Média cikkek

Valamelyest jobb ma a megítélése George Taylornak, mint egy évvel ezelőtt volt: akkor a válaszadók 50 százaléka értékelte pozitívan a munkáját, most 55 százalék, habár nőtt az ellentábor aránya. Egy évvel ezelőtt 42 százalék szerint végzett rossz munkát, most 45 százalék mondta ugyanezt. Az eredmény igen jó lehet az újrázni akaró elnöknek, aki az elmúlt három évben ugyan nem tudott magas gazdasági növekedést produkálni, de a munkanélküliség több mint 50 százalékkal esett, ami mindenképp pozitív mérleg.

Amíg minden öt reformpárti szavazóból négy nagyon elégedett az elnök munkájával, egy csak részben, addig a progresszívaknak csak az 57 százaléka nagyon kritikus az elnök munkájával, 14 százalékuk részben elégedetlen csak, míg 28 százalékuknak nincs véleménye. A függetlenek döntő többsége elégedett az elnökkel, de csak részben.  

John Stetton: 18 perccel ezelőtt Monroe minden településén bezárták a kaukuszhelységeket, hogy kezdődjön el a hazai elnökválasztási szezon első megmérettetése. Én John Stetton vagyok, Jó estét kívánok! Az indianolai studióban itt van velem Adam Hutchinson, a Cironia News főszerkesztője, és James Smith a Columbia Post politikai rovatvezetője. Régi ismeretségünk miatt mi tegeződünk fogunk. Szervusztok!

Adam Hutchinson: Sziasztok, üdvözlöm a kedves nézőket!

James Smith: Üdvözlöm a kedves nézőket valamint kedves kollégáimat. Szervusztok!

John Stetton: A kaukuszból következik, hogy hozzávetőleg kilenc óra után kapjuk az első eredményeket, addig arra kérnélek, tippeljétek meg a progresszív kaukusz eredményét. Az eddigi gyorsjelentések alapján nagyjából pár ezerrel többen fognak most voksolni, mint eddig. Na, de ki hogy fog szerepelni? James?

James Smith: Szerintem Edward Glover fogja megnyerni a kaukuszt, de a magasabb részvételi adatok engem arra engednek következtetni, hogy Underwood képes volt a mozgósítani a szavazóit. Részben ez talán annak is köszönhető, hogy a walkeri gazdasági adatok igen rosszak.

John Stetton: Milyen arányszámokat, százalékokat vársz? Hozzávetőleg.

James Smith: Ugyan eleinte ez nem nyomott nagyot a választáson, úgy vélem egyre több ember kezd el gondolkozni azon, hogy ez az ügy akár ki is terjedhet. Ezt meglovagolva Underwood szerintem ugyancsak 2. lesz, de megszorongathatja Glovert. Hát. Nem szeretek tippelni. Erről inkább még nem nyilatkoznék, de szerintem Glover nem fogja meghaladni a 30%-ot.

John Stetton: Akkor te egy szoros eredményre számítasz. Adam, szerinted is félremértek a kutatók, hiszen James szerint Glover kormányzó nem haladja meg a 30 százalékot, míg a mérések tetemes előnyt jósolnak Ed Glovernek?

Adam Hutchinson: Én azt hiszem, hogy a felmérések ezen tekintetben jók voltak. Én arra számítok, hogy Glover meghaladja majd a 30%-ot. Ez a Monroe Now támogatásából is fakadhat, szerintem ő kapja azt a plusz néhány ezer szavazatot.

John Stetton: Szerinted is sikerült az utolsó napokban az Underwood-hajrá, és befut biztos másodiknak? Mert ne feledjük, ilyet láttunk tőle négy éve, amikor az elnökválasztás előtt sikerült megfordítania Clarkot és Perryt.

Adam Hutchinson: Nagyon szoros csatára számítok ezen a téren. Szerintem Bedroom támogatottságát növelte a kormánnyal való konfliktusa, őt jósolom másodiknak, de Underwood nagyon felzárkózhatott.

James Smith: Elnézést, hogy beleszólok, de Bedroom elég másod hegedűs szerepben volt végig. Én őt tenném az utolsó helyre.

Adam Hutchinson: Kizártnak tartom, hogy Rafter is megelőzze Bedroomot. Underwood kicsivel akár meg is verheti, de az általad elmondottakat kizártnak tartom, James.

John Stetton: Tehát abban egyetértetek, hogy Glover nyer, de nem akkora előnnyel, amit jósoltak neki. A vita után, amin Glover fölényesen győzedelmeskedett, mi volt az Underwood-stratégia. Én úgy látom, hogy most a vidéki városiakat próbálta megnyerni, és egy sokkal harcosabb arcát mutatja. Sokkal keményebben kritizálja ellenfeleit, mint négy éve.

Adam Hutchinson: Underwood egészen radikális arcát vette elő, már-már maga volt a progresszív oldal Mason Wardingja. Szerintem belátta, hogy Glover estabilishment-politikáját csak egy radikálisabb, vidéki mozgósítással lehet lenyomni.

John Stetton: De ez kifizetődő lehet, úgy értem, hogy nem láttam tőle erős terepmunkát, viszont keményen támadt, és valószínűleg néhány helyen sikerrel a Minegate-tel.

Adam Hutchinson: Ezzel egyetértek, ugyanakkor magár haragíthatja a mérsékeltebb hangot kedvelő szavazóit. Ha balról előzi Bedroomot, akkor akár még ő is vehet el tőle szavazatokat. Itt elsősorban a hangnemre gondolok. Sokszor fontosabb, mint maga a tartalom.

John Stetton: James, szerinted mi volt az Underwood-kampány stratégiája Monroe-ban?

Adam Hutchinson: Közben egy helyszíni hallgatónk zavarja az adást, kezdjenek már vele valamit, mert rendkívül bosszantó! Köszönöm! Bocsáss meg James, de már fáj tőle a fejem.

John Stetton: A technika ördöge. (nevet)

Adam Hutchinson: (nevet)

James Smith: Egyértelműen nyitott a baloldal felé. Legalábbis retorikájában mindenképp. Amint látom épít arra is, hogy hátha a 4 évvel ezelőtt rá voksoló szavazók majd most is ráfognak. Eléggé hangsúlyozza a Cironia Works programot és számos elemet 4 évvel ezelőttiről. Ugyanakkor tényleg nagyon más, Underwood 4 éve visszafogott mérsékelt kampányt folytatott, ritka volt tőle a negatív kampány, most ilyenekkel is él. Lehet, hogy most egyszerűbb és hangzatos jelszavakkal akarja meghódítani magának a kevésbé iskolázott rétegeket.

John Stetton: És úgy gondolod, hogy megtarthatja a városi, mérsékelt liberálisokat is?

James Smith: Egy részét, akik szimpatizálnak az ő régebbi programjával, ám kétségtelen hogy veszíthet ezen szavazatok közül ha túlságosan is balra sodródik.

John Stetton: Információim szerint megvannak az első, igen részleges eredmények, lássuk: Monroe Választ - 11%

James Smith: Nagyon az elején járunk még, szerintem fog ez még változni.

John Stetton: A feldolgozottság szintje senkit ne zavarjon meg, a két legkisebb település kaukuszai értek még csak véget. Ez alapján Ed Glover vezet 41 százalékkal, és a három másik jelölt élet-halál harcot vív a második helyért. Van valami véleményetek? Szóval te, James, szerinted ez csak a vidéki voksok.

James Smith: Igen, szerintem fog itt még változni az eredmény, ebben szinte biztos vagyok. Az kétségtelen viszont, hogy Edward Glover az egyértelmű nyertes.

John Stetton: Tehát szerinted még mindig alulról súrolja majd a 30 százalékot. Adam?

Adam Hutchinson: Szerintem is csökkenni fog Mr. Glover előnye, de nem olyan számottevően, hogy azt a sokat emlegetett 30%-ot alulmúlja. A sorrend egyelőre engem igazol.  (mosolyog)

John Stetton: A kaukuszon az is fontos, hogy ki tud leginkább mozgósítani, véleményetek szerint, ebben ki volt ma este a jobb?

James Smith: Underwood a végén belehúzott, de Glover végig uralta a kampányt. Talán egy kicsit az is közrejátszik ebben, hogy Underwood hozzászokott a 4 évvel ezelőtti helyzethez. Nem alkalmazkodott még eléggé. Nem pezsdítette fel úgy kampányát. 4 éve nem igazán volt ellenfél neki Glover, főleg a terepmunkában. Most Glover teljes erejével küzd, hogy lehengerelje Underwoodot is.

Adam Hutchinson: Glover nagyon higgadtan kampányolt, szinte egyáltalán nem követett el hibákat és nagyon aktív volt. Ezt az aktivitást kiegyensúlyozottan tartotta. Az billentheti az ő oldalára a mérleg nyelvét, hogy ő végig szilárd talapzaton mozgott, szépen körülhatárolhatóak a különböző témákban az álláspontjai, nem keszekusza, akárcsak az a aktivitási kérdésnél. Nagyon jól kamatoztatta politikai érzékét ezidáig.

John Stetton: Azt se feledjük, hogy a monroe-i szenátorok és képviselők őt támogatták. Tényleg, szerintetek az establishment kit támogat: Underwood szenátort vagy Rafter képviselőt? Vagy "ejtik" őket Gloverért végső esetben? Adam, mit gondolsz?

Adam Hutchinson: Elképzelhető, hogyha Glover nagyon nyerésre áll már az előválasztáson, akkor ez az "ejtés" megtörténik. Ők a győztessel akarnak lenni a végén.

James Smith: Underwood prominens személyiség az establishment-nél. Ugyan képzelhető, hogy a végén amennyiben Glover fog nyerni nagy számban fognak mögé állni, de nem az egész Mindjárt felteszek egy érdekes kérdést, de újabb adatközlés van, nézzük meg.

John Stetton: Monroe Választ - 16%

Habár még mindig nagyon korai győztest hirdetni, de 16 százalék mellett is tartja előnyét Glover kormányzó, igaz ebben még nincsenek urbánus szavazatok. Hozzáfűznétek valamit?

James Smith: A városi szavazatok szerintem fognak ezen alakítani.

Adam Hutchinson: A városi szavazatok csökkenteni fogják Glover előnyét. Sok újat nem lehet elmondani, kicsit deja vum van... mintha az előbb hasonlót láttam volna. (nevet)

John Stetton: Visszatérünk az elemzéshez: ha veszít Glover, elindul-e független jelöltként, vagy ha Glover lesz végül a párt elnökjelöltje, elindul-e ellene Underwood?

Adam Hutchinson: Nem hiszem, hogy elindulnak függetlenként. Úgy nem lesz esélyük.

John Stetton: Persze az biztos, ha valaki elindul, akkor Taylor elnök nagy lökést kap az újraválasztási kampányához. Szerinted, James? Vagy lesz egy csere és Glover-Underwood '50 név alatt kampányolnak majd?

James Smith: Nem biztos, de semmi sem kizárható. Az viszont szerintem 100% hogy Underwood nem fogja újra al-elnökének felkérni Glovert. Fordítva nem kizárható, de lehet inkább egy teljesen lojális déli politikust fog választani.

John Stetton: Persze erről nagyon messze vagyunk még, viszont mit gondoltok Patrick Rafterről és a kampányáról? Ő az új arc, úgy gondolom. Adam, a News-t sok független olvassa, mi a lecsapódás, a nyitott előválasztás neki jobb lesz? Mondjuk Denfield?

James Smith: Friss és viszonylag lendületes kampányt indított, de hogy ennyire beállt a walkeri események során Nick Lawrence mellé... Ez nem tesz neki jót, igencsak csökkentette nyerési esélyeit.

Adam Hutchinson: Rafter kampánya kicsit esetlennek tűnt, a profizmus hiányzott belőle. Érezhetően nincs egy igazán profi kampánycsapata. Ezen Denfield sem változtat.

John Stetton: Tehetett mást walkeriként? Ennek ellenére a párt népszerűsége nem igazán erodálódik a megyében. Egészen friss felmérés szerint 59 százalékponton áll a Progresszív Párt. Szerintetek a Minegate-nek mekkora lesz a lecsapódása?

Adam Hutchinson: Egyelőre az elnök nem igazán izzította be a rakétákat, a leendő Aalelnök sem erőltette meg magát. Talán nekik jobban sikerül hasznot húzni az ellenfelek hibáiból. Glover ezelbe kevésbé megy bele. Amikor a két elnökjelölt összecsap, akkor derülhet ki a lecsapódás mértéke.

James Smith: Szerintem tehetett volna. Nem kell feltétlen beállnia mindenféle kezdeményezés közé, főleg szerintem hogy a kormányzó úr nem igazán egyeztetett akár a képviselőkkel. Mindesetre ezzel csak a délieket tudná igazán megszólítani, de ők Glovert választják. Látszik, hogy nem bír kitörni a 4. helyről, nem hinném, hogy ez a ma esti kaukusz során sikerülni fog neki.

John Stetton: Szerintem az elnök üzenete azért elég erélyes volt, amikor személyesen ment a tüntetők közé. A téma pedig nem fog kihidegedni, hiszen ha az ellenzők a Legfelsőbb Bíróság elé citálják az ügyet, akkor még évekig téma lesz. Ugyanakkor Ed Glover félig-meddig megtörtént beállása után képes lesz újra maga köré gyűjtenie a szakszervezeteket?

Adam Hutchinson: Glover ügyesen látta meg, hogy muszáj reagálnia, de nem adott egyértelmű reakciót. Fenntartotta a homályt, ez pedig egyik irányba sem kötelezte őt el túlságosan.

James Smith: Nem hiszem, pint ezért is ilyen agresszív ebben a kérdésben Underwood. A kékgallérosoknál akar beerősíteni és megszerezni a szakszervezetek egyértelmű támogatását.

John Stetton: Újabb adatok következnek, a feldolgozottság 21%: Monroe Választ - 21%

Az adatok alapján Ed Glover támogatottsága folyamatosan növekszik, folyamatosan közelít az 50 százalékhoz. Tartod magad a 30 százalékhoz, James? (nevet) Igaz, ezek még vidéki települések még mindig.

James Smith: Hát, lehet át kell értékelnem pár dolgot, főleg azt, hogy Underwoodot szinte beérte Rafter.

Adam Hutchinson: Én mondtam. (nevet)

James Smith:  -James Smith zavartan felnéz a papírjai közül a nevetésre, majd visszasüllyeszti tekintetét-

John Stetton: Ami pedig még érdekesebb, hogy vidéken tartja Elliot Weser eredményét Bedroom szenátor, hiszen négy éve Weser 25 százalékot szerzett a megyében.

Adam Hutchinson: Bedroom az elmúlt 4 évet tevékenyen vitte végig. Underwoodról 4 évente hallunk, mert elnök akar lenni. Ez sokaknak nem szimpatikus.

John Stetton: Azt azért ne mondd, hogy Bedroom szenátor nagyon aktívan kampányolt volna a megyében. Alig hallottunk róla.

Adam Hutchinson: Nem a kampányról beszéltem, hanem a pozíciójukból következő tevékenységükről. Bedroom aktív része volt a politikai életnek, Underwood pedig akkor jön elő, ha van lehetősége elnökké válni.

James Smith: Underwood pont, hogy visszavonultan töltötte első két évét, nem igazán politizált. Ez nem igaz, hogy állandóan propagláva lett volna. Ellene egyszerűen az szól, hogy egyszer vesztett. Ezt kell palástolnia. (vége)

John Stetton: Követett-e el a csapata stratégiai hibát? Mert ha negyedik lesz, amire most van lehetőség, az elég reménytelen helyzetet teremthet Denfieldre.

Adam Hutchinson: A gyárbezárás melletti kiállás egyértelműen negatív hatással volt Rafterre, ezt fel lehet róni stratégiai hibának. Talán arra számított, hogy Gloverrel együtt küzdve könnyebb lesz. Tévedett.

John Stetton: Mielőtt válaszolnál, James, újabb adatok következnek, most már városi adatok is jönnek:

Monroe Választ - 21% (újabb adatok)

A feldolgozottság változatlan, Glover előnye is, viszont Frank Underwood kezd egyre inkább visszaesni.

Adam Hutchinson: Pillanatnyi visszaesésnek tartom, a végső sorrendről változatlan a véleményem.

James Smith: Én eléggé megvagyok lepődve az biztos. De avárosi adatok visszahozzák Underwoodot.

John Stetton: Indianolából még nincs eredmény, ott minden bizonnyal jobban szerepelt. Ami nagyon érdekes, hogy alacsony feldolgozottság mellett a kisvárosokban Rafter is jól áll. Hol siklott ki az Underwood-kampány szerintetek? Miért nem tudja hozni a négy évvel korábbi sikerét?

Adam Hutchinson: Továbbra is a visszavonultságot, valamint a kései kapcsolást, hogy baj van vádolom a kisiklásért.

John Stetton: James, te hogy látod? Négy éve ezekben a térségekben is nagyon jó volt Underwood, mi történt?

James Smith: Szerintem sokkal aktívabbnak látták a választók Glovert, és lehet egyes választókban az a kép is él, hogy Underwoodnak nem sikerült, a háttérbe szorult Glover viszont hasonló elveket képvisel, ezáltal miért ne sikerülhetne neki. 4 évvel ezelőtt is karizmatikusabbnak tartották, lehet ezt most kijön.

John Stetton: Megindultak az adatok, de mielőtt ismertetném veletek, egy bejelentést kell tennem:

Az eddig feldolgozott adatokból, a korábbi felmérésekből az MSC azt jelzi előre, hogy Ed Glover oaklandi kormányzó nagy fölénnyel nyerte meg a progresszív elnökjelölő kaukuszt Monroe-ban.

Monroe Választ - Ed Glover győzött

Adam Hutchinson: Nem hiszem, hogy ehhez valami jós tanfolyamot kellett végezni. Mi is ezt mondtuk.

John Stetton: Az eddigi adatok szerint 26 százalékos feldolgozottság mellett is vezet Ed Glover, jelen pillanatban minden településen úthosszal vezet.

Monroe Választ - 26%

James, kommentálod a bejelentést és az adatokat?

James Smith: Amennyiben a jelenlegi helyzet marad, én megfogom enni ezt az oldalt, amit teleírtam az előrejelzések alapján. Underwood utolsó helye komoly meglepetés, nem beszélve arról, hogy Rafter feljött másodiknak.

Adam Hutchinson: Ezt az ugrálást... Még a végén James-nek lesz igaza. Akkor meghívlak egy italra, James! (nevet)

John Stetton: Megszerzi Glover a voksok több mint feléd? Azt hiszem, így is bosszút állt a négy évvel ezelőtti komoly veresége miatt (mosolyog). Helyszíni beszámolók szerint a Glover-központ ünnepel, az Underwood-irodában még nagy a csend.

Adam Hutchinson: Ezzel az eredménnyel egyelőre én sem hangoskodnék.

John Stetton: Engem is meglepett, mert a felmérések is már elég régen második helyre hozták ki a burkhilli szenátort. Glover most biztos nagy lendületet kap, viszont ez elég lesz Denfieldben?

James Smith: Szerintem igen, sőt, ha Underwood nem kampányol Burkhillben még lehet ott is megszorongatja. Tudom erős szavak, de ez a sikere nagy lendületet adhat neki.

Adam Hutchinson: Egyetértek. A sikerek egyre magabiztosabbá tehetik őt.

John Stetton: Ha pedig Burkhillben veszít, a szuperszombati esélyei is vészesen csökkennek, nem is beszélve a támogatókról. Most azt nézzük meg, hogy kinek van esélye a második helyet megszerezni.

Monroe Választ - 37%

Látjuk, 37 százalékos feldolgozottság mellett semmi változás. Viszont nézzétek a településeket.

Adam Hutchinson: Lassan meg sem merek szólalni. Várjuk ki a végét. Glovert talán még én is alábecsültem.

James Smith: Amint bejönnek az Indianola-i adatok Underwood meg fog érkezni a 2. helyre szerintem. Nagyon remélem legalábbis mert nem akarok papírt enni. (nevet)

John Stetton: Ezek a megye legnagyobb települései. Danforthban 30 százalékos feldolgozottság mellett Underwood csak a harmadik helyen áll, ez még így is jobb, mint a megyei átlaga. De következik Auburn. Csak 9 százalék! Csak 9! A feldolgozottság már 23 százalék. Bellevue eddig Glover legjobb települése, 57 százalékát bírja eddig a szavazatoknak.

Itt is csak 10 százalékkal az utolsó helyen áll. Na, és ott van Indianola, igaz, csak 3 százalékkal, de Underwood 25 százalékon áll. Renton pedig, ami Rafter központi települése volt, szintén reménytelennek tűnik most, ott Rafter nagyon jó. Véleményem szerint pedig ezekben a településeken jól kell szerepelni.

Ha visszaemlékeztek a négy évvel korábbi reformpárti kaukuszra, Taylor elnök 29-25 százalékra verte meg Blanket, de csak azért, mert Indianolában 9 ponttal, 33-24-re győzte le Blankot. Most mit gondolsz, James? Elég erős lesz az indianolai szereplés?

James Smith: Szerintem igen, mivel Underwood elég erősen kampányolt Indianolában. Amennyiben ott sem sikerül feljönnie a 2. helyre, akkor ő a kaukusz egyértelmű vesztese, de talán az egész előválasztsé is, hiszen egy ilyen kezdéssel nehéz lesz később mit kezdeni.

Adam Hutchinson: Véleményem szerint ha nem erősödik Underwood, akkor az Inianolában nyújtott teljesítménye sem lesz elég. Azt várom, hogy a továbbiakban feljön kicsit.

John Stetton: Úgy látszik, igaza lehet James-nek: Monroe Választ - 42%

Adam Hutchinson: Még csak a felénél járunk, és késő van, nem akarok italozni James-szel. (nevet)

John Stetton: 42 százalékos feldolgozottság mellett feljött a második helyre. Ez pedig valóban Indianolának köszönhető. Mennyire osztja meg a szavazókat Patrick Rafter? Úgy látom, leginkább tőle vett el voksokat. A kérdés, hogy az arány mekkora, mit gondoltok?

Adam Hutchinson: Nem csak ő, Bedroom is tőle vesz el szavazatokat. Underwood tavalyi bázisa 3 részre tagolódott. Ebbe akár teljesen bele is bukhat.

John Stetton: Mégis, azt gondolom, hogy ha mindkét ellenfele visszalépett volna a javára, ma akkor is Ed Glover lenne az előrejelzett győztes.

Adam Hutchinson: Ezzel senki sem számolt... újra kell gondolnunk néhány dolgot a kollégáimmal. Szerintem sokaknak. Glover lenne, de nem ennyivel. Pontosan annyi lenne a különbség, amennyit a tavalyi választási veresége indokolna.

James Smith: Valóban, Underwood volt szavazói szétosztódtak, a bizonytalanabbak pedig Glover mellé álltak. Underwoodnak át kell gondolnia kampánystratégiáját, ha nyerni akar. A többieknek is, ám ,ha ez a 3. jelölt Underwood-Bedroom illetve Rafter minél tovább versenyben marad és nem lesz egyedüli kihívója Glovernak, akkor 1950-ben Edward Glover lesz az elnökjelöltje a pártnak, ez nagyon komoly mértékben borítékolható.

John Stetton: Monroe Választ - 58%

58 százalékos részvétel mellett, köszönhetően az indianolai voksoknak, még Underwood szenátor a második, igaz a helyezése még bizonytalan a magas feldolgozatlanság miatt. Szerintetek mit kellene máshogy csinálnia? Illetve szerintetek kiáll ma a választók elé?

Adam Hutchinson: Visszamennie az időben és 4 éven át politizálnia, mint bármelyik másik politikusnak.

John Stetton: Azért ennyire drámaian nem kell leírni őt. (nevet)

Adam Hutchinson: Elnézést, nem vettem be a dráma elleni pirulákat indulás előtt. (nevet) James, nagyon gyors vagy ma. Nem bírunk követni. (nevet)

James Smith: Ugyan kérlek, ilyen későn is frissnek kell lenni. Szerintem aktívabb terepmunka kell. Valamilyen szinten a 4 évvel ezelőtti választást is itt bukhatta el.

John Stetton: Én pedig mutatok valamit, hogy miért lesz nehéz a következőkben bebiztosítania a második helyét. 

Monroe Választ 74%

Megyei szinten már 74 százalékos a feldolgozottság, Glover átlépte a tízezres küszöböt, ahogy négy éve Frank Underwood. Viszont nézzétek a városi eredményeket. Megyei szinten Indianolában áll legjobban Underwood, viszont 94 százalékos, majdnem végeredmény mellett csak 20 százalékot szerzett. Rentonban pedig, ahol még mindig csak 7 százalék a feldolgozottság, csak 9 százalékon. A különbség pedig annyira kicsi a három jelölt között, hogy bárki befuthat másodiknak még.

Adam Hutchinson: Még a végén nekem lesz igazam. Mondjuk, abban semmi meglepő nem lenne. (nevet)

John Stetton: Bocsánat, az izgalmakban én se látok (kacag)! Rentonban Frank Underwood 15 százalékon áll, de így is utolsó. De van még egy érdekes dolog, ez pedig a write-in jelölte. Indianolában a voksok 4 százaléka write-in jelöltekre esett! Tehát éppen a megyei liberális, urbánus értelmiség volt a legbizonytalanabb, ami miatt elvérzett Underwood a megyében. Komoly változásokra lesz szükség, hogy befogják Ed Glovert. Szerintetek Denfieldben ki lesz előnyben?

James Smith: Glover ez egyértelmű.

Adam Hutchinson: Egyetértek. Maximálisan.

John Stetton: Persze Underwoodnak arra kell törekednie, hogy visszafogja a lendületét, mert Greene hazai terep lesz az oaklandi kormányzónak.

Adam Hutchinson: Nem apellálhat csak Greene megyére. Ha sokat bukik, akkor még a támogatói is el fognak fordulni tőle. A ciron nép a győzelmet kedveli.

John Stetton: Szerintetek kinek lenne a legnagyobb esélye megállítani George Taylort? A jelöltek közül persze.

James Smith: Azért nem a Colosseumban vagyunk a római császárok idején. (nevet) Viszont ha Denfieldben győz is Glover akkor is szoros eredmény kell, hogy szülessen, hogy Underwood versenyben maradjon. Edward Glover támadható véleményem szerint a Walkergate miatt, mindazonáltal elég karizmatikus, de hevessége például vereséget hozott neki az alelnökjelölti vitában. Underwood megszorongatta, de kétségtelen őt már egyszer legyőzte Taylor, az elnökségért való harcban. Rafter túl új még ehhez szerintem. Bedroom talán még az aki a nyugdíj törvényt meglovagolva esélyes kihívója lehetne neki.

Adam Hutchinson: Glover és Taylor nem állnak messze egymástól, de szerintem Glover az egyetlen, akinek esélye lehet. A kampányban Taylor mellett Cougnes is ott lesz, aki nagyon tapasztalt és ravasz politikus, profi stábbal.

John Stetton: Megérkeztek az utolsó kaukuszhelyszínekről is az eredmények, és Frank Underwoodnak nem sikerült, a kisvárosi voksok segítségével Bedroom megelőzte: 160 szavazattal! Te jó ég!

Monroe Választ - 100%

Adam Hutchinson: Jé, egy bölcs ember pont ezt a sorrendet jósolta. Nem tudjátok ki volt az? (nevet)

John Stetton: Patrik Rafter sem sokkal maradt le. A nem hivatalos, MSC-becslés szerint így Ed Glover 20, Bedroom és Underwood 7-7, Patrick Rafter 6 küldöttet szerzett. Azért izgalmas három és fél óra volt, ne tagadd! (nevet)

Adam Hutchinson: Nem tagadom. Még mindig izgulok, hogy mennyi idő alatt válaszol majd James. (nevet) Meg a papírjai miatt is aggódok. Remélem, nem eszi meg. (nevet)

James Smith: Nem nem, Underwood azért nem lett utolsó. -nevet- Le lehet vonni a következtetéseket ebből, legfőképp Underwood számára, akinek csak a már elnézést, leggyengébb jelöltet sikerült megelőznie.

Adam Hutchinson: Nekem pedig nem kell italt fizetnem. Nagyszerű este volt. (nevet)

James Smith: Mindenképpen izgalmas volt az biztos.

John Stetton: Legközelebb jobban tippel, Warwickben (nevet). Köszönöm, hogy eljöttetek, két hét múlva Warwickben találkozunk, és ott várjuk az eredményeket, de az már előválasztás lesz.

Adam Hutchinson: Viszontlátásra, köszönöm a meghívást.

James Smith: Jó éjszakát kívánok! Én is köszönöm a meghívást!

John Stetton: Jó éjszakát, Cironia!

Mióta megválasztották, nem sokat hallhattunk Francis Blank szenátorról. A kötelességének azon részét teljesítette, hogy részt vett a hazánk számára fontos kérdések szavazásain, de ezen kívül, nyilatkozatok és közszereplések terén igen csak visszavett a '46-os reformista előválasztáson vereséget szenvedő oaklandi politikus. 

Felmerülhetett a Kedves Olvasóban a gondolat, ahogy bennem is tette, hogy vajon mit csinálhatott az elmúlt 4 év során az említett szenátor? Még csak botrányai sem voltak, hogy legyen min csámcsogni a sajtónak, egyszerűen csak elbújt a nyílvános szemek elől. Állítólag a Szenátus előtt lesifotósok néha le tudták kapni. Tehát dolgozni bejárt, de ezen kívül mi okozta ezt a nagy nemzeti bújócskát? 

A kérdéseimmel ki mást kereshettem volna fel, mint az említett szenátort magát. A téli ünnepeket biztos forrásokból tudtam, hogy Oaklandben töltötte, ezért január második hetében fel is kerestem oaklandi házánál Blank urat. Meg is találtam, és egy nagy "Megvan, szenátor úr!" kiáltással jeleztem felé, hogy elvesztette a bújócskát, és mostantól Ő lesz a hunyó. 

Hangosan felnevetett, kacaját még a szomszédok is jól hallhatták. Aztán behívott egy teára, és megengedte, hogy feltegyek neki néhány kérdést. A beszélgetés inkább baráti volt, mintsem hivatalos, ezért lényegi nyilatkozat tételre nem került sor a délután folyamán.

Amit azonban megtudtam: jótékonykodott, szervezősködött, és nagyon sok papírmunkát végzett. Ez a válasz mindenki nagy kérdésére. A szenátor úr az elmúlt években a háborús veteránok számára gyűjtött adományokat országszerte, valamint, ami talán kollégái körében a legnagyobb hírnevet szerezheti neki, hogy elintézte, hogy többféle kávé is legyen a parlamenti büfében!

Persze, más komoly tettekre is sort kerített a büfés nénivel folytatott kemény tárgyalásai mellett, mint például nézőként végigizgulta az első Miami Derbyt, aminek ő is a szervezői között volt. A verseny akkora sikert aratott, hogy idén is mindenképpen megrendezésre kerül, és talán éves hagyomány is válhat belőle. Tavaly nyáron ott volt még az új partmenti stég felavatóján is, aminek az építésében személyesen nem vett részt, de pénzügyileg végig támogatta a kezdeményezést.

A Szenátusban a kisebbségi vezető fárasztó munkakörét tudhatta magáénak, ami néha annyira elszívta minden erejét, hogy az is előfordult, hogy az irodában aludt. Ekkor felesége ébresztette mérgesen hajnalok hajnalán, hogy a szívbajt hozta rá, és hogy bizony ezzel elintézte, hogy lemaradt a mai vacsoráról, pedig a kedvencét készítette! A szenátor úr ennél a történetnél nevetve a kert felé pillantott, ahol már várakozott az ajtóban az említett asszony, ezzel pedig sajnos végéhez ért a mi kis rapidinterjúnk.

Hazafelé jövet azon gondolkoztam, milyen kár, hogy Blank úr nem szerepel többet nyilvánosan, igen kellemes és szórakoztató embert ismertem meg a személyében. Mondjuk, közelednek a választások, biztos vagyok benne, hogy a szenátor úr sem fogja harc nélkül átadni a székét. Már most várom a megnyilvánulásait!

Az MSC által rendezett progresszív elnökjelöltek indianolai vitáját fölényesen nyerte meg Ed Glover a lapunk által készített felmérés alapján. A megkérdezettek 51 százaléka Ed Glovert látta jobbnak a vitán, 29 százalékuk Frank Underwoodot, 26 százalékuk Patrick Raftert látta a jobbnak a vita során. A vitát figyelemmel kísérők szerint Glover és Underwood egyaránt a legszimpatikusabbak voltak (33-33%), és ugyanennyien látták felkészültnek a két politikust. Underwoodot ugyanakkor sokkal ellenszenvesebbnek látták, 40 százalékkal holt versenyben Rafterrel ők voltak a legellenszenvesebbek. Ezzel együtt a szakmai kérdésekben Glover és Underwood holtversenyben végeztek.

Érdekes viszont, hogy a válaszolók döntő többségét (50 százalék) nem befolyásolja a Minegate, csak 17 százalékukat, de csak 20 százalékuk örülnek egy hasonló rendeletnek. A válaszadók fele gondolja úgy, hogy árt Glover kampányának Nick Lawrence támogatása, ugyanennyi szerint segíti. Ugyanekkora az arány, ha arra kérdeztek rá, hogy segíti vagy roncsolja az Underwood-kampányt Nick Lawrence támadása.

Ami viszont a legérdekesebb, hogy a válaszadók négyötöde magát liberális szavazónak vallotta, csak 20 százalék mondta magát mérsékeltnek, de 60 százalékuk elégedett a kormány tevékenységével (20-20-20 százalék nagyon, részben vagy elégedett), míg 40 százalék elégedetlen (20-20 nagyon vagy részben elégedetlen).  

Ezen a térképen a populáris szavazatok megoszlását látjuk településenként. Ahogy látjuk, George Taylor a voksok 51,3 százalékát szerezte meg, Frank Underwood pedig a 48,7 százalékát. Ha jól megfigyeljük, a progresszív jelölt esetében leírható egy félkör, amely Grahamtől Cookon át Oakland megyéig tart. Ezek egyértelműen liberális települések, ahol nyert Underwood. Azt is látjuk, hogy a vidéki településeken és a kisvárosokon szerepelt igazán jól, míg a nagyvárosokat és az urbánus körzeteket George Taylor nyerte, erre jó példa Miami. Azért kapott csak 53 százalékot a megyében Underwood mert az elnök elhódította 51 százalékkal Miamit, máshol a progresszívak nagyon jól szerepeltek. Taylor esetében pedig azt látjuk, hogy az ország középső részén ért el nagy sikert, a csatatérnek számító megyéjének, Unionnak, minden települését megszerezte, nagyon jó taktikával meghódította Garfieldot és Osborne is mellé állt.

Érdemes megnézni a csatatérmegyéket: Jeffersont épphogy megnyerte Underwood, kevesebb települést szerzett meg, vesztett Wessexben, de a vidéki megnyerte neki a megyét. Legrand esetében pont az ellenkező történt, egy piros megye vált majdnem kékké. Taylort a nagytelepülések mentették meg. Lassenben Taylor több települést nyert meg, mint Underwood, de a legjobb példa minden bizonnyal Crowley, erre később visszatértünk. Perryt könnyedén elhódította Underwood, pedig itt nagy csata volt, szinte minden héten megfordult egy-egy prominens mindkét pártból, Clark már egy keményebb dió volt a progresszívaknak. Eagle viszont könnyedén konzervatív megye lett akkor. Mutatok egy másik ábrát, amivel értelmezhetőbb lesz.

 

Itt már sok minden látható. Nézzük Garfieldot: habár 10 százalékponttal nyert Taylor, azt látjuk a térkép kódja alapján, hogy a legtöbb településen Underwoodot csak 5 százalékkal vagy az alatt tudta megelőzni. A valódi győzelmet az északnyugati térség hozta neki, ott van Columbia, ahol a különbség 18 százalékpont, ott van az a sötétvörös szín az, míg a várost körbevevő, szintén népes elővárosi területeken szintén jól szerepelt Taylor. Crowley az érdekes, több olyan nagyobb város is volt, ahol Underwood 10 százalék felett végzett, de az döntötte el az egészet, hogy Winters városában a reformpárti jelölt 20 ponttal előzte meg Underwoodot.   

Ezen a térképen Underwood szavazatainak a megoszlását látjuk. Látjuk, hogy nagyon kevés olyan település volt, ahol 30 vagy 40 százalék között végzett, ezek is főleg az Osborne megyében, amelyet Taylor nagyon nyert, de ami nagyon érdekes, csak ennyit kapott Columbiában és Silver Cityben.

Ugyanez fordítva, Taylornál. Arra kell figyelnie szerintem az újrázni kívánó elnöknek, hogy a vidéki Cironián rosszul szerepelt. Nézzük csak Lengrandot, amelyet piros megye létére majdnem elbukott, inkább rózsaszín, mint piros. Ugyanez látszik Clark és Perry esetében.

Progresszív szenátorok egy csoportja bejelentette, hogy ebben a formában nem szavazzák meg a kormány által nagykövetekként delegálni kívánt személyek névsoráról szóló törvényjavaslatot. Ezt Emily Swann lasseni szenátor jelentette be ridgefieldi sajtótájékoztatóján. A szenátor szerint a kormány célja, hogy magára hagyja a külföldön tartózkodó ciron állampolgárok egy részét, ráadásul felmerül annak kockázata is, hogy a törvény megszavazása fölösleges és értelmetlen nemzetközi konfliktusokat vált majd ki.

A politikus konkrétan azt nehezményezte, hogy annak ellenére, hogy tudomásuk szerint jelenleg minimum 63 ciron tartózkodik kelet-európai államban, a Taylor-kormány gyakorlatilag egyetlenegy szocialista berendezkedésű államba sem óhajt nagykövetet küldeni. „A kormány épp azon állampolgárait hagyja nemzeti, diplomáciai védelem nélkül, akik leginkább erre rászorulnának. Nehezményezzük, hogy George Taylor úgy próbál lobbizni az amerikai politikai elitnél, hogy közben árt Cironiának. Mi magunk sem értünk egyet a kérdéses államok berendezkedésével, messzemenőkig elítéljük bűnben fogant rendszerüket, de ahogy orvos férjem is szokta mondani, a beteg lábnak kell kezelés, nem az egészségesnek.” – fogalmazott Mrs. Swann. A szenátorasszony hozzátette, hogy már a bizottsági szinten megvétóznák a javaslatot, de természetesen bármikor hajlandóak tárgyalni a kormánnyal.

Követeléseikben csupán egyetlen fix pont van, mégpedig hogy kormánypárti szenátortársaik tegyék félre politikai sérelmeiket és létesítsenek nagykövetséget a Szovjetunióban, Kelet-Németországban, Csehszlovákiában, Romániában, Lengyelországban, Magyarországon, Bulgáriában és Japánban. A javaslatot támadó szenátorok egyébként nem jelenthetnének veszélyt annak megszavazására, viszont a Külügyi Bizottságokban helyet foglaló progresszív politikusok közül Francis Underwood-on kívül mindenki biztosította Emily Swann-t, hogy ebben a formában nem engedik át a bizottságon a törvénytervezetet. Underwood álláspontja egyelőre nem ismert, de ha ő a kormányzati ügy mellé állna is, akkor is csak patthelyzetet sikerülne elérni.

Nagyjából ezek a trendek olvashatóak le a lapunk megbízásából Monroe megyében készült felmérésből, amely a progresszív kaukusz apropóján készült. A felmérés szerint Ed Glover 32 százalékkal az első, az oaklandi kormányzó magabiztosan vezet. Második helyen sokat javítva Cliff Bedroom madisoni szenátor áll, akire a progresszívak 24 százaléka szavazna. Harmadik Frank Underwood szenátor (P-Bl.), akire a monroe-i szavazók 20 százaléka szavazna, negyedik helyen Patrick Rafter képviselő áll (P-Wa.) 14 százalékkal, a megkérdezettek 10 százaléka még bizonytalan. A hibahatár 4.9 százalék.

Richard Groveton politikai stratéga szerint, aki mindkét pártnál dolgozott már, a szavazás még nincs lefutva. „Ed Glover jelentős anyagi támogatással és jól kiépített helyi hálózattal rendelkezik, ami négy évvel korábban nagy hiányossága volt. Ezt négy év alatt folyamatos munkával felépítette.” Cliff Bedroom ugyanakkor még nyerhet: „Vele vannak a helyi munkások és a nyugdíjasok, de amit igazán hiányolok tőle, az a következetes terepmunka: kevés nagygyűlést tart, kevésszer ír róla a megyei írott sajtó, ami növelheti az elfogadottságát. Így nehéz lesz nyerni egy őt favorizáló megyében.” Groveton szerint Glover is tart egy radikális progresszív magas részvételtől, ezért „fordította az ágyúcsöveket Bedroom ellen, tőle tart leginkább.” A stratéga szerint Monroe az egyetlen olyan korán választó megye, ahol a madisoni szenátor győzhet: „Ha valahol győzhet, az Monroe, és ha lendületbe jön, akár még Denfield és Burkhill megyében is esélyes lehet a szuperszombat előtt. De ha magához képest gyengén szerepel, a jelöltsége is veszélybe kerülhet.”

Frank Underwoodnak is aktivizálnia kell magát, egy kicsit erőteljesebb kampányt kell végeznie. „A négy évvel ezelőtti csendes, mérsékelt, mindenki felé nyitó kampánya idén nem lesz elég, ezt ő is tudja, ezért próbálta a vitán a Minegate ügyét Gloverre égetni, és lehet, ez még erősíteni fogja a pozícióit.” Patrick Rafternek is még meg kell mutatnia magát a megyében, de Groveton szerint jó úton halad, amikor az oktatás kérdésével próbált meg a fiatalabb szavazóközönséghez szólni, és akár még harmadik helyezett is lehet. További kockázati faktor, hogy még viszonylag magas a bizonytalanok száma.

 

Szavazz Cliff Bedroomra, Szavazz a jólétre!

Thomas Kane, Madison kormányzója lapunknak elmondta, hogy a Progresszív Párt egységes. Elítéli Ed Glover, Bedroom felé való támadását, azonban kifejtette, hogy Glover valószínü csak a kampány hevében támadta meg vetélytársát. Szerinte a progresszív politikusok akkor is védjék meg párttársukat ha azok vélhetően hibáznak, ettől tartja pártját egységesnek és bomlaszthatatlannak. Igaz az eddigi kampányban Kane nem vett részt, de a háttérben Bedroomot erősiti és úgy véli, Cliff Bedroom az az ember aki megtudja változtatni Cironia jövőjét. Minden elnökjelti indulónak áldást és békességet kíván, szerinte mindegyikük egy nagyszerű ember, Glover, Rafter, Underwood és Bedroom, mindegyikük pártja prominens személyisége.

Thomas Kane, Cliff Bedroomnak gratulál a Rentoni beszédért.

Szavazzanak Cironia jövőjére a jólétre az igazságosságra, Cliff Bedroomra.

Thomas Kane

kormányzó

Lucy Wilmord: Üdvözlöm önt Mr. Lawrence, először is köszönöm, hogy nagysokára elfogadta a meghívásomat már hónapok óta kérjük egy beszélgetésre, de most végre elfogadta.

Nick Lawrence: Igen, mert most szükségletét érzem a dolognak, nyilatkoznom kell és a lehető legmegfelelőbb módon válaszolok kérdéseire, amennyiben azok nem túloznak!

Lucy Wilmord: Szerintem kezdhetjük is, az első kérdésem már is az lenne, hogy miként pattant ki az ön fejéből az ötlet a szénbányák bezárásáról?

Nick Lawrence: Tulajdonképpen igen, így van, az ötlet valóban tőlem származik és állíthatom, hogy már azelőtt átgondoltam ezeket mielőtt elkezdtem volna kampányolni, hozzáteszem már a kampány beszédeim alatt is tettem megnyílvánulásokat ezekkel az ügyekkel kapcsolatban.

Lucy Wilmord: Igen ezt sokat hallottuk valóban. Én igazából arra lennék kíváncsi, hogy miért vette el többszáz ember munkáját?

Nick Lawrence: Őszinte leszek, sajnálom azokat az embereket, mert önhibájukon kívül lettek munkanélküliek. Minden egyes ilyen bezáratott munkahelyért az illetékes vezetőség lenne hibáztatható. Meg lehetne említeni, hogy a Taylor-adminisztráció semmit sem tett az ipari infrastruktúra fejlesztéséért. Persze ne okoljuk őket minden problémánkkal. Azok a bányák már halálra voltak ítélve. Igen rengeteg kereskedelmi kapcsolat szakadt így meg, illetve szüneteltetés alatt áll. Pozitívan gondolkodó ember vagyok és szerény véleményem szerint minden elbocsátásra került ember 1 éven belül talál munkát. Addig a kormányzói hivatalok megpróbálják ellátni segélyszervezeteken keresztül ezeknek az embereknek a támogatását.

Lucy Wilmord: Ön szerint a rendelete alkotmányosan nézve törvényileg és jogilag bármiféle akadályba ütközhet?

Nick Lawrence: Igen erről sokat hallani, különösen a tegnapi esti vitában volt számottevő a nevem elhangzásának mennyisége. Kijelentem, hogy alkotmányosan semmit sem sért, és a magánszférához való jogot nem sértem, nézze attól mert valamilyen cég magántulajdonban van, arra ugyanúgy vonatkoznak a jogszabályokban leírtak. Itt maximum a bevételek elosztásában van különbség. Hangsúlyozom érdekes dolog, hogy a profitorientált cégek betudják tartani a jogszabályokat, működési feltételeket. Kitérnék a külföldi vállalatokra is, melyekben számottevő mennyiségben nem találtunk szabálysértést. Csalódás ér, amikor az ember szembesül vele, hogy a saját népének polgárai akarják kijátszani a saját alkotmányos jogszabályaikat. Az ilyen emberek nem tartozhatnak a ciron nép alkotóelemei közé. Csalnak, lopnak, hazudnak, nem maffia hálózatot építünk, és nem milliomos vagy milliárdos befektetőket keresünk, akiknek hátsó szándékaik vannak. Itt egyedül alkotmányos jogba azok a cégek, gyárak, vállalatok ütköztek, akik sértették a jogszabályokat. Én próbálom betartani a szabályokat. Ez egy ilyen helyzet amiből Walker megye hamarosan kikecmereg mert erősek vagyunk és megoldjuk. Az ilyen vállalatoknak nincsen gazdaságilag értékük, csakis és kizárólag a gazdaság fejlődését gátolják ellehetetlenítik annak jogszabályok közti működését!

Lucy Wilmord: Valóban egyetértek ilyen szempontból önnel, de akadnak párton belüli aggályok emiatt az intézkedései miatt is.

Nick Lawrence: Úgy van vannak párton belül kisebb viták, de ne felejtsük el azt, hogy mind-mind más oldalt képviselünk egy pártban is. Én konzervatív ideológiát képviselek. A kérdésére érthetően válaszolva vajon miért nem ért az elnökjelölt  velem, aki ezt levélbe adta tudtomra? Erre azt mondom, inkább legyen az elnöki kampányával elfoglalva és ha annyira eszes, okos mutassa meg, hogy a programjával mit fog tudni kezdeni. Ebben az országban ez az ember nem lehet elnök. Kizárólag Edward Glover az a személy aki itt egyeltalán megszólalásra jogosult, mert letett valamit az asztalra. Ő az az ember akit Cironiát kivezeti a gazdasági hanyatlásokból.

Lucy Wilmord: Lesznek új munkahelyek?

Nick Lawrence: Egyértelmű, hogy lesznek ezeknek az építését már elkezdtük, egyenlőre 1000-2000 új munkahelyet fogunk tudni átadni 1950 végéig. Közöltem, hogy egy évre van szükség. A 4 bányát véglegesen bezártuk. De más bányákban a megyékben meg munkaerőhiány van, tehát sok embert a cégek egymás közt áttudnak csoportosítani, melynek ügyében jelenleg is tárgyal a kormámyzói hivatal.

Lucy Wilmord: Köszönöm, hogy itt volt!

Nick Lawrence: Én köszönöm a meghívást!

Tisztelt Diákok és Tanárok!

Mind tudjuk, hogy a jelenlegi ciron oktatási rendszer a padlón van! Ennek több látható és érezhető oka is van:

• Heti 40 óra, ami mindennap minimum 8 órát jelent! Ennek következtében a diákság és a tanárság túl van terhelve.
• A hatalmas mennyiségű tananyag, amit sztálini menetű gyorsasággal kell levinni az év végéig.

És még sorolhatnánk a végtelenségig a hibákat ebben az oktatási politikában!

Fiúknál a 17 éves kortól való sorkatonaság miatt félbe kell, hogy szakítsátok a tanulmányaitokat. Én megpróbáltam mindent, hogy ezt az ostobaságot megpróbáljam megakadályozni, de sajnos nem sikerült. Ha Cironia, eme nagyszerű ország elnöke leszek, mindent megfogok tenni azért, hogy nektek/önöknek könnyebb legyen!

Terveim a következők:

• Heti maximum 30 óra! Ami egy napra elosztva 6 órát jelent.
• A tananyag mennyiségét és a tempót lecsökkentem.
• A sorkatonaság életkorát 21. életévre emelem fel, de ha valaki úgy dönt, hogy tovább tanul egyetem vagy főiskola irányába, az kapni fog egy papírt, ami feljogosítja arra, hogy megtagadja a bevonulási parancsot.
• Ösztöndíj. Minden diák havonta kapni fog 50$-át ösztöndíjként.
• A tanárok fizetését havi 1000$-ra fogom felemelni.
• Belekezdek majd az iskolák modernizációjába és felújításába. Egy modern és szép iskolába a tanulók sokkal boldogabban járnak.

Ezek lennének tulajdonképpen az alapkövei a modern oktatásnak! No meg a diákság jóléte!

Köszönöm, hogy meghallgattatok/meghallgattak! Isten áldja magukat! Isten áldja Cironiát!

 

John Stetton: Jó estét kívánok, John Stetton vagyok, és ez itt az MSC élő közvetítése Indianolából, a progresszív elnökjelöltek első vitája az először választó Monroe megyéből. Engem ért az a megtiszteltetés, hogy én lehet az első moderátora a progresszív elnökvitáknak.

A vita során minden politikai témában kérdéseket kapnak a jelöltek, amelyre öt percben válaszolhat, majd a többi jelöltnek lehetősége van két-két percben lehetősége válaszolni, kézfelemeléssel jelezhetik, ha hozzá akarnak szólni. Uraim, sok sikert kívánok Önöknek!

*Underwood véletlen nagyot tüsszent a bevezetés után közvetlen*

John Stetton: Egészségére, szenátor!

Edward Glover: Egészségére, Frank!

Patrick Rafter: Egészségére Mr. Underwood!

Francis Underwood: Jaj, köszönöm szépen! Elnézést!

John Stetton: A jelöltek az összes, Monroe-ban mért felmérés átlaga szerint jönnek, így először Ed Glovertől fogok kérdezni. Az első kérdésem tehát Önhöz szól, Glover kormányzó. Az elmúlt napok és hetek legfontosabb témájának egyik a walkeri gyár- és bányabezárásokat foganatosító rendelet. A megye kormányzója, Nick Lawrence, akit a választási kampányában Ön is támogatott, azt nyilatkozta, hogy a környezeti állapotok javítása és megőrzése, a walkeri lakosok egészségének az érdekében hozta meg rendeletét. Ön egyetért a gyárbezárásokkal, támogatja a Lawrence kormányzót?

Edward Glover: Először is szép estét mindenkinek, nagy öröm újra itt lenni. Nick Lawrence-t derék hazafinak, és nagyszerű politikusnak tartom. A rendeletét teljes egészében nem tudom támogatni, bár annak elvével azonosulni tudok. Sokan úgy próbálják meg beállítani, hogy Mr. Lawrence a szegény ártatlan vállalkozókat és a munkásokat bünteti, de ez nem így van.

Azokat a bányákat zárják csak be, akik valamilyen súlyos vétséget követtek el, nem tartották be a jogszabályokat, vagy irreálisan nagy adósságot halmoztak fel. Erre a kormányzónak kellett találni valamilyen megoldást, és véleményem szerint ez sikerült is. Bár a bányák bezárását túlzásnak tartom, lehetett volna enyhébb megoldást is találni, hiszen így bányászok váltak munkanélkülivé.

Én nem kívánok beleszólni Walker megye magánügyeibe, szerintem a helyi polgároknak és érdekképviseleti szerveknek kell ezt megbeszélni a kormányzóval. Köszönöm!

John Stetton: Mielőtt megadnám Underwood szenátornak a szót, ezzel kapcsolatban kérdezném Glover kormányzótól, hogy ezek szerint Ön még támogatja a kormányzót és a rendeletét?

Edward Glover: A kormányzó urat teljes válszélességgel támogatom, rendeletét pedig csak részben tartom jó megoldásnak. Mint mondtam, lehetett volna más megoldást is találni az azonnali gyárbezárások helyett.

*Stetton bólint Underwoodra, hogy kezdheti*

Francis Underwood: Egész politikai karrierem során elhivatott híve voltam az egyszerű és keményen dolgozó munkásemberek védelmének ügyében. Egy igazi, szociális kérdésekben valóban érzékeny progresszív politikusnak el kell határolódnia Nick Lawrence tetteitől. Ezernyi és ezernyi módja lett volna a Walker megyei problémák megoldásának.

Új piacok találása, a helyi bányászati vállalatok támogatása, az infrastruktúra folyamatos fejlesztése. Nagyon sok lehetőség lett volna, ehelyett Nick Lawrence Kormányzó, egy tudományosan még nem is bizonyított környezetváltozásnak hívott elméletre hivatkozva kíván környezetvédelmi redeletet bevezetni.

Egy felelős és a munkásemberekért, valamint a hazai vállalkozókért tenni akaró progresszív politikusnak nem szabad semmilyen formában sem támogatni ezt az akciót. Én így is teszek, tehát ha én is kifejthetem ezzel kapcsolatban a véleményemet, abszolút elhatárolódok Nick Lawrence kormányzótól. A szívem ezt diktálja. Köszönöm!

John Stetton: Rafter képviselő, Ön walkeri politikusként mit gondol erről a témáról?

Patrick Rafter: Teljes mértékben támogatom Mr. Lawrencet! Walker megyében vannak olyan gyárak, amelyek hatalmas nagy adósságot halmoztak fel. És ezeket meg kell szüntetni. A munkanélküliek igen, gondot jelentenek. Ezért majd megpróbálom elérni, hogy központilag hozzanak létre új munkahelyeket. (vége)

*-Jézusom... Szólt halkan közbe Underwood*

Patrick Rafter: Mr Underwood. Jó a hallásom!

John Stetton: Glover kormányzóé a lehetőség, hogy szóljon.

Edward Glover: Nos, azt hiszem hallhattuk a két végletes álláspontot. Frank, Ön azt állítja, hogy minden progresszívnek el kéne határolódnia Lawrence-től. Csak éppen azt hagyja figyelmen kívül, hogy a walkeri kormányzót a választópolgárok több mint 70%-a támogatta a választásokon, ami példátlan eredmény.

Ezek után én hadd gondoljam úgy, hogy Nick Lawrence érti a walkeriek problémáit, és a helyiek többsége bizonyára támogatja a gyárbezárásokat.

Francis Underwood: Kíváncsi lennék, hogyha ezek után új választásokat tartanának Nick Lawrence milyen eredményt érne el. Rengeteg ember csalódott benne, köztük én is.

Edward Glover: Mr. Rafter is tudja, én is tudom, és minden walkeri tudja, hogy ezekkel a bányákkal hosszú évtizedek óta csak gondok voltak. A tulajdonosok sokszor nem figyeltek a dolgozók biztonságára sem.

Patrick Rafter: Irodámba érkeztek jelentések, miszerint volt, hogy egy nap 10 bányász halt meg!

Edward Glover: A mostani gyárbezárások egy hosszú folyamat eredménye, amelyet a kormányzó úr megpróbált minél hatékonyabban kezelni.

Patrick Rafter: Már csak a tetteseket kéne felderíteni és bíróság elé állítani!

Edward Glover: Ezek után még mindig túlzónak tartom a bányák totális bezárását, szerintem a megyei tulajdonba vétel jobb megoldás lett volna. (vége)

John Stetton: Uraim! Tiszteljék meg egymást és a nézőket, hogy nem vágnak ennyiszer egymás mondanivalójába!

Edward Glover: Én ezekre a közbeszólásokra direkt nem is reagálok.

Francis Underwood: Mert nem is tudna mit reagálni kedves Ed.

Edward Glover: Nem-e? Mire figyelt akkor eddig?

Patrick Rafter: Elnézést szeretnék kérni közbevágásokért. Nyíltan próbálom kifejezni bizonyos statisztikai adatokat!

John Stetton: Nem a kérésemre, hogy hallgassák meg egymást (Stetton mosolyog, a közönség nevet)

Francis Underwood: Arra nem, hogy vajon most milyen eredményeket érne el Nick Lawrence. Elárulta a progresszív szavazók nagy részét ezzel a húzásával.

Francis Underwood: *kinéz, majd Underwood is már nevet* Elnézést visszafogom magam.

Patrick Rafter: Abszolút nem árulta el!

Edward Glover: Moderátor úr, kérem, vegye vissza az irányítást! Kezdenek elszabadulni az indulatok! (mosolyog)

Patrick Rafter: *Rafter tüsszent*

Francis Underwood: Mi lett volna, ha még itt van Bedroom is...*nagyot mosolyog Underwood* Egészségére!

John Stetton: Kíván-e valaki még ebben a témában valamit megosztani?

Francis Underwood: *Underwood jelentkezik*

Edward Glover: Ma mindenki beteg, csak én nem? Frank képtelen tiszteletben tartani a walkeriek döntését, de ennek a vitának szabályozott keretek között kéne működnie.

John Stetton: Most Underwood szenátor jön, Ön utána szólhat, ha akar.

Francis Underwood: Én abszolút tiszteletben tartom a walkeriek döntését. A walkeriek nem akarták elveszíteni a munkájukat, nem akarták, hogy veszélybe kerüljön megélhetésük. Támogatni kellett volna az ipart helyileg, nem támadni. Elsők között voltam, akik gratuláltak Nick Lawrence-nek mert úgy hittem sok más emberrel együtt, hogy az egyszerű ciron emberek problémáinak megoldásáért fog küzdeni, nem azok megnagyobbításáért.

Patrick Rafter: Mr. Lawrence nem nagyobbította meg a problémát, inkább kicsinyítette!

Francis Underwood: Tiszteletben tartom a walkeriek véleményét. A walkeriek munkát és megélhetést akarnak legfőképp, Nick Lawrence elvette tőlük és aki vele szimpatizál az ezen szociálisan érzéketlen nézetekkel is szimpatizál. Köszönöm a szót! Patrick most már eljött a jó modor ideje, kollektíven moderáltuk magunkat, legalábbis azt hittem.

Patrick Rafter: Walker megye polgárai teljes mértékben egyetért Mr. Lawrence törvényével! Ha nem hiszi, jöjjön el egyszer Warner Robinsba.

Edward Glover: Hurrá! Éljenek a szabálysértő és embertelen körülmények között rabszolgamunkát végeztető bányák! Ezt nem gondolhatja komolyan, Frank!

Patrick Rafter: Ennyi erővel visszatérhetnénk oda, hogy rabszolgamunkát végeztetünk!

Francis Underwood: Ön kiforgatja a szavaimat. Elmondtam, hogy támogatni kellett volna a vállalatokat, ami azt is eredményezi, hogy felszámolunk törvénytelen dolgokat. De úgy hiszem... Nem lenne egyetértés a munkások és a vállalkozók között, ha olyan középkori rabszolgamunkára lennének ítéltetve. Valóban... Nick Lawrence óriásit változtatott a körülményeiken. Ahelyett hogy javította volna és támogatta volna őket.

Elvette tőlük, vele együtt egész megélhetésüket. Remélem Ed és Patrick majd amikor belenéztek egy gyár bezárás utáni család éhező kisgyermekének a szemébe, megkövetitek ezen szavaitokat.

Patrick Rafter: Mr. Lawrence csakis a munkásokat támogatja! Ezeket a bányákat és gyárakat felkellett számolni! Megnyugodhat Frank! Holnaptól parancsba adom, hogy a munkanélküli bányászok kapjanak némi juttatásokat!

Edward Glover: A munkásoknak is jobb lenne, ha nem lenne veszélyben az életük minden egyes nap a munkahelyükön. Természetesen az olyan munka is jobb, mint a semmi, éppen ezért minden elbocsátott bányásznak munkát kell biztosítania Mr. Lawrencene-nek a jövőben. Erről biztosan gondoskodni fog.

John Stetton: Rafter képviselő, ebben nincs teljesen igaza, hiszen a szakszervezetek és a vállalkozások együtt tüntetnek, és a szakszervezetek a progresszívak támogatói. A kérdésen Ed Gloverhez az ellen, hogy az ellenállók a Legfelsőbb Bírósághoz kívánnak fordulni. Ön szerint nem alkotmánysértő, ha valakitől elveszik a magántulajdont? Most én beszélek (mosolyog)

Patrick Rafter: Bizonyos dolgokat megyei kézbe kell venni, ha sérti a törvényt!

Edward Glover: Nyilvánvalóan a szakszervezetek sem azért tüntetnek, mert bezártak néhány embertelen munkakörülményeket biztosító bányát. Meglátásom szerint inkább a módszerek miatt vannak utcán. Erkölcsi értelemben igaza van Mr. Lawrence-nek, erről folyt a vita eddig, de ha a dolog jogi oldalát nézzük, akkor valóban felmerülnek bizonyos aggályok a bányabezárással kapcsolatban.

Emiatt mondtam a vita elején, hogy nem teljesen értek egyet a rendelettel. De nem kerülgetem a kását, kérdésére válaszul: valóban, alkotmányjogi agállyok is felmerülnek, ennek vizsgálata pedig a bíróság feladata lesz.

John Stetton: Köszönöm, ezt a részt most lezárom. Underwood szenátortól fogok most kérdezni:

Négy évvel ezelőtt Ön nyerte el a Progresszív Párt elnökjelöltségét, és végül 94 ezer szavazattal és 13 elektorral szerzett kevesebbet, mint a Reform Párt jelöltje, George Taylor. A választás után több liberális véleményformáló személyiség is kritizálta a kampánystratégiáját. Véleményük szerint egy más stratégiával a párt megnyerte volna a President Palace-t. Véleménye szerint egy második jelöltség után eséllyel hívná ki George Taylort?

Francis Underwood: Én úgy hiszem igen. Az emberek megláthatták a George Taylor elnöksége alatt végbement folyamatokat. Ma sokkal jobb helyzetben lennénk, ha anno 4 évvel ezelőtt elkezdheti munkáját a Cironia Works program, valamint szociálisan érzékeny politika akkor most teljesen máshol lennénk. Az emberek látják a változásokat, lehetnének jóval jobbak a jelenlegi gazdasági adataink, valamint a szociális helyzet. Őszintén hiszem, hogy ezen politika nem bukott meg hanem csak még érnie kellett, főleg az emberek tudatában. Most meg fogjuk nyerni a President Palace-t.

Természetesen jóval aktívabb és mozgékonyabb kampány kell majd, de ezen kérdésben azt hiszem igencsak komoly tapasztalatokat szereztem. Ilyen jellegű tapasztalatai a jelöltek közül csak nekem és Edward Glovernek van.

Edward Glover: Ez így van. (mosolyog)

John Stetton: Glover kormányzó, kíván reagálni az elhangzottakra?

Edward Glover: Ehhez nincs mit hozzátenni, kétségtelenül igaza van Frank-nek. Bármelyikünket választják meg elnökjelöltnek, kettőnkkel Cironia csak jól járhat. De velem a legjobban. (nevet) (vége)

John Stetton: Most gazdaságról folytatnánk a vitát, és most Glover kormányzótól kérdeznék. Kormányzó: Az elmúlt három év során a Taylor-adminisztráció és a progresszív többség Kongresszus konszenzus mentén támogatta az alacsony vállalati adókat, a többkulcsos személyi jövedelemadózást és a költségvetési hiány minél alacsonyabbra szorítását. Ennek jegyében a kormányzat nagyon kevés forrást költött beruházásokra, ez alól kivétel a Burkhill és Union között felépített és felújított közutak és sínek. Ön szerint mi lenne az ideális költségvetési politika, ha Ön lenne az elnök?

Ed Glover: Alapvetően abban nincs vita köztem és a jelenlegi kormányzat között, hogy az államháztartási stabilitásra kiemelt gondot kell fordítani, ugyanakkor én sokkal nagyobb hangsúlyt fektetnék a szociális kiadásokra, a hazai vállalkozások ösztönzésére és állami beruházásokat, valamint infrastruktúrafejlesztést indítanék országszerte.

Az államnak nagyobb teret kellene biztosítani a gazdaságban, a túlságosan szabad piac és a magánvállalkozások brutális "elszaporodása" csak bajt okozhat - lásd walkeri eset -. Az adórendszert is megreformálnám, a kis- és középvállalkozások kevesebb adót fizetnének, illetve a szegények adóit tovább csökkenteném. Hasonló gazdasági reformokat tervezek, mint amilyen a Cironia Works program, álláspontom nem változott sokat az elmúlt négy évben.

John Stetton: Hogy kívánja elérni ezeket a kiadásnövelő projekteket úgy, hogy ne okozzon gondot a költségvetésben? Hitelt venne fel?

Edward Glover: Külföldi hitelt biztosan nem vennék fel. Rövidtávon állampapírok kibocsátásával teremtenék egyensúlyt a költségvetésbe, hosszabb távon viszont átcsoportosítással, egyéb kiadások csökkentésével és a nagyvállalkozások és bankok különadójával oldanám meg. A lényeg, hogy a tisztességesen dolgozó ciron kisembereknek minél könnyebb legyen a helyzete, én ehhez tartom magamat.

John Stetton: Underwood szenátor, Ön kíván reagálni?

Francis Underwood: Igen, de csak annyit, hogy lényegében egyetértek a Kormányzó úrral. A Taylor-adminisztráció hibákat követett el, mely hibákat csakis a mérsékelt és nyugodt gazdaságpolitika tudja megoldani, olyan fajta melyet a Cironia Works képvisel.

John Stetton: Akkor mivel magyarázza, hogy 1947 óta a gazdaság növekszik, a munkanélküliség a felére csökkent?

Francis Underwood: 1946-ban 10%-ot csökkentünk azt tegyük, és a gazdasági növekedés, ami jelenleg van igencsak csekély, úgy hiszem. Ezek az eredmények jobbak is lehetnének, sokkal.

Edward Glover: És elszaporodott a burzsoázia, és a tőke hatalma egyes kormánytagokat is befolyása alá kerített, ezt elfelejtette megemlíteni a kérdésében, Mr. Stetton. A hétköznapi ember rosszabbul él, mint Taylor előtt, ez egészen biztos!

Francis Underwood: Emellett viszont nem fektettünk pénzt a kórházakba eleget, az infrastruktúrát is nagyobb mértékben lehetett volna fejleszteni. Vannak problémák melyek nem kaptak megoldásokat, és a gazdaság adatai sem mutatnak igazi átütő növekedést.

Nem mellesleg talán magától az alelnök jelölt úrtól várhatjuk a megoldást, hiszen azt mondta le kell váltani az elitet. Hát akkor kezdheti a jelenleg kormány pozícióban lévő elittel és akkor jó szolgálatot tesz majd Cironiának. *Underwood nagyot mosolyog*

John Stetton: Ön a progresszív törvényhozóként elsőként szakított Nick Lawrence walkeri kormányzóval, és nyíltan szembeszállt a rendeletével, amely Ön szerint is munkahelyeket és a gazdasági növekedést is veszélyeztetheti. Idézve Önt: „…elárulja Walker megye munkásságát és megszorítja a térség vállalkozóit, ezáltal nagyon-nagyon  komoly problémák elé fog nézni Walker megye.” Ön szerint a megoldást a négy évvel ezelőtt is Ön által meghirdetett Cironia Works fogja jelenteni. Miként befolyásolná a Cironia Works a walkeri eseményeket?

Francis Underwood: Egyrészt a programban beígért infrastruktúra fejlesztések tovább erősítenék a helyi ipari résztvevőket. Nem mellesleg a Cironia Works-szel együtt egy olyan helyzet jött volna létre, ahol támogatjuk a helyi vállalkozókat, nem elvesszük nemcsak a vállalkozók hanem a munkások megélhetését is. A Cironia Works munkahelyeket hozott volna létre és fog is létrehozni, valamint fejleszteni fogja azokat.

Egyszerűen felpörgette volna a helyi gazdaságot, és ugyan a mezőgazdasági szereplőket sem hagyjuk hátra a Cironia Works-ben, de tudvalevő, hogy az olyan ipari területek, mint Walker megye is óriásit profitáltak volna belőle.

John Stetton: Úgy érzi, hogy elég feltámasztani a programot, és ugyanabban a formában hasznos lehet, ahogy három éve kitalálta?

Francis Underwood: Kisebb módosításokkal és átcsoportosításokkal persze. Azt elismerendő, hogy a jelenlegi helyzetben nem kellenek már akkora állami támogatások, mint 4 éve, de mint például az ipari és bányászati szektor továbbra is hasonló prioritásokat kapna, mint 1946-ban. Hiszem, hogy továbra is valódi megoldást kínálnak. (vége)

John Stetton: Például ezeket a bezárt walkeri cégeket és bányákat államosítaná? Ezt majd Ed Glovertől is kérdezem, ha Ön befejezte, és persze reagálhat az eddig elmondottakra.

Francis Underwood: Alapvetően nem. A helyi vállalkozókat támogattuk volna elsősorban, így ilyen helyzetbe nem került volna a megye, de amennyiben a vállalatok helyzete kritikussá válik és maga a tulajdonos is megkívánna válni tulajdonától, akkor igen államosítanánk őket, hogy ezzel újra biztos helyet kapjanak a munkások. Természetesen a Cironia Works támogatásai révén, nem kerültek volna ilyen helyzetbe a vállalkozók.

Edward Glover: Álláspontom szerint államosítással, vagy megyei tulajdonba vétellel kellett volna már eleve hozzálátni e katasztrofálisan működő cégek felszámolásához, nem azok totális ledózerolásával. A megelőzés ezen a szinten már nem segített volna, amennyire én ismerem a körülményeket, ugyanis a bányák halálra voltak ítélve. A kérdés csak az volt, hogy most szűnnek meg, vagy egy évtizeden belül. Hogyha megválasztanak elnöknek, egyik első dolgom az lesz, hogy állami beruházások útján felújíttatom és megnyitom a bányákat, persze csak akkor, ha az illetékes bíróság jogszerűnek ítéli meg a kormányzói rendelet alapján történő bányabezárásokat.

John Stetton: Köszönöm, most átváltunk külpolitikai kérdésekre. Először Edward Glovertől kérdeznék: George Taylor elnök sokkal aktívabb külpolitikát ígért a ciklusából hátralévő időben, ennek egyik fontos jeleként Havannába látogatott, ahol Soccarás elnökkel tárgyalt. Az elnök hangsúlyozta, hogy Cironiának szoros kapcsolatot kell fenntartani az Egyesült Államokkal, és oda kell figyelnie Latin-Amerikára, ugyanakkor a „Taylor-doktrína” értelmében potenciális ellenfélnek tekinti a kommunista és a szélsőjobboldali berendezkedésű államokat, amilyen Argentína. Ön szerint Cironiának milyen Latin-Amerika-politikára van szüksége?

Edward Glover: Én úgy látom, hogy Cironiának - mivel kicsi és gazdaságilag nemzetközi értelemben nem jelentős ország - az lenne a legjobb, ha minél több országgal sikeres gazdasági és kereskedelmi viszonyt építene ki. A latin-amerikai-ciron viszony rendezését fontosnak tartom, bár Argentínával szemben magam is a távolságtartó politika híve vagyok. Általánosságban azt tudom mondani, hogy egyetlen másik országgal sem törekszem konfliktusokba keveredni, pacifista emberként nem kívánom nemzetemet egy újabb világméretű háborúba sodorni.

Francis Underwood: Nekem az a véleményem, hogy Cironia kereskedelmi kapcsolatainak a felépítése és stabilitása a legfontosabb, de erkölcsi és morális értékeinket nem adhatjuk el. Nyitnunk kell a latin amerikai országok felé, de ezen egyezségek nem sérthetik a ciron termelőket valamint vállalkozókat. Azzal én is egyetértek, hogy az olyanfajta fasisztoid országoktól, mint a jelenlegi Argentína el kell zárkóznunk. Ugyanez igaz a kommunizmus felé orientálódó nemzetekre is. Nagy részint egyetértek a jelenlegi külpolitikával.

John Stetton: Köszönöm, hogy elfáradtak, köszönöm, hogy véleményükkel segítették a választókat! Én szeretném megköszönni a televíziónézők és a rádióhallgatók érdeklődését, remélem, sikerült közelebb hoznunk Önöket, hogy kit támogassanak. Nyugodalmas jó éjszakát kívánok Önöknek, és Önöknek is Uraim!

Francis Underwood: Én is nagyon remélem! Jó éjszakát kívánok mindenkinek!

Edward Glover: Viszontlátásra! Támogassák az új lendületet és a tiszta politika programját!

* Stetton odalép a jelöltekhez, és kezet nyújt nekik *

*Underwood széles mosollyal ráz kezet Stettonnal*

*Ed Glover kezet ráz Stettonnal és a fülébe súg valamit*

Cliff Bedroom. Az a Madisoni szenátor aki a nyugdíjtörvényével már bejelentkezett az elnöki posztra.

Elmondása szerint, "nem létezik Goodman nyugdíjtörvény, ez csak egy plagizálás. Ezért nevezem annak mert amikor Tim Goodman miniszterrel leültem egyeztetni, akkor az én saját törvényemről tárgyaltunk. Megígérte nekem, hogy a Bedroom név mindenhol szerepelni fog. Én belementem, és átszabtuk a törvénytervezetet a büdzséhez igazítva, ez még mindíg az én ötletem, az én javaslatom. Ha Reform Pártnak nincs saját ötlete és nincs bennük annyi szociális érzékenység, hogy saját maguk alakítottak volna ki egy nyugdíjrendszert akkor csak lopjanak nyugodtan, ahogy azt már annyiszor megtették" Bedroom a Szociális Bizottság elnöke a Szenátusban, kiváló ember, aki számtalanszor bizonyította emberségességét. Bedroomot elnöknek!!!

JR -Columbia Post

Patrick Rafter Walker megyei progresszív képviselő a mai napon ismét ellátogatott a monroe-i Renton városába, de most nem újabb kampánybeszéd volt programjában. Mivel Monroe megye kicsit „idegen” Rafternek, és a monroei-aknak Rafter képviselő, ezért úgy határozott, hogy ezt a „hideget”  "felmelegíti”.

A program reggel 8-kor kezdődött a rentoni McArthur Általános Iskolában, ahol a képviselő beült egy 45 perces órára, ahol éppen a hatodikosok történelmet tanultak. Rafter aktívan részt vett az órán, segített a diákoknak a feladatok megoldásában, sőt még ő is megcsinálta a feladatsorokat. 8 óra 45-kor kicsengettek. Rafter ezután megtekintette az iskolát az igazgató és egy osztálynyi diák kíséretében. 10 óra 55-kor újabban becsöngettek az órára. Most Rafter képviselő tartott órát a hetedikes-nyolcadikos diákoknak a politikáról. A 35 perces előadás után a diákok a képviselőt kérdezgették: Hogyan lett politikus? Milyenek voltak a diákévei? Milyen kegyetlen volt a II. világháború? Természetesen a diákok minden kérdésükre becsületes és őszinte választ kaptak a képviselőtől. 10 óra 40-kor véget ért a látogatás. Búcsúzóul minden diák kapott Raftertól egy tollat, egy füzetet és egy aláírást.

Nick Lawrence kormányzó úr rendeletének visszavonását követelik az iparosok, mivel nem értik mivel érdemelték ki ezeket a rendeleteket, melyek a szakszervezetek szerint munkanélküliséghez és a termelési szféra romlásához vezethet. Sikerült bejutnunk Mr. Lawrence irodájába, átvágtunk a tüntetők hadán. A kormányzó a következőket mondta:

"Minő meglepetés, hogy itt láthatom Önöket. Hogyan jutottak be? Nos, a dolgok rendállása a következőképp zajlik. Minden egyes döntésnek következménye van, melyekért vállalni kell a felelősséget. Én ezeket vállalom is! Az a helyzet, hogy odakint a hidegben ezek az emberek nem tudják miért tüntetnek, biztos azért amiért én itt ülök Önökkel, a fűtött irodámban és este is dolgozom. Ezek az emberek most az ő nézőpontjuk szerint azt akarják, hogy vonjam vissza a rendeleteket és állitsam vissza azt a helyzetet amit a Reform Párt szeretne. Szándékos megtévesztést. Kampányomban elmondtam azt is, hogy elkezdeni valamit nem könnyű! Igen, meg kell küzdeni bizonyos dolgokért! De a célbaérés már könnyű lesz! Igen azt mondtam, munkahelyeket fogok teremteni... Egy éven belül. Muszáj korlátozásokat bevezetni addig, amíg az állapotok stabilizálódnak és minden mehet sínen. Nem beszélhetünk tüntetésről, nem beszélhetünk zavargásról. Pusztán arról van szó, hogy gazdaságtalanul üzemelő bányákat kellett bezárni, illetve illegális, szabályokat sértő gyárakat, üzemeket. Azáltal, hogy bezárattuk ezeket anyagi forrásokat spórolok a megyének, amik a későbbiekben viszonozzák a belefektetett energiát. Bizton állíthatom hogy az emberek megnyugszanak egy kis idő elteltével csak engedni kell nekik, hogy belelássanak az egész rendszerbe. Természetesen a rendelet nem lesz visszavonva semmilyen formátumban sem. Folytatom a hadjáratomat, aminek meglesz az eredménye. Nem gazdasági összeomlásról hanem fejlődésről beszélünk. Újabb 36 gyárüzemet zárattunk be, melyből kettőben gyermekmunkásokat alkalmaztak, a többinél szabályzati sértéseket találtunk. Nem feketekereskedelmet és maffiahálózatot építek, hanem az igazság útját járom. Én meghagytam minden cégvezetőnek a változtatás lehetőségét nem vettem el a magánszférához való jogukat sem, pusztán a rendszabályokat tartatjuk be. Ha nem tetszik át lehet menni a szomszédos megyékbe a befektetőknek, vezetőknek ahol még fekete rabszolgákat alkalmaznak. Szerintem az súlyosabb vád a huszadik században. Nem az, hogy 4050 embernek a gazdaság érdekében el kellett venni a munkáját. Hát istenem majd találnak másikat! Egy közös célért mindenkinek küzdenie kell. Vállalják most ezt a helyzetet, hogy a gazdaság érdekében, lakhelyük érdekében változtatniuk kell. Elmondanám még azt mire az oktatási reformjaimat valaki kritizálná, hogy 400.000$-t költünk új középiskolák építésére. Ma úgy látom az irodámban éjszakázom-( mondta a kormányzó nevetve)"

Köszönjük, hogy rendelkezésünkre állt!

Komoly kritikát váltott ki Nick Lawrence kormányzó (P-Wa.) által hozott két rendelet: a környezetszennyezési és a gyárbojkott-rendelet néven elhíresült represszív rendelet, amely a környezetterhelési korlátokat be nem tartó gyárakat akár be is záratná.

Már a környezetvédelmi szabályozás is komoly vitát váltott ki a progresszívakat támogató szakszervezetek körében, akik már ekkor arra figyelmeztettek, hogy az erős nyomás a gyárakra és a vállalatokra tönkreteszi a walkeri gazdaságot, és munkahelyek fognak megszűnni. Thomas Selmer, a helyi tiltakozó szakszervezetek szószólója, teljesen hibásnak tartja a rendeletet, amellyel munkahelyek szűnnek meg. „Lawrence kormányzó a kampányban azt ígérte, hogy a Reform Párttal szemben ő a mi oldalunkra fog állni, azt mondta, több munkahely lesz, többet szán az oktatásra. Ma munkahelyeket számol fel a futurisztikus ötletével, családok jutnak el oda, hogy nem tudják fizetni a számláikat, mi nem erre szavaztunk.” Sok munkás az utcára vonult, a Kormányzói Hivatal és a Kormányzói Rezidencia előtt is tüntetnek, azt követelve, hogy a déli progresszívakhoz sorolt kormányzó visszavonja a rendeletét. Nem egy szokványos szövetségest találtak a megyével szembeni harchoz.

A walkeri gyártulajdonosok kemény támadást indítottak a kormányzó ellen. Ez ugyanakkor nem volt meglepetés, hiszen ők voltak azok, akik Joe Moak reformpárti ellenjelölt kampányát finanszírozták, aki a források ellenére könnyedén vesztett Lawrence ellenében, aki lemosta őt. Már a rendelet bejelentésekor komolyan kritizálták a javaslatot, de most egy elképzelhetetlen dolgot tettek: összefogtak a szakszervezetekkel, hogy közösen tiltakozzanak. Anthony Greisler, az egyik gyár tulajdonosa, amely Észak-Walkerben bőrt készít, úgy gondolja, hogy most a munkaadók és a munkavállalók érdekei egybeesnek. „Támogatjuk a szakszervezeteket és minden olyan egyesülést és politikust, aki szerint vissza kell vonni ezt a nagyon rossz rendeletet, amellyel munkahelyeket fojt meg a kormányzó, amelyekkel a gazdasági növekedés fog lassulni a megyében, de még az is lehet, hogy vissza is fog esni.” Greisler elmondta, hogy ellátogat a Munkaügyi Minisztériumba, ahol Harold Wynn miniszterrel kíván egyeztetni a kérdésről.

Közben a kormány és a Reform Párt is kifejtette a véleményét a kérdésben. A szomszédos megye, Greene szenátora, Jim Holsakamp lapunk érdeklődésére kijelentette, hogy egyáltalán nem támogatja a javaslatot, mivel roncsolja Cironia érdekeit. „Ez a rendelet nemcsak Walkernek árt, de az egész országnak, hiszen családok vesztik el a megélhetésüket, sorra vesztik el így az egészségbiztosítást, és nagyon sok vállalakozó sem lesz képes hosszú távon beruházni az országba, ez nagyon veszélyes. Én mondtam, hogy Joe Moakra kellett volna szavazni.” A kormány részéről Harold Wynn nyilatkozott, aki elmondta, hogy a történtek rossz irányba lökik a walkeri gazdaságot. „A kormány egyáltalán nem támogatja a walkeri kormányzó akcióját, ezzel teljes egészében belegyalogol a magánszféra szentségébe, hiszen mi jogon zárat be magáncégeket?” A miniszter szerint a rendeletek túlzóak, és komoly hátránnyal lesznek az ország működésére. „Ha ez így marad, Walker bukik.”

A walkeri szakszervezetek és munkaadók továbbiakban is egyeztetik egymással a terveiket, és többen közülük úgy vélik, hogy a Legfelsőbb Bíróság állásfoglalását kérik, és azt szeretnék elérni, ha alkotmányellenesnek minősítenék a rendeletet, és eltörölnék.

Kedves olvasók!

A napokban hatalmas politikai vitákat vált ki a walkeri bezáratások ügye. Mint tudjuk Nick Lawrence egy élhetőbb megyét szeretne létrehozni, ahol az egészséges életmód a mérvadó. Éppen a lakossági tájékoztatón sikerült elkapnunk Mr.Lawrence édesanyját, hogy megkérdezzük tőle mit gondol fia intézkedéséről. A kérdéseket Deer Alexander tette fel.

DA: Tisztelt Asszonyom! Ön mit szól fia intézkedéséhez, miszerint bezáratja a gyárakat?

M: Nézze fiam! Én azt mondom jól teszi, mert valószínű kormányzóként jó döntést hoz. Nem tudja Ön azt, hogy én az évben még nyaranta is köhögök a folyamatos légtéri szmog miatt. Úgy gondolom, hogy a sok szennyezés károsítja az élő szervezetet. A kormány mit sem sejtve, mit sem cselekedve eltussolja a dolgot. Feltételezem, hogy szándékosan mérgezik a nyugdíjasokat és ezért nem emelik a nyugdíjamat nekem sem, mert tudják, hogy úgy sem húzom már sokáig. A fiam elmesélte, hogy a Walker megyei nyugdíjak többsége még a minimált sem éri el és érdekes itt nem emelnek. Elmondanám azt is, hogy az átlag életkor Walkerben 60 év. Ez szörnyű! Mindez az egészségtelen életmódra vezethető vissza!

DA: Köszönöm válaszát!

Olvashatták tehát, hogy a walkeri nyugdíjasok elképesztő összefüggéseket vélnek felfedezni, de ez a kormányt jellemzi.

Írta: Deer Alexander

Adam Cougnes, hazánk leendő alelnöke a walkeri gyárbezárásról nyilatkozott, mikor riporterünk váratlanul "letámadta" a President Palace kapuján kijőve. 

Kérdésünkre válaszul elmondta: ,,Nézzék, én nem értek egyet ezzel. Vannak a törvénynek jó elemei, ugyanakkor túlzásnak érzem, hogy a kihágás következménye azonnali bezárás legyen. Ezrek kerülnek utcára Walkerben, a Kormányzó a földcsuszamlásszerű győzelmét arra használja, hogy fitogtassa a hatalmát és közben mindenkivel kiszúr. Ez rossz a vállalatoknak, rossz az egész ciron államnak, de legfőképpen azoknak, akik beszavazták Nick Lawrence-t a kormányzói székbe. Én kiállok az iparosok mellett!"

Továbbá beszélt arról is, hogy milyen megoldásokat tart jónak: ,,Azt találnám a legjobbnak, ha ezek a büntetések lépcsőzetesek lennének. Például figyelmeztetés-bírság-bezárás. Elképesztő, hogy egy gyárat bezárjanak, mert túlszennyezés áll fent. Ezen lehet változtatni. A hibákat ki lehet javítani, de ha mindenkit ellehetetlenítünk azonnal minden hibája után, akkor Lawrence már most szedheti a holmiját és távozhat a hivatalából." - mondta Crowley kormányzója a tőle megszokott laza stílusban.

Azt biztosra vehetjük, hogy az elnökjelölti kampány egyik fontos eleme lehet a környezetszennyezés és az iparosok helyzete, amiből Lawrence akár jól is kijöhet, ha ügyesen használja fel előnyére a helyzetet. 

 

A Cironia News legutóbbi számában megjelent cikk hamar kiváltotta a várt hatást, a déli progresszív politikusok személyes sértésnek tekintik Jim Forris újságíró vádjait, aki megdöbbentő eseményekről számolt be a Greene megyében inkognitóban eltöltött időszakáról. Természetesen lapunk kíváncsi volt az igazságra, ezért újságíróink Greene megyébe látogattak, és itt kérdezték meg az utca emberét arról, hogy mit gondolnak a szegregációról, és szerintük éri-e hátrányos megkülönböztetés a néger lakosságot. 10 megkérdezett, magát progresszívnek tartó polgárból 8 gondolta úgy, hogy teljes mértékben kitaláció, hogy a négereket rendőri, vagy bármilyen erőszak nyomja el a megyében, a szegregáció mellett pedig szinte mindegyikük kiállt valamilyen formában.

Ezután felkerestük Wendel Watson kormányzót is, hogy elmondja véleményét a vádakról. A greene-i kormányzó magából kikelve, hevesen reagált, amikor megtudta, hogy miről van szó. „Egyszerűen elképesztő, hogy ilyen aljas és hazug módon akarják lejáratni Greene megyét. Ez nem csupán személyem elleni támadás, hanem a greene-i polgárok elleni nyílt hadüzenet, amit nekünk vissza kell utasítanunk.” – nyilatkozta Mr. Watson.  – „A szegregáció és a rasszizmus fogalmát csak azok keverik össze, akik nem mennek ki az utcára. Egyértelmű, hogy a kettőnek semmi köze egymáshoz. Megyénkben nem éri semmilyen rendőri erőszak a színesbőrű lakosságot, az is hazugság, hogy ha valaki ’rossz vonatra’ száll fel, akkor börtönbe kerülne. Nem tudom, hogy mi volt Jim Forris célja ezzel a valótlan riogatással, annyit minden esetre sikerült elérnie, hogy Greene lakóit identitásukban és elveikben megerősítette, nem fogjuk hagyni, hogy elvegyék önrendelkezési jogainkat, és hogy megmondják nekünk, hogy hogyan akarjunk élni! Ha Mr. Forris betette volna a lábát ide, akkor láthatná, hogy megyénk nem az erőszak, hanem a nyugalom szigete s ezen nem is óhajtunk változtatni.” – tette hozzá.

Edward Glover oaklandi kormányzót, valamint a Progresszív Párt jelenleg legesélyesebbnek tartott elnökjelölt-aspiránsát is megkérdeztük. „Greene megyében a déli progresszívek erős politikai többséget tudhatnak magunknak, és az emberek többsége a szegregáció pártján áll. Jómagam nem adok hitelt a kérdéses cikknek, amikor például azt olvastam, hogy én kormányzati szinten stabilizálnám a szegregációt, mérhetetlenül felháborodtam. Azok kedvéért, akik nem tudnák, megerősítem még egyszer: ha elnökké választanak, nem lesz kiterjesztve a szegregáció az egész országra, de a megyéknek megadnám a jogot arra, hogy saját hatáskörben döntsenek erről. Sok párttársam nem ért egyet velem ebben a politikai kérdésben, de erre én azt mondom, hogy természetes is, ha vannak vitáink, viszont fontos, hogy kezelni tudjuk azokat. Lehet vitatkozni a szegregációról, a pozitív diszkriminációról és a halálbüntetésről is, de nem gondolom, hogy Washingtonból kéne megmondaniuk, hogy mit hogyan csináljunk Cironiában. Azok az idők már lejártak. Jim Forrisnak egy célja van, hogy kívülről bomlassza a Progresszív Pártot, és hogy sehová nem vezető vitákat eredményezzen. Én arra kérem Bedroom szenátort, Frank Underwoodot és Patrick Raftert, hogy ne dőljön be a provokációnak, én értelmesebb embernek gondolom annál magunkat, hogy párton belüli sárdobálással mérgezzük meg az előválasztási kampányt! Nagyon szívesen leülök bármikor bárkivel vitázni általam helyesnek vélt kérdésekről, ígérem, hogy az ellenvéleményeket is meg fogom hallgatni. Ami a rendőri erőszakot illeti; biztos vagyok benne, hogy ilyen soha nem történhet meg sem Greene-ben, sem bármely másik déli megyében. Nem vagyok az erőszak híve, ha a kormányzat vizsgálatot kíván indítani az ügyben, akkor lelke rajta, derítsük ki az igazságot! Én minden típusú erőszakot és rasszista megnyilvánulást elítélek, a szegregáció nem erről szól! Viszont integrációs politika véleményem szerint megbukott, látható, hogy bizonyos kisebbségek – tisztelet a kivételnek – és a feketék többsége képtelen beilleszkedni a társadalomba, képtelen együttműködni a többséggel. Erre az én válaszom nem az, hogy még erőszakosabb, hazug integrációt hajtok végre, hanem az, ami a józanészből következik: a szegregáció. Ezt persze nem az élet minden területére kell érteni, a ’fehér és fekete járművek’ meglétével például magam sem értek egyet” – mondta újságírónknak az oaklandi kormányzó.

Jim Forris újságíró inkognitóban töltött három hónapot Greene-ben, körbejárta az egyik déli megyét, hogy miként élnek itt az emberek. Sok esetben elmaszkírozta magát négernek, hogy még inkább érezze a megyében uralkodó szemléletet.

A szegregáció harcos ellenzőjeként ismert publicista keményen bírálta a Progresszív Párt helyi vezetését, és kifejezetten kritikus volt Wendel Watson kormányzóval. Mint írta, a megyében az Egyesült Államok déli megyéihez hasonlóan vannak „fehér” és „fekete” buszok és vonatok, és meghatározott időben indulnak, amire csak a „feltüntetett etnikumok” ülhetnek fel. Ha egy fekete felszáll egy fehér vonatra, a rendőrök börtönbe zárják, ahol még bántalmazzák is, de ha egy fehér szállna egy „fekete” járműre, ő pénzbírságra számíthat. Az iskolákban is teljes a megosztás, a magániskolákba fehér, az állami, rosszabbul felszerelt intézményekbe a négerek járnak, de vannak csak fehéreknek fenntartott állami intézmények is. Helyi jogvédőktől hallotta, hogy a rendőri vezetők és dolgozók többsége is rasszista, akik minden egyes bűncselekményért négereket hibáztatnak, és ha nem vallja be a bűncselekményt, kiverik a vallomását, még akkor is, ha nincs rá semmilyen bizonyíték.

Ezek Greene-ben megyei szinten stabilizálódtak, és ellenállnak minden kormányzati nyomásnak, mondván, hogy ez a megyei jogosítványok csorbítását jelentené, míg a helyiek szerint a szegregációban minden megye a saját hatáskörében kell, hogy döntsön. Forris úgy gondolja, hogy Taylor elnök nyitott lenne bizonyos engedményekre, hiszen saját hatáskörben a katonaságnál a szegregáció elviekben megszűnt, de nem fog keményen szembeszállni a déliekkel, mert kontraproduktív lehet a kampányban, és sok fehér szavazót veszthet a csatatérmegyékben. Mindeközben úgy érzi, hogy hiába győzne Ed Glover vagy Frank Underwood Taylorral szemben, Underwood jegelné a kérdést, Glover kormányzati szinten stabilizálná a szegregációt.

George Taylor döntött, és Crowley kormányzóját kérte fel alelnöknek. A Taylor-reformjavaslatok köszönhetően ugyanakkor már a Kongresszus két házának is döntenie kell, hogy Cougnes kormányzó alkalmas-e a posztra, de mivel az elnök megválaszthatja a saját munkatársait, nem valószínű, hogy a progresszívak tömegesen leszavazzák az elnök által jelölt politikust.

De miért is Cougnest választotta az elnök alelnökjelöltnek? A felsorolt jelöltek között az első öt között szerepelt a konzervatív politikus, aki jóval idősebb Taylornál, de nem számoltak vele különösebben, kivéve az utolsó napokban, amikor más minden arra mutatott, hogy ő lehet az alelnök. Az elnök környezetét is meglepte a döntés. Egy neve elhallgatását kérő forrásunk elmondta, hogy a legtöbben Stuart Hoytot, Tom Kane-t, Francis Blankot vagy Tim Goodmant várták, de páran úgy vélték, hogy Cougnes is befutó lehet. „Nincsenek ügyei, tapasztalt politikus, jól vezeti a megyét, és ami fontos, hogy jövőre vele könnyebben hozhatja az elnök Crowley megye elektorait.” Michael Tapper professzor, aki a Hillsborough College tanára, szerint George Taylor egy stratéga, és döntésében ez játszott szerepet. „1946-ban Crowley csatatérmegye volt, és várhatóan most is az lesz. Akkor 51 százalékkal, két százalékpontos előnnyel nyerte meg a nyolc elektort a későbbi elnök.” Mr. Tapper szerint Crowley biztosításával könnyedén elvághatja bármelyik progresszív elnökjelölt útját az elnökségtől, hiszen várhatóan Uniont az elnök hozza, így a progresszívaknak más megyék után kell néznie. „Ott pedig igen sok, nyolc elektor van, ami több, mint Cook megyéé, és várhatóan a progresszívak mindkét megyéért kemény küzdelmet fognak indítani.”

De Cougnes több nyolc elektornál. A kormányzó kékgalléros és farmercsalád család leszármazottja, az anyai nagyapja farmer, az apja gyári munkás volt, aki kiemelkedett, egyetemre járt, majd a Reform Párt meghatározó megyei alakjává vált. Tapper professzor szerint Cougnes kiválasztásában szerepet játszhatott az is, hogy a vidéki és kékgalléros szavazók terén nem volt túl népszerű Taylor. „Ha ránézünk a térképre, akár Crowley-ra, akkor is látszik, hogy a vidéki településen kikapott vagy éppen tudott nyerni a konzervatív jelölt. Ami Underwoodnak Glover volt, az lehet Taylornak Cougnes.” Ugyanakkor véleménye szerint kétséges lehet a siker, hiszen az elnök még mindig az urbánus, magasabban képzett csoportokban erős. „Ahhoz, hogy Taylor győzzön, elég lesz ismét mozgósítani a Taylor-koalíciót, de szükséges lesz megerősíteni a vidéki konzervatívokkal. Ezeket pedig hozhatja Cougnes.” Legrand egy ilyen kritikus pont lehet, amelyet 1946-ban Taylor csak kétezer vokssal hozott. Sokak szerint ugyanakkor ez még így is nehéz lesz. „[George] Taylor most is kevésbé népszerűbb vidéken, mint a városokban, hiszen ő egy olyan politikus, aki akár a Progresszív Párt előválasztásán is indulhatna” – véli egy neve elhallgatását kérő reformpárti politikus. Ugyanakkor abban egyetért, hogy a vidéki konzervatívokkal Adam Cougnes jobban megszólíthatja ezeket a csoportokat, de kérdéses, hogy sikeres lesz-e.

Mindamellett a Taylor-kampánystáb is máshogy gondolkodik. Ed Mullins, aki a kampány legfontosabb vezetője lesz, a négy évvel ezelőtti bevált receptet kívánja újra bevetni: felébreszteni a Taylor-koalíciót. 1946-ban Taylor a fiatalok, a függetlenek, a fehérgallérosok, diplomások, az urbánus lakosság és a délen lévő, mérsékelt liberálisok szövetségével választották meg a reformpárti jelöltet, akkor is Mullins volt a kampányfőnök. Információink szerint Mullins is egyike volt azoknak, akik Cougnest javasolták alelnöknek, hiszen a terveiben fontos a nyolc elektorral bíró Crowley, amelyet 1946-ban épphogy megnyert a jelenlegi elnök. „A progresszívak keményen fognak küzdeni Crowley megyéért: kell nekik a nyolc elektor, és megpróbálják elhódítani Tod szenátor mandátumát. ezért mindent meg kell tennünk, hogy miénk legyen a megye” – mondta el újságírói kérdésre Mullins.

Ugyanakkor Taylor döntésében sokak szerint az játszotta a főszerepet (aki eredetileg Francis Wrighttal kívánt nekivágni az újabb kampánynak is), hogy a kormányzó egy erős, nagy teherbírású politikus, aki a párt establishmentjének fontos alakja, protestáns és vidéki, ami szavazókat hozhat. Taylort ugyanakkor leginkább az foglalkoztatja most már, hogy Cougnes milyen munkát fog végezni az adminisztrációban, többek szerint a törvényalkotási munkát bízná rá az elnök, aki a következő négy évben inkább külpolitikai témákra koncentrálna.

„Adam bírni fogja, és jó alelnöke lesz Cironiának” – mondta róla Martin Ricketts szenátor (R-Ed.), a Szenátus második számú reformpárti vezetője, aki arra kéri a szenátortársait, hogy szavazzanak igennel Adam Cougnesre. „Nem szokványos a csere, de George Taylor egy nagyszerű embert talált a posztra” – dicsérte Crowley első emberét Stuart Hoyt (R-Mn.), aki igennel fog szavazni az alelnökjelöltre. Jim Holsakamp szenátor (R-Ge.) is támogatni fogja, mivel „tiszteletben tartja a megyék jogait.” A Képviselőházból igennel fog szavazni Michael Jezza ismert konzervatív fenegyerek (R-Be.), aki úgy véli, hogy „Cougnes kormányzó nyitott a valódi ciron konzervativizmus felé, és sok javaslatunk meg is valósulhat, ha ott lesz.”

Nick Lawrence elsöprő győzelmet aratott az 1949-es kormányzó választáson. A részvétel 53%-os volt és Mr.Lawrence 70,3%-ot ért el megyéjében. Ilyen eredmény már nagyon régen nem született. Győzelmi beszéde után lapunk interjút készített vele, melyben a következőket mondta:

"Hatalmas nagy örömmel töltenek el az eredmények melyeket átvettem. A számok igazolják, hogy az idei kormányzóválasztásokon a legnagyobb részvétel Walker megyében volt, ami 53%-os értéket ér el. Ehhez a szám eléréséhez szükség volt a folyamatos és hangsúlyozom minőségi kampányolásra. Íme itt van a cél és sikerült befutnom amely kampánymunkálataimnak köszönhető. A győzelem nem csak az enyém, külön köszönetet szeretnék mondani a Progresszív Pártnak, hogy bíztak bennem és feladatot adtak nekem és ezáltal indulhattam a kormányzói posztért, ezenkívül, de nem utolsó sorban a szavazóimhoz a választópolgáraimhoz fordulok, mivel ők keltek ma fel kora hajnalban, ők adták az igenüket a győzelmemhez, bíztak bennem. A bizalom kölcsönös ezért tartsák meg jó szokásukat és ne adjanak álszent politikusok véleményére. Mindezek mellett tiszteletbeli köszönetet kívánok mondani Edward Glover Oakland megye kormányzójának egyben személyes jó barátomnak, azért amiért kiállt és eljött ide Arlingtonba és kampányolt az érdekemben, ő egy nagy ember nagy ésszel, tartsuk tiszteletben és ígéretet teszek, hogy Walker megye progresszívja elnökként akarja visszalátni és igen kimondom, mert az optimizmusom segített a győzelemben Edward Glover ott lesz a President Palace erkélyén mikor már elnökként beszédet mond, én ott leszek és velem együtt Walker megye is. Munkámat az ünnepi vacsora után azonnal megkezdem és elfoglalom irodámban a kormányzói széket. Walker megye! Holnap már egy új napra ébrednek polgáraid! Köszönöm polgártársaim, barátaim, testvéreim!"

A Kormányzó úr nagyon boldogan mondta mindezeket és most együtt ünnepel választóival az ünnepi vacsora keretein belül. 

Lapunk természetesen sok sikert kíván a kormányzónak, jó munkát! Kellemes jó éjszakát Cironia!

Chuck Dayton, elnöki szóvivő: 

Tisztelt Jelenlévők, Kedves Ciron Polgárok, akik hallgatják most a rádiót!
Taylor elnök úr azért kérte, hogy idefáradjanak, mivel ahogy arról már beszámolt, jövőre Francis Wright alelnök washingtoni nagykövet lesz, és élve alkotmányos jogával, az elnök most kívánja megnevezni azt a személyt, akit alelnöknek választ, és akiről a Szenátus véleményét is ki fogja kérni. Hölgyeim és Uraim, üdvözöljük Cironia Köztársasága elnökét!

George P. Taylor: Mélyen Tisztelt Cironia, Tisztelsz Sajtóképviselők!
A mai nap nagyon fontos, hiszen ahogy arról Chuck is beszámolt, azért kértem a média figyelmét, hogy megosszam Önökkel, kit választottam alelnökömnek. A döntés nem volt egyszerű, hiszen nagyon sok olyan derék konzervatív politikus található a Reform Pártban, aki ezen a poszton sikerre vinné célunkat, amely nem más, mint Cironia fejlesztése. Három éve, amikor Francis-t választottam társamul, egy olyan ember került mellém, akivel kapcsolatban sokan kétséggel voltak, nem tudták, milyen alelnök lehet. Nagyon kiváló munkát végzett, így rácáfolt a pesszimisták véleményére. De neki most más poszton kell helytállnia, amely ugyanolyan fontos az ország számára: képviselni az érdekeinket Cironia legnagyobb szövetségese és barátja fővárosában.
Nehéz dolga lesz, de tudom, hogy megbirkózik vele. Nagyon szerencsésnek érezhettem magam, hogy az előválasztási összecsapásunk után egy emberként harcolhattam végig a 46-os kiélezett kampányt, és tudom, hogy a győzelem érdekében nagyon sokat tett, és tudom azt is, hogy egyszer még nagyon fontos dolgokat fog végigvinni Cironiában.
Most egy olyan törvényhozóra esett a választásom, aki az elmúlt években megmutatta, hogy mennyire alkalmas azon a poszton, amelyet éppen betölt, és korábban azt is bizonyította, hogy polgármesterként, megyei tanácsosként is kemény munkára képes, hihetetlen a munkabírása, és ami talán ennél is fontosabb, hiteles személyiség. Képes megnyerni az ügyünknek Cironia lakosait és választóit.
Hosszas gondolkodás után döntöttem és Crowley első emberét választottam alelnökjelöltnek, aki rendkívüli ember, rendkívüli politikus. A tapasztalata, tisztessége és higgadtsága, az emberek iránt tanúsított szolidaritása és az ország iránti patriotizmusa mind megerősítettek, hogy alkalmas az alelnökségre. Hitelesen tudja képviselni a vidéki Cironia embereit, és hiszek benne, hogy együtt megoldjuk az előttünk tornyosuló gondokat. Habár nem lennék köteles, de felkérem, hogy szavazza meg a bizottság, ha szükségesnek érzi a többség. Bízom benne, hogy képes lesz megmutatni a progresszív törvényhozóknak is, hogy sikeresen lehet minden ciron alelnöke. Hölgyeim és Uraim, fogadják szeretettel Cironia Köztársasága következő alelnökét!

Adam Cougnes: Tisztelt Ciron Polgárok!
Nincs nagyobb elismerés egy politikus számára, aki népe ügyén fáradozik, mint egy felkérés. Ez a felkérés, hogy legyek Hazám alelnöke, életem legnagyobb pillanata, pedig jónéhány évet megéltem már. Remélem, hogy olyan alelnök leszek, hogy ha visszagondolnak erre a pillanatra, akkor úgy gondolják majd, hogy ez az Önök életének is egy nagy pillanata.
Amikor az Elnök úr megkeresett, hogy lennék-e az alelnöke a jövőben, mindketten csak arról beszéltünk, hogy megkora megtiszteltetés ez a másiknak. Egy ilyen kölcsönös tiszteleten alapuló munkakapcsolat az egész ország érdekeit szolgálja majd a hitem szerint.
A közeljövőben nagyon fontos feladata a teljes Reform Pártnak, hogy a politikai elitet leváltsa. Az elit jelentős része mára hitelét vesztette, már az ideológia álarca sem menti meg őket. Olyan konzervatív irányra van szükség, mely képes szót érteni a liberális tömegekkel az értelem útján, miközben keményen megőrzi konzervatív hagyományainkat. Ennek nem csak a választás szempontjából van jelentősége. Ez az egységes ország megteremtésének alapja, mely teher az Elnökünk vállát nyomja. Én ezen terhek könnyítéséért mindent megteszek majd, amit ember megtehet.
Kétféle alelnök van. Az egyikbe az emberek a lábukat törlik, a másik minden akadályt leküzd azért, hogy népének jobb legyen. Én a második leszek. 
Nagyon köszönöm!

James Smith: Jó napot kívánok! James Smith vagyok a Columbia Posttól! Öntől szeretnék kérdezni Alelnök úr! Iménti beszédében említette az elit leváltását. Ez érdekesen hangzik egy olyan ember szájából akit az imént nevezett ki az az úgy nevezett elit egyik meghatározó tagja. Kifejtené nekünk bővebben mire gondol mikor a " elit leváltásáról" beszél?

Adam Cougnes: Ez egy kifejezetten jó kérdés. A jelenlegi politikai elitnek van egyfajta mentalitása, amivel az emberek nem elégedettek. A politikus közszolga. Én úgy gondolom, hogy az Elnök úr folyamatosan közeledik a hiteles politikusok felé, miközben távolodik azoktól a személyektől, akik nem hitelesek az emberek szemében, amire nagyrészt rá is szolgáltak.
 Amikor az elit leváltásáról beszélek, akkor az többféleképpen történhet meg. Mindenképpen kell hozzá a nép támogatása. Eközben, ha az Elnök úr is efelé hajlik, akkor ő felülről segítheti a hiteltelen leváltását a hitelesre. Ez az, amire szüksége van a pártnak, de mindenekelőtt az egész ciron népnek.
Köszönöm a kérdését!

James Smith: Én is köszönöm alelnök úr, de csak még egy kérdést engedjen meg. Ezek szerint leváltanának pozíciójukból politikusokat? Érinthet ez Reform Párti politikusokat, szenátorokat képviselőket akár kormánytagokat is? Milyen téren érintené ez a progresszív párt sorait? Egyáltalán mi alapján lehet eldönteni a hitelesség kérdését?

Adam Cougnes: A hitelesség eldöntése a nép feladata. Én azt a szerepkört vállaltam magamra, hogy bíztatom az embereket, hogy ne hagyják annyiban, ha valami olyasmi történik, ami nekik nem jó. Hiszek abban, hogy az intelligensen megfogalmazott népi kritikára mindig adni kell. Én ezt a kritikát ösztönzöm. A politikusnak meg kell hallania a kritikát, mi több, tanulnia kell belőle, hogy jobbá váljon. Erre szükség is van. Úgy érzem, itt az ideje, hogy ne csak a politikusok alakítsák hazánk ügyeit.

George P. Taylor: Ha megengedné, kiegészíteném a kormányzót.

Adam Cougnes: Elnézést, de még nem fejeztem be!

Én azt várom a néptől, hogy a bíztatás hatására majd aktívabban fogalmazza meg kritikáit egyik, illetve másik oldal felé. Ha ez megtörténik, akkor az elit azon elemei, akik nem hitelesek, akik kevésbé szolgálják a haza előbbre jutását, azok automatikusan kibuknak a politikai életből.
Köszönöm kérdését, most fejeztem be.

George P. Taylor: Amiről Adam Cougnes beszél, az nem újdonság, hiszen most is megvan ez a lehetőség a rendszerünkben, hogy kiválogassa azokat a politikusokat, akik nem úgy végzik el a feladatukat, ahogy elvárják. A Reform Pártban mindenkinek előválasztáson kell megmérettetnie magát, és ha nem tudja elhitetni a választókkal, hogy alkalmas a feladatára, vagy jól dolgozott, nem jelölik. Köszönöm.

James Smith: Köszönöm szépen a válaszokat és köszönöm a lehetőséget a kérdésekre!
-a Columbia Post újságírója visszaül a helyére-

Chuck Dayton: Akkor most Ön jön, Phil!

Üdvözlöm Elnök Úr és Kormányzó Úr! Phil Corrigan, Cironia News. Mit tart az előttünk álló év legfontosabb kormányzati feladatának? Miben lesz a főnöke segítségére?

Adam Cougnes: Jó, hogy kiemelte, az Elnök úr a főnököm lesz, így elsősorban abban leszek a segítségére, amit ő igényel, de nyilvánvalóan vannak egyéni elképzeléseim is. Ezek közé tartozik, hogy a formális eseményekre való delegícióban megjelenjek, segítsem a külügyminisztert a külkapcsolatok javításában. A legfontosabb kormányzati feladatnak azt tartom, hogy teremtsük meg a feltételeket ahhoz, hogy hazánk az ENSZ megbecsült tagja lehessen. Ha a feltételeket teljesítjük, akkor Cironia jobb hely lesz, mint korábban.
Köszönöm a kérdését!

Fred Robertson vagyok, a Ridgefield Times-tól. Miként viszonyul a Taylor-reformcsomagho, és Ön szerint Önről, Kormányzó, szavazzon a Szenátus?

Adam Cougnes: Az Elnök úrral erről is beszéltünk a kinevezéssel kapcsolatos tárgyalásokon és nagy egyetértés volt köztünk a reform kapcsán. Mindenképpen támogatom, hogy szavazzon rólam a Szenátus.

Robertson: Meglesz a szenátusi többség?

Adam Cougnes: Én az egységes Cironiáért szeretnék dolgozni. Ha a személyemet nem megfelelőnek ítélik meg, akkor nem én vagyok a megfelelő erre a pozícióra.
Köszönöm a kérdését!

David Fox, Time: Elnök úr, Ön miben vár segítséget a Kormányzó úrtól a jövőben?

George P. Taylor: Én partnerként tekintek Adam Cougnesre, így számítok rá a törvénykezési munkában, hiszen nagy tapasztalatot szerzett Crowley közéletében, így sokat segíthet az adminisztráció munkájában. Szeretném tartani a kapcsolatot a megyék kormányzóikkal, és mivel egy éve a jövendőbeli alelnök Crowleyt vezeti, ebben is tud majd nekem segíteni. Emellett abban számítok még rá, hogy hozza magával a vidéki Cironia hangját, hogy megtudjam, mit akarnak az ott élő polgárok. Köszönöm!
 

Elnök Úr, hogy kommentálná...Ön szerint ki lesz az ellenfele...Mit szólt a párt...A gazdasá...Kubában milyen...