-
Menü
- KEZDŐLAP
- Játék
- - Szabálykönyv
- - Súgó
- - Játék fóruma
- - Kapcsolat
- - Impresszum
- Szervezet
- - Progresszív Párt
- - Reform Párt
- - Média
- - Titkárságok
- - Támogatók
- - Állami szervezetek
- - Egyéb szervezetek
- - Függő szervezetek
- Irattár
- - Törvénytervezetek
- - Jelentések
- - Felmérések
- - Választások
- - Törvénytár
- - Encyclopedia
- - Cironia WIKI
- Karakterek
- - Karakterek
- - Alteregók
- - Statisztika
- Kezdőlap
- Játék
- Szervezet
- Irattár
- Törvényhozás
- Karakterek
Média cikkek
Hírek
Congressional Record
hetilap - 1951. január 09., kedd
Szerző: George Lee
Törvényhozási procedúrák
Megkezdődött a szavazási procedúra három, a Képviselőház által elfogadott törvényjavaslatról. A Szenátus holnap dönt arról az indítványról, amely „Törvényjavaslat a Kormány hivatalainak reorganizációjának és egyéb céljainak biztosítására”, a „Törvényjavaslat a Közigazgatási Eljárásról” és a „Törvényjavaslat a Nemzetbiztonságról”, amely a vita lezárását kezdeményezi, és ezután sor kerül a végszavazásra.
Cironia Köztársaság Elnöke által kormányzati pozícióba jelölt személyek meghallgatása
január 22.
10 óra: John Trumann meghallgatása a Szenátus Mezőgazdasági, Élelmezésügyi és Erdészeti Bizottságában.
13 óra: Donald Tenley meghallgatása a Szenátus Fegyveres Erők Bizottságában.
január 23.
10 óra: Julian Bash meghallgatása a Szenátus Energetikai és Nemzeti Erőforrások Bizottságában.
13 óra: Jack Turner meghallgatása a Szenátus Veteránügyi Bizottságában.
január 24.
10 óra: Tim Goodman meghallgatása a Szenátus Egészségügyi, Oktatási, Munka- és Nyugdíjügyi Bizottságában.
13 óra: Tim Wilson meghallgatása a Szenátus Egészségügyi, Oktatási, Munka- és Nyugdíjügyi Bizottságában.
január 25.
13 óra: Tim Wilson meghallgatása a Szenátus Egészségügyi, Oktatási, Munka- és Nyugdíjügyi Bizottságában.
január 26.
10 óra: Tim Goodman meghallgatása a Szenátus Egészségügyi, Oktatási, Munka- és Nyugdíjügyi Bizottságában.
január 27.
10 óra: John Preston meghallgatása a Szenátus Igazságügyi Bizottságában.
Törvényhozási procedúrák
Megkezdődött a szavazási procedúra három, a Képviselőház által elfogadott törvényjavaslatról. A Szenátus holnap dönt arról az indítványról, amely „Törvényjavaslat a Kormány hivatalainak reorganizációjának és egyéb céljainak biztosítására”, a „Törvényjavaslat a Közigazgatási Eljárásról” és a „Törvényjavaslat a Nemzetbiztonságról”, amely a vita lezárását kezdeményezi, és ezután sor kerül a végszavazásra.
Cironia Köztársaság Elnöke által kormányzati pozícióba jelölt személyek meghallgatása
január 22.
10 óra: John Trumann meghallgatása a Szenátus Mezőgazdasági, Élelmezésügyi és Erdészeti Bizottságában.
13 óra: Donald Tenley meghallgatása a Szenátus Fegyveres Erők Bizottságában.
január 23.
10 óra: Julian Bash meghallgatása a Szenátus Energetikai és Nemzeti Erőforrások Bizottságában.
13 óra: Jack Turner meghallgatása a Szenátus Veteránügyi Bizottságában.
január 24.
10 óra: Tim Goodman meghallgatása a Szenátus Egészségügyi, Oktatási, Munka- és Nyugdíjügyi Bizottságában.
13 óra: Tim Wilson meghallgatása a Szenátus Egészségügyi, Oktatási, Munka- és Nyugdíjügyi Bizottságában.
január 25.
13 óra: Tim Wilson meghallgatása a Szenátus Egészségügyi, Oktatási, Munka- és Nyugdíjügyi Bizottságában.
január 26.
10 óra: Tim Goodman meghallgatása a Szenátus Egészségügyi, Oktatási, Munka- és Nyugdíjügyi Bizottságában.
január 27.
10 óra: John Preston meghallgatása a Szenátus Igazságügyi Bizottságában.
Ha ló nincs jó a szamár is...
folyóirat - 1951. január 09., kedd
Szerző: Stanley Macdoom
Lapunk a minap Stanley Macdoom közéleti személyiséget és médiacsászárnak titulált üzletembert kérte fel főszerkesztőnk, hogy egy cikk keretében fejtse ki véleményét az aktuálpolitikáról!
Kedves olvasók!
A napi politikai hírek nagyon felborzolták kedélyemet, így kénytelen kelletlen szeretném kifejteni véleményemet mindkét pártról. A Progresszív Párt nagyon maga alatt van és nem a választási vereségnek köszönhetően, hanem előtte már egy fél éve elkezdtek gurulni a lejtőn. Ennek köszönhető Cliff Bedroom veresége is. Mostanára úgy látom, illetve esélyt látok rá, hogy a párt ismét talpra áll, a PNB elnöke Mr. Houston lemondott és remélem egy keménykezű irányító kerül a helyére. Mr. Bedroom amellett, hogy Madison megye szenátora, a szenátusi progresszív frakció vezetője is lett, ami igencsak jó hír a baloldalnak.
Ellenben a reformpárti győzelem a szememben dugába dőlt, hamis és álígéretekkel tudták megnyerni a csatát, úgy látszik a ciron többség még mindig hisz Taylor elnökben, pedig nyilvánvaló az elmúlt ciklusban számos ígérete nem valósult meg, és keveset teljesített abból amit 1946-ban ígért. Mára már odáig fajult a helyzet, hogy a végtelenségig védett Kurt Miller külügyminisztert, akit a már elhunyt Patrick Rafter támadt, az elnök lecserélné egy progresszív szakemberre, Mr. Underwoodra. Amikor Mr. Bedroomot megkérdeztem erről, szűkszavúan csak azt nyilatkozta, nem szeretné, ha Underwood elhagyná a frakciót, ezt antiliberálisnak nevezte és azt mondta, Taylor elnök ne a progresszív szakemberekből próbálja meg felépíteni kormányát. Ezzel bevallom részben egyetértek, mivel az utolsó Reform Párt közeli cikk szerint, Taylor nem csak Underwoodot célozta meg, hanem más ellenzéki szakembereket is kinézett a kormányába.
Valószínü, a progresszív elit nem örülne Underwood "átállásának", sőt egy progresszív kormányban való részvételének sem. Nem csak azért, hogy a liberális eszmeiséget védjék, hanem azért is mert '46-ban még Taylor hallani sem akart az ügyről, sőt többször kifejtette hogy a progresszív oldal tapasztalatlan a közéletben.
A saját, és valószínű minden ciron véleménye az, hogy egy reformpárti kormány álljon reformpárti emberekből, hisz ők kaptak felhatalmazást kormányalakításra, az, hogy egy ellenzékit is "beszerveznek", az a ciron választók arculcsapása.
Stanley Macdoom
lektorálta: Jack Rush-National Observer
Lapunk a minap Stanley Macdoom közéleti személyiséget és médiacsászárnak titulált üzletembert kérte fel főszerkesztőnk, hogy egy cikk keretében fejtse ki véleményét az aktuálpolitikáról!
Kedves olvasók!
A napi politikai hírek nagyon felborzolták kedélyemet, így kénytelen kelletlen szeretném kifejteni véleményemet mindkét pártról. A Progresszív Párt nagyon maga alatt van és nem a választási vereségnek köszönhetően, hanem előtte már egy fél éve elkezdtek gurulni a lejtőn. Ennek köszönhető Cliff Bedroom veresége is. Mostanára úgy látom, illetve esélyt látok rá, hogy a párt ismét talpra áll, a PNB elnöke Mr. Houston lemondott és remélem egy keménykezű irányító kerül a helyére. Mr. Bedroom amellett, hogy Madison megye szenátora, a szenátusi progresszív frakció vezetője is lett, ami igencsak jó hír a baloldalnak.
Ellenben a reformpárti győzelem a szememben dugába dőlt, hamis és álígéretekkel tudták megnyerni a csatát, úgy látszik a ciron többség még mindig hisz Taylor elnökben, pedig nyilvánvaló az elmúlt ciklusban számos ígérete nem valósult meg, és keveset teljesített abból amit 1946-ban ígért. Mára már odáig fajult a helyzet, hogy a végtelenségig védett Kurt Miller külügyminisztert, akit a már elhunyt Patrick Rafter támadt, az elnök lecserélné egy progresszív szakemberre, Mr. Underwoodra. Amikor Mr. Bedroomot megkérdeztem erről, szűkszavúan csak azt nyilatkozta, nem szeretné, ha Underwood elhagyná a frakciót, ezt antiliberálisnak nevezte és azt mondta, Taylor elnök ne a progresszív szakemberekből próbálja meg felépíteni kormányát. Ezzel bevallom részben egyetértek, mivel az utolsó Reform Párt közeli cikk szerint, Taylor nem csak Underwoodot célozta meg, hanem más ellenzéki szakembereket is kinézett a kormányába.
Valószínü, a progresszív elit nem örülne Underwood "átállásának", sőt egy progresszív kormányban való részvételének sem. Nem csak azért, hogy a liberális eszmeiséget védjék, hanem azért is mert '46-ban még Taylor hallani sem akart az ügyről, sőt többször kifejtette hogy a progresszív oldal tapasztalatlan a közéletben.
A saját, és valószínű minden ciron véleménye az, hogy egy reformpárti kormány álljon reformpárti emberekből, hisz ők kaptak felhatalmazást kormányalakításra, az, hogy egy ellenzékit is "beszerveznek", az a ciron választók arculcsapása.
Stanley Macdoom
lektorálta: Jack Rush-National Observer
Kevesebb minisztérium, nagyobb küzdelem
napilap - 1951. január 09., kedd
Szerző: George Lee
kulcsfontosságú helyekre nem nevezte meg a várományosokat. Még nem lehet tudni, hogy ki lesz a külügyminiszter. Jelenleg ugyanolyan eséllyel pályázik Frank Underwood és Mike Shelly. A burkhilli progresszív szenátor a „30 perc Stettonnal” a Szenátus második számú progresszív vezetője elmondta: „Úgy hiszem, pár kisebb kompromisszum árán elérhető egy olyan külpolitika hazánkban, mely egyszerre képviseli a reformpárti és a progresszív nézeteket is. Így a kormányzat külpolitikája szinte megkérdőjelezhetetlenül képviselné az egész nemzetet is.” Forrásaink szerint nem is kis esélye van befutni. Ezzel egyszerre két győzelmet is aratna Taylor és a Reform Párt: az egyik, hogy a külpolitikában kiegyezhet a két párt, másrészt kiesik egy befolyásos liberális a Progresszív Pártból, és Burkhillben egy időközi választáson egy újabb mandátumot szerezhetnek. „George Burkhillben 20 ponttal nyert, biztos vagyok benne, hogy nyernénk” – nyilatkozta az egyik neve elhallgatását kérő forrásunk. Szintén esélyes Mike Shelly, aki mögött komoly támogatói csoport áll. Az egykori londoni nagykövet legfontosabb támogatója Adam Cougnes alelnök, illetve támogatnák a párt jobboldalához tartozó „Old Right” megyék (Osborne, Peterson és Denfield) szenátorai is. Az megnevezése nem kockáztat reformpárti körzetet, és mivel karrierdiplomata, nem is kell beletanulnia a mesterségébe. Harmadikként emlegetik Tom Kane denfieldi kormányzót, aki igen jó nexusban áll az elnökkel, és jelölésével a pártja jobbszárnya is elégedett lenne. „Többen az establishment jobboldaláról, köztük Nick House is, csalódott, amiért az elnök nem hajtja végre a bürokrácia leépítését, és nem spórol többek között a szociális kiadásokon, véleménye szerint nem ezt ígérte” – hangoztatta Osborne megye Reform Pártjának egyik vezetője, aki cserébe, hogy nyíltan beszélt, neve elhallgatását kérte.
Nem tisztázott a jövőbeni pénzügyminiszter személye sem. Habár sokan azt jósolják, hogy Daniel Purcell marad, mások biztosak benne, hogy új személy jön. Az esélyesek között emlegetik Jeremiah Kolbyt, aki nem indult újra szenátusi mandátumáért Unionban, és az elnök közeli szövetségeseként ismert a korábban közgazdászként dolgozó volt törvényhozó. Híve a költségvetés kiegyenlítettségének, de nem veti el bizonyos kormányzati programok finanszírozását sem. Szintén lehetséges jelölt Ernest Holder, az elnök gazdasági főtanácsadója. Gyanúnkat erősíti, hogy az oaklandi milliomos pár napja újra négy évre megerősítette azt az ügyvédje által előkészített szerződést, amelyben lemond a cégeiben képződő jutalékairól, azt a családja kapja, nem érvényesíti tulajdonosi jogait sem. Négy évvel korábban, amikor az elnök gazdasági főtanácsadója lett, letétbe helyezte vagyonát, a befektetéseit az ügyvédjére és a feleségére bízta, ő az állami fizetéséből él Ridgefieldben.
A közlekedési miniszteri posztra Vernon Grewly volt oaklandi progresszív képviselőnek van a legnagyobb esélye. Taylor elnök a reformpárti törvényhozókkal folytatott egyeztetései során egyértelművé tette, hogy a legfontosabb prioritás az infrastruktúra fejlesztése, azon belül is a közlekedés javítása és az útépítés, ebben pedig kétpárti kompromisszumra számít, hiszen a munkálatok túlnyúlnának a ciklusán. Ebből pedig logikusan következik, hogy progresszív jelölt kapja meg a posztot.
A munkaügyi miniszterségre szintén esélyes Ernest Holder, ahogy a kereskedelmire tárcára is. Szakértők szerint nem kizárt, hogy mindkét posztra szakembereket nevez ki az elnök, vagy olyan, aki az egyetemi katedra mögül jön. „Taylor elnök mindig is szeretett együtt dolgozni az egyetemi szférában tevékenykedőkkel, és ezért nem kizárt, hogy onnan verbuvál tagokat” – mondta el Frank Travis politikai szakértő. Hozzátette: az kizárt, hogy ezeket a posztokat progresszívaknak adná. „Ez komoly destabilizációs tényező lenne a Reform Párt esetében, és veszélyeztetné a lojalitásukat.”
kulcsfontosságú helyekre nem nevezte meg a várományosokat. Még nem lehet tudni, hogy ki lesz a külügyminiszter. Jelenleg ugyanolyan eséllyel pályázik Frank Underwood és Mike Shelly. A burkhilli progresszív szenátor a „30 perc Stettonnal” a Szenátus második számú progresszív vezetője elmondta: „Úgy hiszem, pár kisebb kompromisszum árán elérhető egy olyan külpolitika hazánkban, mely egyszerre képviseli a reformpárti és a progresszív nézeteket is. Így a kormányzat külpolitikája szinte megkérdőjelezhetetlenül képviselné az egész nemzetet is.” Forrásaink szerint nem is kis esélye van befutni. Ezzel egyszerre két győzelmet is aratna Taylor és a Reform Párt: az egyik, hogy a külpolitikában kiegyezhet a két párt, másrészt kiesik egy befolyásos liberális a Progresszív Pártból, és Burkhillben egy időközi választáson egy újabb mandátumot szerezhetnek. „George Burkhillben 20 ponttal nyert, biztos vagyok benne, hogy nyernénk” – nyilatkozta az egyik neve elhallgatását kérő forrásunk. Szintén esélyes Mike Shelly, aki mögött komoly támogatói csoport áll. Az egykori londoni nagykövet legfontosabb támogatója Adam Cougnes alelnök, illetve támogatnák a párt jobboldalához tartozó „Old Right” megyék (Osborne, Peterson és Denfield) szenátorai is. Az megnevezése nem kockáztat reformpárti körzetet, és mivel karrierdiplomata, nem is kell beletanulnia a mesterségébe. Harmadikként emlegetik Tom Kane denfieldi kormányzót, aki igen jó nexusban áll az elnökkel, és jelölésével a pártja jobbszárnya is elégedett lenne. „Többen az establishment jobboldaláról, köztük Nick House is, csalódott, amiért az elnök nem hajtja végre a bürokrácia leépítését, és nem spórol többek között a szociális kiadásokon, véleménye szerint nem ezt ígérte” – hangoztatta Osborne megye Reform Pártjának egyik vezetője, aki cserébe, hogy nyíltan beszélt, neve elhallgatását kérte.
Nem tisztázott a jövőbeni pénzügyminiszter személye sem. Habár sokan azt jósolják, hogy Daniel Purcell marad, mások biztosak benne, hogy új személy jön. Az esélyesek között emlegetik Jeremiah Kolbyt, aki nem indult újra szenátusi mandátumáért Unionban, és az elnök közeli szövetségeseként ismert a korábban közgazdászként dolgozó volt törvényhozó. Híve a költségvetés kiegyenlítettségének, de nem veti el bizonyos kormányzati programok finanszírozását sem. Szintén lehetséges jelölt Ernest Holder, az elnök gazdasági főtanácsadója. Gyanúnkat erősíti, hogy az oaklandi milliomos pár napja újra négy évre megerősítette azt az ügyvédje által előkészített szerződést, amelyben lemond a cégeiben képződő jutalékairól, azt a családja kapja, nem érvényesíti tulajdonosi jogait sem. Négy évvel korábban, amikor az elnök gazdasági főtanácsadója lett, letétbe helyezte vagyonát, a befektetéseit az ügyvédjére és a feleségére bízta, ő az állami fizetéséből él Ridgefieldben.
A közlekedési miniszteri posztra Vernon Grewly volt oaklandi progresszív képviselőnek van a legnagyobb esélye. Taylor elnök a reformpárti törvényhozókkal folytatott egyeztetései során egyértelművé tette, hogy a legfontosabb prioritás az infrastruktúra fejlesztése, azon belül is a közlekedés javítása és az útépítés, ebben pedig kétpárti kompromisszumra számít, hiszen a munkálatok túlnyúlnának a ciklusán. Ebből pedig logikusan következik, hogy progresszív jelölt kapja meg a posztot.
A munkaügyi miniszterségre szintén esélyes Ernest Holder, ahogy a kereskedelmire tárcára is. Szakértők szerint nem kizárt, hogy mindkét posztra szakembereket nevez ki az elnök, vagy olyan, aki az egyetemi katedra mögül jön. „Taylor elnök mindig is szeretett együtt dolgozni az egyetemi szférában tevékenykedőkkel, és ezért nem kizárt, hogy onnan verbuvál tagokat” – mondta el Frank Travis politikai szakértő. Hozzátette: az kizárt, hogy ezeket a posztokat progresszívaknak adná. „Ez komoly destabilizációs tényező lenne a Reform Párt esetében, és veszélyeztetné a lojalitásukat.”
30 perc Stettonnal - különkiadás
televízió - 1951. január 08., hétfő
Szerző: George Lee
Jó napot kívánok, ma különkiadásban jelentkezek napközben, amikor beszámolok, hogy mi történt a mai napon a beiktatáson.
George Taylor második beiktatása is úgy kezdődött, ahogy az első. A családjával reggel ellátogattak egy istentiszteletre, teát ittak, majd az elnök sétált egyet a President Palace kertjében és az udvarában. Mindez reggel 9 és 11 óra között zajlott el. Ezt követően találkozott Adam Cougnes alelnökkel, aki időközben már letette az esküt, ahogy szokás. Majd 11:30-ig beszélgettek, végül 11:45-kor autókonvojjal megindultak az öt kilométerre lévő Huberts térre, ahol a beiktatási ceremónia folyt.
A rendezvényen mindkét párt kongresszusi vezetői és tagjai megjelentek, ott voltak a tömegben a miniszterek, kormánytagjelöltek, és közel tízezer ember gyűlt össze, akit érdekelt a rendezvény. A beiktatás során Sam Scott a legfelsőbb bíróság főbírója olvasta fel az esküt, amelyet az elnök utána mondott, miközben a first lady tartotta azokat a könyveket, amelyekre az elnök a kezét tette. Négy évvel ezelőtt egy Biblia és egy 19. századi kiadású Alkotmányra helyezte bal kezét, most viszont már többet használt. Volt egy baptista és egy katolikus Biblia, egy Tanakh (azaz „zsidó Biblia”), az Alkotmányunk 1871-ben megjelent kiadása, illetve Martin Luther Stoever Abraham Lincolnról szóló életrajzi könyve 1865-ből. A President Palace-tól megtudtuk, hogy ennek szimbolikus jelentése van.
Ezt követően egy rövid, tízperces beszédet mondott, amelyet itt most elejétől a végéig bemutatunk, egyébként hangos tapssal többször meg is szakították azt.
„Tisztelt Polgárok, Honfitársaim!
Szeretném köszönteni mindazokat, akik eljöttek erre az eseményre, és szeretném azokat a polgárokat is köszönteni, akik otthonról követik figyelemmel az eseményeket. Nagyon megható, egyben felemelő számomra, hogy a mai napon úgy döntöttek, hogy eljönnek a Huberts térre. Nem tudom kifejezni elégszer a hálámat annak a közel három és félmillió polgárnak, akik tavaly novemberben bizalmat szavaztak nekem, ami azért is nagy megtiszteltetés, mert a választók közel háromötöde a folytatásra voksolt. (taps és ováció)
Ez a nagy győzelem és felhatalmazás ugyanakkor nagy alázattal is jár. Nem szabad figyelmen kívül hagynom azt a két és félmillió embert, akik nem engem támogattak, és azokat sem, akik otthon maradtak, nekem mindenkit képviselnem kell, és ezt meg is fogom tenni! (taps) A liberális szavazók ugyanúgy számíthatnak rám, mint a konzervatívok vagy a mérsékeltek, a progresszív törvényhozók előtt ugyanúgy nyitva a President Palace, ahogy a Reform Párt politikusai előtt. Nem az számít, honnan jössz, hanem hova tartasz. Ennek a jegyében kell kimondani: mi egy, felbonthatatlan és egységes nemzet vagyunk, és mi, politikai döntéshozók, csak az ország érdekeit tarthatjuk szem előtt, az önös érdekeinket a háttérbe kell szorítanunk. Egy valamit ígérhetek: ahogy az elmúlt négy évben, úgy ezután is csak Cironia és lakosainak intenciói szerint cselekszek. (ováció és taps)
Nem lesz könnyű, nagyon sok olyan döntést kell majd meghoznunk, amelyhez szükség lesz Nemzetünk lelkére és erejére, hogy közösen, együtt győzzük le az előttünk álló akadályokat. De megoldást kell keresnünk, hiszen ahogy Ludwig Wittgestein is mondja: „Egy problémát mindig sokkal könnyebb eltemetni, mint megoldani.” Engem Önök azért választottak meg, hogy megoldást találjak, és ne temessek. Tisztelt Honfitársaim, meg fogom találni a megoldást a hazánkat leginkább feszítő gondokra! (taps és ováció) Az út rögös lesz, hosszú, nem lesz mindig könnyű, sőt néha azt fogják látni, hogy nincs esély a sikerre, hiszen T. S. Elliot is megjegyzi: „Minden ismeretünk közelebb visz minket a tudatlansághoz.” Néha kételkedni fogunk magunkban, Önök néha mérgesek lesznek ránk, de tudniuk kell, mi és én azért dolgozunk, hogy hozzátegyünk valamit az Önök jólétéhez. (taps)
De ki kell jelenteni, hogy az ország ma nincs válságban, megfelelő alapokkal rendelkezik bármilyen negatív hatás kivédésére. De eljött az idő, hogy a betontübingre felhúzzuk az épület többi részét, hogy aztán beköltözhessünk. Ne legyen kétségünk: amíg vannak olyan törvényhozók és emberek az országban, akik tenni akarnak hazájukért, ez az épület folyamatosan épül és szépül, de amint nem lesz, aki gondját viselje, hamar az enyészeté lesz. Segítsenek Önök is, hogy ne pusztuljon el a közös építményünk.
Ugyanakkor nem szabad megengednünk, hogy bárki is azt mondja, jó az, ami most van, hogy nem kell kitekintenünk, Cironia mindent jól csinál. Ezek a szirénhangok tévútra visznek minket, nem szabad bezárkóznunk. Azért fogok dolgozni, hogy országomat és népemet a fény útján a modernizáció felé vigyem, amiért annyian életüket adták az elmúlt évszázadokban, harcolva a függetlenségükért. Ma függetlenek vagyunk, de tenni is kell érte, hogy ezt a hatalmas vívmányt kamatoztatni is tudjuk. Abraham Lincoln gondolatával zárom beszédemet: „Ránk vár az a feladat, hogy hittel vállaljuk a ránk maradt munkát, hogy dicső halottainkból még nagyobb odaadást merítsünk az ügy iránt, amelyért ők mindent feláldoztak, hogy mi, az itt jelenlévők híve higgyük, hogy ez a nemzet Isten segedelmével újjáteremti a szabadságot.”
Isten legyen Önökkel, Isten áldja Cironiát!
Köszönöm szépen
(taps és ováció)
A rendezvény ezzel zárult, az elnök visszatért családjával a President Palace-ba, majd kora este, hat órától jön egy díszvacsora, amelyet a Kongresszus rendez meg, majd egy jótékonysági bál következik.
Később még jelentkezek, most elköszönök. Viszontlátásra!
Jó napot kívánok, ma különkiadásban jelentkezek napközben, amikor beszámolok, hogy mi történt a mai napon a beiktatáson.
George Taylor második beiktatása is úgy kezdődött, ahogy az első. A családjával reggel ellátogattak egy istentiszteletre, teát ittak, majd az elnök sétált egyet a President Palace kertjében és az udvarában. Mindez reggel 9 és 11 óra között zajlott el. Ezt követően találkozott Adam Cougnes alelnökkel, aki időközben már letette az esküt, ahogy szokás. Majd 11:30-ig beszélgettek, végül 11:45-kor autókonvojjal megindultak az öt kilométerre lévő Huberts térre, ahol a beiktatási ceremónia folyt.
A rendezvényen mindkét párt kongresszusi vezetői és tagjai megjelentek, ott voltak a tömegben a miniszterek, kormánytagjelöltek, és közel tízezer ember gyűlt össze, akit érdekelt a rendezvény. A beiktatás során Sam Scott a legfelsőbb bíróság főbírója olvasta fel az esküt, amelyet az elnök utána mondott, miközben a first lady tartotta azokat a könyveket, amelyekre az elnök a kezét tette. Négy évvel ezelőtt egy Biblia és egy 19. századi kiadású Alkotmányra helyezte bal kezét, most viszont már többet használt. Volt egy baptista és egy katolikus Biblia, egy Tanakh (azaz „zsidó Biblia”), az Alkotmányunk 1871-ben megjelent kiadása, illetve Martin Luther Stoever Abraham Lincolnról szóló életrajzi könyve 1865-ből. A President Palace-tól megtudtuk, hogy ennek szimbolikus jelentése van.
Ezt követően egy rövid, tízperces beszédet mondott, amelyet itt most elejétől a végéig bemutatunk, egyébként hangos tapssal többször meg is szakították azt.
„Tisztelt Polgárok, Honfitársaim!
Szeretném köszönteni mindazokat, akik eljöttek erre az eseményre, és szeretném azokat a polgárokat is köszönteni, akik otthonról követik figyelemmel az eseményeket. Nagyon megható, egyben felemelő számomra, hogy a mai napon úgy döntöttek, hogy eljönnek a Huberts térre. Nem tudom kifejezni elégszer a hálámat annak a közel három és félmillió polgárnak, akik tavaly novemberben bizalmat szavaztak nekem, ami azért is nagy megtiszteltetés, mert a választók közel háromötöde a folytatásra voksolt. (taps és ováció)
Ez a nagy győzelem és felhatalmazás ugyanakkor nagy alázattal is jár. Nem szabad figyelmen kívül hagynom azt a két és félmillió embert, akik nem engem támogattak, és azokat sem, akik otthon maradtak, nekem mindenkit képviselnem kell, és ezt meg is fogom tenni! (taps) A liberális szavazók ugyanúgy számíthatnak rám, mint a konzervatívok vagy a mérsékeltek, a progresszív törvényhozók előtt ugyanúgy nyitva a President Palace, ahogy a Reform Párt politikusai előtt. Nem az számít, honnan jössz, hanem hova tartasz. Ennek a jegyében kell kimondani: mi egy, felbonthatatlan és egységes nemzet vagyunk, és mi, politikai döntéshozók, csak az ország érdekeit tarthatjuk szem előtt, az önös érdekeinket a háttérbe kell szorítanunk. Egy valamit ígérhetek: ahogy az elmúlt négy évben, úgy ezután is csak Cironia és lakosainak intenciói szerint cselekszek. (ováció és taps)
Nem lesz könnyű, nagyon sok olyan döntést kell majd meghoznunk, amelyhez szükség lesz Nemzetünk lelkére és erejére, hogy közösen, együtt győzzük le az előttünk álló akadályokat. De megoldást kell keresnünk, hiszen ahogy Ludwig Wittgestein is mondja: „Egy problémát mindig sokkal könnyebb eltemetni, mint megoldani.” Engem Önök azért választottak meg, hogy megoldást találjak, és ne temessek. Tisztelt Honfitársaim, meg fogom találni a megoldást a hazánkat leginkább feszítő gondokra! (taps és ováció) Az út rögös lesz, hosszú, nem lesz mindig könnyű, sőt néha azt fogják látni, hogy nincs esély a sikerre, hiszen T. S. Elliot is megjegyzi: „Minden ismeretünk közelebb visz minket a tudatlansághoz.” Néha kételkedni fogunk magunkban, Önök néha mérgesek lesznek ránk, de tudniuk kell, mi és én azért dolgozunk, hogy hozzátegyünk valamit az Önök jólétéhez. (taps)
De ki kell jelenteni, hogy az ország ma nincs válságban, megfelelő alapokkal rendelkezik bármilyen negatív hatás kivédésére. De eljött az idő, hogy a betontübingre felhúzzuk az épület többi részét, hogy aztán beköltözhessünk. Ne legyen kétségünk: amíg vannak olyan törvényhozók és emberek az országban, akik tenni akarnak hazájukért, ez az épület folyamatosan épül és szépül, de amint nem lesz, aki gondját viselje, hamar az enyészeté lesz. Segítsenek Önök is, hogy ne pusztuljon el a közös építményünk.
Ugyanakkor nem szabad megengednünk, hogy bárki is azt mondja, jó az, ami most van, hogy nem kell kitekintenünk, Cironia mindent jól csinál. Ezek a szirénhangok tévútra visznek minket, nem szabad bezárkóznunk. Azért fogok dolgozni, hogy országomat és népemet a fény útján a modernizáció felé vigyem, amiért annyian életüket adták az elmúlt évszázadokban, harcolva a függetlenségükért. Ma függetlenek vagyunk, de tenni is kell érte, hogy ezt a hatalmas vívmányt kamatoztatni is tudjuk. Abraham Lincoln gondolatával zárom beszédemet: „Ránk vár az a feladat, hogy hittel vállaljuk a ránk maradt munkát, hogy dicső halottainkból még nagyobb odaadást merítsünk az ügy iránt, amelyért ők mindent feláldoztak, hogy mi, az itt jelenlévők híve higgyük, hogy ez a nemzet Isten segedelmével újjáteremti a szabadságot.”
Isten legyen Önökkel, Isten áldja Cironiát!
Köszönöm szépen
(taps és ováció)
A rendezvény ezzel zárult, az elnök visszatért családjával a President Palace-ba, majd kora este, hat órától jön egy díszvacsora, amelyet a Kongresszus rendez meg, majd egy jótékonysági bál következik.
Később még jelentkezek, most elköszönök. Viszontlátásra!
30 perc Stettonnal
televízió - 1951. január 07., vasárnap
Szerző: George Lee
John Stetton: Egyre több kormánytagjelölt kerül naponta nyilvánosságra, a külügyi posztért nagy küzdelem folyik. Ezek egyike Frank Underwood, olyan nevek mellett, mint Mike Shelly és Tom Kane. Most Francis Underwoodot köszöntöm a stúdióban. Jó estét kívánok, szenátor!
Francis Underwood: Jó estét kívánok, Uram!
John Stetton: Szenátor, megerősítené azokat a sajtóhíreket, hogy Adam Miller felkereste azzal, hogy Ön is szerepel a külügyminiszterjelöltek rövid listáján?
Francis Underwood: Igen, abszolút!
John Stetton: Azt is nyilatkozta, hogy elvállalná a posztot, kifejtené, miért?
Francis Underwood: Persze. Igazából úgy gondolom, hogy a most összeálló Cironia kormányának jót tenne, ha komoly pozícióba is kerülne más pártból való. Nyugodjon meg minden kedves Reformpárti szavazó, nem szabotálni akarom a kormány munkáját.
Épp ellenkezőleg, úgy gondolom, hogy a sokszínűség, a többfelé nyitott gondolkodás és politika hozza meg az igazi fejlődést és stabilitást a nemzetnek.
Úgy hiszem, pár kisebb kompromisszum árán elérhető egy olyan külpolitika hazánkban, mely egyszerre képviseli a reformpárti és a progresszív nézeteket is. Így a kormányzat külpolitikája szinte megkérdőjelezhetetlenül képviselné az egész nemzetet is. Nem mellesleg úgy hiszem, és bocsássanak meg ha most talán egoistának tűnnék, de ha magamban nem hinnék, milyen jogon várnám el, hogy más tegye ezt meg velem kapcsolatban... Komoly tapasztalataim vannak a külpolitikát illetően.
Olyan tapasztalatok mely az egész nemzet hasznára válnának. Ezért fogadom el örömmel a kinevezésemet, ha arra kerülne a sor.
John Stetton: Ön egy meghatározó alakja a pártjának, egy Taylor-ország szenátusi mandátumát tartja, kisebbségivezető-helyettes; nem gondolja, hogy a Progresszív Párt vesztene az Ön távozásával? A vezetés részéről kapott-e marasztaló üzenetet?
Francis Underwood : Egyelőre nem reagált senki a pártból, nézze a pártnak szerény véleményem szerint komoly átalakulásra van szüksége. Bár kisebb részben, de én is része voltam a kudarcoknak úgy vélem, hogy a Progresszív Párt számára talán nem is lenne annyira rossz, ha a vereségért felelős gárda félre állna, vagy legalábbis kissé háttérbe szorulna és segítőkezet nyújtana azoknak akik teljesen tisztalappal vannak jelen.
Én úgy gondolom, mint szenátor és mint politikus kötelességem tenni az államért a nemzetért, ezt külügyminiszterként megtudnám tenni, a pártban inkább átadom a helyemet egyelőre a megújulásnak. Őszintén vallom, hogy ezzel csak segíteni akarom a pártot. Amennyiben a pártnak majd a későbbiekben szüksége lesz rám és hívnak, én jönni fogok, de az elkövetkező években, nekem ott kell szerintem lennem, ahol a legtöbbet tudom tenni a nemzetért.
John Stetton: Mégis, az Ön elnökjelölti kampányában komoly különbség mutatkozott a közel-keleti kérdésben, ezen hajlandó lenne változtatni? Hiszen Taylor elnök Izraellel kapcsolatos nézetei nem változtak.
Francis Underwood: Igen itt említettem a kompromisszumok kérdését. Én is Izrael állam oldalán vagyok én David Ben-Gurion módszereit vitattam, de kétségtelen, hogy vezetőként konszolidálta országa viszonyait, megvédte azt. Ebben meg kell követnem magam. Viszont nem lehetünk egyértelműen csak egy oldalon. Izrael léte nem kerül véleményem szerint veszélybe attól mert a palesztinok megfelelő és teljes körű autonómiát kapnak. Balanszírozni kell. Itt beszélek kompromisszumról.
Tegyük most félre a morális kérdéseket egy pillanatra. Izrael léte a Közel-Kelet stabilitásának szempontjából most már úgy vélem engedhetetlen, még ha most feszültséget is okoz az lesz. Külügyminiszterként én azt javasolnám George Taylornak álljunk ki Izrael mellett továbbra is, küzdjünk együtt a térség stabilitásáért és a zsidó nép békéjéért, de vele együtt miért ne tehetnénk meg ezt azon békés palesztinokért akik Izraelben élnek és szeretnék megtartani Identitásukat.
A kormányzat elkötelezett a szabadságjogok mellett melyek minden törvénytisztelő polgárt megilletnek a világon. Úgy vélem ez nem egy olyan pont melyben ne tudnék megegyezni az Elnök úrral.
John Stetton: Kormányzati forrásokból már tudni vélik, hogy januárban Izraelbe utazik az elnök, és ott fegyverek eladásáról is tárgyal, illetve felszólal a knesszetben. Ezt Ön külügyminiszterként a nyilvánosság előtt és a kormányüléseken is támogatná?
Francis Underwood: Nyilván, hiszen ez Izrael állam létének egyik kiváló elismerése. Sosem voltam Izrael ellen, így ezt támogatni tudom.
John Stetton: Támogatja Daniel Jackson jelölését a nagyköveti posztra?
Francis Underwood: Igen. Abszolút kompetens volt erre a feladatra. Úgy hiszem van egy fajta kisugárzása is mely kiváló nagykövetté fogja tenni.
Pont egy olyan személyiség aki nyitott a kompromisszumokra és megoldásokra. Egy nagykövetnek többféle helyzetben is fel kell találnia magát és gyors de nem káros kompromisszumokat is akár tető alá kell hoznia. Ő erre alkalmas lesz.
John Stetton: És milyen szerepet gondolna követhetőnek Európa és Nagy-Britannia kapcsán?
Francis Underwood: Nyugat-Európában számos ország a szövetségesünknek tekinthető. Nyitottnak kell lennünk az arrafelé irányuló vagy az olyan jövő törekvésekre. Természetesen volt egy fajta diplomáciai vita Nagy-Britannia és Cironia között, de ez könnyedén elsimítható és nevetséges gondolat, hogy a kormánynak bocsánatot kéne kérnie. Ez csak a radikálisabb és meggondolatlanabb progresszív politikusok kampányfogásai voltak.
Nagy-Britannia mellett azonban ott van még Franciaország a Benelux államok a megalakult Német Szövetségi Köztársaság... Mind olyan országok amelyekkel Cironia jól felfogott érdeke együttműködés. Nem beszélve ezen országok fontos szerepét a Keleti-Blokk ellen. Mind Cironia mind Európa jól jár azzal, ha barátaink vannak Európa szabad felén.
John Stetton: Ön szerint fenn kell tartani az embargót Argentínával szemben?
Francis Underwood: Abszolút. Juan Domingo Perón egy diktátor. Nincs vele tárgyalni valónk. Nem mellesleg fasisztákat is rejteget, úgy vélik Adolf Eichmann is talán ott lehet. Arról meg aztán nem is beszélve hogy országunk becsületét és büszkeségét próbálta megsérteni mikor a választásunkat és magát a választási rendszerünket kritizálta.
Amíg nem bukik Perón addig szerintem fenn kell tartanunk az embargót. Ehhez még könnyen meghozhatjuk majd az USA és Nagy-Britannia támogatását is.
John Stetton: Köszönöm, hogy eljött, Underwood szenátor!
Francis Underwood: Én köszönöm a lehetőséget John!
John Stetton: Üdvözlöm a stúdióban Nick House osborne-i szenátort, aki a Reform Párt frakciójának tagja. Jó estét, Szenátor!
Nick House: Jó estét kívánok! Köszönöm a meghívást! (mosolyog)
John Stetton: Cliff Bedroom kisebbségi vezető arról értesítette a sajtót, hogy a madisoni Sedgefieldben tanácskoztak. Mi volt a téma?
Nick House: A bürokrácia csökkentésének módjairól és ezzel együtt a költségvetés tehermentesítéséről cseréltünk eszmét.
John Stetton: Önt "deficithéjaként" emlegetik a Capitol Square-n, és a javaslatára több szenátor már reagált, és Taylor elnök is. Ön szerint képesek lesznek olyan javaslatot elfogadni, amely elfogadható mindenki számára?
Nick House: Szerintem sikerül. Én úgy hiszem - és az Alelnökkel való találkozásom során is erre kaptam megerősítést -, hogy a költségcsökkentésben alapvetően egyetértünk a kormányzattal és a déliekkel.
John Stetton: Viszont a frakción belül Gregory McInnis túl kevésnek, Holsakamp és Hoyt szenátorok túl soknak látják a kiadáscsökkentést. Mi a javaslat lényege? Összegekkel együtt persze.
Nick House: Alapvetően abban állapodtunk most meg, hogy nem lesznek semmi esetre sem egyszerre jelentős elbocsátások és lehetőleg minden nagyobb ilyen akció esetében hatástanulmányokat folytatnak az érintettek. Egyetértünk, hogy érthetetlen az a rendszer, hogy a megyei alkalmazottakat is az állam fizeti, így támogatnánk egy ennek a rendszernek a megváltoztatására irányuló javaslatot. Vannak elemek, amelynek felbolygatásától elhatárolódtunk, mint például az oktatás vagy a rendészeti szervek. Ezzel együtt úgy véljük, hogy fokozatosan elérhető az általam említett közel 1 milliárd dolláros költségcsökkenés, amennyiben a bürokratákat - megismétlem -, a bürokratákat, akik statisztikailag bizonyítottan feleslegesen vannak foglalkoztatva, a piaci szereplők munkavállalóivá avanzsálunk. Nem szabad elfelejteni, hogy nem az utcára kívánjuk ezeket az embereket rakni, hanem oda szeretnénk figyelni rájuk, mert egy ilyen döntés nagy felelősség a törvényhozóknak.
Amennyiben el szeretnénk érni azt a bűvös 1 milliárdot, úgy becsléseim szerint 33 ezer emberről beszélünk. Éppen a nagy számuk miatt említem a fokozatosságot újra, mert egyszerre, felelőtlenül ilyet nem lehet. Őszintén bánt az Elnök úr sajtósaival vívott vitám, ahol azt feltételezték, hogy mintegy gombnyomásra szabadulnék meg emberektől. Az érzéketlenség volna és helytelen. Több lehetőséget is látok arra, hogy ne engedjük el ezen munkavállalók kezét. Egyrészt együtt kell működnünk civil szervezetekkel, amelyek kifejezetten a munkanélküliek segítésére szakosodtak, akik átfogó képet adhatnak a piac állapotáról, hogy mely alkalmazott típusoknak legnagyobb az esélye arra, hogy más területen is munkát kapjanak. Ha ez megvan, akkor fel kell térképeznünk a saját állományunkat is a kapott kép alapján. Emellett nem szabadna figyelmen kívül hagyni véleményem szerint az olyan tényezőket, minthogy valaki nagycsaládos, özvegy, egyedül nevel gyermekeket és a többi.
Nyilvánvaló, hogy senki sem szeretne például egy háromgyermekes egyedülálló anyát kitenni egy ilyen nehéz helyzetnek.
John Stetton: Ugyanakkor az elbocsátás után felmerülő szociális kiadások mennyivel terhelik meg a költségvetést?
Nick House: Ha egyszerre bocsátanánk el mindenkit, ami nem fog megtörténni, akkor is legfeljebb 115 millió dolláros emelkedéssel számolhatunk. Úgy hiszem, ez nem túl nagy áldozat azért a piacot fellendítő és az állam költségvetési egyensúlyát meghozó állapotért, amelybe a reformok meglépése után kerülhetünk. Nem lesz egyszerű, sokak erőfeszítése lesz benne, de nagy dolgok csak így születnek.
John Stetton: Mikor kerülhet a javaslat a törvényhozás elé?
Nick House: Úgy hiszem, hogy akár az új szerkezetű kongresszus ülésszakának és régi-új elnökünk második elnöki ciklusának első 100 napja alatt is meglehet ez az affér.
JohnStetton: Biztos foglalkozunk még ezzel, köszönöm, hogy befáradt, House szenátor!
Nick House: Én köszönöm a meghívást! Viszontlátásra!
John Stetton: Köszöntöm Cliff Bedroom kisebbségi vezetőt, Madison progresszív szenátorát. Jó estét, szenátor!
Cliff Bedroom: Jó estét Stetton úr!
John Stetton: Önt nemrég megválasztották a progresszív frakció vezetésére, miután novemberben alulmaradt George Taylorral szemben az elnökválasztáson. Miért vállalta a posztot egy jelentős vereség után, hiszen hat hivatalban lévő progresszív szenátor vesztett. Érdemes volt elvállalni?
Cliff Bedroom: Mint többször elmondtam, nem viselt meg a vereség, hisz nem érzem a magam vereségének, a progresszívok maradtak alul mert abszolút nem kaptam tőlük támogatást. Kevés voltam Taylor elnök, Cougnes alelnök és Jack Shepard képviselő ellen. Azt gondolom az élet nem állt meg, talpra kell állítanunk a pártunkat és 1954-ben nyerni fogunk!
John Stetton: De még előtte jönnek az '52-es félidős választások, ahol 10 szenátoruk küzd majd az újraválasztásáért, de mindegyik megyében Taylor elnök nyert tavaly, némelyikben igen fölényesen, Madisonban is, ahol az Ön mandátuma fog megújulni.
Képesek lesznek megvédeni ezeket a mandátumokat? Hiszen elég öt szenátort veszteniük, és akkor elvesztik az obstruálási jogukat is.
Cliff Bedroom: Még gondolkodom az újrainduláson, hisz a feleségem szülei Grahamben élnek és azt szorgalmazza, ha lejár a mandátumom költözzünk oda. A másik kérdésére a válaszom pedig az, hogy a jelen pillanatban pártunk tagjai gyengék és inaktívak, ha ez így marad képtelenek leszünk kivédeni a támadásokat és elveszítjük a mandátumokat. Azon dolgozom gőzerővel, hogy pártunk szemlélete megváltozzon.
John Stetton: Ahhoz, hogy eséllyel lépjenek fel, meg kell szólítani a Taylor-szavazókat. Milyen módon lesznek képesek megnyerni ezeket a szavazókat?
Cliff Bedroom: Van két évünk arra, hogy felkészüljünk és megerősödjünk, bár ehhez én kevés leszek, kell hozzá olyan prominens személyiségek akarata is mint, Ed Glover vagy Francis Underwood.
Jelen pillanatban azon dolgozunk, hogy a progresszív szavazókat meg tudjuk tartani. Az, hogy az ellenfél táborát is biztatjuk majd az átszavazásra, ahhoz őszinte leszek, de kell egy Reform Párti baki is. Nem gondolkodom ilyen messzemenőlegesen hisz gyengék vagyunk, ha a Progresszív megyéket megtudjuk tartani az már hatalmas siker lesz.
John Stetton: Ed Glover hogy kerül ide? Szerintem kormányzóként irreleváns a szenátori harcban. Belfort, Burkhill, Clark, Clark, Cook, Eagle, Lassen, Madsion, Oakland, Perry, Walker. Ezekben a megyékben vannak hivatalban lévő progresszív szenátorok, szóval Ön szerint a lasseni és a walkeri győzelem már siker lenne Önöknek? Bár ezekben is Taylor elnök győzött.
Cliff Bedroom: Ön félreértett, pártunk prominens személyiségeiről beszéltem, hogy ha ők, avagy mi nem fogunk össze és nem erősítjük meg pártunkat akkor elfogjuk veszíteni szenátusi mandátumainkat, ami számomra tény! Nem akarok ígéretekbe belemenni, de ha a jelenlegi helyeinket megtudjuk tartani az már hatalmas siker, de a jelenlegi párt és tisztújító projektem tervei szerint 1954 pártunk erős és megingathatatlan lesz.
John Stetton: De szenátorok, képviselők és kormányzók nélkül képes lesz 1954-ben egy potens jelöltet kiállítani?
Cliff Bedroom: Nézze sajnos az kevés, hogy épp nekem szegezi ezt a kérdést, ezt pártunk összes tagjának kellene feltenni, én voltam az egyedüli ember, aki 1950-ben is mindent megtett a pártért, míg sokak, akik tehettek volna valamit, csak hezitáltak. ’54-re elő kell állnunk egy alkalmas jelölttel, alkalmasabbal, mint jómagam, ha nem lesz ilyen, akkor megint indulni fogok a választáson
John Stetton: Maradjunk a Szenátusnál. Úgy gondolom, azért vállalta a kisebbségi vezetést, mert van ötlete a pártja frakciójának összefogására, alternatíva nyújtására. Újra felteszem a korábbi kérdésem: Miért vállalta a posztot?
Cliff Bedroom: Az imént is szándékosan kerültem a válaszadást, de ön ezt észrevette! (mosolyog) Igen vannak terveim, komoly terveim, sőt egy teljes projektem de nem beszélnék még erről bővebben!
John Stetton: Akkor lépjünk tovább. Taylor elnök megnevezte jó pár jelöltjét a következő kormányra, akikről a szenátorok szavaznak. Mi a véleménye a jelöltekről?
Cliff Bedroom: Taylor elnök számomra egy erőltetett menet! Új embereket is megnevezett akikről, így előre nem mondanék negatív véleményt de az, hogy az előző ciklusból "fennmaradt" semmittevő minisztereit még a politikai közéletben próbálja tartani...hmm inkább nem mondanék semmit! Viszont annyit üzennék az újdonsült kormánynak és Taylor elnöknek, hogy izgatottan várjuk azokat az ígéreteket, amit a kampányban használt fel ellenem!
Ő akkor azt mondta a Cironia Economy egy összehordott badarság tények és számok nélkül, jó akkor várjuk az alternatívát várjuk azt a többmilliós beruházásokat amit ígért, az útépítéseket, vállalkozók támogatását a mezőgazdaság megújítását és még sorolhatnám!
John Stetton: Obstruálni fogják George Taylor jelöltjeit? Tudják? Jelen pillanatban 5 progresszív szenátor szükségeltetik a jelöltek beiktatásához. Képes lesz megakadályozni, hogy a liberálisok ne szavazzanak át?
Cliff Bedroom: (hangosan kacag) Nem fogjuk, nem is akarjuk, hagy iktassa csak be a hibáit! Sőt támogatom a hibás döntéseit mert ez majd négy év múlva jól fog jönni.
John Stetton: Ne haragudjon szenátor, de ha Önök a bizottsági meghallgatás során és a szenátusi szavazások alkalmával is támogatja az elnök jelöltjeit, és hibáznak, akkor Önöknek is számot kell vetni a választóknak, hogy miért támogattak olyan jelölteket, akik Önök szerint alkalmatlanok.
Cliff Bedroom: Nem kell, nincs rálátásom a dolgokra azon kívül, hogy azt állítottam az előző ciklus miniszterei alkalmatlanok, ha George Taylor mégis alkalmasnak találja őket az új kormányra akkor adjon számot ő!
John Stetton: De ha Ön tudja, hogy alkalmatlan, miért szavaz igennel. Ön törvényhozóként felelős a választói felé.
Cliff Bedroom: A Progresszív párt és jómagam is nyíltan vállaltuk több médiumban is, hogy Tim Wilson, Julian Bash, John Trumann, vagy John Robin alkalmatlanok a feladatra, ezen felül ne rajtam keressék a felelőséget annál inkább Taylor elnökön.
John Stetton: Nem vonom felelősségre, de számomra az a logikus, ha nem tartja alkalmasnak valamelyik jelöltet, azt elmondja a bizottsági meghallgatás során, és úgy szavaz, vagyis nemmel.
Cliff Bedroom: Számomra meg az lenne a logikus, ha Taylor nem jelöltetne alkalmatlan embereket miniszternek
John Stetton: Ön előtt nem sokkal Frank Underwood megerősítette, hogy ő is esélyes a külügyminiszterjelöltségre. Támogatná vagy marasztalná a frakcióban?
Cliff Bedroom: Marasztalnám! Ő egy kiíváló politikus nem szeretném, ha a szakértelmét egy elbaltázott adminisztrációban kamatoztatná!
John Stetton: Még egy utolsó kérdés. Politikai szakértők szerint, liberálisok szerint is, elhibázott volt Taylort olyan hevesen és személyében támadni, de úgy vettem észre, hogy az Ön elsődleges stratégiája a kemény támadás lesz. Mi lesz a szenátusi frakció stratégiája a Reform Párttal és az elnökkel szemben?
Cliff Bedroom: Elbaltázott volt, mert hallgattam egy olyan szakértő, tanácsadó párttársamra aki azt akarta elhitetni mellettem áll de a végkimenelt tudjuk. Bár az a stratégia nem sajátom volt, ha elmondanám kié, sokat veszítene a presztízséből az az ember, a szenátusban a mi frakciónk stratégiája teljesen liberális lesz a saját értékeinket képviseljük majd és saját pártunk jövőjét építjük, ügyet sem akarunk vetni a kormányra hisz nélkülünk is hatalmas hibákba fognak majd beleesni!
John Stetton: Köszönöm, hogy nyilatkozott, szenátor!
Cliff Bedroom: Én is köszönöm Stetton úr, Viszontlátásra!
John Stetton: Egyre több kormánytagjelölt kerül naponta nyilvánosságra, a külügyi posztért nagy küzdelem folyik. Ezek egyike Frank Underwood, olyan nevek mellett, mint Mike Shelly és Tom Kane. Most Francis Underwoodot köszöntöm a stúdióban. Jó estét kívánok, szenátor!
Francis Underwood: Jó estét kívánok, Uram!
John Stetton: Szenátor, megerősítené azokat a sajtóhíreket, hogy Adam Miller felkereste azzal, hogy Ön is szerepel a külügyminiszterjelöltek rövid listáján?
Francis Underwood: Igen, abszolút!
John Stetton: Azt is nyilatkozta, hogy elvállalná a posztot, kifejtené, miért?
Francis Underwood: Persze. Igazából úgy gondolom, hogy a most összeálló Cironia kormányának jót tenne, ha komoly pozícióba is kerülne más pártból való. Nyugodjon meg minden kedves Reformpárti szavazó, nem szabotálni akarom a kormány munkáját.
Épp ellenkezőleg, úgy gondolom, hogy a sokszínűség, a többfelé nyitott gondolkodás és politika hozza meg az igazi fejlődést és stabilitást a nemzetnek.
Úgy hiszem, pár kisebb kompromisszum árán elérhető egy olyan külpolitika hazánkban, mely egyszerre képviseli a reformpárti és a progresszív nézeteket is. Így a kormányzat külpolitikája szinte megkérdőjelezhetetlenül képviselné az egész nemzetet is. Nem mellesleg úgy hiszem, és bocsássanak meg ha most talán egoistának tűnnék, de ha magamban nem hinnék, milyen jogon várnám el, hogy más tegye ezt meg velem kapcsolatban... Komoly tapasztalataim vannak a külpolitikát illetően.
Olyan tapasztalatok mely az egész nemzet hasznára válnának. Ezért fogadom el örömmel a kinevezésemet, ha arra kerülne a sor.
John Stetton: Ön egy meghatározó alakja a pártjának, egy Taylor-ország szenátusi mandátumát tartja, kisebbségivezető-helyettes; nem gondolja, hogy a Progresszív Párt vesztene az Ön távozásával? A vezetés részéről kapott-e marasztaló üzenetet?
Francis Underwood : Egyelőre nem reagált senki a pártból, nézze a pártnak szerény véleményem szerint komoly átalakulásra van szüksége. Bár kisebb részben, de én is része voltam a kudarcoknak úgy vélem, hogy a Progresszív Párt számára talán nem is lenne annyira rossz, ha a vereségért felelős gárda félre állna, vagy legalábbis kissé háttérbe szorulna és segítőkezet nyújtana azoknak akik teljesen tisztalappal vannak jelen.
Én úgy gondolom, mint szenátor és mint politikus kötelességem tenni az államért a nemzetért, ezt külügyminiszterként megtudnám tenni, a pártban inkább átadom a helyemet egyelőre a megújulásnak. Őszintén vallom, hogy ezzel csak segíteni akarom a pártot. Amennyiben a pártnak majd a későbbiekben szüksége lesz rám és hívnak, én jönni fogok, de az elkövetkező években, nekem ott kell szerintem lennem, ahol a legtöbbet tudom tenni a nemzetért.
John Stetton: Mégis, az Ön elnökjelölti kampányában komoly különbség mutatkozott a közel-keleti kérdésben, ezen hajlandó lenne változtatni? Hiszen Taylor elnök Izraellel kapcsolatos nézetei nem változtak.
Francis Underwood: Igen itt említettem a kompromisszumok kérdését. Én is Izrael állam oldalán vagyok én David Ben-Gurion módszereit vitattam, de kétségtelen, hogy vezetőként konszolidálta országa viszonyait, megvédte azt. Ebben meg kell követnem magam. Viszont nem lehetünk egyértelműen csak egy oldalon. Izrael léte nem kerül véleményem szerint veszélybe attól mert a palesztinok megfelelő és teljes körű autonómiát kapnak. Balanszírozni kell. Itt beszélek kompromisszumról.
Tegyük most félre a morális kérdéseket egy pillanatra. Izrael léte a Közel-Kelet stabilitásának szempontjából most már úgy vélem engedhetetlen, még ha most feszültséget is okoz az lesz. Külügyminiszterként én azt javasolnám George Taylornak álljunk ki Izrael mellett továbbra is, küzdjünk együtt a térség stabilitásáért és a zsidó nép békéjéért, de vele együtt miért ne tehetnénk meg ezt azon békés palesztinokért akik Izraelben élnek és szeretnék megtartani Identitásukat.
A kormányzat elkötelezett a szabadságjogok mellett melyek minden törvénytisztelő polgárt megilletnek a világon. Úgy vélem ez nem egy olyan pont melyben ne tudnék megegyezni az Elnök úrral.
John Stetton: Kormányzati forrásokból már tudni vélik, hogy januárban Izraelbe utazik az elnök, és ott fegyverek eladásáról is tárgyal, illetve felszólal a knesszetben. Ezt Ön külügyminiszterként a nyilvánosság előtt és a kormányüléseken is támogatná?
Francis Underwood: Nyilván, hiszen ez Izrael állam létének egyik kiváló elismerése. Sosem voltam Izrael ellen, így ezt támogatni tudom.
John Stetton: Támogatja Daniel Jackson jelölését a nagyköveti posztra?
Francis Underwood: Igen. Abszolút kompetens volt erre a feladatra. Úgy hiszem van egy fajta kisugárzása is mely kiváló nagykövetté fogja tenni.
Pont egy olyan személyiség aki nyitott a kompromisszumokra és megoldásokra. Egy nagykövetnek többféle helyzetben is fel kell találnia magát és gyors de nem káros kompromisszumokat is akár tető alá kell hoznia. Ő erre alkalmas lesz.
John Stetton: És milyen szerepet gondolna követhetőnek Európa és Nagy-Britannia kapcsán?
Francis Underwood: Nyugat-Európában számos ország a szövetségesünknek tekinthető. Nyitottnak kell lennünk az arrafelé irányuló vagy az olyan jövő törekvésekre. Természetesen volt egy fajta diplomáciai vita Nagy-Britannia és Cironia között, de ez könnyedén elsimítható és nevetséges gondolat, hogy a kormánynak bocsánatot kéne kérnie. Ez csak a radikálisabb és meggondolatlanabb progresszív politikusok kampányfogásai voltak.
Nagy-Britannia mellett azonban ott van még Franciaország a Benelux államok a megalakult Német Szövetségi Köztársaság... Mind olyan országok amelyekkel Cironia jól felfogott érdeke együttműködés. Nem beszélve ezen országok fontos szerepét a Keleti-Blokk ellen. Mind Cironia mind Európa jól jár azzal, ha barátaink vannak Európa szabad felén.
John Stetton: Ön szerint fenn kell tartani az embargót Argentínával szemben?
Francis Underwood: Abszolút. Juan Domingo Perón egy diktátor. Nincs vele tárgyalni valónk. Nem mellesleg fasisztákat is rejteget, úgy vélik Adolf Eichmann is talán ott lehet. Arról meg aztán nem is beszélve hogy országunk becsületét és büszkeségét próbálta megsérteni mikor a választásunkat és magát a választási rendszerünket kritizálta.
Amíg nem bukik Perón addig szerintem fenn kell tartanunk az embargót. Ehhez még könnyen meghozhatjuk majd az USA és Nagy-Britannia támogatását is.
John Stetton: Köszönöm, hogy eljött, Underwood szenátor!
Francis Underwood: Én köszönöm a lehetőséget John!
John Stetton: Üdvözlöm a stúdióban Nick House osborne-i szenátort, aki a Reform Párt frakciójának tagja. Jó estét, Szenátor!
Nick House: Jó estét kívánok! Köszönöm a meghívást! (mosolyog)
John Stetton: Cliff Bedroom kisebbségi vezető arról értesítette a sajtót, hogy a madisoni Sedgefieldben tanácskoztak. Mi volt a téma?
Nick House: A bürokrácia csökkentésének módjairól és ezzel együtt a költségvetés tehermentesítéséről cseréltünk eszmét.
John Stetton: Önt "deficithéjaként" emlegetik a Capitol Square-n, és a javaslatára több szenátor már reagált, és Taylor elnök is. Ön szerint képesek lesznek olyan javaslatot elfogadni, amely elfogadható mindenki számára?
Nick House: Szerintem sikerül. Én úgy hiszem - és az Alelnökkel való találkozásom során is erre kaptam megerősítést -, hogy a költségcsökkentésben alapvetően egyetértünk a kormányzattal és a déliekkel.
John Stetton: Viszont a frakción belül Gregory McInnis túl kevésnek, Holsakamp és Hoyt szenátorok túl soknak látják a kiadáscsökkentést. Mi a javaslat lényege? Összegekkel együtt persze.
Nick House: Alapvetően abban állapodtunk most meg, hogy nem lesznek semmi esetre sem egyszerre jelentős elbocsátások és lehetőleg minden nagyobb ilyen akció esetében hatástanulmányokat folytatnak az érintettek. Egyetértünk, hogy érthetetlen az a rendszer, hogy a megyei alkalmazottakat is az állam fizeti, így támogatnánk egy ennek a rendszernek a megváltoztatására irányuló javaslatot. Vannak elemek, amelynek felbolygatásától elhatárolódtunk, mint például az oktatás vagy a rendészeti szervek. Ezzel együtt úgy véljük, hogy fokozatosan elérhető az általam említett közel 1 milliárd dolláros költségcsökkenés, amennyiben a bürokratákat - megismétlem -, a bürokratákat, akik statisztikailag bizonyítottan feleslegesen vannak foglalkoztatva, a piaci szereplők munkavállalóivá avanzsálunk. Nem szabad elfelejteni, hogy nem az utcára kívánjuk ezeket az embereket rakni, hanem oda szeretnénk figyelni rájuk, mert egy ilyen döntés nagy felelősség a törvényhozóknak.
Amennyiben el szeretnénk érni azt a bűvös 1 milliárdot, úgy becsléseim szerint 33 ezer emberről beszélünk. Éppen a nagy számuk miatt említem a fokozatosságot újra, mert egyszerre, felelőtlenül ilyet nem lehet. Őszintén bánt az Elnök úr sajtósaival vívott vitám, ahol azt feltételezték, hogy mintegy gombnyomásra szabadulnék meg emberektől. Az érzéketlenség volna és helytelen. Több lehetőséget is látok arra, hogy ne engedjük el ezen munkavállalók kezét. Egyrészt együtt kell működnünk civil szervezetekkel, amelyek kifejezetten a munkanélküliek segítésére szakosodtak, akik átfogó képet adhatnak a piac állapotáról, hogy mely alkalmazott típusoknak legnagyobb az esélye arra, hogy más területen is munkát kapjanak. Ha ez megvan, akkor fel kell térképeznünk a saját állományunkat is a kapott kép alapján. Emellett nem szabadna figyelmen kívül hagyni véleményem szerint az olyan tényezőket, minthogy valaki nagycsaládos, özvegy, egyedül nevel gyermekeket és a többi.
Nyilvánvaló, hogy senki sem szeretne például egy háromgyermekes egyedülálló anyát kitenni egy ilyen nehéz helyzetnek.
John Stetton: Ugyanakkor az elbocsátás után felmerülő szociális kiadások mennyivel terhelik meg a költségvetést?
Nick House: Ha egyszerre bocsátanánk el mindenkit, ami nem fog megtörténni, akkor is legfeljebb 115 millió dolláros emelkedéssel számolhatunk. Úgy hiszem, ez nem túl nagy áldozat azért a piacot fellendítő és az állam költségvetési egyensúlyát meghozó állapotért, amelybe a reformok meglépése után kerülhetünk. Nem lesz egyszerű, sokak erőfeszítése lesz benne, de nagy dolgok csak így születnek.
John Stetton: Mikor kerülhet a javaslat a törvényhozás elé?
Nick House: Úgy hiszem, hogy akár az új szerkezetű kongresszus ülésszakának és régi-új elnökünk második elnöki ciklusának első 100 napja alatt is meglehet ez az affér.
JohnStetton: Biztos foglalkozunk még ezzel, köszönöm, hogy befáradt, House szenátor!
Nick House: Én köszönöm a meghívást! Viszontlátásra!
John Stetton: Köszöntöm Cliff Bedroom kisebbségi vezetőt, Madison progresszív szenátorát. Jó estét, szenátor!
Cliff Bedroom: Jó estét Stetton úr!
John Stetton: Önt nemrég megválasztották a progresszív frakció vezetésére, miután novemberben alulmaradt George Taylorral szemben az elnökválasztáson. Miért vállalta a posztot egy jelentős vereség után, hiszen hat hivatalban lévő progresszív szenátor vesztett. Érdemes volt elvállalni?
Cliff Bedroom: Mint többször elmondtam, nem viselt meg a vereség, hisz nem érzem a magam vereségének, a progresszívok maradtak alul mert abszolút nem kaptam tőlük támogatást. Kevés voltam Taylor elnök, Cougnes alelnök és Jack Shepard képviselő ellen. Azt gondolom az élet nem állt meg, talpra kell állítanunk a pártunkat és 1954-ben nyerni fogunk!
John Stetton: De még előtte jönnek az '52-es félidős választások, ahol 10 szenátoruk küzd majd az újraválasztásáért, de mindegyik megyében Taylor elnök nyert tavaly, némelyikben igen fölényesen, Madisonban is, ahol az Ön mandátuma fog megújulni.
Képesek lesznek megvédeni ezeket a mandátumokat? Hiszen elég öt szenátort veszteniük, és akkor elvesztik az obstruálási jogukat is.
Cliff Bedroom: Még gondolkodom az újrainduláson, hisz a feleségem szülei Grahamben élnek és azt szorgalmazza, ha lejár a mandátumom költözzünk oda. A másik kérdésére a válaszom pedig az, hogy a jelen pillanatban pártunk tagjai gyengék és inaktívak, ha ez így marad képtelenek leszünk kivédeni a támadásokat és elveszítjük a mandátumokat. Azon dolgozom gőzerővel, hogy pártunk szemlélete megváltozzon.
John Stetton: Ahhoz, hogy eséllyel lépjenek fel, meg kell szólítani a Taylor-szavazókat. Milyen módon lesznek képesek megnyerni ezeket a szavazókat?
Cliff Bedroom: Van két évünk arra, hogy felkészüljünk és megerősödjünk, bár ehhez én kevés leszek, kell hozzá olyan prominens személyiségek akarata is mint, Ed Glover vagy Francis Underwood.
Jelen pillanatban azon dolgozunk, hogy a progresszív szavazókat meg tudjuk tartani. Az, hogy az ellenfél táborát is biztatjuk majd az átszavazásra, ahhoz őszinte leszek, de kell egy Reform Párti baki is. Nem gondolkodom ilyen messzemenőlegesen hisz gyengék vagyunk, ha a Progresszív megyéket megtudjuk tartani az már hatalmas siker lesz.
John Stetton: Ed Glover hogy kerül ide? Szerintem kormányzóként irreleváns a szenátori harcban. Belfort, Burkhill, Clark, Clark, Cook, Eagle, Lassen, Madsion, Oakland, Perry, Walker. Ezekben a megyékben vannak hivatalban lévő progresszív szenátorok, szóval Ön szerint a lasseni és a walkeri győzelem már siker lenne Önöknek? Bár ezekben is Taylor elnök győzött.
Cliff Bedroom: Ön félreértett, pártunk prominens személyiségeiről beszéltem, hogy ha ők, avagy mi nem fogunk össze és nem erősítjük meg pártunkat akkor elfogjuk veszíteni szenátusi mandátumainkat, ami számomra tény! Nem akarok ígéretekbe belemenni, de ha a jelenlegi helyeinket megtudjuk tartani az már hatalmas siker, de a jelenlegi párt és tisztújító projektem tervei szerint 1954 pártunk erős és megingathatatlan lesz.
John Stetton: De szenátorok, képviselők és kormányzók nélkül képes lesz 1954-ben egy potens jelöltet kiállítani?
Cliff Bedroom: Nézze sajnos az kevés, hogy épp nekem szegezi ezt a kérdést, ezt pártunk összes tagjának kellene feltenni, én voltam az egyedüli ember, aki 1950-ben is mindent megtett a pártért, míg sokak, akik tehettek volna valamit, csak hezitáltak. ’54-re elő kell állnunk egy alkalmas jelölttel, alkalmasabbal, mint jómagam, ha nem lesz ilyen, akkor megint indulni fogok a választáson
John Stetton: Maradjunk a Szenátusnál. Úgy gondolom, azért vállalta a kisebbségi vezetést, mert van ötlete a pártja frakciójának összefogására, alternatíva nyújtására. Újra felteszem a korábbi kérdésem: Miért vállalta a posztot?
Cliff Bedroom: Az imént is szándékosan kerültem a válaszadást, de ön ezt észrevette! (mosolyog) Igen vannak terveim, komoly terveim, sőt egy teljes projektem de nem beszélnék még erről bővebben!
John Stetton: Akkor lépjünk tovább. Taylor elnök megnevezte jó pár jelöltjét a következő kormányra, akikről a szenátorok szavaznak. Mi a véleménye a jelöltekről?
Cliff Bedroom: Taylor elnök számomra egy erőltetett menet! Új embereket is megnevezett akikről, így előre nem mondanék negatív véleményt de az, hogy az előző ciklusból "fennmaradt" semmittevő minisztereit még a politikai közéletben próbálja tartani...hmm inkább nem mondanék semmit! Viszont annyit üzennék az újdonsült kormánynak és Taylor elnöknek, hogy izgatottan várjuk azokat az ígéreteket, amit a kampányban használt fel ellenem!
Ő akkor azt mondta a Cironia Economy egy összehordott badarság tények és számok nélkül, jó akkor várjuk az alternatívát várjuk azt a többmilliós beruházásokat amit ígért, az útépítéseket, vállalkozók támogatását a mezőgazdaság megújítását és még sorolhatnám!
John Stetton: Obstruálni fogják George Taylor jelöltjeit? Tudják? Jelen pillanatban 5 progresszív szenátor szükségeltetik a jelöltek beiktatásához. Képes lesz megakadályozni, hogy a liberálisok ne szavazzanak át?
Cliff Bedroom: (hangosan kacag) Nem fogjuk, nem is akarjuk, hagy iktassa csak be a hibáit! Sőt támogatom a hibás döntéseit mert ez majd négy év múlva jól fog jönni.
John Stetton: Ne haragudjon szenátor, de ha Önök a bizottsági meghallgatás során és a szenátusi szavazások alkalmával is támogatja az elnök jelöltjeit, és hibáznak, akkor Önöknek is számot kell vetni a választóknak, hogy miért támogattak olyan jelölteket, akik Önök szerint alkalmatlanok.
Cliff Bedroom: Nem kell, nincs rálátásom a dolgokra azon kívül, hogy azt állítottam az előző ciklus miniszterei alkalmatlanok, ha George Taylor mégis alkalmasnak találja őket az új kormányra akkor adjon számot ő!
John Stetton: De ha Ön tudja, hogy alkalmatlan, miért szavaz igennel. Ön törvényhozóként felelős a választói felé.
Cliff Bedroom: A Progresszív párt és jómagam is nyíltan vállaltuk több médiumban is, hogy Tim Wilson, Julian Bash, John Trumann, vagy John Robin alkalmatlanok a feladatra, ezen felül ne rajtam keressék a felelőséget annál inkább Taylor elnökön.
John Stetton: Nem vonom felelősségre, de számomra az a logikus, ha nem tartja alkalmasnak valamelyik jelöltet, azt elmondja a bizottsági meghallgatás során, és úgy szavaz, vagyis nemmel.
Cliff Bedroom: Számomra meg az lenne a logikus, ha Taylor nem jelöltetne alkalmatlan embereket miniszternek
John Stetton: Ön előtt nem sokkal Frank Underwood megerősítette, hogy ő is esélyes a külügyminiszterjelöltségre. Támogatná vagy marasztalná a frakcióban?
Cliff Bedroom: Marasztalnám! Ő egy kiíváló politikus nem szeretném, ha a szakértelmét egy elbaltázott adminisztrációban kamatoztatná!
John Stetton: Még egy utolsó kérdés. Politikai szakértők szerint, liberálisok szerint is, elhibázott volt Taylort olyan hevesen és személyében támadni, de úgy vettem észre, hogy az Ön elsődleges stratégiája a kemény támadás lesz. Mi lesz a szenátusi frakció stratégiája a Reform Párttal és az elnökkel szemben?
Cliff Bedroom: Elbaltázott volt, mert hallgattam egy olyan szakértő, tanácsadó párttársamra aki azt akarta elhitetni mellettem áll de a végkimenelt tudjuk. Bár az a stratégia nem sajátom volt, ha elmondanám kié, sokat veszítene a presztízséből az az ember, a szenátusban a mi frakciónk stratégiája teljesen liberális lesz a saját értékeinket képviseljük majd és saját pártunk jövőjét építjük, ügyet sem akarunk vetni a kormányra hisz nélkülünk is hatalmas hibákba fognak majd beleesni!
John Stetton: Köszönöm, hogy nyilatkozott, szenátor!
Cliff Bedroom: Én is köszönöm Stetton úr, Viszontlátásra!
Underwood elfogadná
napilap - 1951. január 02., kedd
Szerző: James Smith
Ugyan szakmai tapasztalatát nézve nem meglepő pártállását nézve mégis váratlan volt, hogy az elnök köreiből kiszivárgó információk szerint Francis Underwood esélyes a külügyminiszteri posztra. Francis Underwood tegnapi nyilatkozata pedig még jobban kíváncsiáva tette a politika iránt érdeklődőket. Underwood nem zárkózik el sőt ezt mondta: "Bár vannak kisebb kérdésekben nézeteltéréseink, azt azért hozzá kell tennem, hogy Cliff Bedroom démonizáló kampnyával ellentétben George Taylorral lehet egyezkedni, kompromisszumot kötni. Mint Külügyminisztere jótékonyan segíthetem munkáját az ország vezetésében, és ezáltal a kormányban a progresszív választók külpolitikai nézetei is szerepet kaphatnának majd. Álszerénység lenne, ha azt mondanám nincs tapasztalatom a külpolitikában és az előzőleg említett különbségek sem áthidalhatatlanok. Amennyiben George Taylor engem jelöl ki külügyminiszterének, örömmel fogom elfogadni."
Az elkövetekzendő napokban kiderülnek kik lesznek a Ciron kormány tagjai, mi is én is és szerintem többen önök közül is izgalommal fogjuk várni a híreket.
Ugyan szakmai tapasztalatát nézve nem meglepő pártállását nézve mégis váratlan volt, hogy az elnök köreiből kiszivárgó információk szerint Francis Underwood esélyes a külügyminiszteri posztra. Francis Underwood tegnapi nyilatkozata pedig még jobban kíváncsiáva tette a politika iránt érdeklődőket. Underwood nem zárkózik el sőt ezt mondta: "Bár vannak kisebb kérdésekben nézeteltéréseink, azt azért hozzá kell tennem, hogy Cliff Bedroom démonizáló kampnyával ellentétben George Taylorral lehet egyezkedni, kompromisszumot kötni. Mint Külügyminisztere jótékonyan segíthetem munkáját az ország vezetésében, és ezáltal a kormányban a progresszív választók külpolitikai nézetei is szerepet kaphatnának majd. Álszerénység lenne, ha azt mondanám nincs tapasztalatom a külpolitikában és az előzőleg említett különbségek sem áthidalhatatlanok. Amennyiben George Taylor engem jelöl ki külügyminiszterének, örömmel fogom elfogadni."
Az elkövetekzendő napokban kiderülnek kik lesznek a Ciron kormány tagjai, mi is én is és szerintem többen önök közül is izgalommal fogjuk várni a híreket.
Paul Heslith a Reform Párt Nemzeti Bizottságának új elnöke
napilap - 1951. január 02., kedd
Szerző: George Lee
Miután Nick Devonnal folytatott megbeszélést, George Taylor elnök nagygyűlést tartott, ahol megköszönte a választók támogatását. „Pár hónappal korábban egy óriási győzelmet arattunk Belfortban és itt, Hillsborough városában. Köszönöm a támogatást!” Az elnök szerint Nick Devon kormányzó „páratlan munkája is része a győzelmünknek”, amely valóban nagy siker: 1946-ban még Frank Underwood nyolc százalékponttal győzte le megyei szinten Taylort, Hillsborough-ban 64-36-ra győzte le a Reform Párt jelöltjét. Most viszont Taylor elnök kényelmes, 17 százalékponttal verte meg Bedroomot, míg Hillsborough-ban a választók 61 százaléka támogatta a hivatalban lévő jelöltet.
Taylor elnök reményét fejezte ki, hogy Belfort a továbbiakban is támogatni fogja a kormányzat elképzeléseit. „Önök azok, akik megértették, hogy fontos a haditengerészeti bázis, akik megértették az idők szavát. Bízom benne, hogy két év múlva is értékelni fogják, amit Önökért teszünk.” Taylor a gyűlésen jelentette be, hogy Tim Wilson újra oktatási miniszter lehet. „Tim az elmúlt években kemény munkát végzett, és ezért a következő évekre is elnyerte a bizalmam.”
A gyűlés közepette a színpadra szólította Paul Heslith volt grahami képviselőt, akit a Reform Párt Nemzeti Bizottságának elnökének nevezett ki. „Paul két éven keresztül szolgált a Képviselőházban Grahamből. Kék megyéből jött, és aki tudja, hogy kell nyerni egy számunkra nehéz terepen, az tudja, hogy kell győznünk bármelyik választáson.”
Taylor folytatja az országjárását, holnap Crowley megyébe látogat.
Miután Nick Devonnal folytatott megbeszélést, George Taylor elnök nagygyűlést tartott, ahol megköszönte a választók támogatását. „Pár hónappal korábban egy óriási győzelmet arattunk Belfortban és itt, Hillsborough városában. Köszönöm a támogatást!” Az elnök szerint Nick Devon kormányzó „páratlan munkája is része a győzelmünknek”, amely valóban nagy siker: 1946-ban még Frank Underwood nyolc százalékponttal győzte le megyei szinten Taylort, Hillsborough-ban 64-36-ra győzte le a Reform Párt jelöltjét. Most viszont Taylor elnök kényelmes, 17 százalékponttal verte meg Bedroomot, míg Hillsborough-ban a választók 61 százaléka támogatta a hivatalban lévő jelöltet.
Taylor elnök reményét fejezte ki, hogy Belfort a továbbiakban is támogatni fogja a kormányzat elképzeléseit. „Önök azok, akik megértették, hogy fontos a haditengerészeti bázis, akik megértették az idők szavát. Bízom benne, hogy két év múlva is értékelni fogják, amit Önökért teszünk.” Taylor a gyűlésen jelentette be, hogy Tim Wilson újra oktatási miniszter lehet. „Tim az elmúlt években kemény munkát végzett, és ezért a következő évekre is elnyerte a bizalmam.”
A gyűlés közepette a színpadra szólította Paul Heslith volt grahami képviselőt, akit a Reform Párt Nemzeti Bizottságának elnökének nevezett ki. „Paul két éven keresztül szolgált a Képviselőházban Grahamből. Kék megyéből jött, és aki tudja, hogy kell nyerni egy számunkra nehéz terepen, az tudja, hogy kell győznünk bármelyik választáson.”
Taylor folytatja az országjárását, holnap Crowley megyébe látogat.
Létrejött a House-Bedroom találkozó
folyóirat - 1951. január 01., hétfő
Szerző: Jack Rush
Nick House (RP) szenátor ma reggel Sedgefieldbe (Madison) érkezett ahol a kora délutáni órákban megkezdte az eszmecserét Cliff Bedroom (PP) szenátorral a médiát teljesen kizárva, zárt ajtók mögött. A több órás eszmecsere végeztével Bedroom szenátor azt nyilatkozta, a találkozó sikeres volt és minden témában közös nevezőre jutottak, ha a a tervük megvalósul, Cironia politikai történelmet ír majd.
Jack Rush
Nick House (RP) szenátor ma reggel Sedgefieldbe (Madison) érkezett ahol a kora délutáni órákban megkezdte az eszmecserét Cliff Bedroom (PP) szenátorral a médiát teljesen kizárva, zárt ajtók mögött. A több órás eszmecsere végeztével Bedroom szenátor azt nyilatkozta, a találkozó sikeres volt és minden témában közös nevezőre jutottak, ha a a tervük megvalósul, Cironia politikai történelmet ír majd.
Jack Rush
Azok maradnak posztjaikon, akiknek épp távoznia kellene...
folyóirat - 1951. január 01., hétfő
Szerző: Harold Trump
Megkérdeztünk néhány progresszív politikust, akik nehezményezték Taylor elnök döntését, miszerint az inaktív minisztereit megakarja tartani.
Sanchez szenátor:" Az elnök úr Cironia tyúkszemére tapos amikor olyan embereket hagy meg miniszterként mint John Robin vagy John Trumann"
Andrew Moses képviselő: "Az elmúlt ciklus néhány minisztere alkalmatlan a posztjára ez nyilvánvaló, hibás döntés ha pont őket tartja meg az elnök úr"
Thomas Kane kormányzó: " Taylor ekkorát még nem hibázott, végzetes lépésre készül, ami az 1954-es választásokon vissza fog ütni"
Tehát nyílvánvaló, a progresszív keménymag, abszolút nem támogatja az elnök döntését, ami szerintük hibás és elhamarkodott, sokan úgy vélik, vannak a Reform Pártban olyan nagyszerű emberek akik nem kapnak kormányzati szerepet, pedig alkalmasak lennének rá!
HT-National Observer
Megkérdeztünk néhány progresszív politikust, akik nehezményezték Taylor elnök döntését, miszerint az inaktív minisztereit megakarja tartani.
Sanchez szenátor:" Az elnök úr Cironia tyúkszemére tapos amikor olyan embereket hagy meg miniszterként mint John Robin vagy John Trumann"
Andrew Moses képviselő: "Az elmúlt ciklus néhány minisztere alkalmatlan a posztjára ez nyilvánvaló, hibás döntés ha pont őket tartja meg az elnök úr"
Thomas Kane kormányzó: " Taylor ekkorát még nem hibázott, végzetes lépésre készül, ami az 1954-es választásokon vissza fog ütni"
Tehát nyílvánvaló, a progresszív keménymag, abszolút nem támogatja az elnök döntését, ami szerintük hibás és elhamarkodott, sokan úgy vélik, vannak a Reform Pártban olyan nagyszerű emberek akik nem kapnak kormányzati szerepet, pedig alkalmasak lennének rá!
HT-National Observer
Jack Taylor visszalép a londoni nagykövetjelöltségről
folyóirat - 1951. január 29., hétfő
Szerző: Jeff Hoffmann
Jack Taylor egy ma tartott sajtótájékoztató keretében bejelentette, hogy visszavonul attól, hogy Cironia nagykövete legyen Londonban. Mr. Taylor elmondta, hogy nem érzi magát alkalmasnak ahhoz, hogy hazáját, Cironiát képviselje, ezért úgy határozott, hogy lemond a nagykövetjelöltségről.
Habár Mr. Taylor jártas a külügyben, és szolgált is benne Roosevelt elnöksége alatt, és igen határozott személynek tartják, de a meghallgatáson nem annak tűntette fel magát. De a kudarc miatt nem roskad össze, és vonul vissza a politikától, sőt új erőre és lendületre kapott. Annyit még elmondott, hogy a későbbiekben még hallani fognak róla a külpolitikai ügyekben.
Jack Taylor egy ma tartott sajtótájékoztató keretében bejelentette, hogy visszavonul attól, hogy Cironia nagykövete legyen Londonban. Mr. Taylor elmondta, hogy nem érzi magát alkalmasnak ahhoz, hogy hazáját, Cironiát képviselje, ezért úgy határozott, hogy lemond a nagykövetjelöltségről.
Habár Mr. Taylor jártas a külügyben, és szolgált is benne Roosevelt elnöksége alatt, és igen határozott személynek tartják, de a meghallgatáson nem annak tűntette fel magát. De a kudarc miatt nem roskad össze, és vonul vissza a politikától, sőt új erőre és lendületre kapott. Annyit még elmondott, hogy a későbbiekben még hallani fognak róla a külpolitikai ügyekben.
Az Alelnök az alapítványára fordítja Patrick Rafter hagyatékát
folyóirat - 1950. december 27., szerda
Szerző: Nick House
Adam Cougnes a hírek szerint visszavonulásától függetlenül életre hívja alapítványát, az Adam Cougnes Alapítványt, amely a munkát keresőknek fog majd segíteni. A hírek szerint amíg Cougnes alelnök politizál, ha nem vonul vissza, addig a gyermekei vezethetik majd az a szervezetet.
Az Alelnök annyit fűzött hozzá: ,,Én vagyok Cironia Köztársaság Alelnöke, nem élek rosszul, ezért szeretném úgy felhasználni ezt a pénzösszeget, ahogy Rafter úrnak is tetszene: Az emberek érdekében."
Adam Cougnes a hírek szerint visszavonulásától függetlenül életre hívja alapítványát, az Adam Cougnes Alapítványt, amely a munkát keresőknek fog majd segíteni. A hírek szerint amíg Cougnes alelnök politizál, ha nem vonul vissza, addig a gyermekei vezethetik majd az a szervezetet.
Az Alelnök annyit fűzött hozzá: ,,Én vagyok Cironia Köztársaság Alelnöke, nem élek rosszul, ezért szeretném úgy felhasználni ezt a pénzösszeget, ahogy Rafter úrnak is tetszene: Az emberek érdekében."
Hírek Délben
rádió - 1950. december 25., hétfő
Szerző: George Lee
Jó napot kívánok, Martin Seller vagyok.
Adam Miller kabinetfőnök jövőre távozik. Ezt ő maga jelentette be a President Palace-ban tartott sajtótájékoztatóján. Mint elmondta, nem azért távozik mert bármiben nem értene egyet George Taylorral, sőt az elnök elégedett is volt vele, hanem új feladatokat tűzött ki maga elé. „Az elmúlt négy év nagyon hasznos volt a számomra, rengeteg tapasztalatot gyűjtöttem, de most ezt a tapasztalatot más helyen szeretném kamatoztatni” – mondta el Mr. Miller. A Silver City Enquirer konzervatív unioni megyei lap szerint a kabinetfőnök 1952-ben az unioni kormányzóválasztás esélyese, és az elkövetkező két évet a kampányra való felkészülésre használja.
Chuck Dayton sajtófőnök is megköszönte Adam Miller munkáját, hozzátette, hogy George Taylor nagyra értékeli a kabinetfőnök munkáját, és január közepéig a hivatalában marad. „Nagyon sok fontos javaslat kerül az év elején a III. Kongresszus elé, és fontos, hogy az államigazgatás addig fennakadás nélkül folytathassa a törvényjavaslatok előkészítését.” Azt is közölte, hogy a President Palace elfogadja a progresszív ellenvéleményeket, és átdolgozzák a Mindenkori Kormányzati Struktúráról szóló törvényt. „Azt fogjuk kérni, hogy a Kongresszustól, hogy vonja vissza a törvényt, miután benyújtottunk az egyes minisztériumokra vonatkozó törvényjavaslatokat.” Dayton hozzátette: minden minisztérium saját törvényt kapna, és emiatt nincs szükség a hatályban lévő törvényre. „Taylor elnök mindig nyitott az ellenzéki kritikákra, és ez most sem történt másképp.” Azt is elmondta, hogy Taylor elnök beszélt Patrick Rafter családjával a temetésen, a végrendeletből kapott pénzt pedig jótékony célra, egy oktatással foglalkozó alapítvány javára ajánlja fel.
Több új minisztérium is szerveződni fog kormányzati információk szerint. Létrejönnek a nemzetbiztonsági, a kereskedelmi és a közlekedési minisztérium, miközben a haditengerészeti miniszter a védelmi miniszter hatásköre alá kerül. A napokban már minden bizonnyal több miniszter és tisztségviselő nevét árulja el az elnök, illetve megnevezi a Reform Párt Nemzeti Bizottságának az új elnökét is.
Ítéletet hozott Elizabeth Wynn, a korábbi munkaügyi miniszter feleségének ügyében az Edmund Megyei Bíróság. Az ítélet szerint Elizabeth Wynnt bűnösnek találták adócsalás, okirathamisítás és a hatályban lévő törvények megsértésében, Ezekért hét év letöltendő börtönbüntetést kapott, és legkorábban 41 hónap múlva, azaz három és fél év múlva kerülhet előzetesen szabadlábra. A bíróság döntésében arra is rámutatott, hogy az edmundi és az oaklandi megyei ügyészség nem tudták bebizonyítani, hogy Harold Wynn munkaügyi miniszter bármilyen formában is nyomást gyakorolt volna a nyomozóhatóságokra, vagy megpróbálta volna eltussolni az ügyet, vagy ő állt volna a csalás mögött. „Az ügyészek is elismerték, hogy a házkutatások során semmi terhelő adatot nem találtak Harold Wynnre, ezért ő nem is állt a nyomozás célpontjában.” Wynn volt miniszter közölte, hogy nem válik el, neveli a gyerekeit, és folytatja az életét. Azt is közölte: sose akarta, és nem is állt módjában, hogy a nyomozást befolyásolja.
Köszönöm, hogy velem tartottak, viszonthallásra!
Jó napot kívánok, Martin Seller vagyok.
Adam Miller kabinetfőnök jövőre távozik. Ezt ő maga jelentette be a President Palace-ban tartott sajtótájékoztatóján. Mint elmondta, nem azért távozik mert bármiben nem értene egyet George Taylorral, sőt az elnök elégedett is volt vele, hanem új feladatokat tűzött ki maga elé. „Az elmúlt négy év nagyon hasznos volt a számomra, rengeteg tapasztalatot gyűjtöttem, de most ezt a tapasztalatot más helyen szeretném kamatoztatni” – mondta el Mr. Miller. A Silver City Enquirer konzervatív unioni megyei lap szerint a kabinetfőnök 1952-ben az unioni kormányzóválasztás esélyese, és az elkövetkező két évet a kampányra való felkészülésre használja.
Chuck Dayton sajtófőnök is megköszönte Adam Miller munkáját, hozzátette, hogy George Taylor nagyra értékeli a kabinetfőnök munkáját, és január közepéig a hivatalában marad. „Nagyon sok fontos javaslat kerül az év elején a III. Kongresszus elé, és fontos, hogy az államigazgatás addig fennakadás nélkül folytathassa a törvényjavaslatok előkészítését.” Azt is közölte, hogy a President Palace elfogadja a progresszív ellenvéleményeket, és átdolgozzák a Mindenkori Kormányzati Struktúráról szóló törvényt. „Azt fogjuk kérni, hogy a Kongresszustól, hogy vonja vissza a törvényt, miután benyújtottunk az egyes minisztériumokra vonatkozó törvényjavaslatokat.” Dayton hozzátette: minden minisztérium saját törvényt kapna, és emiatt nincs szükség a hatályban lévő törvényre. „Taylor elnök mindig nyitott az ellenzéki kritikákra, és ez most sem történt másképp.” Azt is elmondta, hogy Taylor elnök beszélt Patrick Rafter családjával a temetésen, a végrendeletből kapott pénzt pedig jótékony célra, egy oktatással foglalkozó alapítvány javára ajánlja fel.
Több új minisztérium is szerveződni fog kormányzati információk szerint. Létrejönnek a nemzetbiztonsági, a kereskedelmi és a közlekedési minisztérium, miközben a haditengerészeti miniszter a védelmi miniszter hatásköre alá kerül. A napokban már minden bizonnyal több miniszter és tisztségviselő nevét árulja el az elnök, illetve megnevezi a Reform Párt Nemzeti Bizottságának az új elnökét is.
Ítéletet hozott Elizabeth Wynn, a korábbi munkaügyi miniszter feleségének ügyében az Edmund Megyei Bíróság. Az ítélet szerint Elizabeth Wynnt bűnösnek találták adócsalás, okirathamisítás és a hatályban lévő törvények megsértésében, Ezekért hét év letöltendő börtönbüntetést kapott, és legkorábban 41 hónap múlva, azaz három és fél év múlva kerülhet előzetesen szabadlábra. A bíróság döntésében arra is rámutatott, hogy az edmundi és az oaklandi megyei ügyészség nem tudták bebizonyítani, hogy Harold Wynn munkaügyi miniszter bármilyen formában is nyomást gyakorolt volna a nyomozóhatóságokra, vagy megpróbálta volna eltussolni az ügyet, vagy ő állt volna a csalás mögött. „Az ügyészek is elismerték, hogy a házkutatások során semmi terhelő adatot nem találtak Harold Wynnre, ezért ő nem is állt a nyomozás célpontjában.” Wynn volt miniszter közölte, hogy nem válik el, neveli a gyerekeit, és folytatja az életét. Azt is közölte: sose akarta, és nem is állt módjában, hogy a nyomozást befolyásolja.
Köszönöm, hogy velem tartottak, viszonthallásra!
Eltemették Patrick Raftert
folyóirat - 1950. december 23., szombat
Szerző: Dominick Taylor
A mai nap eltemették Patrick Rafter volt progresszív politikust. A temetés a Warner Robinsi Köztemetőben volt. A temetésen csaknem 10000-en vettek részt. A család kérésének megfelelően mindenki egy szál rózsával búcsúzott el a volt képviselőtől. A temetésen még katonai tiszteletadás is helyet kapott. Az eseményen ott volt George P. Taylor elnökúr, Adam Cougnes alelnökúr, Edward Glover, Francis Underwood, Cliff Bedroom, Thomas Kane, Alexander Smith és még sok párttárs is.
"Egy becsületes és odaadó hazafi ment el közülünk. Voltak hibái, mint minden embernek, de azokat mindig is igyekezett kijavítani! Családját nagyon szerette, egy igazi családapa volt. Politikusként pedig egy igyekező és békés ember volt. Nekem, és még sok embernek a legjobb barátja volt. Egy olyan barát volt, aki mindig is segítőkezet nyújtott a bajban. Patrick Rafter halálával egy korszak zárult le Cironia és Walker megye életében! Raftert senki sem tudja majd helyettesíteni! Nem szabad elfelejteni, hanem ápolni kell az emlékét! Nem szabad elfelednünk, hogy a diplomáciában jelentős munkát vitt véghez. Talán lefektette a ciron külügy alapjait! Ég veled Patrick barátom! Isten országában legyen helyet a Teremtő mellett, ahol, mint mindig Cironiát fogod szolgálni!" -Alexander Smith beszéde Rafter temetésén.
Közben bizonyos sajtóhírek szerint Magyarországról egy suttyban kicsempészet távirat érkezett, amiben a következő állt: Ég Önnel! Nyugodjék békében! SZ.GY. és D.L. Egyes feltételezések szerint a két monogram Szentesi Gyula volt magyar progresszív politikusra és Dinnyés Lajos volt magyar miniszterelnökre utalhat.
Isten Önnel Mr. Rafter. Béke, biztonság és jólét Cironiának!
A mai nap eltemették Patrick Rafter volt progresszív politikust. A temetés a Warner Robinsi Köztemetőben volt. A temetésen csaknem 10000-en vettek részt. A család kérésének megfelelően mindenki egy szál rózsával búcsúzott el a volt képviselőtől. A temetésen még katonai tiszteletadás is helyet kapott. Az eseményen ott volt George P. Taylor elnökúr, Adam Cougnes alelnökúr, Edward Glover, Francis Underwood, Cliff Bedroom, Thomas Kane, Alexander Smith és még sok párttárs is.
"Egy becsületes és odaadó hazafi ment el közülünk. Voltak hibái, mint minden embernek, de azokat mindig is igyekezett kijavítani! Családját nagyon szerette, egy igazi családapa volt. Politikusként pedig egy igyekező és békés ember volt. Nekem, és még sok embernek a legjobb barátja volt. Egy olyan barát volt, aki mindig is segítőkezet nyújtott a bajban. Patrick Rafter halálával egy korszak zárult le Cironia és Walker megye életében! Raftert senki sem tudja majd helyettesíteni! Nem szabad elfelejteni, hanem ápolni kell az emlékét! Nem szabad elfelednünk, hogy a diplomáciában jelentős munkát vitt véghez. Talán lefektette a ciron külügy alapjait! Ég veled Patrick barátom! Isten országában legyen helyet a Teremtő mellett, ahol, mint mindig Cironiát fogod szolgálni!" -Alexander Smith beszéde Rafter temetésén.
Közben bizonyos sajtóhírek szerint Magyarországról egy suttyban kicsempészet távirat érkezett, amiben a következő állt: Ég Önnel! Nyugodjék békében! SZ.GY. és D.L. Egyes feltételezések szerint a két monogram Szentesi Gyula volt magyar progresszív politikusra és Dinnyés Lajos volt magyar miniszterelnökre utalhat.
Isten Önnel Mr. Rafter. Béke, biztonság és jólét Cironiának!
Rafter hagyatéka
folyóirat - 1950. december 23., szombat
Szerző: Dominick Taylor
Lapunk megígérte, hogy tudósítani fog Patrick Rafter volt Progresszív politikus végrendeletének felolvasásáról.
Rafter gyermekeinek további apai gondozásáról és neveléséről Alexander Smith úrnak kell gondolkodnia. Smith képviselő volt Rafter legjobb barátja, így érhető, hogy miért is ő kapta meg ez a "posztot".
A Ciron Köztársaság 100000$-t kap, amit walkeri térség fejlesztésére használhatnak fel. Továbbá még 100000$-kap a Ciron Köztáraság úgynevezett végajándékként, amit bármire felhasználhatnak.
George P. Taylor elnök úrnak egy klasszikus Ford T-modell jut. Ezt az autót használta Rafter a munkábajárásra.
Adam Cougnes úr egy Rafter által írt könyvet, Rafter naplóját és 15000$-t kap.
A Progresszív Párt 50000$-ban részesül, amit bármire felhasználhat a párt.
Cliff Bedroom, Francis Underwood, Edward Glover és Thomas Kane fejenként 15000$-t kapnak, amit úgynevezett végajándékként kapnak, és bármire felhasználhatnak.
És most jön a meglepődés!
A Fehér Ciron Férfiak Szövetsége 30000$-t kap úgynevezett megbocsájtóajándékként, amit bármire felhasználhatnak. Mr. Rafter a végrendeletében megbocsájtott Mr. Trumpnak és az FCFSZ-nek.
Andrew Trump úrnak 10000$ és egy megbocsájtólevél jár.
A Reform Párt 40000$-t kap, amit bármire felhasználhatnak.
A ház, amiben Rafter és családja lakott, és minden ingóságot Libia Rafter és Tom Rafter kapta meg.
A további bankszámlák, amelyen Rafter vagyona található, azt Libia Rafter és Tom Rafter kapja meg.
Rafter gyermekei fejenként 10000$-t kapnak úgynevezett tanulmánypénzként, amit csak azért használhatnak fel, hogy tanulmányaikat finanszírozhassák.
Lapunk megígérte, hogy tudósítani fog Patrick Rafter volt Progresszív politikus végrendeletének felolvasásáról.
Rafter gyermekeinek további apai gondozásáról és neveléséről Alexander Smith úrnak kell gondolkodnia. Smith képviselő volt Rafter legjobb barátja, így érhető, hogy miért is ő kapta meg ez a "posztot".
A Ciron Köztársaság 100000$-t kap, amit walkeri térség fejlesztésére használhatnak fel. Továbbá még 100000$-kap a Ciron Köztáraság úgynevezett végajándékként, amit bármire felhasználhatnak.
George P. Taylor elnök úrnak egy klasszikus Ford T-modell jut. Ezt az autót használta Rafter a munkábajárásra.
Adam Cougnes úr egy Rafter által írt könyvet, Rafter naplóját és 15000$-t kap.
A Progresszív Párt 50000$-ban részesül, amit bármire felhasználhat a párt.
Cliff Bedroom, Francis Underwood, Edward Glover és Thomas Kane fejenként 15000$-t kapnak, amit úgynevezett végajándékként kapnak, és bármire felhasználhatnak.
És most jön a meglepődés!
A Fehér Ciron Férfiak Szövetsége 30000$-t kap úgynevezett megbocsájtóajándékként, amit bármire felhasználhatnak. Mr. Rafter a végrendeletében megbocsájtott Mr. Trumpnak és az FCFSZ-nek.
Andrew Trump úrnak 10000$ és egy megbocsájtólevél jár.
A Reform Párt 40000$-t kap, amit bármire felhasználhatnak.
A ház, amiben Rafter és családja lakott, és minden ingóságot Libia Rafter és Tom Rafter kapta meg.
A további bankszámlák, amelyen Rafter vagyona található, azt Libia Rafter és Tom Rafter kapja meg.
Rafter gyermekei fejenként 10000$-t kapnak úgynevezett tanulmánypénzként, amit csak azért használhatnak fel, hogy tanulmányaikat finanszírozhassák.
Egyre több külügyminiszterjelölt bukkan fel
napilap - 1950. december 22., péntek
Szerző: George Lee
Mike Shelly, Tom Kane, Frank Underwood, Martin Ricketts, Carl Johnson – ez azoknak a neve, akik esélyes külügyminiszterjelöltként bukkantak fel az elmúlt napokban. Jelenleg nem lehet tudni, ki lesz a befutó, az elnök információink szerint a jelölések többségét már meghozta, de egy-két posztnál fenntartja a jogát, hogy később nevezze meg a miniszterjelölteket, ilyen a külügy is. Jelen pillanatban még bárki jelölt lehet, és mindenkinek megvan az erőssége és gyengesége.
Mike Shelly, ki lemondott a londoni nagykövetségről, és nyíltan kritizálta a kormány és az elnök brit politikáját, az esélyesek között van, köszönhetően Adam Cougnes alelnöknek, aki a legkomolyabb támogatója a volt nagykövetnek, ez tartja a palettán. „Taylor elnök ad az alelnöke szavára, ezért esélyes a jelöltsége” – mondta el lapunk érdeklődésére egy, az alelnök mellett dolgozó forrásunk, aki neve elhallgatását kérte, hogy őszintén beszélhessen. Vannak olyan kormányzati hivatalnokok, akik tudni vélik, hogy Frank Underwood lesz a befutó. „Az biztos, hogy az elnök beszélt [Underwood] szenátorral, aki a telefonba azt mondta, hogy ha jelölést kap, nagy valószínűséggel elfogadja” – tájékoztatott egyik kormányzati forrásunk. A Reform Párton belül sokan szívesen látnák egy ilyen posztot a Szenátus Külügyi Bizottságában dolgozó Martin Ricketts (R-ED) törvényhozót, aki a párt fősodorjához tartozik, és a bizottsági munka négy éve alatt tapasztalatot is szerzett, sokak szerint ezért nem is jelöltette magát frakcióvezető-helyettesnek. Mások szerint Carl Johnson kaphatja ezt a kormányzati posztot. A burkhilli képviselő nem indult újra a kongresszusi körzetében, de aktív kampányával komoly segítséget adott Taylor elnök újraválasztásában, bár Johnson képviselőt esélyesnek mondják a kabinetfőnöki pozícióra is. Az utolsó napokban került fel erre a rövid listára Tom Kane denfieldi kormányzó is, aki felkérés esetén vállalná a posztot, bár neki nincs diplomáciai tapasztalata (az csak Shellynek van.)
A President Palace kérésünkre nem kommentálta az értesüléseinket. Chuck Dayton sajtófőnök azt írta, hogy „George Taylor elnök döntése, kivel kíván közösen dolgoznia Cironia külpolitikájának az alakításában, a jelöltet időben, a sajtó tájékoztatásával fogja megnevezni.”
Mike Shelly, Tom Kane, Frank Underwood, Martin Ricketts, Carl Johnson – ez azoknak a neve, akik esélyes külügyminiszterjelöltként bukkantak fel az elmúlt napokban. Jelenleg nem lehet tudni, ki lesz a befutó, az elnök információink szerint a jelölések többségét már meghozta, de egy-két posztnál fenntartja a jogát, hogy később nevezze meg a miniszterjelölteket, ilyen a külügy is. Jelen pillanatban még bárki jelölt lehet, és mindenkinek megvan az erőssége és gyengesége.
Mike Shelly, ki lemondott a londoni nagykövetségről, és nyíltan kritizálta a kormány és az elnök brit politikáját, az esélyesek között van, köszönhetően Adam Cougnes alelnöknek, aki a legkomolyabb támogatója a volt nagykövetnek, ez tartja a palettán. „Taylor elnök ad az alelnöke szavára, ezért esélyes a jelöltsége” – mondta el lapunk érdeklődésére egy, az alelnök mellett dolgozó forrásunk, aki neve elhallgatását kérte, hogy őszintén beszélhessen. Vannak olyan kormányzati hivatalnokok, akik tudni vélik, hogy Frank Underwood lesz a befutó. „Az biztos, hogy az elnök beszélt [Underwood] szenátorral, aki a telefonba azt mondta, hogy ha jelölést kap, nagy valószínűséggel elfogadja” – tájékoztatott egyik kormányzati forrásunk. A Reform Párton belül sokan szívesen látnák egy ilyen posztot a Szenátus Külügyi Bizottságában dolgozó Martin Ricketts (R-ED) törvényhozót, aki a párt fősodorjához tartozik, és a bizottsági munka négy éve alatt tapasztalatot is szerzett, sokak szerint ezért nem is jelöltette magát frakcióvezető-helyettesnek. Mások szerint Carl Johnson kaphatja ezt a kormányzati posztot. A burkhilli képviselő nem indult újra a kongresszusi körzetében, de aktív kampányával komoly segítséget adott Taylor elnök újraválasztásában, bár Johnson képviselőt esélyesnek mondják a kabinetfőnöki pozícióra is. Az utolsó napokban került fel erre a rövid listára Tom Kane denfieldi kormányzó is, aki felkérés esetén vállalná a posztot, bár neki nincs diplomáciai tapasztalata (az csak Shellynek van.)
A President Palace kérésünkre nem kommentálta az értesüléseinket. Chuck Dayton sajtófőnök azt írta, hogy „George Taylor elnök döntése, kivel kíván közösen dolgoznia Cironia külpolitikájának az alakításában, a jelöltet időben, a sajtó tájékoztatásával fogja megnevezni.”
Isaiah Guttmann is bejelentkezik házelnöknek
napilap - 1950. december 21., csütörtök
Szerző: George Lee
Bob Sinder edmundi képviselő mellett Isaiah Guttmann, volt izraeli nagykövet, jelenleg újraválasztott unioni törvényhozó is jelölteti magát házelnöknek. A mérsékelt konzervatív törvényhozóként ismert Guttmann úgy gondolja, hogy az új házelnöknek fontos feladata lenne az elnök programjának a megvalósítása a törvénykezési szinten, illetve megalkotni a házszabályt. „Fontos törvények következnek, Taylor elnök fontos változtatásokra készül, és ezt elő kell segítenünk. Másrészt fontos, hogy mi is elkészítsünk a szenátorokhoz hasonlóan egy szabálykönyvet, egy házszabályt. Ha én leszek a házelnök két év alatt elkészül egy ilyen, kétpárti javaslat.” – hangsúlyozta north yorki sajtótájékoztatóján. Ha megválasztják, ő lesz az első zsidó közjogi méltóság Cironia történetében. A legtöbb politikai kérdésben mérsékelt liberális elveket vall, többek között elutasítja a szegregációt, Külpolitikában keményvonalas, beavatkozáspárti, antikommunista és s Izraelpárti álláspontot képvisel.
Információink szerint George Starson kisebbségi vezető is indulni fog a Képviselőház első napján megtartott szavazáson.
Bob Sinder edmundi képviselő mellett Isaiah Guttmann, volt izraeli nagykövet, jelenleg újraválasztott unioni törvényhozó is jelölteti magát házelnöknek. A mérsékelt konzervatív törvényhozóként ismert Guttmann úgy gondolja, hogy az új házelnöknek fontos feladata lenne az elnök programjának a megvalósítása a törvénykezési szinten, illetve megalkotni a házszabályt. „Fontos törvények következnek, Taylor elnök fontos változtatásokra készül, és ezt elő kell segítenünk. Másrészt fontos, hogy mi is elkészítsünk a szenátorokhoz hasonlóan egy szabálykönyvet, egy házszabályt. Ha én leszek a házelnök két év alatt elkészül egy ilyen, kétpárti javaslat.” – hangsúlyozta north yorki sajtótájékoztatóján. Ha megválasztják, ő lesz az első zsidó közjogi méltóság Cironia történetében. A legtöbb politikai kérdésben mérsékelt liberális elveket vall, többek között elutasítja a szegregációt, Külpolitikában keményvonalas, beavatkozáspárti, antikommunista és s Izraelpárti álláspontot képvisel.
Információink szerint George Starson kisebbségi vezető is indulni fog a Képviselőház első napján megtartott szavazáson.
A Rafter-család köszöni a részvétnyilvánításokat
folyóirat - 1950. december 20., szerda
Szerző: Dominick Taylor
Cironia gyászol. És ezzel egyidőben a Rafter-család is gyászolja azt a Patrick Raftert, aki mindig is a hazát, az igazságot, Cironiát és Walker megyét szolgálta, és szolgálni is fogja még a Teremtő Mennyei Királyságában is.
Rafter halálával három árvát, egy özvegyet és édesapját hagyta maga után.
"A férjem olyan ember volt, aki mindig hazafiságra, alázatra, becsületre, igazságra és szeretetre tanította a gyerekeket. Imádta a munkáját és a családját. Nyugodt és körültekintő ember volt. Sosem idegeskedett, mindig próbált higgadt maradni. Halálával egy értékes embert veszített el az emberiség. Legalábbis az én szememben értékes volt, mert szerette a gyermekeinket, szeretett engem és a családját. Minden embernek köszönjük a részvétnyilvánítást!" -nyilatkozta lapunknak Rafter özvegye, Libia Rafter.
"Minden egyes embertársunknak köszönjük az együttérzéseket! Mindenki tudja, hogy senkinek sem könnyű, ha egy szerette hal meg. A Fiam küzdött ameddig csak tudott. De sajnos végül a betegség győzött. Visszavonulását a politikától nem békességben, hanem sajnos betegségben töltötte. Reméljük és könyörgünk Istenhez, hogy megtalálja azt a békét a Mennyei Királyságban, amire mindig is vágyott. Még egyszer megköszönjük a részvétnyilvánatásokat!" -mondta lapunknak Rafter édesapja, Tom Rafter.
Rafter gyermekei Oscar Rafter (18), Franco Rafter(16) és Sarah Rafter(15) voltak.
Patrick Rafter végrendeletét a holnapi napon fogják felolvasni, amiről lapunk tájékoztatni fog.
Cironia gyászol. És ezzel egyidőben a Rafter-család is gyászolja azt a Patrick Raftert, aki mindig is a hazát, az igazságot, Cironiát és Walker megyét szolgálta, és szolgálni is fogja még a Teremtő Mennyei Királyságában is.
Rafter halálával három árvát, egy özvegyet és édesapját hagyta maga után.
"A férjem olyan ember volt, aki mindig hazafiságra, alázatra, becsületre, igazságra és szeretetre tanította a gyerekeket. Imádta a munkáját és a családját. Nyugodt és körültekintő ember volt. Sosem idegeskedett, mindig próbált higgadt maradni. Halálával egy értékes embert veszített el az emberiség. Legalábbis az én szememben értékes volt, mert szerette a gyermekeinket, szeretett engem és a családját. Minden embernek köszönjük a részvétnyilvánítást!" -nyilatkozta lapunknak Rafter özvegye, Libia Rafter.
"Minden egyes embertársunknak köszönjük az együttérzéseket! Mindenki tudja, hogy senkinek sem könnyű, ha egy szerette hal meg. A Fiam küzdött ameddig csak tudott. De sajnos végül a betegség győzött. Visszavonulását a politikától nem békességben, hanem sajnos betegségben töltötte. Reméljük és könyörgünk Istenhez, hogy megtalálja azt a békét a Mennyei Királyságban, amire mindig is vágyott. Még egyszer megköszönjük a részvétnyilvánatásokat!" -mondta lapunknak Rafter édesapja, Tom Rafter.
Rafter gyermekei Oscar Rafter (18), Franco Rafter(16) és Sarah Rafter(15) voltak.
Patrick Rafter végrendeletét a holnapi napon fogják felolvasni, amiről lapunk tájékoztatni fog.
Jim Holsakamp gazdasági törvényjavaslattal készül
folyóirat - 1950. december 20., szerda
Szerző: George Lee
Jim Holsakamp (R-GE), aki az 1954-es választások egyik lehetséges progresszív célpontja lesz, lakossági fórumán jelentette be, hogy egy gazdasággal kapcsolatos törvényjavaslaton dolgozik. „Nagyobb hangsúlyt kell adni bizonyos kérdésekben a foglalkoztatáspolitikának a kormányzatnak, persze ez nem sértheti a megyék jogát.” A déli törvényhozó szerint arra kell törekedni, hogy minél több ciron dolgozhasson, és most „jó úton haladunk a teljes foglalkoztatottság felé.” Javaslatában továbbá létrehozná az elnök gazdasági tanácsadó testületét, éves gazdasági előrejelzésre és beszámolóra kötelezné szintén az elnököt, és létrehozna egy kongresszusi bizottságot a gazdasági ügyek áttekintésére. „Szükségünk van arra, hogy ez a javaslat törvénnyé emelkedjen. Tudom, hogy nem lesz könnyű elfogadtatnom a javaslatot, de ez Cironia érdeke is lenne.”
A szenátor lépése nem meglepő. Több elemző szerint az elkövetkező években Greene reformpárti szenátora nyitni fog a progresszívak felé, balra sodródik, hiszen a mandátuma megtartásához meg kell nyerni a déli munkásokat is. „George Taylor tarolt az idei választáson, és nem vagyok benne biztos, hogy négy év múlva is így lesz ez, egy alkalmasabb progresszív jelölttel” – mondta el két héttel korábban egy rádióinterjúban Holsakamp szenátor.
Jim Holsakamp (R-GE), aki az 1954-es választások egyik lehetséges progresszív célpontja lesz, lakossági fórumán jelentette be, hogy egy gazdasággal kapcsolatos törvényjavaslaton dolgozik. „Nagyobb hangsúlyt kell adni bizonyos kérdésekben a foglalkoztatáspolitikának a kormányzatnak, persze ez nem sértheti a megyék jogát.” A déli törvényhozó szerint arra kell törekedni, hogy minél több ciron dolgozhasson, és most „jó úton haladunk a teljes foglalkoztatottság felé.” Javaslatában továbbá létrehozná az elnök gazdasági tanácsadó testületét, éves gazdasági előrejelzésre és beszámolóra kötelezné szintén az elnököt, és létrehozna egy kongresszusi bizottságot a gazdasági ügyek áttekintésére. „Szükségünk van arra, hogy ez a javaslat törvénnyé emelkedjen. Tudom, hogy nem lesz könnyű elfogadtatnom a javaslatot, de ez Cironia érdeke is lenne.”
A szenátor lépése nem meglepő. Több elemző szerint az elkövetkező években Greene reformpárti szenátora nyitni fog a progresszívak felé, balra sodródik, hiszen a mandátuma megtartásához meg kell nyerni a déli munkásokat is. „George Taylor tarolt az idei választáson, és nem vagyok benne biztos, hogy négy év múlva is így lesz ez, egy alkalmasabb progresszív jelölttel” – mondta el két héttel korábban egy rádióinterjúban Holsakamp szenátor.
Meghalt Patrick Rafter!
folyóirat - 1950. december 18., hétfő
Szerző: Dominick Taylor
Lapunk mélységes sajnálattal közli, hogy a volt Walker megyei képviselő, Patrick Rafter a mai nap meghalt. A kórház főorvosa szerint Mr Rafterrel a májkóma végzett.
Alexander Smith képviselő a hír hallatán egyből a kórházba sietett.
"Cironia és Walker megye életében egy új korszak fog következni. Rafter személyében egy fontos embert vesztett el a Progresszív Párt és a Ciron Köztársaság! Mr. Rafter pótolhatatlan marad az idők végezetéig, mert lehet, hogy voltak baklövései, de, mint Walker megye képviselője, fontosnak érezte, hogy azon térséget fejlessze minden területen." -mondta Alexander Smith, Rafter legjobb barátja és politikustársa.
Rafter temetése december 15-én lesz a Warner Robinsi Köztemetőben.
Lapunk részvétét fejezi ki a család minden tagjának!
Ég Önnek Mr. Rafter! Béke, biztonság és jólét Cironiának!
Lapunk mélységes sajnálattal közli, hogy a volt Walker megyei képviselő, Patrick Rafter a mai nap meghalt. A kórház főorvosa szerint Mr Rafterrel a májkóma végzett.
Alexander Smith képviselő a hír hallatán egyből a kórházba sietett.
"Cironia és Walker megye életében egy új korszak fog következni. Rafter személyében egy fontos embert vesztett el a Progresszív Párt és a Ciron Köztársaság! Mr. Rafter pótolhatatlan marad az idők végezetéig, mert lehet, hogy voltak baklövései, de, mint Walker megye képviselője, fontosnak érezte, hogy azon térséget fejlessze minden területen." -mondta Alexander Smith, Rafter legjobb barátja és politikustársa.
Rafter temetése december 15-én lesz a Warner Robinsi Köztemetőben.
Lapunk részvétét fejezi ki a család minden tagjának!
Ég Önnek Mr. Rafter! Béke, biztonság és jólét Cironiának!
Haditudósítás
folyóirat - 1950. december 18., hétfő
Szerző: Steve Parker
Kedves Olvasóink! Újra tőlem, Steve Parkertől hallanak híreket a koreai eseményekről.
Az átkozott kommunista seregek visszafoglalak pár területet tőlünk. Így elvesztettük a Kína és Korea határszakaszt. Én továbbra is Phenjanban vagyok. A várost szinte minden éjszaka bombázzák a kínai, szovjet és észak-koreai bombázógépek. A hónap elején sikerült egy ejtőernyős támadást is visszaverni. A hadifoglyokat a Genfi Egyezmény értelmében kezelik.
Köszönöm a megtisztelő figyelmüket! Következő hónapban ismét jelentkezek haditudósítással!
További szép napot!
Kedves Olvasóink! Újra tőlem, Steve Parkertől hallanak híreket a koreai eseményekről.
Az átkozott kommunista seregek visszafoglalak pár területet tőlünk. Így elvesztettük a Kína és Korea határszakaszt. Én továbbra is Phenjanban vagyok. A várost szinte minden éjszaka bombázzák a kínai, szovjet és észak-koreai bombázógépek. A hónap elején sikerült egy ejtőernyős támadást is visszaverni. A hadifoglyokat a Genfi Egyezmény értelmében kezelik.
Köszönöm a megtisztelő figyelmüket! Következő hónapban ismét jelentkezek haditudósítással!
További szép napot!
George Taylor beiktatása után külföldi utakat tervez
folyóirat - 1950. december 16., szombat
Szerző: George Lee
George Taylor elnök intenzív külpolitikába kezd, ennek első bizonyítéka, hogy már a beiktatását követően 15 napig közel-keleti és délkelet-ázsiai körútra megy, ahol számos állam vezetőjével és törvényhozójával fog találkozni. Elsőként Ankarába vezet az útja, ahol találkozik Adnan Menderes török miniszterelnökkel, illetve egyeztetni fog a kemalista Köztársasági Néppárt (CHP) vezetőivel is, például a volt miniszterelnökkel, İsmet İnönüvel is. Törökország fontos NATO-tag, aktív tagja a Korea elleni koalíciónak, így Cironia is fokozott figyelemmel fordul a törökök irányába.
Ezt követi Izrael, ahol már a korábban beígért Gurion-Taylor találkozó is megtörténik, és Chaim Weizmann elnökkel is tárgyal majd Cironia államfője, ezek mellett kormányközi megállapodásokat is várnak a szakértők. Nagy megtiszteltetés éri Taylort, hiszen felszólalhat a knesszetben, az izraeli törvényhozásban, amire korábban nem volt még példa. Szakértők szerint megállapodás születhet olyan stratégiai kérdésekben, mint az olajipar vagy a ciron fegyverek felvásárlása.
Ezt követően Indiába látogat, ahol Rajendra Prasad elnökkel és Jawaharlal Nehru miniszterelnökkel is tárgyal, ugyanis a kormány szeretné gazdasági érdekeltségeit India irányába terjeszteni. „Hatalmas felvevő piac, nagy lehetőség a vállalatainknak” – mondta el lapunk érdeklődésére Mike Selmond egyetemi tanár a Redwood Universityről. „India egy fiatal ország, amelyik kapaszkodni akar, hihetetlen lehetőségek lakoznak Gandhi hazájában, ő vezeti a harmadik világ élvonalát, ehhez alkalmazkodnunk kell” – folytatta a professzor.
Később, amerikai fedezet mellett, repülővel Koreába repül, ahol találkozik a ciron egységek katonáival, beszélget velük, a parancsnokaikkal. Mivel Taylor elnök aktív katonai szolgálatot vállalt a haditengerészetnél a második világháború során, így nem lesz neki nehéz beilleszkedni a katonák közé. Innen Tokió felé halad tovább, ahol Douglas McArthurral, Japán amerikai parancsnokával fog tárgyalni, majd Washingtonban találkozik Harry Truman amerikai elnökkel is, akivel főként gazdasági kérdésekről kíván beszélni.
Szakértők szerint ez roppant impozáns terv, és komoly diplomáciai offenzívának tűnik. „Ha az elnök terveiben van rendszer, akkor egy komoly külpolitikai irányváltás jöhet az elmúlt négy évvel korábbi passzív diplomáciához képest” – véli Arnold Thomson, az USA egykori párizsi nagykövete. George Taylor korábban nem érdeklődött a külpolitika iránt, ám ma úgy látszik, valami megváltozott. Thomson szerint az elnök főképp új bevételi forrásokat és erősödő kapcsolatokat vár.
George Taylor elnök intenzív külpolitikába kezd, ennek első bizonyítéka, hogy már a beiktatását követően 15 napig közel-keleti és délkelet-ázsiai körútra megy, ahol számos állam vezetőjével és törvényhozójával fog találkozni. Elsőként Ankarába vezet az útja, ahol találkozik Adnan Menderes török miniszterelnökkel, illetve egyeztetni fog a kemalista Köztársasági Néppárt (CHP) vezetőivel is, például a volt miniszterelnökkel, İsmet İnönüvel is. Törökország fontos NATO-tag, aktív tagja a Korea elleni koalíciónak, így Cironia is fokozott figyelemmel fordul a törökök irányába.
Ezt követi Izrael, ahol már a korábban beígért Gurion-Taylor találkozó is megtörténik, és Chaim Weizmann elnökkel is tárgyal majd Cironia államfője, ezek mellett kormányközi megállapodásokat is várnak a szakértők. Nagy megtiszteltetés éri Taylort, hiszen felszólalhat a knesszetben, az izraeli törvényhozásban, amire korábban nem volt még példa. Szakértők szerint megállapodás születhet olyan stratégiai kérdésekben, mint az olajipar vagy a ciron fegyverek felvásárlása.
Ezt követően Indiába látogat, ahol Rajendra Prasad elnökkel és Jawaharlal Nehru miniszterelnökkel is tárgyal, ugyanis a kormány szeretné gazdasági érdekeltségeit India irányába terjeszteni. „Hatalmas felvevő piac, nagy lehetőség a vállalatainknak” – mondta el lapunk érdeklődésére Mike Selmond egyetemi tanár a Redwood Universityről. „India egy fiatal ország, amelyik kapaszkodni akar, hihetetlen lehetőségek lakoznak Gandhi hazájában, ő vezeti a harmadik világ élvonalát, ehhez alkalmazkodnunk kell” – folytatta a professzor.
Később, amerikai fedezet mellett, repülővel Koreába repül, ahol találkozik a ciron egységek katonáival, beszélget velük, a parancsnokaikkal. Mivel Taylor elnök aktív katonai szolgálatot vállalt a haditengerészetnél a második világháború során, így nem lesz neki nehéz beilleszkedni a katonák közé. Innen Tokió felé halad tovább, ahol Douglas McArthurral, Japán amerikai parancsnokával fog tárgyalni, majd Washingtonban találkozik Harry Truman amerikai elnökkel is, akivel főként gazdasági kérdésekről kíván beszélni.
Szakértők szerint ez roppant impozáns terv, és komoly diplomáciai offenzívának tűnik. „Ha az elnök terveiben van rendszer, akkor egy komoly külpolitikai irányváltás jöhet az elmúlt négy évvel korábbi passzív diplomáciához képest” – véli Arnold Thomson, az USA egykori párizsi nagykövete. George Taylor korábban nem érdeklődött a külpolitika iránt, ám ma úgy látszik, valami megváltozott. Thomson szerint az elnök főképp új bevételi forrásokat és erősödő kapcsolatokat vár.
Francis Blank nyilatkozata
rádió - 1950. december 16., szombat
Szerző: Peter Smith
Kedves szenátortársaim, mélyen tisztelt publikum!
Elérkeztünk az új ciklus kezdetéhez. Nagy örömmel tölt el, hogy a Reform Párt szenátusi többségi vezetőségének megtisztelő szerepét én tölthetem be ebben a turnusban, és köszönöm mindenkinek a támogatását, megértését és hitét bennem!
Négy évvel ezelőtt mindenki kissé újoncként, kissé ismeretlenként tekintett az önálló ciron törvényhozatal létesítménye felé, de azt kell, hogy mondjam, a körülménykehez képest szép munkát sikerült végeznünk az első Taylor kormány idejében. Megalapoztuk egy erős, fényes jövő felé tartó Cironia jogállamiságát és meghoztuk bizony az első nehezebb döntéseket is, amik egy független ország életében bizony gyakran előfordulnak. Voltak dolgok, amiben nem volt százszázalékos az egyetértés, de úgy hiszem, pont ez a lényege a demokráciának. Mindenki hangjára kíváncsiak vagyunk. Öröm volt Önökkel dolgozni, kedves szenátor urak, ahogy az elkövetkezendő négy évben is úgy hiszem, az lesz.
A mostani négy év a további erősödésről fog szólni. Messze még Cironia attól, hogy a Karib-tenger paradicsomaként legyen számon tartva, bár közelebb, mint négy éve. De a közelebb koránt sem elég, igaz-e, drága szenátortársaim? Ezért ebben a ciklusban is keményen kell dolgoznunk. Alaposan megvizsgálnunk a legnagyobb problémákat, és hatékonyan lépni ellenük. Persze, könnyű azt mondani, így nagy vonalakban. Bizony, könnyű, de az első napjaink hadd szóljanak még az optimizmusról, a kétely és a véleményütközés pedig ráér majd a komolyabb viták során.
Mint tősgyökeres oaklandi, fontosnak tartom kiemelni a helyi szintű iparágak fejlesztését és támogatását, mint az eljövendő négy év egyik fontos feladata. Emellett fontos a megyék közti és megyéken belüli közlekedés további megkönnyítése, az oktatás értelemszerűbbé tétele, valamint a külföldi kapcsolatok ápolása, bővítése… És ez csak néhány dolog a sok-sok feladatból, ami előttünk áll. Szerencsére érvényesül a munkamegosztás és nem mindben kell mindenkinek frappáns ötletekkel előállnia, elég, ha támogatni tudjuk egymás általunk konstruktívnak vélt ötleteit.
Remélem ismét sikeresen együtt tudunk dolgozni az elkövetkezendő években! Köszönöm, hogy meghallgattak!
Kedves szenátortársaim, mélyen tisztelt publikum!
Elérkeztünk az új ciklus kezdetéhez. Nagy örömmel tölt el, hogy a Reform Párt szenátusi többségi vezetőségének megtisztelő szerepét én tölthetem be ebben a turnusban, és köszönöm mindenkinek a támogatását, megértését és hitét bennem!
Négy évvel ezelőtt mindenki kissé újoncként, kissé ismeretlenként tekintett az önálló ciron törvényhozatal létesítménye felé, de azt kell, hogy mondjam, a körülménykehez képest szép munkát sikerült végeznünk az első Taylor kormány idejében. Megalapoztuk egy erős, fényes jövő felé tartó Cironia jogállamiságát és meghoztuk bizony az első nehezebb döntéseket is, amik egy független ország életében bizony gyakran előfordulnak. Voltak dolgok, amiben nem volt százszázalékos az egyetértés, de úgy hiszem, pont ez a lényege a demokráciának. Mindenki hangjára kíváncsiak vagyunk. Öröm volt Önökkel dolgozni, kedves szenátor urak, ahogy az elkövetkezendő négy évben is úgy hiszem, az lesz.
A mostani négy év a további erősödésről fog szólni. Messze még Cironia attól, hogy a Karib-tenger paradicsomaként legyen számon tartva, bár közelebb, mint négy éve. De a közelebb koránt sem elég, igaz-e, drága szenátortársaim? Ezért ebben a ciklusban is keményen kell dolgoznunk. Alaposan megvizsgálnunk a legnagyobb problémákat, és hatékonyan lépni ellenük. Persze, könnyű azt mondani, így nagy vonalakban. Bizony, könnyű, de az első napjaink hadd szóljanak még az optimizmusról, a kétely és a véleményütközés pedig ráér majd a komolyabb viták során.
Mint tősgyökeres oaklandi, fontosnak tartom kiemelni a helyi szintű iparágak fejlesztését és támogatását, mint az eljövendő négy év egyik fontos feladata. Emellett fontos a megyék közti és megyéken belüli közlekedés további megkönnyítése, az oktatás értelemszerűbbé tétele, valamint a külföldi kapcsolatok ápolása, bővítése… És ez csak néhány dolog a sok-sok feladatból, ami előttünk áll. Szerencsére érvényesül a munkamegosztás és nem mindben kell mindenkinek frappáns ötletekkel előállnia, elég, ha támogatni tudjuk egymás általunk konstruktívnak vélt ötleteit.
Remélem ismét sikeresen együtt tudunk dolgozni az elkövetkezendő években! Köszönöm, hogy meghallgattak!
A héten megnevezi az RNB új elnökét George Taylor
folyóirat - 1950. december 15., péntek
Szerző: George Lee
Mivel idén a Reform Párt elnökjelöltje győzött, a szabályok és a hagyományok értelmében ő nevezi meg a Reform Párt Nemzeti Bizottsága elnökét. Miután több forrás hivatalosan is megerősítette, hogy Jerry Swift, aki jelenleg vezeti ezt a posztot, kormányzati posztot kap, esélyes a kabinetfőnökségre, más veszi át a helyét.
Az első helyen mindenki Paul Heslith leköszönő grahami képviselőt emlegeti. A párt establishment szárnyához tartozó politikus több kérdésben mérsékeltebb a társainál, és nyolc éven keresztül a Reform Párt Graham Megyei Szervezetének volt a stratégiai ügyekért felelős titkára. Tapasztalt és nyugodt személynek ismerik, akinek jó a kapcsolata donorokkal is. Mások szerint a listán van még Edward Perry jeffersoni képviselő, aki novemberben elvesztette az újraválasztását. Déli kapcsolatai segíthetnek az RNB-nek megtartani azokat az erősségeket, amelyeket Taylor idén megszerzett, de nem tudtak kihasználni a párt kongresszusi jelöltjei számára. Vannak, akik szerint Harold Wynn lemondott munkaügyi miniszter is esélyes, akinek a feléségét várhatóan a napokban ítélik el, de a bűncselekményben a férjet nem találták érintettnek, így politikailag tiszta maradt. Kormányzati tapasztalata, nagy munkabírása és kapcsolata a nagyvállalkozókkal segítheti a pártot.
A President Palace hivatalos közleménye szerint „George Taylor olyan személyt nevez ki a Reform Párt Nemzeti Bizottsága élére, aki kellő tapasztalattal, jó kapcsolatokkal rendelkezik, és kellően felkészült a nagy jelentőségű kormányzati projektek végrehajtásában koordinálni és segítséget nyújtani.”
Mivel idén a Reform Párt elnökjelöltje győzött, a szabályok és a hagyományok értelmében ő nevezi meg a Reform Párt Nemzeti Bizottsága elnökét. Miután több forrás hivatalosan is megerősítette, hogy Jerry Swift, aki jelenleg vezeti ezt a posztot, kormányzati posztot kap, esélyes a kabinetfőnökségre, más veszi át a helyét.
Az első helyen mindenki Paul Heslith leköszönő grahami képviselőt emlegeti. A párt establishment szárnyához tartozó politikus több kérdésben mérsékeltebb a társainál, és nyolc éven keresztül a Reform Párt Graham Megyei Szervezetének volt a stratégiai ügyekért felelős titkára. Tapasztalt és nyugodt személynek ismerik, akinek jó a kapcsolata donorokkal is. Mások szerint a listán van még Edward Perry jeffersoni képviselő, aki novemberben elvesztette az újraválasztását. Déli kapcsolatai segíthetnek az RNB-nek megtartani azokat az erősségeket, amelyeket Taylor idén megszerzett, de nem tudtak kihasználni a párt kongresszusi jelöltjei számára. Vannak, akik szerint Harold Wynn lemondott munkaügyi miniszter is esélyes, akinek a feléségét várhatóan a napokban ítélik el, de a bűncselekményben a férjet nem találták érintettnek, így politikailag tiszta maradt. Kormányzati tapasztalata, nagy munkabírása és kapcsolata a nagyvállalkozókkal segítheti a pártot.
A President Palace hivatalos közleménye szerint „George Taylor olyan személyt nevez ki a Reform Párt Nemzeti Bizottsága élére, aki kellő tapasztalattal, jó kapcsolatokkal rendelkezik, és kellően felkészült a nagy jelentőségű kormányzati projektek végrehajtásában koordinálni és segítséget nyújtani.”
A megadott feltételekkel nincs találat az adatbázisban.
Üzenőfal
2025. júl. 22. James Horner: nem hiszem hogy itt már lesz bármi is
2025. júl. 12. Johann von Spiessbürger: Halott cset xd
2025. márc. 20. Cliff Bedroom: várható még valamikori indulás?
2024. júl. 24. George Lee: most már igen
2024. ápr. 14. Dominick Stannard: Van még itt valaki?
2023. nov. 11. Peter Bedroom: Peti? Lesz meg ebbol valami?
2023. máj. 17. Laura Grey: Sziasztok ! Na mi újság a játékkal? Még mindig fejesztés alatt van? vagy halott lett az egész project
2023. márc. 05. Peter Bedroom: na lesz valami a jatekbol? kicsit mar sokallom a fejlesztesi idötennyi ido alatt megcsinalom a nasa honlapjat bakker
2023. jan. 28. Dr.Szöllösi Dominik: sziasztok
2023. jan. 28. Dr.Szöllösi Dominik: sziasztok uj ember vagyok miniszter elnöki pózícíóra pályázom szavazattok rám majd
2023. jan. 28. George Lee: sziasztok, ma menni fog egy köremail!
2023. jan. 23. Benedict Decker: Hello
2022. dec. 03. Francis J. Wright: Üdv Mindenkinek!
2022. dec. 03. Francis J. Wright: Üdv Mindenkinek!
2022. dec. 03. Francis J. Wright: Üdv Mindenkinek!
2022. nov. 19. Peter Bedroom: Remélem a a játékidöt is jol átfogjátok gondolni sokkal legenyesebb attol hogy mikor kezdödik a játék
2022. nov. 13. George Lee: Sziasztok, most már elkezdünk dolgozni a változásokon, a sztorin, fogunk jelentkezni
2022. nov. 10. Francis J. Wright: Sziasztok! Mi újság?
2022. okt. 10. Peter Bedroom: Szia eltelt 2 honap kb van már valami elorelepes?
2022. aug. 14. George Lee: köszi
2022. aug. 14. Peter Bedroom: Rendben ram szamithatsz a kezdesnel sot ha barmiben segithetek menet kozben szolj.
2022. aug. 14. George Lee: Sziasztok, már dolgozok a játék átdolgozásán, egy olyan formában, amit hasonló szimulációban lehet folytatni, de sokkal történetközpontúbb, és döntéscentrikus lesz, új térben
2022. aug. 09. Dr. Terence Rothman: Varhato valami a jatekkal kapcsolatban? vagy vegleg mondjunk le rola?
2022. ápr. 25. George Patro: Ne csak lapítsatok, ha idejön a Führer
2022. ápr. 25. George Patro: Mondjátok el
2022. ápr. 25. George Patro: Hol találom az önéletrajzomat
2022. ápr. 25. George Patro: Heil én!
2022. ápr. 25. George Patro: Heil én!
2022. ápr. 24. Peter Bedroom: Sziasztok lesz valami? vagy felejtsuk el Cironiat?
2022. márc. 12. George Lee: Sziasztok, sajnos egy munka miatt április elejére csúszik sok minden, viszont közben alakítunk át pár dolgot, ami jobbá teszi az élményt, nem felejtettük el Cironiát
2022. febr. 15. Fernand Geber: Nincs valami nagy nyüzsgés
2021. dec. 24. George Lee: még nagyobb elánnal
most már nekem is kevesebb munkám lesz2021. dec. 19. George Lee: sziasztok, úgy gondolom, hogy az ünnepek után már lehet indulni, ha vagyunk legalább öten-hatan
2021. dec. 14. Peter Bedroom: Peti, fórum!
2021. dec. 06. Alexander Smith: Jelenleg stagnálás.
2021. dec. 05. Francis J. Wright: Együttérzek.
Első karácsonyom lesz, vizsgaidőszak nèlkül. Kemény időszak fizikailag, mentálisan egyaránt. És itt Curoniában mi a helyzet?2021. dec. 05. Francis J. Wright: Együttérzek.
Első karácsonyom lesz, vizsgaidőszak nèlkül. Kemény időszak fizikailag, mentálisan egyaránt. És itt Curoniában mi a helyzet?2021. dec. 04. Alexander Smith: Közeledik a vizsgaidőszak
2021. dec. 02. Francis J. Wright: Sziasztok! Mi újság?
2021. dec. 02. Francis J. Wright: Sziasztok! Mi újság?
2021. dec. 02. Francis J. Wright: Sziasztok! Mi újság?
2021. aug. 15. Peter Bedroom: Fórum otletek, javaslatok....
2021. jún. 10. George Lee: ma 20 órától szenátusi szavazások következnek!
2021. jún. 03. George Lee: már nem
2021. jún. 03. Robert O'Connor: Rendben, meg épp nézem még mindig Május van Cironiában ? :O
2021. jún. 03. George Lee: CONGRESSIONAL RECORD cikk, benne a mai szavazásra kerülő javaslatok tartalmi kivonatával.
2021. jún. 03. George Lee: Módosító javaslatok összefoglalója délután olvasható lesz.
2021. jún. 03. George Lee: Szavazni
2021. jún. 03. George Lee: Sziasztok, ma 20 órától kezdődnek a szavazások a Szenátusban. Mindenki egyenként tud majd
Játékfórum
2021. dec. 12. - Ötletek, javaslatok (Peter Bedroom)
Online (0)