Média cikkek

Már több hónapja semmilyen hírt nem kapott szerkesztőségünk egyik legkiválóbb újságírónktól Steve Parkertől, aki Koreában harcol és tudosít. De sok hónapja egy cikket sem küldött nekünk. Nem hisszük, hogy teljes hírzárlat lenne a Koreai háború ügyében.

SZERKESZTŐSÉGÜNK AGGODALMÁT FEJEZI STEVE PARKER MIATT!

A ciron lakosság és mi politikusok sem tudjuk, hogy jelenleg mi folyik ott. Steve Parker Cironia egyetlen összeköttetése sajtóilag Koreával!

A másik újságírónk, aki Ázsiában van, az Prof. Dr. Samuel Rock, aki jelenleg egy régészeti ásatáson vesz részt Mongóliában.

KÉRJÜK TAYLOR ELNÖKÖT, HOGY TÁVIRATBAN VAGY TELEFONON VEGYE FEL A KAPCSOLATOT PEOF. DR. SAMUEL ROCK ÚJSÁGÍRÓNKKAL, HOGY UTAZZON KOREÁBA KIDERÍTENI A HELYZETET!

A mai napon Rochester városában a főtéren majdnem 50 ezer fős tömeg gyűlt össze Dominick Stannard progresszív politikus beszéde miatt. Mr Stannard indult a progresszív előválasztáson, hogy ő legyen Edmund megye szenátora. Sokan azt skandálták hangosan, hogy: "Éljen Stannard! Éljen Edmund!" Mások ugyanezt táblákra írták rá.

Barátaim, Edmund megye lakosai!

Felejtsük el a magázódást! Barátok között mindig tegeződés van! És én ma mindenkivel tegeződni fogok, mert Ti vagytok az Én barátaim!

Tömeg(hangosan): Éljen Stannard! Éljen Stannard!

Barátaim! Nekem van egy álmom, amelyben minden ember egyenlő mindentől függetlenül! Mindenki egyenlő! Én ezt vallom! Ezt vallom, mert ez az igazság! Nincs olyan, hogy a másik például a bőrszíne miatt, vagy a vallása miatt kevesebb! Ilyen nincs! Legyen valakinek a bőrszíne fekete, legyen valakinek a vallása zsidó vagy iszlám, mind egyenlőek vagyunk! Egy földön születtünk! Egy Isten teremtett minket, akit mindenki máshogy nevez!

Tömeg(hangosan): Éljen Stannard! Éljen Stannard!

Amit ígérek azt betartom! Sőt, az ígéret az nekem eskü! Így tehát esküszöm előttetek! Minden edmundi előtt esküszök! Esküszöm, hogy a Szenátusban minden megteszek Edmundért és az edmundiakért! Esküszöm, hogy sehol és semmiféle módon nem hozok szégyent szülőföldemre, és annak népére! Esküszöm, hogy még a kommunizmus árnyékától is irtózni fogok! Esküszöm, hogy elvetem a szegregációt és a diktatúrákat! Isten engem úgy segéljen!

(HATALMAS TAPS A TÖMEG RÉSZÉRŐL)

Igyekezni fogok, hogy szülőföldünket, Edmundot fejlett megyévé tegyem! Hogy mindenkinek jusson Isten kenyeréből! Hogy diákjaink a legszínvonalasabb oktatásban részesüljenek!

Az oktatásra rátérve! Sok agyalás és ébren töltött éjszaka után megszületett bennem egy ötlet! Én, Dominick Stannard a mai napon hivatalosan kijelentem, hogy Rochester városában egy olyan iskolát fogok alapítani, ahol minden diák egyenlő!

(HATALMAS TAPS)

Az engedély kérést még a mai nap elfogom küldeni Philipp Howard úrnak. Reménykedjünk, hogy aláírásával szentesíteni fogja eme elképzelést, hogy Edmund megyében az oktatás színvonalas legyen!

(HATALMAS TAPS)

Köszönöm, hogy eljöttetek! Isten áldjon Titeket! Isten áldja Cironiát!

(HATALMAS TAPS ÉS OVÁCIÓ)

Tömeg(hangosan): Éljen Stannard! Éljen Stannard!

-Dominick Stannard beszéde

Green Cooper: Üdvözlöm az olvasókat! Mai riport alanyom James Mariniert Clark megyei politikus. Üdvözlöm és köszönöm, hogy elfogadta a meghívást.

James Mariniert: Én is üdvözlök mindenkit! Én köszönöm a meghívást, örülök, hogy itt lehetek.

Green Cooper: A megyében egyre többen ismerik, de országosan még nem. Mit érdemes tudni Önről?

JamesMariniert : Nos, megpróbálom röviden összefoglalni. 1921-ben születtem Tusconban, szóval Clark mindig is az otthonom volt. Chicago-ban jártam egyetemre, ahol történelmet és jogot tanultam. 1941-ben beléptem a seregbe is, mert mindig fontosnak tartottam, hogy tegyek a hazámért. Bár fegyveres konfliktusokban nem vettem részt, megtanultam tisztelni társaimat, megtanultam mit jelent keményen dolgozni és megtanultam azt is, hogy mit jelent a felelősség. 1945-ben diplomáztam, amikor Cironia függetlenné vált. Már akkor haza akartam jönni, de mivel szerettem volna, ha van elég tapasztalatom van a szakmában, három évig még édesapám chicagoi irodájában dolgoztam, majd '48-ban hazajöttem. Annyira jó érzés volt újra a családommal, a barátaimmal lenni immár egy önálló országban. Hihetetlen volt látni, hogy a kultúránk és az egységünk mennyire erős. Ekkor döntöttem el, hogy szeretnék tevékenyen részt venni Cironia politikájában, hogy mindig jobb és jobb hely legyen ez az ország. Ezért léptem be a Reform Pártba és eldöntöttem, hogy indulok Clark kormányzói tisztségéért, mert sokat köszönhetek ennek a megyének és szeretném, ha tovább virágozna.

Green Cooper: A kampánya igen aktívnak ígérkezik, sokat szerepel a hírekben. Honnan van a forrás? Bírni fogja ezt az aktív kampányt végig?

James Mariniert: A kampányadomány-gyűjtő rendezvényeken összegyűlt összeg még engem is meglepett. Nem számítottam rá, hogy ennyien fognak támogatni, ezt köszönöm mindenkinek! Illetve egy kis része saját pénzből van. Most azt hiszem könnyebb helyzetbe kerülök majd, mert az "Együtt Clarkért!" PAB megalakulásával, már nem kell foglalkoznom külön a szervezéssel és adminisztrációval, illetve ők is finanszírozzák majd a munkámat.

Green Cooper: Kampánya során keresi a kapcsolatot a déli megyékkel, sok programot jelentett be, illetve támogat ott induló politikusokat is. Miért ilyen fontos Önnek a déli megyékkel való kapcsolat?

James Mariniert: Igen, Cook megyével vettem fel a kapcsolatot pontosabban René West-tel. A függetlenséget Cironia egységes kiállásával érte el. Egységben az erő, ahogy mondani szokták. A Dél és Észak közötti feszültség nem helyénvaló, ezt szeretném megszüntetni.

Green Cooper: Az északi megyékkel hasonló kapcsolat kiépítését meg nem kezdte meg, pedig a korábbi időkben Graham, Perry, Garfield, Burkhill és Clark politikusai hasonló véleményen voltak, szorosabban dolgoztak együtt, mint másokkal. Mért változott ez meg Ön szerint? Szeretné, ha szorosabb lenne a kapcsolat, hasonlóan Cook megyével?

James Mariniert: Persze, ez is fontos számomra. Már gondoltam rá, hogy Garfield megyével is felvenném a kapcsolatot, de ezt még nem tettem meg. Természetesen az északi megyékkel való együttműködés is fontos, de mivel, ahogy Ön is mondta ez eddig is működött, ezzel azt hiszem továbbra sem lesznek problémák. A kampányom java a jövő héten indul, a rendezvényeimen lesz még szó az északi megyékről is.

Green Cooper: Clark megyét eddig reformpárti kormányzó vezette. Hogyan értékelné az eddigi vezetés munkáját?

James Mariniert: Én elégedett vagyok. A jelenlegi vezetést Danield Faraday, garfieldi kormányzójelölt is példamutatónak gondolja, ez azt hiszem sokat elmond. Donald Hughes kormányzóval személyesen is ismerjük egymást, jó kapcsolatot ápolunk. Hughes elmondta, hogy van egy rendelete a hátrányos megkülönböztetéssel kapcsolatban, viszont ezt már nem fogja kiadni. Átolvastam és teljes mértékben egyetértek vele, ezért első dolgom lenne megválasztásom esetén ennek a rendeletnek a kiadása. Illetve az oktatásba fektetnék majd egy kicsivel több pénzt, hogy mind az iparba, mind az irodákba megfelelően képzett, minőségi munkaerő kerüljön.

Green Cooper: Ön a Reform Párt melyik szárnyába sorolná magát? Mi a véleménye Taylor elnök eddigi munkájáról az ország élén?

James Mariniert: Én "establishment" reform pártinak tartom magam, úgymond néhány liberális konzervatív vonással. (mosolyog) Taylor elnökkel nagyon sokat fejlődött az ország. Ő is igyekszik egyben tartani az országot, megszüntetni a konfliktust Észak és Dél között. Nagyon fontos, hogy felismerte, tenni kell valamit az egészségüggyel, hiszen a helyzet nem volt túl fényes. Sokan támadják a munkáját, ami szerintem azért van, mert nem csinál pártkérdést a fontosabb ügyekből, amelyek az ország jövőjét befolyásolják, ez pedig gyakran még párttársainak is szúrja a szemét.

Green Cooper: Köszönöm, hogy eljött, és sok sikert kívánok!

James Mariniert: Még egyszer köszönöm a lehetőséget! Köszönöm!

Miután George Taylor elnök Westvale városában egyeztetett a Cironia Bankjai és Biztosítói Konferenciájával, sajtótájékoztatót tartott, ahol a Taylorcare néve ismerté vált, az Elérhető, Minőségi és Felelős Ellátást Nyújtó Egészségügyi Szolgáltatásról elnevezésű javaslatról. A Stuart Hoyt (R-Mn.) és Gregory McInnis (R-Ed.) által szponzorált javaslat legfontosabb pontjai, hogy megszűnik az eddigi kötelező biztosítás, adó-visszatérítést kapnak az egyéni biztosítást kötők, akik nevében a munkáltató köti meg, ott a munkaadó kap visszatérítést. A javaslat sokak szerint átmenet a keményvonalas, csak egyéni biztosítást követelő konzervatív, és a bizonyos engedményeket tevő mérsékelt álláspont között.

Taylor elnök félórás tájékoztatóján dicsérte a javaslatot benyújtó két szenátort, úgy vélte, hogy „egy nagyon értékes törvényjavaslat született a kompromisszum jegyében, és remélem mindkét párt törvényhozói támogatni fogják a szavazások során.” Taylor szerint a javaslat segíteni fog a gazdaság fellendítésében is, mert „jó pár adminisztrációs terhet fog levenni a munkaadók válláról, továbbá verseny indul a biztosítók között, amely erősíteni fogja a piacgazdaságot.” Az elnök újságírói kérdésre elmondta, hogy nem hiszi, hogy jelentősen csökkeni fog a biztosítottak száma. „Úgy hiszem, hogy ilyen előnyökkel minden munkaadó törekedni fog, hogy a legjobb körülményeket biztosítsa a dolgozói és azok családtagjai számára.”

A Szenátus Pénzügyi Bizottságának elnöke, Peter Noun (R-Un.) a Capitol Square-n közölte az újságírók kérdéseire, hogy hozzáláttak az adó-visszatérítések rendszerének a kidolgozásához. „Terveink szerint jövő héten készen állunk nemcsak az egészségügyi törvényjavaslat elfogadására, de az egész költségvetéssel is.” Noun szenátor szerint nem lesz fennakadás, „és karácsonyra meglesz a jövő évi költségvetés.” A visszatérítések mértékéről és mikéntjéről még nem érkezett javaslat a törvényhozás reformpárti frakciójából.

Nick House közleménye bombaként robbant a sajtóban, miszerint bocsánatot kér a heves viselkedéséért Taylor elnökkel szemben - bár azt gondolja, igaza volt - és vallott gyermekkoráról valamint arról, hogy számára az elnök példakép volt, ezért viselte nehezen a rossz döntéseit és a heves ellenállását a változásra.

Forrásaink szerint ezuán a nyugati konzervatív képviselők és szenátorok társaságában elmondta, hogy veszélyben a nyugati jövő és a taylori elnökség, ha gyorsan nem tisztázzák, hogy a nyugati konzervatívok vezető része sajnálja, hogy kemény volt az elnökkel és támogatja őt még akkor is, ha az igazukért most is kiállnak, de látják, hogy a béke a jó út, úgy lehet együtt dolgozni. 

Ezenfelül Nick House kiemelte, nem kívánja feladni a pozíciót, hogy véleményét szabadon kifejthesse, de ígéretet tett, hogy mostantól a pozitív véleményének is hangot ad, hogy ne legyen kitéve az elnök a támadásoknak.

A legfontosabb pedig az, hogy House ígéretet tett: Maga felügyeli, hogy a nyugatiak támogassák az elnöki programot és a médiát ne etessék az elnök elleni ambíciókkal. 

 

Jó estét kívánok, Martin Seller vagyok, és ez itt a STINS’31 Késő Esti Hírmagazinja.

- Stuart Hoyt és Gregory McInnis reformpárti szenátorok ma benyújtották President Palace-szal közösen kidolgozott egészségbiztosítási tervet. Az eddig titokban tartott tervről Stuart Hoyt többségivezető-helyettes McInnis szenátorral közös sajtótájékoztatóján közölte: ez a javaslat képes lesz megújítani a ciron egészségügyet, és erősíti a versenyt a biztosítók között. McInnis, aki a szenátorok között az egyik legismertebb deficithéja, szintén azt kérte frakciótársaitól, támogassák a javaslatot: „Ha elfogadásra kerül a javaslat, egy valóban minőségi és versenyképes egészségügyi struktúra létesül jövőre.”

Taylor elnök délután Westvale városában találkozik majd a ciron bankok és biztosítók szövetségének vezetőivel, ahol információink szerint beszélni fog a biztosítási javaslatról is. Habár még a szakértők nem tudták átnézni a javaslatot, szakértők az eddigi szabályok lazítását várják, és nagyobb lehetőséget kapnak az egyéni biztosítások.

 

- A „Cironia Jövőjéért” Politikai Akcióbizottság, amelyet Ed Mullins, George Taylor korábbi kampányfőnöke és személyes szövetségese vezet, bejelentette, hogy a jövő évi előválasztások során kiket támogat, a lista minden bizonnyal még bővülni fog. Jelenleg a szervezet deklarálta, hogy Cookban a kormányzói posztért René West vállalkozót támogatják Walter George kormányzóval szemben. „A hivatalban lévő kormányzó az elmúlt négy év során elvesztegette az időt, a kemény munka helyett a folyamatos konfliktusokat kereste, és sokszor került szembe a Reform Párt szellemiségével. A legutóbbi, Taylor elnököt leárulozó nyilatkozata alkalmatlanná tette a reformpárti jelöltségre.” A szervezet továbbá támogatásáról biztosította Nathen Barteket, aki Osborne 3. kongresszusi körzetéért indul, és George Starson házelnököt akarja legyőzni. „Starson házelnök hosszú évek óta gátolja az elnöki program végrehajtását, amire többek között őt is felhatalmazták, és amivel megnyerte az előző évben a körzetét. Ma új arcokra van szükség, olyan személyekre, akik hiteles és őszinte alternatívát kínálnak a Nyugatnak. Ezért támogatjuk Nathent.” Ed Mullins a héten és jövő héten találkozik a két jelölttel, hogy egyeztesse a következő hónapok kampányát.

- Graham és Pecksdale képviselői körzetet, Monroe és Jefferson nyert egyet-egyet. Az 1950. évi népszámlálási adatok alapján Graham kongresszusi körzeteit 11-ről 10-re, Peckdale megye 7 képviselőjét 6-ra csökkentik. Ezzel szemben Monroe körzetei háromról négyre, Jeffersoné kettőről háromra nőnek. Több választási szakértő úgy látja, hogy át kell nézni a választókerületi beosztásokat is, hiszen utoljára még idén és jövőre (január 15-ig) a kormányzat rajzolja újra a határokat, aztán a megyei tanácsokra és a kormányzókra bíznák azt.

Köszönöm, hogy velem tartottak, találkozunk holnap!

John Stetton : Jövőre 11 progresszív és 5 reformpárti szenátusi mandátumért folyik a harc, a kampányt David Coleman fogja vezetni, hiszen ő a Progresszív Szenátusi Kampánybizottság elnöke. Jó estét, szenátor!

David Coleman : Jó estét kívánok!

John Stetton : Az első kérdés: jövőre az Ön mandátuma is jár, újraindul a posztjáért?

David Coleman : Igen, most már szinte teljesen biztos, hogy újraindulok Oakland megyében. Ezt eddig hivatalosan nem jelentettem be, ugyanis korábban szó volt róla, hogy Ed Glover kormányzó helyét veszem át és ő indul a szenátusi választáson helyettem. Végül a Kormányzó úr meggondolta magát, tehát félig hivatalosan már én vagyok a jelölt.

John Stetton : Persze, még kaphat ellenfelet. Hogy készül a pártja úgy választásra, hogy 11 szenátori helyet kell megvédeniük, amelyek közül 8-at Taylor elnök tavaly 10 százalékpont felett szerzett meg?

David Coleman : A választóktól legutóbb kaptunk egy sárga lapot, szerintem azóta sok körülmény megváltozott. Természetesen minden erőnkkel azon vagyunk, hogy visszaszerezzük az emberek bizalmát. Abból a szempontból könnyebb a dolgunk, hogy legutóbb csupán a pártunkról és elnökjelöltünkről mondták el véleményüket választóink, most viszont azokról a szenátorainkról kell dönteniük, akik eddig is folyamatosan tartották velük a kapcsolatot és megállás nélkül dolgoztak értük a Szenátusban. Véleményem szerint sikerül majd megőriznünk mind a 11 helyet, főleg ha komolyan vesszük a kampányt és mindent megteszünk a győzelemért.

John Stetton : 1950-ben elvesztették Belfort, Graham, Clark, Perry, Cook, Jefferson és Crowley megyéket, mi a garancia, hogy nem fog megismétlődni ez a fiaskó?

David Coleman : Nos, garancia nyilván nincsen semmire a politikában, ha valamit, akkor ezt az egyet megtanultam eddigi szenátori pályafutásom idején. A Progresszív Szenátusi Kampánybizottság elnökeként enyém a felelősség, hogy minden törvény és emberi erkölcs által biztosított lehetőséget megragadva készüljünk fel a megmérettetésre, ezt a felelősséget vállalom. Annyit ígérhetek, hogy nem fogjuk elkövetni azokat a hibákat, amiket a Bedroom-kampány idején és igyekszünk sokkal aktívabban, az embereket még közvetlenebbül megszólítva korteskedni jelöltjeink mellett.

John Stetton : Ebben fontos szerep hárulna a kisebbségi vezetésre, amelynek Ön is a tagja. Hogy értékeli Cliff Bedroom frakcióvezetői munkáját?

David Coleman : Bedroom szenátor teszi a dolgát, ahogy tudja. A magam részéről nem vagyok elégedett eddigi teljesítményével, eddig csupán széthúzást és veszekedést generált a frakción belül. Nyíltan szembefordul a déli emberek véleményével és a déli progresszív politikusokat is semmibe veszi. Nagyjából ennyi róla a véleményem, mindennemű személyeskedés nélkül.

John Stetton : És ki vagy mi az oka annak, hogy a Progresszív Pártnak nincs stratégiája, nincs kiérlelt programja, szinte nem is létezik, nem mutatja meg magát a törvényhozási szinten?

David Coleman : Azért azt túlzás lenne kijelenteni, hogy nincs stratégiánk, ugyanakkor azt elismerem, hogy a törvényalkotás folyamatában eddig nem vettünk részt olyan mértékben, mint korábban szerettünk volna. Ennek csupán részben az az oka, hogy nincs egyetértés a párt különféle irányzatai között. Az igazság az, hogy jelenleg háttérmunkálatok zajlanak, a közelmúltban alulról jövő kezdeményezések során gyakorlatilag újjáépítettük a pártot, miközben folyamatosan járjuk a vidéket és egyeztetünk a ciron polgárokkal. A közvetlenebb és szemmel is látható munkának most fogunk nekiállni, de senki ne higgye, hogy eddig csak a fejünket vakargattuk. Jómagam emellett büszke vagyok azokra a helyi jogszabály-alkotási folyamatokra is, amelyek a déli megyékben valósultak meg s amelyekben én magam is aktívan részt vettem. Zárójelben jegyzem meg, hogy a szenátoraink rendszeresen egyeztetnek a kormányoldal politikusaival bizonyos törvényjavaslatokról, illetve nekünk is több javaslatunk már a kidolgozás fázisában van jelenleg.

John Stetton : Mi a frakció véleménye mondjuk az egészségügyi reformról? Mit gondol a jövő évi költségvetésről? Milyen törvényjavaslatok születnek a Holder-Glover paktum kapcsán? Erről szinte semmit sem lehet hallani.

David Coleman : A teljes frakció véleményét nem ismerem, ezt kérdezze a kisebbségi vezetőtől, vagy közvetlenül a frakciótársaimtól, de jómagam és a déli szenátortársaim egyetértünk a költségvetéssel és az egészségügyi reform főbb irányvonalaival is, hiszen egyértelműen előremutató és pozitív változásokat hozó javaslatokról van szó. A „Holder-Glover paktummal” – ahogy Ön nevezi – kapcsolatban nem érzem magam kompetensnek, hogy nyilatkozzak Önnek. Majd azután érdeklődjön, miután a javaslatcsomag elkészül végleges formájában. Addig is nem szeretnék féligaz és korántsem megalapozott állításokkal kábítani senkit, pletykálkodni pedig nem szokásom. Ami egyelőre közérdekű és biztos, az már elhangzott Mr. Gloverék sajtótájékoztatóján és a médiában.

John Stetton : Egy utolsó kérdés, mi a véleménye a nemrég beadott House-Robinson javaslattal kapcsolatban?

David Coleman : Nem támogatom. Azzal egyet tudok érteni, hogy Cironiában biztosítani kell minden állampolgár jogainak érvényre juttatását és fel kell lépni az emberi jogokat sértő akciók ellen – jegyzem meg, a szegregáció nem sért semmilyen jogot, nem ütközik semmiféle jogszabályba. Ennek ellenére, a javaslatban szereplő Állampolgári Jogi Bizottság felállítása nem oldana meg semmit. Ez csupán egy újabb kamubizottság lenne, amely részben azt az általános hisztériát lovagolja meg, amelyet a déli emberek szabadságjogait kétségbevonó politikusok és szószólók alapoztak meg az országban. Külön megjegyzendő, de mindenesetre érdekesnek mondható, hogy a javaslatot benyújtó, hírhedten bürokráciaellenes Nick House szenátor azt kezdeményezi, hogy egy külön erre a célra felállított bizottság vizsgálja az állampolgári jogok érvényre juttatását. Úgy tűnik, hogyha szavazatot lehet szerezni vele, akkor Mr. House sem veti meg annyira a bürokrácianövelést… Ez is csupán azt az álláspontot erősíti, hogy ez az egész egy szemfényvesztő látszatintézkedés.

JohnStetton : Köszönöm Coleman szenátor, hogy befáradt hozzánk!

DavidColeman : Én köszönöm a lehetőséget!

 

John Stetton : Második vendégem Jack Shepard, a Képviselőház többségi vezetője. Első kérdésem a törvényhozási munkára vonatkozna. A Szenátusban készül az új egészségügyi törvényjavaslat, amely jelentős átalakításokat eszközölne. Támogatni fogja a Képviselőház ezt a javaslatot?

Jack Shepard : Először is üdvözlöm Önt és azokat akiket érdekel mai beszélgetésünk. Ami pedig a javaslatot illeti, amit eddig tudunk róla az támogatható. De természetesen végleges véleményt majd akkor tudunk mondani, ha látjuk a tényleges javaslatot, mert az ördög mindig a részletekben rejlik.

John Stetton : Egyéni betegbiztosítás vagy valami állami egészségügyet támogatna?

Jack Shepard : Én személy szerint az egyéni betegbiztosítást preferálnám, azonban azokról sem szabad lemondani, akik valamilyen oknál fogva nem tudnak magukról gondoskodni, valahogy ezt is meg kell oldani. Senkit nem hagyhatunk az út szélén.

John Stetton : A frakcióban kik vannak többségben? Akik támogatják az egyéni biztosítást vagy azok ellenfelei?

Jack Shepard : Az egéyni biztosítás a frakciónkban nagyobb támogatottságot élvez.

John Stetton : Mennyiben képes egységes álláspontot képviselni, hiszen a korábbi, Barreth-Renfield kiegészítés-javaslatot több frakciótársa leszavazta, így nem került iktatásra, akkor?

Jack Shepard : Nos egyrészt ott előre lehetett tudni, hogy nem fogja mindenki megszavazni, bár a frakción belül már akkor is jeleztem, hogy módosító indítvánnyal lehet az ilyen ellentmondásokat és más észrevételeket, nem pedig a szavazásoknál. Más kérdésben pedig mindig egységesek voltunk. De meg kell jegyeznem, hogy a párt és a frakció nem egy egyen szervezet és egy szavazógép. Mindenkinek lehet véleménye, amit a megbeszéléseken, módosító indítványokkal lehet kezelni. Úgy gondolom meg fogjuk tudni szavazni a javaslatot, ha az megfelelően szakmai. Amennyiben van módosító indítvány megbeszéljük és úgy vélem egy mindenki számára elfogadható kompromisszumot el tudunk fogadni a képviselőházban. (vége)

John Stetton : Képes lesz végrehajtatni és megszavaztatni az elnöki programot?

Jack Shepard : Nem az én feladatom, hogy az Elnök programját végrehajtsam. Engem a választók szavazatai juttattak a Képviselőházba, nem pedig az Elnök. Nagyon fontos elválasztani a végrehajtó és a törvényhozó hatalmat. Azonban tény, hogy eddig egyet értettünk a javaslatok nagyon nagy többségével és az Elnök úr programjával. De ugyanakkor hangsúlyoznom kell, hogy nem az alapján hozzuk meg döntéseinket, hogy az kinek a programja, ki a benyújtója. A szakmaiság és a nép érdeke a fontos. (vége)

John Stetton : De gondolom az elnöki program és a Párt programja között nincs valódi különbség?

JackShepard : Valóban.

John Stetton : Mit gondol a párton belüli konfliktusról, ami a nyugati konzervatívok és a Taylor elnökhöz közeli establishment között zajlik?

Jack Shepard : Mindenkinek meg van a saját véleménye és ez különböző lehet. Ez szerintem így van rendjén, ettől szép az élet. A párt nem egy homogén massza, annak több árnyalata van. Azonban az említett konfliktus egy témában jelent csak meg és úgy vélem az alapvető dolgokban mind egyetértünk, és ezért tartozunk egy párthoz. Egy-egy javaslat esetén én az ésszerű kompromisszum híve vagyok, ha pedig ezt nem sikerül elérni, akkor egy javaslat nem fog átmenni a törvényhozáson. De ez nem a világ vége, ez úgy gondolom többször is elő fog fordulni az országunk történetében. (vége)

John Stetton : Ön szerint a belharc rontja a Reform Párt esélyeit a jövő évi félidős választásokon?

Jack Shepard : Nem hinném, hogy ennek befolyása lesz a választásokra. (vége)

John Stetton : Ön pár napja jelentette be, hogy indul a jövő évi előválasztáson a szenátusi jelöltségért. Miért döntött így?

Jack Shepard : Úgy vélem mindenkinek ambíciózusan kell végeznie munkáját, hogy a legjobbat hozza ki magából és legjobban végezze azt. Az ambícióm vezet tovább azon az úton, amit elkezdtem. Úgy gondolom, szenátorként jobban tudom szolgálni Garfield megye embereit. Szerencsére a megyében sokan támogatnak. (vége)

John Stetton : Köszönöm, hogy befáradt!

Jack Shepard : Én köszönöm. Viszontlátásra.

 

 

John Stetton : A félidős választások közeledtével, és a Progresszív Párt gyengeségével egyre többet hallani a Reform Pártban dúló polgárháborúról, amelyek különböző közleményekben manifesztálódnak. Ennek egyik kulcsfigurája a vendégem most: Nick House, Osborne megye szenátora. Üdvözlöm, Szenátor!

Nick House : Jó estét, John! Örülök, hogy itt lehetek. (mosolyog, majd kezet ráz Stettonnal)

John Stetton : Legutóbb azzal került a figyelem középpontjába, hogy azt mondta George Taylorról, hogy álszent és cinikus. Ön beszél még egyáltalán az elnökkel? (mosolyog)

Nick House : Az utóbbi időben nem beszéltünk egymással, de hogy őszinte legyek, nem is vágytam rá. Erőteljesen fogalmaztam, de a helyzethez való hozzáállása valóban ennek a kemény odaszólásnak a tartalmával volt egyenértékű.

John Stetton : Miért kellett ilyen keményen fogalmaznia?

Nick House : Nézze, én egy szenátor vagyok. 155 ezer ember szavazott rám Osborne megyében, hogy képviseljem őket. Ennek a képviseletnek pedig - ahogy meg is írtam a közleményemben - része a bizottsági munka. Én ott voltam, elvégeztem a feladatom és kötelességemnek eleget téve nemmel szavaztam egy jelöltre, aki egy egyszerű kérdésre nem képes egyenesen válaszolni. Támogatja-e?

Eldöntendő kérdés, ő nem volt képes megbirkózni vele, ráadásul inkább egy oktatási programot adott elő, mint bírói felkészültséget, ezért úgy vélem, kötelességem tiltakozni Joel Colwell megválasztása ellen. Majd ezek után az elnök mosolyogva be akarja adni az embereknek, hogy ő a lehető legjobb jelöltet választotta és hozzá kedvesen mosolyog, hogy el is higgyék. Na, ez az az álszent cinizmus, amitől gyomorrontást kapok.

John Stetton : A frakciótársai viszont támogatták.

Nick House : Ha a frakciótársaim a kútba ugranak, akkor ugorjak velük? Attól ez nem lesz egy ésszerűbb döntés, ebben a vonatkozásban ez irreleváns. (vége)

John Stetton : De ön ezért nem kapott nyilvános kritikát, ahogy érzem. Az elnöki hivatal sem kommentálta a szavazatát. Nem inkább arról van szó, hogy egy elnökkel szembenálló Reform Pártot szervez?

Nick House : Szó sincs róla. Tudom, hogy népszerű ez a gondolat, a progresszív oldal egy kis része is nagyon szeretné azt hinni, hogy velem majd meg lehet fúrni Taylor elnökségét, de el kell keserítsem őket, nekem nem ez a célom. Az én célom az, hogy ez egy jó elnökség legyen és ezt bizonyítani is tudom: Én kompromisszumra kész voltam a költségvetéssel kapcsolatban is, nem teljesen az valósult meg, amit elképzeltem, de abba az irányba mozdultunk el. Taylor elnök ezt belátta és én nagyon örültem, ha visszaemlékszik, államférfiként dicsértem. Szó sem lehet egy az elnökkel szembeni belső ellenzékről. De ez nem azt jelenti, hogy ha nem tetszik valami, akkor nem nyitom szólásra a számat.

John Stetton : Mégis, információk szerint Ön bíztatta a nyugati képviselőket, hogy szavazzák le a Barreth-Renfield javaslatot, hiszen az alapján George Taylor harmadjára is indulhatna az elnökségért, és Ön ezt ellenzi. Minden jel arra utal, hogy komoly összetűzések vannak a keleti és a nyugati pártszervezetek között. Az establishment és a nyugati konzervatív mozgalom között.

Nick House : Nem tudom, hogy ki az informátora, de rúgja ki hamar, mert rossz munkát végez! (nevet)

Komolyan gondolja, hogy akkora hatalmam van, hogy ennyi képviselőt tartok a markomban? Ez azért elég erős gondolat.

John Stetton : Kikerülte a kérdésem.

Nick House : Mert nem volt kérdés, Ön csak állításokat fogalmazott meg, John. Mindenesetre egy cikluskorlátozás szerintem mindenkire egyformán vonatkozik. Taylor elnök nem indul újra, a képviselők is megszavazták, úgyhogy nincs semmi gond. Ez is azt jelzi, hogy az elnöknek vannak nagyon tiszteletreméltó döntései.

John Stetton : Egy utolsó kérdésem lenne. Ed Mullins, az elnök két kampányának főnöke, aki jelenleg is közeli kapcsolatokat ápol az elnökkel, politikai akcióbizottságot szervez, és többen úgy gondolják, hogy Taylor-párti jelölteket fog felépíteni a jövő évi félidős választásokat megelőző előválasztásokon. Ha ezek a jelöltek legyőzik a nyugati konzervatív hivatalban lévőket, Ön támogatni fogja őket a győzelem érdekében?

Nick House : Természetesen támogatom azokat a reformpárti jelölteket, akiknek a programjával egyet tudok érteni, legyen az nyugati konzervatív, vagy Taylor-párti, ahogy ön fogalmaz.

John Stetton : Köszönöm, hogy befáradt!

Nick House : Én köszönöm a lehetőséget!

Lapunk megkérdezett néhány progresszív politikust a cooki helyzetről, köztük Robert Shaw-t, Simon Bright-ot, Roger Astont szenátort, és néhány képviselőt is, Samuel Tweak, Pat Grellosh, Marrie Morrison, hogy csak néhány nevet említsek. Egyöntetűen azt mondta minden progresszív, hogy drukkolnak René Westnek, hogy megnyerje Cookot, és távolítsa el a közéletből Walter George kormányzót.

Pat Grellosh: "ez az ember veszélyes a társadalomra, veszélyes Cironiára"

Robert Shaw: "George kormányzó fanatikus, gyűlöletkeltő politikája, a saját megyéjét szegregálja Cironiátol"

Roger Aston: "René West egy becsületes igaz politikus, Cook nem kívánhatna jobbat magának"

Samuel Tweak: "már az is csúnya volt amikor George kormányzó lejáratta  Westet egy közleményében, személyesen ismerem őt, és nem született aranykanállal a szájában, sőt igenis egy szerény dolgozó családból származik. Ő egy hiteles példamutató politikus. Walter George-nak mennie kell a közéletből.

Mint láthatjuk a Progresszívok Westet támogatják és nem kérnek  a szélsőséges George kormányzóból. Sőt Danny Sanchez szenátor azt mondta, Walter George veszélyezteti az Állampolgári Jogi Bizottság létrejöttét, és minden kapcsolatát latba veti, hogy ne születhessen meg eme törvény. Úgy látszik elsőkörben valamilyen szinten igaza van Sanchez szenátornak, hisz nem sikerült a vita lezárása valamilyen okból. Pedig a House-Robinson javaslat nagy előrelépés lenne észak és dél kapcsolatának.

Jack Rush

Ha vasránap, akkor sajtótájékoztató. James Mariniert, Clark megye kormányzójelöltje, tegnapi kampányrendezvényén bejelentette, hogy nyit a déli megyék felé, annak érdekében, hogy a két országrész közötti viszony elsimuljon. René West, a Reform Párt Cook megyei kormányzójelöltje és a South-West Konzervgyár tulajdonosa örömmel fogadta ezt a közeledést. Mariniert és West példát szeretnének mutatni és ösztönözni a többi megyét is az összetartásra, hiszen, ahogy ez a kampányrendezvényen Fultonban is elhangzott, "az széthúzás nagy hátrány, csak úgy állhatunk stabilan, ha megteremtjük az egységet Észak és Dél között." Azonban Walter George, Cook megye jelenlegi kormányzója újraindul és szegregációs politikájával veszélyezteti ezt az egységet és az egységre irányuló törekvéseket. Erről a helyzetről kérdeztem Mr. Mariniertet.

"Szomorú látni, hogy van olyan politikus a Reform Pártban, aki a déli szegregációt támogatja - kezdte a kormányzójelölt - Cironia eddig mindent egységben tudott elérni. Ez az egység most kezd felbomlani és vannak akik munkájukkal hozzájárulni szeretnének ehhez a szétszakadáshoz. Ott van Walter George és az ő megfáradt, de még mindig reménykedő bandája. Eléggé felháborítónak tartom, hogy George eddigi rendezvényei során még semmit nem mondott saját programjáról, csak védekezett, mentette magát, ferdített, illetve többször meglovagolta René West nyelvbotlását, miszerint nem Centennial Cook megye központja. A George-ot támogató és kampányestjein megjelenő csürhe pedig minderre vad éljenzéssel és elfogadhatatlan stílusban reagál, gyakran West-et szidva, vagy halálát kívánva. Én, kérem, azt tanácsolnám a cook-i kormányzónak, hogy kezdjen el gondolkodni a saját kampányán, mert eddig csak rágalmazást, gyűlöletkeltést és uszítást láthattunk tőle. Ahol megjelenik mindenből és mindenkiből árad a negatívum, a gyűlölet és az alkoholbűz. Erre kiemelten felhívnám a figyelmét a cook-i válaszótpolgároknak! Ha ismét George mellett döntenek, akkor Cook elzárkózó, rideg, korrupt és gyűlölettel teli időszaknak néz elébe és a megye romjain sírva fognak könyörögni, hogy újra csatlakozhassanak Cironia Köztársasághoz."

R.S.

Harold Trump : Üdvözlöm a kedves hallgatókat, ma esti két különleges vendégem, a mostanába címlapokon szereplő két szenátor úr. Üdvözlöm önt Mr. House és Mr. Bedroom.

Cliff Bedroom : Üdvözletem Trump úr!

Nick House : Jó estét kívánok!

Harold Trump : Rögtön a témába is vágnék és első kérdésem House szenátor felé irányúl...Mr. House..létezik House-Bedroom paktum?

Nick House : Nem. Vannak dolgok, amiben egyetértünk, ilyen a legújabb törvényjavaslatom is, de én nem paktálok le senkivel. Mindig az ésszerűség és a helyes döntés vélelme mentén alakítok ki álláspontokat.

Harold Trump : Nem csak a legújabb de az utóbbi jónéhány javaslatát Bedroom szenátor hűen támogatja, ez csak a véletlen műve?

Nick House : Nem csak ő támogatja, de egy vele kötött paktum biztos jobban hangzik, mintha egy a nagyközönség számára ismeretlenebb szenátort kötnének egy nemlétező paktumhoz. Véletlennek sem nevezném, inkább azt mondanám, hogy vannak dolgok, amiket hasonlóan látunk. Ennyi az egész. (mosolyog)

Harold Trump : Bedroom szenátor...ön szerint sincs paktum? Csak szimpla egyetértés a politizálásban avagy a törvényalkotásban?

Cliff Bedroom : Persze, hogy nincs, ha két ellentétes pártbéli paktumot köt, az egyenlő az elnök elleni puccsal? Mert már ezzel is támadtak engem! Mr. House politikai megnyilvánulásai, sokban egyeznek az enyéimmel, nem érdekel honnan érkezik a javaslat, ha az emberséges és politikailag helyes azt támogattam eddig is, ahogy ezután is.

Harold Trump : A Cironia News viszont közölt egy cikket, ami alá van támasztva egy fotóval, miszerint ön és Mr. House titkos megbeszéléseket folytat.

Cliff Bedroom : Nem titkos, hisz akkor fotó sem készülhetett volna (mosolyog) Nick House utóbbi törvényjavaslatát vettük véka alá és egyetértésben zárult az eszmecsere, nem titok támogatni fogom ezután is, amig jó döntéseket hoz.

Nick House : Ezt akartam mondani, mármint ami a fotót illeti. (nevet)

Harold Trump : House szenátor...önt egyre többen azzal vádolják, hogy folyamatosan az elnök ellenére szavaz...ez a politikai meggyőződése vagy tényleg elmérgesedett a viszony ön és Mr. Taylor között?

Nick House : Vannak köztünk nézeteltérések, de úgy gondolom, hogy ez természetes a politikában. Én olykor elég keményen fogalmazom meg a véleményemet, ezt az idősebbik lányom már sokszor a fejemre olvasta, de nem beszélnék elmérgesedett viszonyról. Ez nem a játszótér, itt egy ország sorsa a tét, ráadásul én a pártegység híve vagyok, de nem minden áron. Ha helytelen egy döntés, akkor fel fogok lépni ellene.

Harold Trump : Tehát most nincs pártegység önöknél?

Nick House : Szerintem ez az ügy fel lett fújva. Persze az nem hír, ha támogatok egy javaslatot. (nevet) Nézze, mihez képest? Mellesleg a pártegység inkább észak és dél konfliktusában van veszélyben, amelyet én igyekszem megoldani egy javaslattal, ami a végén azt is bizonyíthatja, hogy a déli fehérek jogai is csorbulnak valahol, lehet hogy ott is javaslatot tesz a bizottság, ha megalakul. Lehetne nagyobb pártegység, de nincs vészhelyzet.

Harold Trump : Nézze ön helytelen döntésekről beszél, ami nézőpont kérdése...kinek helytelen? Mert az ön pártjának és Taylor elnöknek igenis helyes volt a Barreth-Renfield javaslat, míg a progresszívoknak helytelen, tehát ön mondhatjuk azt feléjük szavazott?

Nick House : Vannak, akik érdekből szavaznak, vannak, akik meggyőződésből, ezt tudom erre mondani. Mindenkinek a saját elképzeléseire bízom, hogy ki melyik szerepet játszotta.

Harold Trump : Bedroom szenátor, a Barreth-Renfield javaslat, több okból is veszélyeztette az ön pártját, de House szenátor azt ellenezte nem lát ebben összefüggéseket?

Cliff Bedroom : Egyáltalán nem, House szenátor egy egyenes becsületes ember, és csak azért nem szavaz meg egy valószínű alkotmányellenes szavaztot mert az, az ő pártjából érkezett, én sem tettem volna másképp, ha a jövőben lesz egy feltételezett Sanchez-House vita, és úgy látom Mr. House-nak van igaza azt kifogom nyilvánítani.

Harold Trump : Következő kérdésem mindkettejüknek szól és talán a közvélemény is elcsitul ezügyben, tudják...nem megszokott amikor két ellenséges pártbéli ilyen nagy egyetértésben van, ezt ugye önök is belátják, ez sokaknak szemet szúrt, úgy a médiának, úgy a kormánynak vagy a progresszív elitnek. Mit akarnak ezzel elérni? Egyikük pártjában sem találnak magukhoz való szövetségest? Mr. House?

Nick House : Szerintem a közbeszéd állapota akkor normális, ha más-más politikai közösséghez tartozva is képesek vagyunk felelős döntéseket hozni és nem mindig csak érdekek mentén keresztülerőltetni egy bírójelöltet, mert már csak azért is megmutatja... Nem érdekel az elit, nem őket képviselem, hanem Osborne megye lakóit, majd ha nekik nem tetszik valami, akkor elmagyarázom nekik, ahogy közleményemben meg is tettem, hogy mit miért csinálok. A média, az elit azt gondol, amit akar, a kormány pedig nem ellenséget lát bennem, legalábbis szeretném ezt hinni.

Harold Trump : Köszönöm...Mr. Bedroom?

Cliff Bedroom : Az ön kérdése sokrétű, de megpróbálok röviden válaszolni, ahogy Mr. House megfogalmazta, ez lenne a normális, amikor nem ellenségeskedünk hanem párthovatartozás nélkül józanul döntünk, ez Cironia és a választók érdeke, és ebben nincs és nem lehet pártszerep, nem mondhatja meg nekünk a média, miként cselekedjünk, mi a helyes, ezek emberi tényezők, ha House szenátor helyesen dönt azt támogatom, ha Taylor elnök hoz egy helyes döntést azt is támogatom, ha egy párttársam nyújt be emberséges és igazságos javaslatot, akkor mellé álok, ez a politika, ez kellene lennie, önöket, a kormányt, vagy a saját pártomat, ne lepje meg az, ha valaki ember tud maradni politikus lévén. Köszönöm!

Harold Trump : Köszönöm szenátor urak a mai tartalmas beszélgetést.  Viszontlátásra!

Nick House : Viszontlátásra!

Cliff Bedroom : Viszontlátásra!

A Stins 31 rádió vendégreiporterét hallották a Közbeszéd című politikai tényfeltáró műsor vezetőjeként. Úgy gondolom az ügyet tisztáztuk és lezárhatjuk azzal a műsort, hogy a House-Bedroom paktum csak kacsa. Viszontlátásra a kedves hallgatóknak.

Hoyt szenátor (R-Mn.) Sedgefieldben tartott town hall fórumot, ahol a választók kérdezhettek a törvényhozótól. Többen érdeklődtek az új egészségügyi tervezetről, amely zárt ajtók mögött, a President Palace együttműködésével készül. Hoyt részt vesz az előkészítésében, de részleteket nem elárulva annyit közölt: „Csak olyan javaslat mellé fogok odaállni, amely lehetőséget teremt egy, a jelenleginél jobb rendszer létrehozására, nem vezet be állami biztosítást, de nem is lehetetleníti el a keményen dolgozó ciron középosztálybelieket.” Stuart Hoyt hozzátette, hogy a javaslat „nem egy pártdiktátum lesz, de kell egy váz, amire építkezhetünk, és adott esetben képesek leszünk a progresszívakkal kompromisszumos megoldásra.”

Elmondta továbbá, hogy teljesen elégedett Joel Colwellel, akit a héten választottak meg a Legfelsőbb Bíróság tagjává. „Az elnök jelöltjeit ritkán szokta visszadobni a Szenátus, és Colwell bíró mindkét oldal számára elfogadható volt.” Megemlítette, hogy várja George Taylor fellebbviteli bírójelöltjeit. „Biztos vagyok benne, hogy Taylor elnök nagyszerű jogászokat fog megnevezni ezekre a rendkívül fontos posztokra. De így érzek a kerületi ügyészekkel kapcsolatban is.” Mivel az Alkotmány úgy rendelkezik, hogy az elnök csak a felsőház jóváhagyásával nevezhet ki jelölteket, a Szenátus fogja meghallgatni, majd véleményezni a jelölteket. Stuart Hoyt szerint ezért érdemes lenne egy régi szabályt feleleveníteni. „A kékcédulás elvet szívesen látnám az Igazságügyi Bizottságban.” Ennek a lényege, hogy régebben az amerikai szenátus bizottságában azok a szenátorok, akiknek a megyéjébe az elnök bírót jelölt, kék cédulára írták fel, támogatják-e, vagy sem. A bizottság elnöke pedig csak akkor engedte tovább a jelöltet, ha mindkét szenátor támogatta. „Ez egy nagyon nagyvonalú javaslat, tudom, és szerintem mi betartanánk. De cserébe ezt várjuk el a progresszívaktól is.”

A választások és az előválasztások közeledtével egyre több politikus jelenti be újraindulási szándéket, vagy éppen visszavonulását. Ez nem csak délen és a fővárosban van így, de az északi megyékben is. Jack Shepard és a clarki kormányzó valamint szenátorjelölt bemutatkozása után Burkhill, Graham, Perry megyékben is egyre több esélyes induló neve kerül elő.

Burkhill megyében a képviselőházi helyekért a jelenlegi két képviselő James Burke és Kate Austen is bejelentette újraindulását a képviselőházi helyekért. Ráadasául nemcsak a párt vezetői, de a választók is nagy támogatásukról biztosították őket. Ők tűnnek a legesélyesebbnek az észak-keleti megye képviselői helyeire a Refrom Pártból. A megyében egy progresszív szenátor mandátuma is lejár, a reformpártból eddig James Ford jelezte indulását és elég esélyesnek is tűnik az elővűlasztásokon.

Garfield megyében a szenátor-jelölti indulás már nem kérdéses: Jack Shepard korábbi képviselő bejelentette, hogy elindul Hans Wehrmut helyett, aki szintén jelezte, hogy támogatja a volt képviselőt. Ennek ismeretében nem nagyon lesz esélye senkinek az előválasztáson Jack-kel szemben. A megyében tizennégy választókerület van, emelyek pozícióiért a jelnelegi reformpáti képviselők mind újra indulnak, egy kivételével. Mivel Jack Shepard a szenátori székért száll harcba, a helyéért Bernard Nadler száll harcba az előválasztásokon. A kormányzói székért a legnagyobb eséllyel Daniel Faraday indul a jobboldalról.

Graham megyében két évvel ezelőtt nem sikerült egy képviselői széket sem megszerezni, de szinte ugyan azok az emberek indulnak akik korábban is próbálkoztak. Ezek közül talán egy kivétel van: Theodore Bagwell, akik éppen elvesztette a kormányzói széket a megyében nyolcadik választókerületben indul a képviselőjelöltként. Két éve viszont az akkori szenátori székért sikerrel szállt harcba Lincoln Burrows, a most lejáró progresszív szenátor mandátumáért a legesélyesebb jobboldali jelölt Otto Fibonacci.

Perryben hasonlóan a többi megyéhez a jelnelegi képviselők, Danny Picket és Ben Klugh, újraindulnak a képviselő helyekért, így valószínűleg a jobboldalon nem is nagyon lesz kihívójuk. Leslie Arzt mellé a megye képviseletében Goodwin Stanhope is be szeretne kerülni a szenátusban, más jelölt egyelőre nem jelezte indulási szándékát. A progresszív kormányzónak a reformpárti oldaloról eddig Eathen Rom jelezte indulási szándékát és nagy támogatottságnak örvend a párton belül.

Összefoglalva a négy északi megyében az indulókat ez a táblázat foglalja össze:
Képviselőjelöltek:

Megye	Válaszókerület	Jelölt
Burkhill	1	James Burke
	2	Kate Austen
Garfield	1	Benjamin Linus
	2	Claire Littleton
	3	John Locke
	4	Hugo Reyes
	5	Bernard Nadler
	6	Miles Straume
	7	Boone Carlyle
	8	Anna Cortez
	9	Thomas Eko
	10	Edward Mars
	11	Charlotte Lewis
	12	Charlie Pace
	13	Michael Dawson
	14	Walt Lloyd
Perry	1	Danny Picket
	2	Ben Klugh
Graham	1	Frank Lapidus
	2	Martin Keamy
	3	George Minkowski
	4	Ray Gault
	5	John Abruzzi
	6	David Tweener
	7	Sebastian Balfour
	8	Theodore Bagwell
	9	Brad Bellick
	10	Bruce Bennett
	11	Samantha Brinker

 Szenátorjelöltek:
Garfield - Jack Shepard
Perry - Goodwin Stanhope
Graham - Otto Fibonacci
Burkhill - James Ford

Kormányzójelöltek:
Garfield - Daniel Faraday
Perry - Eathon Rom

A napokban felröppent hír, miszerint House és Bedroom szenátor összefonódásáról beszél Harold Trump, a National Observer újságírója igaz lehet. Mivel a Cironia News egyik civilben lévő újságírója, magát megnevezni nem kívánó személy, lencsevégre kapta a két szenátor találkozását, ahol a politikusok legszűkebb baráti köre volt csak jelen. Az újságíró szerint a két szenátor egy zárt terembe vonult, és több órás megbeszélés után jelentek csak meg újra ahol sűrű kézfogások közepette távoztak. Az újságíró szerint a szenátorok, az egyik kelet madisoni külterület katonai létesítményében találkoztak.

Az év végén készített, nagy összefoglaló felmérés a legnagyobb országos lapok támogatásával elkészült. A felmérésben az elnökön és alelnökön kívül kérdeztük, hogy melyik törvényhozó mennyire ismert a választóközönség előtt. Ezeknek az adatoknak az ismertetése következik.

Az elnök népszerű, az alelnök annál inkább

George Taylor ismertsége és népszerűsége még mindig magas. A választók 85 százaléka ismeri, 12 százalékuk nem. Ezzel együtt a munkáját a többség pozitívan értékeli: a válaszadók 58 százaléka elégedett az elnökkel, 36% nem, így a kitérés +22%, amely magasnak mondható. Miközben a munkáját leginkább támogatók a mérsékelt Reform Párt törzsszavazói, az inkább támogatók között többségben vannak az establishment progresszív szavazók és a liberális konzervatívok. A szembehelyezkedők a Reform Párt jobbszárnyáról és a középnyugati konzervatívoktól, illetve a progresszívektől érkeznek.

Ami mindenkit meglepett, az Adam Cougnes népszerűsége. A nyilvánosság előtt ritkán megszólaló alelnök ismertsége 98 százalékpontos, népszerűségének kitérése +45% (70-25%), ami duplája az elnökének. Taylornak ugyanakkor vigasz lehet, hogy az elnök munkája mellett a választók szerint az ország jó irányba halad. A válaszadók 50 százaléka szerint az ország jó irányba halad, 38 százalék szerint az irány jó, de késnek az eredmények, míg 12 százalék gondolja úgy, hogy az irány rossz. A Kongresszus munkáját is pozitívan értékelik, a válaszadók 63 százaléka szerint elégedettek lehetünk a törvényhozás munkájával, 25 százalék szerint nem.

Belfortban jó a Reform Párt

Cironia második legnagyobb megyéjében a reformpárti vezetők örülhetnek, a választók értékelik a sikeres gazdasági és társadalmi mutatókat, a bűncselekményen nagy arányban csökkennek, és nő az állami dotáció mértéke is. Nick Devon kormányzó, aki bejelentette, hogy újraindul jövőre, ismeretsége 38 százalékpont (63-25%), népszerűsége 25% (37-12%). Esetében a gondot az 51 százalék nem válaszoló, vagy választani nem tudó személy jelenti, akik tipikusan a bizonytalan választókat testesítik meg.

Az újrainduló szenior szenátor, Danny Sancheznek ugyanakkor komoly kihívóval kell szembenéznie a pártján belül és kívül egyaránt. Habár nagyon ismert, 45 százalékpontos az ismertsége, rendkívül negatív a megítélése: mindössze 12% támogatja a programját, miközben 65 százalék ellenzi. A komoly, -53 százalékpontos mutató könnyen rábírhat párton belülről bárkit, hogy elinduljon a hivatalban lévő szenátor ellen, másrészt a donorok is könnyebben adományoznak olyannak, aki könnyebben tarthatja meg posztját.

Arnold Barreth tavaly megválasztott szenátor szinten igen ismert, a válaszadók 68 százaléka ismeri, csak 25 nem, viszont esetében is ugyanaz tapasztalható, mint Devon kormányzó esetében: 37 százalék támogatja, 12% ellenzi a munkáját, és további 51 százalék nem tudja értékelni azt.

Burkhill: esély a progresszíveknek

A kis északi megye esély lehet a Progresszív Pártnak szenátusi mandátumuk megőrzésére, és esetleg képviselői mandátum szerzésére. A megye kormányzója, Jonathan Kwon +43 százalékpontos ismertséggel rendelkezik, a munkáját a többség pozitívan értékeli: 45 százalék szerint jól végzi a munkáját, 13% szerint nem, viszont a válaszadók 42 százaléka nem tud véleményt alkotni.

Anthony Smith, akinek a mandátumát jövőre kell megújítani, a progresszív frakció hallgatag tagja, ámde ismert a választók előtt: 58% ismeri, és csak 38% nem, munkáját 39 százalék értékeli jóra, 15 százalék nem, 46 százalék nem tudja. Ha újraindul, ezekkel a mutatókkal, és egy erős kampánnyal, van esélye az újraválasztásra. Társa, az 1946-os elnökválasztás elnökjelöltje, Frank Underwood is rendkívül népszerű és ismert. Miközben a választók 98 százaléka ismeri, két százalék nem, munkáját 51 százalék értékeli pozitívan, 40 százalék viszont negatívan értékeli. Ez kifejezetten jó mutató egy olyan személytől, aki ugyan tagja a szenátusi kisebbségi vezetésnek, de viszonylag inaktív.

Clark: ahol bíznak a politikusokban

Habár a tavalyi kampány során Cliff Bedroom elnökjelölt többször megállt a megyében, és azzal támadta, hogy George Taylor nem foglalkozik eleget a megye lakosságával (a legkisebb különbséggel sikerült itt győznie a hivatalban lévő elnöknek), ennek ellenére a helyi törvényhozók népszerűek. Donald Hughes kormányzó, aki nem indul újra a hivatalért, de nem zárható ki, hogy nem indul el a szenátorjelöltségért, +38 pontos ismertségi indexszel büszkélkedhet, a népszerűsége 29% (41-13%). A választók 46 százaléka viszont nem adott választ.

Adam Kissinger szenátor ugyanakkora ismeretséggel rendelkezik, mint a kormányzó, a progresszív szenátor népszerűsége ugyanakkor aggodalomra ad okot: a munkáját 29 százaléknyi válaszoló látja pozitívnak, míg 15 százalék nem támogatja. Az igazi gond, hogy 55 százaléknyian nem tudnak nyilatkozni róla. Paul Kellerman (R) tavaly megválasztott szenátort 65 százalék ismeri, 25 nem, viszont a munkáját 51 százaléknyi választó támogatja, és senki sem ellenzi, ez egy nagyon magas támogatottság, még akkor is, ha 49% nem mondott véleményt.

Cook: bajban a konzervatív jobbszárny

Walter George kormányzó, a Reform Párt fenegyereke és az elnök gyakori kritizálója, aki szerint Taylor elárulta a déli választókat, nagyon ismert: 83 százalék ismeri, míg 13 százalék nem ismeri, ami hasonló érték, mint az elnök ismertsége. A népszerűsége viszont a negatív tartományban van: 34% elégedett a munkájával, 37% viszont nem, ami lehetőséget adhat egy establishment kihívónak, hogy legyőzze George kormányzót a jövő évi előválasztáson.

Andrew Fox szenátor, akinek jövőre jár le a mandátuma, semmilyen nyomot nem hagyott a cooki lakosokban: 23 százalék ismeri csak, 75 százalék nem, a munkáját csak a választók 13 százaléka támogatja, 27 százalék nem. Andrew Trump mutatói sem jobbak: habár sokan ismerik a jobboldali törvényhozót (88-12%), az elnöknél is ismertebb Cookban, de a munkáját csak a választók 35 százaléka támogatja, 49 százalék nem.

Crowley, a szélcsend megyéje

A középnyugati megyében kevéssé ismerik a lakosok a választott tisztviselőiket. Alfred Kick kormányzó például, aki Adam Cougnest váltotta a posztján, 43 százalék ismeri, 50 százalék nem. Munkáját is csak 24 százalék támogatja, 13% nem, 63 százalék pedig nem tud véleményt mondani. Ezek igazán rossz adatok egy újraválasztás előtt, egy ismert progresszív jelölt könnyedén legyőzheti.

Simpn Brigt (P) szenátor hasonló ismertséggel rendelkezik, viszont a munkáját többen értékelik jóra (+19%), bár a választók 54 százalékának nincs véleménye. Ezzel szemben a Reform Párt frakciójában ülő Chris Howard ismertsége +38 százalék, és a népszerűsége is nagyon magas, 53 százalék.

A piros Denfield

A mormon többségű megyében nincs ok az aggodalomra, legalábbis a Reform Pártnak. A tavaly újraválasztott Tom Kane ismertsége a legmagasabb az országban (100%), és a munkáját a megyében élők 59 százaléka értékeli jóra, csak 13% véli úgy, hogy rossz a kormányzósága a megyének. Mindez jó hír a Thortongate után, amikor sokan attól féltek, hogy elveszti a konzervatív mozgalom a megyét.

A szenátorok viszont nem örülhetnek ennyire, főleg az újraválasztására készülő Jack Robinson. A többség nem ismeri se őt, se Francis Thackerayt (-17%), és munkájukat is csak 25 százalék értékeli jóra, 75 százalékuknak nincs véleménye.

Eagle: nehéz helyzetben a hivatalban lévők

A kis, vidéki megye tavaly nagy többséggel választotta elnöknek George Taylort, viszont a képviselői helyekért közelharc folyt, ezért is lehet fontos, hogy milyen eredménnyel zártak idén a politikusok a népszerűségi versenyben. Nigel Wood kormányzót nagyon kevesen ismerik (23% kontra 75%), és a munkájáról csak a választók 25 százaléka nyilatkozott pozitívan, 62 százalékuknak nincs véleménye.

Robert Shaw szenátor (P) ismert (+10) és népszerű is (+18%), de a választók fele nem ismeri. Rosszabb a helyzet Kate McKinson szintén liberális törvényhozónak, aki bejelentette, hogy jövőre újraindul: a többség nem ismeri (33-50%), és a munkáját sem értékelik jóra: csak a választók 13 százaléka támogatja, 40 százalékuk szerint rosszul végzi a munkáját.

Edmundban minden jó

Edmund megye, ahol mind Taylor elnök, mint idén Howard kormányzó nagy különbséggel nyerte meg a választást, elégedett a jelenlegi politikusaival. Philipp Howardot a megkérdezettek 55 százaléka ismeri, 38 százaléka nem, a munkájával 45 százalékuk elégedett, és csak 13% elégedetlen.

Az edmundiak elégedett mindkét reformpárti szenátorukkal. Az újraválasztására készülő Martin Ricketts a válaszadók 68 százaléka előtt ismert, csak 25% nem ismeri, munkáját 47 százalékuk támogatja, és csak 13% diszkreditálja. Gregory McInnisnél hasonló az ismertség, és a munkáját is hasonló arányban támogatják (45-13%).

Garfield csatatér marad

Nagy csata várható Cironia egyik legnagyobb ipari megyéjében. A progresszív kormányzót. James Gillyt a többség nem ismeri (-7%), de a munkáját pozitívan értékelik (32-16%), de a nem válaszolók aránya magas (52%)

A hivatalban lévő, de újra nem induló konzervatív szenátor, Hans Wermuth ismertsége magas (50-25%), a munkáját viszont kevesen értékelik (32-10%), 58 százalék nem tudta értékelni. Viszont John Myne (P) kevésbé ismert, csak a válaszadók 33 százaléka ismeri, 50 százalék nem, a munkáját 13% értékeli jóra, 28% rosszra, 59 százaléknak nincs véleménye.

Jack Shepard többségi vezető, aki bejelentette, hogy indul a Reform Párt szenátusi előválasztásán, nagyon ismert, a válaszadók 80 százaléka ismeri, csak 13% nem, és a munkája is pozitív értékelést kapott (64-13%).

Graham, ahol bármi megtörténhet.

Habár egy kék megyének könyvelik el a politikához értők, négy évig a Reform Párt adta a kormányzót, idén épphogy csak nyerni tudott a progresszív jelölt, eddig ez volt a történelem legszorosabb kormányzóválasztása. A hivatalban lévő John Stein ismertsége magas, +43 százalékos az ismertsége, a munkáját 44 százalék értékeli jóra, 13% rosszra. Ez lehetőséget jelent neki, hogy jövőre elinduljon akár a szenátusi, akár valamelyik képviselőjelöltségért.

Bed Harricksen (P) szenátor, aki bejelentette újraindulását, csak a relatív többség ismeri (45-38%), 17 százalék nem válaszolt. Munkájával csak a válaszadók 35 százaléka elégedett, 13% nem, 52 százaléknak pedig nincs véleménye. A tavaly megválasztott Lincoln Burrows (R) jóval ismertebb (50-25%), és a munkáját 42 százalék értékeli pozitívnak, 58 százalék nem válaszolt.

Greene: mindenki biztonságban

Habár Greene déli állam, tavaly George Taylor könnyedén nyerte meg az öt elektort. Wendel Watson újraválasztott kormányzó (P) ismeretsége +28%, a népszerűsége is pozitív (28-16%), de a válaszadók 56 százaléka nem rendelkezik véleménnyel.

Albert Lee szenátor (P) a válaszadók több mint fele előtt ismert, csak negyedük nem ismeri (55-25%), ugyanakkor a munkáját pozitívnak 33% látja, és ugyan senki se látja negatívnak a munkáját, de 67 százaléknak nincs véleménye. Jim Holsakamp reformpárti szenátort többen ismerik (65%), de ugyanannyian nem, mint szenátortársát, munkáját viszont szintén 33 százalék látja pozitívnak, de 25% negatívnak. 42 százaléknak viszont nincs véleménye.

Jeffersonban sok a bizonytalan

A kék megyének számító déli Jeffersonban sok a bizonytalan választó. Henry Smith progresszív kormányzót például a többség nem ismeri (-5 százalékos különbség), a munkáját 35% látja pozitívnak, 12% negatívnak, 52 százalékuknak nincs véleménye.

Mia Cristal szenátort (P) a többség ismeri (55-38%). a munkáját 32% látja pozitívnak, 27 viszont negatívnak. Nick Holmes hasonló mértékben ismert, de a reformpárti szenátor munkájának jobb a megítélése (42-13%).

Rossz előjelek Lassenben

A Progresszív Párt adja a megye kormányzóját és az összes törvényhozót, de nehéz választási időszak elé néznek a progresszívak. Emma Rodric kormányzó a többség előtt ismeretlen (43-50%), a munkáját a többség pozitívnak értékeli (32-16%), de a többségnek nincs véleménye.

Emily Swann (P), akinek a szenátusi mandátumát jövőre újítják meg, csak relatív többség ismeri (43-38%), és a munkáját ugyan pozitívra értékelik (22-15%), de 63 százaléknak nincs fogalma a szenátor eredményeiről, nem érzi azt. Roger Aston ugyanakkora ismertséggel rendelkezik, mint szenátortársa, de a szintén progresszív szenátor munkájának nagyon rossz a megítélése: 19 százalék helyesli, 27% ellenzi, amit a megyéért tesz, további 54 százaléknak nincs véleménye.

Legrand, ahol bajban van a Reform Párt

A Bibliaövezet részét alkotó megyében, ahol minden tisztséget konzervatív személyiség tölt be, kifáradt a Reform Párt. Richard Rodgers kormányzót a többség nem ismeri (-40%), a munkáját pedig kifejezetten rosszra értékelik (12-25%), ezenfelül 63 százaléknak nincs véleménye.

A jövőre újrázó Anthony Lombardi ugyan nagyon ismert (65-25%), de nagyon negatívan értékelik a munkáját, a válaszadók csak 22 százaléka szerint tesz jót a megyének, 52% ellenzi a munkáját. Warren Lynchet kevesebben ismerik (43-38%), de hasonlóan negatív a mutatója (10-25%), viszont a nagy többség (65%) bizonytalan.

Madison, a szenátusi vezetők hazája

Thomas Kane hivatalban lévő kormányzó hasonló ismertségi mutatókkal rendelkezik, mint párttársa, Frank Underwood (98-2%), de az elfogadottsága negatív rekordot döntött: csak a választók 34 százaléka szerint végzi jól a munkáját, 64 százalék szerint nem.

Ugyanolyan ismert Cliff Bedroom kisebbségi vezető, aki tavaly a Progresszív Párt elnökjelöltje volt, és hasonlóan népszerűtlen, bár a mutatók jobban a jövőre újrázó szenátornál: 44 százalék támogatja a munkáját, 51% nem. Start Hoyt többségivezető-helyettest kevesebben ismerik (70-25%), de jobbak a mutatói elfogadottságban: 46 százalék támogatja a munkáját, 37% nem.

Monroe is bizonytalan

A nyugati megyében ugyan minden posztot progresszívak töltenek be, ámde alig ismerik őket. A megye kormányzója, Charles Brian, kevesebb, mint a válaszadók harmada előtt ismert (30%), 63 százalék pedig nem ismeri. Munkáját szintén 30 százalék támogatja, 14% nem, de 56 százalék nem tud véleményt alkotni.

Kate Wilson szenátor (P) hasonló, bár jobb ismertséggel rendelkezik (33-50%), a munkáját támogatók és ellenzők ugyanolyan arányban vannak jelen, mint a kormányzónál. Kevin Smith (P) relatíve ismert (45-38%), a munkáját 42% támogatja, 1% nem, de 57 százalékuk nem válaszolt egyértelműen.

Oakland odafigyel

A déli megyében igen nagy a politikusok ismertsége. Ed Glover kormányzót például, aki kétszeres progresszív alelnökjelölt volt már, a helyiek 88 százaléka ismeri, 12 százaléka nem. Munkáját a válaszadók 63 százaléka támogatja, csak 13% ellenzi.

David Colemant, aki progresszív színekben politizál, a válaszadók többsége ismeri (53-38%), de a munkáját a válaszadók csak 35 százaléka támogatja, 19% bizonytalan. Francis Blank többségi vezetőt (R) a nagy többség ismeri (68-25%), de munkáját negatívan ítélik meg: csak 13% támogatja, 50 százalék szerint rosszul végzi a munkáját.

Ernest Holder elnöki főtanácsadót is kérdeztük. A többségi ismeri (45-38%), és ugyan pozitívnak minősítették a munkáját (23-13%), de a többség nem mondott véleményt (64%).

Osborne változatos képet mutat

A Reform Párthoz sorolt középnyugati megyében a konzervatív szenátor ismertségi mutatója (-17%) és munkájának elfogadottsága se éppen jó: a lakosok mindössze 14 százaléka támogatja, 25% ellenzi, 61% nem mondott véleményt.

A Szenátus Előirányzati Bizottságát vezető Jamie Yes ismertsége azonos Carterével, de munkájának valamivel jobb a megítélése (34-0%). Az elnökjelölti ambíciókat dédelgető Nick House szenátort sokan ismerik (83-13%), és a munkáját is pozitívan értékelik (68-11%), hozzá hasonlóan ismert George Starson házelnök (80-13%), de a munkáját kevésbé jónak értékelik (44-13%).

Pecksdale még mindig kék

A déli megyében még mindig erősek a progresszív törvényhozók beágyazottsága. Adam Rodgers kormányzót ugyan sokan nem ismerik (-17% az indexe), de a munkáját a relatív többség pozitívan értékeli (23-13%), bár sok a választ nem adók száma.

Gerold Gallagher szenátort csak a relatív többség ismeri (43-38%), és a munkáját a kormányzóhoz hasonlóan értékelik (23-14%), de szenátortársa, a szintén progresszív Annabelle Turner jobb mutatókkal rendelkezik: 65 százalék ismeri, ugyanakkor a munkáját nem kedvelik a helyiek: 23% szerint jól végzi a munkáját, 38% szerint nem.

John Viber kisebbségi képviselőházi vezetőnek jobbak a számai. Igaz, sokan nem ismerik (33-50%), de 34% szerint jól végzi a munkáját, csak 1 százalék szerint nem.

Perryben lehetséges a váltás

Az északi ipari megyében, ahol a választók több mint háromötöde tavaly Taylor elnököt támogatta, rossz a progresszívek reputációja. Sean Blueberry kormányzót kevesen ismerik (-17%), és a munkája ugyan pozitív tartományban van (+10%), de 64 százalék nem mondott véleményt.

Az újraválasztására készülő Charlton Kenith szenátor (P) alig ismert (20-63%), de a munkáját pozitívan értékelik (20-13%), de a válaszadók kétharmada bizonytalan. Leslie Artz (R) tavaly megválasztott szenátor viszont a nagyobb többség előtt ismert (45-38%), a munkáját általánosan pozitívnak írják le (+40%), viszont 60 százalék nem tudott válaszolni.

Petersonban is változik a helyzet

A rubintvörös Petersonban is érdekes eredményekre jutottunk: Hugh Trimm kormányzó, aki a Reform Párt tagja, ismert (53-38%), egyben népszerű is (43-0%), bár a többség nem tud véleményt alkotni a munkájáról.

Robert Roosevelt szenátor, aki szintén reformpárti, ugyanakkor ismeretlen (-7%), egyben népszerűtlen is: csak 23% támogatja, 25% ellenzi a tevékenységét, 52% nem válaszolt, ellenben szenátortársa, Tim Metin már ismert (+40%) és támogatott is (+55%).

Ridgefield CC

A főváros egyetlen kongresszusi képviselőt küld a törvényhozásba, aki jelenleg Peter Sergius a Reform Pártból. A többség nem ismeri (40-50%), de a munkáját alapjában véve jónak tartják (33-13%)

Union csatatér marad

Habár Uniont Taylor elnök a voksok kétharmadával nyerte, a politikusok ettől még kevésbé ismertek és elfogadottak maradtak. Edmure Johnson kormányzót (P) a többség ismeri (53-38%), de a munkáját csak 21% támogatja és 26 százalék nem.

Peter Nount, aki újraindul jövőre, már a választók 58 százaléka ismeri, 25% nem. 31% szerint jól végzi a munkáját, 13 százalék szerint nem dolgozik jól a megyéért a reformpárti szenátor. Hilary Renfield szintén konzervatív szenátort ugyanannyian ismerik, mint a társát, és a mutatói kicsivel jobbak elfogadottság terén (36-11%).

Walker lehet progresszív

Walker megye tavaly szintén az elnököt választotta, de a hivatalban lévő törvényhozói mind progresszívak, akik többsége még jó számokkal is rendelkezik. Nick Lawrence kormányzó nagyon ismert országos politikus, 88 százalék ismeri, 12 nem. A munkáját viszont a többség negatívan látja: 47% szerint rosszul végzi a munkáját, 34% támogatja, 19 százalék nem tudja.

Isador Berny szenátor (P) már kevésbé ismert (-17%), és a munkáját is csak szűk többség értékeli jóra (22-18%). Philipp Abe relatíve ismert, a választók 43 százaléka nyilatkozott úgy, hogy tudja, ki Abe szenátor, de a munkáját csak 19% látja pozitívan, 18% negatívan, a többiek nem adtak egyértelmű választ.

Ezzel szemben Alexander Smith képviselő a nagyközönség számára ismerős név (85-13%), és a munkáját a nagy többség pozitívan látja: 60 százalék szerint jól végzi a munkáját, 18% nem. Ez lehetőséget adhat arra, hogy az előválasztáson legyőzze Berny szenátort, és ő legyen pártja szenátorjelöltje.

 

 

 

Idén decemberben hazánkba látogat majd Mario Lanza világhírű operaénekes. Az énekes célja, hogy megismerje országunkat, s annak nevezetességeit. Másik célja pedig, hogy néhány városban koncertet adjon majd. A befolyt összeget a koreai háborúban meghalt családoknak fogja majd adományozni.

Mario Lanza az alábbi településeken ad majd koncertet:

December 6.: Warner Robins

December 12.: Westminster

December 18.: Rochester

December 24.: Ridgefield

Nick House (R-Oe.) és Cliff Bedroom (P-Mn.) szenátorok, az elmúlt időkben, egyre több mindenben értenek egyet, ami önmagában nem baj, sőt, az egész politikai elit örülhet az ellenkező pártbéli szenátorok egyetértésének.Felfoghatjuk ezt úgy is, hogy a sokat ellenségeskedő pártok, mára már baráti viszonyt ápolnak, viszont az is lehet, hogy párton kívüli paktumot kötöttek és mindkét szenátor elégedetlen pártjával. Nos ha az utóbbi igaz, akkor sok borsot törhetnek még Taylor elnök orra alá, hisz köztudott, hogy Bedroom és Taylor elnök, nem ápolnak baráti viszonyt, és mostanság House szenátor  sem az elnök kebelbéli barátja.

Várjuk a jövőbéli fejleményeket, hisz a mostanság aktuális House javaslatokat, Bedroom és frakciója nagy része, feltétel nélkül támogatja. Míg Taylor elnök nem minden esetben, tehát úgy jönnek létre kétpárti törvényjavaslatok, hogy azt az elnök és a kormánmyzat nem biztos, hogy támogat. Taylor elnök háttérbe szorult ez tény! Taktika, vagy szimpla véletlen? House szenátor talán elnöki babérokra vágyik? És ebben Bedroom a segítője? Vagy épp House szenátor akar kormányváltást a progresszívok részére? Sok a kérdés....De egy biztos valami készül és nagyot fog szólni! 

Harold Trump

 

Mariniert, clarki kormányzójelölt délelőtti rövid sajtótájékoztatójában elmondta, hogy a Cliff Bedroom és Danny Sanchez által benyújtott veterán kompenzációs program tervezetét el kell fogadni, mert méltó hála lenne ez az egykori katonáknak. 

"Úgy gondolom - kezdte a kormányzójelölt - ennek a programnak az elfogadásával, nem csak méltóképpen hálálnánk meg a hazáért tett szolgálatot. Egyben bebizonyítanánk azt is, hogy megbecsüljük azokat az embereket, akik a háborúban vérüket adták Cironiáért, akik cselekedeteikkel a magasba emelték hazánkat."

Ezután kitért Winston Bell kampányadománygyűjtő-rendezvényére. Mariniert ösztönzött minden reformpárti szavazót, hogy jelenjenek meg, támogassák a szenétorjelöltet, hiszen a jövőben Bellel közösen dolgoznának Clark megye felvirágoztatásáért.

Nick House ötlete alapján Jack Robinson szenátor szponzori közreműködésével sikerült egy olyan törvényjavaslatot megalkotni, amely mindúgy az észak és mindúgy a dél érdekeit szolgálná és amely közös összefogást eredményezhet: Létrejöhet-e egy Állampolgári Jogi Bizottság a kormányban, amely mindkét pártból 3-3 delegáltat tartalmazna?

Az Osborne megyei szenátor, aki ismertség és kedveltség alapján, valamint bizottsági elnöksége okán az egyik legnagyobb hatalmú szenátor ma Cironiában, aki akkor sem kér bocsánatot, ha a saját párttársát kell helyretennie hibák, vagy helytelen cselekedetek kapcsán. A szenátorhoz közeli források szerint az a terve, hogy a pártok delegáltjaiból létrejövő bizottság által összehozza az északot és a délt annak érdekében, hogy meg lehessen sikeresen vizsgálni, hogy az Alkotmányban és Cironia hatályos törvényei alapján milyen mértékben érvényesülnek az emberi jogok minden egyes statisztikai alap kapcsán és ennek alapján javaslatokat és jelentéseket tesznek majd az elnöknek és a Kongresszusnak. 

House szenátor új korszakba léptethet be minket ötletével, abba, amikor az emberek jogait tiszteletben tartják legyen az déli fehér, nyugati nő, vagy keleti latino. Kérdés az, hogy a többi politikus képes-e felmérni, hogy mekkora súlya van az eljövendő szavazásnak és kérdés, hogy a többi politikus akarja-e azt, hogy az emberek jogait hitelesen megvizsgálják a ciron polgárok tanúskodása által egy kormányzati bizottságban?

Meg akarja-e hallgatni a kormány a ciron népet a saját jogairól? 

Winston Bell, a James Mariniert által a szenátori címre leginkább érdemes, clarki politikus megszólalt, reagálva a Brendon Fletcher kampányadomány-gyűjtő rendezvényén elhangzott beszédre, illetve a La Cosa Nostra állítólagos feltűnésére. Elmondta, hogy James Mariniert kormányzójelölttel, szoros együttműködésben dolgoznak és dolgoznának a jövőben is és vele együtt arra a véleményre jutottak, hogy a maffia elleni fellépést nem pártkérdésnek, hanem egységes nemzeti ügynek kell tekinteni. 

W. Bell - "A maffia és a bűnözés elleni harc nem pártkérdés, nem politika. Egységesen, egy népként kell küzdenünk polgáraink biztonságáért, és a béke fenntartásáért. Ezért Mr. Marinierttel egyetemben úgy gondoljuk, hogy ezen a téren egyenlő félként kell kezelni a bal oldali pártokat és a lehető legmagasabb szintű összefogást tanúsítani."

Bell ezután elmondta, hogy szerinte Brendon Fletcher nehéz és karizmatikus ellenfélnek ígérkezik, jó meglátásai vannak. Az ipar fejlesztéséről azonban nem beszélt, nem tett ígéreteket, pedig Bell szerint Clark megyében, ez is igen fontos és a legnagyobb gazdaságformáló ágazat. Tájékoztatóa végén bejelentette, hogy szerdán Nason-ben megtartja első önálló kampányadomány-gyűjtését.

Walker megye! Cironia!

Önök előtt állok most, az önök akaratából cselekszem, tudatában vagyok mindannak, amit cselekszem. Társadalmunkban könnyű hatalomra jutni, de a hatalmat megtartani, azt formálni addíg, míg a nép meghálálja ezt a hivatást, na az már nem egy egyszerű hivatás! Éppen ezért indulok szenátorjelöltként. Akarom, hogy Cironia felébredjen, akarom, hogy népem emberei felébredjenek és végleg szakadjanak el a hitvány emberek alkotta politikától! Új Cironiát kell közösen formálnunk, amely csak összefogással érhető el, képesnek kell lennünk nemet mondani akkor, mikor mások igent várnának tőlünk és igennel kell felelnünk, amikor a Ciron nép kéréssel fordul hozzánk. Hiszen ki tud azokról a problémákról melyek népemet sújtják? Csak önök és senki más. Kizárólag azok az emberek akik mindennapjaikban szembesülnek az őket fenyegető veszéllyel, csak az a nő tudja aki mindennap reggelit készít gyermekeinek, hogy azok ne éhezzenek az iskolában, csak az a férfi tudja, ki mindennap kora hajnalba munkába indul, hogy támogatni tudja családját a végletekig. A jelenlegi Ciron társadalom romokban hever, a kormányzók sorra adják ki szegregációs rendeleteiket, melyre sajnálatos módon Walker megye is rákényszerült a felső tízezer politikai nyomásgyakorlása miatt. Ezt nem hagyhatjuk! Emeljük fel hangukat végre és mondjuk el mi is bánt minket igazán! Nem egy vagy nem két esetről hallani, hogy színesbőrű állampolgárok ellen követtek el bűncselekményt, vagy éppen saját hazafi rendőreink lőtték agyon őket. Nem! Nem! Nem! Tudatában kell lennünk cselekedeteink súlyával. Kijelenthetem, hogy Cironia egyszer még megbűnhődik e súlyos tettekért, mikor már más államok kételkedve és bizalmatlanul néznek majd ránk és akkor magunkra maradunk. Döntsük hát el végre, hogy a saját népünket fogjuk szabdalni, vagy összeragasztjuk annak minden egyes darabját? Ebben az országban már senki nem kíváncsi a sztárpolitikusokra, akik azért ülnek székükben, mert bogarat ültettek népük fülébe. (A tömeg tapsviharral fejezi ki megértését René Artois felé). Elárulták hazájukat, visszaéltek a bizalommal, melyet nem tudták jóra használni. Össze kell tartanunk, mellőznünk kell a viszályokat országunkon belül, ugyanakkor haragudhatunk azokra, kik támadások sorát zúdítják hazánkra. Nick Lawrence kormányzó bízik a walkeriekben, rendeleteit nem önszántából hozza, mivel sajnos tudjuk, mint megyei vezető nagy nyomás nehezedik rá. Igen van hogy néha elbukunk, de tudnunk kell újra talpra állni, tudnunk kell újra belevágni a lehetetlenbe. Tisztelt Walkeriek! Látom az arcukon, hogy kételkednek szavamban, ami teljesen természetes a sok eddig hallott hazugságok tömkelege miatt, de higgyenek bennem, bízzanak az olyanokban akik tenni akarnak, akik népük szolgálatába állnak! Köszönöm a megtisztelő figyelmet.

René Artois beszéde meghatotta a hallgatóságot, mely üdvrivalgással tört ki, mikor a szenátorjelölt lelépett a porondról. Mindezek után a téren felesége jelenlétében beszélgetett a polgárokkal, akik nagy érdeklődéssel fogadták minden szavát. Felesége így köszöntötte a hallgatókat: " Ahol széthúzás, oda egyetértést. Ahol tévedés, oda igazságot. Ahol kétség oda hitet. Ahol sötétség, oda világosságot!"

 

RIDGEFIELD – A President Palace nagy győzelemként könyvelheti el, hogy az edmundi bíró legfelsőbb bíróvá való választása előtt minden akadály elhárult. Elemzők rámutatnak, hogy az elnök kudarca komoly pofont jelentett volna, de a progresszív szenátorok támogatásával sikerült az obstrukciót megtörni, és lezárni a vitát.

Taylor Colwellt mainstream bíróként jellemezte, aki szemléletében közelebb áll a liberálisokhoz, de támogatja a megyék jogait és a fegyverviselést, ugyanakkor ellenzi a halálbüntetést. Ez pont elég volt, hogy elegendő törvényhozó támogassa a jelöltet. Információink szerint Taylor elnök a szavazás előtt nyomatékosan kérte szenátusi szövetségeseit, hogy támogassák Colwellt, akik ezt meg is tették. Nick House és köre ugyanakkor ellentétesen szavazott, immáron sokadjára, habár a jelentős hatalommal rendelkező Igazságügyi Bizottság elnöke most vesztett.

Persze a neheze még most jön. A Chaffee-javaslat elfogadásával és szentesítésével megkezdődtek az előkészületek a fellebbviteli bíróságok és a kerületi ügyészségek létrehozására, mindkettő esetében szenátusi támogatás szükségeltetik a posztok feltöltésére, és kérdéses, hogy House szenátor mikorra írja ki a meghallgatásokat, illetve az elvesztett nyugati szavazatok helyét tudják-e pótolni a progresszívak szavazatával olyan bírójelöltekkel kapcsolatban, akik számukra nem felelnek meg. Hasonló a helyzet az ügyészekkel. Chuck Dayton, a President Palace sajtófőnöke tájékoztatóján tagadta bármiféle belső konfliktus létét. „A szenátorok autonóm személyek, akik közül vannak olyanok a Reform Párt frakciójában, akik támogatják Taylor elnök programját, és van olyanok, akik nem. Hozzátenném, akik nem támogatják, ne várják el újraválasztásuk során sem az elnöki ajánlást és támogatást.”

Az, hogy az elnök sejti, hogy nem fogják támogatni a jelöltjeit, abból is látszik, hogy egyeztetésre hívta mindkét párt vezetését, többek között Francis Blank többségi vezetőt és Stuart Hoytot, a reformpárti frakció második emberét, Cliff Bedroomot, John Myne garfieldi szenátort, az Igazságügyi Bizottság alelnökét, illetve Arnold Barrethet (R-Belf.). A belforti törvényhozó újságírói kérdésre tagadta, hogy bármilyen belső feszültség lenne. „Nézze, Taylor elnök meghívott pár embert, hogy tárgyaljunk bizonyos kérdésekről, nem kell ezt túldimenzionálni.” Stuart Hoyt hozzátette: „House is első kézből fog értesülni mindenről, hiszen bizottsági elnökként ő fogja napirendre tűzni a jelöltek meghallgatását.”

Az elnök és köre a nyolc fellebbviteli körzetből a következő három év során a lehető legtöbbet megpróbálja majd feltölteni, ezért kíván nagyon gyorsan, kétpárti támogatással a háttérben jelölni minél több fellebbviteli bírót és kerületi ügyészt, és el is fogadtatni azokat. Ennek pedig egyik első lépése a félidős választások lesznek. Taylor szűkebb környezete és külső támogatói arra készülnek, hogy minél több hiteles személyiséget állítsanak szembe a hivatalban lévő nyugati konzervatív szenátorokkal, és olyan jelöltekkel szemben, akiket House és társai támogatnak az előválasztáson.

Ed Mullins, az elnök kétszeres befolyásos kampányfőnöke, aki jelenleg Új Konzervativizmus Alapítványt vezeti, és az egyik nagy támogatója az elnök által támogatott jelöltek keresésének, kérdésünkre kiemelte: tavaly a választók közel háromötöde támogatta George Taylort, „és az emberek üzenetét meg kell hallania a szenátoroknak és más törvényhozóknak is. Ha nem teszik, ne csodálkozzanak, ha kihívókat szereznek.”

George "babyface" Redwood nemzetünk legkíválóbb félnehézsúlyú ökölvívója, az elmúlt hétvégén kiütéses győzelmet aratott a mexikói Hammond Gonzalez ellen, a Ciron bunyós már a harmadik menetben kiütötte ellenfelét a Monterreyben szervezett nemzetközi boxgálán. Redwood ezzel a győzelemmel, immár végérvényesen részt fog venni az 1952.-es, Helsinkiben rendezett olimpián, a Ciron nemzeti sportszövetség szerint.

Tisztelt olvasók.

A határvédelem által meg nem erősített hírek szerint, több maffiacsalád tagjai, (Luciano, Costello, Genovese) áttelepültek New Orleans-ból Clark és Perry megyékbe. Köztudott, hogy a fenti maffiacsaládok mind a legnagyobb bűnszervezet a La Cosa Nostra tagjai. Reméljük a központi nyomozó ügyészség, cikkünket komolyan veszi és lépéseket tesz az ügy felderítése érdekében. Ugyanis ha a maffia áttelepült az északi megyékbe csak idő kérdése, hogy kiterjessze hatalmát a nagyobb megyékre mint Garfield, Union, vagy a főváros. A La Cosa Nostra szicíliából, az Egyesült Államokba áttelepült bűnszövetkezet, amely szinte rettegésben tartja, New Yorkot, Atlantát, Las Vegast, Dallast, és New Orleanst, az utóbbitól már csak egy "lépés" volt a szinte még "szűz" Cironia északi megyéi. Ha a La Cosa Nostra itt is kiterjeszti birodalmát, akkor szinte megállíthatatlan lesz a lánykereskedelem, a prostitúció, a szesz és cigaretta csempészet és sorolhatnám a bűnlajstromukat. Bizunk benne, hogy George Taylor elnök  ugyanolyan komolyan fogja venni az ügyet mint Truman elnök.

Stanley Macdoom

Daniel H. Sanchez, hétköznap nevén Danny Sanchez Jr. belforti szenátor szenátor megtartotta első adománygyüjtő kampányestjét Hillsborough-ban a Hotel Hilton báltermében. Az eseményen édesapja is részt vett idősebb Daniel Sanchez aki immár 78 éves, még az USA részeként Washingtonban politizált Cironia érdekeiben. Az akkori elnök Wodrow Wilson nemzetbiztonsági főtanácsadója volt, többek  között, 8 éven keresztül.

Danny Sanchez nyitóbeszédéből egy részlet:

" Tisztelt egybegyültek, kedves Belfortiak!

Eljött az idő, hogy megkezdjem kampányomat, és megvédjem megyénket vele együtt önöket a betörő bürokráciától, az elmérgesedő korrupciótól. Belfort mindíg is különleges volt Cironiában, nem akarom, hogy itt is a politika irányítsa a hétköznapokat. A reform párt vérszemet kapott megyénkre és William Franklin volt szenátortársam után most engem akarnak eltávolítani a közéletből. Részben azért mert oly sokszor támadom az embertelen déli rendeleteket, mert ellenzem teljes mértékben a szegregációt. Az igazságtalanság, kedves hölgyeim és uraim, mindíg is az ellenségem volt. A nagyapám, az apám is ezek ellen harcolt, megvetem azokat a politikusokat akik különbséget tesznek ember és ember között. Hazánkban mindenki Ciron, legyen az fehér, vagy fekete, mindenkit egyenlő jogok illetnek meg. Ez így van Belfortban és azért harcolok, hogy ez így legyen egész Cironiában is. Kérem önöket támogassanak munkámban. Az est további részében, egyenek, igyanak és érezzék jól magukat. Megköszönök minden egyes dollárt amit adományoznak, mert győznöm kell és győzni is fogok, mert az önök és minden Ciron érdekére tettem fel az életem. Cironiában szabadság, egyenlőség, testvériség kell, hogy legyen ha ez létrejön, akkor beszélhetünk az igazi demokráciáról.

Köszönöm barátaim."

Úgy látszik Sanchez szenátor eltökéltségét senki sem állíthatja meg és robogni fog előre a kampány folyamán,mint egy sebesvonat.

Harold Trump

Holtverseny van jelen pillanatban a jövőre esedékes belforti reformpárti szenátusi előválasztáson. Ronald Tenner korábbi katonai parancsnok és Michael Jezza kongresszusi képviselő a lapunk által készített felmérés szerint a választók 49 százalékának a támogatását élvezik, a választók 2 százaléka bizonytalan.

Habár még nincs kampányidőszak, Belfortban már komolyan agitálnak a szenátusi harchoz. A Reform Pártban két ellentétes gondolkodású jelölt áll egymással szemben: Tenner megregulázná az autonómiát követelő politikusokat, köztük Walter George (R-Co.) kormányzót, Jezza képviselő pedig szociális konzervatívként sok kérdésben teljesen mást gondol. Ez pedig látszik a támogatottságukban is. A vidéki területeket Jezza nyerné 56-41 százalékkal Tenner előtt, aki ugyanilyen előnnyel nyerné a nagyvárosokat, bár a képviselő csak 32 százalékot kapna, a korábbi katonatiszt pedig 62 százalékot.

A korosztályok között öt ponttal vezet a 18 és 30 évesek körében Jezza (51-46%), de a középkorúak körében ez a különbség már 15, az idősek körében pedig 29 százalékpont. Miközben Jezza egy ponttal vezet a fehérek körében (50-49%), addig Tennert a feketék (54-42%) és a latinók is sokkal jobb választásnak tartják (58-39%). Jezzát támogatják a fehér munkások (59-35%) és a fehér farmerek (62-37%), de a fehérgallérosok körében Tenner 62 százalékpontos támogatást élvez.

Megnyugtató lehet ugyanakkor, hogy mindkét esélyes jelölt vezet Danny Sanchez hivatalban lévő szenátorral szemben. Ha most szombaton lennének a választások, Ronald Tenner 51 százalékot kapna, Sanchez szenátor 44 százalékot, abban az esetben, ha Michael Jezza lenne a Reform Párt jelöltje, az arány 53-45 százalék lenne.