hazánkat egy emberként fogunk össze a többiek érdekében.

(A Reform Párt frakciójának nagyobbik része felállva tapsolja az elnököt)

(West helyeslően bólogat)

(A déli progresszív törvényhozók hangosan tapsolnak, a radikálisok egy része a fejét rázza.)

George Taylor: Hiszen egy valamiben biztosak lehetünk: a konfliktust egy jól körülhatárolható csoport robbantotta ki a demokrácia és a jogállam aláásása érdekében, azért, hogy egymásnak ugrasszanak ciront a cironnal. Ez nem sikerült, és biztosak lehetnek benne, hogy elfogjuk kapni őket. Arra utasítottam Kennedy főügyészt, hogy az Igazságügyi Minisztérium kezdjen hozzá a felelősök felkutatásához. Bárhol is legyenek, megkeressük őket, és majd a ciron igazságszolgáltatás kirója a megfelelő büntetést ezekre a provokátorokra. Ugyanerre kérem John Preston CCA főigazgatót is. De a mai nap nem az övéké, nem hagyom, hogy félelemben tartson embereket.

(taps a reformpárti padsorokból)

(A déli progresszívok tapsolva helyeselnek, egy részük Andrew Trump felé mutat.)

(Andrew Trump Alex Smith-szel beszélget)

(Bedroom, Sanchez, és több progresszív helyeslöen bólogat)

George Taylor: Ma itt vannak velünk nagyszerű déli emberek, akik elfogadták a meghívásomat. Itt vannak a déli megyék kormányzói, azok megyék kormányzói, akik érintettek voltak a lázadásban. Emma Rodric lasseni, Ed Glover oaklandi, Nick Lawrence walkeri, Henry Smith jeffersoni, Adam Rogers pecksdale-i és René West cooki kormányzók. Külön köszönöm Ednek, hogy már az erőszakos események elején elhatárolódott a lázadástól, és egységbe forrasztotta a progresszív kormányzókat, és Renét, aki éppen csak elfoglalta a kormányzói székét, máris ilyen krízissel találta magát szembe, de gyors helyzetfelismerése révén sikerül pacifikálnunk a helyzetet Cookban is. Köszönjük!

(Taylor elnök és a reformpárti törvényhozók a karzat felé fordulva, állva tapsolják meg a kormányzókat)

(West feláll, körbeint mindenkinek, megköszönve a tapsot és az elnöki elismerést)

(A progresszív törvényhozók is állva tapsolnak, Ed Glover az elnök felé biccent.)

George Taylor: Abban a pár napban, amelyet Délen töltöttem, megértettem, hogy ők ugyanolyan cironok mint mi, akik máshonnan érkezünk. Nem hiszek abban, hogy Észak és Dél egymást kioltó fogalmi keretek lennének, sőt abban sem hiszek, hogy csak ez a két regionális címke az, amely meghatározza hazánkat. Különböző hagyományok mentén, különböző vallási felfogás szerint élsz, szeretsz, dolgozol, de ennek semmi köze ahhoz, hol születtél. Nem számít, hol élsz, nem számít, honnan jössz, nem számít, mivel foglalkozol, csak az számít, ki vagy, és mit gondolsz magadról, a világról. Ma csak az számít, hogy te is ennek a nagyszerű Nemzetnek a részese vagy!

(A reformpárti törvényhozók nagy része állva tapsol, Stuart Hoyt mosolyog közben)

(A progresszívok nagy része tapsol.)

George Taylor: Hiszek benne, hogy az elmúlt napok történései összekovácsolják a Nemzetünket, és megszüntetik a mesterségesen létrehozott politikai beosztásokat. Ma nem arra van szükségünk, hogy kategorizáljunk embereket, hanem, hogy megmutassuk a Nemzet nyilvánossága előtt, hogy a nehéz idők nagyszerű embereknek adnak lehetőséget hősies tettekre.

Ilyen hős a szintén velünk lévő Robert Nelson őrnagy. A warner robinsi rendőrtiszt részt vett az egyik legvéresebb összecsapásban, ahol figyelmes lett egy sarokban kuporgó gyermekre. A fiatal rendőrtiszt élete kockáztatása révén mentette meg a fiatal fiút, és helyezte biztonságba. Kérem, Robert, álljon fel!

(az elnök tapsol, a reformpárti szenátorok és képviselők Nelson őrnagy felé fordulva tapsolnak)

(A progresszívok követik a reformpártiak mintáját és állva tapsolják meg az őrnagyot.)

(Lawrence Ed Glovernek mondja: "még szerencse, hogy nem állunk Andrew Trump befolyása alatt"-lawrence visszafolytva kacag)

(törvényhozó=képviselő, szenátor; ott ülnek külön helyen a kormánytagok, a legfelsőbb bírók)

GeorgeTaylor : Ezek az események megtanítottak arra is, hogy a harag, a hazugság a gyűlölet és manipuláció mindennapi hősöket is kreál, ilyen Nelson őrnagy is, akinek a példája ott lebeghet mindannyiunk szeme előtt. Szeretném továbbá megköszönni minden rendőrnek a munkáját, akiknek sikerült helyreállítani a megyék biztonságát, akik miatt a lakosok már nyugodtak lehetnek. Ezért úgy döntöttem, hogy amint a beszéd után visszatérek a President Palace falai közé, visszavonom a szükségállapotot a hét megyében, amelyre szól.

(vastaps a Reform Párt soraiból)

(Trump elégedetten bólogat)

(René West elégedetten tapsol)

(Taps a déli progresszív törvényhozók padsorából, Ed Glover Trumpra néz, majd a fejét csóválja)

GeorgeTaylor : Ebből a szomorú eseménysorozatból ugyanakkor ne azt a következtetést vonjuk le, hogy szükség lenne hazánk alkotmányos vagy törvények által szabályozott helyzetének a megváltozatására. Hiszek a megyék autonómiájában, hiszek a helyi önrendelkezésben, de azt is gondolom, hogy a jelenlegi szabályozás, benne a tavalyi Holsakamp-törvénnyel, teljes mértékben kielégítik a megyék autonómiáját.

Nem lesznek új törvényjavaslatok, amelyek ezt módosítanák, se pozitív, se negatív értelemben, és sose fogok olyan törvényjavaslatot szentesíteni, amely szakadást idézhet elő, és táptalajt adhat szakadár politikai akcióknak. Cironia csak akkor erős, ha egységes!

(Trump most Paul Dougles-sel beszél)

George Taylor: Ezek az események pedig megerősítik ezt a vélekedést. Éppen ezért döntöttem úgy, hogy holnap ellátogatok én is Columbiába, ahol esélyünk van egységbe kovácsolni Cironiát. Remélem, holnap nem a pártkitűzők, hanem a kék-fehér-vörös lobogónk színei fognak dominálni, és azon fogok dolgozni, hogy nyugalmat teremtsünk. Ez a közös érdekünk.

(taps a reformpárti törvényhozóktól, George Lee állva tapsol)

(Trump Hammer-re nézz kekeckedően)

George Taylor: Tisztelt Kongresszus! Ez az év még komoly feladatokat ró ránk. A választási kampányban megígértem, hogy a gazdaság stabilizációja után hozzálátunk az infrastruktúra fejlesztéséhez. Ebben az évben szeretném, ha a törvényhozás mindkét házával, mind a többségi, mind a kisebbségi pártjával dűlőre jutnánk az ország megújításáról.

A terveim szerint Cironia infrastruktúrájának megújítására és bővítésére tíz éven keresztül ezermilliárd dollár kerül felhasználásra különböző formákban. Nem gondolom, hogy csak az a jó módszer, ha minden pénzt a központi kormányzat teremt elő, hanem szeretném bevonni ebbe a megyéket, a településeket és a magánvállalatokat is. Egy olyan konstrukciót kell megalkotni, amely nem növeli a költségvetési kiadásokat, ezáltal nem járul hozzá az ország eladósodottságához, amely tiszteletben tartja a gazdaság szabadságát, fokozza a versenyképességet, mindazonáltal stabil munkahelyeket teremt a következő évtizedre.

(Visszafogott taps és halk morajlás a progresszív törvényhozók részéről, Ed Glover Vernon Grewly közlekedési miniszterre kacsint.)

(Trump tapsol és mosolyog)

(Nathen Bartek tapsol az elnök bejelentésének, szomszédai felé valamit mosolyogva súg)

George Taylor: Fejlesztenünk és bővítenünk kell az úthálózatunkat, és olyan úthálózatot kell felépítenünk, amely képes bekapcsolni a gazdasági növekedésbe a legkisebb településeket is, másrészt képes megyéket összekötni északon és délen, keleten és nyugaton. Ezáltal megvalósulhat az ország összeköttetése, és nem lesz olyan távol egymástól Union és Cook, sem Graham és Walker. Egy ilyen projekt össze fogja hozni cironok milliót, megvalósul a vállalkozások szabad áramlása, és a mindenki által támogatott társadalmi béke végre megvalósul. Hiszen tudjuk, a gazdasági és jóléti sikereknek köszönhetően az ország társadalmi békéje is erősödni fog. Hiszek benne, hogy az autóutak összekötik a megyék gazdasági érdekeit, és a különböző székhelyű cégek képesek lesznek munkahelyeket teremteni egy másik megyében, képesek lesznek északi vagy déli cégek nyugati megyékben is befektetni.

(Lawrence felállva tapsol)

(Trump Sancheznek beszél vidáman)

(West elégedetten mosolyog, ahogy saját korábbi gondolatait és szavait visszahallja)

George Taylor: De nemcsak utakat kell építenünk, hanem hidakat, alagutakat, erőműveket, gátakat szerte az egész országban, és energiával kell elltnunk a kisebb településeket is Cironiában. Ugyanakkor egy dolgot be kell tartanunk, egyet, amely kötelező érvényű mindenkire. Csak olyan projektetek fogunk megvalósítani, amelyeknek a gyakorlati hasznuk van, és nem lehet támogatni olyan programot, amely politikai okokból létesülne, valamelyik törvényhozó érdekeit szolgálja vagy presztízsberuházás. Minden ilyen projekt felveti a korrupció gyanúját, és ez ellen keményen fel fogok lépni!

(Több progresszív képviselő és szenátor összesúg, Glover kételkedve felvonja szemöldökét és halkan köhint egyet.)

(taps a reformpárti padsorokból)

George Taylor: Arra kérem tehát a Kongresszus nagyra becsült tagjait, hogy a következő költségvetési törvényben biztosítsák a következő tíz évre azt az ezermilliárd dollárt, amely elég lesz Cironia újjáépítéséhez. Mindamellett arra kérem a kormányzókat, hogy bátran csatlakozzanak a törvényhozó kollégákhoz, keressenek meg engem, hiszen ők pontosan tudják, hogy melyek azok a neuralgikus pontok, ahol szükség van az állami beavatkozásra. De a modernizáció nemcsak állami építkezéseket fog jelenteni. Létre fogunk hozni egy költségvetési alapot, amelynek a forrásaira a megyék és a városok pályázhatnak, és a pályázatukban megjelölt célra használhatják fel, ezt természetesen a kormányzat ellenőrizni fogja.

Egy másik módszer lesz, hogy ezekből az összegekből alacsony és stabil kamatozású hiteleket fogunk biztosítani a vállalakozások számára, a ciron vállalkozások számára főként, akik így kapcsolódni tudnak és fognak a terveinkhez. Mivel az építkezések elhúzódnak, ezért remélem, hogy számíthatok a kétpárti támogatásra, és számíthat a terv is arra, ha én már nem a President Palace falai között leszek. De megígérhetem Önöknek, Tisztelt Kongresszusi Tagok, ha támogatják a tervezetet, tíz év alatt Cironia látványosan át fog alakulni.

(a reformpárti törvényhozók tapsolnak)

(Trump boldogan tapsol majd Douglesnek mond vm-t)

(Mérsékelt helyeslés a progresszív padsorokból)

George Taylor: A másik jelentős javaslat, amihez kérem a támogatásukat, az az adóreform. Az elmúlt években olyan fontos és pozitív változások történtek Cironiában, amelyek megérlelték a lehetőségét egy igazságos adóreform kialakításának. Habár sok ellenzője van a New Dealnek, olyan jelentős változásokat indított meg az Egyesült Államokban és Európában egyaránt Franklin Roosevelt elnök hosszú távú programja, amelyet be kell építenünk. Nem támogatom a deficitet, nem támogatom a túl nagyra nőtt állami apparátust és kormányzatot, de vannak olyan elemei, amelyet támogatok. Ilyen a jövedelemalapú, progresszív személyi adózás.

Aki többet keres, többel is járuljon hozzá az ország terheihez. Támogatom továbbá, hogy a tehetősebbek adásvételét, a luxuscikkeket különadókkal sújtsuk. Emelni fogjuk ebben a javaslatban a vállalati adókat, hiszen jelenlegi formájában is túlságosan nagylelkű formát felváltsa egy, az ország adottságaihoz és gazdasági súlyához megfelelő, többsávos rendszer. Mivel az elmúlt évek során igazán nagylelkűek voltunk a vállalatokkal szemben, ma eljött az ideje, hogy ezek is kivegyék a részüket az ország finanszírozásából. Amit megígérhetek, hogy az új adók teljesen mértékben igazságosak lesznek. Nem támogatom, hogy büntetőadót vessünk ki tehetséges vállalati vezetőkre és prosperáló cégeikre. Ez egy nagyon összetett feladat, éppen ezért már most kérem a Kongresszusi

(Trump rágyújt)

(mérsékelt taps a Reform Pártból, több deficithéja nem tapsol)

(A progresszívok nagy része helyeslően bólogat, néhányan tapsolnak is)

(Jim Holsakamp és George Lee állva tapsol, Gregory McInnis, Bob Sinder és Michael Jezza nem tapsol)

George Taylor: Ez egy nagyon összetett feladat, éppen ezért már most kérem a kongresszusi vezetőket, hogy kezdjük meg a tárgyalásokat, hozzunk tető alá egy olyan kompromisszumos megoldást, amelyet legkésőbb decemberben, a költségvetési törvénnyel egy időben mindkét ház támogatni fog. Hiszek benne, hogy egy igazságos adórendszer sokkal inkább megszilárdítja a gazdasági stabilitást, és sokkal inkább ösztönző, mint gátló tényező a gazdaság bővülésében. Hiszek abban is, hogy a mindenkori elnöknek a ciron milliók érdekeit kell szem előtt tartania, nem pedig a tucatnyi gazdasági csoportét. Minket azért választottak meg a polgárok, hogy őket képviseljük, és ezt most ezzel a törvénnyel ezt meg is hálálhatjuk.

Komoly elmozdulás várható a külpolitikában is. Nagy örömömre szolgál bejelenti, hogy a koreai kontingensünk komoly érdemeket szerzett a háborúban, és sikerült megvédenünk Dél-Koreát a bolsevizmus mételyétől, ezáltal a ciron ifjak és férfiak tanúbizonyságot adtak bátorságukról, önfeláldozásukról egy pusztító diktatúra elleni harcban.

(a reformpárti törvényhozók nagyobbik része állva tapsol)

(Trump lelkesen tapsol)

George Taylor: Jelenleg a frontok megmerevedtek, a szovjet és kínai segítséggel előrenyomuló koreai csapatok nem tudták folytatni az offenzívájukat, a demokratikus erők szövetsége megakadályozta, hogy Délkelet-Ázsiában utat törjön magának Sztálin. Ez megerősít abban a hitemben, hogy a Mindenható küldetéssel bízta meg Nemzetünket: minden eszközzel harcolni olyan országok és szövetségek vezetői ellen, amelyek háborút indítanak gyanútlan társaik ellen, és amelyek elnyomásban tartják saját népüket, akik felett korrupt módon uralkodnak, mind hajdan tette azt György a tizenhárom szabadságszerető gyarmat felett. A jövőben is folytatni kívánom a szabadságért vívott harcot, ha kell diplomácia útján, ha kell fegyverek útján.

(a reformpárti törvényhozók tapsolnak, Martin Ricketts nem)

(Néhány progresszív törvényhozó fintorog, Ed Glover rázza a fejét.)

George Taylor: Ennek okán továbbra is életben fog maradni az Argentínával szembeni embargó, egészen addig, amíg Perón uralkodik a népe felett. Félreértés ne essék: ezzel nem az argentinokat büntetjük, akik derék, a szabadságban és a demokráciában bízó emberek, de ezzel a döntéssel éppen nekik segítünk: ha felismerik, és megbuktatják ezt a korrupt rendszert, mi ott leszünk és segítünk. Erre ígéretet teszek. Az elkövetkező időszakban felülvizsgáljuk minden állammal a kapcsolatunkat, és ahol komolyan sérülnek az egyetemes jogok és a demokrácia alapelvei, azokkal felfüggesztünk mindenféle kapcsolatot.

Ezenfelül komoly gondot fogok fordítani hazánk külkapcsolatainak is az erősítésére. A célom az, hogy Cironia külkereskedelmi mérlegét hosszú távon pozitívvá tegyem, és megtörjek minden olyan kísérletet, amely a ciron ipar és mezőgazdaság, illetve a február elsejétől teljesen függetlenné váló valutánk és pénzrendszere ellen irányul.

(a reformpárti törvényhozók tapsolnak)

(Csend a progresszív padsorokban.)

George Taylor: Igen, Mélyet Tisztelt Kongresszusi Tagok, február 1-jével véget ér a teljes körű függetlenségért tett erőfeszítések, hiszen a nemzeti valutánk leválik az amerikai dollártól, ciron jegybank ettől kezdve saját hatáskörrel bír a dollárunk árfolyamára, és önálló tőzsde fog nyílni, Westvale-ben, ezzel Cironia Köztársaság fontos helyet szerez magának a világban.

(Trump eloltja a cigit)

(a reformpártiak tapsolnak)

(Néhány progresszív tapsol)

George Taylor: Éppen ezért gondolom, hogy nagyobb szerepet kell szánnunk a külkereskedelemnek. Ebben az évben olyan kereskedelmi egyezményeket és szerződéseket szeretnék kötni a partnerországokkal, amelyek segítenek a ciron termékek külföldre juttatásában, erősítik helyünket a világban. Ugyanezt megadjuk a partnerországok termékeinek, ha azok minőségben utolérik a ciront. De természetesen egy szabadversenyes gazdaságban nem szabhatjuk meg, hogy ki mit vegyen, de azt igen, hogy mi kerüljön az országba

(amíg a Reform Párt törvényhozóinak nagy része tapsol, Mike Jezza csendben figyel)

George Taylor: Éppen ezért a kereskedelmi szerződések egyben vámtörvényként is funkcionálnak majd, hiszen amikor hét éve megválasztottak Cironia Köztársaság első emberének, ígéretet tettem a polgárok megvédésére. Feladatomnak érzem, hogy megvédjem a ciron mezőgazdaságban és iparban dolgozók érdekeit is. De ezek a vámok igazságosak lesznek. Nem hiszek benne, hogy egy olyan gazdaság, amely védővámokra épül, alkalmas lehet előrelépni, megállja helyét a globális versenyben. Ezt nem hiheti senki. Azon fogok dolgozni a President Palace munkatársaival, hogy a vállalatoknak és a munkavállalóknak legjobb megoldást terjesszük elő, ennek érdekében hajlandó vagyok tárgyalni a szakszervezetekkel is.

A következő évben is megtartjuk a szoros kapcsolatot a szövetségeseinkkel. Ennek érdekében minél hamarabb szeretnék tárgyalni Eisenhower elnök úrral, hiszen a legközelebbi és a legőszintébb barátunk az Egyesült Államok, és több olyan fontos politikai döntésben is részt vehetünk, amely hosszú távon fogja átalakítani a térség életét.

(mérsékelt taps a reformpártiaktól)

(Taps a progresszívok részéről.)

(Trump Wilsonnak:"Az alacsony vámok déli ötlet" Wilson bólogat)

George Taylor: Tisztelt Kongresszus! Ahogy eddig minden úgy ez az év is tartogatni fog meglepetéseket, de optimista emberként hiszek benne, ezeket meg fogjuk oldani. Hiszek a demokrácia erejében, szeretem a demokráciát, hiszek a különböző politikai ideológiák által teremtett termékeny vitákban, és tudom, hogy ebben az évben is komoly harcok lesznek a törvényhozásban, a Progresszív és a Reform Párt között.

De azt kérem Önöktől, hogy a legfontosabb kérdések megoldásának órájában tegyék félre a párthovatartozás kérdését, és közösen oldjuk meg azokat a bajokat, amelyek aggasztják a polgárokat. Határolódjunk el a szélsőségektől, találjuk meg a közös utat Cironia fejlődéséhez, és küzdjünk közösen azokért az értékekért, amelyekért az Alapító Atyák kezdtek harcot, Abraham Lincoln újakkal töltötte meg, és ezek mezsgyéjén haladva az 1945-ös szabadságharcosok elérték hazánk függetlenségét.

Köszönöm, hogy meghallgattak!

Isten áldja Cironiát, Isten áldja Önöket!

(A Reform Párt törvényhozói felállnak és vastapssal jutalmazzák a papírjait rendező, mosolygó elnököt, aki integet)

(Visszafogott taps a progresszív padsorokból)

(az elnök lesétál a pódiumról, és törvényhozókkal beszélget)

(Trump kezet fog a 7 déli megye vezetőivel és Crowley vezetőivel majd pár kollégájával megcéllozák a büfé asztalt)

(West és Bartek is tapssal fogadja az elnök beszédét)

(Taylor kezet nyújt és beszélget Frank Underwooddal és Cliff Bedroommal)

Tisztelt Elnök Úr, Tisztelt Alelnök Úr, Tisztelt Kongresszus!

Ma azért állok itt Önök előtt, hogy tájékoztassam Cironia Köztársaság törvényhozóit és a ciron polgárokat, hogy milyen évet zártunk, és milyen év elé nézünk. A múlt stabil, a jövőnk bíztatók. Az elmúlt évben olyan fontos törvényjavaslatok kerültek elfogadásra, amelyek garantálják hazánk igazságszolgáltatásának függetlenségét, amelyek erősítik gazdaságunkat, amelyek Cironia társadalmi viszonyait hosszú távon javítják. Külön kiemelném a nemzeti konszenzust ezekben az ügyekben, hiszen a Kongresszus két háza, Önök, párthovatartozástól függetlenül egyként támogatták ezeket a törvényjavaslatokat. Fontos, hogy ez az együttműködés a jövőben is megmaradjon, hiszen a következő évben is olyan törvényjavaslatokat kívánok előterjeszteni, amelyek évtizedekre meghatározzák majd Országunk és Nemzetünk életét.

Az elmúlt év megmutatta, hogy ugyan a Reform Párt és a Progresszív Párt között komoly ideológiai különbségek vannak, de az olyan lényeges kérdésekben, mint a költségvetési egyensúly, a fellebbviteli bíróságok és a kerületi ügyészségek függetlensége, Cironia gazdasági fejlődése, Köztársaságunk egészségbiztosítási rendszere, a két párt azonos véleményen van. Ez az egység pedig eltökéltté, mind inkább eltökéltebbé tesz, hogy folytassam ezt a munkát. Szükség van a közös munkára, a közös ötletekre, nem különben a közös munkára.

Azok a folyamatok, amelyek meghatározzák Országunk belső és külső kihívásait, 1952-ben sem lesz ez másképpen. Minket a gazdasági folyamatok és országunk lakosai, választói folyamatosan arra sarkallnak, hogy megoldást találjunk a ciron lakosok gondjaira, amelyet elvárnak akkor, amikor ránk szavaznak. Ennek a jegyében a következő évben is azokra a kérdésekre keresem a választ, hogy mi teheti még jobbá nagyszerű hazánkat.

Az elmúlt időszakban élénk vita tárgyát képezte a koreai misszió. Amikor bátor ciron férfiak küzdenek a lövészárkokban, akkor nem csupán egy szövetséges ország függetlenségéért, hanem az egész szabad világ önrendelkezéséért küzdenek. A bolsevik-kommunista erők szerte az egész Földön arra készülnek, hogy átvegyék az irányítást a demokrácia felett. Ezt pedig nem hagyhatjuk, még ha olyan nagy árat is fizetünk érte, mint a koreai hadjárat. Biztosak lehetünk benne, ha most magukra hagyjuk a dél-ázsiai szövetségesünket, úgy azt a jelzést küldjük a kommunistáknak, hogy nyugodtan leigázhatnak bármilyen országot, mert a nyugati erők úgysem védik meg őket. Nekünk azt kell üzenni a Sztálinnak, hogy bármi áron megvédjük a kultúránkat, intézményeinket és az emberek szabadságát, szerte a világban! Éppen ezért nem támogatom azt a felvetést, hogy csapatainkat hozzuk ki a koreai harcvonalból. Nekünk ki kell tartanunk!

Több olyan híresztelés is lábra kapott, amelyek szerint nap mint nap félszáz ciron hal meg. Ezek az információk nem fedik a valóságot. Amelyet megoszthatok Önökkel és az egész országgal, az teljesen más képet sugall. Sajnálatos módon hosszú ideje nem sikerült komoly áttörést elérnünk, és állóháború alakult ki, de nincs akkora pusztítás, mint amelyet egyes híradások sugallnak. Higgyék el nekem, ha ez megtörténne, én magam is a csapatok kivonása mellett érvelnék.

Koreában helyt kell állnunk, hiszen ez a dél-ázsiai ország a szovjet és a nyugati szövetség közötti fő erőpróba, amelyet, ha elvesztünk, annak komoly következményei lesznek. Mindazonáltal ezzel üzenet küldünk a vörös csillag igája alatt szenvedő férfiak és nők tömegének: nem hagyunk magunkra titeket, nem fordítunk hátat, hanem felvesszük a kesztyűt, és segíteni fogjuk az antikommunista erőket, legyen az Európa, Ázsia vagy Amerika. Nem hátrálunk meg!

Ugyanakkor Cironia külpolitikája nem állhat meg ennél. Folytatni kell a kapcsolatok felvételét más országokkal is, ahogy ezt tettük 1951-ben is. Jelenleg nagyon közel állunk hozzá, hogy megegyezést kössünk Izraellel, és ciron fegyvereket adjunk el a számunkra, hogy részt tudjunk venni a zsidó állam megvédésem, ami kiemelt célunk, nemcsak azért, mert fiatal államként Izraelt is ostrom alá vették a vörös árnyak, másrészt meg kell védenünk azt az országot, amely a kereszténység csíráit hordozza magában. Ez ciron keresztényeknek kiemelt feladat!

 Sikerrel folytatódnak azok a tárgyalások is, amelyet Törökországgal folytatunk, és sikerült elérni, hogy ciron vállalkozók is részt fognak venni a török vasúti közlekedés fejlesztésében és a vagongyártásban, amely új lehetőségeket fog megnyitni az egész gazdaságunk előtt. Úgy vélem, hogy a jó külpolitika a gazdasági érdekeinkkel kéz a kézben jár. Ennek érdekében az új évben folytatom a diplomáciai kapcsolataink bővítését, kiemelt szerepet szeretnék szánni a harmadik világ feltörekvő országaival való kapcsolatainknak, nyitni fogok Közép- és Dél-Amerika felé. Ez kell, hogy az egyik legfontosabb külpolitika alapvetése legyen Cironiának. Fel kell építenünk az amerikai kapcsolatainkat, meg kell mutatnunk Mexikótól Chiléig, Argentínától Kubáig, hogy képesek vagyunk együttműködni, és ebben a térségben is a demokrácia és az emberi jogok tiszteletben tartása minden forrása. Meg fogjuk mutatni Perónnak és a támogatóinak, hogy a Köztársaságunk kiáll a demokrácia és a népszuverenitás mellett, és ellenezzük a gyilkos rendszerét! Sose fogunk támogatni egy neofasiszta diktátort, aki eltiporja a népét.

Mindemellett nyitnunk kell Nyugat-Európa felé is. Most, amikor megkezdődött Európa újjáépítése, van keresnivalónk ott is. Alfred Mountain külügyminisztert arra utasítottam, hogy kezdjen tárgyalásokat az európai kollégáival, és alapozzuk meg egy nagyon jó ciron-európai kapcsolatot. Részt kell vennünk az Amerikából Európába áramló külkereskedelembe, és biztos vagyok benne, hogy ebből a vállalataink és a dolgozóink is profitálni fognak, másrészt Európa megtanulhatja, hogyan építsen stabil és erős demokráciát.

Cironia gazdasági és társadalmi mutatói is reményre adnak okot. Habár még nem kerültek nyilvánosságra a tavalyi eredmények, de az Önök által ismert előirányzati és költségvetési számok is az optimizmusunkat erősítik. Mindenképp 2 százalék feletti gazdasági növekedéssel, magas produktivitással és alacsony inflációval számolok, és az 1952. év még ennél is jobb lehet. Ennek kapcsán komoly fejlesztések kezdődnek meg. Ebben az évben, amint az időjárás engedni fogja, kilencezer kilométer meglévő autóutat fog az adminisztráció felújítani, ami higgyék el nekem, nagy eredmény. Ennek a segítségével több munkahely létesülni, könnyebben fognak boldogulni az egyéni vállalkozók, a farmerek, hiszen könnyebben eljuttathatják termékeiket az eladási helyekre, mások pedig könnyebben tudnak munkába járni. A célom az, hogy 1953-tól egy hosszú távú, tízéves időtartamra vonatkozó útépítési tervet fogok Önöknek bemutatni. Olyan helyekre juttatunk utakat, ahol azelőtt még nem volt; olyan területek kapcsolódnak be a mindennapok gazdaságába, amelyek korábban még nem is számolhattak ilyen eshetőséggel. Elhivatott vagyok, hogy a vidék is lehetőséget kapjon, és ugyanolyan lehetőségekkel rendelkezzen, mint a városaink. Felkérem a Kongresszus nagyra becsült tagjait, hogy segítsenek ebben nekem egy kétpárti törvénnyel, segítsenek annak a létrehozásában, és együtt olyan komoly modernizációt viszünk véghez Cironia közlekedéstörténetében, amelyre eddig nem volt példa!

Hasonló komoly kezdeményezés az az energetikai program, amely segítségével sok ciron család lakásában állandóvá válik az elektromosság, lehetőségük lesz tiszta ivóvizet fogyasztaniuk, részesülnek a földgáz előnyeiből. Ezek mind évszázados eredmények, amelyeket ugyanakkor nem fejezhetünk be az év végén. A nyár folyamán a szokásos költségvetési terv kidolgozása során azt fogom kérni a képviselőktől és a szenátoroktól, hogy folytassuk ezt a programot, és a ciklus végére kapcsoljuk be cironok millióit az Nemzet energetikai vérkeringésébe.

A terv ugyanakkor további dimenziókat is előrevetít. Ahogy nem is olyan régen North Haven városában is elmondtam, kiemelt feladatomnak tartom a ciron ipar feltámasztását. Az energiafejlesztéssel olyan központokat fogunk létrehozni, amelyek segíteni fogják a ciron gazdasági élet szereplőit, hogy hozzákezdjünk iparunk felélesztéséhez. Mindannyiunk érdeke, hogy ciron gyárakban készült ciron autók közlekedjenek az útjainkon, hogy a háziasszonyok konyhájában ciron termékek és ciron felszerelések sorakozzanak. Ez egy hosszú távú cél, amelyeknek az alapjait én most itt lerakom, és remélem, folytatni fogják!

Tisztelt Kongresszus!

Ezek a nagyon fontos programok mellett van még jó pár olyan politikai döntés, amely körültekintést és kétpárti támogatást igényel. Ezek közé tartozik az igazságügyi hivatalok élére kinevezendő jelöltek és a kormányzati hivatalok második vonalába jelölendő személyek kinevezése.

Olyan személyeket fogok jelölni, akik szakmailag felkészültek, akik előéletükkel alkalmasak a betöltendő posztra, és elfogják nyerni a szenátusi bizottságok támogatását is. Hiszek benne, hogy a konszenzus és az együttműködés pártokon átívelő folyamat, ahogy abban is hiszek, hogy mi, cironok, képesek vagyunk elválasztani a pártot a Nemzettől. Persze mindig adódnak olyan kihívások, amelyek megnehezítik ezt az együttműködést, de a kirekesztés, a színlelés, az agresszivitás és a hazug kampány sose lehet Cironiában elfogadható politikai norma. Ha egy vezető politikus ilyen helyzettel találkozik, eljön néha az az alkalom, hogy szakítani kell a saját pártjával is adott esetben. Ha felmerül egy ilyen szituáció, mindenkit arra bíztatok, hogy a párt helyett az országot válassza. Én is így fogok tenni.

Tisztelt Kongresszus!

A munkát folytatjuk, és remélem, hogy legkésőbb egy év múlva, amikor itt fogok állni Önök előtt, beszámolhatok a közösen elért sikereinkről.

Köszönöm a figyelmet, Isten óvja Cironiát, Isten óvja Önöket!

Tisztelt Kongresszus!

Enyém a kiváltság és a megtiszteltetés, hogy meghívhatom George Taylor elnök urat, tartsa meg éves beszédét a nagyrabecsült Kongresszus előtt!

Köszönöm! 

Házelnök Úr, Cougnes Alelnök Úr, Kongresszusi Tagok, Ciron Honfitársaim!

A legszilárdabb törvényünk, amelyet több mint száz évvel ezelőtt az Alapító Atyáink fektettek le, előírja, hogy időről időre tájékoztatnom kell a Kongresszust és az egész nemzetet az ország helyzetéről, a többi országhoz fűződő viszonyáról. Ma úgy a legszilárdabb eltökéltséggel érkezetem Önök elé, hogy meggyőzzem Önöket arról, hogy Cironia jó úton halad, és folytatnunk kell ezt az irányt, amelyet pár évvel korábban elkezdtünk. Ma súlyos és történelmünket évtizedekre megváltoztató programokról és lépésekről kívánom tájékoztatni Önöket. De ez a program megvalósíthatatlan törvényhozási támogatás és konszenzus nélkül, ezért ma egy óra múlva remélem, sikerül rávennem a Kongresszus minden tagját, hogy csatlakozzon a felhívásomhoz, és együtt valósítsuk meg a Köztársaság számára elengedhetetlen lépéseket, amelyekről a jövő nemzedéke elismerően fog beszélni.

Ma a világ a felkelések korát éli. Világszerte kelnek fel az emberek az értelmetlen nacionalizmus, az embertelen zsarnokság, a szegénység, az igazságtalanság és a jogtiprás ellen. Nekünk, akik a demokrácia és a jogállam adta keretek között élhetünk, támogatnunk kell azokat az egyéneket, akik szabadságharcot vívnak a puskák és tankok ellen. Támogatnunk kell minden olyan kezdeményezést, amely a szabadság eszméjét juttatja el a világ legeldugottabb zugaiba is, vagy amelyik küzd az éhezés és a járványok, a gyermekmunka ellen, vagy éppen a nők jogait védi. Cironiának részt kell venni ezekben a nemzetközi összefogásokban. Ezért vagyunk jelen Koreában is, ahol a kommunista világrend fenyegeti a demokráciát, a nyugati berendezkedésű országokat, és aláássa a nemzetközi összefogás rendszerét. Ha most mi magára hagyjuk az ázsiai országot, azzal csak felbátorítjuk a szovjeteket és a csatlósaikat, hogy támadásokat intézzenek a demokráciánk ellen.

Ne higgye azt egyikőnk se, hogy ma nincsenek a nyugati országokban szovjet és kommunista sejtek. Vannak, akik csak arra várnak, hogy Moszkva kiadja a parancsot a destabilizálásra, ezt pedig meg kell akadályoznunk, fel kell számolni ezeket a Quisling-klikkeket. Erre a mérleg egyik oldalán ott van az erős belbiztonság és kémelhárítás, amelyekre a következő évben jelentős összegeket szabadítunk fel, másrészt ott van a nemzetközi összefogás. Amíg Koreában harcolnak alakulataink (és ez a mérleg másik oldala), nem veszik a bátorságot, hogy megtámadják társadalmunk alappilléreit. Ezért döntöttem úgy, hogy még eben az évben további csapatokat vezényelek a koreai fontra, hogy elősegítsük a demokrácia és a jólét győzelmét. Hiszen ahogy Ulysses Grant írta: „Én sosem támogattam a háborút, kivéve, mint a béke egyik eszközét.”   

A nemzetközi összefogásokon túl vannak még olyan külpolitikai kérdések, amelyek elősegítik hazánk gazdasági, politikai és diplomáciai beágyazottságát. Örömmel jelenthetem be, hogy még az idén sikerül kétoldalú kereskedelmi egyezményt Törökországgal és Izraellel, és tárgyalásokat folytatunk India kormányával is, hogy erősítsük hazánk külkereskedelmi kapcsolatait. Ne legyen kétségünk afelől, hogy ezek az egyezmények hasznára lesz minden ciron polgárnak, munkahelyeket és béremelést fog ösztönözni. Sose fogok aláírni egy olyan kereskedelmi szerződést, amely sérti Cironia munkásainak az érdekeit, ezt megígérhetem!

Ezeken az egyezményeken túl ki kell jelölni a Köztársaságunk külpolitikai prioritásait. Amíg én vagyok ennek a nagyszerű országnak az elnöke, addig a nyitott külpolitika, a partneri viszonyra építő diplomácia lesz az irányadó. Cironiának ki kell állnia Izrael függetlensége és területi integritása mellett, ahogy a legszorosabb szövetséget kell ápolnunk az Egyesült Államokkal is, és fel kell vennünk a kapcsolatokat az európai szövetségeseinkkel is. Ugyanakkor a következő évek legfontosabb külpolitikai programja, hogy megvessük a lábunkat politikai és gazdasági értelemben Közép- és Dél-Amerikában. Fel kell vennünk a harcot a Latin-Amerikában tomboló neofasiszta és neonáci rendszerek ellen, meg kell segítenünk minden elnyomott amerikai népet, amelyik diktatúra alatt sínylődik. Egy olyan együttműködést próbálok megkötni a dél-amerikai demokráciára vágyó nemzetekkel, amely elősegíti a demokrácia és a jólét eszméjének terjedését.

Természetesen nem kerülhetem meg a belpolitikai témákat sem, többek között a gazdaságot. Az elmúlt évek szigorú fiskális politikája és vállalkozásbarát intézkedései következtében Cironia az elmúlt években látványos fejlődésen ment keresztül, még akkor is, amikor a külső tényezők nem voltak adottak a növekedéshez. Jelen fiskális évben, miközben az Egyesült Államoknak jelentős gazdasági visszaesést kellett elszenvednie, addig hazánk a közepesen jónak mondható 2,05 százalékos gazdasági növekedést tudhat a magénak, jelentősek a tartalékaink, és jelen pillanatban nem kell külföldről finanszírozni az államháztartásunkat. Ezek a folyamatok pedig lecsorognak a mindennapok világába is. A bérek emelkednek, az emberek biztonságérzete erősödik, ennek a legfontosabb jele, hogy növekszik a fogyasztás. De a munkaadók is úgy látják, hogy országunk stabilitása megingathatatlan, hiszen folyamatosan növekszik a termelékenység is. A munkanélküliség történelmi mélyponton van, a foglalkoztatás mértéke is növekszik, hamarosan elérhetjük azt az idilli állapotot, amelyet teljes foglalkoztatottságnak nevezünk. Erre fel is kell készülnünk, és ha szükséges, hiszen a munkaerőhiány is roncsolhatja a gazdaságunkat, éppen ezért, amennyiben fellép ez az állapot, meg kell nyitnunk a munkaerőpiacot a külföldi vendég- és idénymunkások előtt is. Természetesen ezt olyan módon, hogy a keményen dolgozó ciron középosztály érdekei ne sérüljenek.

Éppen ezért a következő évtől megváltozik a munkanélküli segély folyósításának a folyamata, 1952. január elsejétől a mindenkori átlagbér 60 százaléka lesz, és a folyósítás összege három év lesz, ha a törvényhozás támogatni fogja az előterjesztésemet. Ezenfelül a szociális juttatások, amelyeket a kormányzat ad, csak ciron állampolgárok, vagy Cironia területén született gyermekek fognak részesülni. De a szociális kiadások nem terjeszkedhetnek túl a költségvetésen, a következő évek a szigorú költségvetési politikáról, a bevételek növeléséről és a kiadások csökkentéséről fog szólni, ugyanakkor ezek az intézkedések nem sérthetik jelentősen a ciron dolgozók és befektetők érdekeit sem. Megpróbáltam jó példával az élenjárni, és elfogadtam azokat a kritikákat, amelyek a túlterjeszkedett kormányzatról beszéltek, és Jeremiah Kolny pénzügyminiszter javaslatára az új fiskális évben kétszázezer dolgozónktól kényszerülünk megválni, de a megyei hivatalokban történő változások, és a kedvező gazdasági környezet miatt ez a munkaerő hamar el tud helyezkedni akár a hivatali életben, akár a magánszférában. Ugyanakkor ezek a költségkímélő intézkedések nem érinthetik a védelmi és oktatási kiadásokat, ezek elsőbbséget élveznek minden más költségvetési tétellel szemben.

Komoly, de a társadalom érdekeit szolgáló kiadásoknak tartom az infrastrukturális reformokat, amelyek végrehajtásával megváltozik az ország arculata, jó irányba. A következő évben megkezdődik hétezer kilométer autópálya építése, amelynek az építése és bővítése folyamatos lesz, és terveink szerint tíz év alatt teljes mértékben megújul az ország közlekedési hálózata. Ezekhez az építkezésekhez minden évben több forrást próbálunk rendelni, ahogy az energetikai modernizációhoz is. Mindkét cikluson átívelő fejlesztéshez szeretném megnyerni az Önök támogatását is, így a költségvetés végső szavazásánál erről is döntenek, és így döntenek az egész ország sorsáról. Ezek a modernizációk önerőből, hitel felvétele nélkül, állami megrendelésre készülnek, amelynek nem titkolt célja a hazai ipar és vállalkozások megsegítése is, hiszen az építkezések nagy részét belső erőforrásokból kívánjuk végrehajtani, de természetesen nem szorítjuk ki a külföldi befektetőket sem, ha költséghatékonyabb és időtálló megoldásokat tudnak reprezentálni. Híve vagyok a versenynek, támogatom annak pozitív hatásait, és nem kívánok monopóliumot teremteni, de meg kell védeni a ciron vállalatokat és ipart, és hiszek benne, sőt tudom, hogy tudnak olyan minőségű munkát végezni, amelyik felveszi a versenyt bármelyik nívós külföldi cég munkáival. De én Cironia Köztársaságának vagyok az elnöke, amely arra kötelez, hogy mindent megtegyek hazám iparáért is. Ennek keretében a következő évben Mike Shelly kereskedelmi miniszter feladata lesz kidolgozni Cironia új vámpolitikáját, amely egyenlő feltételeket teremt a hazai és a külföldi vállalatoknak is. Én a tisztességes kereskedés híve vagyok.

Az elmúlt években sok olyan kérdés is felmerült, amire eddig nem tudtunk megoldani. Mivel tavaly több mint hárommillió ember választott újra, az olyan felhatalmazás, amellyel élni kell, és bele kell vágni olyan kérdésekbe és témákba is, amelyeket eddig csak halogatott a politika. Ezek közé tartozik a megyei joghatóság és feladatkörök újraértelmezése és elosztása. Még ebben az évben tárgyalóasztalhoz ülök a Kormányzók Nemzeti Egyesületével, hogy megbeszéljük, melyek azok a témák, amelyek a megyék, és melyek azok, amelyek a kormányzat hatáskörébe tartozik. Az elmúlt évtizedek során folyamatos konfliktusba került a központi kormányzat és a megyei vezetések között a rendvédelem, az oktatás, az egészségügy és a szegregáció ügyében. Ebben változást kell elérni, tisztázni kell, hogy melyik fél miért felel. Ennek a folyamatnak az első lépését a kormányzat meglépte, hiszen a jövőben a megyei hatáskörben intézkedő hivatalok átkerülnek a megyék fennhatósága alá, és azt is eldönthetik, hogy hány alkalmazottat akarnak megtartani. Ehhez pedig forrást is kapnak, hiszen a megyei dotációk a többszörösére nőnek, hogy ebben is segítsünk nekik. De üzenem azoknak a politikusoknak, akik a megyei autonómiát az egyik legfontosabb alkotmányos jognak tartják, hogy az önrendelkezés nemcsak kiváltság, ha nem felelősség is. Ne várják mindenben a kormányzati pénzügyi segítséget, ha más ügyekben követelik az önállóságot! Valamilyen felelősséget a kormányzóknak is vállalni kell, ha nagyobb mozgásteret akarnak elérni. Ezt az egyezséget a tervek szerint még idén megkötjük, amire még a Kongresszusnak is áldását kell adnia.

Jogászként értem és megértem azoknak a véleményét, akik a megyéknek nagyobb jogot vindikálnak, mivel a decentralizáció mindig egy jó út a hatalom korlátozására, de a decentralizáció működőképes az igazságügy területén is, ezáltal csökkenteni lehet a bíróságokra és ügyészségekre nehezedő súlyt. Ennek keretében egy új igazságügyi átalakítást fogok javasolni, amelynek keretében a megyei és a Legfelsőbb Bíróság között létrejönnek a több megyét egybekovácsoló fellebbviteli bíróságok, amelyek a jövőben kompetenciát nyernek a megyéiket érintő ügyekben. Létrejön a kerületi ügyészi hivatal, amely a megyei ügyészek munkáját fogja megkönnyíteni. Ebben az átalakításban is kérni fogom a kormányzók véleményét, hiszen végre rendezni kell a megyei ügyészek és bírók jogállását is, pontosabban, hogy ki jelölje őket, válasszák-e őket, miként tudjuk garantálni a függetlenségüket. Ezek komoly témák, amelyekben, remélem kétpárti támogatást tudok szerezni, és egy olyan új struktúrát építünk fel együtt, közösen, amely „ércnél maradandóbb emlékmű” lesz, ahogy azt a nagy római poéta, Horatius jegyzi.

A legkomolyabb vita a megyék és a kormányzat között, illetve az egyik legfontosabb társadalmi kérdés az elmúlt években a szegregáció és a faji, vallási és a nemi egyenlőség, amely az elmúlt hetekben és hónapokban vált beszédtémává, de ez a kérdés már évtizedek óta át és átszövi társadalmunk életét.

Én hithű baptistaként a deszegregáció híve vagyok, ellenzem, hogy bárkit is a bőrszíne, vallása vagy neme alapján válasszunk el a többségi társadalomtól, és elutasítok minden olyan visszataszító nézetet, amely fehér felsőbbrendűséget hirdet. Számomra elfogadhatatlan, hogy Cironiának vannak egyenrangú és alsórangú állampolgárai. Ezért is blokkoltam Greene, Oakland, Pecksdale és Cook megye kormányzóinak a rendeleteit, amelyek alkotmányossági problémáin túl embertelensége is közrejátszott döntésemben, hiszen ezen megyék vezetői elvették volna a színesbőrű embertársainktól az egészségügyi szolgáltatást. Walter George kormányzó pedig még a vallási kisebbségek ellen is rendeletet hozott. Nem fogathatjuk el, hogy a muzulmán és a hindu polgártársainkat hátrány érje Cookban, másrészt ez az intézkedés különösen sértette volna ebben a megyében élő mormon lakosok vallási életét is. Ahogy eddig, úgy a jövőben sem fogom hagyni, hogy ilyen rendeletekkel próbálják meg kormányzók lakosaink életét megnehezíteni. Nem fogom hagyni, hogy bárki másodrendű állampolgár legyen Köztársaságunkban!

A szegregációban folytatott vita az elmúlt időszakban már többször torkollott erőszakba, amely ellen fel kell lépni. Már felkértem John Preston főigazgatót, hogy a CCA indítson vizsgálatot a cooki lövöldözés ügyében, vizsgálja meg, mennyire volt indokolt a rendőri magatartás. De ezzel nem állhat meg a kormányzati beavatkozás. A jövőre nézve komoly változásokat fogok eszközölni a struktúrában, amelynek a megváltoztatásával eredményesebben vehetjük fel a harcot a rasszizmus és a fajgyűlölet ellen. Ennek első lépéseként módosításra kerül az Igazságügyi Minisztérium reorganizációs tervét, amelyben módosításra kerül a jövendő főügyész-helyettes hatásköre.

A jövőben a főügyész-helyettes megkapja a polgárjogok feletti ellenőrzést, a szegregációs intézmények és keretek ellenőrzési jogát, ezáltal a folyamatos kontrollt nyerne a szegregáció ügyében, képes lenne megakadályozni a túlkapásokat, és képes lenne mérsékelni azokat az erőszakhullámokat, amelyek bármikor felcsaphatnak. A főügyész-helyettes munkája elvégzése mellé megszervezhetné a saját osztályát, egy különített, szakértői csoportot, amely folyamatosan monitorozná a megyéket, ellátórendszereket és a rendfenntartó erőket, hogy minden az Alkotmány és a hatályos törvények szellemében történik-e.

A Központi Nyomozó Ügynökség pedig különösen nagy hangsúlyt kell fektessen minden olyan törvényes és törvénytelen szervezetre, amely erőszakos tettekre buzdít vagy erőszakos tetteket hajt végre, amelyik pénzügyi vagy gazdasági kapcsolatokat tart fenn a Klu Klux Klan ellen, és lépéseket kell foganatosítani a fajvédő terroristák ellen, és minden olyan személy nevét nyilvánosságra kell hozni, aki valamilyen módon kapcsolatot tart fenn ezekkel a sejtekkel, vagy segíti őket. Ha a kormányzati adminisztrációban van ilyen személy, az ellen a lehető legkeményebb eszközökkel fogok fellépni, és a lehető legenyhébb, ami érheti őket, hogy elvesztik munkahelyüket. A fajvédők szélsőséges, visszataszító emberek, akik az undorító nézeteiteket a megyék jogaival maszkolják el. Eljött az idő, hogy a törvényhozók fellépjenek minden ilyen szervezet ellen, és kinyilvánítsák ők is, hogy egyetértenek velem.

Cironia egy nagyszerű ország, sőt a legnagyszerűbb, amelyet valaha teremtett a Mindenható, és a társadalmunk nehéz időkben mindig képes félretenni a vitákat, és összefog egy nagy közös cél érdekében. Arra kérem Önöket, hogy jöjjünk össze, üljünk le, és beszéljük meg ezeket a nagyhorderejű változásokat, amelyeket felvázoltam Önöknek. A megegyezés elemi érdekünk, hiszen a választók tavaly hatalmas arányban ezt az elnöki programot támogatták, és hiszek benne, hogy Önök is nyitottak a hosszú távú programok lefektetésére. Mi azért vagyunk, hogy a több mint nyolcmillió polgárunkat a lehető legnagyobb odaadással és tisztelettel képviseljük őket. Azt kérem Önöktől, hogy most közösen dolgozzuk a Köztársaságunk érdekében.

Isten áldja Önöket, Isten áldja Cironiát!

Tisztelt Kongresszus!

Enyém a kiváltság és a megtiszteltetés, hogy felkonferálhatom Cironia Köztársaság újraválasztott Elnökét. Kérem, köszöntsék Őt! 

Tisztelt Kongresszus, Tisztelt Törvényhozók, Mélyen Tisztelt Ciron Polgárok!

Ebben a ciklusban ez az utolsó tervezett kongresszusi felszólalásom, így engedjék meg nekem, hogy, amellett, hogy a jövőről beszéljek, elmondjam és összegezzem, mit tettünk az elmúlt három év során.

Amikor 1947-ben hivatalosan is én lettem a Cironi Köztársaság első választott elnöke, nagyon nehéz időszak elé néztem. A munkanélküliség nagyon magas volt, a költségvetési hiány radikális mértékben növekedett, a gazdaság szabadesésben volt. Amiről pedig sokan hitték, hogy megnehezíti a kormány munkáját, hogy a Szenátusban négy évre biztos progresszív többség volt. Mára már, amikor a progresszívak birtokolják a Kongresszus két házát, nemhogy instabilitás, hanem prosperitás jellemzi a munkánkat. A kormányom és a törvényhozók által alakított szövetséggel sikerült növekedési pályára állítani a gazdaságot, a munkanélküliség közel 60 százalékkal csökkent, 11-ről 4 százalékra, a költségvetési fiskális szigornak köszönhetően pedig a következő ciklus közepére lesz akkora megtakarításunk, amellyel kamatostul kifizethetjük a ciklus elején felvett amerikai hitelt. Az elszegényedés csökkent, és igazságos adórendszerünkben azok fizetnek többet, akiknek nagyobb jövedelmük van, ez is hozzátartozik ahhoz a munkához, amelyet az ország érdekében végeztem és végeztünk. Ma Cironia egy sokkal élhetőbb ország, mint 1946-ban volt, hiszen több marad a családoknál, többet költünk az oktatási rendszerre, jobban élnek a dolgozók, és én szilárdan kiállok az eredményeink mellett!

Szintén az ország és a társadalom erejét mutatja, hogy annak ellenére, hogy a Reform Párt a félidős választásokon elveszítette a Képviselőházat, nem indult meg a politikai háború, nem törekedett arra a progresszív vezetés, hogy ellehetetlenítse a munkánkat, hanem együttműködve velünk csiszoltuk össze a törvényjavaslatokat. Köszönöm Önnek, Rowle Házelnök! Ez azt is mutatja, hogy mi több vagyunk egy politikai alkuk mentén megrajzolt alakulatnál, mi egy valódi nemzet vagyunk, ahol minden törvényhozó azon ügyködik, hogy az országnak és a társadalomnak még jobb legyen, a pártérdekek pedig ezt követik. Szeretném megköszönni azoknak a liberális törvényhozóknak, hogy együtt dolgoztak velem és a kormányom tagjaival. Szeretném megköszönni Lee szenátornak, hogy segített Stuart Hoytnak egy sziklaerősségű kampányfinanszírozási törvényt előkészíteni és elfogadtatni, ami alapjaiban alakítja át hazánk kampányfinanszírozását, kiszorítva a maffiát és az illegális támogatásokat a politikai rendszerekből. Szeretném megköszönni Bedroom szenátornak, hogy megértette, a javaslata, amelyet a nyugdíjasok érdekében tett, nagyon fontos, de abban a formában csak a gazdaságot és közvetlenül a ciron lakosságot is válságba sodorta volna, ezért hajlandó volt tapasztalatait meg osztani Tim Goodman. Köszönöm, szenátor! Hiszen tudjuk, csak akkor tudunk nagy dolgokat véghez vinni, ha együtt dolgozunk szerezett nemzetünk továbbépítéséért.

Külpolitikai téren is nyitottunk a világ felé. Idén csatlakozunk az ENSZ-hez, küszöbön áll a nagykövetek kinevezése, szerepet vállalunk a NATO munkájában, és közben a térség országaival is egyre jobbak a kapcsolataink. Nagyon fontosnak tartom, hogy Cironiának élénk külkapcsolatai legyenek a világ demokratikus, polgári kapitalista részével, és támogatom, hogy szövetséget építsünk azon államokkal szemben, amelyekben virágzik a diktatúra, az elnyomás, minden olyan, amelyekkel szemben közel kétszáz évvel ezelőtt elkezdtek harcolni az Alapító Atyák, és amelyre a jogrendszerünk most is épül. Nem kívánok olyan országokkal kapcsolatot építeni, amelyeket a Kelet Gonosz Birodalma hajtott igája alá, és nevezte meg azokat a vazallusokat, akikkel irányítja ezeknek az országoknak demokráciáért kiáltó népeit. Ma Sztálin és csatlósai veszélyt jelentenek a világbékére, a demokráciára, aki szerint pedig ezekkel a kormányokkal így is kapcsolatot kell fenntartani, sőt szorosabbá fűzni a viszonyunkat, az nemet mond polgári liberalizmusra, amelyben én rendületlenül hiszek. De azt is gondolom, hogy ugyanilyen határozottan kell szembeszállnunk Latin-Amerika neofasiszta vezetőivel, és támogatni fogjuk a demokráciára éhező népet, és felszólalunk majd minden olyan jogtalanság ellen, amelyet ezek a vezetők foganatosítanak a népeik ellen. Mindent megteszek majd, hogy Amerika a remény kontinense legyen, ahol példát mutathatunk Európa, Ázsia és Afrikai népeinek, hogy miként harcoljanak saját zsarnokaik ellen, és miként építsék fel demokráciájukat. Támogatni fogom továbbra is Izraelt, amelynek függetlenségéért és sikeréért itt is mindent meg fogok tenni. Szeretném bejelenteni, hogy február folyamán David Ben-Gurion miniszterelnök ellátogat Ridgefieldbe, hogy közösen vegyük át, hogy tudjuk fejleszteni a kétoldalú kapcsolatainkat.

De beszélnünk kell az előttünk álló feladatokról is, hiszen az nem igaz, hogy minden tökéletes, minden jó, ugyanis mindig van lehetőség fejlődni és előrelépni. Éppen ezért egy új víziót szeretnék az ország lakosságának felmutatni. Ha november 4-én úgy döntenek, hogy én vezessem tovább az országot, akkor a következő négy évben nagy fejlesztések történnek. Folytatjuk a haditengerészeti bázisok építését, amivel megteremtjük a határaink aktív és állandó védelmét, emellett gondot fordítunk az infrastruktúrára, amint kifizettük a hiteleinket. Ha ismét elnök lehetek, négy év alatt háromezer kilométer autóutat és vasutat kívánok építeni és felújítani, ami történelmi lépés lesz Cironia életében. Gazdaságpolitikánkat folytatva a továbbiakban is a növekedésre és az alacsony munkanélküliségre fogunk koncentrálni, hogy megteremtsük a mindennapok biztonságát.

Köszönöm, hogy meghallgattak, Isten áldja Önöket, Isten áldja Cironiát!

Tisztelt Kongresszus!

Enyém a nagy kiváltság és a megtiszteltetés, hogy bejelenthetem a Ciron Köztársaság Elnökét, George Taylort. Elnök úr, Önt illeti a szó.

Tisztelt Házelnök Úr, Tisztelt Jelenlévők, Tisztelt Kongresszus!

Nagyon nagy megtiszteltetés, hogy ezen a szombaton itt állhatok Önök előtt, innen, erről a szent és méltóságteljes helyről szólhatok a Ciron Nemzethez immár a harmadik január 15-én.

Örömömre szolgál, hogy üdvözölhetem Cironia újjáalakult Kongresszusát, amelynek a tagjainak sok sikert kívánok az elkövetkező két évben, és remélem, hogy jó kapcsolatokat tudunk kiépíteni Johnatan Rowle házelnökkel, és minden progresszív törvényhozóval. A Progresszív Párt vezetése történelmi tettet hajtott végre, hiszen átlépte az álomhatárt mindkét házban, megvan a 60 százalékos minősített többségük. Ez egy hatalmas eredmény, de ugyanolyan nagy felelősség is: ne engedjenek azoknak a szirénhangoknak, akik azt akarják elérni, hogy ezzel a nagy többséggel pártpolitikai érdekeket szolgáljanak ki! Ne engedjék, hogy a két év alatt felépített, az ország érdekében tevékenykedő együttműködésünk eltűnjön!

A következő két év, ami még hátravan az elnökségemből, egy nagyon aktív időszakot fog jelenteni. Ez nemcsak a törvényhozást fogja érinteni, ezért nagyon fontos lesz, hogy jó munkakapcsolat legyen közöttem és a házelnök között, hanem országunk és társadalmunk hétköznapjait is. A következő két évben olyan törvényeket fogunk benyújtani a törvényhozásnak, amely az emberek biztonságát garantálja. Az elmúlt években sikerült megállítani azt a gazdasági és szociális devalválódást, amelyet a világháború utáni gazdasági sokk okozott, elnökségem előző két évében növekedési pályára állítottuk hazánkat, sikerült megfékezni a deficitet, sőt öt százalékos költségvetési többletet sikerült már ebben az évben megtermelni, amely nominálisan egymilliárd dollárt jelent. Ugyanakkor ezt az összeget, amely ékes bizonyítéka annak, hogy a kormány jó úton halad, nem herdáljuk el: egy részét a ciron agráriumba juttattuk közvetlen támogatási rendszeren keresztül, amely pozitívan érintette a farmerokat, és az így megmaradt egymilliárdot letétbe helyeztük. Ennek a segítségével három év alatt sikerülhet visszafizetni azt a 2,1 milliárd dollárt, annak minden kamatával együtt, amelyet, az Egyesült Államok kormánya bocsátott a rendelkezésünkre egy államközi hitelszerződés keretében. Így a ciklus végére az államháztartás ismét mentesülhet a hitelek alól, amely elnökségem egyik legnagyobb vívmánya lehet.

De szükség van további, a biztonságot megerősítő tényezőre, ilyen rendvédelem is. A következő években létre fogunk hozni két olyan szervezetet is, amely társadalmunkat fogja megvédeni a szervezett bűnözők, a sorozatgyilkosok és egyéb terroristák tevékenységétől, továbbá létrehozunk egy olyan nyomozati szervezetet is, amely a nemzetbiztonsági védelmünket fogja megerősíteni, és ellenállóvá tenni a nemzetközi kémek előtt. Ne legyenek illúzióink: Cironiában is működik a maffia, és a keleti despotikus szovjet birodalom és a csatlósai mindent megtesznek majd azért, hogy behatoljanak az amerikai térségbe. Nem engedjük be őket, nem fogunk engedni a bolsevik agressziónak! Megvédjük a demokráciánkat bármi áron! A külső fenyegetés elhárítása mellett, ahogy arról beszéltem, nagyon fontos, hogy a belső fenyegetettséget is a minimálisra csökkentsük. Ennek egyik legfontosabb momentuma, ha létrehozunk egy olyan szervezetet, amely országos szinten koordinálja a megyei bűnüldözői hivatalokkal a nyomozást, amely nagyon hasznos lesz, hogy elkerüljünk a west jordani maffia-leszámoláshoz hasonló szomorú eseményeket.

Ezeknek ugyanakkor törvényi keretet kell biztosítani. Ezért fogom utasítani és kérni Wayne Webster főügyészt, hogy dolgozza ki a törvényjavaslatot, és arra fogom kérni a Kongresszus két házának a nemzetbiztonságáért felelős bizottságát, hogy véleményezze azt, és javaslataikkal lássák el. Hiszen egy ilyen törvénynek maradandóbbnak kell lennie az ércnél is, stabilan kell őrködnie hazánk lakosainak a biztonságán. A gazdasági és szociális biztonság mellé pedig társulnia kell egy ilyen, nemzetbiztonsági és rendészeti biztonságnak is.

A kormányom figyelmet kíván fordítani az aktív külpolitikára. Nagyon jó kapcsolatokat ápolunk Washingtonnal, és engedjék meg, hogy miután novemberben táviratban gratuláltam Harry Truman elnök úrnak a választási győzelméhez, most ezt itt, a sajtó és az ország nyilvánossága előtt is megtegyem. Truman elnökkel a következő két évben sikeresen tudok majd együttműködni Cironia és a világ demokráciáinak az érdekében. Így engedjék meg, hogy kijelentsem, támogatom Truman elnök doktrínáját, támogatom, hogy a szovjetek által támogatott vörös terroristákat, akik a görög szabadság ellen akarnak tevékenykedni, visszaszorítsuk. Elítélem a keleti blokk államainak a tevékenységét a térségben, elítélem, hogy Joszif Sztálin olyan országokra erőszakolja rá akaratát és politikai rendszerét, amelynek a lakosai cseppet sem kérnek a bolsevik elnyomásból! Szolidaritásomat küldöm a görög népnek, és ha a Kongresszus hozzájárul, katonákkal is támogatni fogjuk a demokratikus erőket.

A világ változások során ment át az elmúlt két évben, ezek egy része rendkívül aggasztó, hiszen a Szovjetunió megkaparintotta Kelet-Európát, és megpróbálja a befolyási övezeteit is növelni. Csak reménykedni tudok, hogy a Közel-Keleten ennek Izrael az elejét tudja venni. Két hét múlva a zsidó állam választásokat fog tartani, amely nagyon fontos következményekkel fog járni, és megerősíti a tavalyi függetlenséget, ezáltal az új ország sziklaszilárd lesz, amelyet egyik ellenség se lesz képes összeroppantani. A zsidó nép erős nép, és bármi is legyen az eredmény, menjenek el minél többen szavazni. A ciron nép nagy tisztelettel viseltet Izrael felé, és ezt egy februári tel-avivi találkozóval kívánjuk megerősíteni. Bárki is fogja vezetni az első kormányt, bárki is csatlakozik ehhez a koalícióhoz, mi nyitottak leszünk irányukba.

A következő két évben nagy gondot fogunk fordítani a külkapcsolatok ápolására. Megnyitjuk a követségeinket, amelyek segíteni fognak nekünk, hogy minden demokratikus állammal őszinte, közösségen alapú, baráti kapcsolatot építsünk ki. Nyitott vagyok bármely ország felé, nyitott vagyok azon államok felé, akikkel jó kapcsolatokat ápolunk, és nyitott vagyok azon kormányok felé is, amelyek a diplomáciai etikettet durván átlépve beleszól a ciron belpolitikába. Ugyanakkor nem vagyok nyitott az autoriter, diktatórikus, saját és más állam népét elnyomó hatalmakkal. Nem kívánunk olyan államokkal baráti és szövetségi kapcsolatot kiépíteni, amelyek nem tisztelik a saját nemzetük tagjait.

Azt is szeretném közölni Önökkel, hogy a kormányom felveszi a kapcsolatot az Egyesült Nemzetek Szövetségével, hogy hazánk csatlakozzon ehhez a nagyszerű szervezethez, amelynek a legfontosabb feladata a humanitás és a béke ápolása és fenntartása a világban. Amint sikerült megegyezni a csatlakozási feltételekben az ENSZ vezetésével, Önöknek kell dönteniük, hogy Cironia része legyen-e ennek a nemzetközi szerveződésnek.

Tisztelt Kongresszus! Beszédem végén szeretném Önökkel közölni, hogy a következő két évben aktívan részt veszek a politikai életben, és sziklaszilárd elhatározottsággal vágok bele abba a harcba, amelyet az emberek mindennapjainak a biztonságáért kívánok folytatni, és bízom benne, hogy csatlakoznak hozzám.

Isten áldja Cironiát, Isten áldja a Nemzetet, Isten áldja Önöket!

Köszönöm szépen!

Tisztelt Kongresszus!

Enyém a nagy kiváltság és a megtiszteltetés, hogy bejelenthetem a Ciron Köztársaság Elnökét, George Taylort.

Tisztelt Házelnök Úr! Tisztelt Kongresszus!

Ma úgy állok Önök előtt itt, ebben a rendkívüli időket megélt épületben, mint ennek a nemzetnek és a köztársaságnak a vezetője. Ma úgy állok Önök előtt, mint akinek világos elképzelései vannak a jövő iránt, és aki készen áll az előttünk álló feladatok sikeres elvégzéséhez.

Az elmúlt másfél évben sikerrel kezeltük azokat a súlyos gazdasági és társadalmi krízist, amely nap mint nap roncsolta a ciron családok és polgárok életét. Az 1946. évi 10 százalékos recesszióhoz képest a kormány gazdasági és fiskális politikájának köszönhetően két százalékkal növekedett a gazdaság, húsz százalékkal növekedett a fogyasztás, a kereskedelmi mérleg pozitívra váltott, amely azt mutatja, hogy az export nagyobb az importnál, a munkanélküliség egy év alatt 11-ről hat százalékra esett, a bűnözés az előző évihez képest száz százalékkal csökkent. Ezek szignifikáns jelei annak, hogy a kormány jó úton halad, hogy a miniszterek jól dolgoznak.

Tudják, nem az minősíti egy kormány teljesítményét, hogy hányszor jelennek meg a sajtóban, és az sem, hogy a kormány hány törvényjavaslatot nyújt be. Amikor ezeket a kritikákat hallom, akkor eszembe jut, amikor a fiaim kicsik voltak, és kivittem a házunkhoz közel lévő játszótérre, ahol volt homokozó is, és itt a többi gyerekkel mindig arról vitatkoztak, hogy kinek van nagyobb lapátja, kinek fér több homok a kisvödrébe. Hölgyeim és Uraim, ne engedjék, hogy a Kongresszus bármelyik házából is bárki homokozót csináljon! Nem gondolom, hogy ebben a helyzetben, amikor maffiózók egymás közötti leszámolásában ártatlan emberek esnek áldozatul, amikor az utolsó lépéseket tesszük meg függetlenségünk proklamálása felé, amikor arra készülünk, hogy folytassuk az ország fejlesztését, nem hiszem, hogy homokozókra vágynának az emberek. Tőlünk a polgárok azt várják el, hogy azzal a felhatalmazással, amelyet ők adtak kinek-kinek más évekre, a lehető legteljesebben éljenek a politikusok, hogy megvalósítsák az elképzeléseiket, nem hiszem, hogy a személyeskedés a legjobb válasz.

A ciron emberek békére és biztonságra vágynak, amelyet biztosítani fogok számukra a belpolitikában és a külpolitikában egyaránt. A kormány sikeresen megállapodott az Amerikai Egyesült Államok elnökével, hogy miután Önök itt a Kongresszusban szavaznak a nemsokára benyújtandó Függetlenségi Proklamációról, rendelkezésünkre áll, és Cironia területén aláírja formálisan a leválást rögzítő iratokat. Ezután a kormány önálló külpolitikai irányba fog elindulni. Ennek legfontosabb sarkköve, hogy képviseljük a hagyományos ciron értékeket külpolitikánkban: a szélsőségek elleni küzdelmet, a nyitottságot, a függetlenségi vágyat és a keresztényi elveket. Éppen ezért engedjék meg, hogy erről a helyről köszöntsem David Ben-Guriont, az Izraeli Nemzet és a zsidó mozgalom vezetőjét, akinek az irányításával pár héten belül megszületik az új Izrael a Közel-Keleten. David nem terrorista, nem zsoldos, hanem hazafi és népvezető. David megtestesíti azokat a fontos értékeket, amelyeket én is vallok, és ezért nagy öröm, hogy tevékeny részese lesz nemcsak a zsidó állam megszületésének, hanem kezdeti éveinek is. Sok sikert, David!

Ugyanakkor nyitottak vagyunk minden demokratikus állam vezetése felé, de nem fogunk legitimnek elismerni egyetlenegy olyan kormányt sem, amely a nép ellenében, a nép szavazata nélkül, a nép félelemben tartására született harckocsik lánctalpának hangja mellett! Tisztelt Kongresszus, Házelnök Úr! A kelet-európai rezsimek nem legitimek, és nem is fogjuk elismerni annak! A ciron kormány kiáll a görög szabadságharcosok mellett, akik azon lázadók ellen harcolnak, akiket Sztálin lát egy fegyverekkel és pénzzel. Itt az idő, hogy csatlakozzak Harry Truman elnök úrhoz, és kiálljak a görög és a török demokratikus intézmények mellett, és arra kérem a Kongresszus választott tagjait, hogy tegyenek ugyanígy. Joszif Sztálin birodalma nem terjeszkedhet tovább! A ciron kormány felajánlja segítségét a bolsevik elnyomás ellen küzdő államoknak, hogy együtt, közösen győzzük le a vörös cárságot. Hiszek benne, hogy ebben nincs köztünk különbség: liberális és konzervatív, libertariánus és radikális együtt hisz a demokráciában, a liberális, polgári államban.

Persze biztosítani kell saját határainkat is, és mivel hatalmas víztömeg veszi körül csodálatos hazánkat, a megoldás csakis egy erős, könnyen mozgósítható, ütőképes flotta, erős hajókkal, erős bázisokkal. Ennek az alapjait már leraktuk az előző költségvetési időszakban, amikor a hadiipari beszállítóktól megrendeltük a jövőbeni ciron haderő alapjait, de ezt mindenképp bővíteni, erősíteni kell. Ennek egyik formája, hogy haditengerészeti bázisokat hozzunk létre az ország partjainál. Nem mesterséges szigeteken, nem anyahajókon, a partoknál. Cironia földrajzi fekvése pedig igen komolyan determinálja, hogy hova érdemes stratégiai szempontból bázisokat telepíteni. A megyei politikusoknak ideális esetben azért kellene harcolnia, hogy az ő megyéjében épüljön fel legalább az egyik bázis, hiszen ezzel a megyéje a leginkább biztosítva lesz bármilyen ellenséges támadástól. Az a politikus pedig, aki ilyen vészterhes időkben a bázisok ellen kampányol, az veszélybe sodorja nemcsak a szűkebb pátriája biztonságát, de egész országunk függetlenségét is. Nemcsak a külpolitikában kell irányt mutatnunk, de a nemzetbiztonságban is.

Persze az is a feladatom, hogy a kormányon keresztül biztosítsam a mindennapok biztonságát, ne csak a gazdasági és szociális oldalról, sokkal inkább a bűnüldözés felől is. Sajnálatos módon a maffiacsaládok leszámolása látható, tapintható fájdalommá vált West Jordan utcáin, ahol sok ártatlan ember is áldozatul esett a leszámolásoknak. West Jordan! Veled vagyunk, és éppen ezért jövő héten a városba látogatok, ahol találkozok a leszámolások áldozataival, aki az életét vesztette, annak a családjával, hogy kifejezzem a kormány legnagyobb sajnálatát, és személyesen kérjek tőlük bocsánatot. Haladéktalanul felkértem a kormányom illetékes tagjait, hogy kezdjék meg egy olyan nyomozóhatóság létrehozását, amely országos szinten felügyeli a legsúlyosabb megyei, illetve megyéken átívelő bűncselekmények felgöngyölítését, és amelynek kiemelt feladata lesz a maffia elleni harc. Tisztelt Kongresszus! A maffiák ellen nem harcolhatunk a büntetőtörvénykönyvekkel és represszív kormányzati rendeletekkel, sokkal átfogóbb módon kell kezelni ezt a problémát. Én, aki részt vett a new yorki maffia elleni harcban, nagyon jól tudom, milyen kemény ez a munka, mennyire idegörlő napok várnak ránk, és higgyék el, nem utoljára hallottunk olyan esetekről, mint a west jordani, de azért fogok dolgozni a következő két évben, hogy ennek a kockázatát minél inkább csökkentsem. Ma itt állva hadat üzenek a szervezett bűnözésnek, és valamit ígérhetek: annyira kíméletlen leszek velük, amennyire kíméletlenek voltak ők a west jordaniakkal!

De ez nemcsak az én feladatom, ez közös ügy, éppen ezért szeretném Önöket is bevonni, mert együtt, közösen minden könnyebb. Most, hogy közelednek a félidős választások, újabb lehetőséget kapnak Önök közül százhetvenen, hogy megvívják a harcukat, és ismét mandátumokat szerezzenek. Arra kérem Önöket, hogy a kampány során egy cél lebegjenek a szemük előtt: Cironia biztonsága és jövője, hiszen ez kétpárti ügy.

Köszönöm szépen! Isten áldja Cironiát!

Tisztelt Kongresszus!

Enyém a kiváltság és a megtiszteltetés, hogy felkonferálhatom Cironia Köztársaság Elnökét.

Tisztelt Házelnök Úr, Alelnök Úr, Tisztelt Kongresszusi Tagok!

Hatalmat öröm és megtiszteltetés itt állni, és Önökhöz, a Nemzet által felruházott ciron tisztségviselőkhöz szólni úgy, mint ennek a csodálatos országnak az elnöke. Köszönöm, Cironia!

Szeretném megköszönni, akik támogattak ebben a küzdelemben, szeretném megköszönni a választóknak, hogy felruháztak ezzel a nagy kihívásokkal teli, megtisztelő pozícióval. Szeretnék gratulálni Frank Underwoodnak is, aki az elnökválasztási kampány során a progresszív ellenfelem volt, és mindvégig tiszteletre méltó módon kampányolt, és tisztességesen küzdött. Ezért is hívtam meg őt erre a kongresszusi ülésre, és ezért fogok vele a hivatalba lépésem után minél hamarabb találkozni, hiszen 1,7 millió ciron választó véleményét nem hagyhatom figyelmen kívül. Köszönöm, Frank!

Ez az időszak rendkívül fontos, és rendkívül kritikus országunk életében. A gazdaság hanyatlásnak indult, munkahelyek szűnnek meg nap mint nap, nő a szegénység, a családok egyre nehezebb helyzetben vannak, egyre elkeseredettebbek cironok százezrei, borúsan látják az ország jövőjét, amelyet teljes mértékben megértek. Ugyanakkor azért jelentkeztem másfél évre a jelöltségért, mert azt gondolom, hogy én képes leszek úrrá lenni ezen a káoszon, és egységbe szólítva a Köztársaság politikai és szakmai elitjét, felvirágoztathatjuk az országot. Közösen, együtt. Ez a feladat közös erőfeszítések árán valósulhat meg, hiszen négymillió választópolgár döntése alapján a Szenátusban a progresszív politikusok kaptak nagyarányú többséget, amihez szeretnék nekik gratulálni, a szorgalmukkal, elhivatottságukkal kiérdemelték a választók bizalmát. Ugyanakkor ettől a naptól nekünk már nem kiérdemelni, hanem megszolgálni kell a választók belénk helyezett bizalmát. Azért kell dolgoznunk, amit a kampány során annyiszor hangoztattunk pártállástól függetlenül: azért kívánunk politikai pozíciót szerezni, hogy Isten segedelmével kisegítsük hazánkat abból a nehéz helyzetből, ahová ma került. Ehhez nekünk, politikusoknak, kompromisszumra kell jutnunk nagyon fontos kérdésekben.

Az első és a legfontosabb, hogy biztosítsuk országunk alkotmányos stabilitását, és megerősítsük a bírói hatalmat, lehetőséget adjunk a Legfelsőbb Bíróságnak, ha szükségét érzi, vagy valaki arra kéri, kivizsgálhassa, hogy a törvényhozás által elfogadott törvények kiállják-e az alkotmányosság próbáját. Éppen ezért haladéktalanul egyeztetni szeretnék a Szenátus többségi vezetésével, hogy az általam felvetett kiváló bírójelölteket ők eltudják-e fogadni. Azt gondolom, hogy ez lesz a jövőbeni együttműködésünk tűzpróbája: ha ezt a feladatot sikeresen abszolváljuk, a jövőben is gyümölcsöző lesz a közös munkák, ugyanakkor, ha elszalasztjuk ezt a nagyszerű lehetőséget, szembe kell néznünk a választók haragjával és rosszallásával. Félre kell tennünk a saját és pártérdekeinket, bármit meg kell tennünk Cironiáért! Jelöltjeim már vannak, és mindegyikük kiváló jogász, kiváló bíró, akik már rendelkeznek kellő tapasztalattal, és munkájukban már eddig is nagy eredményeket értek el. Nálam szakmai múlt számít, és nem az, hogy melyik pártnál regisztrált szavazó, vagy éppen kire szavazott!

A másik neuralgikus pont, amiről igen sok szó esett a kampány során is, a nehéz gazdasági helyzet, amire már ebben az évben választ kell adnunk. Nem mondom azt, hogy már az első évben nagy sikereket érünk el, de két-három év alatt a választási programomban ismertetett gazdasági terv végrehajtásával felszámoljuk az országunkat sújtó recessziót! Ennek első jele a költségvetési törvény lesz, amelyben végre fogjuk hajtani a Válságkezelő Menetrend számos pontját. A mai nappal létrehozom a korábbi, választásokon felkért gazdasági szakemberekből és üzletemberekből álló tanácsadó testületben az Elnöki Gazdasági Tanácsadó Testületet, akiknek a feladata lesz a költségvetési törvény monitorozása, illetve kiegészítése. Az első költségvetési törvényben ezért sok olyan törvényjavaslat fog helyet kapni, ami az adózással, a hadsereggel vagy éppen az infrastrukturális fejlesztésekkel kapcsolatos. A jövő évre vonatkozó költségvetési törvényről is egyeztetni fogunk a progresszív szenátorokkal annak érdekében, hogy minél hamarabb, minél nagyobb többséggel elfogadhassuk azt. De vannak olyan pontok, amelyekből nem kívánok engedni: többkulcsos személyi jövedelemadózás, ahol a tehetősek többet fizetnek, de nem büntetünk azért valakit, mert hivatali dolgozó, professzor, vagy sikeres üzletember; tisztességes vállalati adózás; kiegyensúlyozott költségvetés; hatékony és kis kormányzat. Ezekből a fontos elvekből nem áll módomban engedni, hiszen több mint kétmillió ember szavazott erre a programra, és ezt a progresszív döntéshozóknak is figyelembe kell venni.

Tisztelt Kongresszus! Az elkövetkező négy évben rengeteg olyan feladatot kell megoldanunk, amelyek fájdalmas lépések lesznek, de hiszem, hogy négy év múlva úgy állhatok Önök és a választópolgárok előtt, aki részt vett az ország megújításában és újjáépítésében, és ebben ugyan voltak kudarcok, de a legfontosabb célokat siker koronázta.

Isten áldja Cironiát!

Köszönöm szépen!

Tisztelt Kongresszus!

Köszöntök mindenkit a független Cironia  első Kongresszusi ülésén! Nagy megtiszteltetés számomra, hogy eme jeles napon én elnökölhetek Hazám egyik legszebb épületében. Enyém a kiváltság és a megtiszteltetés, hogy bemutathatom Önöknek George Taylort, Cironia Köztársaság Elnökét.