Média cikkek

George Taylor után Mason H. Warding is ellátogat Oklahomába, a szokásos képlettel: katonai terepjáró, üdvrivalgás és a ,,Nagy Cironiát!"

,,Hölgyeim  és Uraim!

Mr. Taylorhoz hasonlóan én is teljesen kiakadtam Green Cartel nyilatkozatain. Azt hiszi, hogy ha a szókimondással - amit én jól alkalmazok, ő rosszul - engem utánoz, akkor hasonlítani fog rám. Nem fog! Én én vagyok ő meg csak egy idióta!

De szót se többet róla, nézzük meg, hogy mi az, ami naggyá teszi majd Cironiát az elnökségem alatt!

A külpolitikai kapcsolatrendszerünk újjáélesztése a legfontosabb feladataink egyike. Amerikával és Európa kommunistamentes, nyugati, szabad országaival fenn kell tartanunk a kapcsolatot, akárcsak a brit befolyás alá tartozó területekkel! A világ zsidóságával is fontos a kapcsolatteremtés, a tehetségükkel pillanatok alatt felépítenek egy virágzó országot a sivatagban, nézzék csak meg majd!

A hazai életben a megyéknek autonómiát kell kapniuk! Önöknek fegyvert kell kapniuk, hogy megvédhessék magukat! A fekete lakosságnak meg kell kapnia a szükséges jogokat egy tisztességes élethez! A tehetséges vállalkozók képzését és útnak indítását támogatnunk el, ezzel megalapozva a sikeres gazdaságot! 

Tegyük naggyá Cironiát!"

George Taylor folytatta kampányát a konzervatív Peterson megyében, méghozzá az egyik kisvárosában, Oklahoma Cityben beszélt elképzeléseiről. „Olyan adórendszert fogok bevezetni, amely nagyon alacsony vállalati adókat szab ki a vállalatokra. Ha ugyanis ezen a módon adóztatunk, és inkább a deficit csökkentésére helyezzük a hangsúlyt, akkor a gazdasági növekedés sokkal nagyobb ütemben indulhat be. Persze ezeket a lépéseket mindenképpen egyeztetni fogom a vállalatok és a bankok vezetőivel.” Azt is megemlítette, hogy az állami túlköltekezést vissza kell szorítani, meg kell állítani, az állami kiadásokat be kell fagyasztani. „A nyugdíjrendszer és az egészségügy addig jó, amíg magánbiztosítók kezelik, állami juttatásokra csak az állami és megyei dolgozók számíthatnak.”

A rendezvény után az újságírók kérdésére a Green-ügy kapcsán a következőket mondta: „A jó és a rossz politikus között az a különbség, hogy a jó politikus rájön, hogy ha hibázik, és bocsánatot kér. A rossz politikus nem, a még rosszabb pedig belemerül az általa okozott botrányba. A legutóbbi közleményének vagy interjújának semmi értelme sincs, csak ismét megsértett körülbelül három millió embert ciron állampolgárt, akik konzervatívnak mondják magukat. Mi nem vagyunk nácik!” Azt is elmondta, hogy mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy Cartelt semmilyen politikai posztra ne válasszák meg.

Aggódnak a Progresszív Párt legfontosabb adományozói, hogy nem lesz olyan progresszív jelölt, akit támogatni tudnának. Több üzletember baráti beszélgetéseken adott hangot aggodalmának, hogy ma nincs olyan jelölt a progresszívak között még, akit teljes szívvel támogatnának.

A radikális politikusok eddig még egy kivételével felsorakozott Elliot Weser mögött, aki már kijelentette, hogy balra vinné az egész pártot és az egész gazdaságot. Ezek persze még elég homályos elképzelések, hiszen még egyik jelölt sem ismertette részletesen a választási programját. Mr. Weser annyit árult el, hogy kiterjesztené a szakszervezetek hatáskörét, és állami szinten szabályozná a polgárjogokat. A második ügy igen fontos a westvale-i liberálisoknak is, azt lehet mondani, a szívükön viselik a ciron kisebbségek sorsát. Az első már kevésbé nyerte el a tetszésüket, félnek, hogy a kormányzat a szakszervezeteknek olyan jogokat adna, amellyel lassítani fogják a gazdasági növekedést.

Green Cartel mint establishment jelölt lenne a legalkalmasabb számukra, de vele a fő baj, hogy annyira deficitbe zuhanna a feltétel nélküli alapjövedelem és az állami dolgozóknak megígért nyugdíjemelés miatt nagy költségvetési káosz alakulna ki. Ez pedig a liberális gazdasági szereplőknek se érdeke. Edward Glover ezzel szemben fiskális ügyekben inkább konzervatív, mint liberális, ami nagyon jó, viszont a polgárjogokat érintő kérdésekben nem engedne, abban követi a déli irányvonalat, ami nagyon elfogadhatatlan a nyugati liberálisok számára.

Mason H. Warding kivételesen csak figyelte az eseményeket, de Green Cartel kihúzta nála a gyufát. Igaz, nem csak nála, hanem még a progresszív emberek többségénél is. A tábornok a következőket mondta az ügyben:

,,Ez az idióta Sztálint élteti a nyugattal szemben, a legkoszosabb, legszennyezőbb ország vezetőjét, amit a hátán hord a Föld. Pazarló, szerencsétlen banda! A teljes jobboldalt náciként állítja be, miközben mi mind küzdöttünk a hazánkért, a nácik ellen, a szabadságért, az alapvető emberi értékekért! Nem szokásom Taylort védeni, de most ezt kell tennem. Sokkal jobb ember, mint amilyennek ez a futóbolond beállítja. Green Cartel a cironiai politikai élet lealacsonyítója. Vonuljon ki, menjen haza és tegyen amit akar, csak ne próbálja befolyásolni az ország sorsát!

Háborúban az ilyen barmoknak elkaptuk a torkát és szétrúgtuk a seggét!

Egyébként nyíltan kérdezem tőle, hogy komolyan azt hiszi, hogy ha megpróbál utánozni az egyre gyakoribb médiaszerepléssel akkor több lesz, mint egy buta ember túl sok hatalommal?"

A zöld energia ügy kapcsán pedig ezt nyilatkozta:

,,Már elmondtam, hogy nem vagyok hajlandó elfogadni, hogy emberek úgy beszélnek, mintha valami álomvilágban élnének és utopisztikus dolgokat hitetnek el az emberekkel. Biztosíthatok mindenkit, hogy ha Cartelre szavaznak, akkor keserű ébredésben lesz részük."

Megkerestem Mr. Cartelt mondjon valamit George Taylor minapi "kiközösítő" -s nyilatkozatára.

"Ezen csak nevetni tudok. Mr. Taylor csak hatalmat akar és ezzel együtt sok pénzt! Ő a kevesek Cironiaját akarja megteremteni én viszont mindenki Cironiájáról beszélek. Mr Taylor csupán fél, mert egy őszinte, nyílt és becsületes politikai ellenféllel találta szembe magát. Sajnos a II. Világháború után elfogyott a bizalmam a jobboldalban, ahogy a többi embernek is. Láttuk a fasiszta Németország bukását és láttunk egy nagy és erős Szovietuniot, mely úgy hatolt át Kelet-Európán és Berlinen mint forró kés a vajon. Persze Sztálinnal sok mindenben nem értek egyet! Semmibe veszi az alapvető emberijogokat és azt nem szeretem! George Taylor jó politikus, de a "lejárató kampányával" csak nekem kedvez. Ismertebb leszek az emberek között, amit külön köszönök neki és önnek is Cane újságíró, amiért ilyen gyorsan kíváncsi volt a véleményemre."

Mr. Cartel egy igen hidegfejű és intelligens politikus, aki jól lát dolgokat. Az ellenzéknek biztosan megfog még gyűlni a baja ezzel az emberrel...

A Columbiában nagygyűlést tartó mérsékelt konzervatív politikus négyezem ember előtt tartott beszédet, ahol a napok legfontosabb és legégetőbb problémáját vetette fel a mintegy félórás beszédében. „Hallották mit mondott Green Cartel Hillsborough-ban? Hallották, hogy mi a nácik előfutárai vagyunk?” A politikus kérdését hatalmas füttykoncert kísérte. Emlékezetes, hogy Green Cartel összekötötte a nácik és a reformpárti konzervativizmust, azaz szerinte, ha a Reform Párt megerősödik, az történik, mint Németországban: „Boldog vagyok, hogy ma önökelé állhatok! Boldog vagyok, ugyanakkor szomorú is egyben. Hogy miért? Mert látom a jobboldal felemelkedését Cironiaban. Nemrég Németországban hasonlót láthattunk. Egy őrültet, ki milliókat vezetett meg szép beszéddel. Aztán az az őrült stadionokat épített és haláltáborokat.”

Mr. Taylor szerint a mérsékelt progresszív politikus elvetette a sulykot, és nem lehet belőle jó elnök. „Green Cartel átlépett minden határt! Éveken keresztül a hírszerzésnél dolgoztam a nácik ellen, Mason Warding csapataival városokat szabadított fel a náci rémuralomtól, és nem különben lágereket is mentettek fel a katonái. Truman elnök milliók életét mentette meg Hirosimával és Nagaszakival. Addig Green Cartel mit csinált? Semmit. Valami utópisztikus energiatervvel kampányol, amiről senki nem tud semmit, pénzt adna mindenkinek elvégzett munka nélkül, és a gazdasági helyzet ismerete nélkül adna tíz százalékos nyugdíjemelést. Nonszensz jelölt.” Beszéde közben megszólította a progresszív ellenfeleit is: „Arra kérem most a progresszív politikustársaimat, akikkel nagyon sok elvi és gyakorlati vitánk van, de tiszteljük egymás elveit, és egymás személyét is, szóval azt kérem tőlük, hogy határolódjanak el Green Carteltől, a liberális donorok pedig ne segítsék a kampányát. Green Cartelnek vissza kell lépnie a jelöltségtől, mivel alkalmatlanná vált bármilyen pozícióra ezzel a kijelentésével.”

A rendezvény során a progresszív politikus nevét szabályos füttykoncertek kísérték, sokszor Taylor hangját sem lehetett hallani. A politikus korábban adózási terveiről beszélt volna, de az téma teljesen elnyomta azt. Véleménye szerint a modern ciron konzervativizmus éppen teljes ellentettje a nácizmusnak. „A ciron konzervativizmus keresztény, hívő, hisz a szabad versenyes kapitalizmusban, a demokrácia és az önrendelkezés első számú harcosa. Az elveinket lehet vitatni, de a demokrácia iránti elkötelezettségünket és hazafiságunkat nem! Éppen ezért kell most neki visszalépni.” Taylor szerint Cartel nézetei a progresszívak körében is biztos, hogy visszatetszést kell, ezért kell kiközösíteniük.

Több szakértő szerint még nem lehet tudni, hogy a téma mennyire kerül a politikai előterébe, és mennyit fog ártani a Progresszív Pártnak Mr. Cartel kijelentése, ami mindenki szerint nagyon hibás döntés volt. Thomas Marvick belforti újságíró szerint nagyon rossz taktikai lépés volt, hiszen az egymás ellen egyre keményebben fogalmazó reformpárti jelöltek most összezárhatnak, amely a progresszívak esélyeit rontja, illetve azt se lehet tudni, hogy a téma mennyire csapódik le főleg a független szavazok körében. „Ha a Reform Párt a konvencióig megtalálja a jelöltjét, és a másik oldalon a nagy esélyes Cartel lesz az ellenfél, akár Taylor, akár Blank, akár Warding vagy bárki más lesz a jelölt, felzárkóznak mögé, és ha sikerül a függetlenek többségét megszólítani, a választás már akár augusztusban is eldőlhet.”

George Taylor kampányfőnöke nyilatkozatot tett közzé, amelyben ismételten bocsánatkérésre szólítja fel Mr. Wardingot. „Mason Warding akkor válhat jó elnökjelöltté, és elfogadhatóvá a konzervatív oldal számára, ha elnökként tud viselkedni.” Mullins kitért arra is, itt lenne az ideje, hogy végre szakkérdésekről is kifejtse a véleményét, ne csak a dzsippel járja az országot. „Mason Warding még mindig azt hiszi, hogy tábornok, és hadsereget vezet. A Reform Párt nem barakk, és az ellenfelei nem közkatonák, akiket bántalmazhat.”

A Gafieldben kampányoló George Taylor nem kívánt reagálni Warding nyilatkozatára. „Tudja, nekem fontosabb a választókkal való konzultáció, és a szakkérdésekről való beszélgetés.” A jelölt mosolygott, előzékeny volt, de hamar el is hagyta a riporterünket.

Green Cartelt kértem, mondja el hogyan látja ma az idősek helyzetét Cironiaban.

"Felháborítónak tartom, hogy jelenpillanatban a létminimum alatt élnek. Ha én leszek Cironia elnöke azonnal előterjesztem és legalább 10%-os nyugdíjemelésről fogunk szavazni. Azt hiszemem ez lesz a legelső lépésem. Túl vagyunk a II.Világháborún és úgyérzem a hőseinkről a hadirokkantjainkról  is megfeledkeztünk. Ez türhetetlen! Azt hiszem lesz dolgom bőven.."

Green Cartel az eddigi, írott történelem legkiemelkedőbb beszédét mondta, közel 40 ezer ember előtt a belfort-i Hillsboroughban. A beszédre Richmondból érkezett kerékpárral. Mikor megkérdeztem nem volt-e túl fárasztó Belfort egyik végéből a másikba kerékpározni, azt válaszolta "nem". Mr. Cartel nem szereti a "füstölgő autómobilokat". Szerinte káros a környezetre és az emberek egészségére.

Most pedig jöjjön a beszéd a lényeget kiragadva:

"Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Boldog vagyok, hogy ma önökelé állhatok! Boldog vagyok, ugyanakkor szomorú is egyben. Hogy miért? Mert látom a jobboldal felemelkedését Cironiaban. Nemrég Németországban hasonlót láthattunk. Egy őrültet, ki milliókat vezetett meg szép beszéddel. Aztán az az őrült stadionokat épített és haláltáborokat. A végén azt sem várta meg, hogy elkapják és bíróságelé állítsák rémtettei miatt. A saját tisztjei árulták el és annyira gyáva volt, hogy inkàbb megölte magát, mintsem szembesüljön tetteivel. Nos, kérem Hölgyeim és Uraim, ez a jobboldal politikája és valós jövőképe! Nem egy tiszta, szebb jövő, melyben minden ember egyenlő, melyben minden embernek joga van a továbbtanulásra, függetlenül attól, hogy szegény, vagy gazdag. Ahol mindenkinek alanyi jogon jár a lakhatás, és a munka,  tisztességes bérért! Kinek viszont nincs munkája az sem hal éhen, ezt biztosítaná a Feltétel Nélküli Alapjövedelem. A politikus társaim sokat kritizálnak a környezetbarát politikámért, mondván ez az atomkor! Igen, láttuk nemrég Nagasakit és Hiroshimát… Ott a várandós Nők, kik túlélték a bombázást, mára beteg gyerekeket szűltek a radiaktív kisugárzásnak köszönhetően! Láttuk a háború borzalmait, láttuk a tankokat a gépeket a rengeteg füstöt. Köszönjük nem kérünk belőle! Tudják, politikus társaim csak mosolyognak ezeken a szavakon, ami nem baj. A baj az, ha 100 évvel később állnék itt  önökellőtt, már túl késő lenne és akkor is legyintenének és mosolyognának.
Kérem fontolják meg kire szavaznak, hogy mit szeretnének. Stadionokat és haláltáborokat, vagy egyetemeket, egy erős stabil gazdaságot, mely a tudásra alapoz….

Isten óvja önöket! Köszönöm a figyelmet!”

A beszéd után az emberek üdvrivalgásba kezdtek. Nagyon tetszett nekik Mr. Cartel beszéde, aki az estét Hillsboroughban töltötte, másnap pedig hazakerékpározott Richmondba a családjához.

Megérkezett a katonai terepjáró Perry megyébe, a szokásos, hatalmas méretű tömeg és hatalmas hangorkán közepette. Volt, aki tisztelegve várta a nagy tiszteletnek örvendő tábornokot, Mason H. Wardingot, aki beszédet is tartott, szokásához híven.

,,Tisztelt Egybegyűltek!

Azért gyűltünk itt össze, hogy megmutassuk a világnak: Naggyá tesszük Cironiát! A hazánknak szüksége van ránk, ez nem is lehet kérdés! De mit is kínálok Önöknek?

A fekete lakosságnak jogot kínálok. Jogot a tisztességes, megbecsült élethet, ami eddig nem volt meg nekik. Jogot kínálok mindenkinek, hogy megvédhesse magát, a házát, a feleségét és a gyerekeit. Fegyvertartási engedélyt kínálok. A megyéknek és ezzel  az emberekeknek szabadságot kínálok, nagyobb beleszólást a politikába. Gazdasági fejlődést kínálok a tehetséges vállalkozók támogatásával és ezzel munkahelyeket is kínálok. És hogy mi az amit nem teszek?

Nem rugaszkodok el a földtől csak azért, hogy néhány ember még rám szavazzon. Nem kezdek olyan dolgokról beszélni, amiről fogalmam sincs és talán a legnagyobb tudósoknak sincs. Nem kábítom a népet! Mindent megteszek, hogy nyerjek, de nem fogom azt mondani, hogy a Feltétel Nélküli Alapjövedelem jó ötlet, vagy nem fogok zöld energiáról beszélni, mikor az még Amerikában is csak halvány gondolat. Nem! Önök fizetnék meg a lakosság lusta része helyett az árát ennek az egész őrületnek, a zöld energiából meg nem látnának semmit vagy 50 évig! Nem állítok valótlanságot és mindig kimondom amit gondolok.  

Államférfit akarnak, vagy naplopó politikust? Döntsék el időben, szavazzanak szívük szerint!"

George Taylor azt nyilatkozta, hogy ő először a hazai ügyekkel fog foglalkozni és nem a külpolitikával kezd, utalt ezzel Mason H Warding nyilatkozatára. A tábornok válaszolt is azonnal.

,,Az IQ-s ötlet nem volt véletlen. Újabb és újabb esetek bizonyítják, hogy igazam volt. Megmondtam, hogy utána megyek Izrael földjére, utána hozom helyre, amit ezek az idióták elbaltáztak az amerikaiakkal, miután a hazai ügyeket elrendeztem. Ezt mondtam. Most meg úgy állítja be, mintha én külügyminiszteri széknek látnám az elnökit és a belpolitikával nem akarnék foglalkozni. Hát normális ez!?" - fakadt ki Warding.

Lorain városába látogatott, ahol reformpárti szavazókkal találkozott. „Azért jöttem most ide Önökhöz, hogy magammal hozzam a győzelem programját.” A reformpárti elnökjelöltségéért küzdő Taylor a megjelentek előtt gazdasági programjáról beszélt. A választást követően azonnali politikai beavatkozást fog igényelni a gazdaság. „Ha minden politikai harc lecsillapodik, a gazdaság érdekében még az év végén kétpárti kompromisszumot kell kötni, hogy minden nagyobb nehézség nélkül levezényelhessük az ország teljes elkülönülését az Államoktól.”

Utalva Mason Warding egy korábbi nyilatkozatára hozzátette: „Ha én leszek az elnök, a beiktatásom után rögtön a Szenátus és a Képviselőház vezetőivel, illetve a többségi és kisebbségi vezetőkkel fogok leülni, hogy megnyugtató kompromisszum szülessék a gazdasági kérdésekben, a fiskális politikában és a megyék közjogi státusában. Addig nem kívánok külpolitikai ügyekkel foglalkozni, amíg az országon belül nem sikerült abszolválni minden akut problémát.”

A rendezvény után válaszolt újságírói kérdésekre is az elnök. Ezek között előkerült a kampányfinanszírozás ügye is, amely a Cironia Hangja Alapítvány és Ernest Holder által került középpontba, ugyanis az Alapítvány nagy elánnal kezdte gyűjteni a kampánypénzt. „Ha azt mondja, túl hamar kezdtük el, erre a válaszom: semmit nem lehet túl hamar elkezdeni. Minél több lápon áll a kampányunk, minél több a donátorunk, annál jobb.” Egy másik kérdésre elismerte azt is, hogy a legtöbb támogatást az üzleti és bankárkörök adják, számarányát tekintve Westvale (amelyet hasonlósága miatt a „ciron Manhattannek” neveznek) környékén kalapolták össze a legtöbb adományt, és főként a fehérgallérosok hajlandóak a zsebükbe nyúlni.

Egy másik kérdésre üdvözölte a versenyben Francis Blankot, aki nem sokkal korábban egy rádióinterjúban jelentette be, hogy ringbe száll a reformpárti elnökjelöltségért. „Francis nagyszerű fickó, igazán kedvelem, viszont azt is remélem, ha látja, hogy a konzervatív tábor túl megosztott, és engem támogatnak többen, kész lesz konstruktívan hozzáállni az előválasztási folyamathoz, én is így fogok tenni.”

,,Éljen a tábornok!" ; ,,Nagy Cironiát!" ; ,,Erős vezetőt!" - hallatszik Burkhill utcáin amint Warding egy katonai terepjárón begördül a kampányrendezvény helyszínére. Fiatalok és öregek, férfiak és nők, feketék és fehérek, zsidók és keresztények örjöngő öröme ez, hogy vezetőjük, az ország leendő elnöke megérkezett!

,,Egy kemény ember, akiben belül érző szív lakozik." - mondja egy járókelő riporterünk kérdésére, hogy mi a véleménye Mason H. Wardingról. 

A tábornok beszédet intézett az egybegyültekhez:

,,Tisztelt Hölgyeim és Uraim, Tisztelt Ciron Nép!

Országunk helyzete megköveteli, hogy ne finomkodjak! Országunk helyzete megköveteli, hogy harcoljak! De én megcselekszem, amit megkövetel a haza! Számíthatnak rám, amit ígérek, azt megtartom, efelől ne legyenek kétségeik!

Olyan hazában szeretnének élni, ami képes megvédeni magát? Olyanban, amelyik képes a szükséges társadalmi és külkapcsolati reformokat végrehajtani, hogy Önöknek és mindenkinek, aki e földre lép jobb legyen? Ha erre igen a válaszuk, akkor nincs más dolguk, mint engem támogatni a választáson és az előválasztáson is. Ha pipogya elnököt akarnak, aki a saját árnyékától is fél, akkor szavazzanak arra, akire akarnak és nyomorogjanak, féljenek! Semmi nem gátolja meg magukat, csak a józan ész!

Én fegyvertartási engedélyt adok, hogy megvédhessék magukat! Én jogot adok, amit már rég meg kellett volna kapniuk! Jogot, lehetőséget a tisztességes élethez! George Taylor lesz az első, aki éppen a saját gyengesége miatt bukik el, majd követik őt a demogóg progresszív jelöltek. Ne támaszkodjanak olyanra, aki maga is alig áll a lábán! Támaszkodjanak rám!

Tegyük naggyá együtt Cironiát!"

Hamarosan sorsdöntő időszak köszönt be hazánkban: a Reform Párt előválasztása. A jelölésüket eddig bejelentők között egy ember van csak, akinek van államigazgatási tapasztalata, aki dolgozott az igazságszolgáltatásban, aki vezetői képességeit nem lehet kétségbe vonni, és aki képes a pártot és a nemzetet egységbe forrasztani: George Taylor!

Ernest Holder: „George Taylor eddig is nagy szolgálatot tett a hazának: a harmincas évek végén segített Dewey ügyésznek felszámolni a new yorki maffiát, a második világháború során pedig a Hírszerzés alosztályán dolgozott, mindig minket szolgált. Itt az ideje, hogy elnökként is megmutassa, mire képes Cironiáért. Támogassa Ön is adományával George Taylort, Cironia Tiszta és Őszinte Hangját!

Juttassa el adományait Alapítványunkhoz a postán vagy személyesen, a kampányirodákban adhatja át, illetve George Taylor kampányrendezvényein. Együtt győzni fogunk!”

George Taylor vagyok, és támogatom ezt az üzenetet.

Mason H. Warding és George P. Taylor korábban közös pontot találtak Izrael kérdésében, de úgy látszik, hogy a tábornok most is próbálja felülmúlni riválisát egy nagy ígérettel. Ha ezt az ígéretét valóban betartja, az hatalmas lökést adhat Izrael létének legitimációjához. Nyilatkozatában az amerikai kapcsolatokról is beszélt.

,,Ha elnökké választanak, a hazai ügyeink elrendezése után Izrael - vagyis jelenleg hivatalosan Palesztina - területére utazok, találkozok a zsidóság politikai-szellemi vezetőségével, azokkal az emberekkel, akik majd a leendő vezetői lehetnek az országnak, a népnek. Meg akarom mutatni a világnak, hogy mi mellettük állunk, hogy soha többé ne történhessen meg az a katasztrófa, amit a gyűlölet okozott Európában!

Emellett a másik utam az Egyesült Államokba fog vezetni, hogy megmondjam az elnöknek, hogy mekkora hülyék vagyunk amiért nem a lehető legszebben váltunk el és hogy jó lenne, ha kölcsönösen segíthetnénk egymásban - lehetőségeinkhez mérten, mert szükségünk van egymásra, de a túlzott gyámkodást kerüljük." 

Joseph C. Wandelson Union megyében kampányolt.

Országunknak egy erős és kitartó személy kell, aki egyesíteni tudja a nemzetet, de önállóságot ad a megyéknek, kiterjesztve ezzel a demokráciát. Katonai múltjának köszönhetően tudja, hogyan kell védekezni a kommunisták ellen, képes felvenni a kesztyűt a fenyegetés ellen. A Progresszív Pártban megjelent a második elnökjelölt, Edward Glover. Programjában központosított államról beszél, ami csupán egy lépésre van a kommunista rémálomtól. Warding Tábornok biztosítaná a fekete és a fehér lakosok között az esélyegyenlőséget, gazdasági és társadalmi fejlődést idézve elő. Államunknak biztos külpolitikát kíván létrehozni, de közben tartaná az ország önállóságát.

George Taylor után Mason H. Warding is nyilatkozik Izrael és a zsidóság kérdéséről. A világháború utáni korszak fontos kérdése, hogy mi lesz a világ zsidóságának sorsa a megpróbáltatások után.

,,Ha a zsidóságról beszélünk, akkor nem csak Izrael kérdése az, aminek fel kell vetődnie. Nem biztos, hogy minden zsidó félelem nélkül lépne egy olyan földre, ahol a palesztin lakosság nem látja őket szívesen. Ez akár a nép újabb tragédiájába is torkollhat, ezért nem szabad, hogy Izrael legyen az egyetlen lehetőség számukra. Az európai zsidóság menekül, nekünk pedig ki kell nyitnunk a kapunkat feléjük. Ha valami felpörgethet egy országot, akkor az az, ha egy ilyen tehetséges nemzet tagjai országunk területére költöznek. Jöjjenek csak, szeretettel várjuk őket!

Izrael megalapítására pedig szükség van, támogatom, de szükség van arra, hogy ne hagyjuk magára ezt a népet a sivatag közepén."

A reformpárti előválasztáson indulni szándékozó politikus a belforti Hillsborough-ban találkozott helyi zsidó alapítványok, szervezetek és az egyház képviselőivel, hogy megvitassa velük közel-keleti terveit. Azzal teljes mértékben egyetértett, hogy Cironia ugyan kis ország, de „nem szabad kivonni magunkat az ott történő eseményekkel kapcsolatban, sőt az ENSZ megfelelő csatornáin keresztül bele kell szólnunk az eseményekbe.” Ezek közül a legfontosabbnak nevezte, hogy a térséget átadják a britek a zsidóknak, akik ott államot szervezhetnek. „A zsidó állam létrehozása már nemcsak a cionista elgondolás egyik sarkköve, hanem jogos politikai követelés azok után, hogy a zsidó nemzet milyen sokat szenvedett, és éppen ezért őket most már kárpótolni kell. Ennek a legegyszerűbb módja, ha visszaadjuk nekik az ősi földjeiket.”

A Reform Párt egyik elnökjelölt-aspiránsa elmondta, hogy igen nagy tisztelettel viseltet a ciron zsidó társadalom irányába, akik Cironia alapjainak a lerakásában kivették a részüket. „Úgy gondolom, hogy jó keresztényként csak tisztelhetem Önöket, akiknek az ősei életüket adták az elveikért. Szükségünk van Önökre.”

A külpolitikai kapcsolataink jelenleg nem a legjobbak. Éppen mosolyszünet van Amerika és Cironia között, más külkapcsolati rendszerünk pedig nincs, amíg nem építünk ki magunknak egy megfelelő kapcsolati hálót. Ha kitartásról van szó - mondja Warding - akkor az országot egy hadseregként kell a győzelembe hajszolni. Azonban ha üzletről, gazdasági és társadalmi szövetségről van szó, akkor az országot úgy kell kezelnünk, mint egy hatalmas vállalkozást. 

Warding szerint az lenne a legjobb, ha nyitnánk a nyugati országok felé, de nem köteleznénk el magunkat olyan formában, ami teljesen kiszolgáltatottá tesz minket más országoknak. Amerikával újra kell éleszteni a kapcsolatokat, gazdasági és katonai szövetségre is szükségünk van a világ legerősebb államával. 

Szükség van a fekete lakosságunk felzárkóztatására, a kirekesztés megszüntetésére. A gazdaság fellendítéséhez fel kell számolni az elavult rendszert, amiben a rabszolgáktól csak egy fokkal voltak magasabb szinten ezek a jó képességű emberek. Ezzel példát mutathatunk Amerikának is.

Tegyük naggyá Cironiát! 

Edwarg Glover - Cironia felemelkedésének 6 pontja

1. Független ország, erős demokrácia!Edward Glover kész megvédeni a ciron emberek szabadságát és a polgári demokráciát. Szabadságot, jólétet, progresszivizmust!
    

4. A Kormány legyen az emberekért!A kormányzat legyen erőskezű, stabil, mégse álljon ellen a megyék önállósági törekvéseinek!
    

4. Szigorú büntető törvénykönyvet!Meg kell védeni a tisztességes embereket, a bűnözőket el kell tántorítani a bűntény végrehajtásától!
    

4. Szabad fegyvertartást!Az emberek tudják megvédeni magukat, biztonságot a családoknak!
    

4. Szabad oktatást!Decentralizált, hatékony oktatási rendszert!
    

4. Szabad gazdaságot, kis állami beavatkozással!Hiszünk a szabad gazdaságban, emellett el kell ismerni a New Deal sikerességét is, átfogó gazdasági reformra van szükség!

Tisztelt Green Carter!

Hamarosan itt lesz a választás, ezért a politikusok kezdik a kampányt. Ami az embereknek a legszembe való egy óriás plakát.  Minél nagyobb támogatást kell szerezniük, hogy bejuthassanak a Képviselőházba vagy a Szenátusba. Novemberben meg már itt lesz az elnökválasztás, ami az ország legfontosabb pozícióért meg a politikai harc.

Egyek értek az ételosztással, mert a politikusoknak minél közelebb kell lenniük az emberek életéhez, hogy átélik ők is miben és hogyan élnek ők.  De a zöldenergiával nem értek egyek. Megértem, hogy jobb életek biztosít, és nem szorul majd az ország más országra, de még túl korai az országnak, még nincs akkora technikai fejlődésben, ami elegek tenne ahhoz, hogy kielégítse ezzel az ország népék.

Megkerestük Green Cartelt az utóbbi napok eseményei kapcsán. Mondja el gondolatait, hisz már amúgyis felkavarta politikai ellenfei kedélyeit a környezetkímélő ötleteivel, illetve az FNA-val.

Cartel:

Szerintem nem óriásplakátokra kellene költeni, inkább ételt kelle osztani Cironia szegényeinek. Szomorú, miközben én alapítványokat hozoklétre és igyekszem felvenni a kapcsolatot a mélyszegénységben élő családokkal, gyerekekkel, továbbtanulni vágyókkal, addig politikus társaim vagyonokat költenek óriásplakátokra, civil aktivistákra, lásd Mr. Taylor és Mr. Mason. Ez számomra felháborító! A Feltétel Nélküli Alapjövedelem (FNA) mellett a véksőkig kitartok, márcsak azért is, mert egy felmérés szerint a cironiai lakosok 75%-a helyesli és egyetért vele. A kormányok a világban úgy tekintenek egy országra mint egy nagy gazdasági pénztermelő gépezetre. Viszont a kormányok elfelejtik, hogy miért robbannak ki polgárháborúk.

Cane:

Mr. Cartel, Ön mindenképp megakarja nyerni a választásokat?

Cartel:

Nem! Nekem Cironia a legfontosabb nem az, hogy elnök legyek. Mindenesetre remélem lesz beleszólásom a történésekbe, a gazdaság alakulásába. Elsősorban Belfort kormányzója szeretnék lenni. Még nagyon fiatal vagyok, kell a tapasztalat. De ha úgy alakul természetesen örömmel vállalom, a választók nem fognak csalódni bennem.

Cane:

Köszönöm Mr. Cartel, további sok sikert kívánok.

Szép estét! Önök a STINS ´31 adását hallgatják. Ma este Francis Blank, a híres ciron diplomata, a Reform Párt egyik alapító személyisége a vendégünk. A kérdéseket felteszi: Peter Smith.

PS: Köszöntöm a stúdiónkban, Mr. Blank! 

FB: Üdvözlöm Mr. Smith, és Üdvözlöm a kedves hallgatókat is!

PS: Az elmúlt napokban megindult a híráradat a két politikai tömörülés, a Reform Párt és a Progresszív Párt háza tájáról. Sok szereplő bemutatkozott már, de Ön eddig még a háttérben volt, és hallgatott. Magától értetődő tehát az első kérdésem: Miért most? 

FB: Attól, hogy valaki korán bejelentkezik, még nem válik jobb vagy megbízhatóbb jelöltté. Úgy véltem, felesleges elsietni, a pártok még éppen, hogy csak szerveződnek, korai még túlzásokba esni, mint ahogy azt páran tették a médiában. 

PS: Mely túlzásokra gondol ez alatt?

FB: Egyesek már egyből programtervezeteket nyilatkoztak ki a nagyérdemű felé, miközben azok láthatóan átgondolatlanok és még nagyon sok átbeszélést igényelnek. Vegyük például a Feltétel Nélküli Alapjövedelmet. Nemes és szép gondolat, hogy mindenkinek meg legyen az alapbetevője, de gazdasági szempontból nevetséges, főleg az országunk jelenlegi könnyen sebezhető helyzetében. Egyszerűen nem engedhetjük meg magunknak ilyen korán, az ilyen bátor lépéseket. Lassan, megfontoltan kell haladni, és így felépíteni egy jól működő, mindenki számára előnyös bérrendszert.

PS: Tehát nem a javaslat alapelveivel van a problémája, hanem annak megvalósítását tartja kockázatosnak?

FB: Azért ezt nem állítanám. A javaslaton látni, hogy jószándékú akar lenni, de saját véleményem azt diktálja, hogy amellett, hogy nehéz lenne kivitelezni, igazságtalan is lenne. Elveszi a motivációt, ha alapból megkapja mindenki a megélhetéshez szükséges alapösszeget. Ha nincs motiváció, a munkások teljesítménye is rosszabb lesz. A versenyt, ami gazdaságunk alapját jelenti, pedig a szegényebb rétegek esetében teljesen érdektelenné teszi. Miért akarna kitörni egy parasztfiú a tehetsége által, ha a szükséges betevőt anélkül is megkapja? 

PS: Talán egy kicsit előre szaladtunk, már elvekről és tervekről beszélünk, miközben Önről alig hallottunk valamit. A Blank nevet sokan ismerik Cironia szerte, hiszen a rokonságában elég nagy alakok szerepelnek, de mit lehet Önről, Francis Blankről, a diplomatáról tudni?

FB: 1905-ben születtem, Oaklandben. Az életem nagy részét konferenciatermekben és konzulátusokon töltöttem, ahol sokféle felfogást, érvelést, és politikát ismertem meg. Úgy gondolom, hogy elég tapasztalattal rendelkezem ahhoz, hogy ezeket az ellesett trükköket, megismert elveket Cironia hasznára tudjam fordítani. A Reform Párt alapító tagjai közé tartozom, mert régóta a tömörülés elveinek alapjául szolgáló republikánus ideológia híve vagyok, és amikor hazánkban szükségessé vált egy különálló, de a régi, amerikai múltat meg nem tagadó, új szervezet, csatlakoztam a nézeteimet legjobban tükröző mozgalomhoz, a reformistákhoz. Azóta kicsit háttérbe szorultam, mert nem a nagy, túlzó, és olykor nevetséges szavak embere vagyok, mint egyes párttársaim, de azt hiszem, eljött az ideje annak, hogy végre többségében megmutatkozzon a pártunk azon fele is, amelyik reális jövőképet képes az ország elé helyezni.

PS: Ez úgy hangzott, mintha nem értene egyet egyes párttársainak véleményével. 

FB: Valóban erről van szó. Bár tisztelem és elismerem Warding tábornok munkásságát, de az irányelveket, amiket képvisel, nem tudom elfogadni. Ha valamit megtanított nekünk az elmúlt pár évtized, az az, hogy az ilyen eltúlzott gondolatoknak nincs jövője. Nem szeretném, ha a Reform Pártot a Warding-féle nonszensz világképpel kötnék össze a szavazók, mert az nem fedné le a párt többségének az elveit. Üres viták, agresszív politika, ez jól mutat az újságok lapjain, de attól tartok, hogyha tényleges vezetésre kerülne a sor, már nem lenne ekkora ereje a tábornok szavának. Az ország nem egy hadsereg, itt nem működik az, hogy Warding azt mondja előre, és akkor már mindenki vakon bízhat a szavában, és biztosan nem lesz gond. 

PS: Rendben, de talán a polgárok jobban bíznak egy erős, karizmatikus vezetőben, nem gondolja?

FB: Attól, hogy valaki képes órákat hadoválni a saját, sokszor meggondolatlan véleményéről, még nem válik erős vezetővé. Nem árt, ha egy vezető határozott, de a karizma mellé valami tartalom is kell, hogy társuljon, különben csak nevetségessé válik az egész. Márpedig eddig csupán mások kiszorításáról volt szó a média lapjain.

PS: George P. Taylor bejelentette, hogy szintén indul az előválasztásokon. Róla is ilyen kemény véleménnyel rendelkezik?

FB: George jó barátom, tehetséges politikusnak tartom, és nagyon sok kérdésben egy véleményen állok vele. Értelmetlen vitákba vele nem is látom értelmét belebonyolódni, hiszen őt ismerve, a végén úgyis csak egy jót nevetnénk az egészen. Persze ez nem azt jelenteni, hogy teljesen az Ő oldalán állok. Vannak különbségek azért köztünk, és ez a kampány alatt lehet egyre élesebben meg fog mutatkozni. Az establishmenten belül nem mindenki ért egyet azzal, hogy egyértelműen Ő mögé kellene csoportosulni. A lehető legjobb jelöltet kell megtalálni, és erre csak akkor van mód, ha van igazi, fő irányzati ellenfele. Wardingot le lehet győzni, de az még nem elég. Nekünk olyan elnökjelölt kell, aki a Progresszívokat is képes maga mögé szorítani.

PS: És úgy gondolja, hogyha Warding vagy Taylor nem, Ön képes lenne erre? Látja a jövőjében annak a lehetőségét, hogy Ön legyen az elnökjelölt?

FB: Igen, látom. Sokat látott személy vagyok. Megismertem már mi működik jól, és mi működik rosszul. Szerintem képes lennék egyesíteni a reformisták táborát, és erős, egységes támogatottsággal megmérkőzni a progresszív alternatívával. Persze nem bújok el az előválasztás megmérettetése elől, sőt örülök neki. Amit Taylorról mondtam, az rám is igaz. A legjobb jelölt kell, és ez csak a viták, a kampány során mutatkozhat meg, hogy kicsoda. Készen állok ringbe szállni. 

PS: Arról beszélt, hogy a nagy szavak nem elegek, tehát ezt értsük úgy, hogy konkrét javaslatai is lesznek a közeljövőben?

FB: Igen, de ahogy szintén megjegyeztem, nem szabad elsietni, és főképp nem eltúlozni. Nem lesznek irreális nagy tervek, amelyek életképtelenek a mi rendszerünkben. Megfontolt programra van szükség, ami figyelembe veszi az eddig lefektetett alapokat, és nem megy el túlzottan radikális irányba. Az alapelveimet szerintem a szlogenem nagyon jól tükrözi: Szabadság és összefogás!

PS: Ennél jobb gondolattal szerintem nem is lehetne lezárni a beszélgetést. Köszönjük, hogy eljött hozzánk! Sok sikert kívánunk a közelgő előválasztásokon, és reméljük, még hallhatjuk Önt itt a STINS ´31-en!

FB: Én köszönöm a lehetőséget.

Henry Wilson (továbbiakban HW): - Üdvözlöm Mr. Brown. Ön mint kezdő politikus, milyennek látja a jelenlegi Cirón helyzetet?

Douglas Brown (továbbiakban DB): - Üdvözlök minden kedves rádió hallgatót. Mivel nemrég lettünk független ország, ezért nagyon fontos, hogy mindent gondosan felépítsünk. Egy erős várat kell összehoznunk, amelyből egy kő téglát sem szabad kihagyni. Ezt a politikusoknak együtt kell véghez vinni. A jelenlegi felállás nem feltétlenül fog várt eredményeket hozni, de koránt sem rossz. Az elején senki nem fog csodát teremteni, nem fog azonnal mindent a csúcsra vinni, és ez nem is várható el. Viszont vannak célok amelyek megvalósítására mindenképp törekedni kell. Persze mindenkinek más a célja, valaki túlzott liberális szemmel gondolkodik, valaki pedig náci szemmel. Persze ez utóbbi irányzatnak szerencsére még senki sem adott még visszhangot.

HW: - És önnek milyen céljai vannak, amelyeket a közeljövőben próbál megvalósítani?

DB: - Nos, én nagyon fontosnak találom első sorban az alsó réteg támogatását, illetve a szak munkák (asztalos, kőműves, villany szerelő stb.)  jelentős fejlesztését. Fontos lenne az is, hogy az országban minden ember dolgozzon,  megoldva a munka nélküliség kérdését.

Fontosnak tartom még a szabad vallás gyakorlást is, olyan szinten, hogy mindenki megépíthesse a maga templomát, és járhasson oda.

Az ingyenes oktatás szintén fontos, hiszen tudjuk, hogy mekkora a jelentősége a jövő generációjának. A szakmai képzéseket fejleszteni kell, a gimnáziumi színvonalon pedig emelés szükséges. A friss érettségivel rendelkezőknek pedig feltétlenül fontos a tovább tanulás főiskolákra, és egyetemekre, így fontos ennek elősegítése anyagilag.

Az ingyenes kórházi ellátás is egy olyan tényező, amely mindenki számára fontos, vagy azzá válhat. Ezzel párhuzamban az orvosi kutatásokra is elegendő összeget kell fordítani.

Legvégül, de nem utolsó sorban az etnikai kisebbségek elítélésének megszüntetése. Nincs első rangú faj, csak az ember. És elég egyszerű megkülönböztetni egy embert az állattól.

Viszont az is fontos, hogy feleslegesen ne engedjünk be idegeneket a hazánkba, vagy ha valakinek feltett vágya, hogy itt telepedjen le, akkor fizessen adót.

Amilyen célokat most felsoroltam, ezek elég szép célok, ingyen oktatás, kórház, szabad vallás stb. ; csak a kérdés az, hogy milyen módon próbáljuk ezeket elérni. Mert bizony szép, és nemes célokat mindenki meg tud fogalmazni, de végrehajtani már egyik sem.

HW: - És ön hogyan tervezi végrehajtani ezeket a célokat?

DB: - Kezdetlegesen épp jelenleg is egy szervezetet készítünk épp, amelynek célja elsőként a fiatalokra terjed. Próbáljuk majd őket ösztönözni a tanulásra, illetve támogatni őket a tovább tanulásban, akár szakma, vagy érettségi, netán diploma a cél.

HW: - Hmmm. Ez érdekes. El árul több dolgot a szervezetről?

DB: - Idővel minden kiderül. A “poénokat” nem akarom lelőni.

HW: - Rendben van. Már csak egy kérdésem van: Mennyire fogják maga szerint betámadni önt a többi politikus?

DB: - Hát ahogy elnézem, hogy mi megy itt, valószínűleg már most jegyzetelnek, hogy mibe köthetnek bele. Azon se lepődnék meg, ha holnap a címlapokon az állna, Hogy Douglas Brown egy idióta, és nyilatkozata ezer sebből vérzik.

HW: - Ezzel azt akarja sugallni, hogy nem fogja érdekelni a negatív kritika?

DB: - Természetesen érdekelni fog, hisz mindenkit érdekel ha a becsületét próbálják lerombolni. Már csak azért is fogom nézni a kritikákat, hátha kapok egy értelmeset, és akkor kiküszöbölhetem a hibákat.

HW: - Értem. Köszönöm szépen az interjút!