Média cikkek

Cook megyében ismert mérnökiroda tulajdonosa, már nem csak a megye építményeit,  de vezetését is megtervezné?

Sokak számára lehet ismeretlen George H. Vanderbilt a cook megyei mérnök személye és politikai nézetei. Nos hát vállaltam a feladatot, és utánanéztem ki is lehet valójában a fiatal mérnök úr?

Vanderbilt 1913-ban született Madison megyében polgári családban. Édesapja elismert ügyvéd, édesanyja pedig gyerek orvos. A fiatal Vanderbilt már gyerekkorától érdeklődött a mérnök tudományok iránt, és igen komoly tehetséget mutatott az ekkoriban fejlődő modern fizika iránt. Édesapja legnagyobb bánatára így a fiatal George nem az ügyvédi pályát választotta, hanem mivel a családja igen sokat fektetett oktatásába ( úgy hírlik 4 nyelven beszél, zongorázik, megyei tenisz bajnok volt) így hát meghozták a fájó döntést és elengedték a frissen érettségizett Vanderbilt Svájcba egyetemi tanulmányait folytatni.  Onnan 1938-ban tért haza. Feleségével és két gyermekével 6 éve immáron Cook megyében.  

Dióhéjban ennyit Vanderbilt múltjáról, most foglalkozzunk a jelenével, illetve politikai nézeteivel.

Mint várható volt, a polgári család és a  polgári neveltetés, szinte kéz a kézben jár a jobboldali nézetekkel. Bár abból, hogy nem volt hajlandó édesapja nyomdokaiba lépni,  Vanderbiltben van némi lázadó szellem is.  Elmondásai szerint, számára elsődleges az oktatás rendbe tétele, és minél magasabb szintre való juttatása, mivel hazafias lényét valahol sértette, hogy külföldön kellett tanulnia. Nagy álma, hogy a cironiai oktatás olyan nagy alakokat adhasson a tudománynak, mint Max Planck, Niels Bhor vagy éppen a modernkori fizika szárnyaló lángelméje Albert Enistein.

Más politikai nézetéről igen keveset tudunk. Fontosnak tartja a lehető legtöbb munkahely megteremtését, és a vállalatok támogatását ebben a feladatban. Szerinte a szakszervezetek nem feltétlen maga a patás ördögök, viszont túlzott teret se kívánna nekik engedni. Család politikája igen érdekes. Bár nem részletezte, úgy tűnik, hogy olyan megoldással ált elő, hogy a gyermek által az oktatásban elért eredményekhez kötné a támogatás mértékét?! - szinte hallom ahogy mondja: a gyerekek már korán meg kell tanulni, hogy nem lehet ingyen élősködni!!! - Egy valamit biztosra tudunk, hogy szent meggyőződése, hogy az államnak egy minimális nyugdíjat kell nyújtania, és a nyugdíjasok gyermekeinek kell olyan lehetőséget teremteni, hogy azok képesek legyenek szüleiket eltartani. (Itt jegyeznénk meg, hogy információink szerint Vanderbilt baráti kapcsolatot ápol Horace Smith fegyvergyár tulajdonossal, aki lehet, hogy a megfelelő támogatás mellet, hajlandó lenne gyárat nyitni Cook megyében? Talán így próbálná átcsábítani maga mellé a munkásembereket Vanderbilt? Ez lenne részéről a "nagy lehetőség" a szülők támogatásához? )  

Tehát összegezve: látható, hogy Vanderbilt szinte csak az oktatás és család politikával foglalkozik, más politikai témában még nem kívánt komolyabb állás foglalást tenni. Kérdés, hogy ezen nézetei, és a tanulmányi eredményekhez kötött család támogatása, milyen forgattatást kap a cookmegyei lakosoktól.  Az az egy biztos, hogy George H. Vanderbilt tervezni tud! De megvalósítani is lesz lehetősége?

Eric Arthur Blair

A Madison Megyei Reform Párt vezetése megkongatta a vészharangokat, és RNB-től jelentős forrásátcsoportosításokat kérnek, hogy megnyerhessék Madison megye két szenátusi mandátumát. Egyik párthoz közeli forrásunk szerint levelükben azt kérik, hogy jelentősebb kampányösszeggel támogassák Harold Wynn és Stuart Hoyt kampányát, főleg az utóbbiét, aki a Progresszív Párt feltörekvő csillagával, Thomas Kane-nel csap össze. Az Underwood felé igen nyitott Kane, ha ma lennének a választások, a szavazók 50 százalékát kapná, míg Stuart Hoytra 48 százalékuk voksolna, 2 százalék bizonytalan. A másik csatában Harold Wynn reformpárti jelölt 51, Cliff Bedroom progresszív jelölt 46 százalékponton áll, a választók 3 százaléka még nem döntött. A felmérés ötszázalékos hibahatáron mozog, így Mr. Wynn hibahatáron kívül vezet.

A Hoyt-csapat már megkereste George Taylor csapatát, hogy egyeztessenek Taylor madisoni látogatásáról, aki korábban nem kívánt figyelmet fordítani a reformpárti megyére. Ugyanakkor a legújabb mérések után várhatóan ellátogat Madisonban, amelyet várhatóan hozni fog, és hogy megjelenésével bíztassa arra a konzervatív szavazókat, hogy válasszák Stuart Hoytot.

Stuart Hoyt szenátorjelölt az establishment „üdvöskéje”, George Taylor közeli ismerőse és szövetségese, ezért a Reform Párt várhatóan mindent megtesz a győzelméért, és fontos lenne Kane legyőzése is a párt számára. Hoyt 1908-ban született Silver Cityben, majd a családja 1912-ben Sedgefieldbe költözött. A család nehéz körülmények között élt, apja gyári munkás, anyja takarítónő volt, ennek ellenére mindent megtettek az iskoláztatásáért, így középiskolai tanár lett belőle, és Sedgefield munkáskörzetében tanította a munkásgyermekeket egészen 1943-ig, amikor bevonult a hadseregbe, 1945 márciusától ismét tanított decemberig, amikor csatlakozott George Taylor madisoni csapatához, majd az oktatási tervet előkészítő bizottmányban kapott szerepet. Igen mérsékelt politikus, támogatja a szabad piacot, ugyanakkor az erősebb kormányzati szerepkört képviseli az állami oktatásban, támogatja a szociális ösztöndíjrendszert és a progresszív adórendszert, amivel kikezdte a saját bázisát, a libertariánus szavazókat.

„Hoyt előnye éppen a gyengéje: megnyerheti a kékgalléros fehér választókat, de elvesztheti a konzervatív libertariánusok támogatását.” Jack Sender újságíró szerint további hátrány, hogy a radikális progresszív Thomas Kane jó kapcsolatokat ápol a párt mérsékelt és konzervatív szavazóival is, hátránya, hogy a megyében kis létszámban vannak nem fehér szavazók, akik nagy arányban támogatnák Kane-t. Sender szerint az mindenképpen erősítheti Mr. Hoyt pozícióit, ha az elnökjelölt kampányol vele, viszont felkeltheti a progresszív vezetés figyelmét is, hogy megszerezzenek a konzervatív megye két szenátusi mandátumát.

A Reform Párt számításai szerint húsz biztos szenátusi mandátummal számoltak, ebbe feltüntették a két madisonit is, amely így veszélyben van. Hoyt szóvivője megkeresésünkre elmondta, nem aggódik a felmérések miatt. Les Whipsted szerint „ezek csak egy távoli csata előtti csetepatét mutatnak, az igazi háború novemberben fog eldőlni, amikor Stuart elnyeri a posztot.”

Thomas Kane úgy néz ki, felhúzta a kesztyűt, minden nagyobb városban a pártot és Underwod elnököt élteti. Jelen voltam Charlotte főterén, ahol beszédet tartott egy hatalmas tömegnek.. Ime egy részlet:

Trump: Mr Kane így a kampány elején, hogy érzi a pártja nyerésre áll?

Kane: A hit a legfontosabb, hinni abban hogy a párt és Underwod elnök nyerni fog és kész!

Trump: Mit adhat ön szerint Madison a győzelemhez?

Kane: Mindenképp itt kezdem a kampányt, mivel itt indulok szenátorként, napokon belül indulok országjáró körutamra, hogy minden megyében, minden városban megtudják, csak a Progresszív párt képes talpra állítani az országot.

Trump: egy utolsó kérdés Mr Kane..(lökdösődés, hatalmas tömeg és zsivaly)

Hogy jellemezné egy szóban a Pártját, mit adhat az embereknek ha nyernek?

Kane: Életet! Köszönöm.

A mai riportmüsorban kiderült, Underwod elnökjelölt szárnyal. Mind szociális és gazdasági kérdésekben, a szegregációs és adóügyekben, zsidókérdésben, munkahelyteremtésben bombabiztos programokkal érvelt. Mint elmondta a pártja egységes, keménykezű vezetőként elmondta, hogy nem hajol meg a Reform Pártnak és programjait fenntartja és folytatja, 

John Stetton: Jó estét kívánok! Újra 30 percet tölthetnek velem, és vendégemmel, aki most Frank Underwood, a Progresszív Párt elnökjelöltje, akit a Progresszív Nemzeti Konvenció hivatalosan is elnökjelöltnek választott meg! Jó estét kívánok!

Először is szeretnék Önnek gratulálni, de egy forró témával kezdenék. Martin Ricketts, az egyik edmundi reformpárti politikus szerint, aki szenátorjelöltként indul, elfogadhatatlan Ed Glover Izraellel kapcsolatos véleménye. Ön szerint is tömeggyilkos David Ben-Gurion?

Francis Underwood: Köszönöm szépen! A kérdésére válaszolva... Egyet el kell ismernünk, David Ben-gurion terrorista. Egy Izrael szabadságáért küzdp ember, aki megtévelyedett és letért a normális útról. Terrorista lett azért mert véres, ártatlan emberek életét követelő akciókat hajtott végre. Erre nincs mentség. Az Én elnökségem alatt pedig ilyen emberekkel nem fogunk egyezkedni és nem fogjuk őket támogatni.

John Stetton: Fenntartja úgyis ezt a véleményét, hogy az Egyesült Államok biztosított számára menedéket, és a brit hatóságok keménykezű politikát alkalmaznak az izraeli zsidó telepesekkel szemben?

Francis Underwood: Bizonyos tekintetekben nem értünk egyet az Egyesült Államok ilyen fajta politikájáal, de szívük joga így dönteni, mi máshogy fogunk. A britek reakcióját a kérdésben avagy túlkapásokat szintúgy elítélem. Mi a zsidó népre barátként tekintünk, ezért mi abban hiszünk, hogy a briteknek tárgyaló asztalhoz kell ülniük az erőszakot megvető izraeli csoportokkal és létre kell hozni Izrael államot.

Mi az erőszakot ítéljük el és nem Izraelt, ezt nagyon fontos leszögeznem. Viszont Ben-Gurion olyan tetteket csinált melyeket azért valljuk be, nagyon sok országban elítélnének.

John Stetton: És ha a zsidók Ben-Guriont tartják a hiteles vezetőjüknek, ezzel nem utasítják el a zsidókat is?

Francis Underwood: A zsidó népet tiszteljük, de amennyiben ilyen döntést hoz nem kívánunk együttműködni azzal a vezetéssel. Az ország függetlenségét még így is támogatnánk, de ez valóban jelentősen korlátozná a jövőbeli kooperációkat.

John Stetton: Akkor Ön is azt mondja, amit Martin Ricketts sugallt, hogy aki egyetért Ben-Gurionnal, az a Reform Párt jelöltjeire voksoljon, ne Önökre?

Francis Underwood: Amennyiben egy választót csak ez motivál akkor igen, de úgy hiszem nem ilyen egyszerű gondolkodásúak a ciron emberek. Ezernyi és ezernyi belső problémánk van, melyben a Progresszív Párt messze jobb megoldást kínál. Tiszteletben tartom annak a választónak a véleményét aki Ben-Guriont esetleg támogatja, nem fogom őket ezért hátrányban részesíteni.

A helyét a szakszervezetekben támogatni fogom, neki is segíteni fogom a megélhetését és neki is új munkahelyeket fogok létrehozni és támogatni fogok minden ciron embert hogy megvalósíthassuk a ciron álmot.

John Stetton: Mielőtt a Cironia Works lenne a téma, biztos olvasta Du Blois nyilatkozatát, és mindannyian láttuk, milyen lázadás volt a konvención. Egységes a Progresszív Párt?

Francis Underwood: Mondjuk ki... Ez egy hangos kisebbség akciója volt. A Progresszív Párt jelentős része állt ki mellettem és Edward Glover mellett. A Reform Pártnak hála elefántot csináltunk a bolhából. A Progresszív Párt erős és egységes párt, kemény küzdelemre számíthat a Reform Párt ezt garantálom.

John Stetton: És mi van, ha a győzelemhez pont arra, ahogy Ön fogalmazott, "hangos kisebbségre" lesz szükség?

Francis Underwood: a tegnapi konvención csak a Weser-pártiak nem viselkedtek. Ezen csoportok politikai elképzelései még mindig a miénkhez állnak a legközelebb. A Reform Párt számukra több ponton is elviselhetetlen nézőpontot képvisel, míg a mi politikánkkal szemben csak nlhány kérdésben vannak nézeteltérések. Hiszek abban, hogy a szavazóurnáknál az emberek átgondolgják a dolgokat és a Progresszív Pártot fogják támogatni.

John Stetton: Tehát Ön a kisebbik rossz?

Francis Underwood: Nem. Én a hozzájuk legközelebb álló utat képviselem. Ezt nem a kisebbik rossznak nevezném, hanem egy liberális és progresszív irányvonalat, egy liberális és progresszív szavazó számára.

John Stetton: George Taylor konvenciós beszédében azt mondta, hogy Ön még nem publikálta gazdaságpolitikai elképzeléseit részletesen. Vannak ilyen konkrétumok?

Francis Underwood: A Progresszív Párt hitet tett a liberális gazdaságpolitika mellett. Konkrétumokat is felsoroltunk, mint az adópolitikai elképzeléseink melyek összefüggnek ezzel a kérdéssel, a Cironia Works, munkahely építő programját is felvázoltuk.

Közmunkaprogramok, tőkeinjekciók a cégeknek, munkahely teremtés, infrastruktúra fejlesztések. Ezek mind-mind segítik felpörgetni gazdaságunkat. Mindazon által a kezdeti válságkezelő beavatkozásunkat leszámítva, nem kívánunk a későbbiekben beleavatkozni a gazdasági folyamatokba, hazánk gazdasági motorja a szabad-piaci verseny... Nem szabad azt elnyomni.

John Stetton: Mr. Underwood, itt most konkrétumokat szeretnék hallani. Melyek lennének a legfontosabb adópolitikai lépések, és melyek a legfontosabb gazdaságpolitikai lépések a válság legyőzésére?

Francis Underwood: A jelenlegi adók mértékén nem kívánunk emelni. Ez általánosan jellemző mind a cégeket mind az egyéb területeket érintő adókra. Mi is létre kívánunk hozni egy több kulcsos adórendszert, mely a jövedelmeket fogja megterhelni, ám azt csakis igazságos rendszerben. A gazdagok fizessék meg a legtöbbet. Ám szerintünk az adórendszer átformálása a gazdaság stabilizálódása után esedékes.

Sőt ahogy mondtuk a vállalatokat és cégeket érintő adókat a későbbiekben növelni fogjuk, mikor azok, már elbírják a terhelést ezáltal nem fojtják meg a gazdaságot. Az állam támogatni fogja az állami kórházakat és intézményeket, ám nem kívánjuk túlsúlyban részesíteni azokat. Első körben a válságkezelés legfontosabb lépése a hazai vállalatok megtámogatása.

Ezért nem szabad szerintünk csökkenteni se a lakossági adózást se a vállalatok adóját. Pénzt kell kerítenünk a szociális ellátó rendszerre és arra, hogy a hazai vállalatok könnyebben tudjanak munkahelyeket teremteni. Számunkra elsődleges cél a hazai vállalatok támogatása. Az állam ugyanígy fogja segíteni a közmunkaprogramokat, melyek segíteni fogják a legszegényebb családok megélhetését, viszont olyan programokon fognak részt venni melyek nem nvelik a termelést, viszont növelik a fogyasztást. Ebben a tekintetben egy ciron New Dealre számíthatunk, nem fogjuk elkövetni 1929 hibáit.

John Stetton: A deficitet beszédében komoly gondnak mondta. Na, akkor nem értek valamit: hogy kívánja a kiadásokat csökkenteni, ha emeli a szociális juttatásokat, ha állami egészségügyet szervez?

Francis Underwood: Úgy hogy nem csökkentjük az adókat, viszont a szociális kiadások által anyagilag megerősödő családok növelni fogják a felvásárló erőt, melyek javítani fogják a cégek teljesítményét, új munkahelyeket adnak majd és nem utolsósorban az állam számára jövő jövedelmeket is növelni fogják. Persze én is így gondolom az anyagilag megerősödő családok, növelik a vásárlóerőt, ezáltal erősödik a gazdaság. A kezdeti időszakban számíthatunk kisebb deficitre, de ezt beinduló gazdaság felfogja számolni.

John Stetton: Az alelnökjelöltjéhez hasonlóan Ön is támogatja az oktatásban meglévő szegregációt?

Francis Underwood: Na, viszont tegnap én ebben nem értettem egyet az alelnökkel. Igen az én beszédemre reagálva, mert azt mondtam kiszorítjuk a szegregációt.

Edward Glover számos kérdésben masszívan déli nézeteket vall. Ugyan személyes véleménye lehet ebben a kérdésben, ÉN és a párt nem támogatjuk az oktatásban lévő szegregációt, de nem is nem támogatjuk a kisebbségi jogok növelését és azt, hogy a pozitív diszkrimináció bárhol is érvényesüljön. E mögé Edward Glover is beállt azzal, hogy elfogadta az alelnökségét. Ettől függetlenül tisztelem bátor véleményét.

A déli embereket biztosíthatom afelől, hogy valódi kompromisszumra került ebben a kérdésben sor és nem fogunk engedni a szélsőséges elképzeléseknek. Legfőképp gondolva itt a pozitív diszkriminációra.

John Stetton: Tehát akkor rögzítsük: személy szerint nem támogatja a szegregációt, bővítené a kisebbségi jogokat, de nem fogja kiterjeszteni azokat, és nem szüntetni meg a szegregációt?

Francis Underwood: Az oktatásban lévő szegregációt meg fogjuk szüntetni, ezen tekintetben növeljük a kisebbségek jogait, de egyéb tekintetben nem növeljük a jogokat. Ezen jogi engedményekre is legfőképp a nemzeti érdek figyelembe vételével került sor, hiszen a szegregáció szerintünk hátráltatja a megfelelő oktatási rendszert.

További jogokat azonban nem adunk. A szegregáció gazdaságilag is negatív, nem beszélve a belbiztonsági kérdéseket, a szociális ügyeket

John Stetton: Tehát akkor fehér és nem fehér gyerekek egy osztályba fognak járni, és ezt vállalja a déli szavazók előtt is?

Francis Underwood: Amennyiben van igény a fekete szülőktől erre akkor igen, de mi nem fogunk erőszakoskodni ebben a kérdésben. Megadjuk a lehetőséget, de valljuk meg, nagyon sok esetben nem is szegregáció ez. Maguk a fekete diákok nem akarnak járni fehér társaikkal. Megadjuk a lehetőséget de nem kényszerítünk senkit rá. Továbbra is fognak indulni egyöntetűen fekete vagy fehér osztályok amennyiben a helyiek így akarják. Mi csupán megadjuk a lehetőséget arra, hogy vegyes osztályok is alakulhassanak.

A demokrácia lényege, hogy ne vegyük el az egyének döntési jogát. Mi ezzel pont megadjuk azt.

John Stetton: De akkor Ön ebben azt képviseli, amit a Reform Párt, amely a megye hatáskörébe utalná ezt a kérdést. Van egy dolog, amiben egyetért George Taylorral?

Francis Underwood: Külpolitikailag is vannak kérdések melyekben egyetértünk. Szerintem nem feltétlen meglepő ez. Vannak ötletek, melyekkel egyet tudunk érteni. Viszont én sosem mondtam azt, hogy nem növelném bizonyos kérdésekben a megyék jogait, ez is a tárgyalások része lesz melyet majd a megyékkel folytatunk.

Azt viszont továbbra is garantálom, hogy radikális a kormányzat kellemetlen helyzetbe hozó autonómia megadásáról nem lesz szó.

John Stetton: A konvención Ön azt mondta, hogy a mostani lehetőségek éppen elegek, nem lesz jogkiterjesztés a megyékre nézve.

Francis Underwood: Azt mondtam, hogy egy erős államért fogunk küzdeni. Én nem azt mondtam, hogy nem egyezünk meg egy kérdésben sem. A párt programja se ezt mondja. Az állam úgy is lehet erős, ha tárgyal bizonyos kérdésekben a megyékkel, de a tárgyalás nem is azt jelenti, hogy feltétlen minden kérdésben engedni fogunk. Meghallgatjuk a megyék kívánságait, és ami nem veszélyezteti az erős központi kormányzatot, azokban a kérdésekben hajlandóak vagyunk jogkiterjesztésekre.

A Reform Párt szélsőséges mértékben kíván jogokat adni, mely az állam jó működése ellen való. Én sose mondtam olyat, hogy ne lehetnének szó változásokról, pusztán azt mondtam, hogy sok tekintetben kívánjuk megtartani a jelenlegi jogokat és bizonyos kérdésekben hajlandóak vagyunk tárgyalni.

John Stetton: Mr. Underwood, köszönöm, hogy eljött a műsorba!

Francis Underwood: Én is nagyon köszönöm a meghívást!

"Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Tisztelt PNK! Üdvözlök minden delegáltat, minden kedves honfitársamat ki valamely médiumon keresztül ma minket néz! Köszönöm nektek! Köszönöm nektek, hogy ma itt így állhatok előttetek! Köszönöm nektek hogy kimondhatom a következő szavakat: A legnagyobb örömmel és a legnagyobb felelősségtudattal melyet rámruháztatok, fogadom el az elnökjelöltséget! Csakis értetek, csakis Cironiáért!

(hatalmas ováció, vastaps)

Az előttem szóló Edward Glover rendkívüli ember. Voltak köztünk ugyan nézet különbségek, de úgy hiszem ez demokráciánk alapja. Nézetek és vélemények öszeütköztetése és ezen különböző nézetvilágból egy új és egységes létrehozása, melynek célja nemzetünk felemelése és a ciron polgárok jóléte. Garantálhatom, hogy csakis a Underwood/Glover páros lesz képes elhozni a Ciron álmot! Csakis A Progresszív Párt képes elhozni azt a liberális Cironiát, melyben minden embernek lesz hely, faji vagy vallási hovatartozástól függetlenül! Harcolni fogunk az egyenlőtlenségek ellen! Harcolni fogunk az egyszerű ciron emberek kizsákmányolása ellen, Bármit meg fogunk tenni Cironiáért!

(Under-Wood, Under-wood, Glo-Ver, Glo-ver)

Ma a Progresszív Párt egyik legnagyobb feladata, és egyben ez minden humanista, liberális gondolkodású ember feladata ma Cironiában... Küzdenünk kell a szakszervezetek jogaiért, küzdenünk kell a a gazdaság elsorvasztása ellen és küzdenünk kell egy erős és határozott államért! Mindazokért, melyek ellen a Reform Párt tenni kíván! 

(Így van!! Így van!)

Akarjátok, hogy megvonják tőletek a szociális kiadásokat?!

(Nem akarjuk!! Veled vagyunk Francis!!")

Akarjátok, hogy megvonják és elsorvasszák a szakszervezeteket, ezzel kizsákmányolják a ciron dolgozókat? Akarjátok, hogy terroristákat támogassunk és nyíltan elismerjünk?

(Neeem!)-zúg egységesen a tömeg

(Taylor elsorvasztja a nemzetet!!) -szól jó pár hang az estabhlisment-pártiaktól

Feladatunk az 1946-os elnökválasztáson Kedves Hölgyeim és Uraim az, hogy minden erőnkkel küzdjünk abban, amiben hiszünk. A Progresszív Párt a liberalizmus bástyája nemzetünkben, ne engedjük, hogy a szociális konzervatívak által befolyásolt elnöke legyne hazánknak! Mutassuk meg mire vagyunk képesek!

(Meg-tesszük! Meg-tesszük!)

El kell mondanom, hogy valóban mélységesen elszomorít a Reform Párt programja... Nekünk tényleg erre van szükségünk? Csökkenteni a szociális kiadásokat, növelni a szegények terheit, küzdeni pár kiváltságos gazdag ember érdekeiért? Míg Taylor a Reform Párt elnökjelöljte csak arról tud beszélni, hogy a középosztályt támogatja, addig nem veszi észre, hogy álcája milyen átlátszó is valóban... Adópolitikája csupán a gazdagokat fogja segíteni, megvonja a keményen dolgozó egyszerű ciron emberektől a megélhetést, beszűlíti a középosztály gazdasági mozgásterét, megöli a felvásárló erőt, tönkre fogja tenni a hazai piacokat és a mostaninál jóval nagyobb munkanélküliséggel fogja sújtani nemzetünket! A Cironia Works, melyet "mily" meglepő heves vehemenciával támad a Reform Párt jelöltjei, fogja elhozni azt a megoldást melyre minden ciron ember vágyik. Élinkíteni fogjuk a gazdaságot, mozgásteret hagyunk a gazdasági szereplőknek, nem vonjuk meg a szociális kiadásokat, új munkahelyeket fogunk teremteni és megőrizzük hazánk költségvetési egyensúlyát a mértékletes adópolitikánkkal!

(Így lesz! Hajrá Underwood! Hajrá Glover!)-skandálja a tömeg

(Taylor veszíteni fog)-szól rögtön utána

Tudják, Én hithű keresztény ember vagyok, én presbiteriánus, Glover barátom római katolikus, nem is ez a lényeg... Hanem az, hogy keresztény emberek vagyunk és minden tőlünk telhetőt megteszünk azért, hogy a keresztény erkölcsök szerint éljünk, még ha ez, valljuk is be, az egyik legnagyobb próbatételünk, mely tegyük szívünkre a kezünket... Nagyon keveseknek sikerül csak igazán. De törekszem és törekszünk arra... Vajon egy keresztény embernek tényleg terroristákkal kell-e lepaktálnia? A béke és a szeretet vallásának követőjeként nem hiszem, hogy egy merényletekért és civilek halálért felelős emberrel kéne együtt mutatkoznom avagy támogatom őt. Igen, itt David Ben Gurion-ról beszélek, aki nem más mint egy zsidó ember, aki megtélyedett útján... Az én elnökségem alatt a zsidó nép, mint barátjaként tekinthet majd Cironiára és hiszek benne, hogy a zsidó nép jogosan megérdemel egy hazát, egy nemzetet ahol biztonságban élhet, de nem a terror és nem a vér útján... Felelős politikusként úgy kell gondoljam, hogy csakis a britekkel és más nagyhatalmakkal való megegyezés útján lehet létrehozni a független Izrael államot és azt mindenben támogatni, függetlensége megőrzése végett. Viszont azt is garantálom, hogy ha elnökségem alatt David Ben Gurion hazánk területére lép, letartóztajuk és kiadjuk a brit hatóságoknak!

Nemcsak a felméréseket látva, nemcsak a vegytiszta statisztikai adatokat látva mondom azt, hogy meg fogjuk nyerni ezt a választást. Hiszek benne, hiszen olyan átható erőt érzek, mely engem is újult erővel és élettel tölt el. Együtt, veletek megőrizzük a Ciron Álmot! Együtt, veletek Bármit megteszünk Cironiáért!

(Bár-mit! Bár-mit!!)

Még egyszer köszönöm a hatalmas támogatásotokat! Még egyszer köszönöm és még egyszer mély tisztelettel fogadom el az elnökjelöltséget! Megerősítjük a liberalizmust, hazánkban! Nem engedjük a keményen dolgozó emberek kizsákmányolását! Harcolni fogunk a rasszizmus és a pozitív diszkirmináció ellen! Harcol fogunk egy jobb és szebb Cironiáért és megvalósítjuk nagy és közös álmunkat! Egy erős, keresztényi alapokon nyugvó, liberális nemzetet!

Bármit Cironiáért!

Isten Áldjon benneteket! Isten Áldjon minden Ciron embert! Isten Áldja Cironiát!

(hatalmas taps,ováció)-egységesen az egész tömeg

(Isten áldjon téged is Underwood!!) szól a párt déli irányvonalától

„Nem támogatom a progresszív párost, hiszen szemet huny a rasszizmus felett” – mondta el kérdésünkre a híres fekete polgárjogi aktivista. Szerinte Ed Glover „éppen azt az elfogadhatatlan déli szellemet képviseli most is, amely visszaállítaná a 18. századot a világban.” A konvención elmondott beszéde, és Frank Underwood „opportunista hozzáállása se segít sokat, hogy meggondoljam magam.”

Hasonlóan negatívan nyilatkozott George Taylorról és Francis Wrightról is. „George Taylor nézetei kezdetben igen megnyerőek voltak, de politikai okokból maga mellé vette Francis Wrightot, „aki az athensi eset kapcsán az elsők között utasította el, hogy Robert Hamilton rasszista indíttatásból hozott volna döntéseket a nyomozások kapcsán. Ez felháborító!”

Ugyanakkor hajlandó minden olyan képviselő-, szenátor- és kormányzójelölt mögé felsorakozni, aki a pártjával szemben, elítéli a rasszizmust, és haladó gondolatot fogalmaz meg a szegregáció ellen.

Az egyik edmundi reformpárti szenátorjelölt szerint, aki a kezdetektől támogatta George Taylort, felelőtlennek és ijesztőnek nevezte Ed Glovert, aki a jelöltséget elfogadó beszédében kitért arra, hogy David Ben-Gurion a Reform Párt konvencióján felszólalt, és akit tömeggyilkosnak aposztrofált: „Az oly egységesnek mondott Reform Párt a saját nemzeti konvencióján a tömeggyilkos Ben-Guriont szólaltatták meg, aki közvetlenül felelős emberek ezreinek haláláért.” A konzervatív politikus elmondta, hogy „ezt nem lehet másképpen értelmezni, minthogy Ed Glover átveszi a britek propagandáját, érzéketlen a zsidók szenvedései iránt, érzékelten Izrael létrehozásával kapcsolatban. A ciron választópolgár, aki szerint Izraelt létre kell hozni, nem szavazhat a progresszívakra, aki igazi keresztény, nem szavazhat az Underwood-Glover párosra.”

Azt is elmondta, hogy bár azt kívánják mutatni, hogy a Progresszív Párt egységes, a pénteki napon meglátszott, mennyire nem az. „A Progresszív Párt végtelekig megosztott politikai párt, még mi, teljesen egységesen sorakozunk fel George mögött, akit nem fog tudni Ed Glover a földbe döngölni.”

A Progresszív párt a legtöbb megyei delegáltja Underwood elnököt támogatta a Szombat esti konvención. Még a radikálisok is  Underwoodot támogatták, bár Weser elnökjelölt is radikális volt. Több Weser-párti is otthagyta a konvenciót. De ez nem rengette meg a Progresszívokat.

Leslie Telman: Köszönöm szépen! Most következzen az est fénypontja, A delegáltak megválasztják a Progresszív Párt elnökjelöltjét és alelnökjelöltjét. Átadom a szót David Colemannak, aki a szavazáson fog elnökölni.

David Coleman: Köszönöm! Akkor talán haladjunk sorban... Nem is fogok fecsegni, kezdődjön a mulatság! Kérdezem a Belfort megyei delegációt, hogy döntöttek?

Belforti delegációvezető: Tisztelt Elnök Úr! Mi, a kiváló Belfort megye lakói, ahol rengeteg híresség él, amely a második legnagyobb megye, a következőképpen döntött: Ed Gloverre 8 küldött voksolt, 33 fő tartózkodott, és 103 küldött voksolt Cironia következő elnökére, Frank Underwoodra!

David Coleman: Köszönöm, tehát Mr. Underwoodnak van eddig 103 szavazata. Következzen Burkhill megye, Önök hogy döntöttek?

Burkhilli delegációvezető: Tisztelt Elnök Úr! Mi, a negyedikként szavazó megye, ahonnan Frank Underwood is származik, és amelyik novemberben kék megye lesz, a következőképpen szavazott: Green Carter 1, Ed Glover 3, Elliot Weser 4 szavazatot kapott, 1 küldött tartózkodott, és 23 szavazatot kapott Cironia első és nagyszerű elnöke, Frank Underwood!

(tapsvihar)

David Coleman: Köszönöm, lejegyeztük. Még mindig fölényesen vezet Mr. Underwood - mily meglepő - . A harmadik megye következik, Clark.

Clarki delegációvezető: Tisztelt Elnök Úr! Clark megyéből jöttünk, egy bátor megyéből, amely ősszel a Progresszív Pártra szavaz! Hat küldött tartózkodott, hárman Elliot Weserre, ketten Ed Gloverre, 29 küldött pedig Cironia következő elnökére, Frank Underwoodra voksolt!

David Coleman: Szuper, köszönjük szépen, Mr. Underwood bizonyára hálás a támogatásért! (mosolyog) Kérdezem a Cook megyei delegátust, hogyan döntöttek?

Cooki delegációvezető: Kedves Elnök Úr! Cook megyében három küldött tartózkodott, két küldött Green Carterre, míg 51 küldött Cironia következő elnökére, Frank Underwoodra voksolt.

(Kane elégedetten tapsol)

David Coleman: Rendben, rögzítettük. Akkor a crowley-i delegátus elnökéhez fordulok, mi a határozatuk?

Crowley-i delegációvezető: Tisztelt Elnök Úr! Mi Cironia szívéből, a nagyszerű Crowleyból jövünk, ahol hárman Ed Gloverre, 61-en pedig Cironia következő elnökére, Frank Underwoodra szavaztak!

(ováció)

David Coleman: Nagyszerű! Végre egy megye, ahonnét nincs tartózkodás! Denfield jön, mi a küldöttek döntése?

Denfieldi delegációvezető: Tisztelt Elnök Úr! Mi Denfieldet képviseljük, az első előválasztás helyét, ahol mi, mormonok élünk. Elliot Weserre 8, Green Carterre 5, Ed Gloverre 3, míg Cironia következő elnökére, Frank Underwoodra 24 szavazat érkezett!

David Coleman: Köszönöm, jöjjön a következő! Az Eagle megyei delegáció hogyan határozott?

Eagle-i delegációvezető: Tisztelt Elnök Úr! A kicsi, mégis hatalmas Eagle megyéből jövünk, ahol Isten van a lakosokkal, ahol a keresztény erkölcs nagyon fontos. Éppen ezért fogunk nyerni! Nálunk mind a 64 küldött Cironia következő elnökére, Frank Underwoodra voksolt!

David Coleman: Ez ám az egységes döntés! Sokan példát vehetnének... Nos, pillanat, sok előttem a papír... Áh, igen, megvan, Edmund megye jön, elnézést! Nos, hogy döntöttek?

Edmundi delegációvezető: Tisztelt Elnök Úr! A nagyszerű Edmund megye jön, amely híres arról, hogy egy liberális megye, ahol a szabadságot tartjuk a legfontosabb értéknek. Nálunk 11 küldött tartózkodott, egy Ed Gloverre, 60 küldött Cironia új elnökére, Frank Underwoodra voksolt!

David Coleman: Köszönjük! Az ország egyik legnagyobb megyéje a következő. Mi Garfield megye döntése?

Garfieldi delegációvezető: Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót, és üdvözlöm a pártunk küldötteit és meghívottait Cironia legszebb városában, és legszebb megyéjében! 19 küldött tartózkodott, 109 küldött Cironia következő elnökére, Frank Underwoodra szavazott!

David Coleman: Jól van, fel lett írva, ez ám a lelkesség! (nevet) A grahami delegáció hogyan vélekedik, ki legyen a Ciron Köztársaság elnöke?

Grahami delegációvezető: Tisztelt Elnök Úr! A kiváló Graham delegációjából 22-en tartózkodtak, 92-en Cironia következő elnökére, Frank Underwoodra voksoltak!

David Coleman: Köszönöm! Déli megye jön, Greene küldöttsége hogy határozott?

(„Éljen Underwood!” - ováció)

Greene-i delegációvezető: Tisztelt Elnök Úr! Greene megye, amely fontosak érzi a megyék autonómiáját, ahol jó emberek élnek, ahol a dixie-t hallgatja mindenki, 40 delegátussal rendelkezik. Mind a 40 delegátus Cironia következő elnökét, Frank Underwoodot támogatja!

David Coleman: Ez tehát a második megye, amely teljes mértékben Underwood-párti. Köszönöm, most megadom a lehetőséget Jefferson megye delegációjának elnökének. Mi a döntésük?

Jeffersoni delegációvezető: Tisztelt Elnök Úr! A mi szabadságszerető megyénk, amely Jefferson elnökről kapta a nevét, hitet tesz a liberális értékek mellett, támogatja az oktatási szegregációt, és imádja Ed Glovert! 6 küldött Elliot Weserre, 8 küldött Ed Gloverre szavazott, 18 küldött Cironia következő elnökét, Frank Underwoodot támogatta!

David Coleman: Nyilván Mr. Glover hálás a támogatásért. Lassen jön. Parancsoljon, delegációvezető úr, Öné a szó!

Lasseni delegációvezető: Tisztelt Elnök Úr! A büszke Lassenben 3 szavazatot kapott Ed Glover, 6 szavazatot kapott Elliot Weser, 23 szavazatot kapott Cironia következő elnöke, Frank Underwood!

David Coleman: Már nincs sok hátra, jöjjön számszerint a tizennegyedik megye, Legrand. Hallgatjuk, hogy döntöttek?

Legrandi delegációvezető: Tisztelt Elnök Úr! A mi csodálatos megyénkben 2 küldött Ed Gloverre szavazott, míg Frank Underwoodra, Cironia következő elnökére 102-en!

David Coleman: Köszönöm szépen! Most felkérem Thomas Kane szenátorjelölt urat, hogy ismertesse a Madison megyei delegáció döntését!

Thomas Kane: Tisztelt Elnök úr! Szülőföldemen Madisonban eléggé megosztott szavazat született, Jórészt Glover-pártiak, de még így is a nagyszerű Underwood győzött. Elliot Weser - 8, Ed Glover - 10, Underwood - 22 szavazat

David Coleman: Nagyszerű, ez tényleg szorosabb az átlagnál. Most Monroe megye delegációjának szószólóját kérdezem. Monroe progresszív polgárai hogyan határoztak?

Monroe-i delegációvezető: Tisztelt Elnök Úr! Ahol minden elkezdődött, ahol a nemzet az első kaukuszát tartotta, figyelembe véve a szavazók döntését a következőképpen határoztak a küldöttek: Elliot Weser 10, Green Carter 6, 3 küldött tartózkodott, 1 küldött Ed Gloverre voksolt. Cironia következő elnöke, Frank Underwood, 20 szavazatot kapott!

David Coleman: Köszönöm! Akkor most az otthonom, és Mr. Glover otthona kerül sorra. Oakland megye vajon kit választott? (mosolyog)

Oaklandi delegációvezető: Tisztelt Elnök Úr! A nagyszerű Oakland megye következik, amely Frank Underwoodra fog szavazni, amely megye adja Cironia következő alelnökét, és ahol David Coleman lesz az egyik szenátorunk novembertől! Két küldött tartózkodott, 18 küldött Elliot Weserre, 19 küldött a kiváló alelnökre, Edre, 73-an Cironia következő elnökére, Frank Underwoodra szavaztak!

David Coleman: Köszönöm, igazán kedves! Így legyen! (nevet) Következzen az Osborne megyei delegáció. Nos?

Osborne-i delegációvezető: Tisztelt Elnök Úr! Nagyon keményen dolgozunk Osborne megyében, hogy megváltoztassuk azt a közhelyet, hogy mi piros megye lennénk. Ennek egyik jeleként 7 küldöttünk Ed Gloverre, 73 küldöttünk Cironia következő elnökére, Frank Underwoodra szavazott!

David Coleman: Köszönjük, Annabelle leendő szenátorasszonynak üzenem, hogy el ne aludjon, már látom, hogy kezd leborulni a feje. (nevetnek a küldöttek) Khhmm. Elnézést, szóval Annabelle asszony otthona a következő, a gyönyörű Pecksdale. Mi a határozatuk?

Pecksdale-i delegációvezető: Mélyen Tisztelt Elnök Úr! Cironia legszabadabb megyéje, ahol mindenki jól él, ahol a progresszívakat senki se győzheti le, ahol a következő alelnökünk született és nevelkedett, a következőképpen szavazott: Elliot Weser 1 szavazat, Ed Glover 38 szavazat, és 33 szavazatot kapott Cironia következő elnöke, Frank Underwood!

(„Munkát, kenyeret!” hallatszik az ablakon a nép skandálása)

David Coleman: Köszönöm! Az első Glover-győzelem, gratulálunk! Perry megye delegációvezetőjéhez fordulok, Ön következik!

Perry-i delegációvezető: Tisztelt Elnök Úr! A mi megyénkben 9 küldött tartózkodott, 31 küldött pedig Frank Underwoodra, a következő elnökre szavazott!

David Coleman: Köszönöm szépen! Peterson döntését is kíváncsian várjuk, parancsoljon delegációvezető úr!

Petersoni delegációvezető: Tisztelt Elnök Úr! A nagyszerű Peterson küldöttei közül mind a 64-en Cironia következő elnökére, Frank Underwoodra szavaztunk!

David Coleman: A harmadik egységes döntés született meg, köszönöm! A fővárosi delegáció vezetőjét kérdezem, Ridgefieldben milyenek az arányok?

Ridgefieldi delegációvezető: Tisztelt Elnök Úr! Ridgefield, az ország agya, küldöttei közül 4-en tartózkodtak, 20-an Frank Underwoodra, Cironia következő elnökére, szavaztak!

David Coleman: Köszönjük! Az utolsó előtti delegációvezetőt szólítom fel, méghozzá Union megyéből. Parancsoljon!

(a pártagok között enyhe vita bontakozott ki a Weser-Underwood táborok között)

David Coleman: Nyugalom, küldött-társaim, ez nem a vita helye! Megvannak annak a keretei is, de ne itt, kérem! A Weser-tábor nyugodjon meg! Inkább a kampányban hangoskodtak volna, ne itt bomlasszák a pártegységet, mindannyian elfáradtunk kicsit.

(Bekiabálások: „Tisztelt elnök úr, a párt nem egységes kérem, vegye figyelembe a Weser-pártiak nagyon csalódottak!”

David Coleman: Kérem, maradjanak csendben, a szó az Union megyei delegációvezetőé!

Unioni delegációvezető: Tisztelt Elnök Úr! Az ország legnépesebb megyéje, a csodálatos Silver Cityvel egyetemben azért harcol, hogy legyőzzük, hazai terepen verjük meg George Taylort! Ha beszélhetek, elmondom, hogy szavaztunk! 46 küldött tartózkodott, 114 küldött Frank Underwoodra, Cironia következő elnökére szavazott!

 (a Weser-pártiak csendben fújolnak)

David Coleman: Köszönöm! Most pedig Cironia egyik déli bástyája, Walker megye zárja a sort. Megadom a szót a helyi delegációvezetőnek!

Walkeri delegációvezető: Kedves Elnök Úr! Déli bástya, erős vár! Ezt még Francis Wright se veszi be! 11 küldött a tiszteletre méltó Ed Gloverre szavazott, 45 küldött Cironia következő elnökére, Frank Underwoodra szavazott!

(a Weser-tábor elhagyja az épületet és valószínű a pártot is)

(Éljen Underwood - skandálja a tömeg)

David Coleman: Köszönöm a türelmet és a figyelmet! Kimondom a konvenció határozatát: Green Cartel 14, Ed Glover 119, Elliot Weser 137 szavazatot kapott a delegációktól, 159 küldött tartózkodott, és 1221 szavazattal megválasztottuk a Progresszív Párt elnökjelöltjének Frank Underwoodot, Cironia következő elnökét! Most pedig arra kérem Önöket, hogy közfelkiáltással szavazzanak: Elfogadják alelnökjelöltnek Edward Glovert?

IGEN! IGEN! IGEN! IGEN! NEM! NEM! (hallatszik a radikálisok felől)

Megállapítom, hogy a konvenció elfogadta alelnökjelöltnek Ed Glovert! Köszönöm a türelmüket!

Leslie Telman: Köszönöm a segítségét! Most pedig engedjék meg, hogy színpadra szólítsam Cironia következő alelnökét, Ed Glovert!

Edward Glover: Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Kedves PNK! Szeretettel és tisztelettel köszönöm minden támogatómnak, hogy egyáltalán azt lehetővé tettétek, hogy most itt álljak, még akkor is, hogyha a Ciron Köztársaságnak nem is én leszek a következő elnöke. Frank Underwood támogatottsága - legalábbis az elektorok létszámát tekintve – többszöröse az enyémnek, meg is érdemli a győzelmet. Sok mindenben nem értettünk egyet, ez tény, de kit érdekel?! Gratulálok neki a győzelemhez!

(tapsvihar)

Az emberi faj változatos, mindannyian másként gondolkodunk, hiszen egyéniségek vagyunk, a véleménykülönbségek kialakulása természetesek egy ekkora párton belül. A sokszínűség nem gyengévé, sokkalta inkább erősebbé, egységesebbé és toleránsabbá teszi a progresszíveket ebben a nagycsaládban. A konfliktusokat annak rendje és módja szerint kell kezelni, én nyitott vagyok bármiféle konszenzusra.

Ahogy egyre inkább megismertem Mr. Underwoodot, úgy egyre inkább tiszteltem – s tisztelem ma is -  munkásságát, együtt, közös erővel fel fogjuk virágoztatni Cironiát! Mi, progresszívek jelentjük a fejlődést, csak mi képviseljük a társadalom minden tagját, a földtelen paraszttól kezdve a gyári munkáson át a vállalkozókig. Az oly egységesnek mondott Reform Párt a saját nemzeti konvencióján a tömeggyilkos Ben-Guriont szólaltatták meg, aki közvetlenül felelős emberek ezreinek haláláért.

Ennek az embernek a tevékenysége izraeli ártatlanok halálát okozta, ne felejtsük! Ezzel szemben nálunk, a mi konvenciónkon csak olyan emberek vannak jelen, akik vállalhatóan, a ciron emberekért dolgoznak, itt vannak a szakszervezetek fontosabb vezetői, a munkásság képviselői, polgárok, demokraták, hazafiak és még sorolhatnám…Hogy mit akarok ebből kihozni? Azt, hogy ha félretesszük személyes sérelmeinket – mától én ezt teszem -, és egymást segítve, egységesen és tisztességesen kampányolunk a közös elnökjelölt mellett, a reformisták labdába se fognak rúgni! A nép többsége velünk van!

Végezetül szeretném megköszönni Frank Underwood nemes gesztusát, hogy engem kért fel alelnökének, köszönettel elfogadom az alelnökjelöltséget, és arra kérem minden szimpatizánsomat, hogy támogassák teljes szívükből a Ciron Köztársaság első elnökét, Francis Underwoodot! Előre a győzelemért, győzzön az igazság! Köszönöm!

(a küldöttek felállva tapsolnak)

(taps az Underwood küldöttektől, a párt balszárnya "jogot a kisebbségeknek" szlogent skandálja, de elnyomják őket")

Leslie Telman: Köszönöm, hogy Önökkel tölthettem ezt az estét, remélem, holnap is itt leszek, én igen! Holnap folytatjuk, jó éjszakát!

 (Éljen Glover alelnökjelölt!)

 (a párttagok sorra távoznak az épületből)

Leslie Telman: Jó estét, Columbia! Leslie Telman vagyok, remélem, felismernek! Engem kért fel a párt, hogy moderáljam a konvenció két estéjét. Köszöntök minden delegátust! Először megadnám a szót Thomas Kane-nek, akit a madisoni szenátori előválasztáson a progresszív választók megválasztottak az egyik szenátorjelöltnek. Ő tartja meg az este első beszédét.

Thomas Kane: Tisztelt Konvenció! Először is szeretnék gratulálni az elnökjelöltünknek, Francis Underwood -nak. Gratulálok Frank! Jobbulást! A választók Franket jelölték indulónak, amit én teljes mértékben támogatok. Én radikális irányzatot képviselek, de a liberálisok irányvonalát is nagymértékben tiszteletben tartom.

Remélem, a progresszív párt győzedelmeskedik, és minden akaratunk érvényesül Cironiában. Egy fejlődőképes, önfenntartó államot hozunk létre. Kiszorítjuk a korrupciót, és biztosítjuk a munkásosztály jólétét. Nem engedjük, hogy nagyvállalatok irányítsák az országunkat. Átvesszük az irányítást az oktatás és az egészségügy felett.

Kiszorítjuk a szegregációt. Javítjuk a tömegközlekedést. Minden embernek munkát és jólétet biztosítunk. Csökkentjük a szegénységet, és az emberek kiadásait. Francis Underwood elnök eme feladatokra méltó és alkalmas. Csak a Progresszív Párt képes jó irányba terelni az ország fejlődését.

(éljen Underwood elnök)

Szerény személyem Madison megyében indulok szenátorként és remélem, ehhez minden támogatást megkapok, mert csak így tudom Underwood elnököt teljes vállszélességgel támogatni.

(tapsolnak Elliot Weser küldöttei, ováció)

Köszönöm, köszönöm! (meghajlás)

Az elnökünk mindenben számíthat rám és remélem, párttársaim ugyanígy gondolják. Éljen Cirónia, Éljen a progresszív párt, Éljen az Elnökünk.

Köszönöm!

 ("Éljen a szegregáció!" "Nem kell kiszorítani! "- ilyen és ehhez hasonló bekiabálások a pecksdale-i küldöttség soraiból)

(hatalmas ováció)

Köszönöm a figyelmet!

 (vissza, vissza, vissza!)

 (Éljen Underwood)

Leslie Telman: Köszönöm szépen! A felmérések alapján úgy tűnik, hogy Oakland lesz az egyik csatatérmegye, ahol keményen kell a Progresszív Pártnak dolgoznia. Ezért most következzen David Coleman, az egyik oaklandi szenátorjelölt!

David Coleman: Kedves Barátaim! Tisztelt egybegyűlt progresszívek! E történelmi jelentőségű napon komoly döntést hozunk. Ennek ellenére mégis azt tudom mondani, ezt hívják előre lefutott meccsnek, nyilvánvaló, hogy ki fog győzni. (mosolyog) Frank Underwood és Ed Glover két olyan ember, akik nélkül ez a politikai közösség szegényebb lenne.

Most, hogy ez a két ember minden jel szerint összefog, legyőzhetetlen párost képeznek. Oakland megyében mindketten nagy népszerűségnek örvendenek, ottani szenátor-jelöltként volt némi rálátásom a helyi progresszív ér reformpárti kampányra, ennek tudatában ki merem jelenteni, hogy a mai napon egységesülő Progresszív Párt földbe döngöli George Taylort!

Az ellenfelet nem saját berkeinken belül kell keresni, hanem a populista és vállalhatatlan politikát folytató Reform Pártban, amely választási győzelme esetén a nemzetet szétzüllesztené, a keményen dolgozó kisembereket kizsákmányolná, a gazdasági anarchizmus programjával pedig kiszipolyoznák az országot, s feltétel nélkül kiszolgálnák azt a nagytőke hatalmának! Szerintem a többségünk hisz az Underwood-Glover együttműködésben, a kételkedők pedig kétségtelenül meg fognak győződni igazunkról, szerintünk ugyanis a mai nap arról szól, hogy lerakjuk a Fejlődő Cironia alapkövét! Köszönöm a szót!

 (Ed-ward, Ed-ward, skandálja a tömeg)

 (Under-wood, Under-wood)

 (Éljen a Progresszív Párt!)

Leslie Telman: Köszönöm, Annabelle Turner következik Pecksdale-ből, aki szintén szenátorjelöltként indul.

(Anna-belle, Anna-belle.....)

Annabelle Turner: Köszönöm a szót! Tisztelt jelenlévők! Tisztelt progresszív közösség! Pecksdale megye progresszív szenátor-jelöltként kértem szót a mai napra, mindenek előtt tisztázni szeretném azok előtt, akik esetleg nem tudják, korábban a Glover Team-et erősítettem. Mr. Glovert kitűnően ismerem, egy ideig közeli kapcsolatban voltunk, de ez most mellékes...

(tapsvihar)

Azért vagyok itt, hogy a pecksdale-i emberek nevében beszéljek, s őket képviseljem. Azokhoz szeretnék szólni, akik Mr. Glover politikája miatt most csalódottak, vagy meg sem jelentek a konvención. Biztosítom Önöket arról, hogy leendő Alelnökünkkel kapcsolatban tévednek, s ha nem is osztják véleményét mondjuk a kisebbségpolitikával kapcsolatban, azt nem tagadhatják, hogy emberek tízezrei egyetértenek Mr. Gloverrel.

Sokféle vélemény, sokféle álláspont létezik a pártban, de ezeken túl kell lépni! Le lehet ülni beszélgetni, esetleg vitatkozni, s létezik konszenzusos megoldás is. Erről szól a demokrácia. Én nem azt kérem Önöktől, hogy változtassák meg véleményüket, vagy hogy értsenek velem egyet bizonyos kérdésekben. Nem, én annyit kérek, hogy legyenek nyitottak mások véleménye iránt is, legyenek befogadóak és széles látókörűek!

Támogassák a jelenleg esélyes felállást, támogassák az egységes Progresszív Párt képét! Köszönöm a megtisztelő figyelmet!

(tapsvihar, ováció)

 (Du Blois, Du Blois, ide is kell az NAACP! - skandálják pár százan)

 (Egységes pártot! Egységes pártot!)

(munkát-kenyeret skandálja a nép a konferencia terem előtt)

Leslie Telman: Most egy olyan előadó következik, aki nem politikus, de nagy hatással rendelkezik, aki a munkások érdekképviseletét vállalta fel. Következzen Phil Mallicon!

(„egységes párt=korrupció” táblák jelentek meg)

(munkát-kenyeret)

Phil Mallicon: Köszönöm a meghívást, megtiszteltetés, hogy itt lehetek a Progresszív Nemzeti Konvención! Kicsit elszomorodtam, amikor kiderült néhány hete, hogy Mr. Edward Glover minden bizonnyal alulmarad az elnökjelöltségért zajló küzdelemben, akkor jó néhány napig borúsan láttam a jövőt. Ed Gloverben láttam a ciron munkásság és a szakszervezetek védelmének szándékát, ezért most örülök annak, hogy valószínűleg ő lesz az alelnök.

A közelmúltban egyeztettem progresszív politikusokkal, több alkalommal tárgyaltam Ed Gloverrel is, ma már azt tudom mondani Önöknek, hogy Frank Underwood tökéletes elnökjelölt! Programja – bár megfontoltabb és mérsékeltebb, mint Mr. Gloveré – hozzá fog járulni a munkásság védelméhez és a szakszervezetek érdekeinek méltó képviseletéhez.

(Éljen, Phil!)

Alelnök úrtól – remélem nem bánja, hogy így nevezem, kicsit elébe megyek a dolgoknak (nevet) – azt ígéretet kaptam, hogy személyesen fogja garantálni a szakszervezetek bevonását a kormányzati munkába, és véleményünket mindig ki fogja kérni szakpolitikai kérdésekben. A Ciron Szakszervezetek Tömörülése tehát beáll Francis Underwood mögé. A haza, a szegények és a tisztességes, kétkezi munkából élő polgárok nevében minden embert arra kérek, hogy akár csak lélekben is, de támogassa Mr. Underwood elnökjelöltet! Köszönöm a lehetőséget!

(hatalmas taps és ováció)

(Kane felállva tapsol)

(Éljen Underwood elnök!)

A Progresszív Párt várható jelöltje országosan a szavazatok 40 százalékát szerezné meg, ha ma lennének a választások, George Taylorra 38 százalék szavazna, további 22 százalék még bizonytalan. Ez derül ki a lapunk felkérése készített felmérésből, amelyet június 28. és július 3. között készített el az Ipsos közvélemény-kutató cég. A hibahatár 5 százalék.

Úgy tűnik, hogy a korábban, egy hónapja készített felmérésekhez képest sikeresen kezdtek hozzá pártjuk egyesítéséhez, és sikerült sok, addig bizonytalan magszavazót megnyerni, hiszen akkor még 29-27 százalékra vezetett Underwood. Ez mindkét jelöltnek fontos eredmény, de azt is mutatja, hogy nagyon kiélezett választás lesz novemberben.

Megyékre lebontva az látszik, hogy Taylor biztosan szerezne 77 elektort, míg Underwood 45-öt. Az is látszik, hogy Glover alelnökjelöltté választásával sikerült megszilárdítania a párt bázisát adó dél progresszívak és a kékgallérosok támogatását, viszont Taylor nem profitált túlságosan Francis Wright alelnökjelöltségéből, hacsak azt nem, hogy Walkerben teljesen döntetlen az állás.

További rossz hír Taylornak, hogy amíg a piros megyékben (Osborne, Denfield, Peterson, Cook, Legrand, Edmund, Madison) hibahatáron kívül vezet, átlagosan 7 százalékpontos előnnyel, és személyes támogatottságának köszönhetően Uniont, az egyik billegő és legnagyobb megyét, 13 százalékponttal hozzá, addig a többi „csatatérmegyében”, ha kicsivel is, de Underwood vezet, aki mellette magabiztosan hozza a kék megyéket is. További rossz hír lehet a Reform Párt jelöltjének, hogy a biztosan progresszív megyékben nagyobb különbséggel vezet Frank Underwood, mint ahogy Mr. Taylor a piros megyékben. Ha ez lenne a végeredmény, akkor Frank Underwood 119, George Taylor 77 elektort szerezne, Walker 7 elektorát nem lehet hova sorolni, de így is könnyedén meglenne a 102 elektora a Progresszív Pártnak.

Mégis, épp ez az, ami rámutat, hogy Underwood is nagyon nehéz helyzetben van. „Ahhoz, hogy Frank Underwood lehessen Cironia első elnöke, és mivel Union megszerzése nagyon nehéz feladatnak tűnik most, meg kell nyernie minden nagy csatatérmegyét, így Belfortot, Oaklandet és Garfieldet.” – zárja a kutatás.

A progresszív párt országos küldöttsége, nagy fölénnyel megválasztotta Underwood elnök jelöltet, hivatalos indulóként. Az alelnök jelölt Ed Glover másodikként futott be. Holnap a második nappal folytatjuk.

Progresszív média ügynökség.

A kétnapos rendezvényt berekesztették, miután sikeresen megválasztották a párt elnök- és alelnökjelöltjét, és elfogadták a Reform Párt hosszú távú, négyéves politikai programját. A két nap folyamán nagyon sok felszólaló volt, voltak, akik a delegátusokként kértek szót, és beszéltek a párt legfontosabb személyiségei, akiket George Taylor csapata kért fel. Voltak közöttük olyanok, akik a jövőben politikai pályára kívánnak lépni, és voltak olyan személyek is, akik közéleti személyiségként vettek részt a konvención, és intéztek beszédet a delegációkhoz.

A rendezvény első napjának felszólalásait a Taylorhoz közelálló Carl Johnson nyitotta meg Burkhillből, akik elsők között támogatták Taylor megválasztását. Beszédében kiállt a Taylor-Wright páros mellett, erre szólította fel a támogatóit, és minden bizonnyal azt akarták elérni, hogy a keményvonalas konzervatív Francis Wright ellenére is támogassa az elnökjelöltet a párt balszárnya. Véleménye szerint az ország jobb lesz, ha George Taylor lesz az elnök: „Egy olyan országot fognak majd együtt, és a Kongresszussal együtt építeni, melyben mindenki tisztességes fizetésből tud megélni, ha dolgozni akar. Egy olyan országot, ahol stabil gazdaság épül ki, ahol minden gyerek megfelelő oktatásban részesül, hogy itthon és bárhol a világban boldogulni tud, ha akar.”

Fontos momentum volt, amikor David Ben-Gurion, a szabad és szuverén Izraelért küzdő politikus lépett a pódiumra, hogy nyilvánosan is kifejezze támogatását George Taylor irányába, és Izrael mellett Cironia függetlenségéről is beszéljen. „Izrael egyértelmű szövetségesének tartja Cironiát és ezen belül is úgy gondolja, hogy a cironiai lakosok legmegfelelőbb képviselője George Taylor.” Jack Porter, a westvale-i konzervatív bankárokat és üzletembereket tömörítő „Klub a Deficit Ellen” titkára következett, aki George Taylor gazdasági terveit méltatta, szerinte Mr. Taylor programja kihúzhatja a gazdasági válságból az országot.

Ekkor következett az este egyik legfontosabb beszéde, amelyet Ann Taylor tartott, és aki férje elhivatottságáról és személyiségéről beszélt. Jó apának, szerető férjnek és igazi harcosnak titulálta, aki nem félt Thomas Deweyval (akit a ciron konzervatívok nagyon tisztelnek) felvenni a harcot a new yorki maffia ellen. „Harcolna a nemzetért, harcolna az országért, harcolna a családokért, harcolna a munkásokért. Felelősséget érez az emberek felé, felelősséget vállal a döntéseiért, persze ő is csak ember, és nagyon sokszor tépelődik.” Beszédében egyszerű embernek állította be, aki ugyanakkor nagyon lelkiismeretes.

A szavazás után már Francis Wright alelnökjelölt lett az este sztárja, főszereplője, és három, kevésbé emlékezetes, beszéd után megtartotta a jelöltsége elfogadó beszédét, amit mindenki nagyon várt, hiszen egy nagyon karizmatikus politikusról van szó. Beszédében ugyanakkor igen visszafogott volt, viszonylag rövidre is sikeredett, és igen békés volt, nem kritizálta a Progresszív Párt jelöltjeit sem: „Úgy gondolom, hogy a Progresszív Pártban is remek emberek ülnek, azonban az esedékes elnök és alelnökjelöltjük még nincs felkészülve erre a nemes feladatra.” Meghatározta a legfontosabb, és azt is kiemelte, hogy az általa képviselt programból is vett a Reform Párt, így pár kérdésben jobbra tolódott: „Itt az idő, hogy megerősítsük a piacgazdaságot, és növekvő pályára állítsuk az egész nemzetgazdaságunkat kapitalista alapon! Itt az idő, hogy garantáljuk az emberek szabadságát, biztonságát és megélhetését! Itt az idő, hogy felálljunk a világpolitika színpadára, segítsük a jogállamiság és a demokrácia terjedését, azért, hogy egy jobb és biztonságosabb világon élhessünk! Itt az idő, hogy egy olyan modern, ütőképes és bármilyen támadást kivédő, valamint ha kell, megelőző csapásra képes hadsereget hozzunk létre, amely minden ember biztonságát garantálja, legyen itthon, vagy bárhol a nagyvilágban! (…) Mindemellett kiemelt fontos ígéretem volt, hogy a kommunizmus terjedését minden eszközzel meg kell akadályozni, tehát létre kell hoznunk a világ egyik legerősebb és legmodernebb nemzetbiztonsági és titkosszolgálati rendszerét!”

A szombati napon Thomas Elliot burkhilli személyiség beszélt, aki pár napig esélyes alelnökjelölt is volt. Beszédében George Taylor támogatására szólította fel a küldötteket, és úgy véli, hogy ha Taylor költözik be a Chief Hillbe. „Hiszem azt, hogy George egy olyan ember, aki államférfivé válhat, és hiszem azt, hogy egy olyan országban élhetünk, ahol mindenkinek meg lesz az esélye, hogy olyan államférfivá váljon, mint amilyen ő lesz.”

Az utolsó beszéd volt a leginkább várt felszólalás, hiszen azt George Taylor elnökjelölt tartotta. Taylor a korábban megszokottól eltérően igen energikus volt, ilyen beszédet az előválasztás alatt nem tartott, ahol általában csak vázlatból beszélt, most előre megírt beszéddel készült, érzékeltetve az esemény fontosságát. „Azért állok most itt, hogy bebizonyítsam nektek, képes vagyok Cironia jobbá tételére, és büszkeséggel tölt el, hogy ezt ti is így gondoltátok az előválasztás során, és így gondoltátok, amikor felajánlottátok a párt elnökjelöltségét, amelyet nagy örömmel elfogadok.”

Beszéde elején megköszönte a családja támogatását, köszöntette az alelnökjelöltjét, és imádkozott a nemrég elhunyt Mason Warding lelki üdvéért. „Ha már küzdelemről volt szó, arra kérlek Benneteket, imádkozzunk Mason Warding lelki üdvéért, mert hiszem, hogy most onnan fentről minket figyel, és szorít értünk.”

A beszéde első részében a Cironiát sújtó gondokról beszélt, amelyek kihatnak a hétköznapi életre is. „Cironia jelenleg válságos helyzetben van. Gazdasági válságot él meg, munkahelyek szűnnek meg egyik napról a másikra, senki se tudja mikor, és hogy fogjuk véghez vinni a teljes függetlenedésünket, mindenki tanácstalan.” De George Taylor állítása készen áll az ország konszolidálására, és programjával képes lesz az országot új irányba állítani. Beszédében kifejtette, hogy az a legnagyobb gond, hogy a második világháború után veszélybe került a „mindennapok biztonsága”, amelyet az ő és a Reform Párt vezetésével lehet csak visszaállítani. Három dolgot jelölt meg, amely mentén az országot stabilizálni lehet. Legfontosabbnak a gazdaság helyreállítása, amelyet az általa ismertetett programmal lehet. A második az erős hadsereg és a következetes külpolitika, amely során ígéretet is tett a közönség hangos tetszésnyilvánítására: „Ha én leszek Cironia elnöke, mindent megteszek azért, ami csak lehetséges, hogy Izrael állam létrejöhessen, és megszabadulva a nagyhatalmak béklyójától, önálló életet élhessen! Ezt vállalom! Ezt követeli meg a keresztény erkölcs, és ezt követeli meg az igazságérzetem.” Fontosnak nevezete az Egyesült Államok szövetségét, és úgy ítélte meg, hogy bővíteni kell a kört a nyugati tömbbel, és harcolni kell a bolsevizmus ellen, habár szerinte Cironiában nincsenek alvó ügynökök: „nem fogok keresztes hadjáratot indítani ciron állampolgárok ellen, nem fogok esténként az ágyam alá nézni, hogy ügynököket keressek. Hiszem, hogy a ciron polgárok hazafiak, és abban is hiszek, hogy mindenki olyan értékekben, olyan politikai programban gondolkodik, amilyenben csak szeretne, amíg nem korlátoz másokat.” A harmadik összetevő pedig a nemzeti egység, és meghívta ehhez a progresszív és a független szavazókat, akik, ha elfogadják a fenti célokat, rá kell szavazniuk novemberben.

Korábbi temperamentumától eltérően sikeresen mozgatta a tömeget, többször ovációban törtek ki a delegáltak, és volt olyan is, amikor kérte a közönség hangos véleményének a kinyilvánítását, főleg akkor, amikor Frank Underwoodot kritizálta: „A Cironia Works nem más, mint jól hangzó ígéretek egymás mellé helyezése, amelyhez hozzátartozik még a piac korlátozása, ahogy ők hívják, szabályozása. Az általuk felvetett program nem életképes alternatívája annak a tervnek, amelyet mi képviselünk.” vagy „Emlékeztek, mit mondott Frank Underwood, és mit mondott Ed Glover David Ben-Gurionnal kapcsolatban? Hogy nem szabadságharcos, és ki kell adni Londonnak. Szörnyű, nem?” – erre a tömeg hangosan skandálta, hogy „szörnyű!”.

Az emlékezetes beszéde és a politikai trendnek megfelelően, hogy sikerült egységesíteni a Reform Pártot és az ahhoz közelálló személyiségeket és mozgalmakat, valószínűleg erősödni fog a mérésekben, a legutolsók alapján két százalékponttal vezet Frank Underwood George Taylor előtt.

Elliot Weser és Frank Underwood küldöttei közül többen lázadni akarnak, mivel nem fogadják el, hogy a polgári jogok kiterjesztése ellen keményen fellépő Ed Glover legyen Underwood társa. A párt jobbszárnyához köthető, jelentős támogatottsággal bíró Glover ugyanakkor fontos szereplője lesz az egész konvenciónak, hiszen ő hozhatja a párt számára a kékgalléros fehér szavazatokat, a szakszervezetek támogatását és négy déli megye elektorait, méghozzá huszonötöt.

Lapunk információi szerint legalább 80-100 fő lázad Underwood delegáltjai közül, akik nem szavaznak a győztes elnökjelöltre, hanem várhatóan tartózkodni fognak, de nem lehet kizárni a nyílt lázadást sem. Főként nagyobb, liberális megyékből várható tiltakozás, és akár egy ilyen akció veszélybe sodorhatja a pártegységet, miközben a Reform Párt sikeresen zárta a sorait.

Underwood kampánycsapatát is megkérdeztük, akik nem tudnak ilyen tervről, de mint írják, mindenkinek jogában áll kinyilvánítani a véleményét, de „az Underwood-Glover páros egy nemzetért tettre kész párosítás lesz, melyet egy egységes és erős párt fog támogatni.”

Ed Glover titkársága kemény választ adott a kérdésünkre: „Nem kívánok az ilyen aljas provokációkkal és performanszokkal törődni, ezeket az embereket manipulálják. Egyszerűen nem értem, hogy miért ilyen könnyű befolyásolni egyeseket. Akik szerint én korlátoznám a polgárjogokat, azok hazudnak. Pont. Csupán a pozitív diszkriminációt ellenzem, mert szerintem a többségi társadalom tagjai nem alávalóbbak, mint a kisebbségiek, akiknek igenis alkalmazkodniuk kell a többséghez! Arra kérek mindenkit, hogy informálódjon, mielőtt valami ostobaságot művel!”

Adam Miller: Jó estét, Dover! Folytatjuk az estét a meghívott vendégeinkkel! Most Thomas Elliotot kérem fel, hogy mondja el a konvenciós beszédét Burkhillből!

Thomas Elliot: Köszönöm szépen! Jó estét kívánok mindenkinek! Mit is mondhatnék egy nagyszerű nap után. Én nem vagyok olyan karizmatikus, mint George, vagy Francis, és nem vagyok olyan fiatal sem már. (nevet) Én csak egy nyugdíjas tanár vagyok.

De mégis valamiért ott voltam azok között, akiket érdemesnek találtak, hogy alelnök lehessen, és azok között, akiket felkértek az itteni beszédre. Hogy miért? Nem tudhatom biztosan, de van egy sejtésem: a tapasztalatom, az elhivatottságom, és a szaktudásom miatt. Elhivatott vagyok a párt felé, és elhivatott vagyok George Taylor felé. Hogy mért? Mert hiszem, hogy George Taylor egy virágzó országot építhet a párt támogatásával. Hiszem azt, hogy George egy olyan ember, aki államférfivé válhat, és hiszem azt, hogy egy olyan országban élhetünk, ahol mindenkinek meg lesz az esélye, hogy olyan államférfivá váljon, mint amilyen Ő lesz.

 (hatalmas taps és ováció)

 (az unioni és a burkhilli delegáltak ünnepelnek)

Hogy miért támogatom George Taylor? Mert magamat látom benne: fiatal kora ellenére sokat látott tapasztalatot, és elhivatottságot. Elhivatottságot az párt, az emberek és Cironia iránt. Egy olyan embert látok benne, aki képes minket kivezetni a fénybe, és aki egy olyan országot épít, amely képes a fényben maradni.

És kérek mindenkit, hogy támogassa ebben a harcban. Mert, hogy harc lesz. Egyrészt az elnökjelölt versenyben, de utáni is harc lesz, mert egy újszülöttnek mindig harcolni kell, hogy kivívja helyét az országban. Segítsük együtt a harcban George Taylort, az államférfit, hogy újszülött országunk a fényre érjen, talpra álljon, és ott kivívja méltó helyét.

 (nagy taps a delegáltak részéről)

Éljen George Taylor, hogy éljen Cironia! Köszönöm a figyelmet!

 (taps és ováció)

Adam Miller: Egy olyan embernek adom most meg a szót, aki harcolt a szabadságért az első és a második világháborúban is, és úgy gondolja, hogy a veteránoknak is véleményt kell nyilvánítania az elnökjelöltek kérdésében. Következzen Alfred Mountain, az Egyesült Államok hadseregének nyugalmazott ezredese!

Alfred Mountain: Tisztelt Konvenció! Ma azon háborús hősök nevében is vagyok itt, akik velünk lehetnek és azokéban is, akik már nem. Szomorú bejelentéssel kezdeném beszédemet. Mason H. Warding idáig kórházban feküdt, megtiltotta, hogy bármit is nyilvánosságra hozzunk, szégyellte, hogy beteg. A tegnapi napon 11 órakor azonban elhunyt. Utolsó levelében azt írta: ,,Taylor jobb, mint alelnök." Sosem tenném meg, hogy hazám történelmének legvitézebb harcosának ellentmondjak. Amit mondott, azt mindig komoly azt mindig komolyan gondolta. Szerette az országot és ezért hagyja Mr. Taylorra. Ha ő lesz az elnök, talán még Mr. Warding is mosolyra adja száját. A Veterán Liga ennek szellemében támogatja George Taylort. Isten nyugosztaljon, Tábornok!

Adam Miller: Köszönjük, ezredes! Most pedig megadom a szót Tom Kane-nek!

Tom Kane: Tisztelt Egybegyűltek! 65 évet éltem le egy olyan országban, melynek inkompetens vezetői voltak. Ennek ellenére is felépítettem egy csodás farmot és egy csodás családot hagyok az utókorra. Azonban még nem álltam le. Egy olyan országot szeretnék az utókorra hagyni, ami élhető. Erre nincs jobb megoldás, mint George Taylor elnöksége és Francis Wright alelnöksége! Gratulálok, Mr. Taylor, remélem, hogy támogat majd a kormányzóságért folyó versenyben. Igaz barátot ismertem meg!

Adam Miller: Most pedig következzen az este fénypontja, köszöntsünk nagy tapssal Cironia első elnökét, George Taylort!

(taps és ováció: "TAYLOR! TAYLOR!")

George Taylor: Hello, Dover!

Köszönöm, köszönöm! Remélem, még bírjátok szusszal. Bírjátok?

 ("BÍRJUK! BÍRJUK!")

Nem hallom!

 ("BÍRJUUUUUUK!" BÍRJUUUK!)

Köszönöm! Hatalmas megtiszteltetés itt állni, előttetek, nagy büszkeséggel tölt el engem. Köszönöm szépen Ann tegnap gyönyörű szavait, nagyszerű társam az életben, és a két fiam is, akiket mindennél jobban szeretek, higgyétek el nekem, hogy nincs nálam szerencsésebb fickó ezen a világon! Itt van édesanyám is, aki a feleségem mellett a második legfontosabb nő az életemben. A családom mindig fontos szerepet töltött be az életemben, energiát adnak a legfontosabb akadályok legyőzéséhez, és ez most sincs másképpen.

Ha már küzdelemről volt szó, arra kérlek Benneteket, imádkozzunk Mason Warding lelki üdvéért, mert hiszem, hogy most onnan fentről minket figyel, és szorít értünk.

De ugyanilyen szerencsés vagyok, hogy olyan alelnökjelöltem lehet, mint Francis Wright, aki fiatal ugyan, de roppant tanult, nagyszerű ember, és ahogy tegnap hallani lehetett, nagyszerű szónok, kiváló konzervatív, és egy hibátlan ember, büszke vagyok rád, Francis!

 ("FRANCIS! FRANCIS!")

Cironia jelenleg válságos helyzetben van. Gazdasági válságot él meg, munkahelyek szűnnek meg egyik napról a másikra, senki se tudja mikor, és hogy fogjuk véghez vinni a teljes függetlenedésünket, mindenki tanácstalan. De van megoldás! Itt az idő, hogy együtt, közösen felépítsük Cironiát, megoldjuk a problémákat, munkahelyeket teremtsünk, és ezáltal ismét a prosperitás és a fejlődés útjára lépjünk. Azért állok most itt, mert én tudom, hogy juthatunk el erre az útra, és azt is tudom, hogy milyen lépések szükségesek hozzá. Azt kérem tőletek, hogy csatlakozzatok hozzám, és együtt változtassuk meg Cironiát, együtt tegyük még jobb országgá!

 ("JOBBÁ TESSZÜK CIRONIÁT! TAYLOR JOBBÁ TESZI CIRONIÁT!")

Azért állok most itt, hogy bebizonyítsam nektek, képes vagyok Cironia jobbá tételére, és büszkeséggel tölt el, hogy ezt ti is így gondoltátok az előválasztás során, és így gondoltátok, amikor felajánlottátok a párt elnökjelöltségét, amelyet nagy örömmel elfogadok.

(Hatalmas taps és ováció)

("TALYORT ELNÖKNEK! TAYLORT ELNÖKNEK!")

 ("Gyerünk, George!" "EGYÜTT, KÖZÖSEN!" "EGYÜTT, KÖZÖSEN!" "EGYÜTT, KÖZÖSEN!")

A legfontosabb probléma Cironiában, hogy a háború óta veszélybe került a mindennapok biztonsága, családok nehezen tudják a csekkjeiket fizetni hónapról hónapra, meg kell vonni a legjobb falatokat a gyerekektől, különben nem jönnének ki a fizetésből. Szörnyű élethelyzetek adódnak, és ezekre a hétköznapi gondokra én adok megfelelő választ! Mégis, melyek azok a lépések, amelyet meg kell tennünk a ciron középosztály, a vállalkozók, a munkások és a fiatalok biztonságának érdekében?

A legfontosabb az ország gazdasági helyzete, amelyet minél hamarabb konszolidálnunk kell, és növekedésre kell serkenteni. A gazdasági programom alappilléreit a Miamiban ismertetett Válságkezelő Menetrendben fektettem le, és amelyet azóta több gazdasági szakember is méltatott, miközben a Progresszív Párt elnökjelöltjének, Frank Underwoodnak, a mai napig nincs egy kiforrott és nyilvánosan bemutatott programja arra, hogy indítaná be a növekedést, hogyan ösztönözné a befektetéseket, hogy csalogatna még több vállalkozót az országba, hogy erősítené a ciron kisvállalkozókat. Semmit.

 ("SEMMIT! SEMMIT!")

 (erőteljes fújolás)

A Cironia Works nem más, mint jól hangzó ígéretek egymás mellé helyezése, amelyhez hozzátartozik még a piac korlátozása, ahogy ők hívják, szabályozása. Az általuk felvetett program nem életképes alternatívája annak a tervnek, amelyet mi képviselünk. A vállalatoknak kedvezményeket, adókedvezményeket kell adni, a középosztályt nem szabad túlságosan magas adókkal sarcolni, mindamellett pedig engedni kell, hogy a piac saját maga szabályozza magát. Ezenfelül pedig olyan okos kormányzati döntésekre van szükség, amelyek segítségével a vállalkozások úgy érzik, országon belül és országon kívül egyaránt, hogy ide, ebbe az országba érdemes befektetni. Tisztességes adórendszer, jó befektetési lehetőségek – ez a kulcsa az ország fellendítésének, és ha ez sikerül, garantálom, hogy munkahelyek születnek, nem lesz gond a közüzemi számlákkal, és mindenki sokkal jobban fog élni, mint most!

 (taps és ováció)

 ("SOKKAL JOBBAN FOGUNK ÉLNI!")

A másik fontos momentum, amely kötődik a mindennapok biztonságához, az biztonság- és külpolitika. Olyan diplomáciát kell képviselnünk, amelynek eredményeképpen országunk a külpolitikai küzdőtéren a lehető legjobb pozíciót küzdhesse ki magának. Cironia elnöke nemcsak a diplomáciát, hanem a hadsereget is irányítja, így itt a két szál összeér. Elnökként első feladatomnak fogom tekinteni, hogy egy olyan nemzeti hadsereget szervezzek, amely képes bármilyen külső és belső ellenség legyőzésére, amely nemcsak védekezni, de támadni is tud, hogy így garantáljam országunk újdonsült függetlenségének a megtartását. Egy erős hadsereg mindig a szabadság záloga!

 (taps és ováció)

 ("ERŐS HADSEREG! ERŐS CIRONIA!")

A külpolitikai irányvonal pedig teljesen világos. Országunknak továbbra is az Amerikai Egyesült Államok a legfontosabb, természetes szövetségese, és ez a kötelék erősebb bármelyik láncnál, és ezt a köteléket elszakítani nem szabad!

 ("EGYÜTT, KÖZÖSEN!" "EGYÜTT, KÖZÖSEN!" taps és taps)

 (taps és ováció)

Az is fontos, hogy kiegészítsük ezt a szövetségi politikát, és sikeresek csatlakozzunk a Washington vezette nyugati tömbhöz, amely a biztosítéka annak, hogy a kommunizmus és a Szovjetunió terjeszkedő árnyai ne tudjanak áthatolni a tengeren túlra, hiszen a bolsevizmus komoly kihívást jelent a demokráciánkra, de nem fogok keresztes hadjáratot indítani ciron állampolgárok ellen, nem fogok esténként az ágyam alá nézni, hogy ügynököket keressek. Hiszem, hogy a ciron polgárok hazafiak, és abban is hiszek, hogy mindenki olyan értékekben, olyan politikai programban gondolkodik, amilyenben csak szeretne, amíg nem korlátoz másokat.

Az előző nap hallottam David Ben-Gurion nagyszerű beszédét, gratulálok, és szeretném kifejezni hálám a támogatásért.

Adam Miller: ("SZABAD IZRAELT!, SZABAD IZRAELT!")

Carl Johnson: ("SZABAD IZRAELT! SZABAD CIRONIÁT!")

Nos, külpolitikám másik fontos részét képezi Izrael. Engedjétek meg, hogy a Reform Párt elnökjelöltjeként kifejezzem szolidaritásom a zsidó nemzet felé, és egy ígéretet is szeretnék tenni, itt, közel kétezer ember előtt, és mindazok előtt, akik nézik vagy hallgatják a közvetítést: Ha én leszek Cironia elnöke, mindent megteszek azért, ami csak lehetséges, hogy Izrael állam létrejöhessen, és megszabadulva a nagyhatalmak béklyójától, önálló életet élhessen! Ezt vállalom! Ezt követeli meg a keresztény erkölcs, és ezt követeli meg az igazságérzetem.

Adam Miller: (óriási taps és ováció)

Adam Miller: (magasban a Taylor-Wright választási plakátok)

Emlékeztek, mit mondott Frank Underwood, és mit mondott Ed Glover David Ben-Gurionnal kapcsolatban? Hogy nem szabadságharcos, és ki kell adni Londonnak. Szörnyű, nem?

 (SZÖRNYŰ!")

Szerintetek alkalmasak az ország külpolitikájának az irányítására?

("NEM ALKALMAS!")

Nem hallom elég hangosan balról!

(NEEEEEM ALKALMAAAS!" most főleg balról))

Most jobbról!

("NEEEM ALKALMAAAS!" most jobbról)

Szóval ebben a teremben senki sem akarja, hogy Francis Underwood elnök legyen.

(óriási taps és kiabálás)

("NEEEEM AKARJUUUK!")

Van még egy harmadik összetevő, amivel sikeressé tudjuk tenni Cironiát. Ez pedig az egység szelleme. Az ország sikere nem az én sikerem, nem a Reform Párt sikere, hanem az egész országé, a teljes nemzet sikere, hiszen ebből mindenki profitál.

Ma nemcsak a konzervatívokhoz, hanem a függetlenekhez és a liberálisokhoz is szólok, és arra kérem őket, ha egy olyan országban akarnak élni, ahol értékálló fizetést lehet kapni, ahol keveset kell adózni, ahol nem kell azon gondolkodni, hogy miként fizesse ki egy család is a közüzemi számlákat,

ahol nemtől, kortól, vallástól és rassztól függetlenül mindenki jól él, ahol a rasszizmust nem fogadjuk el, ahol építkeznek és nem rombolnak, ahol van lehetőség a jövőbe fektetni és nemcsak a mának élni. Ha ezekkel egyetért valaki, úgy azt kérem, hogy támogasson engem, és együtt, közösen megvalósítjuk!

("EGYÜTT MEGVALÓSÍTJUK!")

Novemberben nem két személy vagy két párt közül kell választani, hanem két út közül: mi képviseljük a nemzeti egységet, az összefogást, a szabad gazdaságot, a munkahelyteremtést, a modernizációt, a megyei autonómiát és a kisebbségekkel való békés, harmonikus együttélést. Mi képviseljük a szakértelmet, a nyugodt erőt, és ha azt szeretnétek, hogy ezt sikerüljön megvalósítani is, a konvenció után menjetek haza, kampányoljatok a Reform Párt mellett, hogy megnyerjük a november 9-i választást, és megmutassuk a világnak, hogy képesek vagyunk az ország egyesítésére, képesek vagyunk fejlődő pályára állítani Cironiát!

Köszönöm szépen!

Isten áldja Cironiát, Isten áldjon Benneteket!

 ("ISTEN ÁLDJA CIRONIÁT! ISTEN ÁLDJA TAYLORT!")

 (Hatalmas taps és éljenzés közben megjelenik a Taylor-család, Francis Wright és az ő családja is)

Adam Miller: Jóóó estét, Dover! Üdvözlöm Önöket! Én Adam Miller vagyok, remélem, felismerik a hangom a STINS' rádióból, én vezetem a hétvégi zenés műsort, és felkértek, hogy legyek én az RNK moderátora.
Ez a két nap sorsdöntő országunk történelmében, hiszen ebben a két napban megválasztják a Reform Párt elnökjelöltjét és alelnökjelöltjét, előtte beszédek következnek. Először engedjék meg, hogy megadjam a szót Carl Johnsonnak. A fiatal, energikus burkhilli politikus háborús hős, nyitott az emberek mindennapi gondjai iránt, és elsők között támogatta George Taylort. Következzék CJ!
Carl Johnson: Üdvözlök minden megjelentet ezen a szép napon. Azért vagyunk ma itt, mert egy fontos döntést hoztak az emberek, és ma ezt a fontos döntést kell végrehajtanunk. A mai nap az országunk életében az egyik legfontosabb, mert önálló államként, önálló demokratikus államként megválasztjuk az elnökjelöltünket, George Taylort. (hatalmas taps)
George nem csak remek ember, de remek politikus, és remek államférfi is. Most ugyan csak mi jobboldali emberek választottuk meg, de már nem kell sok idő, mire az egész ország megválasztja őt országunk elnökének. Én, mint a liberális konzervatívok egyik vezető politikusa szinte az egész irányzat nevében kijelenthetem, hogy mi teljes mellszélességgel támogatjuk George-t, és Francis-t az előttünk álló kampányban, és az elnökségük idején is.
Bár nem mindenben értünk egyet teljes mértékben, de úgy vélem George, és Francis képesek lesznek előrébb vinni az országunkat. Egy olyan országot fognak majd együtt, és a Kongresszussal együtt építeni, melyben mindenki tisztességes fizetésből tud megélni, ha dolgozni akar. Egy olyan országot, ahol stabil gazdaság épül ki, ahol minden gyerek megfelelő oktatásban részesül, hogy itthon és bárhol a világban boldogulni tud, ha akar. Egy olyan országot, ahol az állam lehetőségeket kínál, de nem szabályozza a mindennapi életet. Egy olyan országot ahová érdemes születni, és ahol érdemes élni. Egy olyan Cironiát, ami nem csak nagy, de erős is, ami képes megállni helyét a világban, de nem kényszerít egy másik országot semmire.
(hatalmas taps) (CARL, CARL, CARL, CARL!)
Carl Johnson: Ehhez nem csak olyan elnökre és alelnökre van szükségünk, mint Geroge és Francis, hanem egy erős Kongresszusra is. Ezért arra kérek, és buzdítok mindenkit, hogy ne csak az elnökválasztásra koncentráljunk, hanem a képviselőházi és a szenátusi választásokra is. A Reform Pártnak nem csak az elnöki és alelnöki széket kell megszerezni egy erős ország kiépítésére, hanem többséget kell szerezni a törvényhozás mindkét házában.
Dolgozzunk együtt egy erős Cironiáért, és dolgozzunk együtt, hogy a Refomr Párt mindenhol győzzön. Mer, ha a Reform Párt győz, akkor az emberek győznek! Éljen George Taylor, éljen Francis Wright, hogy éljen Cironia! Köszönöm a figyelmet!
(Hatalmas taps, főleg a burkhilli delegáció részéről)
Adam Miller: Köszönöm szépen! Most egy olyan ember következik, aki hosszú évtizedek óta harcol a szabadságért, aki minden nap szembesül azzal, hogy milyen nehéz egy régi álmot megvalósítani, ennek ellenére nem adja fel a harcot, hanem addig küzd, amíg nem nyer. Hölgyeim és Uraim, következik David Ben-Gurion!
David Ben-Gurion: Üdvözlök mindenkit eme jeles napon! Azért vagyunk ma itt, mert cironia mérföldkőhöz érkezett, mint önálló demokratikus állam. Én ma itt, mint Izrael képviselője állok. Képviselem Izraelt egy olyan országban, amely tudom, hogy sokat fog még tenni a világ zsidóságáért. Izrael egyértelmű szövetségesének tartja Cironiát és ezen belül is úgy gondolja, hogy a cironiai lakosok legmegfelelőbb képviselője George Taylor. Mr. Taylor nagy utat járt be, legyőzte a bivalyerős Mason H. Wardingot, aki ettől függetlenül beírta magát Cironia történelmébe. És az, aki legyőzte őt, illetve hirtelen eltűnése után Mr. Wrightot, az az ember, akit ma a Reform Párt meg fog választani elnökének. Ma egy legenda születik itt!
(óriási ováció és tapsvihar, a küldöttek "Cironia a hazánk, Izrael a barátunk" kiabálással")
Emellett engedjék meg, hogy sok sikert kívánjak külön is Francis Wrightnak, aki a legvehemensebben védi Izraelt az egész világon Mason H. Warding óta. Nagyszerű politikus és ember. Ők ketten nagyszerű párost alkotnak majd!
Ez az ország megérdemli, hogy igazi államférfiak képviseljék. Én ma a bebörtönzésemet kockáztattam azért, hogy egy a nemzetemnek, a zsidóságnak megfelelő és emellett Cironiának is megfelelő elnökjelölt legyen ma megválasztva, hogy hallgassanak a szívükre. Biztos vagyok benne, hogy George Taylor is meghozná ezt az áldozatot! Éljen soká Cironia és a két jelölt!
("SZABAD IZRAELT, SZABAD IZRAELT!" bekiabálás)
Nagyon köszönöm, hogy meghallgattak! Szabad Izraelt! Szabad Cironiát!
(óriási taps)
Adam Miller: Köszönöm, most Jack Porter következik a "Klub a Deficit Ellen" konzervatív szervezet titkára. Köszöntsük nagy tapssal!
(hatalmas taps)
Jack Porter: Tisztelt Reformpárti Konvenció!
Köszönöm George Taylornak, Cironia következő elnökének, hogy meghívott erre a nagyszerű eseményre, hogy előadóként szóljak Önökhöz, nagyon nagy megtiszteltetés ez számomra, köszönöm!
Cipész maradjon a kaptafánál – tartja a mondás. Ma én is maradok a saját szakmámnál, és mivel az időm is véges, arról kívánok beszélni, hogy miért George Taylor az, aki képes a ciron gazdaságot növekedési pályára állítani, ő az, aki a Válságkezelő Menetrenddel képes Cironiát kivezetni abból a kegyetlen spirálból, amelynek hatására munkahelyek, családok megélhetési lehetőségei szűntek meg.
George Taylor az, aki deficitcsökkentő tervével készen áll a megbomlott költségvetési egyensúlyt helyre tudja állítani, amely nagyon fontos, hogy a hazai és a külföldi befektetők stabil gazdaságként tekintsenek Cironiára. George Taylor üzletpolitikájának köszönhetően rövid időn belül jelentős változások következnek be az ország érdekében, méghozzá pozitív változás. Ha azt szeretnék, hogy munkahelyek jöjjenek létre, hogy beinduljon a gazdaság, George Taylorra kell szavazniuk!
Beszédem végén szeretném még kiemelni, hogy a „Klub e Deficit Ellen” teljes mellszélességgel kiáll a Programalkotó Bizottság által megalkotott program mellett, és én személyesen is támogatom azt, hiszen legfontosabb alkotóelemei megtalálhatóak George Taylor programjában.
Végezetül engedjék meg, hogy elmondjam, én a kezdetektől részt veszek a T-Team munkájában, nem abbéli minőségemben, ahogy most Önök előtt állok, hanem mint Jack Porter. Azért álltam George mellé a kezdet kezdetén, mert már akkor is úgy gondoltam, hogy az adójavaslatai és üzletpolitikája felvirágoztathatják egész Cironiát. Kérem, segítsenek, hogy ez a gondolatom ne csak elmélet legyen, hanem valósuljon is meg! Válasszuk meg George Taylort elnöknek!
Köszönöm!
Carl Johnson: (tapsvihar a nézőktől)
Adam Miller: Köszönöm szépen, Mr. Porter. A politikusok emberi oldaláról általában kevesebbet hallani, most viszont Ann Taylor fog beszélni a férjéről. Kérem, nagy tapssal fogadják Cironia következő first ladyjét, Ann Taylort!
Ann Taylor: Üdvözlet, Dover!
Tisztelt Konvenció!
Carl Johnson: ("ANN A FIRST LADY!" és taps a nézőtérről)
Nagyon sok kiváló beszédet hallottam, amelyekben George politikai terveit méltatták, azok fontosságáról beszéltek. Megvallom Önöknek, én erről nem tudok beszélni. Számomra George nem a Reform Párt elnökjelöltje, hanem szerető társ, kiváló apa és nagyszerű, keresztény ember.
24 évvel ezelőtt ismertem meg George-ot, amikor az egyik kávézóban beszélgettem a barátnőimmel, amikor odajött, hogy elhívjon sétálni. Én persze azonnal nemet mondtam! Mikor egy hónapon keresztül próbálkozott, végre beadtam a derekam, és azóta is boldogan élünk, két fiunkkal.
Az együtt töltött negyedévszázad során megtapasztaltam, hogy George olyan ember, aki elszántan küzd a társadalom igazáért, aki életet az igazságtalanság és a jogtalanság elleni harcra tette fel, ezért is lett ügyész, ezért is folytatta Thomas Deweyval együtt a harcot a new yorki maffia ellen, és ezért lenne kiváló elnök belőle.
Harcolna a nemzetért, harcolna az országért, harcolna a családokért, harcolna a munkásokért. Felelősséget érez az emberek felé, felelősséget vállal a döntéseiért, persze ő is csak ember, és nagyon sokszor tépelődik. Az előválasztási procedúrában is sokszor éjszakákon át dolgozott és virrasztott, nem tudott aludni, mert nem sikerült teljes mértékben megoldani egy problémát, és addig gondolkodott rajta, amíg nem talált rá valami megoldást.
Ma nehéz helyzetben van Cironia, de úgy hiszem, hogy összefogással, a ciron nemzet közösen, áthidalhatja ezeket a problémákat is. Viszont ehhez egy olyan vezetőre van szükség, aki érzi a társadalom minden rezdülését, aki együtt érez minden ciron emberrel, aki szolgál, és nem uralkodik. Bizton állíthatom, George ilyen ember, és arra kérem Önöket, hogy támogassák, és együtt, közösen válasszuk meg őt Cironia következő elnökének!
Köszönöm szépen!
(HARCOLJUNK MI IS TAYLORÉRT! HARCOLJUNK CIRONIÁÉRT!" bekiabálások közepette tapsvihar)
Adam Miller: Köszönöm szépen! Elérkezett a pillanat, amelynek során Önök megválasztják a Reform Párt elnökjelöltjét és felkiáltással elfogadják az alelnökjelöltjét. A színpadra szólítom Tom Kane-t, aki elnökként fogja levezetni a szavazást! Köszöntsük őt is nagy tapssal!
Tom Kane: Köszönöm szépen ezt a kellemes fogadtatást! Tisztelt egybegyűltek, nem is húznám az idejüket, ma nem kampányolni vagyok itt elsősorban. Jöjjön, aminek jönnie kell. Következzenek a delegációk! Elsőként Belfort megyéből. Hogy döntött a delegáció?
Belforti delegációvezető: Tisztelt Elnök úr! A választók leadott szavazatai alapján a belforti delegáltak 100%-ban George Taylort támogatják, azaz 108 delegált szavaz George Taylorra.
Tom Kane: Belfort, 108 szavazat George Taylorra! A következő Burkhill megye. Hogy döntött a delegáció?
Burkhilli delegcáióvezető: A burkhilli delegátus 24 küldöttből áll, tisztelt Elnök Úr! A szavazatok alapján George Taylort 15, Francis Blanket 6, míg Francis Wrightot 3 küldött támogatja.
Tom Kane: Tehát George Taylor 15, Francis Blank 6, Francis Wright 3 szavazat. A következő Clark megye. Hogyan szavazott a delegáció?
Clarki delegációvezető: A 30 fős Clark megyei delegáció küldötteinek szavazati a következők: 25 szavazat George Taylorra, 3 szavazat Francis Wrightra, és 2 szavazat Francis Blankre.
Tom Kane: 25 szavazat George Taylorra, 3 Francis Wrightra és 2 szavazat pedig Francis Blankre. A következő megye Cook. Hogyan szavazott a delegáció?
Cooki delegációvezető: Tisztelt Elnök úr! A megyei delegáció a következő szavazatokat adta le választói akaratból: 36 szavazatot kapott Cironia első elnöke, George Taylor, 4 szavazatot kapott Francis Blank 2 szavazatot kapott Frencis Wright.
Tom Kane: 36 szavazatot kapott Cironia első elnöke, George Taylor, 4 szavazatot kapott Francis Blank 2 szavazatot kapott Francis Wright. A következő megyénk Crowley. Hogyan döntöttek a delegáltak?
Crowley-i delegációvezető: A választók akaratából a megyei pártdelegáltak az alábbi módon szavaztak: 43 szavazat George Taylorra, 3 szavazat Francis Blankre, 2 szavazat Francis Wrightra.
Tom Kane: Crowley: 43 szavazat George Taylorra, 3 Francis Blankre és 2 Francis Wrightra. A következő megye Denfield. Hogyan döntöttek a delegáltak?
Denfieldi delegációvezető: Tisztelt Elnök úr! A megyei delegáltak szavazatainak eloszlása a következő: 23 szavazatot George Taylor, 4 szavazatot Francis Blank, 2 szavazatot Barnabas Collins, 1 szavazatot Francis Wright kapott.
Tom Kane: Denfield: 23 George Taylor, 4 Francis Blank, Barnabas Collins 2 és Francis Wright 1 szavazat. A következő megye Eagle. Hogyan döntöttek a delegáltak?
Eagle-i delegációvezető: A választó szavazat alapján a jelöltek az alábbi szavazatokat kapták, tisztelt Elnök úr! 30 szavazat George Taylorra, és 3-3 szavazat Francis Blankre, és Francis Wrightra.
Tom Kane: Eagle: 30 szavazat George Taylorra, és 3-3 szavazat Francis Blankre, és Francis Wrightra. A következő megye Edmund. Mi a delegáltak döntése?
Edmundi delegációvezető: A megyei delegáltak szavazati így oszlanak meg: 52 szavazatot George Taylor, 2 szavazatot Francis Wright kapott a küldöttektől.
Tom Kane: Edmund: 52 szavazatot George Taylor, 2 szavazatot Francis Wright kapott a küldöttektől. A következő megye Garfield. Hogy döntött a delegáció?
Garfieldi delegációvezető: Tisztelt Elnök úr! A delegáltak a választók leadott szavazati alapján egyöntetűen George Taylort támogatja, így Cironia első elnöke 96 szavazatot kapott a megyei küldöttektől.
Tom Kane: Garfield: 96 szavazat Mr. Taylorra. A következő megye Graham. Hogy döntött a delegáció?
Grahami delegációvezető: Graham megye 78 delegáltja a következőképpen szavazott, tisztelt elnök úr: 63 küldött George Taylor-t, 8 küldött Francis Blanket, 7 küldött Francis Wrightot támogatja.
Tom Kane: Graham: 63 küldött George Taylort, 8 küldött Francis Blanket, 7 küldött Francis Wrightot támogatja. A következő megye Greene. Hogy döntöttek a delegáltak?
Greene-i delegációvezető: Greene megye szavazatai következő módon oszlanak meg: 21 szavat George Taylorra, 6 szavazat Francis Blankre, 2 szavazat Francis Wrightra, 1 szavazat Barnabas Collinsra.
Tom Kane: Greene: 21 szavat George Taylorra, 6 szavazat Francis Blankre, 2 szavazat Francis Wrightra, 1 szavazat Barnabas Collinsra. A következő megye Jefferson. Hogy döntött a delegáció?
Jeffersoni delegációvezető: Tisztelt Elnök úr! A megyei delegátus szavazatai így oszlottak meg: 18 szavazat George Taylorra, 3 szavazat Francis Blankre, 2 szavazat Francis Wrightra, és 1 szavazat Barnabas Collinsra.
Tom Kane: 18 szavazat George Taylorra, 3 szavazat Francis Blankre, 2 szavazat Francis Wrightra, és 1 szavazat Barnabas Collinsra. A következő megye Lassen. Mi a delegáltak döntése?
Lasseni delegációvezető: Tisztelt Elnök úr! A megyei delegátus döntése: 22 szavazatot George Taylor, 3 szavazatot Francis Wright, 3 szavazatot Francis Blank, 2 szavazatot Barnabas Collins kapott.
Tom Kane: 22 szavazatot George Taylor, 3 szavazatot Francis Wright, 3 szavazatot Francis Blank, 2 szavazatot Barnabas Collins kapott. A következő megye Legrand. hogy döntött a delegáció?
Legrandi delegációvezető: Legrand megye küldötteinek szavazatai a választók megbízása alapján: 71 szavazat George Taylorra, és 7 szavazat Francis Wrightra.
Tom Kane: 71 szavazat George Taylorra, és 7 szavazat Francis Wrightra. A következő megye Madison. hogy döntöttek a delegáltak?
Madisoni delegációvezető: Madison megye 30 fős delegátusának döntése: 23 küldött George Taylort, 4 küldött Francis Wrightot, 2 küldött Francis Blanket, és 1 küldött Barnabas Collinst támogatja.
Tom Kane: 23 küldött George Taylort, 4 küldött Francis Wrightot, 2 küldött Francis Blank-et, és 1 küldött Barnabas Collins-t támogatja. A következő megye Monroe. Hogyan döntött a delegáció?
Monroe-i delegációvezető: Tisztelt Elnök úr, a megyei delegátus döntése: 18 szavazat George Taylorra, 8 szavazat Francis Blankre, és 2-2 szavazat Francis Wrightra és Barnabas Collinsra.
Tom Kane: Monroe: 18 szavazat George Taylorra, 8 szavazat Francis Blankre, és 2-2 szavazat Francis Wrightra és Barnabas Collinsra. A következő megye Oakland. Mi a delegáltak döntése?
Oaklandi delegációvezető: A megyei küldöttek szavazatainak megoszlása: 56 szavazatot George Taylor, 24 szavazatot Francis Blank, 3 szavazatot Francis Wright, 1 szavazatot Barnabas Collins kapott.
Tom Kane: 56 szavazatot George Taylor, 24 szavazatot Francis Blank, 3 szavazatot Francis Wright, 1 szavazatot Barnabas Collins kapott. A következő Osborne megye. Hogy döntött a delegáció?
Osborne-i delegációvezető: A választók szavazatai alapján a megyei delegátus döntése, tisztelt Elnök úr! 51 szavazat George Taylorra, 9 szavazat Francis Wrightra.
Tom Kane: 51 szavazat George Taylorra, 9 szavazat Francis Wrightra. A következő megye Pecksdale. Mi a delegáltak döntése?
Pecksdale-i delegációvezető: Tisztelt Elnök úr! A küldöttek a következő arányban támogatják a jelölteket: George Taylort 48, Francis Wrightot 4, Francis Blanket 2 küldött támogat.
Tom Kane: George Taylort 48, Francis Wrightot 4, Francis Blanket 2 küldött támogat. A következő megye Perry. Mi a delegáció döntése?
Perry-i delegációvezető: A megye 24 delegáltjának megoszlása a következő: mindenki George Taylort támogatja, Cironia első elnökét.
Tom Kane: 24 szavazat Mr. Taylornak. A következő megye Peterson. Hogy döntöttek a küldöttek?
Petersoni delegációvezető: Tisztelt Elnök úr! Peterson megye mind a 48 támogatója George Taylor-t szavazza meg elnökjelöltnek.
Tom Kane: 48 szavazat Mr. Taylornak. A következő fővárosunk, Ridgefield. Hogy döntöttek a küldöttek?
Ridgefieldi delegációvezető: A fővárosi delegátus száz százaléka, azaz 18 küldött, támogatja George Taylor elnökjelöltségét.
Tom Kane: 18 szavazat Mr. Taylornak. A következő megye Union. Mi a delegáltak döntése?
Unioni delegációvezető: Tisztelt Elnök úr! Első elnökünk szülőhelye 120 küldöttel támogatja George Taylor elnökjelöltségét. Éljen George Taylor, éljen Cironia!
Tom Kane: 120 szavazat Mr. Taylornak. A következő, egyben utolsó megye, Walker. Mi a delegáltak döntése?
Walkeri delegációvezető: Tisztelt Elnök úr! Walker megye döntése a választók akarata alapján: 21 szavazatot George Taylor, 18 szavazatot Francis Wright, 3 szavazatot Francis Blank kapott.
Tom Kane: 21 szavazatot George Taylor, 18 szavazatot Francis Wright, 3 szavazatot Francis Blank kapott. Köszönöm szépen mindenkinek a munkáját!
Tom Kane: Most a szavazatok összesítése idejére 5 perc szünetet tartunk!
Tom Kane: Tisztelt Konvenció! A küldöttek döntése alapján 81 szavazatot kapott Francis Blank, Francis Wright 77, Barnabas Collins 10 szavazatot kapott, míg George Taylor, Cironia következő elnöke 1050 szavazatot kapott.
Arra kérem Önöket, hogy most felkiáltással válasszák meg hazánk alelnökét! Mr. Taylor, hazánk leendő elnöke Francis Wright-ot kérte fel a posztra. Elfogadják őt alelnöknek?
IGEN! FRANCIS WRIGHTOT ALELNÖKNEK!
IGEN! IGEN!
Tom Kane: A szavazást lezárom. Ez egy egyértelmű, hangos igen! Bejelentem hát, hogy hazánk reformpárti elnök és alelnökjelöltje: George Taylor és Francis Wright. Köszönöm a figyelmet, gratulálok a jelölteknek! Viszontlátásra!
Adam Miller: Köszönöm, most következzenek a további előadók. Peter Smith Francis Wright kampányát segítette, most a Konvencióhoz kíván szólni!
Peter Smith: Tisztelt Konvenció! Kedves Barátaim!
Köszöntök mindenkit ezen a csodálatos napon, és különleges megtiszteltetésnek érzem, hogy felszólalhatok Önök előtt a barátom, Francis J. Wright munkatársaként. Engedjék meg, hogy még egyszer kifejezzem, mennyire boldog vagyok, hogy itt lehetek ma Önökkel, és szólhatok pár szót. És nyílván tudják, nekem ez a helyszín egy kicsit még furcsa és speciális, a reflektorfény, a tapsvihar.
Pár hónappal ezelőtt még munkanélküli voltam, ahogyan édesapám is, a családunk pedig rengeteget nélkülözött, amit tetőzött Cironia rossz gazdasági helyzete. Azonban Frank Wright egy kampányrendezvényén rám talált, és kiemelt a szegénység kátyújából: munkát ajánlott nekem a kampánytitkárságán, és mivel kommunikációs végzettséggel rendelkezem, örömmel és hatalmas elhivatottsággal vállaltam a munkát.
Kezdetben programtervezőként, majd a kampányfőnök helyetteseként dolgoztam Francis mellett, de rengeteg mély beszélgetést is folytattunk Frankkel, tehát ha úgy tetszik, hálám jeléül igazi lelki társ is voltam. Ezt az egész Wright-család megérdemelte, mert segítettek nekem, és az egész családomnak talpra állni, és garantálhatom, hogy ha Francis Wright fontos szerepet fog betölteni a kormányzatban, akkor több millió olyan embernek tud majd segíteni, mint amilyen én voltam, és a családom! Éljen a Reform Párt egysége! Köszönöm szépen a figyelmet!
Adam Miller: Köszönöm, most Bob Wright, államunk leendő alelnökének apja kíván Önökhöz szólni.
Bob Wright: Tisztelt Konvenció!
Egyszerű munkásemberként sosem gondoltam, hogy valaha bármely párt bármely konvencióján nemhogy beszédet mondjak, de azt sem, hogy részt vehessek. Most viszont nem ennek okán fürdök a büszkeségben, hanem azért, mert büszke vagyok a fiamra. Emlékszek, milyen izgatott volt, amikor csak középiskolás, majd jogászhallgató volt. Fiatal volt, de remek gondolatai voltak, és mindig is érdekelte az, hogy tegyen a közösségért, az országért, az emberekért.
Büszke vagyok rá, mert ésszel, magabiztossággal, rátermettséggel és elhivatottsággal, hitelesen politizált és így is fog, és nagyon boldog vagyok, hogy az én fiam lesz a Köztársaságunk következő Alelnöke! Mi azért a családban akkor is Frankie-ként fogjuk szólítani a 35 éves rátermett fiunkat! Köszönöm szépen, hogy elmondhattam ezt a pár rövid gondolatot! Éljen a Taylor-Wright páros, és vezesse a helyes úton hazánkat!
Adam Miller: (tömeges taps)
Adam Miller: Köszönjük! Most pedig Francis Wright felesége következik. Fogadjuk nagy lelkesedéssel!
Theresa Wright: Kedves Barátaim! Tisztelt Reform Párt!
Adam Miller: Amikor 18 évvel ezelőtt az egyetemen egy Frank nevű, különösen magas fiatalember – akivel egy óra beszélgetés után a politikai irányzatokról folytattunk diskurzust, és nagyon szeretett zakóban járni – nem gondoltam volna, hogy egyszer Alelnökjelöltként, majd remélhetőleg Alelnökként fog dolgozni a családjáért és a hazájáért. Frank remek családapa, gyengéd ember a barátaival és a szeretteivel, viszont határozott, és karizmatikus vezető a politikában.
Jobb embert nem is választhatott volna Taylor úr maga mellé, mert a férjem nagyon elkötelezett és hűséges, elvekkel és értékekkel rendelkező ember, aki a végsőkig kiáll a barátaiért, az országáért és a pártjáért, a családjáért! Éljen a Reform Párt, Ügyes legyél, Frank!
Adam Miller: Köszönöm, Theresa! Most pedig fogadjuk kitörő lelkesedéssel Cironia következő alelnökét, Francis Wrightot!
(miközben felsétál és integet, hatalmas taps és ováció fogadja, majd odalép a pódiumhoz)
Francis Wright: Tisztelt Reform Párti Konvenció! Kedves Barátaim és Honfitársaim!
Hatalmas szeretettel köszöntök mindenkit ezen a nagyszerű napon és nagyon szépen köszönöm ezt a szinte kézzel fogható támogatást! Köszönöm! Nagyon hálás vagyok mindenkinek, és köszönöm George Taylornak, hogy az Alelnökjelöltjeként itt állhatok ma a konvención Önök előtt. Szeretnék hatalmas köszönetet mondani a barátaimnak és a munkatársaimnak is, hogy ilyen szép szavakkal bíztattak, és kiálltak mellettem, elképesztően jól esett.
Sokakban felmerülhet, hogy miért is engem választott Taylor úr. Nos, az elmúlt hónapokban mindketten jártuk az országot, majdnem az összes megyét meglátogattuk, rengeteg emberrel ismerkedtünk meg, és sajnos még több megoldásra váró problémával is megismertettek bennünket. Ha valaki ma elég felkészült, elég képzett, elég hiteles és elég elszánt arra, hogy felvirágoztassa köztársaságunkat, Cironiát, az nem lehet más, mint George Taylor elnök, és Frank Wright alelnök!
Úgy gondolom, hogy a Progresszív Pártban is remek emberek ülnek, azonban az esedékes elnök és alelnökjelöltjük még nincs felkészülve erre a nemes feladatra. A Reform Párt az, amely ma a legegységesebb, és ez csak jobb és jobb lesz, egészen a választások napjáig fogunk erősödni és erősödni, meghódítjuk a Kongresszust és az Elnöki Hivatalt, annak érdekében, hogy programunkat végrehajthassuk és segítsünk az embereken! Itt az idő, hogy megerősítsük a piacgazdaságot, és növekvő pályára állítsuk az egész nemzetgazdaságunkat kapitalista alapon!
Itt az idő, hogy garantáljuk az emberek szabadságát, biztonságát és megélhetését! Itt az idő, hogy felálljunk a világpolitika színpadára, segítsük a jogállamiság és a demokrácia terjedését, azért, hogy egy jobb és biztonságosabb világon élhessünk! Itt az idő, hogy egy olyan modern, ütőképes és bármilyen támadást kivédő, valamint ha kell, megelőző csapásra képes hadsereget hozzunk létre, amely minden ember biztonságát garantálja, legyen itthon, vagy bárhol a nagyvilágban!
(FRANCIS, FRANCIS, FRANK, taps és ováció)
Mindemellett kiemelt fontos ígéretem volt, hogy a kommunizmus terjedését minden eszközzel meg kell akadályozni, tehát létre kell hoznunk a világ egyik legerősebb és legmodernebb nemzetbiztonsági és titkosszolgálati rendszerét! Végre fogunk hajtani mindent, ami a ciron nemzet és a ciron emberek érdekeit szolgálja, megvédjük, és sikeres útra kormányozzuk hazánkat! Ezennel pedig hivatalosan is bejelentem, hogy elfogadom az Alelnökjelöltséget! Isten áldja Önöket, Isten Áldja Cironiát! Köszönöm szépen a figyelmet!
Köszönöm szépen a figyelmet!
(taps és ováció)
Adam Miller: Tisztelt Delegáltak! Köszönöm a türelmüket, a mai napra berekesztjük a konvenciót, holnap folytatjuk! Jó éjszakát, Viszontlátásra!

David Ben-Gurion, Izrael milíciáinak vezetője, az önálló izraeli állam egyik kulcstámogatója hivatalosan is bejelentette, hogy az elnökválasztási kampányban George Taylor reformpárti jelöltet támogatja, mivel úgy véli, hogy „az általa képviselt külpolitikai irányvonal, és Izrael államának meg nem alkuvó és őszinte támogatójaként bebizonyította, milyen fontos számára a zsidó nép sorsa. Én George Taylor támogatom.” Ezenfelül a Reformpárti Nemzeti Konvención is felszólal.

Eleanor Roosevelt, egykori first lady pedig közleményben tudatta, hogy a Progresszív Párt jelöltjét, Frank Underwoodot támogatja. „A kampány során folyamatosan azon munkálkodott, hogy egy olyan programot tervezzen a progresszív táborral, amely méltó utódja lehet a New Dealnak. A Cironia Works méltó folytatása egykori férjem politikájának, azért támogatom Franket a kampányban.” A bejelentés meglepő, hiszen a volt first lady a Demokrata Párt balszárnyának a támogatója, és sokáig ódzkodott, hogy támogassa Underwoodot, de most felajánlotta a teljes segítségét.

George P. Taylor: Tisztelt Sajtóképviselők, Cirona Lakosai, akik minket hallgatnak és látnak!

Egy fontos esemény miatt kértem, hogy közvetítse a sajtó ezt a rendezvényt. Itt és most kívánom bejelenteni, abban a megyében és abban a városban, amely nekem akkora győzelmet hozott, hogy kit választottam alelnökjelöltnek magam mellé a következő hónapok harcára. Nagyon nehéz döntést kellett meghoznom, de ahogy az öt perccel korábban kiadott közleményünkben is olvasható, sikerült dűlőre vinni a dolgot, és úgy Francis Wrightot kérem fel Walker.

Francis egy fiatal, karizmatikus vezető, aki a monroe-i előválasztás előestéjén jelentette be a jelöltségét, és épített fel egy nagyszerű kampányt, amelynek a végén rengeteg szavazót megnyert, engem is sikerült több megyében megszorongatnia (mosolyog), és több mint kétszázezer konzervatív szavazó véleményét nem lehet figyelmen kívül hagyni. Ezért is választottam őt, ő egy igazi bajnok, egy harcos, és nekünk szükségünk van ilyen harcosokra, akik velem vállvetve küzdenek a Reform Párt sikeréért. Átadnám a szót most Francisnek, ha befejezte, Önök is kérdezhetnek. Köszönöm!

Francis J. Wright: Tisztelettel köszöntöm a sajtó megjelent képviselőit, és mindenkit, akik követnek bennünket! Hatalmas megtiszteltetésként ért George Taylor felkérése, hogy legyek az alelnökjelöltje. Köszönettel elfogadtam a felkérését, teljesen biztos vagyok benne, hogy remek páros vagyunk, és ebből kifolyólag kiválóan fogunk együtt kampányolni, majd dolgozni az Elnöki Hivatalban, hogy biztonságosabbá és kiszámíthatóbbá tegyük hazánkat! Minden erőmmel azon leszek, hogy a következő hónapokban, majd az azt következő években támogassam George Taylort elnökjelöltként, majd a köztársaságunk következő Elnökeként!

Sokakban felmerülhet, hogy sok mindenben különbözünk a leendő elnökkel, azonban úgy gondoljuk, sokkal több minden köt bennünket össze, mint ami elválaszt, és együtt, egy ütőképes és sikeres párosként tehetjük a legtöbbet hazánkért!

Köszönöm szépen a figyelmet, és nagy szeretettel várjuk a kérdéseket, a sajtóé a szó!

Thomas H. Blackwell: Thomas Blackwell vagyok a Ridgefield Times-tól. Az első kérdésem Wright úrhoz szólna. A felkérés során született valamiféle háttéralku, amely során Taylor beépít egy-két elemet az Ön politikájából is kampányába és elnöki programjába?

Francis J. Wright: Üdvözlöm, Thomas! Egyelőre nem beszéltünk konkrét ügyekről és konkrét intézkedésekről, csupán azt határoztuk el Taylor úrral, hogy kölcsönösen segítjük egymást, és a legjobb tudásunknak és politikánknak megfelelően kampányolunk. Természetesen össze fogjuk fésülni a jobbnál jobb gondolatainkat és egységesíteni fogjuk a Reform Pártot teljes mértékben a választásokra.

George P. Taylor: Ha megengedi, azt hozzátenném, hogy a párt hivatalos politikáját a doveri konvenció fogja kijelölni és elfogadni, a kampányt ez alapján fogjuk megtervezni.

Thomas H. Blackwell: Megint Wright urat kérdezném: ha nem Önt választja alelnökjelöltnek Taylor úr, akkor is beáll mögé, és támogatja az elnöki kampányt?

Francis J. Wright: Korábban álltam be mögé, minthogy felkért volna, így a kérdését nem tudom értelmezni. (mosolyog)

Thomas H. Blackwell: Mindkettő mai hír, így nem lehetett tudni, hogy nem-e azért jelentette be a támogatását, mivel már tudta, hogy Önt fogja felkérni az alelnöki székbe.

Francis J. Wright: Elnézést, igaza van, tehát az igazság az, hogy amikor felkért, akkor már bejelentettem a sajtóhoz eljuttatott közleményemben, hogy mellé állok. Személyesen ezt követően keresett meg a leendő elnök úr.

Francis J. Wright: Tehát nem tudtam, hogy én leszek az alelnökjelölt, amikor támogatásomról biztosítottam.

Thomas H. Blackwell: Ez még nem válasz az eredeti kérdésre. Illetve, de, és köszönöm, most én kérek elnézést.

Francis J. Wright: De igen, mivel nyilván nem vonom vissza a támogatást, ha nem engem választ. Semmi probléma, köszönöm a kérdéseit, Thomas. Természetesen, ha nincsenek még, mert akkor pedig szívesen várjuk Őket.

Thomas H. Blackwell: De lenne még egy kérdésem Öntől: nem érzi, hogy a saját politikusi karrierjét hátráltatná az új poszt. Ezután lemoshatatlan lesz Önről a "Taylor alelnöke" titulus, amely egy későbbi újbóli elnökjelöltség esetén - esetleg megint Taylor ellen - esetleg el is hiteltelenítené. Nem lett volna szerencsésebb a karrierje szempontjából egy szenátori, vagy kormányzói pozíció?

Francis J. Wright: Rendben, szívesen válaszolok. Nem, nem érzem, hogy a politikusi karrierem bármilyen szempontból csorbát szenvedne, éppen ellenkezőleg. Megtisztelő lesz köztársaságunk második embereként szolgálni nem csak Walker, hanem minden egyes megye érdekeit, leendő feladataimhoz méltóan. Szeretem ezt az országot, és taktikázás és egyéb dolgok helyett szeretnék érte minél többet tenni, ezért fogadtam el az alelnök-jelöltséget, és nem érzem úgy, hogy ez a cím hátráltatna majd bármikor a jövőben.

Thomas H. Blackwell: Taylor úrhoz intézném következő kérdésem.

George P. Taylor: Parancsoljon!

Thomas H. Blackwell: Ez a választás azt sugallja az elemzőknek, hogy a függetlenek meggyőzése a fő célja, és ezzel szeretné megnyerni a választásokat. Első kérdésem ezzel kapcsolatban, hogy jól sejtjük ezt?

George P. Taylor: Én nemcsak a konzervatívokat, nemcsak a függetleneket kívánom meggyőzni, én az egész országot és az egész nemzetet arról kívánom meggyőzni, hogy az a program, amelyet személy szerint én és a Reform Párt képvisel, megfelelő az ország kátyúból való kihúzására. Itt, azt gondolom, hogy nem taktikázás, hanem a programpontok részletes ismertetése és azok értelmezése fogja eldönteni a választást.

Thomas H. Blackwell: Második kérdésem ezzel kapcsolatban: nem fél, hogy esetleg választásával megsértette esetleg a konzervatív párt liberális szárnyát? Továbbra is a párt teljes skálája támogatja Önt?

George P. Taylor: Nézze, hoztam egy döntést, amely szerintem a legjobb lehetőség volt a jelen szituációban, hiszen a pártunkat egyesíteni kell. A párt baloldalán nagyon sok tisztességes fickó van, sokak közülük a barátom, sok kérdésben egyetértünk. Carl Johnson vagy éppen Thomas Elliot kiváló emberek, és úgy gondolom, hogy a továbbiakban is támogatni fognak, Carl például a konvención is beszélni fog. Ha nem támogatna, Ön szerint felszólalna?

Thomas H. Blackwell: Ezt nem tudhatom. De akkor a következő kérdés: Francis Wright nemzetközi jogászként a külügy egyik vezető egyénisége lehet. Rábízza szinte lejes egészében az ország külügyi infrastruktúráját és országunk kezdeti lépéseit külügyben, ha Ön lesz az elnök?

George P. Taylor: Szerintem ez egy csapatmunka, amiben részt veszek én, részt vesz Francis, részt vesz a külügyminiszter, részt vesz a Kongresszus, és jó pár ember. Nem ő, nem én alakítjuk ki az ország jövőbeni politikai elgodolásait, hanem a konvenció, és az ott hozok irányelvek menték dolgozzuk ki majd azt, hogy ez mit jelent a hétköznapokban. Mindenképp konzervatív értékekkel telített külpolitikát fogunk képviselni, ezt ígérhetem. Feltéve, ha nyerünk.

Thomas H. Blackwell: A következő kérdésem a kampányidőszakban esedékes elnökjelölti és alelnökjelölti vitákat érinti. Lehet már tudni a menetrendet? Ha igen, akkor a témákat? Esetleg olyan témak is előjöhetnek, amik az előválasztási vitákban nem igen kerültek terítékre, mint például az oktatás?

George P. Taylor: Természetesen bármi előkerülhet, de ezt az RNB, a PNB és a médiumok szervezik, erről ők tudnak majd pontosabb felvilágosítást adni Önnek.

Thomas H. Blackwell: De nyilván Önökkel is egyeztetnek ez ügyben, hisz föl kell készülniük. Ezek szerint még nem keresték Önt, vagy kampánystábját?

George P. Taylor: Még nem, de van még idő, nem is vagyok hivatalosan jelölt (nevet).

Thomas H. Blackwell: Köszönöm, nincs több kérdésem!

George P. Taylor: Köszönöm én is, mi megyünk tovább! Viszontlátásra!

Francis J. Wright: Köszönjük szépen a figyelmet és az érdeklődést, Viszontlátásra!

George Taylor már szűk körben megnevezte az alelnökjelöltjét, úgy tudni vagy Francis Wright, vagy Robin Douglas lesz az, Francis Blank Oaklandban szeretne tevékenykedni vagy szenátorként, vagy képviselőként, de lehet, hogy a két év múlva esedékes kormányzóválasztásra készül. Este hatkor Columbia városában fogja sajtónyilvánosság előtt bemutatni az alelnökjelöltjét a Reform Párt elnökjelöltje. A jelölteket már tájékoztatta döntéséről.

George Taylornak két választása van, vagy választ egy establishment jelöltet, akivel megpróbálja a szavazóbázisát bővíteni, és elszívni a mérsékelt progresszívakat. Erre nagyon jó jelölt Francis Blank és Robin Douglas. Közülük Blank az ismertebb figura, és ő hozhat egy billegő megyét, szerintem ezért az ő esélyei a legjobbak. Douglas esetében a fő kihívás, hogy nem ismerik, nem tudják a képességeit, és hogy milyen tapasztalatokkal rendelkezik.

Ha pedig a saját választóközönségét szeretné összegyűjteni, és azonfelül megnyerni a függetleneket, abból a tényből kiindulva, hogy az Underwood-Glover páros nem idegeníti el saját mérsékeltjeit, akkor a helyes választás Fank Wright, aki ugyan karizmatikusabb, és fiatalsága miatt kisebb a tapasztalata, mint Ed Glovernek, de képes kompromisszumra, ahogy az elmúlt időszakban is sokat finomított mondanivalóján, és képes lenne átvenni Taylor narratíváját. Ezzel megszelídíthetővé válik a szociális konzervatív platform, és Taylor elnökként bízhatna a kongresszusi szociális konzervatívok szavazatában, hiszen Wright megszerezheti nekik. Más kérdés, hogy nyolc év múlva egy erős elnökjelölt állhat szembe a mérsékeltekkel.

Francis Wright eljuttatta rövid, de annál tömörebb közleményét a szerkesztőségünkbe, amelyet közlünk:

Először is szeretném kifejezni ebben a közleményben is a gratulációmat és ngyrabecsülésemet George Taylornak, aki igazi ellenfél volt az előválasztások során, és megérdemelten győzött. Megtanított rengeteg mindenre, tisztelem a kitartását, hozzáértését és különleges politikai érzékét. Jelenleg a Reform Pártnak a legegységesebbnek kell lennie, egy emberként kell beállnia Taylor Úr mögé, hogy felkészülhessünk a végső összecsapásra, és megnyerjük az Elnökválasztást! Jómagam is azon fogok éjt napallá téve dolgozni, hogy George Taylort erősítsem és támogassan, valamint segítsek a párt egységesítésében. Teljesen biztos vagyok benne, hogy sikerülni fog, mivel már bebizonyítottuk egymásnak Taylor úrral, hogy képesek vagyunk együtt dolgozni a hazánkért. Kijelentem, hogy teljes mellszélességgel kiállok George P. Taylor elnökjelölt mellett, és az egyházi vezetőket is arra kérem, hogy hazánk, a Ciron Köztársaság érdekében támogassák Taylort! Jeleneg az egység a legfontosabb, nem pedig a széthúzás! Éljen Cironia! Éljen a Reform Párt!

Francis J. Wright
sk.

Napokon belül megnevezheti alelnökjelöltjét George Taylor, ismerték el a Reform Párt elnökjelöltjéhez közeli források. Úgy tudni, hogy Taylor az utolsó pillanatig kivár, és olyan alelnökjelöltet választ, aki valami pluszt hozhat a kampányban.

A három jelölt közül a legesélyesebbnek Francis Blanket tartják. Az oaklandi politikus a párt hagyományos szárnyához tartozó mérsékelt politikus részt vett az elnökválasztási procedúrában, amely nagy előny, hiszen már ismerik az emberek a neveit, volt diplomataként átveheti Taylortól a külpolitikát, mivel több kijelentése alapján úgy tűnik, elnökként belpolitikával kíván inkább foglalkozni. További előny, hogy egy billegő megyéből jön, amely nagy lélekszámú, sok elektorral.

Az esélyesek közt említik Francis Wrightot, aki fiatal szociális konzervatív politikusként Walkerből az előválasztási harc során könnyedén vált a második legnépszerűbb elnökjelöltté, és az egyetlen olyan politikus volt, aki egy megyében ugyan, de legyőzte Taylort. Fontos lehet a párt jobbszárnyának a megszólításában, és nemzetközi jogászként szintén elviheti az elnök üzenetét a világban. Ugyanakkor kemény harcot vívott Taylorral, viszont a szuperszombat után folyamatosan finomított mondanivalóján, hogy alkalmas legyen alelnökjelöltnek. Kérdés, hogy átveszi-e Taylor narratíváját. Esélyei ugyanakkor csökkentek, hiszen Frank Underwood alelnökjelöltjének Ed Glovert választotta, és így még Wrighttal sem valószínű, hogy sikerül délen elektorokat szereznie a Reform Pártnak.

Harmadik helyen Robin Douglas áll, aki mérsékelt osborne-i politikus, aki képes hidat teremteni a párt konzervatív szárnyával, és nem riasztja el a függetleneket se, akikre mindkét pártnak szüksége lehet a győzelemben. Ő viszont kevésbé ismert, és sokak szerint Tom Kane őt ajánlja, miután visszautasította a jelöltséget, mivel kormányzó akar lenni.

Pár nappal korábban Ed Glovert választotta társául Frank Underwood, a Progresszív Párt várható elnökjelöltje. Most felsorolunk öt dolgot, amit nem biztos, hogy tudott róla.

Liberális és egyben hívő katolikus. Hívő családban nőtt fel, de nem protestáns, hanem római katolikus, ami nagyon ritka Pecksdale-ben. Kampánya során is sokszor hangoztatta, hogy fontos számára a vallási erkölcs, és ezt képviselni is próbálja.

Nagyon képzett. Sokat tanult, New Yorkban és Londonban is hallgatott, előzőben közgazdaságtant, utóbbiban szociológiát tanult. Ezt mindenképpen hasznosítani tudta, hogy alapító tagja legyen a Progresszív Párt déli szárnyának.

Nem támogatja a polgárjogi reformot. Progresszív politikusként ellenzi, hogy a nem fehér lakosságú kisebbségek javára kiterjesszék a legfontosabb polgári jogokat, így azt is lehet hallani, hogy nem támogatja a választójogot sem azok számára, akik nem veszik ki a részüket a közösségi kiadásokból.

Karizmatikus vezető. Habár a kampány során nem alakított emlékezetes szereplést, viszont hozzá közelálló személyek szerint igazán karizmatikus, és akár Frank Underwoodtól is elvonhatja a rivaldafényt. Emellett felkészült, minden vita előtt sokat készül, amit kamatoztatott is a második progresszív elnökjelölti vitán.