Média cikkek

   Hírek


Jegyzőkönyv a Képviselőház üléséről

hetilap - 1959. április 10., péntek

Frank Senton képviselő (R)
Képviselőasszonyé a szó.

Naomi Hands képviselő (P)
Tisztelt képviselőtársaim!
Szeretném ha fontolóra vennénk azt az ügyet amiről már a belügyminiszter és a haditengerészet is beszélt. A kubai válság minket is érint Kuba és a Szovjetunió szoros kapcsolatba vannak. És mint már oly sokszor a kommunista diktatúra megint górcső alá vette a demokratikus társadalmat. A kubai illegális bevándorlás a tavalyi évhez képest meg tízszereződött. Ezen kívül a kubai tengeri hadgyakorlat folyamatosan megsérti tengeri határainkat továbbá a személy és teherhajó forgalom is veszélyben van emiatt. Tennünk kell valamit törvényi szigorítással meg kell erősítenünk határainkat. És határozott fellépéssel meg kell akadályoznunk, hogy az egész Mexikói-öblöt Kuba kisajátítsa. Az USA már fellépett Kubával szemben, és gazdasági embargóval bünteti őket, de mivel nekünk közvetlen szomszédunk nekünk is lépéseket kell tennünk. Az ügy halaszthatatlan szeretném pártállástól függetlenül minden képviselő véleményét meghallgatni.
Köszönöm

Oscar Rafter képviselő (P)
Elnök úr! Szót kérek!

Frank Senton képviselő (R)
Az úriemberé a szó.

Oscar Rafter képviselő (P)
Tisztelt Képviselőház! Tisztelt Képviselőtársaim!
Mint ahogy Mrs Hands előttem tette, én is a határvédelem ügyével kapcsolatban szólalok fel. Sajnos ez is megtörtént. Pedig jó 10-15 évvel ezelőtt tán még legvadabb álmainkban sem mertünk arra gondolni, hogy Hazánk szomszédságában egyszer kommunista állam fog alakulni. Bekövetkezett az, amitől féltünk. És erre még egy lapáttal rátettek a kubaiak, hogy hadgyakorlataik keretében többször is megsértették a ciron felségvizeket. A dolgot még rosszabbá teszi, hogy felvették a kapcsolatot a Szovjetunióban, amely hatalmasan fenyegeti a karibi térség stabilitását, békéjét. Félő, hogy ez még csak a kezdet. Félő, hogy Kuba mintájára a többi szomszédos országban is fellángolnak a szélsőbaloldali indulatok. Félő, hogy a forradalmi hevület Cironiára is átterjedhet, hiszen nálunk vannak olyan csoportosulások, amelyek egy bolsevista államot akarnak. Nem vonom kétségbe, hogy a CIO és az elhárítás gőzerővel dolgozik, hogy egy esetleges lázadást megakadályozzanak. Kérem Képviselőtársaimat, hogy ne bélyegezzenek meg pánikkeltéssel. Cseppet sem ez a célom! Csupán előre látónak kell lennünk, minden eshetőséggel számolnunk kell a jövő illetően. A Walker megyei képviselők mindegyike, köztük én is, helyeseljük és támogatjuk Képviselőasszony minden szavát, melyek előttem elhangzottak. Felségvizeink megerősítése jelen esetben elemi dolog, országunk polgárainak és a haza védelme érdekében. Nem mellesleg meg kell mutatnunk a Castro-rezsimnek, hogy nem félünk tőlük! A gazdasági embargó a másik olyan eszköz, amivel ezt érzékeltethetjük. Javaslom továbbá, hogy Cironia Haditengerészete mellett a légierő is megerősítetten járőrözzék felségvizeink felett!
Most nincs idő a széthúzásra! Egységben az erő!
Köszönöm a szót!

Neville Chamberlain képviselő (P)
Szót kérek elnök úr

Frank Senton képviselő (R)
Az úriemberé a szó.

Neville Chamberlain képviselő (P)
Tisztelt képviselőház

Elsősorban csatlakozom az előttem szólókhoz és a határaink megerősítését tartom én is a legfontosabbnak. Azonkívül az Egyesült államokhoz hasonlóan a gazdasági embargó Kuba ellen elkerülhetetlen. Tudjuk, hogy a Castro barát Mexikóra nem számíthatunk, Mexikó nyilvánosan kijelentette, hogy távol marad a Kubai konfliktusoktól és nem foglal állást az ügyben. Az Egyesült Államok és Cironia kötelessége, hogy megvédje a Mexikói öblöt ezzel Amerika egészét és a világot a kommunista rezsimtől. Mint az is tény, hogy az Amerika-barát Battista diktátor elmenekült Kubából kaptunk helyette egy százszor rosszabb Castrot. Castro és a Szovjetunió szövetkezik, ha most nem lépünk számíthatunk a Harmadik világháború kitörésére. Hruscsov számára Kuba csak egy eszköz Amerika ellen. A vörös fenyegetettség már a föld több pontja felől is támadhat....Határvédelem, Embargó, Légi támogatás és határozott fellépés kell Castro ellen.

Köszönöm

 

2 0
 

Valami döntés megszületett

folyóirat - 1959. április 10., péntek

Szerző: Ben Gilford

Több lap is megírta, hogy Hruscsov Havannába utazott és Castróval tárgyal. Ime egy Kubai újságíró kiszivárogtatott két fotót a találkozásról. Az is kivehető a fotók alapján, hogy a két diktátor megegyezett valamiben ami biztos, hogy nekünk nem jó.

1 0
 

Egyre aggasztóbb a Kubai helyzet

napilap - 1959. április 10., péntek

Szerző: Ben Gilford

A CIA és az Amerikai hírszerzés szerint Hruscsov pártfőtitkár és Miniszterelnök Havannában tartózkodik és tárgyalásokat folytat a Kubai triumvirátussal. Meg nem erősített információk szerint a Szovjetúnió ballisztikus atomrakétákat kíván Kuba területén telepíteni. Ha a hír valótlan is, az már magában is aggasztó, hogy Hruscsov és Castro tárgyalásokat folytat. Jelen pillanatban ez a két ember jelent a vilagra a legnagyobb veszélyt.

0 0
 

Felszólítás, majd tűzparancs

folyóirat - 1959. április 07., kedd

Amikor van egy kis időm a sok hivatali teendőm mellett, akkor szívesen kijárok sétálni a városba. Természetesen egyenruhában, ami fontos, hogy makulátlan legyen. Sok dolog van, amit a katonaembernek el kell tűrnie, de vannak olyanok, amit nem tud. Ilyen például az öltöny és a nyakkendő. Az maradjon meg a politikusoknak. Nekünk, katonáknak, tartásunk van, amihez legjobban az uniformis illik. Természetesen az átlagembereknek is megnyugvás, ha látnak minket, akár magunkban, akár többen, vagy esetleg bakák társaságában. A pisztoly elengedhetetlen eszköz. Tekintélyt parancsoló. De én egy lovaglópálcát is hordok a kezemben, amit fehér bőrkesztyűvel fogok meg. Nálam így teljes minden. Az igazat bevallva, erről ismernek meg. Sétálás közben sokszor leszólítanak beszélgetni. Kikérdeznek, hogy mit csinálunk, milyen a katonaság. De van sokszor politikai diskurzus is. Én mindig az igazat mondom. Igaz, olykor velősen, de mindig az igazat, hiszen ehhez tart a kötelesség és nem utolsó sorban az eskü. Legutóbb egy egyetemista srác volt a partner. Mondta nekem, hogy az egyik újságban olvasott arról, hogy a kubai hadihajók egy gyakorlat keretében többször is ciron felségvizeket sértettek meg. Kérdezte, mit szólok hozzá. Erre hirtelen egy latino jött oda, majd elkezdett a sráccal kötözködni. Természetesen spanyolul, hogy senki se értse meg. Odamentem elébe, és megkérdeztem tőle, mi a gondja. Erre leköpte a fényes csizmám. Ennél nagyobb sértést egy katona, egy tiszt nem nagyon kaphat. Megfogtam a latino gallérját, felemeltem, majd odébb dobtam és a földre esett. Közben valahogy megtanult angolul, és elkezdett fenyegetőzni, hogy „Majd jönnek Castróék, és lepuffantanak titeket!” Visszaszóltam neki, hogy „Jöjjenek! Itt várjuk majd őket!” Majd felállt és elhordta magát. Mondtam ez egyetemistának, hogy „Látod! Ez a véleményem! Beléd kötnek, majd mikor erősen odacsapsz nekik még fenyegetőznek, de tenni semmit sem mernek.”

Véleményemet kifejtve azt mondom, hogy ha felségvizeinkre tévednek, először figyelmeztetni, de ha azután sem takarodnak el, akkor erős kezet venni és tüzet nyitni rájuk! A ciron földet, a ciron polgárokat senki sem fenyegetheti! Főleg nem a kommunista Castro-féle csőcselék! Ha úgy adja a helyzet, nem hátrálhatunk meg. Vállalnunk kell a konfrontációt a Kubai Forradalmi Fegyveres erőkkel. Még csak az hiányzik, hogy gyáván megfutamodjunk! Erősen odacsapni! Hadd tanulják meg a kommunista korcsok egy életre, hogy velünk nem packázhatnak! Ha odáig fajul a dolog, szívesen részt fogok venni a harcok első vonalában a ciron föld és polgárok védelméért! Ezen a cikken keresztül figyelmeztetem Fidel Castrót és kommunista csőcselék bandáját, hogy óvatosan játszanak a tűzzel! De ha mégis folytatják, akkor ne csodálkozzanak, hogy megégeti őket!

1 0
 

Nemzetközi hírek

folyóirat - 1959. április 07., kedd

Szerző: Ben Gilford
0 0
 

Ott folytatja, ahol abbahagyta

televízió - 1959. április 06., hétfő

Dominick Taylor: Jó napot kívánok! Üdvözlöm a kedves televíziónézőket! Dominick Taylor vagyok. A politikusok, közéleti személyiségek és újságírók nagyban meghatározzák egy ország mindennapjait. Így van ez külföldön és Cironiában is. Az, hogy valakit a fent említettek közül szeretnek vagy gyűlölnek, az nagyban függ a személyiségtől. Emiatt és a politikai program miatt van, hogy egy politikust nem is tudunk pártba sorolni, hiszen a választók mindkét csoportja őt támogatja. A Morrison-Scott Channel stúdiójába éppenséggel egy ilyen ember hívtunk meg. Meglepődésünkre el is fogadta azt és most itt köszönthetjük. Kedves nézőink fogadják nagy szeretettel Alexander Smith-t!

(Alexander Smith előjön és leül a Dominick Taylorral szembeni székre)

D.T.: Mr. Smith. Saját, munkatársaim és a nézők nevében is köszöntön Önt a Morrison-Scott Channel televízióstúdiójában!

Alexander Smith: Köszönöm, Dominick! Ha nem bántalak meg vele, és a kedves televíziónézőket sem, akkor inkább tegeződjünk. Jó barátom vagy, és nem mellesleg évek óta dolgozunk együtt. De, természetesen, ha nem gond.

D.T.: Természetesen semmi gond nincs ezzel Alex! Így sokkalta személyesebb és közvetlenebb lesz az interjú is. Egy hónappal ezelőtt írta a National Observer, hogy kórházba kerültél. Mondhatni a kormányzói hivatal kapujában estél össze, amit a portás észrevett és egyből értesítette a mentőket. Akkor Dr. Jeff Markkula főorvos úr azt mondta az eredmények alapján, hogy szívinfarktus okozta mindezt. Illetve, hozzátette, hogy még akkor is élet és halál között lebegtél. Mesélnél nekünk erről egy picit, hogy mi történt, hogy történt?

A.S.: Ennél többet én sem tudok mondani. Mint mindig, autóval mentem. Mikor kiszálltam a kocsiból, akkor éreztem egy kicsi szorító érzést a mellkasom tájékán, de nem foglalkoztam vele. Mikor már majdnem a hivatal bejáratánál voltam, egy erős ütést éreztem elől, szintén mellkas tájékon. Onnantól pedig teljes filmszakadás. Másfél héttel ezelőtt a kórházban mesélték nekem a történteket, amikor már jobban voltam.

D.T.: Most jelenleg hogy érzed magad?

A.S.: Köszönöm kérdésed, tökéletesen. Ezúton, a kamerák és a nagy nyilvánosság előtt mondok köszönetet a walkeri kórház orvosainak, nővéreinek, ápolóinak, és nem utolsó sorban Dr. Jeff Markkula főorvos úrnak, amiért emberfeletti erővel és kitartással küzdöttek értem mindvégig! Hatalmas taps nekik!

D.T.: Most, hogy a kormányzói tisztség megszűnt létezni megyénként, merre és hogyan tovább? Gondolkodtál már azon, hogy visszavonulj?

A.S.: Amikor a kórházban voltam, sokat gondolkodtam ezen, hogy visszakéne végleg vonulni. Több variáció is járt a fejemben, hogy utána mit csináljak. De eszembe jutottak azok az emberek, polgárok, akik engem nem véletlenül emeltek fel a kormányzói székbe, hogy képviseljem érdekeiket, akaratukat. S ezért nem fogok visszavonulni, mert hajt engem az, hogy tegyek értük, akár progresszívek, akár reformpártiak, akár diákok, akár munkások, akár értelmiségiek. Ez hajt: az emberek, a polgárok képviselete, hogy egyfajta szócsőként hallattassam a hangjukat, a Képviselőházban, a Szenátusban, a Kongresszusban. Ott fogom folytatni, ahol abbahagytam.

D.T.: Lassacskán a műsorunk végéhet érünk, ezért még egy utolsó kérdést felteszek neked. Tervezed-e ezek alapján, hogy ezt az elhivatottságod a legmagasabb szintre emeld a politikai életben? Az arcod látva egyre gondolunk. Igen, az elnökségre vagy az alelnökségre gondolok.

A.S.: Még 1954-ben az Al Moritz vacsorán Mr. Moritz konferált fel úgy, szó szerint idézem: „Legyen ő a harmadikpárti jelöltünk?” Akkor mondtam azt, hogy „Harmadikpárti jelöltség? Inkább maradnék még egy ideig a kormányzói székben.” Gondolkodtam már rajta, hogy megmérettessem magam, de mint tudjuk, ez nem egyszerű küzdelem. Hatalmas erőfeszítések, jó program, jó kampánystáb, és még egy csomó minden kell a sikerhez. És kerülni kell a buktatókat, az elszólásokat. Engedd meg, hogy még meséljek egy sztorit ezzel kapcsolatban. Hatalmas buktatóként és elszólásként gondolok itt a Kalasnyikovgate-re, amikor is Patrick Rafter, volt párttársam, barátom, Isten nyugosztalja (keresztet vet) bevallotta az egész világ előtt, hogy nála van egy olyan, szovjet gyártmányú fegyver. Mielőtt még megkérdeznéd, álmomban sem mertem volna gondolni, hogy ő neki ilyene volt. Semmit nem tudtam az egészről. Egyszer sem említette. Nyugodt ember vagyok, de miután kirobbant ez, szabályosan beviharzottam Rafter irodájába, a zsebemben levő újságot erőből nekivágtam és üvöltve kérdeztem tőle, hogy „Mi ez!? Te megbolondultál Pat! Cironiára akarod szabadítani a teljes szovjet armadiát?” Nem válaszolt rá semmit. Nézett maga elé. Majd folytattam: „Mondj le! És add le azt a sz*rt! Így is nyakik benne vagy a kátyúban, a trutyiban, de talán most kicsit javíthatsz a helyzeteden!” És mint tudjuk, leadta. Még sokáig cikkeztek róla, de utána már kevésbé. Végül mind az elnökjelöltségtől, mind a politikai pályáról lemondott. Mikor már beteg volt, mondta nekem, hogy „Valakinek rossz példának is kell lennie, hogy a következő nemzedéket ezáltal jóirányba terelje.”

D.T.: Műsorunk immáron a végéhez ért. Köszönöm, hogy eljöttél a stúdióba és riportot adtál nekünk.

A.S.: Én is köszönöm nektek a meghívást.

D.T.: Minden jót kívánok neked! Remélem, hogy még találkozni fogunk!

A.S.: Köszönöm és viszont kívánok neked is minden jót! A viszont látásra.

(Alexander Smith feláll és kimegy a stúdió azon részén, ahonnan bejött)

D.T.: Kedves nézőink! Alexander Smith-t láthatták, hallhatták. Én munkatársaim nevében is köszönöm megtisztelő figyelmüket! További szép napot kívánok Önöknek! A viszontlátásra!

0 0
 

Szenátusi ülés jegyzőkönyve

hetilap - 1959. április 06., hétfő

11:22 Szenátus káplánja
Hosszú ideje élek, uram, és minél tovább élek, annál meggyőzőbb bizonyítékokat látok erről az igazságról: arról, hogy Isten kormányoz az emberek ügyeiben. És ha egy veréb nem eshet a földre az ő értesülése nélkül, akkor valószínű, hogy egy birodalom felemelkedhet az ő segítsége nélkül?

Meggyőződtünk arról, uram, a szent írásokban, hogy „hiába dolgoznak, építik, kivéve, ha az Úr felépíti a házat.” Ezt határozottan hiszem; és azt is hiszem, hogy egyidejű segítsége nélkül ebben a politikai épületben sem leszünk sikeresebbek, mint a Bábel Építői.

Ezért kérem a szabadságot, hogy maradjon velünk - hogy ezentúl a Menny segítségét igénylő imákat és tanácsainkra adott áldásokat minden reggel ezen a helyen tartsuk meg, mielőtt az ügyeket folytatnánk. Ámen.

11:26 George Lee szenátor (R)
A reggeli ima után mondjuk el a Hűségesküt: Hűséget fogadok az Cironia Zászlajának és a köztársaságnak, amelyet jelképez: egy és oszthatatlan Nemzet az Isten színe előtt, amely szabadságot és igazságosságot nyújt mindenkinek.

12:01 Stuart Hoyt többségi vezető (R)
Elnök Úr!

12:01 George Lee szenátor (R)
A többségi vezető következik.

12:05 Stuart Hoyt többségi vezető (R)
Elnök Úr,

Nagyon szomorú nap után állhatok most itt a Szenátus előtt, ugyanis

Harvey Dent elnök a tegnapi nap folyamán meghalt, helyét Albert Lee alelnök vette át. A legmélyebb együttérzésemről szeretném biztosítani a családját. Annak ellenére, hogy ellentétes pártban voltunk, úgy érzem, hogy Cironiáért mindnyájan együtt dolgoztunk, és mindenki az ország előrehaladásában volt érdekelt. Az mindig szomorú esemény egy ország életében mikor elveszti a vezetőjét, bármelyik is legyen az, bármelyik poszton is történjen is ilyen.
Ennek ellenére folytatnunk kell a munkát, nem szabad megállni, hiszen egy nagyon nehéz időszak előtt állunk mind a külpolitikai, mind a belpolitikai események kapcsán

Mint azt Önök is tudják, az elmúlt időszakban a kubai forradalom már nem nevezhető demokratikusnak és nem nevezhető az önkény elleni fellépésnek, hanem sokkal inkább a kommunisták beférkőzésének a karibi térségbe. Ez ellen nekünk fel kell lépni, hiszen itt van a szomszédban, és ez nemzetbiztonsági veszélyeket rejt magában. Mint a Szenátus többségi vezetője, arra kérem mind a kormányzatot, mind a beiktatott új elnököt, Albert Lee-t, akinek szeretnék gratulálni ahhoz hogy habár ilyen szomorú körülmények között is, de az ország első emberévé vált, hogy dolgozzanak ki egy stratégiát, egy olyan stratégiát amivel eredményesen tudunk védekezni bármiféle kubai penetráció ellen. Nem lehetünk ugyanis benne biztosak hogy a későbbiekben nem fognak esetleg ellenük valami katonai akcióval fellépni ellenünk. Erre fel kell készíteni a hadsereget.

A Reform Párt egészen George Taylor óta tudja, hogy mennyire fontos a külpolitika, mennyire fontos a nemzetbiztonság. Ezért már mi akkor több olyan lépést megtettük, amely biztosítja nemzetünk határainak sértetlenségét és szuverenitását, elég csak gondolni arra a három haditengerészeti bázisra, amit rögtön Taylor elnök beiktatása után megszavaztunk itt a Kongresszusban, és hozzá láttunk felépíteni. Most újabb lépésekre van szükség várjuk az adminisztrációnak a megfelelő minisztereit, beosztottjait, hogy számoljanak be arról a szenátusi bizottságokban, hogy hogy halad a felkészülés, milyen lehetőségeink vannak védekezni a kommunistákkal szemben mennyire tekinthető ez jelen pillanatban veszélyforrásnak.

A másik téma szintén ugyanilyen fontos, amiről szeretnék beszélni az Albert Lee elnök megörökölt adminisztráció, annak befejezett és befejezetlen munkáival és feladataival, ezek közé tartozik az új Alkotmány életbe léptetésén túl a kodifikációs munka, a megyék kialakítása, megszervezése a munkafolyamatok biztosítása, új törvények elfogadása. Ne feledjük el hogy törvényt kell elfogadni annak kapcsán, hogy milyen új választási rendszer legyen, milyen jogai legyenek a megyéknek, törvényt kell elfogadni annak kapcsán is, hogy miként lehet úgy átalakítani ciron alkotmányos berendezkedés hogy ez működjön, és se az Alkotmány. se a vonatkozó törvények passzusaiba ez ne ütközzön. Ezt mind közösen kell az adminisztrációnak és a Kongresszusnak elvégeznie, ebben mint a Szenátus többségi vezetője a jobbomat nyújtom, és hajlandó leszek az asztal mellett összeülni tanácskozni a vezetéssel

Többek között a Szenátusról is szeretnék egy pár szót szólni. Egyeztettem Coleman kisebbségi vezetővel, és bizonyos reformokat fogunk implikálni a szenátusi szabályzat átdolgozása során, ez a bizottságok tagjai számának az átalakításáról szól. Csökkentjük az egyes bizottságok létszámát, különböző feladatokat összevonunk egy bizottság alá a könnyebb szakmai munka okán. Másrészt arra is készülünk, hogy biztosítsuk azon a kisebbség jogait, ezentúl ugyanúgy megmarad az obstruálási lehetőségek, ahogy ez eddig is megvolt.

Harmadrészt pedig arról is arról is szeretnék szót ejteni a Szenátus kapcsán, hogy milyen fontos feladat áll előttünk. Az új Alkotmány a mai napon életbe lépett, ez mindenképp egy nagy siker hiszen láttuk, hogy ugyan az előző alkotmány jó irányba vitte a folyamatokat, de nem volt képes arra, hogy a mindennapok kihívására jó választ tudjon adni. Egyebek mellett az új rendszer alkalmas leszel alkalmas lesz arra, hogy a hétköznapok, a gazdasági élet, a közigazgatás minden területére kiterjedve olyan védelmet nyújtson, amit az állampolgároknak élvezniük kell egy demokráciában, és ezzel a köztársaságunk is erősebb lesz mint valaha.

Ennek kapcsán megjegyzendő, tudjuk, hogy betöltetlen helyek vannak az igazságszolgáltatási posztokon, ezt minél előbb rendezni kell hiszen Glover elnök nem törekedett arra, hogy ezeket pozíciókat feltöltse. Mi voltunk többségben, de mindig nyitottan találtunk bármelyik elnök kezdeményezés előtt. A fellebbviteli bíróságokon jelentős hiánnyal küzdenek a bírák, ha és a Legfelsőbb Bíróságon is szükség lesz arra, hogy biztosítsuk a megfelelő számú tagot. Ebben hajlandó leszek az új elnökkel egyeztetni.

Végezetül visszatérnék Dent elnök működésére. Nem sokáig volt Cironia elnöke, a kampány során nem támogattam. Úgy gondolom a mai napig, hogy René West sokkal alkalmasabb elnöke lenne az országnak, mint bármelyik progresszív jelölt, akinek a neve felmerült a tavalyi év folyamán, de ennek ellenére szívből jövő fájdalom, hogy így kell elveszíteni egy fontos személyiséget, aki képes lett volna jelentős változásokat elérni az országban. Ezt a fájdalmat szeretném a többi a progresszív kollégáknak és barátainknak is közvetíteni, és azt kérem, hogy dolgozzunk együtt nagyon sok fontos dolog következik úgy a bírál kiválasztásától az utolsó törvény átnézéséig, hogy mi alkalmas vagyunk a Szenátus méltóságára, és az emberekért kell dolgoznunk, nem azért ülünk itt, hogy a politikai csatározásokat folytassuk, hanem azokért, akik ide választottak minket, az ő érdekükben kell választási törvényt létrehozni, az ő érdekükben kell kijelölni az új szenátusi körzethatárokat, az ő érdekükben kell meghatározni hogy kit, mikor hogyan válasszanak meg.

Annak érdekében, hogy képviseljük őket, ezért kérem, hogy támogassák ezt a felvetésemet.

Elnök úr, nem szabad azt sem elfelejteni nagyon nehéz időket élünk, gazdasági, társadalmi változások jönnek, és ebben a két pártnak együtt kell működnie. Főleg akkor, amikor Szenátusban biztos csak a vezetés, a Képviselőház ugyan valamivel több progresszívat választott, mint reformpártit, ennek ellenére még csak házelnököt választani maguk közül. mert annyira megosztottak Reméljük, hogy ezt nemsokára el fogják intézni, és meghozzák azokat a törvényes kritériumokat, amelyek mentén a Képviselőház is elkezdhet dolgozni. A Szenétus is csak akkor tudja folytatni a munkát, amit elkezdtett, hogyha ott is működőképes alternatíva lép fel. Annak viszont örülök, hogy Nathen Bartek házelnök megtartotta a pozícióját, nagyon nyitott személyről van szó, aki támogatja az ország fejlődését

A mai napon nem tárgyalunk örvényjavaslatot, viszont arra fogok törekedni, hogy minél hamarabb megtárgyalhassuk a legfontosabbakat.

Ezek közül a leglényegesebb a megyék számát, határait tartalmazó törvényjavaslatot fogok prioritásként kezelni, ami már készen áll, ezt minél előbb be kell vezetni, hiszen az Alkotmány életbe lép, és nem lehet sokáig elodázni ezt a kérdést.

Abban reménykedek, hogy a progresszív kollégák nem fognak ellenvetést benyújtani azért, hogy ezt sürgősségbe tárgyaljuk, és megkerülve a bizottsági folyamatot rögtön az ülés elé citálhassuk. Ennek első lépéseit a mai nap folyamán meg is fognak történni, ennek a témának a nagy szakértője s ismerője is aki ezt kidolgozta: McCain szenátor meg fog próbálkozni azzal, hogy egy indítvány segítsével az ülésre citálja javaslatát.

Arra kérem a másik oldalon ülőket, hogy ne emelje kifogást se tiltakozást ezzel kapcsán. Nehéz idők következnek, de készek vagyunk harcolni. Cironia mindig kész volt harcolni az most lesz másképpen. Átadom az ülésterem nyilvánosságát

És szeretném kérni a határozatképesség meghatározását.

14:00 Titkár: Mr. Aston, Mr. Barreth...

00:09 Stuart Hoyt többségi vezető (R)
Elnök Úr!

00:10 John Prescott szenátor (R)
A többségi vezetőé a szó.

00:12 Stuart Hoyt többségi vezető (R)
Szeretném, ha a Szenátus mára berekesztené az ülését, és holnap 14 órakor újra üsszeülne.

00:13 John Prescott szenátor (R)
Nincs ellenvetés. A Szenátus kedden 14 órakor fog összeülni. Az ülést addig felfüggesztem.

0 0
 

Bedroom ment, Bedroom jött

napilap - 1959. április 06., hétfő

Szerző: Ben Gilford

Mint azt már több Ciron média is közölte, és a párt sajtó osztálya is megerősítette, Cliff Bedroom a Progresszívek radikális politikusa visszavonul az aktív politikai életből. Bedroom aki volt már elnökjelölt is és több cikluson keresztül szenátor és kissebségi vezető. Néhai barátja a Progresszív párt egyik alapítója Thomas Kane radikális politikus és kormányzó avanzsálta be őt a Progresszívok közé. Most, hogy Bedroom visszavonultan él, fia Peter Bedroom friss diplomás fiatalember lépett be a pártba, akit lapunknak sikerulült megszólítani a Progresszív székház előtt.

újságíró: Peter Bedroom mondana pár szót párt tagsáról és jövöbeli elképzeléseiről. Úgy gondolja az apja kitaposott politikai eszméit folytatja?

Bedroom: Nem gondolom, hogy édesapám politikáját kellene folytatnom, bár én is a radikális vonalat képviselem és ugyanúgy ellenzem a szegregációt és a halálbüntetést. Jövőképem a pártban még képlékeny sokat kell tanulnom de a párt vezetéssel folyamatosan tárgyalunk a lehetőségekről.

Tehát a Progresszívok elveszítettek egy "Bedroomot" azonban kaptak egy fiatalabb erőteljesebb és elszánt fiatal radikálist.

Ben Gilford

0 0
 

Elizabeth Byron le fog mondani a szenátusi mandátumáról

napilap - 1959. április 04., szombat

A holnapi nap folyamán le fog mondani Elizabeth Byron progresszív denfieldi szenátor. A törvényhozó „hirtelen megromlott egészségi állapotával” indokolta, hogy pár hét munka után távozni kényszerül. „Hosszabb időre számítottam, de sajnos ez most véget ér.” Hozzá hasonlóan holnap távozik Tom Jonas is, aki Madisonból vonul vissza, miután megyei főtanácsosi posztért kíván indulni a megyei választásokon.

0 0
 

Ezek történtek

napilap - 1959. április 04., szombat

Szerző: John Carstell

Nehéz időszak kezdődik a szigetország életében. Miután a politikai szereplői megegyeztek abban, hogy a jelenlegi, túlságosan centralizált rendszer nem működőképes, hozzáláttak egy új alkotmányos rendszer létrehozásában, amely bizonyos részben sokkal központosítottabb, mint korábban volt. Ennek keretében az addig működő megyei rendszert felváltotta egy olyan centralizáltabb forma, ahol ugyan nem vettek el minden jogot a megyéktől, de az sokkal korlátozottabban érvényesült. Ennek jegyében létrehoztak 185 új megyét, amelyek ugyan maguk választják majd meg a tanácsaikat, de kormányzót már nem. Az adóügyek átkerültek a Kongresszus és a kormányzathoz, míg a helyi ügyeket helyben intézik a jövőben is majd. A javaslatot 89 százalékos többséggel fogadták el az Alkotmányozó Konvenció javaslatát, amely április ötödikén hatályba lép.

A siker ugyanakkor nem tarthatott sokáig, mert tegnap váratlan körülmények között elhalálozott Harvey Dent elnök. Az alig pár hónapig kormányzó elnök agyvérzést kapott az első jelentések szerint, amely olyan drasztikus volt, hogy a President Palace orvoscsapata nem tudott segíteni, és Dent elnök elhunyt. Már tegnap beiktatták Albert Lee alelnököt elnöknek, Ryan McKenzie, a Legfelsőbb Bíróság főbírája előtt letette az esküt. Nehéz időben veszi át a President Palace irányítását: kubai válság, új Alkotmány, a teljes állami és megyei struktúra átalakítása, betöltetlen helyek a Legfelsőbb Bíróságban és a fellebbviteli körzetekben, egy teljesen megosztott progresszív képviselőcsoporttal, amely nem volt képes megválasztani saját jelöltjét házelnöknek.

1 0
 

Diplomáciai botrány a láthatáron

napilap - 1959. május 13., szerda

Szerző: Alex Recon

Az 1959-es új esztendő már első napjain meghozta az év egyik legnagyobb botrányának ígérkező eseményét. A kétes megítélésű Kuba tengeri hadgyakorlatot tartott, amikor is több gyakorlatozó hajójukkal megsértették a a ciron felségvizeket, illetéktelenül behatolva oda. Információink szerint a ciron haditengerészet reagálva az eseményekre több hajójával is a helyszínre sietett, ahol már nem találtak senkit, így az esetleges konfrontációra nem került sor. 

Meg nem erősített hírek szerint Ridgefield és a President Palace magyarázatot vár Kubától a történtekre, ahol a helyi hadügy miniszter sikeresnek, eredményesnek titulálta a gyakorlatot, miközben kikérte magának, hogy bármiféle határsértést elkövettek volna. 

"Kuba tiszteletben tartja a nemzetközi megállapodásokat, a gyakorlat mindvégig saját felségvizeken és nemzetközi területeken zajlott, ahogy az előre el volt tervezve. Nem léptunk ciron vizekre!"

Lapunk az eset kapcsán próbálta utolérni Harvey Dent elnököt, Paul Kramer védelmi minisztert, és Robert O'Connor haditengerészeti minisztert, ezidáig sikertelenül. Egy dolog már most biztosnak látszik, komoly diplomáciai feszültséget okozhat ez a két ország jövőbeni kapcsolatában, egyúttal intő jel a Moszkvával szimpatizáló szigetországgal szemben, ami hétről hétre egyre inkább baloldalra sodródik. . 

0 0
 

Kormányzók, külföldi út, költségvetés

napilap - 1959. április 25., szombat

Szerző: David Rossi

RIDGEFIELD CC - Sajtótájékoztatót tartott a President Palace-ban Kensi Blye sajtófőnök és ezúttal Martin Gregg kabinetfőnök is elkísérte. A sjatótájékoztatón több téma is előkerült hol egyikük, hol másikuk reprezentálásában. Természetesen a végén a sajtó akreditált tagjai feltehették kérdéseiket is,

Az egyik legelső téma volt, hogy Harvey Dent elnök észak-amerikai külföldi körutat tett, amit a kormányzat nagyon sikeresnek tart. A kabinetfőnök be is jelentette, hogyaz USA esetében "a két ország megválasztott vezetője elvi megállapodást kötött a szorosabb együttműködésről, gazdasági, kulturális és nemzetvédelmi területen is." Hozzátette, hogy a Kongresszusnak is ratifikálnia kell. Az előzetes megállapodást már meg is küldte a kormányzat a törvényhozásban a Szenátus többségi vezetőjánek is, illetve a teljesen végleges dokumentumot a két ország a nagyköveteken keresztül véglegesíti. Hasonlóan gyümölcsöző volt az Elnök Kanadában tett látogatása is. Az elkövetkező külföldi útja az Elnöknek izraelbe fog vezetni.

További fontos téma a költségvetés, aminek már a második körös előzetes tárgyalása folyik. Az előző személyes találozó után a "reformpárti észrevételeket és kifogásokt beépítve" újabb változatot kldött előzetes egyeztetés céljából a Kongresszus tagjainak és a Házelnöknek is. Kensi Blye elmondta, hogy a költségvetés várhatóan 54 millárd dollár bevétellel számol és a legfőbb kiadási pontok az infrastruktúra, az egészségügy és a nemzetbiztonság. De számos más területre is fordítanak majd forrásokat. A megyéknek is jár forrás az állami adózásban való részvételért, illetve szociális kiadások is vannak betervezve és a megyéket nem hagyják magukra az oktatás területén sem.

Szóba került, hogy az Elnök nem túl bizakodó a kormányzói egyeztetés kapcsán. Minden kormányzónak küldött meghívót, de eddig csak tíz kormányzó jelzett egyáltalán vissza. A többiek a megkeresést illetően több, mint a fele kormányzó váalszra sem méltatta az Elnököt. Ennek ellenére Garfield kormányzójával egyeztetve Garfield megyében tartják meg majd május elején az első ilyen találkozót, ahol a kormányzók ötleteit várják. Erre reagálva a kabinetfőnök hozzátette, hogy örülnek Anderholt kormányzó kezdeményezésének és hasonló ötleteket, igényeket várnak az egyeztetés során is. Az Elnök pedig többek között a tervezett költségvetésről is tájékoztatja majd a megyék vezetőit.

0 0
 

Győztesek és vesztesek a Választás Estéje után

folyóirat - 1959. április 19., vasárnap

A tegnapi választások érdekes eredményeket hoztak, és az estének vannak nagy nyertesei, de ugyanúgy vannak vesztesei. A cikkben körbejárjuk, ki örülhet, ki búslakodhat, kinek van lehetősége visszavágni.

GYŐZTESEK

Elizabeth Byron

A megválasztott denfieldi szenátor mindenképp boldog lehet. Ő az első olyan progresszív politikus, aki abszolút többséggel nyert meg megyei szintű választást. Habár tavaly Dent elnök győzött Denfielden, de neki nem sikerült 50% felé tornáznia a szavazatait, viszont Byron 96 százalékos feldolgozottság mellett 50,3 százalékkal vezet, és nem valószínű, hogy a fennmaradó szavazatok ezt komolyan befolyásolnák. A kérdés már csak az, hogy ha megválasztják, tudja-e tartani a független attitűdjét, amelyet a Reform Párt biztosan górcső alá fog venni. Byron 1962-ig marad szenátor, akkor szállhat ringbe egy teljes mandátumért.

Mark Scott

A progresszívak fiatal reménysége, aki egy karakteresen reformpárti körzetben próbálkozik megszerezni egy olyan körzetet, ahol eddig csak reformpárti jelöltek győztek, 20 százalékpontos előnnyel verte meg Mitchell Pritchettet, aki a progresszívak korábbi jelöltje volt, és aki markáns támadásával elérte, hogy adományozzanak neki – igaz, ez nem volt elég a sikerhez. A reformpárti és a progresszív előválasztáson nagyjából ugyanannyi választó vett részt, és Scott szerezte a négy jelölt közül a legtöbb szavazatot Hammondban, ami igencsak aggasztó a Reform Pártnak.

A kérdés, hogy ha meglesz a reformpárti ellenfele (ugyanis Ray McMiller és Dave Hopkins között mindössze 33 szavazat a különbség, ezért újraszámolnak), és szembe kell néznie a teljes reformpárti elittel és gépezettel, képes lesz-e győzni.

A Progresszív Párt

Az elnök pártja büszke lehet, hiszen sikerült megnyerniük Denfieldet, amely pár hete még inkább csak álom volt, és sikerült jelentős részvételt produkálni Osborne 2. kongresszusi körzetében, és jön Denfield 3, ahol Byron nagyon népszerű volt. Ugyanakkor nem lesz könnyű dolguk, ha győzelemre akarják segíteni Mark Scottot a hammondi körzetben. Frank DeWine szenátor korábbi körzete az egyik legpirosabb.

VEGYES

Harvey Dent

Az elnök is boldog lehet, hiszen a denfieldi eredményét Byronnak sikerült túlszárnyalni, erősített a megye iparvidékén, és habár gyengült Warwickben, és Salt Lake City hű maradt Farrellhez, a vidéki térségek erősítették a megválasztott szenátort. Másrészről viszont nem felhőtlen a boldogsága, mert mind Byron, mind Scott azzal szerzett magának valódi támogatást, hogy függetlenül fognak politizálni az elnöktől.

 

VESZTESEK

Reform Párt

Rossz estéje volt a Reform Pártnak. Elvesztettek egy olyan szenátusi mandátumot, amely 1946 óta volt a kezükön, bajban vannak Osborne 2-ben. Stuart Hoyt zárt ajtók mögött fog egyeztetni a szenátusi vezetéssel, hogy megtalálják a progresszív mérsékeltek felemelkedését, és megőrizzék a szenátusi többségüket. Emlékeztetőül, négy olyan szenátor is akad, akinek olyan megyében kell győznie, amelyet Dent nyert, és további háromban igen szoros eredmény született, amely megnehezítheti a védekezést.

De a kongresszusi Reform Párt sem pihen, hiszen nekik meg kell védeni Osborne 2-t, ahol Mark Scott esélyes lehet progresszív színekben. A McMiller-Hopkins párviadalban még túl korai dönteni, ezért az RKKB várhatóan Scottra összpontosít majd. További probléma lehet Denfield 3. kongresszusi körzete, ahol májusban lesz időközi választás, de Elizabeth Byron 52-46-ra legyőzte Dustin Farrellt.

Dustin Farrell

Valószínűleg szomorú Farrell szenátor is, akinek pár hónap után távoznia kell a felsőházból, mivel elbukta a választást. Több reformpárti forrás Denfieldből Farrellt okolja a verségért, amiért „nem volt elég profizmus a kampányban, nem volt aktív, keveset járta a megyét.” Több megyei politikus vészjóslónak látta, hogy Byronnak több forrása van egy piros megyében, mint a hivatalban lévő szenátornak. Dave Merrick denfieldi kormányzó korábbi beosztottjáról egy baráti társaságban tegnap azt mondta: „Most elbukta ezt a versenyt, de három év múlva, sokkal felkészültebben, a győztes helyéről fogja elmondani a beszédét.”

0 0
 

Weller:

napilap - 1959. március 14., szombat

Szerző: David Rossi

Kurt Weller korábbi kongresszusi jelölt, akit később Harvey Dent megválasztott elnök felkért a kereskedelmi miniszteri pozícióba. A jelölt elfogadta a jelölést és a Szenátus megfelelő bizottsága meghallgatása után a teljes Szenátusban is megkapta a kellő számú szavazatot. A politikussal David Rossi készített interjút érintve a vámok kérdését és sok mást is.

David Rossi: Először is gratulálok! Sokan támadják a kormányt az összetétele miatt. mi erről a véleménye?

Kurt Weller: Köszönöm szépen. Úgy gondolom mindenkinek szíve joga véleményt mondani a kormány összetételéről. Én úgy látom, hogy minden pozícióba olyan embereket jelölt, akik az adott területhez értenek is. Az adott szakmában van végzettségük, szereztek tapasztaltot. Ahogy én is. Szerintem fontos, de nem a legfontosabb kérdés a pártállás, pártpreferencia. Abban játszik szerepet, hogy a miniszter képes és hajlandó-e végeghezvinni a programot, amire az Elnököt és a kormányát a választók felhatalmazták. Emellett látni kell, hogy több pozícióba olyan emberek kerültek, akik korábban nem is politizáltak. És ez így a jó. Nagyon fontosnak tartom megjegyezni, hogy amikor a kormány összetételét bírálják, senkinek sem szabad elfeledni, hogy a jelölteket a Szenátus is megszavazta.

D.R.: Ön a kereskedelmi miniszteri posztot kapta. Egyik legfontosabb téma volt a kampány során és jelenleg is a vámkérdés. Mik a tervek?

K.W.: Le kell szögeznem valamit az elején: a vámokat szükségszerűnek tartom mind politikai, gazdasági és társadalmi tekintetben is. Minél hamarabb ki kell dolgozni egy részletes ugyanakkor általános törvényt ebben a kérdésben. Ez kicsit ellentmondásos lehet, de valójában nem az. Álatlános rendelkezéseket kell hozni a szabályozás tekintetében, ami általánosan vonatkozik a termékekre, de részletesnek kell lennie abban, hogy milyen felhatalmazást kapnak a kormány tagjai, milyet nem, illteve milyen vámkulcsok vonatkoznak az egyes termékekre.

D. R.: Sokan a vámtörvény megalkotását egybekötik a szabad piac végével. Mit szól ehhez a kritikákhoz?

K.W.: Sajnos ki kell ábrándítanom azokat, akik a vámokat a szabad piac végének tekintik: a szabad piac ebből a szempontból már ma sem létezik és mi nagyon lemaradtunk ebben a kérdésben. A tények a következők: a behpzatalt tekintve nagyon egyszerű a helyzet: a Alkotmány egyéertelműen fogalmaz ebben a kérdésben. A I. cikk több helyen foglalkozik a vámok kérédésével, aminek eredménye, hogy a vámok kérdésének kezelése a Kongresszus kezében van: törvénnyel kell szabályozni. Mivel ilyen törvény nincs, a behozatal - származási országtól függetlenül - senki nem fizet vámot. A kivitelt tekintve is egyszerű a helyzet. Ebbe nekünk nincs beleszólásunk, minden ország maga határozza meg, hogy mekkora vámot kell fizetni a ciron termékek után. És mindenhol kell, kivéve az USA-ban. Ez nagyon jó indulat a részükről, hogy 0%-os vámot vezettek be a ciron termékekre. Mindenhol máshol kell. Az Egyesült Királyság például átlagosan 5%, Franciaországban átlagosan 8%. De a dél- és közép-amerikai országokban ez az érték még nagyobb.

D.R.: És ennek mi a következménye?

K.W.: A legyegyértelműbb következmény, hogy a piacaink nagyon nyitottak, bárki bármilyen árut behozhat. Olcsóbb, rosszabb mínőségűt is, ami árhátrányt okoz a ciron farmereknek az itthoni piacon. Külföldre pedig nagyon egyoldalúan kereskedünk. A kereskedelmünk döntö többsége - több, mint 90%-a - az USA-ba megy. Ez egyértelmű, mivel más országokban a mgas vámok miatt árhátrányban vannak és csak drágábban tudnák az árujukat eladni. Ez nagyon egyoldalú kereskedelem és ez nem egészséges.

D.R.: Mit kell és lehet tenni?

K.W.: Nagyon fontos, hogy a vámok bevezetésével - az USA-val megtartva a 0%-os kölcsönös vámkulcsot - megvédeni a piacainkat ezzel erősíteni a hazai vállalkozókat. Ezután kétoldalú egyezményekkel más országok piacait is megnyitni az exportra termelők számára. Ez az egyetlen gazdaságilag helyes út. Így az exportunk nem lesz ennyire egyoldalú, több lábon állhat, ami mindig jobb, mintha egy ország - mégha oly baráti, mint az USA is - piacára tűmaszkodni.

0 0
 

A Reform Párt lendületet akar szerezni magának az osborne-i időközi választás miatt

napilap - 1959. március 10., kedd

Szerző: Jim Dowling

SILVER CITY – Thomas Levin képviselő, aki a Reform Párt Kongresszusi Kampánybizottságát is vezeti, bejelentette, hogy hirdetésekben fogják kérdezni azokat a progresszívakat, akik olyan körzetekben nyertek, ahol René West győzött, hogy támogatják-e Mitchell Pritchett jelöltségét. „Az osborne-i időközi választást vízválasztó lesz, mert láthatjuk, hogy az esélyes jelölt megpróbálja a demokráciával szembeni lépésnek beállítani, ha egy kormányzó a pártjához tartozó személyt küld a Szenátusba. A választási vereséget meg kellene emészteni, ha nem sikerült kormányzót választani, ez van. De a valódi veszély, ha Mitchell Pritchett nyer, le fogják váltani Nathen Barteket a házelnökségről. Ezzel a hirdetéssel csak azt szeretnénk tudni, hol áll a mérsékelt Progresszív Párt.”

Levin hozzátette, hogy sok adománygyűjtést szerveznek, és várják a további adakozók felajánlásait is. „Meg kell állítanunk a progresszív rohamot, ez a gondolkodás nem tükrözi a ciron emberek véleményét.” Levin hozzátette: köszönettel tartozik Pritchettnek, „amiért meg fogja nekünk nyerni a választást. Két nagyszerű jelöltünk van, bárki is győz, könnyedén tartja meg a mandátumot.

0 0
 

Zavar a Reform Párt-ban

napilap - 1959. március 10., kedd

Szerző: David Rossi

Osborne megye időközi választásán parázs vita robbant ki Marcus Mortimer, Dave Hopkins reformpárti politikusok, illetve Mitchell Pritchett progresszív képviselőjelölt-aspiráns között. A történet lényege, hogy Pritchett véleményezte a kormányzó lépését: szerintem nem a legdemokratikusabb - de törvényes - lépés volt a kormányzó részéről, hogy a megüresedő szenátori székért nem időközi választást írt ki - ahogy példáúl Denfield megyében tette a reformer kormányzó - hanem kinevezte a második kerületi képviselőt és így lett időközi választás a második választókerületben Osborne megyében.

Két dolgot fontos tisztázni, mielőtt tovább megyünk: Egyrészt senki nem tett semmi törvénytelent, vagy alktományellens dolgot. Másrészt ezt senki nem is állított csak véleményezte. A politiaki vitának következtében több szereplőt is megkerestünk: Mitchell Pritchett elmondta nekünk: "Ez egy politikai vita. Nem azt mondtam, hogy a kormányzó törvénytelent tett volna. Csak azt, hogy szerintem lett volna demokratikusabb megoldás is, méghozzá az időközi változás. Ezt a vitát szerintem le kell folytatni itt és később is, amikor kezdeményezni fogom a Képviselőházban - ha megbíznak a polgárok - a törvény módosítását. Szerintem minden ilyen esetben időközi választás kell és nem engedhetünk teret a politikai kinevezetteknek."

A következő kérdéseket küldtük el Stuart Hoyt többségi vezetőnek: 1) Egyetért-e azzal a többségi vezető, hogy egy reformpárti jelölt azért támad egy liberális jelöltet, mert az kiáll a demokratikus választások mellett? 2) Hisznek-e még a Reform Pártban a demokratikus választásokban? 3) Ön szerint helyes lépés volt, hogy Marcus Mortimer politikai kinevetett küldött a Szenátusba, ahelyett, hogy a választókra bízta volna a döntést, hogy egy választói felhatalmazással rendelkező ember képviselhesse az osborne-i embereket a Kongresszusban? Stuart Hoyt a sajtófőnökén keresztül az alábbi közleményt küldte el (változtatás nélkül közöljük):

Nagyon igazságtalan, amikor egy újságíró megpróbál politikai jelöltek mellett lándzsát törni, ahogy most is. Stuart Hoyt többségi vezető mindig is a törvényesség és az Alkotmány betartása mellett állt és áll, ahogy most is: teljes mellszélességgel támogatja Frank DeWine szenátort, aki kiváló törvényhozóként ismertette meg magát a Képviselőházban, és biztos benne, hogy a Szenátusban is hasonló hírnévre fog szert tenni. Ha a félidős választásokon elindul az időközi választásokon, hogy betöltse a mandátumot, a többségi vezető és a Reform Párt Szenátusi Kampánybizottsága teljes mellszélességgel támogatni fogja. Marcus Mortimer teljes mértékben törvényesen járt el, amikor a félidős választásokig személyes döntésével kijelölte az új szenátort – erre törvény kötelezi, amelyet a progresszívak is támogattak. Természetesen nincs ellenvetés azzal, hogy Albert Lee alelnök szenátusi helyére is hasonló metódussal jelöltek. Minden egyéb felvetés a valóságtól elrugaszkodott politikai hergelés, amelyben a többségi vezető nem kíván részt venni.

Hoyt szenátor tehát egyértelmű választ nem adott kérdéseinkre, ellenben elkezdte pocskondiázni az újságírót, aki végzi a munkáját. Marcus Mirotmernek is elküldtük kérdéseinket, de ő nem válaszolt a megkeresésünkre. Azonban sajtótájékoztatót tartott, ahol többek között a következőket mondta: "A megye minden képviselőjelöltje jobban tenné meglátásom szerint, ha inkább a kampányával és a második kerület polgáraival foglalkozna, egyben pedig arra törekedne, hogy a Képviselőházba kerülve öregbítse nemzetünk jó hírét. Nem a képviselőjelöltek tiszte megítélni azt, ami egy kormányzó jogköre és felelőssége."

Azért érdemes megemészteni a kijelentést, főleg az utolsó mondatot. Tehát nem joga - avagy tiszte - véleményt nyilvánítania egy polgárnak a kormányzója tetteiről, legyen képviselőjelölt vagy egyszerű választópolgár? A kampánynak nem része az egyes politikai események véleményezése? Ezek szerint a kormányzó válasza nem az előbbi kérdésekre.

0 0
 

A Visszatérés Amerikába Szervezet először jelent meg a sajtó előtt

napilap - 1959. március 07., szombat

Szerző: Oliver Goldin

A mai nap során Ridgefieldben a frissen bejegyzett és megalapult Visszatérés Amerikába Szervezet megválasztott vezetője válaszolt a sajtó munkatársainak a kérdésekre. A szervezet megjelenése viharként söpört végig az országon és borzolta fel a kedélyeket. Brady Payton most minden öntudatos ciron polgárhoz szólt. "Igen, valóban az szervezetünk célja, hogy megvalósítsuk Cironia visszacsatlakozását az Egyesült Államokhoz. "Reunion", ez a mi vezérszavunk. Újra egyesülni azzal a szuperhatalommal, amivel oly régre visszanyúló közös történelmünk van és ahova a kezdetek óta tartozunk lényegében. Ha rajtunk múlik, Cironia lesz az 50. tagállam."

Arra a kérdésre, hoyg mégis mi motiválta őket az alapításban, határozott álláspontot képviselt. "A jelenlegi politikai elit az állóvízben tapicskol, mondom ezt pártállástól függetlenül, mindkét oldal csak a maga kis homokozójában próbál előtérbe kerülni, de az emberek nem élnek jobban az elszakadás óta. El akartunk szakadni, hogy magunk kezébe vegyük a sorsunkat, de kormány követ kormányt és azt látjuk, hogy igazából nem tudják mihez is kéne kezdeni egy országgal. Az Egyesült Államok egy megbecsült tagja voltunk, egy szuperhatalom vigyázása mellett. Most egy katonailag és gazdaságilag egyaránt kiszolgáltatott kisország vagyunk, az óceán közepén. Újabb és újabb társadalmi problémák merülnek fel, amit a kormányok nem tudnak itthon kezelni."

Arra a kérdésre, hogy ez nem egy fajta Déli autonómiára való burkolt törekvés-e, határozottan nemmel felelt. "Még a feltételezés is sértő, hogy azokhoz az ostoba tuskó déli politikusokhoz hasonlítsanak minket, akik még tovább szabdalnák nemzetünket. Mi nem tovább aprózódni szándékozunk, hanem valami nagy és csodálatossal egyesülni. Újra egyesülni. Számunkra az Egyesült Államok a lehetőségek hazája, nem pedig Cironia, ami jelenleg is mindenben a nagy testvért másolja csak. Ezért kár volt elszakadni, ha inden Amerikából adaptálunk."

Arra a kérdésre, hogy miért nem költöznek az USA-ba, felhborodottan válsazolt. "Már miért tennénk ilyet? Mi ezen a szigeten születtünk, itt éltük le életünket is. Nem a környezettel van bajunk, hanem a rendszerrel, a vezetéssel. Cironia szuverenitása és független működése egy teljesen okafogyott és indokolatlan jelenség, amit csak megerősítettek az elmúlt évek eseményei és politikai döntéshozatalai. Nem a ciron szigetet akarjuk elhagyni, hangsúlyozom."

Payton végül kitért arra is, hogyan kivánnak küzdeni céljuk megvalósulásáért. "Szigorúan demokratikus úton, a törvények adta keretek között. Független jelölteket fogunk a Kongresszusba juttatni, akik eljuttatják mindnehova hangunkat országszerte, egyúttal aláírás gyűjtésekbe fogunk kezdeni a téma kapcsán, hoyg népszavazásra vigyük a dolgot. Távlatokban gondolkodunk és türelmesek leszünk, megerősödünk. Várjuk minden érdeklődő és támogató polgár jelentkezését."  

0 0
 

Kórházba került Alexander Smith

folyóirat - 1959. március 06., péntek

Válságos állapotban vitték kórházba ma reggel Alexander Smith-t. A walker kormányzó a hivatala kapujában esett össze. A portás azonnal értesítette a mentőket, akik a perceken belül a helyszínen voltak.

"Egyik pillanatban még jött, a másikban már a földön rogyott a kormányzóúr. Gyorsan értesítettem telefonon a mentőket, hogy gond van. Addig kimentem, hogy megnézzem az állapotát. Pulzusa és légzése nem volt, emiatt elkezdtem az újraélesztést, addig, míg meg nem érkeznek a mentők. Mikor kiérkeztem, még akkor sem volt állapotánál. A mentős urak átvették kezelését. Aggódom, hogy mi történhetett Mr. Smith-szel." -nyilatkozott lapunknak a kormányzóhivatal portása.

Lapunk a továbbiakról, Dr. Jeff Markkula főorvost kérdezte.

"Mikor beérkezett a mentő, már volt légzés és keringés is. A vizsgálatok kimutatták, hogy szívinfarktus okozhatta az átmeneti életjel kimaradást, de hála a mentősöknek, ezt sikerült visszahozni. Azonban jót még nem mondhatunk, hiszen a kormányzóúr még mindig élet és halál között lebeg, állapota válságos! De mi orvosok igyekszünk mindent megtenni, hogy felépüljön, hiszen erre esküdtünk fel." -nyilatkozta.

1 0
 

Chesterfield Szenátor tiltakozik az Union megyei kormányzói rendelet ellen

napilap - 1959. március 06., péntek

Szerző: Oliver Goldin

A szenátus egyik prominens tagja, a mindig  szókimondó milliomos vállalkozó, Aleister Chesterfield sajtótájékoztatón adott hangot nemtetszésének és felháborodásának az Union megyében napokban a megyei tanács által is elfogadott, majd a kormányzó által szentesített deszegregációs rendelettel kapcsolatban. A petersoni törvénykező a rendelet 7. cikkeléyt kifogásolta, ami kötelező állami támogatást ír elő Union megye részére. "Ez abszurd! Egyetlen kormányzó sem foglalhat rendeletbe ilyet, ez túllép a megyei önrendelkezésen. Vagy ha mégse, javaslom megyénk krományzójának, hogy rendletbe foglalja, hoygt az állam évi 1 milliárd dollárral köteles minket támogatni."

Chesterfield szenátor elmondta, a ridgefieldi főügyészhez eljuttatta a megfelelő iratokat, hogy vizsgálják felül a rendelet jogszerűségét.  "Egyetlen kormányzó sem mondhatja meg vagy írhatja elő, hoyg az állam mire köteles forrásokat biztosítani. Ezt a kongresszusnak kell jóváhagyni és az előirányzatokba kelett volna belefoglaltatni, amit még progresszív többségű képviselőház mellett fogadtunk el. Az állami hivatalok deszegregációs átalakítáára viszont nem szerepeltek külön források."

A szenátor hangsúlyozta, ez nem a szegregációról vagy deszegregációról szóló kérdés. "Teljesen indifferens, hogy a szegregáció kérdésében mit gondolok én vagy bárki ebben az országban. Itt egy jogszerűtlen kormányzói rendeletről beszélünk, ami az állam pénzét herdálná kontroll és felügyelet nélkül. Nem tetszik az unioni progresszív kormányzó hozzáállása, ezen húzásával szembeköpte a Kongresszust és a demokratikus jogrendszerünket. De kritika illete a reform többségű megyei tanácsot is, amelyik megszavazott egy ilyen rendeletet. Valami bűzlik Unionban, de a petersoni polgárok egy fillért sem fognak fizetni azért, hogy máshol valósuljon meg valami az ő pénzükön. Minden megye gazdálkodja ki magának az errre szánható forrásokat és ne az államnál kalapozzanak."

Várjuk a további fejleményeket az ügy kapcsán...

0 0
 

Kávészünet

folyóirat - 1959. március 06., péntek

Augusto Prescottot kérdezte lapunk a déli kérdésről.

„A Déli kérdés Cironián belül országos kérdés és nem pártpolitikai. Ezt onnan is lehet venni, hogy amikor pár évvel ezelőtt voltak a déli lázongások, akkor nem csupán egy párt emberei, hanem mindkettő déli konzervatívjai fogtak össze a Déli Autonómia ügyében. A Reform részről a volt cooki kormányzó, Walter George, a Progresszív részről pedig Lewis York voltak azok, akik nagyon is irányították az eseményeket. Számomra az volt a meglepő, hogy Lewis York, aki lássuk be, nem volt egy híres politikus, akkora hatalmas nagy tömeget volt képes megszólítani. Gyakorlatilag egész Walker megye fehér lakosságát mozgósította az ügy érdekében. De Walter George is egészen jó munkát végzett ebben a tekintetben, hogy még a cooki déli progresszívokat is megszólítani tudta. Amikor azok az események pörögtek, akkor nem igazán számított az emberek párthovatartozása, csak az, hogy déli érzelmű legyél, illetve fehér, hiszen lássuk be, hogy az egész incidenssorozatot a feketék kezdték azzal, hogy a konföderációs zászlókat égettek, Lee tábornok arcképeit tépdesték majd vizelték le. Ez nyilván felkorbácsolta az indulatokat a fehér, déli érzelmű lakosság körében, akik számára ezen tettek szentségtörésnek számítottak. Az események sajnos nem hozták el a Déli Autonómiát, hiszen az északi politikusok egésze gyakorlatilag be volt gyöppösödve, mert nem is akarták megérteni a Déli Autonómia tervezetét. De nem maradtak meg a harcok nyom nélkül, hiszen Walker megyében például a Lawrence zsoldosok és rendőrök nagyon is kegyetlenül bántak a lakosság minden tagjával, ami végül a volt kormányzó népszerűtlenedését, majd bukását jelentette. A rákövetkező kormányzóválasztást azaz Alexander Smith nyerte meg, aki egy keverék, hiszen liberális, de egyben déli konzervatív nézeteket is vall. A megválasztásával zárult le a hanyatló lawrence-i diktatúra és kezdődött el a virágzás kora Smith kormányzó képében, aki ténylegesen meghozta a változások szelét.

Hogy mit is lehet levonni tanulságként a Déli Lázongásokból? Azt leginkább, hogy nem szabad hergelni a déli embereket! Ezt megkéne tanulnia minden politikusnak, akár elnök, akár miniszter, akár a kongresszus tagja. Talán az elnök felelőssége a legnagyobb ebben a kérdésben, hiszen úgy kell kormányoznia az országot, hogy azt a déliek is elismerjék. Tehát igen, a déli konzervatívok kedvére is kell tennie minden elnöknek, hiszen ez a szavazótábor jelen állásában is nagyon stabil, és csakis olyat támogat, aki kiáll az ügyükért. Tehát, a déliek addig nem fognak megnyugodni, amíg nem sikerül kiharcolniuk egy autonómiát, vagy legalább egy Déli Ügyekért felelős Minisztert az elnöki kabinetben.

Igen, olvastam a hírlapokat, hogy mik történtek a Szenátusban és a Képviselőházban a déli zászlók ügyében. A részemről egyfajta provokáció volt, amit a levezető elnök tett. Nem szabadott volna megtennie, hiszen lehet, hogy éppen ez a szikra kell majd ahhoz, hogy tán egy nagyobb volumenű megmozdulás meginduljon.”

1 0
 

A „Tiszta Rendfenntartást” szervezet beadványt fogalmaz meg a Hatodik Fellebbviteli Bíróságra

napilap - 1959. március 02., hétfő

SEDGEFIELD – A „Tiszta Rendfenntartásért” jogvédő szervezet már 3 éve azért küzd, hogy a rendőri túlkapásokat is vizsgálat tárgyává tegyék Cironiában, legyen az korrupció, faji megkülönböztetés. Most vizsgálatot követelnek Guenther Mueller hírhedt kommunista terrorista ügyében. „Nem firtatjuk a Mueller által elkövetett terroristaakciókban véghez vitt hatalmas erőfeszítést, amelyet a rend őrei és az ügyészségek végeztek, viszont a halálával kapcsolatban felmerülnek valós kételyek, és Madison vezetését arra szeretnénk rávenni, ha komoly vizsgálatot hajtana végre, átvilágítaná a rendőröket, és amit lehet az ügyből, a nyilvánosság elé tárna.” A szervezet szerint akár a nemzetbiztonságot is érhette hátrány, amiért nem elfogták, hanem kivégezték Muellert. „Ha vallomást tenne, lehet, hogy a társaira is terhelő vallomást tett volna."

A szervezet azt szeretné elérni, hogy a megyei főügyész, a posztjáért éppen idén újrainduló Milford Corwin, kezdjen vizsgálatot, és azt  „igen aggasztónak” tartják, hogy eddig nem indult meg.

0 0
 

Reformpárti válasz az Üzenet a Köztársaságra

televízió - 1959. február 01., vasárnap

Szerző: John Stetton

Jó estét és sikerekben gazdag boldog új évet, Ciron Honfitársaim,

Nagy megtiszteltetéssel tölt el, hogy az Üzenet a Köztársaságnak kapcsán, amelyet személyesen hallgattam végig, ezáltal részt vehetek hazánk sorsának a diskurzusában.

Mint fiatal, anglo-ciron fiú, akinek az apja ciron, az anyja brit volt, és egy alsó középosztálybeli kétgyerekes család legifjabb tagjaként számomra Cironia és Graham megye a lehetőségek hazája volt. A szüleim kemény munkával elérték, hogy tanulhassak, az legyek, aki szeretnék, aki most vagyok. Tudtam, hogy ezért tartozok a hazámnak és a ciron embereknek, ezért is harcoltam 1939-től először a szovjetek, majd a nácik ellen, és tettem azt azért, hogy megvédjem a nemzetünket a rárontani készülő diktatúráktól. Akkor is a hazámat szolgálom, amikor a Szenátusban próbálok a polgárok érdekében tevékenykedni, amikor azt szeretném, hogy a ciron középosztály élete nap mint nap jobb legyen.

Cironia számára fontos volt, hogy olyan személyek vezessék, akik képesek felülemelkedni saját pártjukon, akik ideológia és nagy tervek helyett képesek a Kongresszussal együttműködve évtizedekre szóló közmegállapodásokat kötni. Az ideák fontosak, de amennyire erősek annyira megosztók is egyben. Nem lehet úgy országot építeni, hogy megfeledkezünk a másik politikai oldalról, vagy ha semmibe vesszük véleményüket. Csak akkor tudunk sikeres országot felépíteni, ha sikerül megegyezni a mindenki számára fontos ügyekben.

Mindamellett vannak olyan kérdések, amelyben nem lehet alkut kötni a szélsőségesekkel, Elnök Úr. Amikor ciron állampolgárok szabadságát korlátozzák, amikor megpróbálnak csoportokat kizárni a szavazásból, az ellen fel kell lépni. Minden ciron polgárnak joga van oda járatni a gyerekét iskolába, ahova szeretné, ott dolgoznia, ahova megvan a képzettsége, azon a buszon és vonaton utazni, amelyiken csak akar. De valóban, az oktatás a jövője ciron fiatalok ezreinek, kitörési pont lehet a szegénység és a megkülönböztetés világából. A ciron állam nem vonulhat ki belőle, igenis ellenőriznie kell az egyes megyék oktatási tevékenységét, hiszen gyereket nem lehet bőrszín, nem és vallás alapján megkülönböztetni.

Ezeken túl kiforrott tervekre, kezdeményezésre és új javaslatokra is szükség van, hiszen vitázni csak arról tudunk, aminek van koncepciója. Ideje az országot menedzselőknek megmutatni, hogy van koncepciójuk Cironia jobbá tételére, van tervük, hogy változtassanak dolgokon. Ilyenkor nem szabad restnek lenni, és vissza kell térni az ősi forrásokhoz, meg kell érteni, hogy korábbi vezetők, hogy tudtak nagy eredményeket elérni. El kell olvasni a történelemkönyveket, fel kell lapozni a memoárokat, és meg kell kérdezni az akkor és ott élőket és dolgozókat, melyek voltak a változás fordulópontjai.

Honfitársaim,

Mi egy erős és sokszínű nemzet vagyunk, amely hisz a szolidaritásban, hisz egymás szeretetében, és elutasítja a kirekesztést, az értelmetlen gyűlölködést és a demagógiát. Tudom azt is, hogy választások idején mindkét oldal őszintén hisz saját igazában, és ilyenkor össze is csapunk a politikai arénában, de amikor véget érnek ezek a viták, megszámolják az utolsó szavazatot is, gratuláljunk a győztesnek, fogjuk meg egymás kezét, és közösen folytassuk hazánk modernizációját.

Jó éjszakát, Cironia!

0 0
 

Üzenet a Köztársaságnak

televízió - 1959. február 01., vasárnap

Szerző: Alex Recon

Nathen Bartek: Tisztelt Kongresszus! Enyém a kiváltság és a megtiszteltetés, hogy felkérhetem Harvey Dent elnök urat, tartsa meg beszédét a nagyra becsült Kongresszus előtt! Köszönöm!

Harvey Dent: Tisztelt Házelnök úr, tisztelt Kongresszus! Képviselők, Szenátorok, munkatársak és minden ciron állampolgár!

Először is köszönöm a Házelnök úr meghívását! Nagy öröm számomra itt megjelenni, eleget tenni ennek a meghívásnak, mely egy régi hagyományra épül és mely jól kifejezi a törvényhozás és a végrehajtó hatalom közötti együttműködést, a közös munka erejét és a benne rejlő lehetőségeket, mert mindannyian – ha nem is mindenben egyetértve – az ország és a benne élők érdekéért küzdünk. Ez a küzdelem olykor vitát és olykor együttműködést igényel, de mindkét esetben az ország csak nyer, mert a vita során ésszerű kompromisszumok, egyetértés esetén pedig erőteljes felhatalmazással készülő döntések születhetnek meg. Ehhez mindenkinek sok sikert és kitartást kívánok.

Nem sok idő telt el történelmi távlatot tekintve országunk önállósodása óta, de ha egy ember életével vetjük össze, akkor már elég hosszúnak tekinthető ez az idő. Főleg, ha azt tekintjük már mennyi választás volt, már mennyi kormánya volt már országunknak és mennyit fejlődtünk azóta, hogy saját kezünkbe vettük az irányítást. Az elmúlt kormányok teremtettek jó és rossz hagyományokat, dolgoztak hatékonyan és kevésbé hatékonyan. Nem érzem feladatomnak értékelni és megítélni az előző Elnökök munkáját, de a tanulságot mindenképpen levontam belőle. A jó dolgokat meg kell tartani, amik pedig nem jók, azokon javítani vagy elvetni.

Az elmúlt évben azonban a választók döntöttek mind a törvényhozás mind a kormány összetételt illetően, amit – mint mindenkinek – nekem is tiszteletben kell tartanom és tiszteletben is fogom tartani. Ennek a döntésnek – és a Szenátus hatékony működésének – köszönhetően ma már a kormányzat teljes mértékben működőképes, a személyi feltételek adottak, hogy megvalósíthassuk a programot, amire a választók felhatalmazást adtak. Ugyanakkor látni kell, hogy a polgárok továbbra is bíznak a demokratikus kontrollban, amelyet a törvényhozás és annak összetétele biztosít. A választók döntöttek méghozzá a politikusok együttműködése mellett a szélsőségesek ellen.

Azon szélsőségesek ellen, akik nem csak belföldön, de külföldön is nagy veszélyt jelentenek mind a mi országunkra mind pedig a demokratikus alapértékekre világszerte, a jogállamra és az alapjogokra. Senki sem dughatja a fejét a homokba, fel kell vennünk a kesztyűt és lépéseket kell tenni annak érdekében, hogy a szélsőségesek okozta veszélyt legyőzzük. Belföldön is megjelentek a veszélyek, amikre együtt kell megoldást találnunk a törvényhozásnak, a kormányzatnak, a megyéknek és nem utolsó sorban az állampolgárok közreműködésével. De nem elég a belföldi veszélyekkel foglalkozni, annak külföldi forrásának felszámolásában is részt kell venni nemzetközi partnereink segítségével és katonai szövetségeseinkkel.

Azonban nem csak ideológiai-politikai támadások érhetik országunkat, hanem gazdasági támadások is, amire szintén felkészültnek kell lennünk. Meg kell tudnunk védeni magunkat, amihez az első lépés, hogy kezünkbe vegyük a gazdaságunk irányítását. Növelni kell a belső gazdaság erősségét és a fogyasztást, meg kell erősíteni gazdasági határainkat és olyan megállapodásokat kell kötni külföldi gazdasági partnereinkkel, amik elősegíti a gazdasági fejlődést. Nem szabad magára hagyni a hazai vállalkozásokat, segíteni kell őket a fejlesztésben, a hazai piac erősítésében és a nemzetközi piacra lépés segítésében. Ugyanakkor a gazdaság másik fontos szereplőit sem szabad magára hagyni: a munkásokat. Segíteni kell őket, hogy magas szintű szakmát sajátítsanak el, segíteni kell őket, hogy munkát találjanak és segíteni kell őket, hogy megfelelő bért kapjanak a családjaik ellátásához.

George Lee: (Hoyt figyel, mérsékelt taps a reformpárti padsorokból. Jezza mosolyogva a fejét csóválja)

Harvey Dent: Azonban bármennyire is törekszünk ezekre azt látni kell, hogy ezeket a célokat nem csak a magunk érdekében hozzuk meg, hanem gyermekeinkért is, a jövő generációkért. Azokért a generációkért, melyeknek nem csak jó alapokokat kell kapniuk, de a jövőbeni kihívásokra nekik kell megoldást találniuk, a jövő lehetőségeivel nekik maguknak kell élniük. Ezt mi úgy segíthetjük elő, hogy olyan oktatásban részesítjük őket, mely felkészíti őket a nagybetűs életre, lehetőséget ad számukra a boldogulásra.

Az oktatás megszervezése immár megyei feladat, a közoktatási intézmények fenntartói és a közoktatás szervezői immár ők lettek. Emellett nagy szerepet vállalnak ezen a téren az egyházak és civil alapítványok is, melyekért nem lehetünk elég hálásak. Azonban a kormányzat nem maradhat le és szintén komoly részt kell vállalnia. A fejlesztésekbe költségvetési forrásokat kell biztosítani, ösztöndíjak segítségével segíteni kell a tehetséges, szorgalmas diákokat, hogy ne csak a hazai, de a nemzetközi oktatási szintéren is tapasztalatot szerezzen.

Nem elég a megfelelő oktatás biztosítása az embereknek joguk van a megfelelő egészségügyi ellátáshoz is. Ezen a területen komoly jogszabályi és tárgyi fejlesztésekre szükség van. A következő időszakban tisztázni kell az egyes szereplők – megyék, állam, magánszervezetek, egyéb szervezetek – szerepét és feladatkörét. Biztosítani kell mindenkinek, hogy megfelelő ellátásban részesüljön éljen is az ország bármely pontján.

George Lee: (taps reformpárti oldalról)

Harvey Dent: (a progresszív frakció tapssal fogadja a beszédet)

Harvey Dent: Nem szabad magára hagyni sem a vidéki sem a nagyvárosi embereket, de ugyanakkor a szükséges magánszférát meg kell hagyni nekik. Az államnak nem irányt kell mutatnia az embereknek, hanem lehetőséget biztosítania, hogy mindenki azt csinálhassa, amihez ért, amiben tehetséges és amit szeret is csinálni. Az államnak szolgálnia kell a népet és nem fordítva. Elnökként úgy érzem az a feladatom, hogy minden ciron embernek biztonságot nyújtsak és megteremtsem nekik a lehetőségek országát.

Úgy vélem a következő években nagy lehetőségek előtt állunk, melynek alapja a technológiai fejlődés. E mellett a kormányzat és a törvényhozás sem mehet el, mert ha kimaradunk ebből, akkor országunk hosszú időre lemarad a világ élvonalától. Fejlődnünk kell, fejlesztenünk kell nem csak az oktatás és az egészségügy, de a nemzetbiztonság, a hadsereg, a mezőgazdaság, az ipar, a szolgáltatások, a pénzügyek, a kereskedelem, a közlekedés, a média, az információterjedés területén is.

Remélem ebben a törvényhozás minden tisztelt Szenátora és Képviselője is segítségemre lesz. Együtt tudjuk előre vinni az országot egymás segítésével. Támaszkodjunk egymásra és használjuk ki az előttünk álló lehetőségeket, hogy a Ciron Köztársaság méltó helyét elfoglalja a világban.

Köszönöm, hogy meghallgattak! Isten áldja Cironiát és a ciron embereket!

Nathen Bartek: (osborne-i politikusok tisztességesen megtapsolják az elnök beszédét)

George Lee: (15 perc, és az MSC közvetíti a Reform Párt válaszát)

George Lee: (Az MSC Ridgefieldből élőben közvetíti George Lee szenátor (R-Grah.) az Üzenet a Köztársaságra adott válaszát:

George Lee: Jó estét és sikerekben gazdag boldog új évet, Ciron Honfitársaim, Nagy megtiszteltetéssel tölt el, hogy az Üzenet a Köztársaságnak kapcsán, amelyet személyesen hallgattam végig, ezáltal részt vehetek hazánk sorsának a diskurzusában.

Mint fiatal, anglo-ciron fiú, akinek az apja ciron, az anyja brit volt, és egy alsó középosztálybeli kétgyerekes család legifjabb tagjaként számomra Cironia és Graham megye a lehetőségek hazája volt. A szüleim kemény munkával elérték, hogy tanulhassak, az legyek, aki szeretnék, aki most vagyok. Tudtam, hogy ezért tartozok a hazámnak és a ciron embereknek, ezért is harcoltam 1939-től először a szovjetek, majd a nácik ellen, és tettem azt azért, hogy megvédjem a nemzetünket a rárontani készülő diktatúráktól. Akkor is a hazámat szolgálom, amikor a Szenátusban próbálok a polgárok érdekében tevékenykedni, amikor azt szeretném, hogy a ciron középosztály élete nap mint nap jobb legyen.

Cironia számára fontos volt, hogy olyan személyek vezessék, akik képesek felülemelkedni saját pártjukon, akik ideológia és nagy tervek helyett képesek a Kongresszussal együttműködve évtizedekre szóló közmegállapodásokat kötni. Az ideák fontosak, de amennyire erősek annyira megosztók is egyben. Nem lehet úgy országot építeni, hogy megfeledkezünk a másik politikai oldalról, vagy ha semmibe vesszük véleményüket. Csak akkor tudunk sikeres országot felépíteni, ha sikerül megegyezni a mindenki számára fontos ügyekben.

Mindamellett vannak olyan kérdések, amelyben nem lehet alkut kötni a szélsőségesekkel, Elnök Úr. Amikor ciron állampolgárok szabadságát korlátozzák, amikor megpróbálnak csoportokat kizárni a szavazásból, az ellen fel kell lépni. Minden ciron polgárnak joga van oda járatni a gyerekét iskolába, ahova szeretné, ott dolgoznia, ahova megvan a képzettsége, azon a buszon és vonaton utazni, amelyiken csak akar. De valóban, az oktatás a jövője ciron fiatalok ezreinek, kitörési pont lehet a szegénység és a megkülönböztetés világából. A ciron állam nem vonulhat ki belőle, igenis ellenőriznie kell az egyes megyék oktatási tevékenységét, hiszen gyereket nem lehet bőrszín, nem és vallás alapján megkülönböztetni.

Ezeken túl kiforrott tervekre, kezdeményezésre és új javaslatokra is szükség van, hiszen vitázni csak arról tudunk, aminek van koncepciója. Ideje az országot menedzselőknek megmutatni, hogy van koncepciójuk Cironia jobbá tételére, van tervük, hogy változtassanak dolgokon. Ilyenkor nem szabad restnek lenni, és vissza kell térni az ősi forrásokhoz, meg kell érteni, hogy korábbi vezetők, hogy tudtak nagy eredményeket elérni. El kell olvasni a történelemkönyveket, fel kell lapozni a memoárokat, és meg kell kérdezni az akkor és ott élőket és dolgozókat, melyek voltak a változás fordulópontjai.

Honfitársaim, Mi egy erős és sokszínű nemzet vagyunk, amely hisz a szolidaritásban, hisz egymás szeretetében, és elutasítja a kirekesztést, az értelmetlen gyűlölködést és a demagógiát. Tudom azt is, hogy választások idején mindkét oldal őszintén hisz saját igazában, és ilyenkor össze is csapunk a politikai arénában, de amikor véget érnek ezek a viták, megszámolják az utolsó szavazatot is, gratuláljunk a győztesnek, fogjuk meg egymás kezét, és közösen folytassuk hazánk modernizációját. Jó éjszakát, Cironia!

0 0
 

Madisonban dőlhet el a Reform Párt jövője

napilap - 1959. március 03., kedd

Szerző: John Carstell

SEDGEFIELD – Még csak február van, de beindult a politikai kampány Madisonban, ahol megismétlődhet a tavalyi elnökválasztási harc: David Chesterfield hivatalban lévő kormányzó nyíltan támogatta Andrew Trump független jelöltet, ezért Balthazar Nelson, korábbi képviselő, kihívta ellenfelét, ő René Westet támogatta. Közben Shemar Moore progresszívként figyeli a párharcot.

Chesterfieldet ugyan mindig a párt jobbszárnyához kötötték, de ügyelt arra, hogy ne rúgja össze a port az establishmenttel. Már csak azért is, mert Stuart Hoyt többségi vezető a Szenátusban épp Madisont képviseli. Most viszont úgy tűnik, hogy Chesterfield előveszi a Trump-forgatókönyvet, és trumpistaként akarja legyőzni Balthazar Nelsont, aki korábban tűzoltóparancsnok volt.

„Nem hiszem, hogy ez jó irány lesz.” – véli Frank Senton, a sedgefieldi körzet képviselője, aki semleges az előválasztási csatában. „A megye szívében régen is, azóta még inkább, rengeteg diplomás él, ideköltöznek a ridgefieldi hivatalnokok, hiszen tömegközlekedéssel is elérhető CC, és itt jobb élni. Sedgefield és Canton az R szívének a közepe. Ha a kormányzó Trumpként akar kampányolni, szembe fogja magát találni a szavazóinkkal.” Valóban, tavaly ugyan Mike Jezza legyőzte a madison kaukuszon Westet, de West novemberben könnyű győzelmet aratott, mindössze két települést vesztett, Cantonban 60% felett végzett, és Sedgefieldben is nagy győzelmet aratott.

Sedgefield és Canton főként a magasabb iskolázottságú, fehérgalléros szavazók központja, akik biztos reformpárti szavazók, és a megyét általában az nyeri, aki dominálja ezt a két várost, ez történt 1954-ben is: habár Ed Glover nyerte a vidéket, Andrew Trump győzött Madison 2. kongresszusi körzetében. Viszont kampányában Trump komoly energiát fektetett Madisonban, ahol főként Stuart Hoytot támadta – mindössze 1,7%-ot szerzett, ami rosszabb eredmény Perryhez is viszonyítva. „Ha madisoni vagy, pláne, ha reformpárti, nagyon merész dolog Hoytot kóstolgatni” – mondta lapunknak Mitch Hollings, aki Canton városát képviseli a Megyei Tanácsban. „Stuart Hoyt befolyásos személyiség, és ami ennél is fontosabb, nagyon népszerű a megyében, és ez az, amit a kormányzó sem ért, de az ítélőképessége a sajátja, ebben senki sem tud segíteni.” Hollings hozzátette: attól fél, hogy a kampány „trumpi mélységekbe jut, és Shemar Moore Dentként jut a kormányzói irodájába.”

Ugyanakkor mások arra hívják fel a figyelmet, hogy országos hatása is lehet az előválasztásnak. Ed Mullins, aki George Taylor kampányfőnöke volt mindkét győzelme idején, úgy véli, ha Nelson legyőzi Chesterfieldet, sokan félhetnek. „Nem mondanám a jobbszárnynak, hiszen rengeteg olyan jobboldali törvényhozó volt, akik Westet támogatták Trump helyett, inkább trumpisták. És maga Trump. Ha Chesterfield veszít, akkor sokan bátorságot merítenek, és kihívhatják azokat a törvényhozókat, akik kitartanak Trump mellett. Nekik valamit ki kell találniuk.” Attól nem tart, hogy rohamosan más irányt venne a Reform Párt. „West nagy támogatottsága a fekete lakosság körében azt az olvasatot erősíti, hogy ők fognak a polgárjogokért küzdeni, miközben a President Palace sokkal inkább a status quo duója lesz, már csak azért is, hogy megtartsák a Biztos Delet.”

0 0
 

Interjú Mark Scottal

televízió - 1959. március 02., hétfő

Renly Anderson : Jó estét kívánok a kedves nézőknek, én Renly Anderson vagyok! Itt ül velem a stúdióban Mark Scott, fiatal Osborne megyei közéleti szereplő, jó estét Mark!

Mark Scott : Szép estét kívánok, sok szeretettel köszöntöm én is a televízió képernyői elött helyet foglaló nézőket!

Renly Anderson : Az első kérdésem az lenne Önöz, hogy mi késztet arra egy ciron fiatalembert, hogy aktívan foglalkozzon a hazai politikával? Mi a motivációja?

Mark Scott : Nos, hát egyszerű a képlet , a TENNIAKARÁS. Motivációm a progresszív párt tagságának bíztatása és a belém helyezett bizalmuk!

Renly Anderson : Értem. És mivel foglalkozott korábban? Milyen iskolákat végzett és milyen eredménnyel?

Mark Scott : USA-ban jártam egyetemre, ahol nemrégiben végeztem, körülbelül fél éve politológiai szakirányban ,én mindig is a jó és a jeles között imbolyogtam.

Renly Anderson : Gondolom sejti, miért kérdeztem ezt. Ritka, hogy valaki - kis túlzással - épp hogy csak megszerezte a választójogot és máris aktív politikai aktorrá válik. Milyen tervei vannak a közélettel? Vannak olyan pletykák, amelyek szerint Ön fontolgatja az indulást az időközi képviselőválasztáson. Meg tudja ezt erősíteni?

Mark Scott : Ez nem pletyka, akkor itt meg is erősíteném, hogy elindulok az időközi választásokon Osborne megye 2-es számú választókerületében, és a közéletben a választópolgárok érdekeit szeretném képviselni a tisztelt képviselőház előtt!

Renly Anderson : Nem gondolja, hogy túl nagy kihívást fog jelenteni ez a megmérettetés? Már Önön kívül hárman bejelentkeztek a megüresedett képviselői helyre, ráadásul a párton belül is kemény ellenfele lesz Mitchell Pritchett személyében. Nem gondolja, hogy nincs sok esélye az Önnél sokkal tapasztaltabb politikusokkal szemben?

Mark Scott : Nézze, azért indultam el, mert úgy érzem képes vagyok a ház előtt képviselni Osborne megye lakóit, azt hogy Mitchell Pritchett mennyire erős ellenfelem lesz, az majd az előválasztások után eldől. Párton belül nem beszélnék ellenfelekről, hanem inkább harcostársakról (mosolyog), ez majd a kampány során eldől, a „tapasztalatlan” is szólíthat meg több választót!

Renly Anderson : Legalább optimistán áll hozzá. Volt már rá pálda, hogy új jelöltek fényes karriert futottak be. De térjünk át egy másik kérdésre, amiről még nem esett szó. Ön egy főként elővárosias körzetben tervez indulni, ami inkább egy reformpárti jelöltnek kedvez. Hogyan írná le a politikai elképzeléseit és elveit? Miben hisz Mark Scott, ha elvekről van szó?

Mark Scott : Nos hát nézze, az elnök bejelentette, hogy vámokat szeretne kivetni a Cironiába behozott termékekre ezt határozott álláspontom szerint elutasítom, mivel szembe menne ez a szabad piacgazdálkodással. Valmint megígérhetem Osborne megye lakóinak, hogy küzdeni fogok az adóemelés ellen és megígérhetem, hogy minél több anyagi forrást szeretnék Osborne megyének kicsikarni. Alapvetően egy keresztény, konzervatív ám de progresszív értékrendet követő politikus vagyok, aki kiáll az igazáért. Kicsit olyan, mint Cody Parks, említhetem őt példaképnek (mosolyog).

Renly Anderson : Érdekes, hogy ezt mondja. Cody Parks valóban sikeresen tört be egy olyan megyében, ahol korábban a progresszívek labdába sem rúghattak. Az előbb elmondottak alapján a nézeteik is hasonlóak. Lehet esetleg számítani arra, hogy a szenátor személyesen is támogatni fogja Önt a kampány során?

Mark Scott : Bízom benne, de erről még nem egyeztettem vele (mosolyog).

Renly Anderson : Rendben, hamarosan valóban meglátjuk, hiszen az ellenfelei már javában kampányolnak. Ön hogyan készül a kampányidőszakra? Miket tervez bevetni a választók megszólítása érdekében?

Mark Scott : Még a mai nap valószínű, de legkésőbb holnap mi is neki látunk a kampánynak a médiában mindenképpen, és első és legfontosabb a terep munka ,a választók megszólítása,valamint plakátok kihelyezése

Renly Anderson : Tehát jócskán vannak tervei. Nos, Hölgyeim és Uraim, azt gondolom, hogy a következő hetek sok izgalmat tartogatnak Osborne megyében, minden bizonnyal fogunk még ezzel a témával foglalkozni. Az előző percekben tehát Mark Scott-ot, a progresszívek legújabb képviselőjelölt-aspiránsát láthatták és hallhatták, Mr. Scott, köszönöm, hogy itt volt!

Mark Scott : Köszönöm szépen, további szép estét, viszontlátásra!

Renly Anderson : És a nézőknek is köszönöm, hogy velünk tartottak, viszontlátásra!

0 0
 

A megadott feltételekkel nincs találat az adatbázisban.

 1/50  

   Üzenőfal

tegnap 21:55 Albert Lee: Szokni kell még az új neveket xD

tegnap 21:54 Albert Lee: Bocsánat, Walter Collins, nem Peter. Csak Peter Bedroom karija és a tudatalattim kombinálta ezt a két nevet

tegnap 15:37 George Lee: most már ülésezik mindkét ház

tegnap 14:38 Frank Senton : szia, mindig látod, ha van ülés, általában lesz minden nap, csak a Képviselőházban elég képlékeny a dolog, kié is a többség De a tervek szerint egy héten 3-4 ülése lesz mindkét háznak.

tegnap 11:13 Denis Miller: ja és beállítottam 72 órára az üzeneteket, ennyi idő alatt csak észreveszi valaki.

tegnap 11:12 Denis Miller: de van egy javaslatom: ha valaki beír egy ülésterembe és választ vár, akkor kattintson felül a piros "aktiválás" gombra. ezzel az ülésterem a főoldalon is láthatóvá válik.

tegnap 11:11 Denis Miller: a cseten csak az elmúlt 24 óra üzenetei jelennek meg visszamenőleg, tehát van rá esély, hogy már nem látja senki.

tegnap 10:45 Dr. Naomi Hands: Sziasztok ha szot kerek a chat-en a kepviselohazi ulesteremben azt latja valaki mert elegge el van dugva a regi rendszerben ezt konnyen eszrevette az elnok

2021. ápr. 06. John Prescott: szia

2021. ápr. 06. David B. Sinclair: Sziasztok!

2021. ápr. 05. Peter Bedroom: Fenebe akkor ismet lesz harcom radikaliskent

2021. ápr. 05. George Lee: Most már bármelyik pártban lehet karaktere mindenkinek én is megyek déli progresszívnak

2021. ápr. 05. Peter Bedroom: Jaj Gergo csak nem....utalom a konzervativokat

2021. ápr. 05. James Horner: Sziasztok! Gergő vagyok, hoztam egy új, konzervatív karaktert

2021. ápr. 05. Peter Bedroom: Csao Bartek ezer eve nem beszeltunk

2021. ápr. 05. Peter Bedroom: Sziasztok tetszik az uj felulet....bar kicsit meg szokni kell kezdodhet a politikai jatszma

2021. ápr. 05. Denis Miller: sziasztok! én a cseten csak mint megfigyelő leszek jelen...

2021. ápr. 04. George Lee: új megyék feltöltve: https://cironia.hu/index.php?page=pageview&id=51

2021. ápr. 04. George Lee: vagyis hova tartozik most már

2021. ápr. 04. George Lee: Új megyékkel kapcsolatban is lesz még ma térkép, ha valaki nem biztos benne, hova tartozott, keressetek nyugodtan

2021. ápr. 04. George Lee: még a mai napon lesz egy összefoglaló a médiában, hol is állunk történetileg, és ahhoz tudtok alkalmazkodni.

2021. ápr. 04. George Lee: lehetőség lesz megyéket, városokat irányítani is

2021. ápr. 04. George Lee: randomok*

2021. ápr. 04. George Lee: Sziasztok! Néhány cikk, aktivitás törlődött, mert visszaállunk 1959 áprilisára, innentől kezdve IRL idő szerint haladunk, de ez ne jelentené, hogy ne lennének események: ramondok, időközi választások

2021. márc. 27. George Lee: szia, reméljük hamarosan minden megoldódik

2021. márc. 25. Peter Bedroom: Szia Peti pedig sajnos az a benyomasom hogy epp a koronavirus ideje alatt lenne mindenkinek tobb ideje jatszani/tenykedni. Legalabbis estenkent biztos. Tehat jo lenne osszulni es otletelni itt a chat

2021. márc. 23. George Lee: szabályzatok is.

2021. márc. 23. George Lee: Sziasztok, sajnos Cironiát is elérte a koronavírus a technikai dolgokra várva viszont elkészült a játékszabály, az új megyei beosztás, az Alkotmány, készülnek a szenátusi és képviselőházi

2021. márc. 22. Peter Bedroom: Sziasztok a kerdesem ugyanaz kenne....

2021. febr. 19. George Lee: ha minden jól megy, márciusban már lehetséges

2021. febr. 17. Peter Bedroom: Sziasztok lehet mar tudni mikor indulunk?

2021. jan. 01. George Lee: Sziasztok, Boldog Új Évet Kívánok Mindenkinek! Ne felejtsétek el megnézni 14 órakor a Youtube-on a premiert https://www.youtube.com/watch?v=PBdwcSD9Nic

2020. dec. 28. George Lee: szia, írtam neked üzenetet

2020. dec. 28. Peter Wright: Üdvözlök mindenkit!

2020. dec. 27. John Robert: Kellemes ünnepeket, így utólag is!

2020. dec. 25. George Lee: Kellemes Ünnepeket Kívánok Mindenkinek én is

2020. dec. 25. Francis J. Wright: Kellemes Ünnepeket Kívánok Cironia Népének és Politikusainak!

2020. dec. 10. Cliff Bedroom: Szia, rendben azt akkor megvárom. Es aktivan visszatérek.

2020. dec. 07. George Lee: Szia, most lesz egy nagy változás, vagyis sok változás, Facebookon lehet rajta olvasni

2020. dec. 05. Cliff Bedroom: Sziasztok udv mindenkinek. Hogy megy a játék, vannak változások?

2020. nov. 23. Alexander Smith: Augusto Prescott kampány megkezdéséről szóló cikk a Weekly Walker-ben jelenik meg! (elfelejtettem odaírni)

2020. nov. 16. George Lee: sziasztok, a tegnapi események holnap délután jelennek meg!

2020. nov. 08. George Lee: Platformok a választások során a VÁLASZTÁSOK 1960 - INFORMÁCIÓK, PONTOK, RANDOM ESEMÉNYEK között!

2020. nov. 07. George Lee: Szia, Kommunista Párt hivatalosan nem működik, írj privátban, és segítek

2020. nov. 07. Andrew Strezhinyin: Látom van Ciron Kommunista Párt is ahhoz lehet csatlakozni valahol?

2020. nov. 07. Andrew Strezhinyin: Annyi nagyjából megvan, hogy Usa politikai pártok vannak a játékban is, csak más néven

2020. nov. 07. Andrew Strezhinyin: Mit kellene csinálnom ebben a játékban?

2020. nov. 07. Andrew Strezhinyin: Sziasztok

2020. nov. 06. George Lee: Sziasztok, ma délután az eddig bejelentett jelöltek megkapják a személyiségpontjaikat, itt fogok jelentkezni.

2020. okt. 22. George Lee: VÁLTOZOTT A MENETREND!

   Online (4)

Cliff Bedroom, Peter Bedroom, Robert O'Connor, Walter Collins,

 
Cironia politikai-gazdasági szerepjáték - Madenia CMS v2.0b © 2016-2021 Balla Péter / Molnár Dénes | Adatkezelési tájékoztató