Média cikkek

Tisztelt Egybegyűltek, Tisztelt Sajtóképviselők!

Nagyon örülök, hogy sikerült megtölteni a termet, örülök, hogy ennyi rendes embert vendégül láthatok. Két éve kapom az arcomba a tanácsadóimtól, hogy nem tudom megnyerni magamnak a sajtót. Na, ma este még Harold Trump is jót ehet (nevetés a tömegből, az elnök az újságíróra mutat, és integet). Helló, Harold! Tudják, amíg eszik, addig se ír rólam rosszat (hangos nevetés). De megbánom ezt, ha esetleg úgy döntök, hogy újraindulok, és Harold vezeti valamelyik vitát (mosolyog az elnök, az emberek nevetnek).

Ma egy kötetlenebb hangvételű beszédre készültem, de nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy milyen fontos eseményért jöttünk össze. Azért hívtam életre ezt a vacsorát, hogy precedenst teremtsek. Precedenst az adományozásra, arra, hogy mi, akik tehetősebbek vagyunk, akiknek több jó jutott az életben, mint rossz, tanuljuk meg, hogy adnunk kell a vagyonunkból azoknak, akik valamelyik okból kifolyólag kevésbé szerencsések. Ez kötelességünk. Ez a vacsora, amíg elnök leszek, minden évben megrendezésre kerül, és nem titkolt vágyam, hogy az utánam következők is

Az országban sikeresen lezajlottak a félidős választások. Természetesen ez nézőpont kérdése: a Reform Párt számára annyira nem volt sikeres, nem annyira Progresszív Pártnak. Kevésbé örült Samuel Lameth, mint John Myne. A megválasztott szenátor kampánya során azt is mondta, hogy ha a Progresszív Párt jól szerepel, meg kell gondolnom a lemondást. Kedves John! Megfontoltam. Nem mondok le, csak akkor, ha minden liberális szenátusi törvényhozó le nem mond Stuart Hoyt győzelme hatására (az elnök mosolyog, a tömeg nevet). Persze nem biztos, hogy a progresszívak jobban járnának az alelnökömmel: sokkal fiatalabb, sokkal karizmatikusabb, na és mennyire jóképű! Persze az a nagy szerencsém, hogy Annek még kellek, de van egy másik nő, akinek mindig én leszek mindene, és ezt Ann is tudja. Üdvözöljék édesanyám! (a tömeg nevet). És ezt a beszédet most tényleg én írtam (nevet Taylor). De arra kérem a férfitársaim, hogy a kiskertet, ahol sütögetünk, ahol steak készül, ne adjuk a női avatatlan kezekbe. A President Palace-nak is van egy ilyen része, amit a feleségemre bíztam, ő meg kiválasztott egy kertészt, hogy nyírja a füvet. Két hét után visszavettem a fűnyírót, és én dolgozok. Mindegyikünk jobban jár: a kertésznek elég a virágokat gondozni, én nemcsak a szobában ülök, amiért Ann folyamatosan kárhoztat.

A nők az életünkben, a férfiak életében, fontos szerepet játszanak. Édesanyám egészen 17 éves koromig előírta, hogy este tízkor feküdjek le, reggel hétkor keljek fel. Mikor elnöknek választottak, kiharcoltam, hogy hadd dolgozzak éjfélig, és hadd keljek fel kilenc órakor. Ez nehezebb menet volt, mint Frank Underwooddal a harmadik vita, és ha már ezt mondom, képzelhetik, miről volt szó (hangos nevetés). Apropó Underwood szenátor…kezd erősödni bennem a deja vu: Franket megválasztották szenátornak, kacérkodik az elnökjelöltséggel, talán megismétlődik a két évvel ezelőtti választás. Egy jó tanácsot mégis adnék a burkhilli szenátornak, ha elindul a progresszív előválasztáson: egy, legalább egy, kérdésben legyen határozott véleménye.

Ed Glover megválasztott oaklandi kormányzó azzal vádolt meg, hogy a hataloméhségem hívta életre ezt a rendezvényt. Ide a vendégek érkezhettem csak éhséggel, de nézzük Ed Glovernek, valami másra gondolhatott, hiszen híres arról, hogy képes előre látni a jövőt, képes éveket előre gondolni. Nézzék meg: november hatodikán megválasztották, még jó messze a beiktatásától, máris tudja, hogy két év múlva indulni fog az elnökjelöltségért. Ez az igazi előrelátás (nevetés).

Úgy gondoltam, már untattam eleget Önöket a mai este folyamán, így már csak az van hátra, hogy megköszönjem mindenkinek, aki eljött, megköszönjem azt a sok támogatást, amelyet a rendezvény kapott, legyen az erkölcsi és/vagy anyagi. Nagy szükség van most sok polgárunknak arra, hogy a politikai elit és a sajtósok összefogjanak egy közös ügy érdekében, és most mi ezt tesszük.

Isten áldja Cironiát, Isten áldja a Nemzetet!

Köszönöm!

Clement Attlee Brit miniszterelnök gratulál Leonardo Lightman pártjának.

"A Progresszív párt elsöprő győzelmet aratott a Cironiai választásokon, immár nemcsak a szenátust de a képviselőházat is ők uralják. Remélem a következő vezetést ők nyerik meg és megkezdődhet a Ciron-Brit kereskedelem és együttműködés"

„Tisztelt Oakland! Kedves Barátaim!

Mérhetetlen örömmel köszöntöm Önöket! Nagy győzelem áll mögöttünk, győzött az igazság! Gratulálok az összes megválasztott képviselőnek, szenátornak és kormányzónak, úgy vélem, hogy szinte mindenhol igazságos döntést hoztak a választók. Öröm számomra, hogy a déli progresszívek igen jól teljesítettek, s annak ellenére, hogy Greene-ben kaptunk egy jobbegyenest, Unionból részben mi söpörtük ki a semmirekellő reformpárti bandát. Talán kevesen tudják, de Edmure Johnson unioni kormányzó – aki nem mellesleg régi barátom – a déli progresszív eszméket vallja. Ez mutatja, hogy Unionban nagy változások lesznek. Pozitív változások természetesen. A déliek a Képviselőházban és a Szenátusban is erősek lettek, azt nem állítom, hogy többségben vannak, de egészen biztosan megkerülhetetlen politikai erőt képviselnek.

Az új, progresszív többségű Képviselőház és a Szenátus együtt komoly ellensúlyát képezhetik a jövőben a Taylor-kormánynak, s ez megalapozhatja a két év múlva esedékes elnökválasztások eredményét is. Ezt nem úgy értem, hogy meg kell akadályozni a kormány munkáját, hisz az egyenlő a hazaárulással! Arra gondolok, hogy a most megerősödött Progresszív Pártnak az az elsődleges feladata, hogy politikai erejét arra használja fel, hogy jobb alternatívát nyújtson a választóknak, mint George Taylor. A jelenlegi elnökünket ugyanis nem tartom alkalmasnak Cironia vezetésére, mérhetetlen hataloméhsége és a körülötte rendszeresen előforduló korrupciós ügyekkel való látványos nemtörődömsége kifejezetten veszélyes a nemzet számára. Nos, azt kell mondanom, hogy Mr. Taylor hataloméhsége most nem csillapodott, nem véletlen, hogy első reakciója a választásokra egy jótékonysági vacsora meghirdetése volt. Reméljük a legjobbakat, a sok finom falat talán a politikai étvágyat is csökkenti…

De kár ebbe több szót beleölni, térjünk át otthonunk kérdéseire! Miami és Oakland erős üzenetet küldött a világnak: megmutattuk, hogy velünk nem lehet szórakozni, mi azt mondjuk ki, amit valójában gondolunk. A politikai nagyotmondást és a hazugságot ez a megye nem ismeri, és én teszek arról, hogy soha ne is ismerje meg! Amíg a progresszívek egységbe kovácsolták otthonunkat, a Reform Párt gyáva módon megfutamodott, rettegett tőlem és félt a megsemmisítő erejű vereségtől is. Na jó, legyünk igazságosak, nem alaptalanul, hiszen a választási eredményekből látszik, hogy Oakland lakói egy emberként álltak ki a progresszívek mellett.

Büszke vagyok arra, hogy kormányzói programomat Önökkel közösen írtam meg, s első rendeleteim már a fiókban várják, hogy kihirdessék őket! Politikai tekintetben az elmúlt kétévi munkámra nosztalgiával tekintek vissza, nincsen egyetlen olyan lépésem sem, amit megbántam, ezt azért kevés politikus mondhatja el magáról. Szenvedélyem Oakland, és tágabb hazám, Cironia! A kormányzói széket arra fogom felhasználni, hogy új világot építsek fel! Nem árulok zsákbamacskát, előre bejelentem, hogy két év múlva ismét indulok az elnökválasztáson, hogy ne csak Oaklanddel, hanem az egész országgal jót tegyek! Ezúttal sikerülni fog, tapasztalatom szerint egyre többen látják be, hogy én képviselem azokat az alapvető hazafias progresszív értékeket, amelyekkel elérhetjük, hogy kis hazánk is a nagyhatalmak közé kerüljön. Én Önökkel vagyok, és leszek is mindig! Mutassuk meg, hogy Oakland csak az első csepp volt a pohárban!”

-----

Az "Egy kérdés - Egy válasz" egy új, Richard Smith által tervezet rovatnak készül. Általánosságban arról szól, hogy egy fontos kifejtendő kérdést tesz fel, egy politikustól vagy közéleti személyiségtől.

-----

Smith: Miért fontos egy ország életében a művészet és a kultúra?

Freeman: - A művészet nagyon fontos, hiszen ez a fogalom tulajdonképpen egyenlő az önmegvalósítás fogalmával. És az ember létezésének fő célja az önmegvalósítás. Ez a hat művészeti ágban ki is tud teljesedni (tánc, irodalom, építészet, festészet, színház, zene). Mivel most alapítottam meg a Ciron Színjátszó kört, így a színházról kívánok először beszélni. Először is arra a kérdésre kell válaszolni, hogy miért fontos a kultúra egy ország életében? Sőt, egyáltalán mit jelent az, hogy kultúra? Véleményem szerint a kultúra egy olyan egyetemes életprogram szerveződés, amelynek célja az értékek felfogása és megértése, amelyből kialakulhat egyfajta nemzeti identitás. Na persze az identitás kérdésében nyilván nem csak ez játszik szerepet, de nagyon fontos alap pillérét képezi. Továbbá: A kultúra jellemez egy társadalmat, jellemez egy nemzetet. Ennek is köszönhető a nemzeti összetartozás, és az eszmék, szokások kialakulása is. Tehát a kultúrát nem, hogy szükséges, hanem kötelező fejleszteni. Mivel minden kornak megvan a maga jellemző stílusa, amelyek alapján asszociálni lehet rájuk, ezért a mai kornak is meg kell teremteni a stílusát. Na, a Ciron Színjátszó kör pontosan ezért jött létre. Hogy újat alkossunk. És ugyan újat alkotunk, de nem feledjük a régi korok hagyományait sem. Hiszen a hagyományok megőrzése és tiszteletben tartása szerintem nagyon fontos.  És akkor most vissza is kanyarodnék a színházra, amely tartalmaz valamennyi képző- és előadó művészeti ágat. Többek között ide sorolható az irodalom, az ének (zene), a tánc, és a vizuális művészetek is. És ez az oka annak, hogy színjátszó kört alapítottam. Hogy tulajdonképpen a színházművészetben lehet gyakorolni a legtöbb művészeti ágat. Viszont a körünk nem csak színpadi szereplésekre fog törekedni, hanem új, kezdő írók és festők segítését is szolgálni fogja, és a hazai művészeket megismerteti külfölddel, elsősorban Amerikával, másod sorban Európával.

Andrew William hozzászólása: - Szerintem azért fontos a művészet, mert ebben mindenki részt tud venni. Az értelmiségtől a szakmunkásokig. És ez egy fontos kapocs az osztályok között, és ha megfelelően kezeljük, akkor ez egy kulcs lehet, amellyel megteremthetünk egy bizonyos mértékű egyenlőséget. Ezért is segédkezek Matthew Freemannek az egyesületben. Mindketten el akarunk ezzel érni valamit, de ha együtt csináljuk, akkor egyszerűbb lesz.

Írta: Richard Smith (újságíró)

Interjú alany: Andrew William (üzletember, politikus)

William Smith, a Progresszív párt új tagjával készítettem interjút. Izgalmas volt számomra, és az interjú alany számára is, hiszen nekem is, és neki is valami új dolog kezdődött. Én most kezdem a munkám a Cironia News napilapnál, Mr. William pedig a Progresszívoknál.

Smith: - Ön ezelőtt foglalkozott politikával, Mr. William?

William: - Hivatalosan nem, csupán kritikákat írtam. Ezek leginkább kisebb regionális újságokban jelentek meg.

Smith: - Mi vezérelte, hogy komolyabban belekezdjen a politikai életbe?

William: - Már régebben is el akartam kezdni, de akkor még túl fiatal voltam. Úgy érzem mostanra összeszedtem annyi tapasztalatot, hogy neki lássak.

Smith: - Ön, mit kíván elérni a Progresszív Pártban?

William: - Egyenlőre az eszmei értékeket szeretném ápolni, és több emberhez eljuttatni. Meg kell próbálni a szabadság jogokat megadni minden ember számára egészséges mértékben. Törekedni kell a társadalmi rétegek közötti feszültség mérséklésére, illetve bizonyos jogok kiszélesítésére. Értem ez alatt a kisebbségek jogkörét is. Ugyanakkor a kétkezi fizikai munkások béreit is emelni kell, és nagyobb tiszteletet kell nekik parancsolni. Ez nem menne sem a polgári középosztály, sem a felső réteg terhére, hiszen őket nem nyomná el semmilyen megvonás. A proletárokat feljebb kell léptetni, de nem lehet egy szintre hozni őket a többi réteggel, de közelíteni kell hozzájuk. Hasonlóan a többivel. A lényeg tehát az lenne, hogy senki se érezze magát elnyomva a fontos dolgokban, attól függetlenül, hogy melyik osztályba tartozik, továbbá senki ne érezze lekezelve magát. Például munkásoknak akkora bért kell biztosítani, hogy megbecsülve érezzék magukat.

Smith: - Tehát a társadalmi rétegek nem lehetnek egyenlők, de törekedni kell rá?

William: - Arra kell törekedni, hogy közelebb kerüljenek egymáshoz. Képtelenség, hogy egyenlők legyenek mindenben. Hiszen ember és ember között nem lehet mindenhol egyenlőséget tenni, de a megfelelő helyeken törekedni kell rá. Ilyen például a munkáért járó megbecsültség, illetve, hogy előre tudjanak lépni az életben (lakásvásárlás stb.).

Az interjú rövid volt, de már vannak új kitűzött beszélgetési időpontjaim Mr. Williammel.

Nagy a meglepetés a két hét múlva esedékes félidős választások előtt. Többen úgy vélték, hogy a Reform Párt minden gond ellenére, rendkívül hatékony szervezeti felépítettségének köszönhetően, kiterjeszti mandátumai számát a Képviselőházban és a Szenátusban, emellett a megyék legtöbb kormányzóját is megszerzi. Az új információk ugyanakkor jelentősen befolyásolhatják az eredményt.

„Több olyan megye van, ahol pengeélen táncolnak a konzervatív jelöltek” – mondta el lapunk érdeklődésére Tom Ross reformpárti kampányszakértő, aki George Taylor kampánycsapatában dolgozott, a csatatérmegyék megszerzése volt a feladata. „Ha most a térképre nézek, egy markáns progresszív kampány Crowleyban, Garfieldben könnyedén szenátori helyek elvesztéséhez vezethet. A kormányzók esetében veszélybe kerülhet Nick Devon is.” A reformpárti jelölteknek magasabb hőfokra kell kapcsolni, a progresszívaknak pedig lassan kampányolni kellene, hiszen így nem valószínű, hogy a választók jelentős hányadát elviszik az urnákhoz, hiába regisztráltak.

Az egyik neve elhallgatását kérő progresszív, aki így nyíltan beszélt a párt helyzetéről, nagy lehetőségnek nevezte, hogy több progresszív regisztrált, mint ahány reformpárti. „Ez nagyon jó jel, de ehhez végre össze kell fognia a kampányt a PNB-nek, és akkor több helyet szerzünk. Rendkívül fontos lenne az erős beágyazottság, hiszen két év múlva le kell váltanunk George Taylor, és őszintén, ennek a lehetőségét nem látom, csak a vágyát.”

A Reform Párt jobban rákapcsol, több hirdetést fog közzétenni, míg George Taylor elnök olyan megyékben is kampányol majd a jelöltek mellett, ami eddig nem volt célkeresztben, illetve jobban koncentrálnak a függetlenekre, akiket két éve sikerült megnyernie Taylor elnöknek: a függetlenek, akik két évvel ezelőtt a választók harmadát tették ki, 52 százaléka választotta akkor a reformpárti elnökjelöltet.

„Cironiának szüksége van egy stabil, erős, moralizált, ütőképes, modern haditechnikával felszerelt hadseregre! Cironia polgárai számítanak a katonákra, akik minden támadástól megvédik őket, akár életük árán is. Önök, bevonulásuk után arra esküdtek fel, hogy megvédik Cironiát és lakosait mindenféle idegen országból jövő katonai támadástól. Ebben az eskütételben az is áll, hogy akár életük árán is. Maguk honvédek, a XX. század lovagjai, akik ismerik erényeiket és kötelességeiket! Kérem Önöket, hogy ehhez tartsák magukat!”

Rafter a beszéde után megtekintette a hadsereg felszereléseit és kiképzési gyakorlatát, abban a kaszárnyában, ahol sajátmaga is bakaéveit töltötte. A kiképzési gyakorlat egyik szakaszában sajátmaga is részt vett.

„Kitűnő évek voltak! Ez a kaszárnya, ahol most vagyok és voltam katona, ez határozta meg későbbi karrieremet. Itt és minden más kaszárnyában a katonák kitűnő kiképzést kapnak, amelyet egy esetleges háború esetén alkalmazhatnak, de remélem, hogy ilyen nem fog előfordulni.” –tette hozzá Rafter.

Trygve Lie az ENSZ Norvég főtitkára a New York-i székházban tartott beszédet.

Felkérem a világ összes országát és főképp a demokratikus országokat, lépjenek be az ENSZ-be. Teljesítsék az ENSZ alapító okiratban foglaltakat, mely számos nemzetnél a kúltúrális és etnikai hagyományoktól való függetlenedést kéri. Részünk volt két világháborúban melynek milliónyi áldozata volt. Nem akarunk még egy háborút, nem akarunk egy szegregált országot. A világ tele van szépséggel és tanuljon meg fekete, fehér, sárga, ember együtt élni. Nem kellenek fegyverek többé, nem kell szegregáció, nem kell még egy rabszolgaság amit az emberiség a 19.-ig századig átélt. Felszólítok minden demokratikus államot, hogy szüntesse meg a szegregációt, törölje el a közéletből. Szüntessék meg a halálbüntetést, mert csak egy embernek van joga életet kiontani, aki adta nekünk, Istennek. Töröljék el a szabad fegyvertartást, mely oly sok életet kiontott már oktalanul. Nem a vadnyugaton élünk ahol minden ember oldalán fegyver libegett. Felszólítom az országok vezetőit tegyenek az emberiességért, ne a múltban éljenek, alkossunk meg egy békés demokratikus világot.

Köszönöm

Trygve Lie

Az Egyesült Nemzetek Szervezete felkérte John Peters Humphrey kanadai jogászt, Eleanor Roosevelt ex-first ladyat és az Usa ENSZ tagját, René Cassin Francia Bírót, Charles Malik Libanoni Diplomatát, és P.C. Chang Kínai professzort, hogy közösen dolgozzák ki az Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát. Valószínű már idén Decemberben elfogadásra kerül a nyilatkozat. 

A nyilatkozat egy bevezetőből és 30 cikkből áll. Ebben a 30 cikkben fogalmazza meg az emberi jogokat (az alapvető polgári, kulturális, gazdasági, politikai és szociális jogokat), amelyek megilletnek minden embert, fajra, színre, nemre, nyelvre, vallásra vagy politikai meggyőződésre való tekintet nélkül. Nem törvényerejű és így nem kötelez, de hatásosan lehet vele diplomáciai és erkölcsi nyomást gyakorolni kormányzatokra. Várhatóan a Ciron Politikára is nagy befolyása lesz, ugyanis a nyilatkozat ellenzi a halálbüntetést és a szegregációt. Ha Cironia Jó viszonyt akar ápolni az Egyesült Államokkal és az ENSZ-el ideje lesz megreformálni a Ciron hagyományos értékrendeket.

Jack Rush

A Koreai munkáspárt főtitkára Kim ir Szen megalapította saját független kommunista államát a koreai félsziget északi felén, adta hírül a BBC. Ezzel mégjobban kivívták a demilitarizált Dél Korea haragját. Fővárosnak Phenjant nevezték ki ami az északi terület legnagyobb gazdasági és politikai központja.

Harold Trump

Columbia Post

Harold Trump: A mai Párbeszéd vendége immár sokadjára Thomas Kane kormányzó, üdvözlöm kormányzó úr.

Thomas Kane: Üdvözlöm Mr Trump.

Harold Trump: Az ön és Purcell miniszter közötti vita tartja lázban az országos és helyi médiumokat, mindenhol vezércikként szerepel a téma, Purcell miniszter már nyilatkozott, Blackwell újságíró kollégámnak, azért hivtam önt ide mert úgy gondolom, úgy igazságos ha a másik felet is meghallgatjuk.

Thomas Kane: Egyetértek Mr Trump és köszönöm a meghívást.

Harold Trump: Nos, vágjunk is a közepébe...Ön szerint Purcell miniszter korrupt?

Thomas Kane: Ebben az ügyben nem lényeges, hogy Purcell korrupt-e, majd azt a hatóságok kiderítik. A lényeg itt az hogy Purcell elismerte a korrupció létét és azt természetesnek veszi. Ezek után joggal gondolhatja bárki, hogy akár ő is korrupt. Ezen nem kellene felháborodnia a miniszter úrnak aki ismeri a " A fiú aki farkast kiált" történetét tudja miről beszélek.

Harold Trump: Ismerem és átlátom az álláspontját. Mit gondol milyen hatással lesz az ügy a Reform Párta?

Thomas Kane: Ez kényes téma, és azt előre leszögezném nem szeretném a Reform Párt ellen fordítani az ügyet. Taylor elnököt tisztelem és biztos vagyok benne soha nem lenne hajlandó korrupcióra. Robert Shaw párttársam is megerősitette ezt, ő is én is nem tartjuk a Taylor adminisztrációt korruptnak. Sőt én nyíltan kiáltam Felix Drum és Tom Kane melett is mert a becsület fontos dolog párthovatartozástól függetlenül. Purcell nem ismer engem, téved amikor azt gondolja, hogy a szavazatok megszerzéséért teszem, téved amikor azt gondolja hogy politikai előnyszerzés céljából támadom. Ezt nem tűrném el sem Reform sem Progresszív embernek sem, hogy kijelentse azt, hogy keveset költünk a korrupcióra és a korrupció természetes dolog.

Harold Trump: Mit vár ez ügyben Taylor elnök úrtól?

Thomas Kane: Taylor elnök már egy ízben kifejtette álláspontját, miszerint az államigazgatás emberei tisztességes becsületes polgárok. Szóval amikor Purcell engem támad akkor Taylor elnököt is támadja, sőt az egész állami aparátust támadja és vádolja korrupcióval. Itt nem lényeges Purcell tevékenysége, kijelentette, hogy keveset költenek korrupcióra és az államigazgatás korrupt. Ezzel a Reform párt embereit alázta meg és nem minket ezért elvárható Taylor elnöktöl egy drasztikus lépés és leváltja Purcell minisztert.

Harold Trump: Mi lenne elégséges önnek a minisztertől?

Thomas Kane: Kérjen bocsánatot a Reform Párttól és az államigazgatás szerveitől, tőlem nem kell hisz nem engem sértett. Aztán legyen annyira gentleman, hogy önszántából lemond és nem hozza Taylor elnököt kellemetlen helyzetbe választások közepette.

Harold Trump: Én azt vettem ki Blackwell riportjából, hogy Purcell nem ismeri el a hibáit és az elszólását, sőt a korrupció tényét mindmáig állítja, hogy van és működik.

Thomas Kane: Purcell akaratos ember és nem fogja elismerni hogy hibázott, de azt sem látja át, hogy tetteivel a Taylor adminisztrációnak árt a legtöbbet. Amikor példákat hoz a korrupció minimalitására akkor nem látja át ennek súlyát, én nem segítek ismerőseimnek családtagjaimnak semmilyen előnyhöz jutó dologban és hiszem, hogy Taylor elnök vagy más államigazgatási munkatárs sem teszi, még ha ez Purcellnek hihetetlen is. Ha két cég jelentkezik beszállításra és abból az egyik ismerősöm akkor keresni fogok egy harmadik céget, mert összeférhetetlenségre hivatkozva nem juttatok elönyhöz ismerőst vagy családtagot.

Harold Trump: Nagyon helyes Mr Kane! Mit szól ön ahoz, hogy Purcell miniszter pökhendi elvtelen alaknak nevezi önt, sőt állítása szerint nem tesz semmit és nem csak ön hanem más Progresszív szenátorokat is említ.

Thomas Kane: Purcell védekezési mechanuzmusa ilyen ezt már említettem, mindent és mindenkit megemlít és besároz csak, hogy magáról elterelje a figyelmet. McKinson és Bedroom szenátorokat emlegeti pedig semmi közük az ügyhöz, abszolút nem kapcsolódnak a témához, én sem emlegetem Trumann vagy Miller minisztert pedig ők aztán semmit sem tesznek. Purcell elfelejti, hogy ők vannak kormányon, oly sokszor felhoztam ezt a témát, hogy nekik kell bízonyítani és nem nekünk, nem mi tettünk esküt a népnek, vannak minisztereik akik teljesen ismeretlenek egyetlenegy nyilatkozatot sem tettek és a törvényhozásban sem szólaltak fel. Ezt nem említi meg a miniszter úr csak a Progresszívokkal foglalkozik. Madison ügyeihez pedig semmi köze, Kormányzóságom alatt, háttérbe szorult a bűnözés, bővült a szociális rendszer, növekszik a gazdaság, fejlődik az ipar, sőt még azt is megengedhetjük magunknak, hogy helyet adjunk egy katonai bázisnak. De ő csak az általam kiadott rendelettel foglalkozik tévesen amit nem a költségvetésből fizetünk, sőt még csak nem is Ciron fedezetből, hanem egy Brit üzletnek köszönhetően származó bevételből aminek nem nézett utána Purcell.

Harold Trump: Végezetül kormányzó úr mit vár ön a Bírósági tárgyalástól?

Thomas Kane: Nevetségesnek tartom! A rágalmazás fogalmát sem ismeri ezek szerint Purcell. Rágalmazni valakit annyit tesz valótlan dolgot állítani valakiről, légből kapott feltételezések alapján. De itt más a helyzet. Purcell nyilatkozta saját kézírásával a korrupció létét. Én mindaddig felsem hoztam a témát. A nyilatkozatokat benyújtom a bíróságnak. Ha ő tévesen írt le valamit akkor én is tévesen nyilatkoztam. Ok-Okozat Mr Trump.

Harold Trump: Köszönöm Mr. Kane

Thomas Kane: Én köszönöm, hogy kifejthettem a véleményem.

Próbáljuk a történéseket és a főbb mondatokat ősszegyüjteni a Kane-Purcell vitából, döntsék el önök ki hibázott, Kane rágalmazott-e, illetve Purcell elismerte-e a korrupciót. Jogos Purcell bírósági perrel fenyegetése?

Purcell:  A kormány a kis állam elvét követve a korrupción és az adminisztráción spórol, arra költ keveset, hogy a lehető legkevesebb pénz "folyon el" hozzáadott érték nélkül.

Kane: Ezt próbáltam észszerűen értelmezni, bevallom nem ment. A Kormány a korrupcióra költ keveset? Szóval a kormány korrupt? Vagy elírás lenne? Korrupcióelleneségre gondolt? Hisz arra ha keveset költünk azzal burjánzik a korrupció! Nem értem a miniszter urat mire gondolt amikor a korrupcióra kevest költenek és ezzel büszkélkedik. Keveset lopnak?

Purcell:A kormányzó értelmes ember és tudja, ahol van központi adminisztráció ott korrupció is van, ami nem más, mint szívességek tétele. Ez nem pénzlopást jelent, hanem például kisebb szívességeket a hivatalokban a saját családtagoknak, vagy éppen másmilyen kisebb segítségnyújtás. 

Kane: Nem ismerem el mert nálam nincs jelen sem a családtagoknak sem ismerősöknek nem nyújtok kisebb segítségeket és semmi mást sem ami törvénybe ütközik.

Purcell: Domonic J. Purcell hivatalos formában a Madison megyei bíróságon polgári és büntetőjogi pert kezdeményezett Thomas Kane kormányzóval szemben, rágalmazás és jó hirnevhez való jog megsértése okán.

Taylor: Az államigazgatásban dolgozó ciron polgárok derék, jóravaló, tisztességes emberek, akik nem korruptak, még akkor se, ha a családtagjaikat kellene tisztességtelen előnyhöz juttatni.

A Kiveséző különkiadásában interjút készítettem Daniel Purcell miniszter úrral akiről az utóbbi idők politikai eseményeiről beszélgettünk. Szóba került a Tom Kane-féle botrány, vitája Thomas Kane-nel és még sok más kisebb témában. Előre vetítem, hogy a miniszter úr szájából elég erős kifejezések is elhangoztak, melyek a miniszter magánvéleményét tükrözik, jelen esetben nem a Kormány vagy a Ridgefield Times nevében nyilatkozott. Csak erős idegzetűek olvassanak tovább.

Thomas Blackwell: Jó napot miniszter úr! Örülök, hogy elfogadta a felkérést és rászánta az időt az interjúra.

Daniel Purcell: Nem hinném, hogy én tettem szívességet. Én úgy vélem minden vezető tisztségviselőnek és minden nyilvánosan dolgozó politikusnak a nyilvánosság elé kell állnia minden kérdésben, nem szabad elmenekülnie a kérdések elől. Ez tulajdonképpen a munkakörhoz tartozik.

T.B.: Értem. Akkkor nézzük is rögtön az első témánkat: Tom Kane egyfajta botrányba keveredett saját megyéjében, sőt saját pártjának egy politikusával. Ennek ellenére meglepő módon egy baloldali politikus állt ki mellette és védte meg, sőt erre fel is szólította a Reform Pártot.

D.P.: Nézze, én úgy vélem, azt kel megvédeni, aki bűnös. Úgy látom Tom Kane semmilyen hibát, vagy bűncselekményt nem követett el, így védelemre sem szorul. Maga kérte az ügy teljes felderítését és teljes mértékben együttműködik mindenkivel, aki ebben érintett. Ez számomra azt mutatja, hogy semmi oka az aggodalomra és mindent szabályosan és törvényszerűen tett. Hiszem, hogy a vizsgálat is ezt mutatja majd ki, és akkor le is lehet zárni a vitát. Azt pedig nem szeretem, ha egyes politikusok csupán politikai céllal kitalálnak dolgokat, legyen az bármelyik párt tagja. Márpedig, ha kiderül, hogy tényleg így történt, akkor az illető polgármesternek el kell tűnnie a politikai életből. Azt, hogy kiállt egy baloldali politikus Tom Kane mellett bizonyos értelemben pozitív, mivel azt mutatja, hogy pártállástól függetlenül a törvényesség mellett áll. Más tészről az adott politikus személye elég ellenszenves nekem, úgyhogy tovább nem is mndanám a dolgot, mert ha csak rá gondolok, kihoz a sodromból az illető...

T.B.: Márpedig kell beszélnie róla, mert Thomas Kane-ről van szó, akivel Ön személyesen is komolyabb vitába keveredett, ami feljelentésbe is torkollott. Mért jelentette fel a kormányzó urat.

D.P.: Mert egyszerűen egy hazug, rágalmazó, pökhendi alak. Egy olyan elvtelen politikus, aki a szavazatok megszerzése érdekében bármire képes. Nem élünk következmények nélküli világban, ahol bárkiről,bármit lehet mondani, ami nem fedi a valóságot, és szándékosan kiforgatja az ember szavait. Emellett persze ő sem és a hozzá kapcsolható szenátorok és képviselők sem végeznek érdemi munkát, úgy látják, hogy nekik csak annyi a feladatuk, hogy hibát keressenek más munkájában és kész. Bár egyesek már erre sem hajlandók.

T.B.: Erős szavak. Nem fél, hogy ez a politikai pályafutásának végéhez vezethet?

D.P.: Nem, mivel nekem nincs politikai pályafutásom. Én nem politikus, hanem szakember vagyok. Engem azért kértek fel a pénzügyi tárca vezetésére, mert jó szakember vagyok és nem azért, mert szavazatokat hozok. Én nem azért végzem a munkám, hogy a későbbi választásokat nyerjek, hanem hogy az országot gazdaságilag megerősítsem, és minden ember jobban éljen ebben az országban. Nem hiszek a politikai korrektségben, én az őszinteségben hiszek. Őszintén kimondom, mit gondolok a kormányzóról, vagy akárki másról. Ha ezért leváltanak, akkor tessék csak, a szakmámában ezután is el tudok majd helyezkedni. A munkatársaimmal is mindig őszinte voltam, ami nem biztos, hogy emberi kapcsolatokban jó eredményt hozhat, de erdményessé teszi a munkámat.

T.B.: Értem, de akkor térjünk vissza egy kicsit a kormányzóval való vitájára. Itt a korrupció volt a téma, és Önt is korruptnak nevezte. Ön korrupt?

D.P.: Először is ehhez tisztázni kell mia a korrupció. A korrupció az, ha valaki valamilyen előnyhöz jut a másikkal szemben, amelyért cserébe gazdasági, társadalmi vagy egyéb ellenszolgáltatást kap. Ennek fényében úgy vélem a minimális korrupció a társadalom által elfogadott, és nem okoz semmilyen kárt sem a gazdaságnak, és a társadalomnak sem. Vegyünk például egy hivatali dolgozót, aki a testvére ügyet a lista tetejére teszi, aki ezért két nappal korábban kap új igazolványt, mint egy másik személy, aki ugyan azon a napon igényelt okmányt. Ezért cserébe kvázi nem kap semmit, de ez úgy vélem korrupció. Vagy vegyünk egy másik példát.
Tegyük fel Thomas Kane kormányzónak személyesen kell dönteni, hogy ki szállítsa a palackozott vizet a hivatalba, amit az ott dolgozók isznak. Mondjuk két cég jelentkezik a beszállításra, és mindkét cég ugyan azt a portfóliót ajánlja: ugyan olyan áron, ugyan azt a minőséget szállítják, ugyan abban a mennyiségben. Minden megyegyezik, csak egy különbség van: az egyik cég vezetőjét 26 éve ismeri és megbízik benne. Hülye lenne, ha nem azt választaná. Ez is korrupció, de nincs semmilyen negatív hatása.
Persze olyan korrupció is van, ami már büntetendő, mert negatív társadalmi és gazdasági hatásai vannak. Ha tegyük fel olyan embernek juttatunk termőföldet pénzért cserébe, aki nem ért a földműveléshez, csak a haverunk, vagy pénzért cserébe engedélyeket osztunk ki építkezésekhez, ahol silány minőségű anyagot használnak fel. Ez már olyan korrupció, ami büntetendő és káros a gazdaságnak és a társadalomnak is.

T.B.: Értem az érvelését, más kérdés, hogy egyetértek-e vele. De nem válaszolt a kérdésre: Ön korrupt?

D.P.: Ennek a fényében úgy gondolom minden egyes ember, ahogy én is, korrupt, mert ez a társadalmi élet része. Viszont én abban a szerncsés helyzetben vagyok, hogy még a kísértés sincs meg, hogy valakit előnyhöz juttassak. A mi minisztériumunk nem hoz döntéseket, nálunk a személyes kontakt emberekkel, vagy cégekkel minimális, így felesleges is minket megkeresni azzal, hogy pénzért cserébe előnyöket adjunk. Mi döntéselékészítéssel és végrehajtással foglalkozunk, elemzéseket, tanulmányokat készítünk főként a gazdasági lépésekhez. Másk által elbírált kifizetéséekt hajtunk végre, de mi nem döntünk semmiben.

T.B.: Ön és családja ellen, valamint a minisztréium átvizsgálása érdekében vizsgálatot kér a kormányzó úr. Mit szól ehhez?

D.P.: Állok elébe, nekem nincs takargatni valóm. Amikor elvállaltam a munkát, már akkor volt egy átvilágítás, aminek az eredménye világos volt. Most is meg lehet tenni, én és a családom tiszta. A minisztérium meg teljesen nyilvánosan működik, bármikor lehet vizsgálni, és persze folyamatosan ellenőrzik is munkánkat. Ebben sem lesz semmiylen kifogás, mert mint mondtam nem hogy nem akarunk, de nem is tudunk senkit semmilyen előnyhöz juttatni. Mi nem csináltunk semmi rosszat.

T.B.: Miért, valaki csinált?

D.P.: Úgy vélem, hogy Thomas Kane igen. Ezért is tettem feljelentést. Ő és a hozzá köthető radikális politikusok nem végzik a munkájukat, csak elvtelenül hajhásszák a szavazatokat.

T.B.: Itt kikre gondol, és pontosan mire?

D.P.: Először is vegyük a kormányzó urat. A politikus úr eddig kézzel fogható munkája egyedül egy szociális rendelet, mely ugyan politikailag jó lépés, azonban gazdaságilag megfontolatlan: számolatlanul szórja a pénzt a jóléti kaidásokra, bevételt azonban nem biztosít hozzá. Gondolom majd valamiféle hitelből akarja finanszírozni a dolgot, vagy majd elvárja, hogy a kormány finanszírozza. Én ehhez nem fogom a nevem adni, ha utóbbi valósulna meg, mert felelőtlen döntés lenne. Ezen kívül Cliff Bedroom szenátro úr és például Dr. Naomi Hand képviselő asszony ténykedését nézzük meg. A kormányzóval együtt hevesen kritizálják nyilatkozatokban és médiában, hogy a miniszterek nem dolgoznak, de ők mit is csinálnak pontosan: lassan már a vitákon sem vesznek részt, a törvényjavaslatokat leszavazzák, azt persze nem tudni, hogy miért, mert a vitákon nem mondják el mi nem tetszik nekik, vagy nyújtanak be módosító javaslatokat. Egyszerűen nem szavaznak, vagy leszavazzák a trövényjavaslatokat és kész. Az ilyen képviselőknek nemhogy fizetést nem adnék, de a mandátumukat is elvenném, mert nem erre kaptak felhatalmazást. Nem azért kapják a fizetést, hogy néha szavazzanak egyet - vagy a szavazáson se vegyenek részt -, aztán semmi. Ezek a politikusok a szavazatok érdekében kifrogatják a valóságot, más ember munkájában a szélkát is megtalálják, de ha őket kérik számon, hogy mit csináltak eddig, akkor lapítanak és a saját hibájukkal nem néznek szembe. Elvtelen politikusok ők.

T.B. Nos köszönöm, hogy válaszolt a kérdésekre, úgy vélem lesz még folytatása ennek.

D.P.: Állok elébe, és én köszönöm a lehetőséget. A bíróságon mindenképpen lesz folytatása.

Daniel J. Purcell pénzügyminiszter elszólta magát és bevalotta hogy korrupt bár szerinte kisebb szivességek tétele például családtagoknak még nem korrupció. Én sem értem mit nevez"kisebb szívesség"nek. Mezőgazdasági területek átjátszása családtagoknak, esetleg cégek, autók, ingatlanok...??? Kérem szépen, a kisebb szivességek a korrupció melegágya. Várjuk Taylor elnök úr józan ítélőképességét az ügyről.

Jack Rush

Madison, Progresszív párt megyei szervezete azt a közleményt adta a Columbia Postnak, miszerint Purcell pénzügyminiszter elszólta magát és korruptnak nevezte önmagukat. Thomas Kane kormányzónak írt reakció cikkében ezt közölte: A kormány a kis állam elvét követve a korrupción és az adminisztráción spórol, arra költ keveset, hogy a lehető legkevesebb pénz "folyon el" hozzáadott érték nélkül. Tehát szerinte azon spórolnak, hogy keveset költenek korrupcióra és arra keveset költenek, ergo nem lopnak sokat csak amennyit a költségvetés még elbír?! Döntsék el önök mire gondolt a miniszter úr.

Harold Trump

"1948. október 16. egy sikeres nap Walker megye történelmében! Az általam, két éve kiadott gazdasági, biztonsági és jóléti reformok a mai napon öltöttek testet egészükben! Walker megyében megszűnt a munkanélküliség, a gyárak és a mezőgazdasági üzemek 100% felett teljesítenek, az egy főre jutó fizetések száma a legmagasabb a térségben, a közbiztonság a megerősített őrségnek köszönhetően a legjobb a térségben, sikerült felszámolnunk a szervezett bűnözést, a kereskedelem fellendült, a családok nem küzdenek megélhetési gondokkal! Tehát a mai napot a legnagyobb nyugalommal könyvelhetjük el sikernek! És üzenném újra a Reform Pártnak, hogy ők is kezdjenek bele a különböző reformokba, mert én azt vettem észre sok polgártársammal együtt, hogy a Reform Párt által vezetett megyékben, és az országban nem történt semmilyen változás! A szervezett bűnözésre visszatérve, a mai napon nyíltan kijelentem, hogy hadjáratot fogok indítani a maffia ellen! Bárki, akinek még a legkisebb köze is van a maffiához az súlyosan megfog fizetni! És ismét üzennék a Reform Pártnak, hogy erősítsék meg az őrségeket, legyen több igazoltatás a közutakon! A vastag borítékot felvenni könnyű, de reformokat hozni nehéz!" -ezt a beszédet mondta Patrick Rafter az elmúlt két év értékeléséről. A Walker megyei Progresszív képviselő két évvel ezelőtt utasításba adta a gazdaság megreformálását, a SZJA hosszú távú csökkentését, az üzemek és gyárak létesítéséről szóló rendeletét és még sok mást. A reformok hatása a mai napon érte el a csúcspontját, ugyanis a mai napon szűnt meg a munkanélküliség Walker megye egész területén. E napot Rafter sikernek könyvelheti el.

Előkerült egy újabb jegyzet a Harrash cégtől, méghozzá egy privát vacsorán zajlott beszélgetést örökít meg. A jegyzeteket a cégvezetés egyik elnökségi tagja szignózta. A beszélgetés, a jegyzetek szerint, a lőfegyvertartás korlátozására bevezetett rendelet kiadása után történt meg, biztos időpontot nem lehet mondani. A jegyzet alapján a cég elnökhelyettese, Francis Hibard, elmondta, hogy „Tom Kane-nel beszéltem, aki arra panaszkodott, hogy ez a [John Preston] polgármester egy valódi vesztes, aki a denfieldi konzervatívak vezéralakja lehet a fegyverkorlátozás miatt, mivel a fegyverlobbi már be is állt mögé, és kormányzójelöltté teszi.” Hibard szerint a kormányzó „bármilyen eszközt képes bevetni”, hogy megállítsa a polgármestert, aki mellett sokan lobbiznak, hogy két év múlva a kormányzó-helyettes legyen, de „ebbe Tom nem fog belemenni, inkább felkér egy liberálist, mint őt.”

Később szó esik a Thortonról is, amiről a Columbia Post írt. A lap akkor beszámolt arról, hogy Tom Kane politikai nyomásgyakorlással megakadályozta, hogy a politikai ellenlábasa, Preston polgármestersége alatt, felépüljön az új vasútállomás Salt Lake Cityben. Az ügy nagy politikai vihart kavart, Preston ellenjelölt lesz a két év múlva esedékes kormányzójelölti előválasztáson, közben Kane népszerűsége meredeken zuhan a fegyverkorlátozás óta. Reformpárti stratégák attól félnek, hogy megtöri ez a botrány a párt lendületét, és a progresszívak országos ügyet fabrikálnak ellenük. „Ha ezt sikerül meglovagolnia a liberálisoknak, nemcsak a három denfieldi képviselőnket veszítjük el, hanem akár a Képviselőházat is.” Később szó esik arról is, hogy a „kormányzó több fontos projektről beszélt velem,” és az is, hogy a „Thorton Station nem biztos, hogy jó lesz nekünk.”

A cég nem kommentálta az újabb fejleményeket.

Tom Kane reformpárti kormányzó Denfieldből levelet írt nekem, a hozzá köthető Thortongate-ben. Mi minden információt, a vallás- és szólásszabadság okán, amely szent és sérthetetlen jog, amelyet megfelelően körbejártunk, megjelentetünk, én magam megírom. Ezért közlöm a kormányzó levelét teljes egészében:

Tisztelt Joe Vilsack úr! Az egész Independence Office és jómagam is megdöbbenve olvastuk az ellehetetlenítésről szóló híreket a napokban. Számomra elképzelhetetlen, hogy valakit azért állítsanak félre, mert nem ért egyet egy másik politikussal. Magam kérem az eset teljes átvilágítását, ugyanis ezek csak üres vádaskodások. Amennyiben ezt sikerül bebizonyítanunk perre fogom vinni az ügyet és meg is fogom nyerni. Ezenfelül nyílt vitára hívom a polgármestert a megyei helyzetről akár most azonnal, akár a kormányzói választások előtt. A cégnek joga volt visszalépni és - ha fáj is - a törvénnyel nem mehetek szembe még az emberek érdekében sem.

Tisztelettel:     Tom Kane
                      kormányzó
              Independence Office

A Chicago Daily Tribune vezércikkében megírta, hogy az idei választáson  Thomas E. Dewey kormányzó elnökjelöltnek indul Truman ellen. Truman már 1946 ban polgárjogi bizottságot hozott létre a faji diszkrimináció ellen. És most elrendelte a a faji elkülönítés felszámolását a kormányhivataloknál és a hadseregben. Jelenleg Truman amerikai körutazása zajlik melyben a a szegregáció ellenességet hírdeti. A Progresszív Párt radikális szárnya teljes támogatásárol biztosította Truman elnököt.

Jack Rush

Mivel George Taylor sokkal népszerűbb a pártjánál, növelhetik a konzervatív jelöltek előnyét a progresszívakéhoz képest. „Az elnök minden fontosabb csatatérkörzetbe és –megyébe ellátogat, ahol lehetőségét látják a stratégák a váltásnak, és amelyeket meg kell tartanunk” – mondta el lapunknak az egy reformpárti kampányszervező, aki neve elhallgatását kérte, hogy őszintén beszélhessen.

A kampány belső szakértője szerint a Reform Pártban alapvetően elégedettek, szintre biztosra veszik, hogy Képviselőházban sikerül megtartani a többséget, 15 csatatérkörzettel számolnak. „19 fős többségünk lesz, és ha ehhez hozzávesszük, hogy a Kane-botrány miatt, ha elbukjuk minden egyes denfieldi körzetünket, akkor is egyfős többségünk lesz.” A megmérettetés igazán fontos lehet Goerge Starson házelnöknek, aki ha itt sikert ér el, erős pozícióból vághat neki egy esetleges ’54-es elnökjelöltségnek.

Sokkal komolyabb harc lesz a szenátusi helyekért. A Reform Párt megcélozta Burkhill, Crowley, Eagle, Edmund, Greene, Jefferson, Lassen, Monroe és Walker megyék szenátori székének a megszerzését. Ezekkel egy döntetlen közeli helyzetet tudnak teremteni, és az elnökválasztási évben a Szenátus is pirosra válthat. „Ahhoz, hogy megváltozzék a Szenátus összetétele, több kék megyében nagyon jól kellene szerepelni, ez most nem adott.” Ugyanakkor többek szerint, ha a kritikus megyékben (Crowley, Eagle) és azokban a kék megyékben (Jefferson, Lassen, Monroe és Greene), ahol Taylor viszonylag jól szerepelt, fordulhat a kocka. „Ha a progresszívak elvesztik a felsőházat, az komoly figyelmeztetés a számukra a két év múlva esedékes elnökválasztásra” – véli Theodor Mallins egyetemi tanár a Hillsborough University Történelem Tanszékétől. Véleménye szerint a Progresszív Pártnak a két év alatt nem sikerült egy olyan ellenzéki képet kiállítani magáról, amely komoly ellenfele lenne a törvényhozásban a Reform Pártnak. „A progresszívak túl sok kérdésben túl liberálisok, ultraliberálisok. A radikális progresszívak sok kérdésben annyira szélről beszélnek, amivel elriasztották az Underwood-szavazókat, akik a politikai középről és a függetlenek közül áramoltak át. A halálbüntetés eltörlése, a szigorú fegyverkorlátozás, a túl nagy állami beavatkozás, mind elidegenítő tényező volt.” A professzor szerint sok múlik Robert Shaw szereplésén, aki „ha megtartja a mandátumát, mivel elég mérsékelt, esélyes lehet az elnökjelöltségre, amire eddig félig-meddig csak Thomas Kane jelentkezett be, de ez még homályos, mint ahogy Underwood indulása is.”

Ugyanilyen lényegesek lesznek a kormányzók is, amire eddig láthatóan csak a Reform Párt készül, de várhatóan a Progresszív Párt is harcba indul, és minden bizonnyal Ed Glover nyerni fog Oakland megyében.

A Reform Pártnak a kulcs a Taylor-koalíció: ha a két évvel korábbi szavazókat képesek mozgósítani, akár földcsuszamlásszerű győzelmet is arathatnak, ha ebben a progresszívak meg akadályozzák őket, akkor esélytelen. „A reformpárti jelöltek várhatóan a nagyobb városokra koncentrálnak. Itt a progresszívaknak 6-8 százalékon belül kell maradniuk, és nagy ütemben mozgósítani a vidéki városokat, és ott nagyot nyerni, akkor győznek” – Mallins szerint.

Harold Trump: Üdvözlöm a kedves halgatólat ma Patrick Rafter képviselő a vendégünk.

Patrick Rafter: Üdvözlet!

Harold Trump: Üdvözlöm Mr Rafter.

Patrick Rafter: Én is üdvözlöm magát Mr Trump.

Harold Trump: Ön Mint a Progresszívok jeles tagja röviden kérem jellemezze a félidős választások jelen szakaszát.

Patrick Rafter: Mindkét párt tulajdonképpen gőzerővel készül a félidős választásra. És ez érezteti magát az élet minden terén. Leginkább a média, ami nagyon felkapta ezt a dolgot, hiszen az is a feladata. Sározások, lejáratások, kampányok tömkelege árasztja el Cironia újságait.

Harold Trump: egyetértek Mr Rafter, de akkor térjünk át arra a főtémára ami főleg a Reform párt vizeit kavarta fel, mi késztette arra, hogy ön külpolitikusi szerepkört töltsön be?

Patrick Rafter: A Ciron Köztársaságnak sem politikai, sem gazdasági kapcsolatai nincsenek. Én erre nagyon is felfigyeltem, és úgy döntöttem, hogy Cironia kapcsolatainak lerakom az alapkövét, hamár Kurt Miller úr nem tesz semmit. Idézem a Madisoni Progresszív Párt egyik közleményének a részletét: "Taylor elnök Rafter utasítgatása helyett, a minisztereit és főleg Millert kellene munkára bírnia, hisz azon kívül, hogy felveszi a vastag borítékját még semmit nem csinált."

Harold Trump: Igen ismerősen csengenek Thomas Kane szavai, aki szerint Miller külügyminiszter semmit nem csinál, mit gondol ön a Taylor kormány minisztereiről és főleg Kurt Millerről?
Patrick Rafter: Nem csinálnak semmit! Cironiának nincsenek szövetségesei, a gazdasága az olyan, mint 1946-ban. Nem történt semmilyen változás!

Harold Trump: Érdekes dolog ez mert a Reform párt pont ellenkezőleg látja, szerinte a miniszterek gőzerővel dolgoznak és az adópolitikájuk gazdaságélénkítő, amit a Progresszív párt erősen bírált, ön hogyan változtatna az adózási rendszeren?

Patrick Rafter: Tömören összefoglalva: a gazdagok sokat fizessenek, a szegények meg keveset.

Harold Trump: Ez csak egy a sok közül amiben a Progresszív párt változtatna, mik azok a dolgok ami ön szerint hibás és változtatna rajta, illetve hogyan változtatna azokon?

Patrick Rafter: A személyi adózás a szegény polgári réteg körében túl magas. Ezt tulajdonképpen drasztikusan lecsökkenteném. De, a gazdagok személyi adózását megemelném. A vállalatok és cégek adózását is lecsökkenteném, hiszen a dolgozó polgárok kemény munkájáért jár a fizetés. Mert ha a cégeknek és a vállalatoknak magas az adózása, akkor nem jut pénz arra, hogy a dolgozók megkapják a fizetségüket.

Harold Trump: Robert Shaw szenátor szerint a Taylor adminisztrációnak nincs szociálpolitikája, a szenátus szociális bizottságához ami a munka, nyugdíj, és gyermektámogatásokról dönt még egyetlen javaslat sem érkezett az elmúlt két évben. Osztja Shaw véleményét?

Patrick Rafter: Teljes mértékben!

Harold Trump: Cironiának csak az Usában van nagykövetsége tudtom szerint, és nem is kívánnak más irányban terjeszkedni, önök Dél Amerika, Európa és akár Ázsiai kapcsolatokra is nyitottak lennének?

Patrick Rafter: Teljes mértékben nyitottak vagyunk! Nem csak az USA van! Ott van Nagy-Britannia, Franciaország, Ausztrália, Brazília stb. Szüksége van Cironiának szövetségesekre!

Harold Trump: Én is így látom és remélem lesz lehetősége a Progresszív pártnak eme törekvések véghezviteléhez.

Harold Trump: Egy utolsó kérdésem lenne..
Harold Trump: A Következő elnökválasztásra ön milyen esélyeket jósol pártjának?

Patrick Rafter: Nagyon remélem, hogy Mi, a Progresszív Párt fogunk győzni!

Harold Trump: Időnk lejárt sajnos, köszönöm a részvételt Mr Rafter, és köszönöm a hallgatóknak is, a Viszonthallásra.

Patrick Rafter: Viszonthallásra!

A napokban "névtelen" levelet találtam a Columbia Post föszerkesztöségében az asztalomon. Kicsit félve nyitottam ki, mert az ugrott be, megint próbál valaki eláztatni baloldali politikai nézeteim miatt. Kicsit cinikus és huncut a dolog mert most egy Reformpárti politikust vagyok hivatott megvédeni. De elsősorban egy tiszteletnek örvendő Ciron polgár vagyok, aki kötelességének érzi, nyilvánosságra hozni a levél tartalmát.

Mint tudjuk Felix Drum botrányba keveredett, politikai pályafutása előtt és apja halála után a Drums’ Family Business-t vezette. Választások után öccse Thomas Drum vette át az irányitást akit az új adötvények miatt megvádoltak és így bátyja Felix is botrányba keveredett. De akkor lássuk a szóbanforgó levél lektorált változatát.

Már 12 éve várják a salt lake-i lakosok, hogy felújítják a vasútállomásukat, bővítik is azt, lehetővé téve, hogy az ipari célú vagonok is befuthassanak, illetve bővítik a helyi vasút- és sínhálózatot, hogy a szomszédos, megyén belüli és kívüli területeket, bekapcsolják a városi vérkeringésbe, ami fellendülést és munkahelyeket jelent a denfieldieknek – ez elmarad.

A kivitelező cég, a Harrash Group&Co. két héttel ezelőtt felbontotta az eddig megállapodást, és mégsem indulhat meg a munka, amely másfél év alatt készült volna el teljesen. A cég akkor a projekt bizonytalanságával és a pénzügyi helyzettel magyarázta a döntését. Ez hatalmas veszteség volt a városnak, és John Preston polgármesternek is, aki két évvel ezelőtt ezzel az ígéretével könnyedén nyert a progresszív ellenfele felett.

Két nappal ezelőtt a városvezető ugyanakkor új iratokat mutatott be a városban, amelyek azt bizonyítják, hogy Tom Kane kormányzó áll a projekt lefújása mögött. A west jordani esetet követő represszív rendelete a fegyvertartásról komoly vitákat váltott ki a Reform Párton belül, sokan élesen elhatárolódtak tőle. Michael Jezza belforti kongresszusi képviselő szerint Tom Kane Alkotmányt sértett, Philipp Howard edmundi kormányzó szerint csak a Progresszív Párt balszárnyának kedvez ez a döntés. Preston polgármester is élesen támadta a tervezetet, „mivel ezzel a döntésével Kane kormányzó megmutatta, hogy a valódi konzervatív értékek helyett a szélsőségesen radikális politikusoknak segít. A fegyvertartás alkotmányos jog, sajnálom, hogy megvonta tőlünk ezt a kormányzó. Sajnálom reformpártiként, hogy csalódást okozott a nyugati konzervatív mozgalomnak.”

A tárgyalások ekkor kezdődtek meg a Harrashhal, amely belforti-denfieldi érdekeltségű, több magánprojektet valósították már meg a mormon többségű megyében, mindenki elégedett volt velük. A polgármester eddig ismeretlen körülmények között jutott az igazgatósági magánlevelezésekhez, amelyben a cég vezérigazgatója, Harold Stampel, február 14-én azt írja, hogy közel vannak a tárgyalások végéhez, megállapodást fognak kötni, és ez másfél évig biztos munkát ígér a cégnek. A szerződés aláírását április 24-re írta, amit a polgármester meg is erősített, hiszen 19-én a városi tanács elfogadta és megszavazta a projekt indítását, amibe megyei forrásokat is csoportosított volna a kormányzói hivatal. Ám 23-án a vezérigazgató jelezte, nem lesz aláírás, és a polgármester folyamatos panaszára sem akarta az Independence Office a céget bírságra ítélni, mint írták: „Minden rendesen zajlik, a cég az utolsó pillanatban elállhat az üzlettől, hiszen a Harrash Group&Co. is részvényes lett volna.

Ugyanakkor a polgármester nyilvánosságra hozott egy igazgatói magánlevelezést, amelyet a tanácsadói körének küldött, amiben a következő szerepel: „A Thorton a múlté, ki kell várni, ezt mondta nekem reggelin [Tom Kane]. A kormányzó azt is elmondta, hogy két év múlva, ha új vezetése lesz a városnak, és ő nyer, ami valószínű, akkor a projektet ki is terjesztik.” Később az is kiderül, miért kell így cselekedni: „Kane az emberek érdekeit tartotta szem előtt, amikor megtörve a helyi ágálókat bevezette a fegyverkorlátozást, és Preston nem képes leállni a témáról, folyamatosan ezen rugózik, mivel indulni akar kormányzónak, de szerinte semmi esélye.”

A polgármester felszólította a kormányzati szerveket, hogy kezdjenek vizsgálatba, mert ez „teljesen kimeríti a hivatali visszaélés fogalmát. Elhiszem, hogy nem kedvel, nem is kell, de Denfield lakói látják kárát a fejlesztés elmaradásának. Tom Kane nem alkalmas a feladatára, és igen, két év múlva találkozunk az előválasztáson, Tom.”

Az ügy komoly próbatétel lehet Tom Kane-nek, aki két év múlva várhatóan újraindul a kormányzói posztért. A fegyverkorlátozással komolyan gyengítette helyét a nyugati konzervatív mozgalomban, sokan úgy tudják, ha Kane 1954-ben elindul az elnökjelölti előválasztáson, Michael Jezza és George Starson is várni fogja.