Média cikkek

Dominick Taylor: Köszöntöm kedves olvasóinkat! A mai napon a National Observer legújabb újságírójával fogok beszélgetni, aki ráadásul történészprofesszor is! Köszöntöm Prof. Dr. Samuel Rock-ot!

Samuel Rock: Jó napot! Üdvözletem!

D.T: Jó napot professzorúr! Mint tudjuk, ön jelenleg a National Observer Történelem rovatának az újságírója. De mégis mi vezette Önt arra, hogy mint történészprofesszor, újságírónak szegődjék?

S.R: Önnek is jó napot kívánok! A ciron újságok a politikán kívül nem nagyon foglalkoznak a tudomány bizonyos részeivel. Sajnos. Azért olvastam a maga cikkeit az EDVAC-kal kapcsolatban, erre kikellett, hogy térjek. Nos, nem nagyon foglalkoznak a tudománnyal. Nincs olyan újságíró, aki egyben kutató is lenne! Itt jövök a képbe én! Éppen Warner Robins egyik kicsiny parkjában olvasgattam az újságokat, hogy a hírekről tájékozódjak. De láttam, hogy sehol sincs egy olyan cikk vagy rovat, ahol a tudományról beszélnek! Pedig az embereknek nem csak a politika híreit kéne megismerniük, hanem a tudomány híreit is! Találomra választottam ki, hogy hova akarok menni, mint újságíró. Így esett a választásom a National Observerre.

D.T: A tisztelt olvasók sem, és személy szerint én sem láttam még nagyon tudományos cikket az újságokban. És mikor várható az első cikk a Történelem rovatban?

S.R: Még két hónapocskát Cironiában fogok tölteni, majd Mongóliába utazok, ahol a szkíták életmódját, szokásait és hitvilágát fogom tanulmányozni egy kínai tudóscsoporttal. Időpontot nem tudom mondani, de valamikor januárban, vagy februárban jelenhet meg az első cikk.

D.T: Reméljük, hogy nem lépi át a Szovjetunió határán. (nevet)

S.R: Szovjet kollégák nem lesznek bent ebben az akcióban! (nevet)

D.T: Jelenleg dolgozik valami tanulmányon?

S.R: Igen. Amerika spanyol konkvisztációjáról fogok egy rövid tanulmányt írni az Eötvös Lóránt Tudományegyetem kérésére.

D.T: Foglalkozik politikával?

S.R: Nagyon minimális mértékben. Természetesen a Rákosi-rendszerről és a Sztálin-rendszerről nekem is ugyan az a véleményem, mint a többi nyugati politikusnak. Egyszerűen rühellem a kommunizmust!

D.T: Akkor miért vállalta el az Eötvös Lóránt Tudományegyetem megbízását?

S.R: Semmi ideológiai okból, ezt leszögezném! Régi tanárom Dr. Egerszegi Gusztáv egy hónappal ezelőtt egy levelet írt nekem, hogy az egyetem nem talál senki olyat, aki ezt megtudná csinálni, ezért egy külső emberhez fordultak. És ez én vagyok. Tulajdonképpen nincs határidő, amire meg kell írnom.

D.T: A Rákosi-rendszer mindent szigorú ellenőrzés alatt tart. Hogy juttatták ki az országból ezt a levelet?

S.R: A levélben leírták nekem, hogy mindezt, hogy tették meg, de az ottani kollégák testi épségének érdekében ezt nem árulhatom el! Kockázatos lenne!

D.T: Az utolsó kérdésemet teszem föl, mert a műsor végéhez értünk. Tervezi, hogy egy újságot fog alapítani, ami kizárólag a tudománnyal fog foglalkozni?

S.R: Igen, tervezem. De ez a jövő zenéje!

D.T: Köszönöm professzorúr, hogy eljött! Viszontlátásra!

S.R: Én is köszönöm, hogy itt lehettem! Viszontlátásra!

Danny Sanchez szenátor, Ridgefieldbe érkezett, ahol Edward Butcher ENSZ nagykövet fogadta a nagyköveti épület zárt termében. Eszmecserét tartottak részben zártkörüen ahol a médiát és újságírókat kizárták, kivéve Az MSC szervezésében Febee Larson közéleti személyiség jelenthette meg a Butcher nagykövet által jónak látott párbeszéd részletet!

---

Danny_Sanchez : Üdvözlöm nagykövet úr, köszönöm, hogy fogadott!

EdwardButcher : Örömmel! (nagyot mosolyog Butcher)

Danny_Sanchez : Nagykövet úr, biztosan halott a mostanában érvényben lépő déli rendeletekről amit azóta már Taylor elnök is eltörölt nagyrészben de vannak rendeletek amik érvényben vannak és amelyek teljesen szembe mennek az ENSZ alapokmányával.

Az emberi jogok egyetemes nyilatkozata egy, az ENSZ által elfogadott nyilatkozat, mely összefoglalja a világszervezet álláspontját a minden embert megillető alapvető jogokról.
(http://www.ohchr.org/EN/UDHR/Documents/UDHR_Translations/hng.pdf)

EdwardButcher : Igen, természetesen hallottam. Ez egy kényes kérdés hazánkban mint ahogy az Egyesült Államokban is komoly kérdések ezek. Számos vélemény van, egyesek ezen rendeleteket a déli értékek védelmeként értékelik míg mások rasszizmusnak.
Én az ENSZ-ben a kormányzat álláspontját képviselem, mely egyelőre igyekszik balanszot teremteni a helyi értékek és az ENSZ rendelkezései között.
Személyesen és úgy vélem, hogy minél jobban az ENSZ értékeihez kell igazodnunk ebben a kérdésben, de lehet ha délen születtem volna, déli neveltetést kapok teljesen mást mondanék most...

Danny_Sanchez : A déli értékeket, nem lehet úgy képviselni, hogy korlátozzák a házzasághoz való jogot 1.bek/16.cikk, és nem lehet az egészségügyi ellátást vagy az oktatást fajra korlátozni,1.bek/25 cikk, illetve a 29 cikkely 3. bekezdése kimondja: Ezeket a jogokat és szabadságokat semmi esetre sem lehet az Egyesült Nemzetek céljaival és elveivel ellentétesen gyakorolni.
Tehát itt valamit sürgösen kezdenünk kell nagykövet úr, vagy a déli értékekre hivatkozva ki kell lépnünk az ENSZ-ből, vagy az ENSZ-re hivatkozva korlátozni kell a déli értékek és hagyományok gyakorlását.
 Ezért is fordultam önhöz ez ügyben mert ön mint a kormány és Cironia ENSZ nagykövete kötelessége országunkat képviselni az ENSZ-ben mint ahogy országunkal is be kell tartattnia az ENSZ alapokmányát.

EdwardButcher : Ez részint belpolitika kedves Uram, a kormányzatunk más tagját kéne meginterjúvolnia ez ügyben. Én úgy vélekedek erről a kérdésről, hogy idomulnunk kell az ENSZ-hez, a kormányzat már megkezdte a lépéseket a mondjuk ki rasszista rendelkezések ellen, ettől függetlenül sok még a tennivaló az kétségtelen.  Ez egy rendkívül kényes kérdés.

Danny_Sanchez : Köszönöm nagykövet úr, tud valamiféle kompromisszumot ígérni amit dél és az ENSZ között ön által jöhetne létre?

EdwardButcher : Nincsen Dél és ENSZ, csak Cironia van úgy hiszem, a kormányunknak kell igazi kompromisszumot létrehozni, én csak közvetítem az ENSZ támogatását vagy esetleges rosszallását a kérdésekben. Én csak annyit tudok ígérni, hogy az ENSZ nézetei felé hajló elmozdulások elsődleges támogatói között vagyok és leszek jelen.

Danny_Sanchez : Az a baj nagykövet úr, hogy Cironia ez ügyben teljesen kettészakadt, ugyanis az északi megyék teljesen betartják illetve a kormányzó urak teljesen betartatják az ENSZ elvárásokat, míg a déli megyék teljesen neki mennek az ENSZ nek, és ez akár kizáráshoz vezetnek, úgy érzem a kormány majd akkor fog drasztikus lépéseket tenni dél ellen amikor megcsapja országunkat az egyesült nemzetekből való kizárás szele. Úgy gondolom ön mint összekötő kapocs tehet legtöbbet az ügy érdekében, hisz az ENSz-ben is tiszteletnek örvend és a kormányban is. Ön azt mondja ezek belügyek, lehet! Viszont elfogadtuk és aláírtuk az ENSZ alapokmányát amit kötelességünk betartani.

EdwardButcher : Annyit ígérhetek, hogy tolmácsolni fogom Taylor elnök úrnak, az ENSZ rosszallását, országunkal szemben amiért az Emberi jogok egyetemes nyilatkozatával nagyon szembe mennek a déli megyék!

Danny_Sanchez : Rendben nagykövet úr, köszönöm hogy fogadott és véleményét fejezte ki az ügyben. Viszontlátásra!

EdwardButcher : Viszontlátásra szenátor úr!

---

Sanchez szenátor és Butcher nagykövet végig kellemes baráti hangulatban beszélgettek, többek között egyet is értettek az ügyben, hogy az ENSZ alapokmánya betartandó minden tagországnak és ők majd mindent megtesznek hatáskörükön belül az ügy rendezésére. Butcher nagykövet azt is elmondta, hogy a nemrégiben tartott ENSZ nagygyülésen a főtitkár Trygve Lie aggodalmát fejezte ki Cironia felé, amiért nagyban sértjük az alapokmányt és az emberi jogok egyetemes nyilatkozatát melyet Eleanor Roosevelt asszony többszáz éves rasszizmus és szegregáció megszüntetésére dolgozott ki.

Méltán remélem, hogy a találkozó majd sikerrel, eredményekkel záruljon, hogy Butcher nagykövet pontot tehet az ügy végére illetve megoldást fog találni mind két fél részére, és egy demokratikus békés országban élhessünk!

Febee Larson

 

Adam Hutchinson : Hölgyeim és Uraim, jó estét kívánok! Én Adam Hutchinson vagyok, ez pedig itt nem más, mint a választási műsor. 9 órakor zárnak az Osborne megyei szavazókörök, amivel meg is kezdődhetnek az izgalmak. Ma Graham, Madison és Edmund megye kormányzói helyeiért folyt előválasztás, míg Osborne megyében a 4. választókerületben küzdöttek meg egymással az időközi választás képviselőjelöltjei a jungle primary-n. Az eredmények elemzésében segítségemre lesz ma este John Stetton és James Smith! Üdvözöllek titeket! Milyen eredményeket vártok ma este?

John Stetton : Mivel elég felfokozott hangulatban telt a markshilli időközi választás, jelen esetben erre vagyok a leginkább kíváncsi. No és arra, hogy hányan mentek el voksolni, vagyis mennek, mert még tart.

James Smith : Csak ismételni tudom kollégám John mondatait. Felfokozott a hangulat valóban. (mosolyog nagyot Smith)

Adam Hutchinson : John válaszán elindulva, a részvétel kérdése érdekes lehet. Markshillban nagyon intenzív kampányt folytattak a jelöltek, azonban a kormányzói helyekért nem kampányoltak annyit. Kinek kedvez ez, illetve szerintetek mennyire nyomja majd rá a bélyegét mindez a részvételre?

John Stetton : Szerintem ez területenként más és más. Edmund és Madison megyékben azért mindenki tudta, ki lesz az egyik, és ki lesz a másik a párt jelöltje; Osborne 4. kongresszusi körzete a kakukktojás, ahol nemcsak, hogy nincs hagyományos előválasztás, hanem "jungle primary" keretén belül választják ki a jelölteket, de ott elég erőteljesen érződik a Reform Párt belharca is. Grahamben van valódi tétje, hogy ki lesz a Progresszív párt kormányzójelöltje.

James Smith : Valóban, úgy hiszem itt az igazán érdekes helyzet Osborne 4. kongresszusi körzetében áll majd fel. Erős és masszív harcot vívtak a Reform Párti jelöltek, ugyan a Progresszív párt képviselője csöndben volt, de ő elég komolyan beleszólhat az események alakulásába,

John Stetton : És ne feledjük, Markshill sokkal többről szól, mint egy egyszerű időközi választás.

Adam Hutchinson : John, kifejtenéd bővebben, szerinted miről szól? A nézőket biztosan érdekli, hogy mi is a tétje ennek a választásnak.

John Stetton : Ez leginkább arról szólt, hogy mennyire tudja meghódítani George Taylor és a mérsékelt konzervativizmus az Old Rightot, hiszen a konzervatív mozgalom egyik legerősebb bástyája Osborne, és a keleti konzervatívok már rég bosszút akarnak állni. Ha most sikeres lesz Fred Masters, az az elnök pozícióját megerősíti, még Nick House szenátor és köre érzékeny vereséget fog elkönyvelni.

Adam Hutchinson : Közben elmúlt 9 óra, így bejelentés következik: Az Osborne megyei szavazóköröket lezárták, folyamatosan igyekszünk hírt adni az eredményekről.

James Smith : Valóban így van, a Reform Párton belül komoly átrendeződések lehetnek, hogyha a Nick House köre által favorizált jelölt fog nyerni. Egyrészt egy megerősödött belső ellenzék akár meg is keserítheti elkövetkezendő éveit George Taylornak, másrészt pedig kialakíthatja a kezdő pozíciókat az évekkel későbbi elnökválasztáshoz is a Reform Pártban.

Adam Hutchinson : Én úgy látom, hogy az egyébként Cougnes alelnökhöz közel álló Old Right a legszemfülesebben támadó kör. Emellett úgy tűnik, hogy minden probléma ellenére a végén képesek összefogni és közösen küzdeni, míg a progresszív oldalon nem tapasztalható ez az egység. Elképzelhető egy olyan forgatókönyv, hogy az egyik reformpárti, ha kiesik, támogassa a másikat Kirk jelölt ellenében?

James Smith : Minden bizonnyal, most legalábbis szerintem összezár a párt.

John Stetton : Erről most nehéz beszélni, hiszen elég nagy a szakadék a két reformpárti jelölt között.

Adam Hutchinson : Maradjunk Osborne-ban. Két nagyon eltérő jelölt folytatott nagyon aktív kampányt, Kirk csupán bejelentette, hogy indul. Ez a két eltérő személyiség mely választói rétegeket szólíthatta meg a városban?

John Stetton : Szerintem Charles Gardner elkövetett egy óriási hibát: nekiment az elnöknek, aki a megyében népszerű személynek számít, a mutatói itt meghaladják az országos átlagot. A másik hibája, szerintem, hogy nyerő helyzetből indult, de Masters megfordította az egészet, amikor a megyei elit jelöltjeként mutatta be Gardnert, ami igaz is, magát pedig egy outsidernek.

John Stetton : Az eseményeket és az irányítást pedig a kampány legnagyobb részében kezében tartotta, és a végén csak pozitív üzenetekkel kampányolt.

Adam Hutchinson : Igen, de ne feledd, hogy a megyei elitet is megválasztotta Osborne megye, nem is kis fölénnyel!

John Stetton : Épp ez a szerencsejáték az egészben. Ha nem Gardner lesz a képviselő, az elnök és köre azt fogja mondani, hogy neki köszönhető a siker.

James Smith : Ugyan mondhatja ezt az elnök, de a helyzet nem változik, presztízs vereséget fog elszenvedni.

Adam Hutchinson : majdnem biztosak lehetünk benne, politikailag helyes lépés lenne.

John Stetton : Mire gondoltok?

Adam Hutchinson : Én arra, hogy az elnök ezt fogja mondani. A veszteséget minimálisnak tartom.

James Smith : Én arra, hogy lehet hogy ezt fogja mondani a párton belül ez akkor is egy jel lesz ami könnyen beindíthat nagyobb folyamatokat.

Adam Hutchinson : Félbe kell szakítsalak benneteket, megérkeztek az első eredmények:

Adam Hutchinson : 

Adam Hutchinson : A bejövő adatok szerint 2%-os feldolgozottság mellett Charles Gardner 246 szavazattal a szavazatok 56%-át birtokolja, míg második helyen Masters tanácsos áll, aki a szavazatok 25%-át birtokolja 112 vokssal. 18%-on áll a progresszív jelölt, Anthony Kirk 81 szavazattal. Mit gondoltok?

John Stetton : Ez még nagyon korai, és én tanulmányoztam az osborne-i, és főként a markshilli feldolgozottsági metódusokat, először a belvárosi szavazatok jönnek, ahol a legtöbb konzervatív él, a külvárosi voksok, ahol a fehérgalléros szavazók élnek, és akikben bízhat Masters, később fognak bejönni.

Adam Hutchinson : Egyetértek veled, John. Kérdés, hogy az egyébként eleinte furcsán ható, de végül mégis jól kibontakozó Gardner-kampány mennyire tudott erős maradni a külvárosban. Egy nem túl nagy külvárosi vereség elég lehet a szavazatok többségének megszerzéséhez neki?

John Stetton : Sajnos kevés felmérés volt ebben a választókerületben, legalábbis ami pubilkus. De számításaim szerint a konzervatív szavazók között vezet, ott egy nagy előny magas részvétellel segíthet, továbbá ő a favorit a mérsékelt szavazók körében is, kérdés csak az, hogy mennyien mennek el voksolni, illetve mekkora arányban mozdultak meg a középkorúak, akik úgyszint Gardner-szavazók. Láthatóan Masters a fiatalokra és a fehérgallérosokra, a magasan képzett urbánus szavazókra épített, nagyjából azt a receptet követte, amit ő csinált a Taylor-kampánynak a megyében tavaly.

James Smith : A Progresszív jelölt pedig egyelőre tükrözi a várt gyenge eredményt. Bár szerintem senki nem hihette komolyan hogy a Progresszív Párt itt fog megújulni, egyelőre nem látszik a fény az alagút végén nekik.

John Stetton : De egy ilyen végeredmény nem lenne abszolút vereség a pártnak? A 16% nagyon gyenge eredmény.

Adam Hutchinson : De, abszolút. Mielőtt továbbmennénk, a feldolgozottság elérte az 5%-ot, végeredményben nem tapasztalható változás, a jelöltek tartják az eddigi helyüket. Mi jelentheti a progresszívoknak a megújulást?

John Stetton : Például egy erős kampány, itt. A liberális szavazók sokkal motiváltabbak voltak a Reform Párt bázisánál.

James Smith : Szerintem majd a Kormányzó választáson fogja jobban megmutatni az erejét a párt, jó pár átszervezés most kezdi elérni célját, viszont ez a választás kudarc nekik valóban.

Adam Hutchinson : De nem szabad elfelejteni, hogy ez egy konzervatív megye, ráadásul nyugati. Nem hiszem, hogy ez a legjobb környezet a megújulásra. Még akkor sem, ha elég nagy luxus lemondani csak úgy helyekről.

John Stetton : Viszont ha Anthony Kirk bejutna a második fordulóba, az nagy lendületet adna a progresszívoknak.

Adam Hutchinson : Elképzelhető, hogy bármelyik jelöltet is megelőzze? Ha igen, kit?

James Smith : Szerintem már nem, nem hiszem hogy okozna meglepetést.

John Stetton : Az esély mindig megvan (nevet). Főleg egy ilyen megosztó kampányban. Ha nem sikerül, kérdés, hány voksot kap, ti mit látnátok számára elfogadhatónak százalékban?

Adam Hutchinson : Nos, ennek megválaszolására a 7%-os feldolgozottság melletti részeredmények alkalmasak, ugyanis Kirk képviselőjelölt felzárkózott Masters tanácsos mögé. Míg Kirk 24% körül áll, Masters 25 és 26% között egyensúlyoz. Gardner 49%-on áll. Mit gondoltok, minek köszönhető, hogy közel 16%-ról így feltört a progresszív jelölt?

Adam Hutchinson : Ez alig 20 szavazat különbség.

John Stetton : Akkor túl korai eredményt hirdetni, ahogy mondani szoktam. (nevet) Erről beszéltem, a progresszív szavazók motiváltabbak, és úgy tűnik, hogy a kékgalléros voksokat és az idősek szavazatait Kirk tudja hozni, ez a két választási blokk a progresszív szavazóbázis alapja.

John Stetton : Úgy tűnik továbbá, hogy Masters tanácsos érzékeny vereséget szenvedett a belvárosban, kérdés, hogy az egyetemi körzetek és a külvárosi voksok ezen segítenek-e.

Adam Hutchinson : Bár úgy tűnt, hogy Masters az ezredessel fog versenyezni, könnyen lehet, hogy Mr. Kirk-kel fog csatát vívni a bentmaradásért. Feltéve, hogy Gardner nem szerez többséget. Szerintetek összejön neki?

John Stetton : Szerintem a kulcs a kertvárosi voksok lesznek, kérdés, hogy milyen arányban ment el szavazni ez a reformpárti választói blokk, ha nem volt magas a részvételük, könnyen bejuthat a második körbe, vagy egy nagyon alacsony részvétel első körös győzelmet adhat Gardner kezébe.

Adam Hutchinson : Újabb eredmények érkeztek:

Adam Hutchinson : 

John Stetton : Nagy változás még nem történt.

Adam Hutchinson : 11%-os feldolgozottság mellett Gardner még mindig tartja az előnyét, jelenleg 58%-át birtokolja a szavazatoknak. Masters és Kirk fej-fej mellett, előbbi 21, utóbbi 20%-át bírva a szavazatoknak. Úgy tűnik, ez lesz a tendencia, de az a legfőbb kérdés, hogy Masters tanácsos és Kirk mekkora arányát bírják a szavazatoknak Gardner ellenében. Legutóbb láthattuk, hogy az akkori állás szerint még nem lett volna többsége az ezredesnek, most azonban a másik irányba billen a mérleg nyelve.

Adam Hutchinson : John, te tanulmányoztad a rendszert. Mikortól érkeznek be a kertvárosi szavazatok?

John Stetton : Ezt nehéz pontosan behatárolni, de szerintem még a kisebb lélekszámú, ám annál konzervatívabb területekről jönnek a szavazatok. Tavaly James Williams 63 százalékot szerzett összesen, és csak ezekben a térségekben 80 százalékot, vagy afeletti eredményt ért el. Az átlag nagyjából kijön.

John Stetton : Nem lehet kapcsolni a két jelölt eredményváró helyszínére? Hátha többet tudnak nálunk. Főleg a Masters-csapat.

Adam Hutchinson : De, erre van lehetőségünk. Kapcsoljuk helyszíni tudósítónkat, Thomas Smith urat, aki a Fred Masters kampánycsapatának eredményváróján tartózkodik. Hallasz minket, Thomas? Mit tudtál meg eddig?

Thomas Smith: Szervusztok, tökéletesen hallok mindent. Itt már elég sokan vannak, kivetítőkön nézik az eredményeket, hallgatnak benneteket. Fred Masters már megérkezett, ő egy szobába zárkózott be a csapatának tagjaival.

Adam Hutchinson : Milyen reakciókat lehetett megfigyelni? Tudtál beszélni valakivel a részeredmények kapcsán?

Adam Hutchinson : 

Thomas Smith: Igen, itt a kampánycsapatból többen azt mondták, hogy ezek csak részeredmények, és arra felkészültek, hogy elvesztik a város konzervatív erősségeit, amilyen a belváros nagyobbik hányada, de még várják a népes, főként fiatalok és magasan képzett lakosok által lakott területek eredményeit.

Adam Hutchinson : Hisznek még a győzelemben, vagy már csak a bentmaradás kérdése izgatja őket?

Thomas Smith: Nekem azt mondták, hogy nagyon optimisták, az utolsó napok kampánya véleményük szerint meghozza a sikert.

Adam Hutchinson : Köszönöm, Thomas! Újabb eredmények érkeztek hozzánk, később még kapcsolunk.

Adam Hutchinson : 

Adam Hutchinson : Mint látható, nagy változás történt. Masters tanácsos és Kirk jelölt felzárkóztak az ezredesre. Gardner 1784 szavazattal 38%-ot, Masters 1478 vokssal 32%-ot, míg Kirk 1339 szavazattal 29%-ot birtokol a szavazatokból 20%-os feldolgozottság mellett. Mit gondolsz, John? Ezek már a kertvárosi adatok?

John Stetton : Lehetséges, hogy most kezdenek el szállingózni a népesebb területekkel együtt, amely komoly fejtörést okozhat Gardnernek. Úgy látom, hogy egy háromesélyes verseny kezd kibontakozni.

James Smith : Most kezd érdekessé válni a verseny, ha szabad így mondanom.

Adam Hutchinson : Mit gondoltok, melyik lehet a kampány kulcstémája (vagy témái), amelyek alapján eldőlhet ez a küzdelem?

John Stetton : Szerintem az első és a legfontosabb, és ezt nekünk is vizsgálni kell, a Taylor-hatás, az elnökhöz való viszony. Tavaly több megyében jótékonyan hatott az elnök az alsóbb szinten történő küzdelmekre, most ugyan senki mellé nem állt, de a kampány során egyértelmű volt, hogy Masters magát az elnökhöz köti, míg Gardner a kritikus konzervatív volt.

James Smith : Ez valóban így van, amennyiben pedig a progresszív jelölt 3. lesz és csak a kettő reformpárti jelölt marad, akkor úgy hiszem Gardnernek komoly esélye lehet nyernie a fanatikusan Taylor ellenes progresszívak támogatásával.

John Stetton : De ugyanakkor erősítheti is Masterst a győzelme, nem gondolod?

James Smith : Ez miként gondolod?

John Stetton : Azért a városban magas az elnök tetszési indexe, és ugyanúgy tud mozgósítani a győzelme jó pár választói csoportot, akik Taylor elnök mellett álltak, mint a fiatalok, akik novemberben eldönthetik a második fordulót.

John Stetton : De azért ne hanyagoljuk el Kirköt sem, ha képes egybentartani a liberális szavazókat, akár bejuthat a második fordulóba

James Smith : Lehetséges, nem kizárható.

James Smith : Az érdekes keverné meg a dolgokat, én személyesen nem tartom őt esélyesnek, de most eléggé átrendeződtek a dolgok még valóban befuthat.

John Stetton : Főleg ha egy olyan kampányt csinált volna, amibe látható is lett volna, de nem tudott kitörni

Adam Hutchinson : Fontos részeredmények érkeztek. 45%-os feldolgozottság mellett Masters tanácsos 37%-kal átvette a vezetést, Gardner ezredes 32%-ra esett vissza, őt pedig 31%-kal követi Kirk. Hogy történhetett ez?

Adam Hutchinson : 

Adam Hutchinson : Emellett Graham megyében Leo Wellington az MSC által jelzett győztes. Mi a véleményetek?

John Stetton : Jönnek be a népesebb területek szavazatai. Lehet, hogy a végén Gardner fog kiesni?

John Stetton : Nagyon érdekes kezd lenni az este, és azt is mutatja, hogy a felmérések teljesen rossz úton haladtak.

Adam Hutchinson : Rettentő szoros a verseny. 50%-os feldolgozottságnál hibahatáron belül van mindhárom jelölt egymáshoz képest a Masters-Gardner-Kirk sorrendben.

Adam Hutchinson : Elképzelhető, hogy újraszámlálás lesz a vége?

John Stetton : Bármi megtörténhet még. Nem gondoltam volna, hogy ez lesz az eredmény, és ahogy nő a feldolgozottság, úgy csökken a különbség is.

Adam Hutchinson : John, szerinted mi lesz az itt elindult, de a küzdelemből nem győztesként kikerülő két jelölt sorsa? Elképzelhető, hogy máshol próbáljanak szerencsét a későbbiekben, vagy az eltűnés fenyegeti őket?

James Smith : Hát ezt igazából én sem. Bár a kedves nézők megszokhatták már, hogy nekem a tippjeim 10%os eséllyel ha egyáltalán annyival bejönnek. (nevet Smith)

John Stetton : Nem tudom, az biztos, hogy novemberig véres küzdelem lesz, hiszen bárki veszt, annak veszélybe kerül a politikai jövője.

Adam Hutchinson : Meddig mehet el a "keménykedés" a jelöltek között? Elvégre már így is sokszor a határt feszegette Masters és Gardner.

John Stetton : Ha ketten maradnak, szerintem kemény sárdobálás lesz a vége, ami hosszabb távon ronthatja a Reform Párt beágyazottságát.

Adam Hutchinson : 

Adam Hutchinson : Újabb eredmények érkeztek. Nőtt a különbség. Masters 36%-on, Gardner 33%-ot gyűjtött, Kirk 31-et. Mennyiben változhat ez még?

Adam Hutchinson : Mindez 64%-os feldolgozottság mellett

James Smith : Kirk nagyon ott van Gardner háta mögött, még tényleg az is megtörténhet, hogy ő lesz a 2.

John Stetton : Ezért is haladhatnak lassan a szavazatszámlálok, hiszen itt pár száz szavazatról beszélünk csak.

Adam Hutchinson : Az a kérdés fogalmazódott meg bennem, hogy vajon Kirk egy meglepetésszerű bentmaradás után belehúzna-e a kampányolásba? Szerintetek?

John Stetton : Az nagy lendületet adna neki, és esélye lenne nyerni, hiszen nézzük meg: egy reformpárti szavazót nem érdekli, hogy most eggyel kevesebb képviselője van a pártjának. Egy ellenzékit annál inkább. Most a Reform Párt mindent ural, amit lehet, és ez feltüzelheti a progresszív választókat.

James Smith : 100%, hogy lendületet adna neki, önmagában a sikerélmény lenne ez a progresszívoknak és jobba meg is mozdulnának.

John Stetton : Két dolog világos: úgy tűnik, hogy Kirk nagyot hibázott a lagymatag kampányával, viszont intő jel a nyugati konzervatívoknak, hogy a leépítés nagyon nem népszerű, hiszen a megyei hivatalnokok negyedében alig kapott voksot Gardner.

James Smith : Maguk a progresszívok sem hitték volna hogy ilyen jól fognak szerepelni.

John Stetton : adhat ez lehetőséget a progresszív vezetésnek, hogy lendületbe jöjjenek?

Adam Hutchinson : 98%-os feldolgozottság mellett Fred Masters 37%-kal győzött ugyan, de Gardner ezredessel, aki 33%-ot szerzett még meg kell mérkőznie a második fordulóban. Kirk 30%os eredménnyel kiesett.

Adam Hutchinson : Az MSC előrejelzése alapján tehát Fred Masters és Charles Gardner jutottak be a második fordulóba és Masters győzelmével ér véget ez az izgalmas nap.

Adam Hutchinson : Mielőtt a véleményeteket kérdeznénk, kapcsolunk Thomas kollégámhoz, aki mellett már ott van Masters tanácsos, aki szót kér. Hallasz minket, Thomas?

Adam Hutchinson : 

Thomas Smith: Igen, hallak Benneteket, beszédet kíván mondani, aztán, ha szeretnél, tehetsz fel neki pár kérdést. Itt a tömeg egyébként ünnepel és tombol, egész este ilyen hangulatban voltak, és úgy látszik, megérte.

Fred Masters: Tisztelt Egybegyűltek, Markshill! Pár hete, hónapja még folyamatosan az sulykolták, hogy nem tudunk győzni, hogy én csak egy aktatologató vagyok, és nem vagyok felkészült az Önök képviseletére. Ma több mint nyolcezer büszke markshilli polgár máshogy döntött. Ma több mint nyolcezer bátor választó nyilvánította ki, hogy de igen, alkalmas vagyok a város képviseletére, és akinek a programja elfogadható, és támogatható. Szeretném megköszönni mindenkinek, aki segítette a kampányomat, munkájával és ötleteivel hozzájárult a ma esti győzelmünkhöz. Szeretnék gratulálni mindkét ellenfelemnek, hogy részt vettek a demokrácia ünnepén, és alternatívát mutattak nekünk. De nem szabad hátradőlnünk, az igazi küzdelem még csak most kezdődik! Az elkövetkező közel két és fél hónapban folytatnunk kell a választók bizalmának elnyeréséért folytatott kampányunkat, folytatnunk kell a kemény munkát, hogy novemberben erőfeszítéseinket újra siker koronázza. Folytatni kell ezt az aktív kampányt, meg kell mutatnunk

hogy kívülről lehet máshogyan is csinálni, meg lehet oldani azokat a bajokat, amelyre a megyei elit nem képes. Köszönöm Markshill ezt a mai szép estét, Isten áldja mindnyájukat!

 

Adam Hutchinson : Masters úr mindent elmondott, amire kíváncsi voltam, köszönöm Thomas!

John Stetton : (Smith bólint és elkapcsolnak)

Adam Hutchinson : Nos, mi a véleményetek a beszédről, a végeredményről?

John Stetton : Mindenképpen izgalmas este volt, de Masters győzelme még vizsgálat tárgyát kell, hogy képezze, hiszen jelenleg nem tudjuk, hogyan nyerte meg ezt a küzdelmet. De ez csak egy első fordulós győzelem, komoly harcot kell még folytatnia Gardnerrel, ha győzni akar. De ez mindenképp fontos lépés, kíváncsi vagyok, ki tudja-e használni.

Adam Hutchinson : Azt hiszem, műsorunk végéhez érkeztünk. Én megköszönöm a figyelmet és a közreműködést a kollégáknak, viszontlátásra!

Nick House, Osborne megye szenátora szerint Frank Jackson kormányzójelölt hibát követ el, ha azt hiszi, hogy az Old Right belemegy a szociális kiadások csökkentésébe, ellene is fordultak már emiatt. 

A szenátor szerint az ő helyi kapcsolatai hajlandóak lennének átszavazni is, ha ezen múlik, hogy a szociális kiadások legalább a jelenlegi mértéket megüssék, ő maga pedig kifejezetten nem támogatja a madisoni kormányzójelöltet. 

Az elmúlt időszakban kilométernyi határváltozások történtek mindkét fél részéről. 

1951. március 22-én megtörtént a fogolycsere! A pontos helyszínt nem árulhatom el, mert katonai titok!

Az elmúlt egy hónapban ciron bombázók a nap 24 órájában folyamatosan Phenjant szőnyegbombázzák! Sőt, a frontvonal közelében is napi 24 órás a ciron szőnyegbombázások száma! Egyetlen perc nyugtot sem hagynak a kommunistáknak ezzel!

Hadseregünk erős! Utánpótlásban nincs hiány! Ciron katonák közül az utóbbi hónapokban 3-an haltak meg. Rengeteg koreai, szovjet és kínai hadifoglyot ejtünk! A tegnapi szőnyegbombázáskor magam is jelen voltam a repülőgép fedélzetén! Éppen Phenjant bombázták a fiúk! Meg kell hagyni, meleg fogadtatásban részesültünk. Gépünket majdnem le is lőtték, de szívósak vagyunk! Nem hagytuk magunkat!

/Képek a bombázás pillanatairól egy bombázógép fedélzetéről, ami egy igazi élmény tud lenni/

„Mi déliek büszkék vagyunk a hagyományainkra! Büszkék vagyunk a kultúránkra! Büszkék vagyunk az eszménkre! Jogainkat senki sem tiporhatja lábbal! A színesbőrűeknek el kell fogadnia, hogy megkülönböztetésben részesülnek! Ezek a déli hagyományok! Akinek pedig nem tetszik, az pedig menjen északra! Szabad, demokratikus állam vagyunk! Van lehetősége mindenkinek, hogy döntsön! Ugyanakkor elviselhetetlennek és tűrhetetlennek tartom és tartjuk, hogy támadást indítottak ellenünk Danny Sanchez és bandája! Ez nyílt hadüzenet! Sanchez a déli hagyományokat akarja eltűntetni! De ezt MI déliek nem fogjuk megengedni! Dühítőnek tartjuk ugyanakkor, ami Cook megyében történt! Remélem, és reméljük, hogy az elkövetők a lehető legsúlyosabb büntetést fogják kapni!” -nyilatkozta lapunknak Lewis York Walker megyei déli progresszív politikus.

Az utóbbi drasztikus déli rendeletek miatt egyre több színesbőrű hagyja el a déli megyéket, és az északi megyék felé veszik az útjukat. Egyes felmérések szerint, több ezer ember köztük néhány százalék fehér is, aki épp egy színesbőrűvel készült házasságra lépni. Több kisebb csoport békés tüntetésbe kezdett a déli nagyvárosok városházai előtt. Megkérdeztük Oakland és Cook megyében az utca emberét:

Jonh Jackson: tűrhetetlen ami délen folyik, az FCFSZ megkeseríti a mindennapjainkat, folyamatos megkülönböztetésnek vagyunk kitéve mi és a gyermekeim is. A lányomék épp adoptálni akartak egy fehér gyermeket ami most kútba esett, az unokatestvéreméknek a házassági időpontjuk lett volna e-hét hétvégén ez tarthatatlan az egészen Graham megyébe tartunk.

Henry Tuckerey: Tudtuk hogy a konföderációs zászlók használata valaminek az előjele, most hogy megtiltották a polgári házasságot és az adoptálást színes és fehér ember között, elhagyjuk délt.

Moses Menambei: fajgyűlölet és rasszizmus az ami itt folyik Taylor elnöknek lépnie kell az ügyben

Békés tüntetők azt skandálják, hogy az ENSZ hez fordulnak jogorvoslatért. Az egyértelműen látszik, hogy a déli megyékben nagy a baj, és hogy az északnak vezető országutakon embertömegek vándorolnak! A tavalyi elnökválasztáson Taylor elnök arról szónokolt, hogy megveti a szegregációt és a rasszizmust és hogy fiatal korában is ezek ellen harcolt. Viszont most lépnie kell sürgősen mert elfajulhat a helyzet!

Jack Rush

 

Javában folyik már a kampány a nemzetbiztonsági miniszterré választott James Williams választókerületéért, jelenleg két reformpárti jelölt küzd egymással, akik már megnyertek maguknak megyei lapokat is.

Charles Gardner ENSZ-kötelékben dolgozó katona az osborne-i konzervatívok kiszemeltje, aki mögött felsorakozott minden szenátor és a kormányzó is. Ennek megfelelően elnyerte a Hammond Banner és a Carmel News konzervatív újságok támogatását. A Banner szerint „Charles Gardner egy érdekes személyiség, aki új színfoltot hozhat Osborne politikai életébe,” míg a Carmel News vezércikke szerint „Mr. Gardner új ötletekkel felrázhatja a konzervatív politikát.”

A Markshill Times a másik reformpárti jelöltet, Fred Masterst támogatja. A markshilli városi tanácsos is már februárban jelezte, hogy indul a megüresedő mandátumért. Hasonlóan Gardnerhez, ő is fiskális konzervatív, ugyanakkor nem támogatja a hivatalok leépítését, és a szegregációt sem támogatja, sokak szerint ő a Taylor-univerzum jelöltje, habár az elnök nyíltan nem támogatja (Adam Cougnes alelnök Gardnert támogatja).

Bár eddig a legnehezebb dolguk a progresszívaknak van. A lapunk által készített felmérés szerint, ha ma lennének a választások, Masters a szavazatok 42, Gardner 33 százalékát kapná, míg bármelyik progresszív jelölt 23 százalékot. Eddig a progresszívak közül senki sem jelentette be indulását, ami megnehezíti számukra a kampányt. „Ha valamikor van valami esélyük lendületet szerezni, az most lehet” – véli George Shamlon, a Markshill Times belpolitikai rovatvezetője. „A Reform Párt polgárháborúba süllyedt, Charles Gardner és Fred Masters keményen támadja a másikat. Ez esélyt jelenthet egy liberális jelöltnek a második fordulóba jutásra, és ha sikerül, az már pozitívan hathat ki a novemberi kormányzóválasztásra, és persze a második fordulóra is.”

Ami Mastersnek előnyt jelent, hogy magasabb a körzetben való ismertsége (52-42 Gardner ellenében), és népszerűbb is ellenfeléhez képest (0 a népszerűsége, Gardneré -6).

A mai napon köszöntjük a National Observer új újságíróját, az Edmund megyei Abraham Lincoln Egyetem történészprofesszorát, a Harvard Egyetem volt történészprofesszorát Prof. Dr. Samuel Rock-ot.

Mr. Rock a mai napon szegődött szerkesztőségünkhöz, és ezzel a National Observer egy új rovattal bővült, és ez a Történelem rovat.

Életrajzi adatok:

Név: Prof. Dr. Samuel Rock

Született: 1906. március 29. Washington

Iskolái: 1921-1925: Rober E. Lee Gimnázium, 1925-1931: Harvard Egyetem, 1931-1936: Pázmány Péter Tudományegyetem (Budapest)

Munkahelyei: 1936-1945: Pázmány Péter Tudományegyetem (Budapest) Történelem karán egyetemi tanár, 1945-től a Harvard Egyetem történész és régész, 1951-től Isaac Newton Kutatóközpont (Edmund megye, Cironia) történész és régész.

1931-ben doktorált le a Harvard Egyetemen történészi szakon

1936-ban doktorált le a Pázmány Péter Tudományegyetemen régészeti szakon

1943-ban professzori címet kapott, mind történészi, mind régészeti szakból a Pázmány Péter Tudományegyetemen, amit a Harvard Egyetem még abban az évben elismert.

Világszerte elismert történész-és régészprofesszor.

Munkái: Elmélkedés a magyar őstörténetről (1937), A szlávok történelme (1941), Magyar királyok és fejedelmek (1945), Dél-Amerika őstörténelme (1948), Az Egyesült Államok és Cironia közös vonásai és történelme (1951).

Magánélet: nős, egy fiú, és két lány édesapja.

A garfieldi Columbiába látogatott Taylor elnök, ahol helyi vállalkozókkal találkozott, és a sajtó kérdéseire is válaszolt. Többen kérdezték a koreai helyzetről, és megerősítette: szeretne több egységet küldeni Délkelet-Ázsiába. „Pótolni kell a veszteségeinket a fronton, és további egységek kiküldésén is gondolkodunk.” Az elnök megerősítette, hogy nem szárazföldi, hanem légi egységek bevetésén gondolkodik. „Jelen pillanatban úgy érzem, hogy a légierő támogatása sokkal inkább releváns.” Véleménye szerint a szövetséges erők lassan visszaszerzik a kezdeményezés jogát, és visszacsapnak a bolsevikoknak.

Azt is közölte, hogy hamarosan újra útnak indul, és elsőként Koreába látogat, ahol találkozik a ciron csapatokkal, illetve Douglas McArthurral is egyeztet majd Tokióban, aztán Indiába látogat. Azt követően Washingtonban egyeztet Harry Trumannal.

Egyre többet foglalkozunk nemcsak a törvényhozás keretein belül, de a közbeszédben is a ciron egészségüggyel, ami roppant fontos, egyben kényes téma, ami összefügg több más témával is, amely változtatásra szorul, ilyen akár a nyugdíjkérdés is. De maradjunk az egészségügynél.

A kormányzat, évente sokmilliárdot költ az állami alkalmazottak bérére. Ez évek óta folyamatosan emelkedik, amely megnehezíti a gazdaság növekedését, másrészt komolyan sérti a szabadversenyes kapitalizmust. De miről is beszélek? Ma a költségvetésben milliárdokat fizetünk ki társadalombiztosításra, és egy, általam bújtatott állami egészségbiztosítónak nevezett, rendszert tartunk fenn. Ez pedig szemben áll minden olyan elvvel, amelyet annak idején az Alapító Atyák fektettek le. Thomas Jefferson és minden más nagy gondolkodó, akik elmélkedtek a kormányzat feladatain és hatáskörén, óva intettek a túlterjeszkedő államtól, mert az zsarnoksághoz vezet. Persze a Taylor-adminisztráció nem épít zsarnokságot, de a kiterjedt hivatalokkal és szabályozásokkal egészségtelen korlátok közé szorítják az egészségbiztosítással foglalkozó vállalatokat és cégeket. Mint konzervatív és ciron, aki hisz a tisztességes versenyben, ezt határozottan vissza kell, hogy utasítsam. Nem tudok egy olyan koncepciót támogatni, amely gátolja a fejlődést, és éppen azoktól követeli a rendszer a több pénzt, akik a nyertesei lennének egy új egészségügyi rendszernek. Ők az adófizetők. Nekünk pedig, törvényhozóknak őket kell támogatni.

Persze nem elég a hibákat felróni, mit lehet és kell csinálni? A koncepció világos, létre kell hozni egy teljesen új egészségbiztosítást, de ebbe a munkába be kell vonni a President Palace-t és a törvényhozás mindkét házát. Hiszen csak együtt tudunk egy megfelelő javaslatot kidolgozni. Ennek pedig az alapja, hogy a társadalom- és egészségbiztosítás legyen önkéntes, egy biztosítás ne fedezze több személy ellátását, és az állami dolgozók ne kapjanak semmilyen plusztámogatást, ami a magánalkalmazottaknak nem érhető el, továbbá egészségügyi biztosítást nem lehet privilegizálni, vagyis nem jár kor után sem, így a nyugdíjasok se kapjanak ingyenes ellátást, és nagyfokú gyógyszerár-támogatást.

Miért ne legyen kötelező? A kötelező volta miatt az árak adottak, és ahogy az állami dolgozóknak, úgy a magánszféra alkalmazottainak is ugyanakkora összegeket kellett egyik hónapról a másikra befizetni, kiiktatva ezzel az igen fontos verseny lehetőségét. Miért ne fizessen a biztosítás több személy után? Jelenleg az állami alkalmazottak családtagjainak ellátását a kormányzat magára vállalta, amely megterheli a költségvetést, és ez hosszú távon komoly károkat okoz. A megoldás, ha a családfő fizeti az eltartottai ellátást és biztosítását, így ne élvezzenek olyan kiváltságokat, amelyet egy másik ciron nem kaphat meg. További privilégium a nyugdíjaskorúak támogatása, amely szintén átgondolásra szorul, hiszen a ciron nyugdíjrendszer  

Az elkövetkező hónapoknak erről kell szólnia, hogy minél előbb megvalósíthassunk egy új egészségügyet. Két megoldás áll előttünk, ezek közül az első, és én is ezt támogatom, hogy a fiskális év lezártáig megszülessen a törvényjavaslat, amelyet szakmai és politikai támogatás övez. Ez lenne a legjobb. A második megoldás, hogy visszavonjuk azokat a törvényi passzusokat, amelyek konzerválják a jelenlegi helyzetet, és jövőre egy kompromisszumos megoldást nyújtunk be.

A véleményem az, hogy az első lehetőség lenne jó mindannyiunk számára, de főként a ciron adófizetőknek.

Gregory McInnis
Edmund szenátora (R)

R: Üdvözlöm a stúdióban Edward Glover oaklandi kormányzót, jó estét Kormányzó úr!

EG: Üdvözlöm Önt és a Kedves Hallgatókat!

R: Első kérdésem Önhöz a déli kormányzók és kongresszusi tagok nyilatkozatáról szól. A hallgatók kedvéért elevenítsük fel, ugye nemrég Albert Lee szenátor a déliek nevében kiadott egy közleményt, amelyben leírta, hogy Önök kivonultatnák a ciron csapatokat a Koreai-félszigetről. Miért gondolják ezt?

EG: A történet nem egyszerű, de világossá kell tenni mindenki számára a tényt, hogy számos ciron katona már rengeteget szenvedett az elmúlt időszakban. Úgy gondoljuk, hogy hazánk aránytalanul magas arányban vállalt szerepet ebben a háborúban, ami hatalmas veszteségeket okozott idáig. Nem szabad tovább hagyni, hogy ciron állampolgárok százai-ezrei hulljanak el távol az otthonuktól, egyébként egy nemes ügy érdekében. Kétségtelenül volt eddig értelme a háborúnak, hiszen jelezni kellett a világnak, hogy a szabad világ képes megállítani a vörösök terjedését. De kérdem én: van értelme a vörösök megállításáról beszélni úgy, hogy gyakorlatilag a fél világot a kommunista diktátorok uralják? Minden - a koreai háborút támogató - politikus arról papol, hogy amennyiben növeljük a ciron katonák létszámát és jelenlétét a térségben, akkor egy lépéssel közelebb kerülünk a kommunista fertő legyőzéséhez. Ez nincs így! A zsarnokság és e bűnös eszme akkor is uralni fogja a fél világot, ha Koreát felszabadítjuk! Még egyszer hangsúlyozom, nem gyávaságból, hanem nemzeti érdekekből kifolyólag szólítottuk fel a kormányt a ciron katonák hazahozatalára. Nem gondoljuk, hogy mások háborúiért ciron vérrel kellene fizetnünk, pláne azok után, amiket honfitársaink már átéltek ott.

R: Szó van arról, hogy Észak-Koreát a szovjetek és a kínaiak elég erőteljesen támogatják. Mit gondol, vezethet ez a kelet-ázsiai konfliktus egy világméretű háborúhoz?

EG: Saját nemzetünk és polgáraink érdekében is remélem, hogy nem egy újabb világháború küszöbén állunk. Az egyértelmű, hogy a béke hajszálon függ már most is a nyugati demokráciák és a keleti diktatúrák között, én annak a híve vagyok, hogy nemzetközi konfliktusainkat békés keretek között, a diplomácia útján kell megoldanunk. 

R: Most beszéljünk egy kicsit a belpolitikáról. A Progresszív Párton belül történt valami változás a választási kudarc óta? Esetleg megosztaná velünk jövőre vonatkozó terveit?

EG: Jelenleg a párton belül még vihar tombol, ahogy én látom, bár már kezdenek lenyugodni a kedélyek. Már új elnöke van a PNB-nek – ezúton is kívánok Mr. Ibsennek sok sikert, nem lesz egyszerű dolga –, hamarosan új elnöke lesz a PKE-nek is, remélem az új pártvezetés majd irányt mutat az eltévelyedett párttársaimnak. Annyit tudok Önnek mondani, hogy a déli tábor már túltette magát a választási kudarcon és kész a megújulásra. Épp a minap tartottunk - a jelentősebb déli politikusokkal közösen - egy zártkörű rendezvényt Miamiban, ahol kidolgoztuk a következő két év politikai stratégiáját. Itt kimondtuk a múlt hibáit, majd megegyeztünk, hogy visszatérünk gyökereinkhez és a déli értékek még radikálisabb képviseletéhez. Én is ehhez tartom magam, belátom, hogy az elnökválasztási kampány ideje alatt követtem el hibákat, amelyeket most ki kell javítanom a tiszta politikai lelkiismeretem érdekében, már ha létezik olyan. (nevet)

R: Mikről egyeztettek ezen a rendezvényen? Különös módon a hírekben nem írtak erről az eseményről.

EG: Szándékosan kerülni próbáltuk a sajtónyilvánosságot, ezek szerint sikeresen. (nevet) Természetesen szó esett a szegregáció melletti kiállásról, a halálbüntetésről és a pozitív diszkrimináció elleni fellépésről, de ezek majdhogynem már lerágott csontnak számítanak. Nyilván nem oszthatok meg minden elhangzott információt, mivel az nem lenne etikus a többi déli kollégámmal szemben, annyit ígérhetek, hogy a déli polgárokra nagyszerű jövő vár, ha terveinket sikerül megvalósítani. Azt még elárulhatom, hogy déli kormányzótársaimmal hamarosan új rendeleteket bocsátunk ki, amelyek nagyban erősíteni fogják a déli identitás és a társadalmi rend megőrzését megyéinkben.

R: Kormányzó úr, kíváncsian várjuk a rendeletek tartalmát, köszönöm az interjút!

EG: Én köszönöm, Viszontlátásra!

„A tény és való, hogy foglyainkat ki kell szabadítani! Ha lehetséges, minél előbb! De én nem értek egyet Albert Lee szenátorral! A harcot folytatni kell! Csapatainkat nem szabad kivonni Koreából sőt, ha lehetséges többet kell küldeni! Meg kell állítanunk a vörös pestist, amely a nyugati világot, a demokráciát és a békét fenyegeti! Ha egy másik helyen tör majd ki háború, akkor is kell küldeni ciron csapatokat! ENSZ és NATO tagok vagyunk! Vannak kötelezettségeink! Harcolnunk kell a földön! Harcolnunk kell a vízen! Harcolnunk kell a levegőben! Ha kell, akkor seregeink akár a pokolba is lemerészkednek, hogy harcoljanak a békéért és a szabadságért!” -nyilatkozta York lapunknak.

A nyilatkozatban látható, hogy teljesen más véleményen van, mint a többi déli progresszív párttársa. 

Tisztelt olvasók!

Azt hiszem az aktuális közéletet napjainkban a koreai háború, azon belül is a ciron részvétel borzolja a kedélyeket. Lapunk szerkesztősége úgy gondolta megkérdezi a szenátus kisebbségi vezetőjét a helyzetről.

Köszöntöm Bedroom úr, mi a véleménye a jelen harcászati aktuálpolitikáról, azon belül is a koreai kontingens bővítéséről?

"Szintén köszöntöm az olvasókat és önt is Rush úr! Nos...szerény véleményem szerint a koreai csapataink meggyengültek és sürgős utánpótlásra van szükség! Azt gondolom mihamarabb utánpótlást kell küldenünk Koreába, fegyvereket, gyógyszereket, lőszereket egyaránt! Vannak politikusok akik ellenkezőleg gondolják, akik azt erőltetik, hogy vonjuk ki csapatainkat a térségből, bizonyos szinten őket is megértem, de azzal a felvetésükkel nem tudok azonosulni, hogy a koreai kommunista konfliktus ne tartozna ránk vagy a nyugati demokráciára! Azt gondolom a világ stabilitására nagyfokú veszélyt jelent Kim Ír Szen és a vörös hadsereg, meg kell őket állítanunk, vagy így vagy úgy de gyöznünk kell és meg kell védenünk dél koreát és a nyugati demokratikus világot."

JR-National Observer

A mai este a kormány egyik nagyon fontos tagjával, Carl Johnsonnal készítek interjút. A volt képviselő a kabinetfőnöki posztot kapta meg Taylor elnöktől. Belpolitikáról, családról és még sok mindenről beszélgettem a politikussal.

Green Cooper: Jó estét Mr. Johnson, köszönöm, hogy elfogadta a meghívást.

Carl Johnson: Jó estét, én köszönöm a lehetőséget!

G.C.: Ön a legutóbbi választások során nem indult újra a pozíciójáért, sőt a kormányzói széket sem pályázta meg. Akkor már tudta, hogy kormányzati pozíciót kap?

C.J.: Nem. Akkor még ez volt a terv, hogy ha nem is véglegesen, de egy kis időre elvonulok a politikától és a családommal töltöm az időt. Esetleg később a szenátori székért indultam volna, de az is még elég messze volt. Szóval eredetileg egy rövid pihenő lett volna. Aztán később megkeresett az Elnök úr a lehetőséggel, és úgy gondoltam élek vele.

G.C.: És a család mit szólt hozzá?

C.J.: Természetesen támogattak. Megbeszéltük, hogy nem így terveztük ugyan, de ezzel a lehetőséggel élni kell. Nem csak a családért, de az országért is.

G.C.: Mi lesz Önnek a feladata pontosan?

C.J.: Elsősorban az Elnök úr napi programjait igazgatom, rendezem, hogy mindenre legyen ideje, de ne is rokkanjon bele. Emellett tartom a kapcsolatot a törvényhozással, így ha egy kormányjavaslat nem megy át a Kongresszuson, akkor engem lehet hibáztatni. Ez a két legfontosabb terület.

G.C.: Ez elég felelősségteljes munka. Fogja bírni?

C.J.: Valóban nagy felelősséggel jár és sok munka, de remélem helyt tudok majd állni. De persze lesznek segítőim. Két titkárom is lesz, mert tényleg nagyon sok teendőnk van, és szükség van a segítségükre. Ezt előre is köszönöm, mert higgye el, ők is sokat lesznek távol otthonról. De remélem remekül, összhangban fogunk majd tudni dolgozni.

G.C.: Ha már szóba kerületek a képviselők, szenátorok: mostanában több támadás is érte az Elnök költségvetését. Ráadásul nem csak a Progresszív Párt soraiból, hanem Taylor elnök saját pártjából is. Mi erről a véleménye?

C.J.: Egyrészt minden kritikát szívesen vesz a kormányzat, mert a fejlődésnek és fejlesztésnek ez az egyik legjobb módja. Ugyan akkor a költségvetést az Elnök úr és szakemberei úgy alakították ki, hogy az az embereket segítse elsősorban. Sokan azt említik, hogy visszafogja a gazdaságot, de én az évi 4%-os növekedést látva nem látom ezt. Emellett nagyon sajnálatosnak tartom, hogy a szenátorok nem a kormányzatot keresték rögtön, hanem a nyilvánosságon, médián keresztül üzengetnek.

G.C.: Tehát akkor nem lesz változás a következő költségvetésben?

C.J.: Ezt nem mondanám. Mint, mondtam nyitott a kormányzat a javaslatokra és szívesen vesszük azokat. De a Taylor-kormányzat olyan költségvetési javaslatot fog benyújtani, amiben az emberek nem lehetnek vesztesek. Ezt figyelembe kell venni mindenkinek.

G.C.: A külpolitikában leginkább a koreai helyzet a legégetőbb. Az Elnök meg is szakította külföldi útját. Mi lehet a megoldás?

C.J.: Valóban az Elnök hazatér, mihamarabb az eddig igen sikeres külföldi körútjáról. Ami a konkrét problémát érinti az Elnök minden lehetőséget számba vesz. Több lehetőség közül kell választania az Elnöknek, és ebben minden szaktanácsadójának véleményét figyelembe fogja venni. A ciron életeket azonban az elsődlegesnek tartja és ez alapján fogja meghozni a döntést.

G.C.: Köszönöm, hogy eljött.

C.J.: Én köszönöm a lehetőséget.

Kormányzati források „roppant sikeresnek” nevezték az elnök izraeli programját. Három napot töltött Tel-Avivban, ahol Daniel Jackson Cironia új izraeli nagykövete vezetésével találkozott David Ben-Gurion izraeli elnökkel, illetve az izraeli kormány tagjainak nagy részével. Habár a legtöbb tárgyalás második fele titokban, zárt ajtók mögött zajlott, kedd reggel, mielőtt a Knesszetben beszédet mondott volna, közös sajtótájékoztatón jelentették be Gurion elnökkel, milyen megállapodások születtek.

Az első és legfontosabb, hogy Cironia és a ciron hadiipar fegyvereket fog gyártani Izraelnek. „Számunkra fontos Izrael területi integritása és függetlensége, ezért hajlandóak vagyunk bármit megtenni, bárhogy segíteni” – jelentette ki Taylor. Abban is megállapodást fognak aláírni, hogy ha Cironiában elfognak egy náci háborús bűnöst, azt a ciron törvényeknek megfelelően ítélik el. „Együtt fogunk működni a Moszaddal, a CIO munkatársai mindig nyitottak lesznek izraeli kollégáik felé. (…) Természetesen a náci háborús bűnösök nem számíthatnak kegyelemre, és amennyiben bebizonyosodik, hogy lelketlen mészárosok voltak a náci időkben, rájuk is a villamosszék fog várni.”

Délelőtt még a Knesszetben egyórás beszédben méltatta Izraelt, és kiemelte, milyen jó a kapcsolat a két állam között. „Önök egy nehéz időszakon vannak túl, rengeteg szenvedés és halál között kellett felépíteniük új hazájukat, de engedjék meg, hogy gratuláljak hozzá. Izrael mindnyájunknak, a világ minden polgárának példaértékű, és ez a nagyság évtizedek múltán is át fog sugározni.” Cironia és Izrael kapcsolatát „az egyik legerősebb barátságként” jellemezte, amely „fennállhat két ország között.” Megerősítette, hogy Cironia kormánya az ENSZ-ben is támogatni fogja Izraelt. „Nem elég, ha csak a zsidó nép nyújtja a kezét a szomszédok felé, az is fontos, hogy akinek nyújtja, ne harapjon bele, hanem tiszta szívvel fogadja el azt, és viszonozza is.”

Taylor már az 1946-os kampány óta aktív támogatója a David Ben-Gurionnak és Izraelnek, szakértők szerint ez a következő időszakban csak szorosabbá válik.  

Tisztelt olvasók!

A Minap Nick House Reform Párti szenátor, a Taylor-kormány költségvetését kritizálta, hozzáteszem joggal. Tetszik az a hozzáállás amit mutat, hisz saját pártjával megy szembe amikor kiskapukat kritizál a kormány munkájában. Megkérdeztük erről legnagyobb ellenzéki szövetségesét, Cliff Bedroom kissebségi vezetőt.

"Nick egy példamutató politikus, habár két különböző pártban vagyunk, de az a politika amit ő képvisel, áll hozzám közelebb a legjobban, ez már többször kiderült. A költségvetést már az elmúlt ciklusban is kritizáltam, sőt nem csak én, hanem Thomas Kane kormányzó, vagy Robert Shaw ex levezető elnök is. Sajnos szavaim süket fülekre találtak, sőt többször azt kaptam válaszul, hogy hozzáértésem hiányos és a költségvetés úgy helyes ahogy van. Nick barátom felvetése, teljesen jogos, miközben költségvetési hiány van és a gazdaság évek óta stagnál, az állami dolgozók után Cironia több társadalom biztosítást fizet, mint amennyit az adott személy keres. Nyugati kozervatív politikusok azt nyilatkozták, idézem ""Ha nem tennénk és túl sokáig húznánk az elfogadást, veszélybe sodornánk a ciron gazdaságot és az embereket.""   Tehát ők azt gondolják ha nem szavaznák meg a költségvetést az veszélybe sodorhatja az embereket..(hatalmas kacaj) nonszensz amit állítanak! Azonnal fel kell szólítanunk Taylor elnököt a Ciron nép nevében, hogy orvosolja a problémát és az állami dolgozóknál, keresettől függően, százalékos arányba legyen a társadalom biztosítás fizetése!"

Bevallom a Bedroom szenátorral való beszélgetésem után, megerősödött bennem a tény, hogy Bedroom és House egy tökéletesen összeillő páros lenne az igazságos politika neve alatt.

HT-National Observer

George Taylor Mike Shellyt kereskedelmi, Al Brustont a munkaügyi miniszternek jelöli. Az elnök Izraelben tartott sajtótájékoztatót hazai újságírók előtt, akiknek elmondta, hogy az egykori brit nagykövet, aki esélyes volt a külügyminiszteri posztra – és Adam Cougneshez áll közel –, lesz a kereskedelmi miniszterjelölt. „Azt várom el tőle, hogy a lehető leghatározottabban képviselje érdekeinket a külföldi partnerek előtt.” Az első fontos projektje a török tehervagonok gyártásában való szerepvállalásunk előkészítése lesz.

Al Bruston, aki két éven keresztül Union egyik kongresszusi képviselője volt, korábban a Munkaügyi Hivatal megyei igazgatója. A jelölt az elnök közeli szövetségese, és kompromisszumkészségéről ismert. „Habár nem pályázott sikerrel az unioni kormányzói posztra, de kiváló ember, aki javítani tudja országunk dolgozóinak a helyzetét.”

Nick House, Osborne megye szenátora szerint minden egyes évben rossz szájízzel fogadják el a költségvetéseket a nyugati konzervatív szenátorok és képviselők, ennek jártunk most utána.

,,Nézzék, nem lehetséges, hogy valaki után több társadalombiztosítást fizessenek, mint amennyit keres. A költségvetés azonban az állami dolgozók esetében mégis így számol, ami teljes nonszensz. Minden évben, mikor felhívjuk erre a figyelmet, süket fülekre találunk. Az ország költségvetése belerokkan az ilyen véletlen vagy szándékos hibákba."

Nos, miután utánajártunk a szenátor állításainak, megbizonyosodhattunk róla, hogy igazak, valóban több pénz megy el egy biztosításra az állami szektorban, mint egy fizetésre. De vajon miért fogadják el a nyugati konzervatívok mégis a költségvetéseket?

,,Ha nem tennénk és túl sokáig húznánk az elfogadást, veszélybe sodornánk a ciron gazdaságot és az embereket. Tudja, Taylor elnök állítólag nagyon érzékeny szociális szempontból, mégis hagyja, hogy több társadalombiztosítást fizessenek valaki után, mint amennyit az keres. Ezzel éppen azokat vérezteti ki, akiket állítólag meg akar védeni. Ha én lennék az elnök, ez másképp működne. De tegyék fel maguknak a kérdést: Hova folyik el ennyi pénz? Miért olyan fontos az Elnöknek, hogy ilyen irreális számok legyenek a költségvetésben? Nem tudhatjuk biztosan, de ha én lennék az elnök, nem tennék ilyet az állami vállalatokkal, a dolgozókkal és az ország gazdaságával sem." 

Törökországi útja során Cironia elnöke a török kollégájával közös sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy az ország csapatai nem fogják elhagyni Koreát. „Hiába fenyegetőzik a koreai diktátor, nem fogjuk hagyni, hogy egy bolsevik önkényúr mondja meg, mit csináljunk.” Taylor elmondta, hogy mindent megtesznek a Koreában „foglyul ejtett katonáinkért, az érdekükben szót emeltem Truman elnöknél és Douglas McArthur főparancsnoknál, biztos mindent megtesznek a sikerért.” A kínai és szovjet katonákkal megerősített észak-koreai hadsereg egészen délre szorította az ENSZ-csapatokat, sok hadifoglyot ejtve. Az elnök hozzátette, hogy mindkét harcoló felet kötik a genfi egyezmény cikkelyei, amely előírja, hogy kell bánni a háborús foglyokkal.

„Tudjuk, hogy hol vannak ciron hadifoglyok, nem egy tömbben, és mindent megteszünk értünk.” Ugyanakkor hozzátette, a demokrácia védelme komoly áldozatokkal jár, és Cironia kilépése a nemzetközi szövetségből komoly válságot okozna a nyugati világrendben.

Celal Bayar elnök elmondta, hogy Cironiát fontos szövetségesnek tekintik, és hálásak, amiért Taylor elnök kifejezte támogatását az országa NATO csatlakozása ügyében. Abban is megállapodás született, hogy az ősztől beinduló mozdonykocsik gyártásába bevonnak ciron vállalatokat is, erről kétoldalú egyezményt is köt a két ország. A kormányon belül Adam Cougnes alelnök a szorgalmazója a szoros ciron-török kapcsolatoknak.

Az elnök egyébként egyeztetett még İsmet İnönü korábbi államfővel is, akivel szintén a kapcsolatok szorosabbra fűzéséről tárgyalt. Útját Izraelben folytatja, ahol a Knesszetben is beszélni fog.

"Én vagyok Kim Ir Szen! A koreai nép legfőbb vezetője! A kommunizmus egyik hűséges szolgálója! Az imperializmus és a kapitalizmus legfőbb ellensége! Célom az, hogy mindent elpusztítsak, ami kapitalista, ami imperialista! Igen! 200 ciron katona van a fogságomban! Sorsuk az én kezemben van! Nem érdekel, hogy családjuk van! Nem érdekel semmi! Nem fog lelkiismeretfurdalást okozni, ha mind a 200-at a legkegyetlenebb módom fogom megöletni! Azt követelem, hogy Cironia vonja vissza a csapatait Koreából, vagy a 200 hadifogoly a legkegyetlenebb módon fog meghalni! Ha Cironia 48 órán belül nem vonja ki csapatait, akkor 200 ciron hadifogoly a legkegyetlenebb módon fog meghalni! De még tovább megyek! Az összes ciron katona, akik itt Koreában harcolnak, azok is mind meg fognak halni! Nem fog érdekelni semmi sem! 48 órátok van!" -jelentette be Kim Ir Szen, aki még egy képet is mutatott a ciron hadifoglyok egy kicsiny csoportjáról.

/A ciron hadifoglyok egy kicsiny része/ 

James Francis Byrnes  belforti progresszív politikus, hivatalosan is bejelentette tegnap, a megyei pártgyűlésen, hogy indul a párt nemzeti bizottságának elnökjelöltjeként. Az idősödő politikus eddig a Belfort megyei pártszervezetének a vezetője volt, Úgy gondolja, a pártnak vérpezsdítésre van szüksége amivel felkel mély álmából, és azt gondolja, az ő habitusával és programjával ez sikerülni fog!

J.F. Byrnes programját hamarosan közzéteszi ígérete szerint!

HT-National Observer

Joshua B. Ibsen volt szakszervezeti vezetőt és polgárjogi aktivistát javasolja a PNB élére több megyei progresszív alapszervezet. Ibsen a progresszív választási kudarc után döntött úgy, hogy politizálni kezd, céljának saját bevallása szerint azt tartja, hogy a Progresszív Pártot kihúzza abból a "feneketlen mocsárból", amelybe a rossz elnökjelölti kampány ideje alatt a saját politikai elitje lökte bele. Tegnap a délelőtti órákban jelentette be hivatalosan, hogy megméretteti magát a PNB-elnöki választáson.

Több megyei pártszervezet és országosan ismert politikus márt ki is állt Ibsen mellett, többek között Garfield, Oakland, Union és Pecksdale megye progresszív helyi elnöksége, illetve Jonathan Rowle korábbi házelnök és Ed Glover oaklandi kormányzó is. Egyelőre részleteket nem lehet tudni a jelölt politikai jövőképéről, de megnyugtatott mindenkit: hamarosan nyilvánosságra hozza részletes programját, amely tartalmazni fogja a párt felvirágoztatásának tervét.

Szép Jó napot kívánok minden kedves olvasónknak! Itt újra Steve Parker cikkét olvashatják a Koreai Háború történéseiről.

Sajnálattal közlöm Önökkel, hogy jelenleg nem Phenjanban vagyok. Az észak-koreai seregek jelentős mértékű kínai és szovjet segítséget kaptak. Ezt a jelentős mennyiséget hadianyagban, orvosi segítségben és emberi támogatásban értem. Rengeteg kínai és szovjet katonát küldtek az észak-koreaiak megsegítésére! Az ENSZ és ciron csapatokat visszaszorították a 38. szélességi fokig!

Az elmúlt időben kb. 150-200 ciron katona esett hadifogságba! Ismétlem, 150-200 ciron katona esett hadifogságba!

Én jelenleg a harcok kellős közepén vagyok. Akkora a kavarodás, hogy nem lehet tudni, hogy ki a barát és ki az ellenség.

Jó magam két szememmel láttam, két fülemmel hallottam, a kommunista csapatokat magyar orvosok segítik!!!

Mégegyszer megismétlem! 150-200 ciron katona esett hadifogságba!

KÉREM AZ ENSZ KATONAI TANÁCSÁT ÉS A CIRON HADSEREGPARANCSNOKSÁGOT, ÉS SZEMÉLYESEN TAYLOR ELNÖKÖT, HOGY INDÍTSANAK MEG EGY KATONAI KONTINGENST A 150-200 CIRON KATONA KISZABADÍTÁSÁRA!!! A FOGOLYTÁBOR AHOL VANNAK, AZ PHENJAN KÖZELÉBEN TALÁLHATÓ!

/Ciron csapatok észak-koreai hadifoglyokat terelnek/

/Ciron és amerikai katonák észak-koreai foglyokat ejtettek/

A beiktatása után Taylor elnök Ridgefieldben találkozott a Reform Párt donoraival. A rendezvény zártkörű volt, de kiszivárgott, hogy a párt adományozói előtt beszélt a jövőbeni programról, és beszélt a hosszú távú terveiről. Többek között megerősítette, hogy már egyeztetett a Reform Párt törvényhozóival, és az alkotmányellenesnek ítélt kiegészítést a következő héten már be is nyújtják. Az elnök azt is elmondta, hogy elégedett a következő évekre tervezett programmal, prioritásként emelte ki a fellebbviteli bíróságok és a kerületi ügyészségek rendszerének szabályozását, az infrastruktúra fejlesztését és a megyék jogainak törvénybe foglalását. Taylor elnök biztos benne, hogy ezeket sikerül a következő két évben elérni és elkezdeni, az infrastruktúra fejlesztésére már az 1951/52-es költségvetésben jelentős összegeket különítene el. Arról nem közölt részleteket, hogy állami vagy megyei forrásból valósítanák meg, megrendelnék a ciron cégektől, vagy állami irányítás segítségével bíznák meg a vállalatokat. Közölte azt is, hogy Goodman miniszterrel együtt azon dolgozik, hogy megvalósulhasson egy társadalombiztosítási és egészségügyi reform, de csak kétpárti támogatás esetén nyújtaná be a törvényhozás elé, szintén kétpárti támogatást remél az infrastruktúra fejlesztéséhez.

Közölte, hogy szerdán hajnalban indul Ankarába, amelyet egy kéthetes külföldi utazás követ, amellyel elő szeretné készíteni az utat kereskedelmi egyezmények megkötésének. Szerdáig közli minden jelöltje nevét, és „büszkeséggel tölti el”, hogy a kormányába sikerült progresszívakat is becsalogatni, amely növeli a választók előtt a kormányzat hitelét. „Nem gondolom több progresszív megmondóemberrel ellentétben, hogy ha én nyerek, csak a Reform Párthoz köthető személyek ülhetnek a kormányomba. A szakmaiság, tisztesség és tapasztalat fokmérői nem kötődnek ideológiához és pártokhoz.”