Média

napilap 1959. június 01.
Főszerkesztő: Ryan Radnor

A pártok nyitottak McCain tervére

Peter McCain még nemrég beszélt tervéről, hogy át kellene alakítani az ország alkotmányos rendszerét, ma már mindkét párt és a kormányzat részéről vannak támogatói. Lapunk információi szerint a President Palace is támogatja az ötletet, és már a pártvezetők találkoztak is, hogy átbeszéljék az ötletet. Peter McCain azt javasolja, hogy nyirbálják meg a megyék jogait, legyen erősebb központosítás, cserébe nőne a Kongresszus és az elnök bizonyos jogköre, szenátusi körzeteket alakítana ki, és az elnökjelölő előválasztás egy napra korlátozódna. Mindezek mellett létrejönne több új ügynökség is, visszavenné a megyéktől az oktatást és a rendfenntartást, miközben a megyéknek nem lenne kormányzója a jövőben.

Több képviselő és szenátor is hezitál, mások támogatják. Isaiah Guttmann, a Reform Párt veterán képviselője, támogatja a megyéje szenátorának tervét, mivel „a jelenlegi berendezkedés megmutatta a behatároltságát, és mindig késznek kell lennünk a változásra.” Guttmann szerint a 13 évvel korábbi irány jó volt, „de azóta sok minden történt.” Jason Chaffee többségi vezető „elgondolkodtatónak” nevezte a javaslatot. Az 1950 óta a Kongresszusban dolgozó belforti szerint, aki több, a megyei autonómiát erősítő javaslatot dolgozott ki, támogatja, hogy vitázzanak a javaslatról. „Van létjogosultsága az új Alkotmánynak.”

A Szenátusban is vannak támogató és ellenző hangok, legalábbis azoktól, akik az ügyben nyilatkoztak. Információink szerint Stuart Hoyt elfogadhatónak tartaná, ha a szenátusi körzeteket nagyjából a jelenlegi határok mentén rajzolnák meg, és az elektori rendszer is érvényben maradna. A déli reformpártiak közül Steve Paulson (R-Walk.) és Jim Holsakamp (R-Gre.) is nyitott, eddig csak Holsakamp válaszolt a kérdésünkre. „Az alkotmány kérdésről szóló vita mindig élénkítően hathat országunk jövőjére, de egy ilyet csak akkor tudok támogatni, ha a jelenlegi megyei jogok nem kerülnek csorbításra.”

David Coleman szenátusi kisebbségi vezető is csak ebben az esetben támogat bármiféle kezdeményezést. „Szokatlan, hogy pont reformpárti politikusok kezdeményeznek egy központosító, és megyék jogait csorbító reformot, hiszen ez inkább a progresszív nézőponthoz áll közelebb. Ebből adódóan a törvényhozóink többsége minden bizonnyal a javaslat mellett fog szavazni, ugyanakkor jelen pillanatban a déliek szavazata még kérdéses. Azt látjuk, hogy vannak pozitív elemei a tervezetnek, ezekben a napokban egy szakpolitikusokból álló déli munkacsoport foglalkozik a kérdéssel, Garrett Russel szenátor úr vezetésével. Amennyiben úgy ítélik meg, hogy a reform nem csorbítja a déli értékeket, még akár az is lehetséges, hogy az egész progresszív szenátusi frakció egységesen igennel szavaz.”

A mérsékelt törvényhozók közben úgy tűnik, támogatni fogják. Zárt ajtók mögött mind George Lee, Ernest Holder és Arnold Barreth támogatta a javaslatot, a többségi vezető ezt mindenképp úgy akarja kivitelezni, hogy a párt többsége ne kerüljön veszélybe, ezt közölte is a mérsékelt politikusokkal. Egyedül Andrew Trump cooki szenátor próbálta nevetségessé tenni McCaint és a javaslatát. „Jómagam és még jó pár politikus társam már a Katonai Akadémiát végezte, amikor ő indiánosdit játszott. És ezekután ő akar minket kioktatni. Tudtommal az öreg indián mond mesét a tábortűznél a fiataloknak, nem fordítva.” Az unioni szenátor nem kívánta kollégája véleményét kommentálni, de röviden közölte: „Örülök, hogy sok törvényhozó a Kongresszus mindkét házából üdvözölte a javaslom, remélem, velük komoly munkát tudunk majd kezdeni a terveimmel kapcsolatban. Ha sikerült erős kétpárti felhatalmazással megírni egy új alkotmányt, az nemcsak számomra lesz győzelem, hanem egész Cironiának is.” Trumppal kapcsolatban annyit mondott: „Ahonnan én jövök, az a megye elnököt adott az országnak, Cironia első és legjobb elnökét. Én a példáját követem, tőle tanulok, másnak is a hasznára válhat.”

1959.06.23
  
(Joe Vilsack)

Diplomáciai botrány a láthatáron

Az 1959-es új esztendő már első napjain meghozta az év egyik legnagyobb botrányának ígérkező eseményét. A kétes megítélésű Kuba tengeri hadgyakorlatot tartott, amikor is több gyakorlatozó hajójukkal megsértették a a ciron felségvizeket, illetéktelenül behatolva oda. Információink szerint a ciron haditengerészet reagálva az eseményekre több hajójával is a helyszínre sietett, ahol már nem találtak senkit, így az esetleges konfrontációra nem került sor. 

Meg nem erősített hírek szerint Ridgefield és a President Palace magyarázatot vár Kubától a történtekre, ahol a helyi hadügy miniszter sikeresnek, eredményesnek titulálta a gyakorlatot, miközben kikérte magának, hogy bármiféle határsértést elkövettek volna. 

"Kuba tiszteletben tartja a nemzetközi megállapodásokat, a gyakorlat mindvégig saját felségvizeken és nemzetközi területeken zajlott, ahogy az előre el volt tervezve. Nem léptunk ciron vizekre!"

Lapunk az eset kapcsán próbálta utolérni Harvey Dent elnököt, Paul Kramer védelmi minisztert, és Robert O'Connor haditengerészeti minisztert, ezidáig sikertelenül. Egy dolog már most biztosnak látszik, komoly diplomáciai feszültséget okozhat ez a két ország jövőbeni kapcsolatában, egyúttal intő jel a Moszkvával szimpatizáló szigetországgal szemben, ami hétről hétre egyre inkább baloldalra sodródik. . 

1959.05.13
  
(Alex Recon)

Sajtótájékoztató az első Kormányzók-Elnök kerekasztal tárgyalásról

1959 májusának első hétvégéjén: 2-3-án megtartották az első kerekasztal beszélgetést a kormányzók és az Elnök között Garfield megyében. A Harvey Dent kezdeményezésére megszervezett találkozó célja, hogy a kormányzat és a megyei vezetők közvetlen kapcsolat alakuljon ki és a kormányzók is közvetlenebb beleszólást kapjanak a napi országos politikába. A kétnapos rendezvény szombat délelőtt kezdődött és fényképeszkedésekkel, nyilatkozatokkal, sajtó nyilvános eseményekkel kezdték el. Utána zárt ajtós megbeszélések voltak. Majd minden megye képviseltette magát, egyedül Graham, Denfield, Eagle és Burkhill megye kormányzói nem jöttek el, illetve Walker megyét a kormányzóhelyettes képviselte Alexander Smith egészségi állapotára hivatkozva. Szombati napon díszvacsora is volt. Vasárnap Nicholas Mulligan és Harvey Dent közös sajtótájékoztatót tartott az aznapi megbeszélések lezárása után.

A sajtótájékoztatót az Elnök kezdte meg: "Először is köszönöm a lehetőséget Garfield megye vezetőjének és az itt élőknek, hogy lehetőséget kaptunk erre a kerekasztal beszélgetésre. Azt viszont sajnálom, hogy négy megye - Graham, Burckhill, Eagle és Denfield - nem képviseltette magát és a meghívásomra sem reagáltak. Ennek ellenére úgy gondolom, sikeresnek könyvelhetjük el a találkozót.

Azért kezdeményeztem ezt a konferenciának is beillő beszélgetést a kormányzók és a kormányzat között, hogy egyrészt tájékoztassam a kormányzat terveiről a megyék vezetői, másrészt az ő véleményüket is szerettem volna hallani ezekkel kapcsolatban. A legfontosabb téma a tervezett költségvetés volt, amit természetesen a Kongresszusnak kell elfogadnia, de úgy gondolom a kormányzóknak is fontos, hogy tudjanak a terveikről és a véleményüket beépíthessük. Fontos téma volt az egészségügy témája. Az állami kézben lévő egészségügy fejlesztését fontosnak tartottuk. Az államnak 69 kórház, 207 szakrendelőt, 721 háziorvosi rendelőt és 529 gyermekorvosi rendelőt tart fent, amire több, mint 1,7 milliárd dollárt tervez költeni, emellett további egészségügyi kiadások is várhatók. Emellett támogatni kívánjuk a magán és az egyházi kórházakat is.

További téma volt, hogy a megyék hozzájárulnak az adóbehajtáshoz, miért cserébe körülbelül egymilliárd dollárt kívánunk a megyéknél hagyni, amit szabadon felhasználhatnak majd a költségvetésben. Emellett a további egymilliárd dollárt szán azoknak a megyéknek a felzárkóztatására az állam, akik a gazdaságilag legelmaradottabbak. Ez kifejezetten a reformpárti képviselők és szenátorok kérése volt, melyet beépítettünk a költségvetés tervezésébe. Tájékoztattam a kormányzókat, hogy továbbra is folytatjuk a Taylor elnök által megkezdett utat a vidéki vállalkozások és farmerek támogatásában, melyre a költségvetésbe fél milliárd dollárt kívánunk költeni. Elmondtam a kormányzóknak, hogy a rendvédelem területén sem hagyjuk őket magukra és több, mint százmillió dollárral kívánjuk támogatni a megyei rendvédelmi szervek fejlesztését felszerelés és technológia területén.

 

Tájékoztattam a megyék vezetőit arról, hogy terveink szerint tömegsportra alkalmas létesítmények, sportpályák fejlesztésére is szánunk forrásokat másfélmilliárd dollár értékben, de azt is elmondtam nekik, hogy a tudomány és oktatás területén sem kívánjuk őket magukra hagyni. Segíteni kívánjuk az egyházi és magániskolákat, óvodákat és egyetemeket több, mint egy millárd dollár értékben és a munkavállalók tovább- és átképzését is támogatni szeretnénk forrásokkal. Emellett nem feledkezünk meg a szociális és tanulmányi ösztöndíjakról sem. Fontosnak tartottam hangsúlyozni, hogy benyújtásra került az USA-val és Kanadával kötött kétoldalú egyezmény, melyben nagy hangsúlyt kaptak az oktatási együttműködések is és bátorítottam a kormányzókat, hogy minél elterjedtebb legyen a külföldi ösztöndíj lehetősége is. Továbbá a cégek kutatási és fejlesztési támogatását is támogatandónak tartjuk, mely megjelenik a költségvetésben is.

Nagyon fontos téma között említhetjük, hogy a kormány a költségvetésben közel húszmilliárd dollárt szán infrastrukturális fejlesztésekre. Ebbe nem csak állami, de megyei fejlesztésekre is szánnak forrásokat. Ebbe a kormányzat a megyéket is be kívánja majd vonni a végrehajtási rendeletekben részletezve: a nyomvonalak kijelölésébe és egyéb kérdésekbe a megyéknek is beleszólást kívánnak engedni.

Amiben talán nagyobb lehet az ellentét az a vámok kérdése. Próbáltam érveimmel meggyőzni a kormányzókat, hogy támogassák ők is a vámok bevezetését, ami szerintem kevesebb sikerrel történt meg, mint reméltem. Vázoltam a mostani gazdasági szituációt, ami nagyon rossz a ciron farmerek és cégek számára. Nem elég anyagiakkal támogatni a mezőgazdaságot, hanem a piaci lehetőségeiket is javítanunk kell jogszabályokkal. Tájékoztattam a kormányzókat a jelenlegi jogi állapotról: behozatalra nincs természetesen most nincs vám, mivel azt törvénnyel kell szabályozni és jelenleg nincs ilyen törvény hatályban. Ennek az a következménye, hogy a hazai piacot elárasztja a külföldi rosszabb minőségű áru és mivel árérzékenyek a gazdasági szereplők, elsősorban ezeket vásárolják fel. Külföldön pedig nagymértékű vámokat kell fizetniük a farmereknek így nem tudnak versenyezni a külföldi árakkal. Egyedül az USA vámmentes piaca menekülő út egyelőre, de ez tarthatatlan állapot szerintem. A vámokkal véleményem szerint a hazai piacon erősítjük a farmereket, így több árut tudnak itthon eladni, illetve a vámok - amiket ismétlem már kint meg kell fizetniük - csak út tudjuk lebontani, ha kétoldalú megállapodásokat kötünk. Azonban más országok nem fogják elengedni a vámokat, csak ha mi is engedményeket teszünk és megnyitjuk a piacokat. De ehhez kellenek a vámok.

Összességében úgy látom sok témát tudtunk megbeszélni és konstruktívnak ítélem, és még egyszer szeretném megköszönni a Garfield-i emberek türelmét és Mulligan úr segítségét a szervezésben is."

Ezután Garfield megye vezetője tartotta meg tájékoztatóját: "Nagy megtiszteltetés volt Garfield megye számára, hogy az első kormányzók részére szervezett nagyszabású rendezvény házigazdája lehetett, személy szerint bízok abban, hogy a jövőben is sor kerül hasonlóakra és minden megyében megtarthatunk egy ilyet. Fontos, hogy azok az emberek, akik helyben dolgoznak és tesznek az egyes megyék boldogulásáért, nagyobb teret és beleszólást kapjanak az országos politikába. Valami ezen a téren elindult és megmozdult, ennek lehetőségét pedig személyesen is köszönöm Dent elnöknek, és javaslom, tartsa meg ezt az irányt, mert ez az, ami valóban az ország hasznára válhat. Nem mondhatom, hogy az egyetértés mindent felülmúló volt. Sok megye sok kormányzója volt jelen, ami önmagában hordozta, hogy nem minden kérdésben fogunk azonos álláspontra helyezkedni. Mégis úgy hiszem, a kétpárti politizálásban ennek helye van és szükségszerű, hogy véleményeinket ütköztessük. Személy szerint az eseményt sikeresnek ítélem és értékelem, amennyiben pedig gyermekbetegségeit kiküszöböljük a jövőben, egy még hatékonyabb eseményt hozhatunk tető alá. Mindebből pedig végső soron a megyék és a választópolgárok fognak a legtöbbet profitálni, ami elsődleges célunk kell, hogy legyen és ami egyben igazolja ezen konferenciák létjogosultságát. Bízom abban, hogy a jövőben sok más fontos témát is képesek leszünk megbeszélni, hiszen nem szabad elfelejteni, hogy nem csak gazdasági kérdések várnak megoldásra hazánkban. Köszönöm a lehetőséget, hogy mint házigazda kormányzó jelen lehettem és bizakodva tekintek a jövőbe. Isten áldja Cironiát!"

1959.05.13
  
(Oliver Goldin)

A Reform Párt lendületet akar szerezni magának az osborne-i időközi választás miatt

SILVER CITY – Thomas Levin képviselő, aki a Reform Párt Kongresszusi Kampánybizottságát is vezeti, bejelentette, hogy hirdetésekben fogják kérdezni azokat a progresszívakat, akik olyan körzetekben nyertek, ahol René West győzött, hogy támogatják-e Mitchell Pritchett jelöltségét. „Az osborne-i időközi választást vízválasztó lesz, mert láthatjuk, hogy az esélyes jelölt megpróbálja a demokráciával szembeni lépésnek beállítani, ha egy kormányzó a pártjához tartozó személyt küld a Szenátusba. A választási vereséget meg kellene emészteni, ha nem sikerült kormányzót választani, ez van. De a valódi veszély, ha Mitchell Pritchett nyer, le fogják váltani Nathen Barteket a házelnökségről. Ezzel a hirdetéssel csak azt szeretnénk tudni, hol áll a mérsékelt Progresszív Párt.”

Levin hozzátette, hogy sok adománygyűjtést szerveznek, és várják a további adakozók felajánlásait is. „Meg kell állítanunk a progresszív rohamot, ez a gondolkodás nem tükrözi a ciron emberek véleményét.” Levin hozzátette: köszönettel tartozik Pritchettnek, „amiért meg fogja nekünk nyerni a választást. Két nagyszerű jelöltünk van, bárki is győz, könnyedén tartja meg a mandátumot.

1959.03.10
  
(Jim Dowling)

Madisonban dőlhet el a Reform Párt jövője

SEDGEFIELD – Még csak február van, de beindult a politikai kampány Madisonban, ahol megismétlődhet a tavalyi elnökválasztási harc: David Chesterfield hivatalban lévő kormányzó nyíltan támogatta Andrew Trump független jelöltet, ezért Balthazar Nelson, korábbi képviselő, kihívta ellenfelét, ő René Westet támogatta. Közben Shemar Moore progresszívként figyeli a párharcot.

Chesterfieldet ugyan mindig a párt jobbszárnyához kötötték, de ügyelt arra, hogy ne rúgja össze a port az establishmenttel. Már csak azért is, mert Stuart Hoyt többségi vezető a Szenátusban épp Madisont képviseli. Most viszont úgy tűnik, hogy Chesterfield előveszi a Trump-forgatókönyvet, és trumpistaként akarja legyőzni Balthazar Nelsont, aki korábban tűzoltóparancsnok volt.

„Nem hiszem, hogy ez jó irány lesz.” – véli Frank Senton, a sedgefieldi körzet képviselője, aki semleges az előválasztási csatában. „A megye szívében régen is, azóta még inkább, rengeteg diplomás él, ideköltöznek a ridgefieldi hivatalnokok, hiszen tömegközlekedéssel is elérhető CC, és itt jobb élni. Sedgefield és Canton az R szívének a közepe. Ha a kormányzó Trumpként akar kampányolni, szembe fogja magát találni a szavazóinkkal.” Valóban, tavaly ugyan Mike Jezza legyőzte a madison kaukuszon Westet, de West novemberben könnyű győzelmet aratott, mindössze két települést vesztett, Cantonban 60% felett végzett, és Sedgefieldben is nagy győzelmet aratott.

Sedgefield és Canton főként a magasabb iskolázottságú, fehérgalléros szavazók központja, akik biztos reformpárti szavazók, és a megyét általában az nyeri, aki dominálja ezt a két várost, ez történt 1954-ben is: habár Ed Glover nyerte a vidéket, Andrew Trump győzött Madison 2. kongresszusi körzetében. Viszont kampányában Trump komoly energiát fektetett Madisonban, ahol főként Stuart Hoytot támadta – mindössze 1,7%-ot szerzett, ami rosszabb eredmény Perryhez is viszonyítva. „Ha madisoni vagy, pláne, ha reformpárti, nagyon merész dolog Hoytot kóstolgatni” – mondta lapunknak Mitch Hollings, aki Canton városát képviseli a Megyei Tanácsban. „Stuart Hoyt befolyásos személyiség, és ami ennél is fontosabb, nagyon népszerű a megyében, és ez az, amit a kormányzó sem ért, de az ítélőképessége a sajátja, ebben senki sem tud segíteni.” Hollings hozzátette: attól fél, hogy a kampány „trumpi mélységekbe jut, és Shemar Moore Dentként jut a kormányzói irodájába.”

Ugyanakkor mások arra hívják fel a figyelmet, hogy országos hatása is lehet az előválasztásnak. Ed Mullins, aki George Taylor kampányfőnöke volt mindkét győzelme idején, úgy véli, ha Nelson legyőzi Chesterfieldet, sokan félhetnek. „Nem mondanám a jobbszárnynak, hiszen rengeteg olyan jobboldali törvényhozó volt, akik Westet támogatták Trump helyett, inkább trumpisták. És maga Trump. Ha Chesterfield veszít, akkor sokan bátorságot merítenek, és kihívhatják azokat a törvényhozókat, akik kitartanak Trump mellett. Nekik valamit ki kell találniuk.” Attól nem tart, hogy rohamosan más irányt venne a Reform Párt. „West nagy támogatottsága a fekete lakosság körében azt az olvasatot erősíti, hogy ők fognak a polgárjogokért küzdeni, miközben a President Palace sokkal inkább a status quo duója lesz, már csak azért is, hogy megtartsák a Biztos Delet.”

1959.02.31
  
(John Carstell)

Mark Scott a jövő reménye ?

A mai nap Harvey Dent, Cironia elnöke rendkívüli sajtótájékoztatót hívott össze, ahol bemutatták új tagtásukat ,aktív politikusukat. Marc Scott így mutatkozott be : ˇNagy öröm és megtiszteltetés számomra,hogy az egyetem elvégzése után Harvey Dent felkért pártjukba , aminek már egyetemista koromban is nagy rajongója voltam,Ígérhetem Madison megyének,hogy mindent megteszek annak érdekében,hogy fejlődjön megyénk!" Jelentette be Mark Scott

  

1959.02.30
  
(Kala Pál)

Osborne megyében új szenátor került jelölésre

A mai nappal Osborne megye kormányzója, a bő egy éve újraválasztott Marcus Mortimer sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a félidős választásokig Frank DeWine, Osborne-2 hivatalban lévő képviselőjét jelöli a nemrégiben visszavonult Nock House szenátor utódjának. A kormányzó indoklásában elmondta, "DeWine képviselő tapasztalt politikus, aki hosszú éveken keresztül végzett minőségi munkát, így alkalmas arra, hogy kerülete után az egész megyének szerezzen dicsőséget."

A riporterek hada szerette volna kideríteni, hogy a képviselő vajon végleges, hosszútávú megoldásnak van szánva vagy csak átmeneti jelleggel ül át a Kongresszus másik házába. A kormányzó sejtelmesen csak annyit mondott, hogy "Erről mr. DeWine tudna pontosabb információval szolgálni, de nem hiszem, hogy lenne ennek bármi akadálya, ahogy most, úgy 2, 4 vagy 6 év múlva is támogatnám a képviselő urat, ha ilyen ambíciókkal bír."

Zárásképpen Mortimer kormányzó köszönetet mondott a leköszönő House szenátornak is kezdetben aktív és páratlanul sikeres munkájáért, ami az utóbbi években lendületét vesztette és már rengeteg negatív visszhangot keltett országszerte. "House szenátor hazánkért tett érdemeit senki sem vonhatja kétségbe, köszönettel tarotzunk neki itt Osborne megyében, és köszönettel tartozik neki Cironia szerte sok millió polgár is. A szenátorban egy talpig becsületes, kitartó és kompetens személyt ismertem meg, de magánéleti és egészségügyi problémái nem tették lehetővé, hogy a jelenlegi status quo-t fenntartsuk, megyénknek most új lendületre és impulzusokra volt szüksége, amit a szenátor maga is bölcsen belátott és támogatott. Kívánok további minden jót Nick House számára, az ajtóm pedig mindig nyitva áll majd előtte."

1959.01.10
  
(Oliver Golden)

Politikai plakátok országszerte

Az alábbi plakátok kerültek elhelyezésre országszerte minden 10.000 főt meghaladó városban és településen, különös tekintettel a megyeszékhelyekre, összesen. 250 darab példányban.

 

                           

 

//A plakátok a René Westet támogató PAB finanszírozásával kerültek elhelyezésre.// 

1958.11.11
  
(Oliver Goldin)

Harmadik elnökjelölti vita

John Stetton: Jó estét, Cironia, üdvözlök minden megjelentett, azokat, akik a televízióból vagy a rádióból követik figyelemmel a ma esti vitát. A mai vitában több témát fognak a jelöltek megválaszolni, éppen azért, hogy Önök minél szélesebb alapokon nyugvó döntést hozzanak, amikor eldöntik, hogy kit támogatnak. A ma este folyamán minden jelöltnek 2-2 perc áll a rendelkezésére, hogy kifejtse a véleményét, válaszoljon, majd vitatkozzon. Az egyes témákról szóló rész addig tart, amíg azt nem mondom, hogy utolsó hozzászólás következik. Kérem, üdvözöljük Mr. Dentet, a progresszív elnökjelöltet, és West cooki kormányzót, a Reform Párt elnökjelöltjét!

Harvey Dent: (Dent az utolsó vitára is a megszokott magabiztossággal érkezik meg. Integet a közönségnek és a TV nézőknek. A szokásos kézfogás sem maradhat el a moderátorral és ellenfelével sem. Aztán a helyére fárad.)

René West: (West besétál és üdvözöl mindenkit)

John Stetton: A mai vitán az első téma, amit érintünk, a társadalombiztosítási és a szociális ügyek lesznek. Mr. Dent, Ön az előző vitán azt mondta, hogy nem támogatja a minimálbér bevezetését, amely megnehezítené a ciron vállalkozások helyzetét. Fenntartja ezt az állítását, mit gondol, nem fogja elveszteni a szakszervezetek támogatását?

Harvey Dent: Úgy gondolom a szakszervezetek erősebb bérszintet tudnak kiharcolni, mint amit az állam minimálisan meghatározna. Így tulajdonképpen szerintem csak hátráltatnánk a munkásokat a megfelelő bér kiharcolásában. Emellett a korábban tett megjegyzésem arra vonatkozott, hogy West úr szívesen költi és herdálja el más pénzét és a közös vagyont, míg én a felelős közpénz elköltés híve vagyok. Tehát úgy gondolom a szakszervezetek erősek, hogy a megfelelő bért kiharcolják a munkásoknak. A szakszervezetek azért nem támogatják a reformer politikusokat, mert hazug támadásokat intéznek feléjük, csökkenteni akarják a munkások jogait. Mi progresszívak a mostani szakszervezeti törvény tartjuk megfelelőnek, amin nem kell változtatni. Egyébként még a minimálbérhez tartozóan: kormányom nem fog ilyen témájú indítványt tenni a törvényhozás felé. De ha a bölcs Kongresszus egy ilyen törvényt megszavaz nem fogok élni az elnöki vétóval. Azt hiszem ennyit szerettem volna a témában.

René West: Az előző vitán is elmondtam és most is tartom, Dent jelölt a vállalatok érdekeit nézi és nem a munkásokét ezen kijelentésével. A szakszervezetekre pedig szemmel láthatóan nem úgy van szükség, ahogy a progresszív kormány elképzelte, hiszen a minimálbért ők sem tudták kibrusztolni. Ezt egy ez iránt elkötelezett kormány tudja végig vinni és a West kormány ilyen lesz. A szakszervezeteknek pedig volt 4 évük. Ehelyett mit csináltak? Pénzt osztogattak az őket felemelő progresszív politikusoknak. Ami akár a bujtatott finanszírozás fogalmát esetleg korrupciót is kilátásba helyez. Ki fogjuk ezeket az estekeet vizsgálni. (vége)

Harvey Dent: A szakszervezetek nem a minimálbért harcolják ki, hanem annál magasabb bért. Tehát a minimálbér rossz lenne a munkásoknak, mert azzal megkötnénk őket egy alacsonyabb bérszinten. Egyébként sok mindent csinálnak a szakszervezetek: kollektív szerződéseket kötnek, munkásoknak teszik könnyebbé a mindennapjaikat és a többi. A felesleges politikai támadásoktól meg fogjuk védeni a szakszervezeteket. A szakszervezetek tisztségviselőit a tagok maguk közül választják meg, a politikusoknak ehhez nincs közük semmi. Így mi biztosan "nem emeljük fel" őket. Ahogy senkit sem. Mindenki az érdemei szerint kap tisztséget ott. Olyan munkás, aki a napi robot mellett foglalkozik még a munkások jogi védelmével. Nem öltönyös elitisták, mint West és a bandája. De persze egy ilyen ember nem fogja megérteni a napi 8-10-12 órát dolgozót soha. (vége)

René West: Hát nem kapkodják el ezt a magasabb bért...

Harvey Dent: Folyamatosan nő az átlagos bér. Egyébként milyen szintű minimálbérre gondolt? Évi 10.000 $?

John Stetton: West kormányzótól kérdeznék. Ön egy olyan alelnökötjelöltet választott maga mellé, akinek a célja a Goodman-nyugdíjtörvény eltörlése. Ön támogatja McInnis szenátor ezirányú elképzeléseit?

René West: Határozottan nem támogatom, sőt én törvénybe foglaltatnám, hogy a következő négy évben fix nyugdíj növekedés legyen. Legyen annak mértéke bármennyi is. A nyugdíjasok sokat tettek országunkért, becsülni fogjuk őket továbbra is. Egyetlen feltétellel támogatom az alelnökjelöltem ebben, ha találunk egy ennél is jobb megoldást, ami kapcsán természetesen konkrét egyeztetéseket fogunk még eszközölni. Mert valaminek kell lenni akkor is helyette.

John Stetton: Mr. Dent, Ön egyetért a jelenlegi szabályozással?

Harvey Dent: Úgy gondolom a jelenlegi nyugdíjtörvény alkalmas a céljának betöltésére. Felülvizsgálatát nem látom indokoltnak. Ha a nyugdíjakkal kapcsolatban változtatásra lenne szükség, azt széles társadalmi és politikai vita kell megelőzze. Egy fél éves kampány nem elég arra, hogy ezt el lehessen dönteni.

John Stetton: Mindkettejüknek szól a kérdés: állami vagy magánnyugdíjrendszer az Önök által támogatott rendszer?

René West: Egyértelműen a ciron-amerikai minta, azaz a magánnyugdíj rendszer, a biztosítók szabad versenye mentén. De ha a lehetőségeink engedik, ki kell szélesíteni a támogatottak körét, ez állami feladat. Mindenkinek jár az egészség.

Harvey Dent: Én az Öngondoskodás híve vagyok elsősorban. De indokolt esetben a szociálisan rászorulóknak a támogatásában lehet szerepe az államnak.

John Stetton: Most váltsunk a megyei jogok kérdésére. West kormányzó, Ön ellenzi a szegregációt, állami szinten akadályozná azt. Ön korábban támogatta a megyei autonómiát, illetve az azt hirdető Andrew Trumpot. Mi változott azóta?

René West: Megyei autonómia kapcsán semmi. Minden megye önálló. De ne felejtsük el hogy Grahamban, Belfortban vagy éppen Cookban is elsősorban ciron polgárok laknak. Az ő jogaikkal ki törődik, amikor szegregálják őket származásuk miatt. Támogattam azt az Andrew Trumpot aki a változás útjára lépett. És aki egy országot tévesztett meg ezzel. Ma már másképpen tennék és elhatárolódok attól a személytől, akit manapság is látunk.

Harvey Dent: A szegregáció kérdésében egyetértünk. A szegregációt nem támogatom és állami szinten megszüntetem. A megyék azonban a saját döntésüknek következményeit kell viselniük. Ha egy megye a szegregáció mellett dönt, akkor annak a következményeivel is együtt kell élnie. Az állam biztosítani fogja mindenkinek az alkotmányos jogokat. Ha valaki el akar költözni azért mert hátrányosan kezelik, úgy az állam segíteni fogja, hogy olyan megyében éljen, ahol jól érzi magát. Ez belső migrációs hullámot indíthat el, ami egyes megyéknek nagyon hátrányos lehet. Ez nyilván el fog gondolkodtatni minden megyét, hogyan cselekedjen.

René West: Nem értelmetlen költségeket kéne az államnak magára vállalni, alapból nehezen ellenőrizhető, hogy ki miért is akar valójában költözni. Arról nem beszélve, hogy ezzel a megyéket tesszük tönkre, ha egyes települések és régiók elnéptelenednek emiatt. Nem a belső migrációt kell fokozni és támogatni értelmetlen módon, hanem karakán módon megoldani a szegregáció kérdését. Egyszer az életben valaki vállalja fel végre a véleményét és ne a potya szavazatokat lesse.

John Stetton: Mr. Dent, Délen nagyon erős az agrárium, ha az Ön magszavazói, például a déli vállalkozók és farmerek azt kérnék, hogy ne támogassa az elköltözést, meggyőzhető lenne?

Harvey Dent: Én a demokratikus jogállam híve vagyok. Soha nem gondolnék arra, hogy az akaratomat a megyékre erőltessem. Ez a bolsevik tempó, amit West úr magáénak vall. A demokrácia lényege, hogy mindenki felelős döntését hozhat szabadon - amíg a törvényeket betartja - de a döntésének a következményeivel is él. Úgy látszik West úr nemigen híve ennek a demokratikus megközelítésnek, gondolom inkább élne a Szovjetunióban, ahol minden úgy történik, ahogy ő akarja.

René West: A Glover kormány vállalja a felelősséget hogy 4 éve nincs költségvetés? A Dent kormány is hasonlóan szeretné vállalni? Ne beszéljen olyan dolgokról ami a maguk pártjában nem látezik.

Harvey Dent: A Glover kormányzat vállalja a felelősséget: le lesz váltva. Bár Ön meg akar tartani onnan pár embert, gondolom olyanokat, akik nemigen csináltak semmit a fizetésükért. A déli vállalkozók és farmerek pedig a megyei vezetésre gyakoroljanak nyomást, hogy olyan körülményeket teremtsenek, hogy élhető megyéjük legyen. Ez az ő felelősségük. A választóknak és a társadalomnak is van felelőssége. (vége)

John Stetton: Tehát legyünk nyíltak: mit üzen a déli szavazóknak? Ne szavazzanak Önre, ha azt várják, hogy megőrzi a szegregációt?

Harvey Dent: Ezt üzenem a déli választóknak: a szegregáció kérdését három szinten kezeljük: állami, megyei és személyes szinten. Én az állami szintért tudok felelősséget vállalni: állami hivatalokban megszűnik a szegregáció. A megyékért és a személyes döntésért a megyék és lakosaik felelősek. Ha megtartják az az ő dolguk és a felelősségük, ahogy a következményeik is. Én tiszteletben tartom a döntésüket és elfogadom. Tisztelni fogom a megyei autonómiát ezen a téren is.

John Stetton: West kormányzó, Ön milyen lépéseket tenne a szegregáció felszámolására?

René West: Szavazzanak rám Délen is, mert a szegregáció önmagában nem tesz ételt az asztalra, nem épít iskolákat, nem hoz létre utakat. Nem old meg rengeteg olyan problémát, amit a West kormány el akar érni. Mindezt úgy, hogy párhuzamosan egy jogegyenlő társadalmat hoz létre, amiben minden ember jól érzi magát és élhetőnek érzi a mindennapokat.

Harvey Dent: Ez nem válasz a kérdésre. Milyen intézkedéseket fog tenni? Milyen jogszabályokat erőltetne rá a megyékre?

René West: Ráerőltetni? Amíg a megyék az állam által épített utakra sem fognak nemet mondani, vagy az egyetemekre, addig mulatságos dolog erről beszélni. A Kongresszusban pedig tudtommal minden megye képviselője és szenátora benn ül. Az ő dolguk lesz megszavazni azt a törvényt, ami egységesen és országosan eltörli a teljes szegregációt.

John Stetton: Mi a terve, kormányzó?

Harvey Dent: És ezt Ön fogja benyújtani személyesen? Vagy kire bízza ezt a megtisztelő feladatot?

René West: A Kongresszusban vannak még elhivatott politikusok, akik osztják országvíziómat. Maga egy csökevényes rendszert konzerválna, miközben a szavazók között ballanszírozik északon és délen.

Harvey Dent: Én nem konzerválok semmit. Állami szinten megszüntetem a szegregációt.

John Stetton: Lépjünk tovább.

René West: Félmegoldás Mr Dent, a progresszív specialitás ahogy látom.

John Stetton: Mr. Dent, Önt többször is érte támadás amiatt, hogy védelmébe vette Thomas McDornish házelnököt, amiért a boslevizmust nem tartja gonosz eszmének, mivel szerinte az eszme nem lehet az. Ellenben egy javaslatban a bolsevizmust, a fasizmust és a nácizmust egy helyen említette a cionizmussal és a kereszténységgel. Nem gondolja, hogy el kellene határolódnia ezektől a nézetektől?

René West: (West tapsol a kérdésnek)

Harvey Dent: Egyrészt: nem védtem a Házelnököt, másrészt a Házelnök nem védte a bolsevizmust. McDornish úr a kommunizmus platón-i kommunizmust állította szembe a politikai kommunizmussal. A platón-i kommunizmus nagyon különbözik a bolsevizmus, vagy leninizmus, vagy sztálinizmus elveitől. A Házelnök politikai hibát vétett, mert rossz eszközökkel akarta kifejezni elveit. Ennek viselnie kell a következményeit, amit a választók majd a szavazáson kinyilvánítanak. Tehát rosszul mondta, a Házelnök nem mondta, hogy a bolsevizmus ne lenne gonosz eszme. Egyébként én kiállok a gondolati szabadság és a jogállamiság mellett. Csak a bolsevisták akarnának bárkit is gondolataiért börtönbe zárni, ahogy West úr is akarja. Egy jogállamban csak akkor ítélnek el valakit, ha törvényeket szeg, a törvények pedig nem vonatkoznak gondolatokra jelenleg. Én hiszek a jogállamban. A bolsevizmus terjedését pedig nagy veszélynek tartjuk, minden progresszív politikus, és ez ellen belföldön és külföldön is fel kell lépni, a már korábban általam már többször kifejtett eszközökkel. Tehát összegezve: senki nem védte a bolsevizmust, védjük a jogállamot és küzdünk a politikai kommunizmus terjedése ellen külföldön és belföldön egyaránt.

René West: Nem unják még, hogy párt szinten boldog boldogtalan elismétli ezt a betanult szöveget, amit lassan már a legkisebb település legifjabb tagja is kívülről fúj? Ez a propaganda egyszerűen nevetséges. Most elhatárolódik tőle vagy sem? Egyetért vele vagy sem? Tudni akarják a választók, ez egy eldöntendő kérdés uram.

Harvey Dent: Egyértelműen fogalmaztam: védjük a jogállamot, a gondolati szabadságot és küzdünk a bolsevizmus terjedése ellen. Kész.

René West: De a kérdés nem ez volt. Maga becsapja most a szavazóit, akárcsak a szegregáció kapcsán

John Stetton: Most West kormányzótól kérdeznék. Mike Jezza és más reformpárti törvényhozók arról beszélnek, hogy szükség lenne egy, a McCarthy-bizottságra hajazó kongresszusi bizottságra, illetve megesketnék az állami dolgozókat, hogy nem kommunisták. Ezt Ön elnökként támogatja?

Harvey Dent: Egyértelműen fogalmaztam mindkét kérdésben. Ha Ön nem tudja értelmezni azt, az nem érvényes az egész társadalomra, csak Önre.

René West: Röviden: Igen, maximálisan. Korábban korrupciós botrányról cikkezett a sajtó, a maffia itt nyaral nálunk, kommunista szerveződések ütik fel a fejüket. Ideje tisztán látni és rendet vágni. Elnökként pedig saját magam szeretnék az első lenni, aki alá veti magát ennek a procedúrának.

John Stetton: Szóval támogatna egy Cironellenes Bizottság létrehozását, akik ciron állampolgárok után nyomoznának?

René West: A kérdés nem ez volt John.

John Stetton: De, a McCarthy-bizottság éppen erről szólt.

René West: Mi nem fogjuk a privátszférát megsérteni és illegálisan vájkálni az állampolgárok életében. Én azt támogatom, hogy a Kongresszus tagjai legyenek tiszták megbízhatóak és ezt ellenőrizzük és bizonyos állami pozíciókban lévőn szintúgy. De nem az átlagpolgárokat akarjuk fasiszta módon megfigyelni.

Harvey Dent: A kommunizmus ellen harcot a CCA-re és a CIO-ra kell bízni a jogállami keretek között: bírósági végzés kell a lehallgatáshoz és a házkutatáshoz. A jogállami keretek között kell küzdeni, különben mi sem leszünk jobbak náluk. West úr kezdi átvenni a szovjet tempót több téren is. Egyre fenyegetőbb jelek utalnak arra, hogy a jogállamiság nem jelent sok mindent a kormányzó úrnak.

John Stetton: Most mindkettejükhöz szól a kérdés. Kubában egyre aggasztóbb a politikai szituáció, és a kommunista lázadók egyre nagyobb teret hódítanak maguknak. Önök szerint mit kell erre reagálnia Cironiának? Mr. Dent kezd.

Harvey Dent: Először is fel kell venni a diplomáciai kapcsolatot a kubai demokratikus erőkkel és támogatni kell őket gazdaságilag is, hiszen ha a gazdasági jólétet megteremtik az országban kevesebben fognak csatlakozni. A nemzetközi szervezeteknél is lobbizni kell a kubai demokratikus erők mellett és fel kell hívni a kommunisták bűneire a figyelmet. Másrészt segíteni kell őket más módon is: katonailag is, hogyha engedélyezik, hogy a katonáink részt vegyenek a lázadók elleni közdelemben. A haditengerészet pedig az utnpótlást is elzárhatná a kubai haditengerészettel összefogva. Ezen felül a saját védelmünkre is fel kell készülni és a legközelebbi megyébe kell vezényelni egy hadosztályt, hogy készenlétben legyenek a legrosszabb eshetőségre felkészülve.

René West: Megerősíteni a déli és nyugati partvédelmet, diplomatáinkat pedig hazahívni, ez utóbbit akkor ha a helyzet menthetetlenül elfajul. Cironia nem tárgyalhat kommunista országokkal. És mindennemű érvényben levő vagy éppen jövőbeni kereskedelmet meg kell szakítani velük. Egyértelműen kell Kuba és a világ tudtára adni, hogy Cironia nem egyezkedik kommunistákkal és nem kokettál velük. A helyzetet pedig továbbra is árgus szemekkel kell figyelnünk, egyrészt a bevándorlás kérdése miatt, másrészt mert az ellenség a tőszomszédságban mozgolódik. Éppen ezért fel kell vennünk a kapcsolatot ez ügyben szövetségeseinkkel is, gondolok itt elsősorban az Egyesült Államokra. De azt nem tudom tiszta szívvel támogatni, hogy ciron katonákat küldjünk ismét idegen földre. Mindenkinek a maga háborúját kell megvívni és ez a kihívás most a kubai erőkre is igaz lesz.

John Stetton: Uraim, elérkeztünk az utolsó pillanathoz, megtarthatják záróbeszédeiket. Először megadom a szót West kormányzónak, a záróbeszéde után Harvey Dent következik.

René West: Hölgyeim és Uraim, köszönöm, hogy figyelmesen végighallgatták ezt a mai vitát. A választások a nyakunkon vannak és mind fel kell tettünk magunknak a kérdést. Milyen országot is kívánunk a következő 4 évben? Olyat, ahol a munkásokat nem támogatják, ahol Ridgefield öltönyös nagyurai tartják a markukban a madzagot, miközben politikusok tucatjai úgy ugrálnak ahogy ők füyülnek, ahol a kommunista veszélyt néhányan elbagatelizálják, ahol a mezőgazdaságot már nem tekintik prioritásnak, ahol embereknek reszketve kell utcára lépniük csak mert más a bőrszínük? Vagy olyan országot, ahol a társadalmi egyenlőség és a jogállamiság nem csak üres szóbeszéd, hanem valódi jelenség, olyan országot, ahol gondunk lesz a költségvetési egyensúlyra és unokáinkra hagyott államháztartási egyensúlyra, ahol a kommunistákat nem vendégül látják, hanem elkergetjük, ahol utak épülnek, kikötők és erőművek, ahol a párbeszéd és a kétpárti egyezségek mindennaposak lesznek? Ha ez utóbbi a szimpatikusabb Önöknek, akkor szavazzanak majd rám, ha eljön az idő, menjenek el minél többen, mert az ország számít magukra. A mai vita is csak megerősíthetett mindenkit abban, hogy az én országvízióm a járható út és az ami valós fejlődéssel és valódi igazságossággal kecsegtet. Sok százezren jöttek már rá erre de bízom benne, hogy még többen kelnek fel holnap így. Köszönöm megtisztelő figyelmüket!

Harvey Dent: Köszönöm szépen a lehetőséget a három elnöki vita alkalmával. Úgy gondolom sikerült több dolgot is bizonyítani: programom és személyem alkalmas, hogy a következő ciklusban vezessem az országot és az az ország érdekében fog majd megtörténni. Másik legfontosabb dolog, hogy bebizonyosodott, hogy a vádak, amivel engem és a liberális politikusokat illetnek, minden igazságot nélkülöznek: nem támogatjuk a bolsevizmus terjedését, hanem küzdünk ellene, nem vagyunk egyházellenesek, hanem a káros politikai befolyástól védjük őket. És a harmadik - bár ez nem volt a szándékom, csak a viták közben derült ki - :mindkét reformpárti jelölt alkalmatlan az elnöki székbe. West nem ismeri az alapvető gazdasági és államigazgatási mechanizmusok működését, nincs tisztában a tényekkel. Például állította, hogy ma nem kell vámot fizetni a farmereknek például az avokádóra. Ez nem igaz. A vámokat csak kormányközi egyezményekkel lehet megszüntetni, ha vannak, és ilyen egyezmény ma nincs. Jelenleg a legfontosabb kérdések a vámrendszer, melyben a háború már elindult és mi fegyvertelenek vagyunk. Be kell vezetni a vámrendszert, hogy gazdaságunk ne dőljön össze teljesen, mert az katasztrófához vezet. Másik fontos az egészségügy új alapokra helyezése, amelyben a megyék, az állam és a magántőke is megtalálja magának a helyet. Ezen kívül meg fogom reformálni a külpolitikánkat, hogy tényleg tudjuk képviselni a ciron érdekeket külföldön is. Központba fogom helyezni a tudományt minden téren: államigazgatás, gazdasági fejlődés, mezőgazdaság, katonaság, rendvédelem. Hiszem, hogy ha az alábbi hármas teljesül, akkor erős Cironia-t tudunk építeni: demokrácia, tudományos fejlődés, társadalmi felelősségvállalás. Ez a Ciron Szövetség, amire építhetjük az országunkat. Építsük együtt a Ciron Szövetséget. Köszönöm a figyelmet!

John Stetton: Köszönöm Uraim, sok sikert Önöknek. Remélem, segíthettünk cironok millióinak, akik végignézték mind a három elnökjelölti illetve alelnökjelölti vitát. Ez a célunk. Köszönöm szépen, jó éjszakát, Cironia!

 

1958.10.02
  
(Alex Recon)

Országos Reform Párti újság hirdetés

Az alábbi Reform Párti kampányhirdetés 15.000 ezer újságban (15.000 x 4$ = 120.000 $) jelent meg. Forrás: Progresszív politikusok nyilatkozatai és megnyilvánulásai.

 

A kommunisták ellen harcolni kell, de egy ideológiáit nem lehet és nem is szabad tiltani a gondolati szabadság nevében. A kettő nagyon-nagyon különböző dolog. 

//Thomas McDornish//

 

Az egyéni érdekek érvényesítéséért nem lehet egy ideológiát felelőssé tenni még akkor sem, ha valaki ezt hangoztatva teszi meg, mert valójában, mikor így cselekszik az ideológiát csúfolja meg és már nem is aszerint cselekszik.

//Thomas McDornish//

 

A kommunizmus kérdésében két dolgot külön kell választani: a Platón által megfogalmazott filozófiai társadalmi berendezkedés, a kommunizmus, nem az, amit a politikai kommunisták ma képviselnek. A kettőt szigorúan el kell választani. A politikai kommunisták, más néven a sztálinisták, lenininisták, bolsevisták, és még több nevük is van, nagyon messze vannak a filozófiai kommunizmustól. Őket nem érdekli a demokrácia, a jogállam, az egyenlőség. Ezekre kell építeni társadalmunkat és nem a Szovjet elnyomásra. Belföldön és külföldön is harcolni kell ezek ellen.

//Harvey Dent//

 

Itt valójában két külön dologról kell beszélni: a kommunizmusról, mint ideológiáról és a kommunistákról. Előbbi kérdése igen egyserű: egy ideológia se nem jó vagy rossz, csak amire felhasználják, azt lehet minősíteni. A másik kérdés is igen egyszerű. A magukat kommunistának nevező szélsőbaloldali politikusokat és cselekedeteiket pedig messze menőkig el kell ítélni és nem szabad engedni, hogy országunkban is előre törjenek. Akik ma kommunistának nevezik magukat nem a kommunista ideológiát követik. Bitorolják ezt a nevet. Elég csak egy filozófiatörténeti könyvet elolvasni. Tehát az egyik egy filozófiai a másik egy politikai kérdés. Felelőtlenség a kettőt egybe mosni, márpedig egyesek nagyon felelőtlenül ezt teszik."

//Eric Beal//

 

Ez a jelenlegi politikai kommunizmus már teljesen távol áll az eredeti filozófiai kommunizmustól és ezt a kettőt nem szabad összemosni. Második: a gondolatszabadságot mindig védeni kell. A tetteiért ítélhető el egy ember, gondolataiért nem. 

//Harvey Dent//

 

Lehet-e üldözni a kommunizmust, mint ideológiát – más ideológiákhoz hasonlóan vagy éppen ellentétesen, vagy éppenséggel a szabad gondolkodásba bele tartozik-e, hogy valaki így gondolkodjon. Írásomban több érvet szeretnék bemutatni amellett, amit én gondolok erről: a kommunizmust tiltani és üldözni nem lehet, de a kommunistákat kell.

//Thomas McDornish//

 

Én azt mondtam, hogy a gondolataiért nem lehet elítélni valakit, csak a tetteiért.

//Harvey Dent//

 

Akik ma kommunistának vallják magukat a lehető legmesszebb vannak a kommunista ideológiától. Elég csak Platon, vagy Thomas More írásait elolvasni, ahol az igazi kommunista ideológia szerepel. 

//Thomas McDornish//

 

Attól függ melyik kommunizmus. A politika, vagy a filozófiai. Mert a két dolog teljesen más, mint már mondtam. A politikai kommunizmus veszélyes, a filozófiai, amit Platón alkotott meg az nem. Olvassa el Platón írásait az általa elképzelteket a kommunizmusról és akkor ítélje azt el.

//Harvey Dent//

 

A kommunizmust, mint eszmét nem lehet üldözni, mert egy eszme nem is jó vagy gonosz. Azonban akik elferdítik és félremagyarázzák azokat nem szabad hatalomba engedni, mert azt látjuk most is a Föld másik oldalán, hogy nem vezet jóra, illetve a történelem is megmutatta, hogy ez nem járható út. 

//Thoms McDornish//

 

Én a magam részéről minden további nélkül elhatárolódok minden olyan kijelentéstől, amely a kommunista bűnöket bármilyen módon relativizálja, vagy bármely módón egy lapon említi a kereszténységet a nácizmussal.

//Albert Lee//

 

Nagyon fontos, hogy egy politikusnak megfelelő kommunikációs és politikai eszközöket és formákat kell választania üzenetei továbbítására. A Házelnök ebben nagyot hibázott. Politikai és kommunikációs hibát is vétett ezzel az üggyel kapcsolatban. Nem megfelelően kommunikálta és nem megfelelő eszközrendszert használt. Én biztosan nem úgy kezeltem volna a helyzete, ahogy ő. A politikusok számára a félreérthetőség egyenlő a szakmai halállal, mert ellenfelei akkor is kiforgatják a szavait, ha egyértelműen fogalmaz, pláne akkor ha ilyen kommunikációs hibát vét az ember.

//Harvey Dent//

 

Ön szerint is McDornish Házelnök szócsöve a progresszív elnökjelölt, Harvey Dent? Ön szerint a ridgefieldi liberális elit rángatja Dent elnökjelöltet? Ön szerint kísértetiesen azonos nyilatkozatokat tettek a kommunizmus kapcsán egyes progresszív politikusok? Ha a válasza igen, akkor ne válasszuk meg Harvey Dentet elnöknek.

De nézzünk mélyebbre: Ön szerint az elhatárolódó Harvey Dent őszinte volt? Ön szerint Harvey Dent a szavazatok reményében megváltoztatja a véleményét? Ön szerint Harvey Dent egy opportunista jelölt? Ön szerint is Harvey Dent az egymásnak ellentmondó nyilatkozataival hiteltelenné vált? Ha a válasza igen, akkor szavazzon René Westre, aki elsők között tiltotta ki megyéjéből a kommunista szerveződéseket.

 

Regisztráljon és szavazzon a Reform Párt képviselő-, kormányzó- és szenátorjelöltjeire, és René West elnökjelöltre, akik együtt, közösen megvédik az országot a kommunistáktól, és nem az asztalunkhoz invitálják őket. 

1958.09.18
  
(Oliver Goldin)

Politikai aktivistákat inzultáltak és bántalmaztak délen

A mai napon a Lassen megyei rendőrkapitány tett sajtónyilatkozatot, reagálva a hírekre, mely szerint 4 fiatalt fényes nappal az utcán inzultáltak, később pedig a provokáció tettlegességig is fajult. 

"A mai napon rendőrségi feljelentés érkezett a Lassen megyei rendőrkapitányságra, mely szerint politikai kampánytevékenységet folytató aktivista dolgozókat ért támadás a megye székhelyén. A szemtanúk, illetve a károsultak beszámolója, illetve vallomása szerint egy 6 főből álló csoport kötött beléjük, hangos szóváltásba keveredve, később dulakodásra került sor, végül pedig tettlegességig fajult az eset, mely során az egyik aktivista komoly belső és fejsérülésekkel került kórházba, másik három társa enyhe zúzódásokkal, esetleg törésekkel megúszták. Jelenleg mindannyian a lanchasteri állami kóházban vannak ellátva. A rendőrség ismeretlen tettesek ellen indít bántalmazás, garázdaság és súlyos testi sértés vádjában nyomozást."

A hír hallatára René West Lassen megyébe utazott, hogy személyesen érdeklődjön aktivistái állapotáról. Később sajtótájékoztatót is tartott. 

"A mai napon Lassenben történtek mélyen megrendítenek és elszomorítanak, egyúttal felháborítanak. Ezek az ártatlan fiatalok csak a munkájukat végezték, ahogy a pék kenyeret süt, a halász halat fog, az asztalos pedig bútort készít. Mélységesen elítélem a történteket és bízom a hatóságok mielőbb kézre kerítik az elkövetőket és tetteikért bíróságon fognak felelni. A négy aktivista mindennemű kezelési költségét személyesen kívánom állni, további munkavégzésük alól felmentésre kerülnek, bérüket a szerződésük teljes időtartamára térítjük meg. A jövőben hasonló események nem történhetnek meg, a szabad véleménynyilvánításhoz minden polgárnak joga van, azt fizikálisan megtorolni súlyos bűncselekmény, aki mást állít, annak az elkövetőkkel együtt van a helye a rácsok mögött, mint társadalomra veszélyes elem."

A szemtanúk beszámolója szerint a 6 elkövető déli katonadalokat énekelt, néhányan látni vélték a déli lobogót is, mint tetoválás, megint mások Westet ért szidalmazásokat és Andrew Trump szenátort éltető rigmusokat hallottak. Volt aki szerint a banda már korábban keveredett összetűzésbe a helyi fekete kisebbséggel.

 Lapunk próbálta elérni a másik két elnökjelöltet is, hogy megkérdezzék az eset kapcsán őket, illetve, hogy nem tartanak e attól, hogy a feszültség emelkedésével a saját aktivistáik is veszélynek lesznek esetleg kitéve, de nem sikerült lapzártánkig elérni őket. 

1958.01.03
  
(Oliver Goldin)

A Klub a Deficit Ellen a Reform Párt kormányzójelöltjeit támogatja

A Klub a Deficit Ellen Max Alderholtot támogatja Eagle-ben, Marcus Mortimert Osborne megyében – mindketten a Reform Párt kormányzójelöltjei. A szervezet szerint csak ők alkalmasak a szigorú fiskális politika követésére, amely a Klub számára a legfontosabb mérleg, amikor támogatnak valakit.

A szervezet kiemelte: „Mindkét jelölt a szigorú fiskális politika, a nyitott gazdaság és az alacsony adók mellett kampányolnak, amely elég ahhoz, hogy melléjük álljunk, ennek jegyében mindkét kampánynak 5-5 ezer $ adományt küldtünk, a maximumot, amit lehet adni.” – jegyzi meg a közlemény.

1957.08.30
  
(John Carstell)

A Reform Párti elnökjelöltek szándékai?!

Vendégem Stanley Macdoom közéleti személyiség, akiről köztudott, hogy politikai elemzéssel is foglalkozik és egy ehez köthető cég tulajdonosa is.

AG: Üdvözlöm Mr. Macdoom, köszönöm, hogy elfogadta a meghívásomat.

SM: Én köszönöm, hogy eljöhettem, és meghallgatják a véleményemet.

AG: Nos. Mr. Macdoom nem is szaporítanám a szót és feltenném egyetlenegy kérdésem amire várom a véleményét, mit gondol ön a három Reform párti elnökjelölt személyéről?

SM:  Nem mondom, gyorsan összefoglalta kérdését (nevet) de természetesen értem mit akar megpróbálom sorra venni őket és megfejteni valódi szándékukat.

Kezdjük talán Andrew Trump-al a Cooki szenátorral. Valljuk be Trump egy okos ember, és jól alkalmazkodik az aktuális politikai élethez. Nem egy földhöz ragadt szürke politikus aki tátott szájjal várja a sültgalambot. Bár hozzáteszem azt is, hogy két választási ciklus között, rendre eltűnik és csak akkor bújik elő ha épp támadási felületet lát valakin vagy őt támadják. Azt gondolom, az 56-os választások nagyban hozzájárultak döntéséhez, hogy elnöknek indul, hisz egy fiatal újdönsült progresszív Chris Coons igencsak megszorongatta. Bár mindenki azt képzelte, hogy Trumpot nem lehet legyőzni Cookban. Megmondom én is ezen az állásponton voltam. Mint utólag kiderült ez téves elképzelés volt, hisz csak hajszál híján tudott győzni eg ismeretlen politikus ellen, olyannyira kicsi volt a különbség, hogy a szavazatokat is újra kelett számolni. Azt gondolom ha Chris Coons egy kicsit aktívabb kampányt folytat és jobban figyel a részletekre, akkor könnyedén földbe döngöli Trumpot és véget vet egy politikai karriernek. Mert valljuk be a szenátornak, annyi botrány van a háta mögött, hogy valószínű ez az utolsó ciklusa, hisz nem fog többé labdába rúgni. Nem beszélve arról, hogy saját pártjában is annyi ellenséget szerzett, hogy ez már visszafordíthatatlan folyamat. Ezeket ő is tudja, és azaz utolsó mentsvára ha elnöknek választanák, ha ez nem sikerül ez a pályafutásának felsőfoka, hisz egy kormányzóválasztáson lehetetlen, hogy legyőzze Westet, 1960-ban szenátorként nem fog tudni nyerni, hisz ha nem is lesz ott Chris Coons, tele a párt feltörekvő fiatal konzervatívokkal. Maximum még képviselőként nyerhetne de nála presztizskérdés a politika legfelsőbb köreiben tartózkodni. Magyarán nem menne vissza oda verébnek, ahol egyszer már sas volt. De kanyarodjuk át 58-ra, az én véleményem szerint nem fogja tudni legyőzni sem Westet sem Jezzát, mindkettő erős egyéniség és valljuk be nincs egyiknek se a múltjában olyan kivetnivaló ami negatívan hatna a választásra.

De ha már itt tartunk akkor jöjjön René West a kormányzó, aki szinte játszik a szélsőséges Cook-al és ezt most jó értelembe kérem figyelembe venni. Trump akár hogy támadja, szinte kiszlalomozik előle és egy mérsékelt politikát folytat. Arról nem is beszélve, hogy Belfort kegyeit élvezi, ami valljuk be egy elnökválasztási időszakban döntő szerepet tölt be. De ha pártok terén nézzük akkor is szerencsés helyzetben van, hisz párton belül nagy a támogatottsága és a Progresszívokra is számíthat hisz nagyrészük azt vallja, ha már Reform Párt akkor René West. Azt nem merném megkockáztatni, hogy azt mondjam West egy jó taktikus vagy alaphangon ilyen habitusu ember de az tény országosan és mindkét pártban hatalmas a támogatottsága, ha elmondhatom a magánvéleményem ő lesz az előválasztás győztese.

De térjünk át a harmadik politikusra Mike Jezza a Belforti képviselő, aki habár Belforti de Belfort politikai elitje nem támogatja, azt vallják szinte egyöntetűen, hogy Jezza maradjon csak képviselőként hisz abban remekel. Westel ellentétben nem egy higgadt kampányt folytat hisz kritikus és támadó politikája van. Szeret becézgetni "cikkcakk René" a felmérésekből kiindulva pedig ez a habitus számára igencsak negatívum hisz ez a viselkedés az emberek szemében unszimpatikus. Így nem fog tudni nyerni, René West egy köztiszteletben álló politikus és a választók azt látják, hogy a köztisztelet sárbatiprásával akar nyerni Mr. Jezza. Ha rangsorolni akarnám a jelölteket akkor Jezzát a második helyre sorolom, hisz erősebb mint Trump de gyengébb mint West.

Végsősoron pedig azt gondolom ez a hármas trió viaskodása egyáltalán nem tesz jót a pártnak, hisz egyre nagyobb a szakadék a támogatóik között. Ha pártjuk nyerni akar, ahoz egységesség szükséges, ezt a pártegységet pedig mindhárman rombolják. Talán West nem annyira ezért is ő az esélyes. 

Köszönöm szépen

1957.06.23
  
(Anne Grismore)

Az elnökjelöltek sötét oldala

 

Jelen cikkünk célja nem az, hogy glóriát helyezzünk az elnökjelöltek fejére, hanem éppen ellenkezőleg, bemutassuk azok sötét, piszkos oldalát is. Egyes jelöltek esetében ez egészen könnyen megy. Lássuk, milyen is, ha „meztelen a király”. Első delikvensünk nem más, mint a cooki fenegyerek, a magát csak outsiderként aposztrofáló, déli lokálpatrióta, Andrew Trump szenátor. A szenátor lényegében a bulvárlapok szuperhőse, hiszen hangzatos, ámde meglehetősen botrányos kijelentései újra és újra témát szolgáltatnak az arra vágyakozóknak. Gondolatmenete szerint volt már az országban kolléga, vállalkozó vagy éppen szavazó polgár is korrupt, bérenc, ultraliberális, náci, kommunista, fajvédő, állatokkal közösülő jelzőkkel is jellemezve, és had ne soroljuk tovább. Legújabb kijelentése, amely Silver Cityben hangzott el, viszont sokakat töltött el aggodalommal, különösen annak fényében, hogy az egyik elnöki aspiránsról van szó. Andrew Trump külügyi programja értelmében kecsegtető gazdasági lehetőséget lát abban, ha szélsőséges, kirekesztő, fajüldöző államokkal üzletelünk. Andrew Trump szerint: „…az elefántcsont és a gyémánt, olyan luxuscikkek amikből rengeteg van Dél-Afrikában. Az amerikai kontinensen visszont hiánycikk. Szerencsére, mi pont a tanszport útvonalon vagyunk, és ezt ki kell használni.” Mint közismert, Dél Afrika az egyik legszélsőségesebb nemzet a világon, ahol a fekete lakosságot erőteljes diszkriminációban részesítik és hátrányosan megkülönböztetik. Egy olyan ember, aki ehhez asszisztál és partneri-baráti viszonyt kíván ápolni, nem méltó nemzetünk vezetésére. Andrew Trump ezen kijelentésével bebizonyította, hogy bármikor hajlandó aprópénzre váltani az emberi szabadságjogok és emberi méltósághoz való jogok iránti tiszteletet. Andrew Trump nem egy szent, de mostanra az is talán egyértelmű, hogy nem is elnöknek való. Egy olyan ember semmiképpen sem, aki az apartheid cimborája. Minden nemzet olyan vezetőt kap, amilyet érdemel, és vezetője alapján ítéltetik a nemzet minden polgára. Felmerül a kérdés: Ilyen vezetőt érdemlünk?

Második jelöltünk Michael Jezza, a szabadszájú, szabadelvű cowboy, akire az első szó, ami eszünkbe juthatna, hogy semmit és senkit nem tisztel. Talán még a saját szavazóit sem?  Jezza nem a kifinomult politikus archetípusa, ezt mi se mbizonyítja jobban, amikor a korrupt képviselőket firtató újságírói kérdsére ezt válaszolta: „Azt mondják, hogy Belfortból is vannak ilyen emberek. De, aki azt mondja nekem, hogy korrupt vagyok, azt jól pofán vágom.” Ez ékesen bizonyítja, hoyg Jezza képviselő mennyire is bírja a kritikát vagy kényes kérdéseket. Jezza képviselő ezen megnyilvánulása szerint kizárólag a „neandervölgyi” konfliktus kezelésben hisz. Óhatatlanul is felmerül a kérdés, szüksége van Cironianak egy showman elnökre, egy nagyszájú, megosztó alakra, aki könnyen kijön a sodrából és elfojtott agresszió van benne?  Egy olyan elnököt akarunk, aki a 6-8 évesekre jellemző cowboyos-indiános korszakában ragadt? Szükség van arra a Jezzara, aki komolytalan megnyilvánulásaival és minden önkontrollt nélkülöző beszédeivel minősíti a saját szavazóit is? Tegyük fel a kérdést: Ilyen vezetőt érdemlünk?

Harmadik jelöltünk az a René West, aki gazdag déli család sarjaként hírből sem ismeri mi az a nélkülözés, mi az a szegénység, ahogy nem szolgált a háborúban sem. Ellenben remek érzékkel hintázik egyik, illetve másik párt között, ahogy azt éppen az érdekei kívánják. Politikus véna? Meglehet. Politikus attitűd? Kétségtelen. Politikai tehetség? Elképzelhető. Szimpatikus cselekedet és tulajdonság? Egy cseppet sem. Mégis hogyan bízhat meg a választópolgár egy olyan emberben, aki mind a két oldalon komfortosan mozog? Tegyük fel a kérdést: Ilyen vezetőt érdemlünk?

Végül előlegezzük meg Edward Glovernek is a bizalmat, hogy felveszi a kesztyűt 58-ban is. Arról a Glover elnökről beszélünk, akinél kényelmesebb, tétlenebb, hovatovább lustább vezetőt még nem látott országunk. Arról az elnökről beszélünk, aki a President Palaceban bújkált és malmozott, de véleményt nem mert megfogalmazni a kommunista veszedelemmel szemben, amikor meg ki mert állni, már mindegy volt szinte. És ha már kommunisták: Emlékszik még valaki az elnökünk legutóbbi kampányszlogenére? „Fizessenek a gazdagok!”. Mint valami kommunista felszólítás, miközben túl sok az egybeesés, gondolhatnánk. Glover elnök a rejtőzködés nagymestere, de a tétlenséget magas fokon űzi. Tegyük fel a kérdést: Ilyen vezetőt érdemlünk?

1957.05.08
  
(Oliver Goldin)

News: Robbanásra ébredtek Arlingtonban

ARLINGTON: Ma hajnalban 6:30-kor, detonáció volt az Arlington Markets bevásárló központ előtt. Robert Greydis üzlettulajdonos elmondása szerint egy időzitett pokolgép volt, mivel a bevásárlóközpont rendszerint, 06:00 kor szokott kinyitni, de ma hajnalban 07:00-kor szerettek volna nyitni, ami szerencse volt, hisz a nyitás után félórával már rengeteg ember tartózkodik a bejárat környékén. Szerencsére halálos áldozat nincs viszont 6-an könyebb, míg 2 ember súlyosabb sérülést szenvedett. Állapotuk stabil.

 Frank Higgins katonai bombaszakértő szerint, ha az üzlet időben kinyit, 20-40 közötti halálos áldozatra lehetett volna számítani. És ennél jóval több sérülésre.

A Rendőrség valószínűsíti, hogy a robbantás hátterében a La Cosa Nostra áll, és az Arlingtoni merénylet szorosan összefügg a Warner Robinsi eseménnyel.

Monice Julians a Bevándorlási Hivatal főmunkatársa szerint, valószínűsíthető, hogy Cironiában száz feletti azoknak a létszáma akik kapcsolatban állnak a La Cosa Nostrával, illetve olyan Olasz-Amerikai szícíliaiak akik az utóbbi hónapokban lépték át az Amerikai Ciron Határt Clark megyében.

 

1957.05.08
  
(Jack Rush)

Lehetséges, egy Cook-i időközi választás?

Az 1956-os Cook-i félidős választásokon, Chris Coons hajszálnyival maradt alul Andrew Trump szenátor ellen, annyira csekély volt a szavazatkülömség, hogy ezeket újra is számolták. Lapunk picit megpróbál időben a jövőbe utazni, és feltételezni azt, hogy Andrew Trump elnök lesz, eszerint Cookban majd időközi választásokat tartanak majd, aminek a legnagyobb esélyese Chris Coons, erről magát Coons-t kérdeztük. Lapunk újságírója futtában kapta el a politikust, amint megérkezett a Cooki  progresszív székházba.

Chris Coons kérdésünkre adott válasza:

"Kötve hiszem, hogy ez befog következni, Trump nem lesz elnök, így időközi választások sem lesznek, sőt, már az előválasztáson megfog bukni, de mondok önnek valamit, netalán ha valami csoda folytán Trump lenne az elnök, én és bizton állíthatom, hogy rengeteg társam, felhagyna a politizálással és elhagynánk Cironiát. Köszönöm"

1957.05.03
  
(Jack Rush)

Szeretném megosztani...

Szeretném megosztani egy nemzettel, egy társadalommal, a szavazókkal, a büszke ciron honpolgárokkal, egyszóval Önökkel, veletek mindazt, ami hosszú hosszú napok és hetek óta kavarog bennem, mint elképzelés, mint kérdés, mindaz, ami egy bizonyos döntés felé tendált. Kalandos utazás vezetett idáig, ahol ma tartok. Mégis, ha egy sorsfordító pillanatot kellene megemlítenem, akkor az 1952-es Cook megyei kormányzói választásokon való elindulásomnak bejelentését tekinteném annak. Egy olyan nap volt ez, amiről mem a környezetem, sem a sok-sok ezer vagy éppen millió ember nem tudhatta, hogy ekkor jó döntés született-e. Senki, kivéve engem, mert nekem világos elkézelésem és vízióm volt a megyét illetően. Aztán küzdelmes hónapokat, vérre menő kampányidőszakot követően egy hajszállal ugyan, de szeretett megyém megbízott vezetőjeként láttam magam viszont a tükörben. Olyan nap volt ez, amikor éreztem, hogy a büszkeség majd szétvet, erősnek, tettre késznek éreztem magam. Elhivatottságom pedig fáradhatatlan munkában nyilvánult meg, amit napról napra Cook megye naggyá és jobbá tételéért tettem. Hogy jól csináltam a dolgom? Azt éreztem akkor, bizonyosan viszont csak azt tudtam, hogy mit ígértem korábban, hogy mi a célom, és hogy azt miként kívánom elérni. 4 évet kellett arra várnom, hogy visszajelzést kapjak munkámról, hogy a cooki polgárok személyesen osszák ki nekem a bizonyítványt. Akkor úgy döntöttek, ezt akarják látni egy vezetőtől, egy patrióta kormányzótól a következő négy évben is. Egy olyan megyében mondták ezt másodszorra is, ahol a helyiek körében kevésbé népszerű párt színeiben indult a preferált jelölt.  

 

Eddigi politikai pályafutásam alatt két kormányzói választást nyertem, egy hagyományosan kék déli megyében, legutóbb nagy magabiztossággal és fölénnyel. Egy zűrzavaros vezetés romjait kellett felszámolnom és eltakarítanom, új politikai és vezetési kultúrát meghonosítva. Komoly társadalmi válságot kellett kezelni egy pattanásig feszült, anarchiával fenyegető helyzetben. Közben lehetőségem nyílott a kormányzói kampánybizottság vezetésére, bejárva az ország majd minden megyéjét, megismerkedve a helyiekkel, szokásaikkal, gondolataikkal, értékrendszerükkel. Újabb és újabb hasznos tapasztalatokkal gyarapítottam tudástáram. Utazásaim során pedig számos megye képviselőjével, vezetőjével alakítottam ki szívélyes, már már baráti viszonyt, ami Cook számára is potenciállal bírt. Izgalmas 5 év áll mögöttem. Olyan 5 év, amire büszke vagyok, és amit nem cserélnék el semmi másra. Ezen idő alatt nagyszerű, kézzelfogható eredményeket értünk el a megyében. A lelkesedésem és eltökéltségem, hogy Cook megyéért dolgozzak éjjel és nappal, mit sem csökkent, a siker nem tett önelégültté, jóllakottá, épp ellenkezőleg. Van viszont egy pont, amikor az embernek fel kell tenni a nagy kérdéseket: Mit követel meg a nagyobb jó? Mit lehetne még tenni és hogyan? A nagyobb hatalom, mindig nagyobb felelősséggel jár, de csak ez lehet a záloga annak, hogy többet tegyen egy bizonyos szint felett az ember. Azt tapasztaltam, hogy kormányzóként a kezeim sok esetben vannak megkötve, a lehetőségeim korlátoltak. Láttam viszont, hogy a megyében és a megyéért végzett munkám határokon átívelve is kivívta az emberek elismerését, egyben ott is rengeteg lenne a tennivaló. Sokat volt alkalmam utazni és mindenhol az a visszajelzés fogadott, hogy az emberek támogatnak, egyben respektálják azt, amit Cook megyében elértem, elértünk és elismerő pillantásaik, szavaik közé némi irigység és vágyakozás is vegyül. Mégpedig azért mert Cook nagyszerű megyévé vált, olyanná, amit érdemelnek a helyiek. Itt állok most, kormányzói tisztségem második ciklusában és életem egy újabb mérföldköve előtt topogok, kérdéseket megfogalmazva, majd megválaszolva azokat, újabbakat kreálva önmagamban. Egy férfi attól lesz férfi, hogy a legnehezebb helyzetekben is képes meghozni a legnehezebb döntéseket. Az elmúlt 5 évem minden tapasztalata, élménye, legyen az pozitív vagy negatív, arra sarkall most, hogy azt mondhassam: szeretném veletek megosztani, elindulok az 1958-as elnökválasztásokon, és az Úr segedelmével győzelmet is fogok aratni. Taylor Elnök után az ország új impulzusokra, új vezetésre és új politikára vágyott. Lassan 4 év távlatából pedig meg kell állapítanunk, hogy zsákutcába futottunk. A jelenlegi vezetés nem képes maradéktalanul orvosolni a gondokat. Ahogy utaztam megyéről megyére, lehetőségem nyílott a helyiek bosszúságaival és igényeivel megismerkedni. Cironia jelenleg olyan problémákkal körülvéve áll, amiknek megoldása nem tűr halasztást, és amihez most egy nagybetűs, ízig vérig vezetőre van szükség. Cook megyét talpra állítottam, követendő példává tettem, és az élő Istenre esküszöm, megteszem ezt az országgal is. A szép szavak, az üres ígéretek ide már kevés. Cironia, eljött a valós tettek ideje! Ellenfeleimnek pedig üzenem, készüljenek fel a táncra!

 

                                                                                                René West

                                                                                    Cook megye kormányzója

1957.04.28
  
(Oliver Goldin)

Gyorsjelentés: a ciron költségvetési egyensúly sokat javult

Jól teljesít a költségvetés, és habár várhatóan nagyobb lesz az adójóváírás mértéke, és kevesebb bevételek lesznek, de mindenképpen jelentős tartalékra tesz szert a központi költségvetés. A megyei dotációk megvonása, és több területen – főként az állami beruházások terén – elért kiadáscsökkentés hatására csak 6 milliárd $ lett a kiadás.

A gazdasági növekedés 5,2% lett, amely több mint a duplája az amerikai gazdasági növekedésnek, amely csak 2,1% volt tavaly. A kereskedelmi mérleg ugyanakkor enyhén negatív lett (-0,63%), a fogyasztás is jelentős mértékben csökkent (-1,54%), ez főként a megnövekedett adóknak köszönhető. A vásárlóerő és a termelékenység enyhén növekedett.

Vannak viszont kevésbé jó adatok is. Az infláció történeti magasságba emelkedett, 5,1 százalékot ért el tavaly, és már a progresszív többségű Képviselőház is nyomást akar gyakorolni Neil Jerome jegybankelnökre, hogy növelje az alapkamatot. Hozzá kell tenni, hogy az infláció már évek óta mérsékelten csökken. A munkanélküliség enyhén, 1 százalék alatt növekedett, vagyis közel három százalékos lehet idén a munkanélküliség.

Politikailag az eredmény mindenképpen jó hír Ed Glovernek várhatóan újrainduló hivatalban lévő elnöknek, de a szenátusi Reform Párt is magának vindikálhatja a sikert, hiszen az adóreformért Jim Holsakamp, Greene junior szenátora volt a felelős.

1957.03.13
  
(Martin Seller)

A Ciron kommunista párthoz csatlakozom

John Navrachic Edmundi üzletember a Cironia News napilapban külön cikket kapott, hogy megossza közlendőjét. Erre mi lehetőséget adunk!

Tisztelt Olvasók!

John Navrachic vagyok, sokan ismerhetnek üzletemberként. Magyar származásom soha nem tagadtam, hisz Navracsics Jánosként születtem egy Szabolcs Szatmár Bereg megyei kis faluban Kisvárdán. Cironia immár a második otthonom és szívemen viselem sorsát. Ezért csatlakozni szeretnék a Ciron kommunista párthoz. Szülőhazám a Magyar Népköztársaság amely minisztertanácsának elnöke a számomra bálványként imádott Kádár János, az MSZMP főtitkára. A Ciron kommunista párt eszméivel mélységesen egyetértek. Ahogy azzal is, hogy a kommunizmus eszméiben vannak jó dolgok. A kommunista ideológia kulcsszavai ugyanúgy a szabadság, egyenlőség, testvériség, mint a liberaluzmusnak de szabadságeszménye nem individualista Az elnyomástól, a nélkülözéstől, a kizsákmányolástól mentesítő, de az értelmes munkát lehetővé tevő szabadságot mindenki számára biztosítani kell. Az ehhez vezető út a fennálló burzsoá struktúrák, intézmények megszüntetése, lerombolása, melyek gátolják sokak szabadságát és védelmezik kevesek kiváltságait. A kommunizmusban az egyén szabadsága nem kerülhet szembe a közösség szabadságával, egyik sem előbbre való a másiknál, mert egybeesik mindkettő érdeke. A szabadság egyaránt a közösség és az egyes ember jellemzője. Ahogy  Kádár elvtárs fogalmazott: „az én szabadságomhoz nélkülözhetetlen mindenki szabadsága”. A termelési eszközök, tehát az emberiség létfeltételeinek köztulajdonba vételével a kommunizmusban megszűnik a tőkének a munka feletti uralma, a kapitalista munkamegosztás, eltűnik a bérmunka, vagyis az emberi alkotó tevékenységre külső kényszerként ható minden tényező. A munka felszabadításával a kommunizmus hívei szerint nem csökken, sőt, minőségben és mennyiségben is olyan mértékben növekszik a társadalom gazdasági produktivitása, hogy lehetővé válik a szükségletek teljes kielégítése.

John Navrachic

1957.01.29
  
(John Navrachic)

Jezza: „Aki azt mondja nekem, hogy korrupt vagyok, azt jól pofán vágom”

REDLANDS – Ahogy minden év legelső napjaiban, úgy Michael Jezza (R-Belf.) képviselő a szülővárosában, egyben a választókerületének egyik településén kezdte a town hall fórumát, ahol az ott élők kérdéseire válaszolt. A rendezvényen beszélt a mostanság felmerült vádakról, miszerint sok korrupt politikus ül a Kongresszusban, akik a maffiának jelentenek. „Azt mondják, hogy Belfortból is vannak ilyen emberek. De aki azt mondja nekem, hogy korrupt vagyok, azt jól pofán vágom.” Szerinte az elmúlt 12 év, amióta képviseli a körzetét a Kongresszusban, megmutatta, mennyire fontos neki a körzete, és „nem hódoltam be semmilyen maffiának, ezután sem fogok.”

Jezza arról is beszélt, hogy gondolkodik rajta, hogy elinduljon a jövő évi elnökválasztáson. „Eddig minden választást megnyertem a körzetben, tavaly én szereztem országosan, kétpárti versenyben az egyik legjobb eredményt, ha nem a legjobbat: 62 százalékot szereztem egy olyan körzetben, ahol vidéken több a progresszív regisztrált, mint a reformpárti vagy a független, és ott is, minden településen 60% felett szerepeltem.” Szerinte ez azt jelenti, hogy képes megszólítani a progresszívakat is, és legyőzi a hivatalban lévő elnököt: „Lusta Ed az elmúlt években semmilyen jelentős változást nem vitt véghez. Ezt a progresszívak is érzik, és remélem, hogy ők is váltanak.”

A kongresszusi képviselő szerint ugyan sok „derék jelöltünk van, de egyet sem látok, aki képes lenne átütő sikert elérni”. Arra kérdésre, hogy ő szociális konzervatív-e, ezt válaszolta: „A francba, hát kit érdekelnek ezek a billogok, amiket úgy belénk akarnak égetni, mint a marháinkba? Én büszke ciron vagyok, és büszke belforti konzervatív.”

1957.01.17
  
(Michael Breeze)

West: „A Reform Párt lehet, hogy már most elbukta az 58-as elnökválasztásokat…”

A frissen újraválasztott cooki kormányzó rendkvül elégedett volt a kormányzóválasztás eredményével, mint mondta: „A megyei emberek újfent tanújelét adták annak, hogy elégedettek azzal, ahogy Cookban mennek a dolgok 4 éve. Ezúton is köszönöm a támogatást és bizalmat.” René West röviden ecsetelte a tennivalókat Cook megyében és örömmel fogadta, hogy mindehhez egy immár reform többségű megyei tanács fogja megteremteni az alapot. Végül beszélt az ország egészét érintő 56-os választások eredményéről is, a lezajló trendekről, a Reform Párt munkájáról és előttük álló tennivalókról, sőt futólag már kitekintett az 58-as elnökválasztásokra is. „Nos ha röviden kéne fogalmaznom, azt mondanám, a Reform Párt hibázott. Hibázott és nem csak a képviselőjelöltek kiállításakor, vagy ki nem állításakor. Hibáztak a vezetők, és erre félek, az 58-as elnöki küzdelmek is rá fognak menni. Miért vagyok ilyen borúlátó? A déli területeken lényegében egyetlen konzervatív, jobb oldali jelölt sem nyert, csak elvétve. Súlytalanok voltunk Pecksdale, Walker, Greene, Lassen megyében is, teret vesztettünk Cook és Jefferson megyében eközben. A probléma viszont nem ezzel van. Hanem a mögöttes okokkal. A Reform Párt vezetése elhatárolódik a déli jelöltektől sok esetben, cserben hagyják a párt déli konzervatív szárnyát, méghozzá önös érdekekből. Mi ezzel a gond? Edward Glover elnök, mint déli hazafi és patrióta, jó eséllyel újrázni készül két év múlva. Egy déli progresszív jelöltet nem lehet legyőzni a déli megyék minimális támogatása nélkül. Ha úgy futunk bele az 58-as választásokba, hogy Glover elnök 4-5-6 déli megyét is fixen magáénak tudhat, akkor nem lesz olyan jobb oldali jelölt, aki felvehetné a versenyt vele. Ismétlem, a Reform Párt hibázott, amikor nem próbált egyes jelöltek mögé állni, hogy felépíthessünk egy masszív déli támogatói kört és bázist, akik egy-egy esetben a mi javunkra billenthetik a mérleget. Nincsenek déli politikusok pozícióban, akik támogatására később alapozni lehetne. Ez pedig nagyon meg fogja még nehezíteni a Reform Párt ambícióit.„

Végezetül arról is szól a kormányzó, mit tehet pártja, hogy a helyes irányba terelődjenek a dolgok. "Azt hiszem ideje lenne párton belül letisztázni a szerepeket és a célokat. Nem lehet egy irányba evezni, ha a média 5-6-7 nevet forgat a köztudatban, mint lehetséges elnökjelölt. Ez kiélezheti az ellentéteket a párton belül, nyugtalanságot szül. A munkára, a feladatainkra kell koncentrálni és a konszenzus lehetőségét keresni. Egyszer már felépítettünk valamit ebben az országban, hiszem hogy az elmúlt két év és a következő kettő erősebbé, egységesebbé fogja tenni a Reform Pártot. Képesek lehetünk elérni céljainkat, de ahhoz egy határozott, kijelölt csapásirányra van szükség és olyan személyekre, akik hajlandóak magasra tartani a sötétben az útjelző fáklyát."

1956.11.13
  
(Alex Recon)

West támogatja a forradalmárokat

Ren West, Cook megye újraválasztás előtt álló kormányzója is reagált a közép-európai politikai helyzetre, a korábbant kirobbant lengyel, illetve jelenlegi magyar forradalmakra, ami lázban tartja a világsajtót is.

„Azok az események, amiket pár hónapja és jelenleg Közép-Európában látunk, egyfelől elkeserítőek, másfelől pedig visszaigazolást adnak arról, hogy a kommunista rezsimeknek nincs helye és létjogosultsága ebben a világban. Erre úgy tűnik a lengyel és magyar sanyargatott polgárok is ráébredtek. A kommunista rákfene láncait le kell vetni magukról, csak ez biztosíthat számukra szabad, demokratikus életet. Én, mint a kommunizmus elleni harc elkötelezett híve, maximális támogatásomról és egyetértésemről kell biztosítanom az európai forradalmakat, amiket akár nevezhetünk felszabadítási küzdelmeknek vagy valódi szabadságharcnak is. Bízom benne, hogy a kormányzat is figyelemmel kíséri az eseményeket és adott esetben hajlandóak segédkezet nyújtani egy rászoruló nemzetnek, egyben maximálisan elhatárolódik az elnyomástól és zsarnokságtól, amit Magyarország kénytelen egy vesztes világháborút követően elviselni.”

A kormányzó bár direkt módon nem mondta ki a fegyveres beavatkozás lehetőségét, de az észak koreai válsághoz hasonlította a közép európai krízist.

1956.10.28
  
(Alex Recon)

Mi a baj a különalkuval? Hová lesz a társadalmi bizalom? - véleménycikk

Cironiában nem divat a korrupció, amire az Igazságügyi Bizottság elnökeként büszke vagyok. Nem kellett újra és újra vizsgálatokba bonyolódni ebben az országban, nem sérült a társadalmi bizalom, amely nagyon fontos egy újjáépülő társadalmi szerkezet esetében. De mi bajom nekem az elnök különalkujával? Most kifejtem részletesen, ugyanis én nem kívánok a három mondatos politikusi közlemények személytelen árnyába burkolózni. 

Ahhoz, hogy a társadalmi bizalom kérdéséről beszélhessünk, definiálnunk kell azt. A bizalom állapota az a tényállás, amikor az egyének közötti együttműködés során csökken a kockázat, nő a közös cselekvések mennyisége és ennek következtében a hatékonyság is. Ez a társadalmi integráció alapja minden esetben, ez bizalom nélkül nem lehetséges. Ha ez nincs, bizalmatlanság áll fenn, aminek tünetei a gyanakvás, a védekezési mechanizmusok mértékének emelkedése, kialakul a kockázatkerülés igénye az emberekben, aminek következtében a társadalmi-gazdasági mozgástér szűkül, az innováció pedig kap egy gátat. Ha van bizalom, van együttműködés, tolerancia egymás iránt, ha nincs, erodálódik a társadalmi tőke, ami takar izolációt, atomizációt és a szervezetek felbomlását. 

De mi szükséges ahhoz, hogy a társadalmi bizalom mind intézményi, mind személyközi értelemben fennálljon? Ezt én öt pontban határozom meg, amelyek makrotársadalmi körülmények: 1. A jog, erkölcs, szokások kiszámíthatósága, beágyazottsága és működésképessége. Ha ez nincs, anómiás állapotba kerülhet a társadalom. (Olyan állapot, melynek során lebomlanak a szabályok, korlátok, normák amelyekhez igazodni lehet és nem jönnek létre helyettük újak. Ezt Durkheim a devienciaelméletében bővebben kifejti.) 2. A társadalmi rend, struktúra stablitása. 3. Társadalmi és politikai szervezetek átláthatósága, amiknek következtében megismerhetőek az ok-okozati viszonyok, kialakulhat a bizalmi kultúra. 4. A környezet megszokottsága. 5. Az emberek és intézmények felelősségének megismerhetősége és felelősségre vonhatósága a feladat, kötelesség, ellenőrzés hármasában.

Most, hogy tisztáztuk az alapvető fogalmakat, belekezdhetek véleményem kifejtésébe. Ed Glover elnök úr és West kormányzó különalkuja egyértelműen egy átláthatatlansággal átitatott, korábbi normákat sértő aktus. Hacsak nem Cook megye az elnök szíve csücske, elképzelhetetlen, hogy csupán szívjóságból plusz pénzeket juttatna egy azaz egy megyébe, ami egyébként nem is áll jogában. Erről a Kongresszusnak kell határoznia. West és Glover felrúgták a társadalmi bizalomra épülő rendet, Cironiát elindították az alkuk és a bizalmatlanság útján, amely tudományosan bizonyított tény, hogy mind gazdaságilag, mind társadalmilag romlásba taszít egy nemzetet. Nem is szólva arról, hogy a nemzetközi megítélésünkben milyen kárt okoz és mennyire riasztja el a külföldi befektetőket, ha az elnök az állami és megyei pénzek különalkukkal történő szétosztásának akciójáról ők is tudomást szereznek. 

Amennyiben hivatalomban tartanak a választók, minden erőmmel fel fogok lépni a a korrupció ellen és ki fogok dolgozni a társaimmal egy törvényt, amely szigorítja a korrupcióra vonatkozó szabályozásokat, hogy ne válhasson hazánk a bizalmatlanság szigetévé. Tesszük, amit tenni kell!

Nick House

1956.02.28
  
(Nick House)

Beumont miniszterasszony kórházakat látogat meg

Dr. Margaret Beumont egészségügyekért felelős miniszer, országjáró körútja során, minden megyében ellátogat ahol kórházakat keres meg, ott a kórházak vezetőivel és a betegekkel beszélget ahol majd felméri, mire is lenne igazán szűkség a betegellátás javításához. Beumont eltökélt célja, hogy olyan egészségügyi rendszert építsen ki, ahol mint az orvosok és ápolók, mind a betegek jól érzik magukat!

Cironia News

Jack Rush

1956.01.16
  
(Jack Rush)

Progresszívként mélyvörös megyékben

Egy éve, hogy Cironia megválasztotta második elnökét, következik az általános választásokon kívüli megmérettetés – Madison, Edmund és Graham megyékben, Garfield megyében pedig szenátusi pótválasztást kell tartani Gregory Hammer megüresedett szenátusi helyéért.

Miközben a garfieldi pótválasztás országos csataként fog zajlani, hiszen ha a körzetet John Myne hivatalban lévő szenátor nyeri (aki 10 ponttal kapott ki tavaly annak ellenére, hogy Ed Glover hasonló különbséggel hozta Garfield elektorait), akkor egy megerősítő jelet küld a progresszívaknak a félidős választások előtt, de ha a Reform Párt jelöltje, Jeremy Copper győzedelmeskedik, Stuart Hoyt többségi vezetője kétharmados frakcióval rendelkezik, és jó jel lesz a félidős választások előtt, amelynek a térképe brutális a reformpártiaknak: a 15 megújítandó mandátumból 12 reformpárti hely, és ez hatalmas terhet rak a Szenátusi Kampánybizottságra.

De november 4-én három megyében kormányzót, megyei főügyészt, hét megyében pedig megyei tanácsosokat is választanak, amely alapjaiban rendezheti át a megyék szerepét. A három megyéből két piros, egy kék megyének számít. Edmund és Madison megyékben reformpárti inkumbens van, de Grahamben progresszív a hivatalban lévő. Edmundban Philipp Howard kormányzónak cikluskorlátozással kell szembenéznie, a madisoni Frank Jackon visszavonul, de Leo Wellington Grahamben újraindul. A tavalyi elnökválasztási eredményekből kiindulva Graham biztos kék, Edmund biztos piros, Madison pedig csatatér is lehet, de a legtöbb szakértő szerint „inkább R” címkével látja el.

Thomas Jones, a Ridgefield University kutatója szerint a progresszívek esélyesek lehetnek, de csak ha bevetnek mindent. „Tavaly esélyük lett volna az edmundi szenátusi választásokon, de Dominick Stannard és a pártja elszalasztotta a lehetőséget. Madisonban 5 ponttal nyert Trump, miközben Stuart Hoyt közel 20-szal. Ez azt jelenti, hogy a Progresszív Párt nem figyel eléggé oda a piros megyékre. Márpedig, ha győzni akarnak, kell.” Jones szerint jelentős terepmunkára és hiteles, mérsékelt jelöltekre van szükség a győzelemhez.

Rob Ettler reformpárti kampánystratéga szerint, aki Philipp Howard két sikeres kormányzóválasztási kampányában is dolgozott, Edmund konzervatív megye, de nem feltétlen biztos a reformpárti győzelem. „Az edmundi vidék konzervatív, de kékgalléros. Itt rezonálhat a szociális biztonság kérdése, mi őket nyolc és négy éve kulturális kérdésekkel, mint a fegyvertartás kérdése nyertük meg, illetve nacionalizáltuk a versenyt Taylor elnök felvonultatásával.” Szerinte Rochester és New Castle is jó terep lehet egy hiteles progresszívnak, „de ha egy szélsőbaloldali jelölt programjával kampányol [Andrew] Hammond [progresszív kormányzójelölt], akkor veszteni fog, nagy különbséggel.” Másrészt Edmundot Trump 16 ponttal nyerte és Howard kormányzó népszerű, amely növelheti a reformpárti részvételt.

Madisonban derűlátóbbak a szakértők. Négy évvel ezelőtt a hivatalban lévő kormányzó, Frank Jackson, akkor még kongresszusi képviselőként, 59 százalékkal győzte le ellenfelét – leginkább a Thomas Kane által generált politikai kérdések és tevékenységek miatt. Idén Andrew Trump 5 százalékkal nyerte meg a megyét, de a gyakori politikusi látogatások – maga Trump is többször ellátogatott oda – mutatta, hogy a Reform Párt jelöltje bajlódik egy biztos konzervatív megyében. Többek között Frank Jackson most ezért vonul vissza, és idén David Chesterfield és Ronald Hutchins küzd a posztért. Jones szerint várhatóan a reformpárti jelölt, Chesterfield megpróbálja országossá tenni a versenyt, miközben Hutchins – eltérően a korábbi progresszív stratégiától – ezt próbálja elkerülni. „A progresszív jelölt első megnyilatkozásai alapján úgy tűnik, hogy a helyi témákra fókuszál, ami mindenképpen voksokat hozhat neki.” Madison legnagyobb települése, Sedgefield, illetve a körülötte fekvő elővárosok inkább reformpártiak, de a vidéki Madisont 47-46 százalékra nyerte Glover. A kérdés, hogy Hutchins képes lesz-e elszakadni a ridgefieldi pártvezetéstől, és mennyire talál visszhangra a választók körében a helyi témák kampánya.

1955.07.10
  
(Michael Breeze)
 1/7  

   Üzenőfal

ma 9:42 Harvey Dent: Képviselőház --> Alkotmány vita

ma 9:27 Harvey Dent: Az elnöki hozzászólást ne tekintsétek. Először elfelejtettem beállítani a hozzászólót.

2020. márc. 24. Harvey Dent: Még nem olvastam végig

2020. márc. 24. George Lee: Képviselőház Igazságügyi Bizottságában várom a szavazatokat a javaslatra

2020. márc. 15. Harvey Dent: Az még időben odébb van.

2020. márc. 15. Alexander Smith: Remélem lesz majd egy törvénytervezet egy kis beavatkozásról (Disznó-öböl)

2020. márc. 15. Harvey Dent: A kubai random során azért vegyük figyelembe a történelmi hűséget: 1961-ig nem volt Castro kommunista, és addig az USA is támogatta.

2020. márc. 14. Alexander Smith: "A nemzetközi helyzet fokozódik."

2020. márc. 08. Andrew Trump: Má rendeződött a helyzet

2020. márc. 08. Harvey Dent: Sztem nyugodtan kampányolj. Emiatt ne várj, add ki magadból nyugodtan

2020. márc. 08. Andrew Trump: Azért nem akartam még kampányolni,mert az csak plusz számok lennének

2020. márc. 08. Andrew Trump: Jó,csak azzal megzavarnám a számítást

2020. márc. 08. Harvey Dent: Úgy is messze van még a vége. Gyűjtsd még a pénzt.

2020. márc. 08. Andrew Trump: David Chesterfield összegyűjtött pénzről mikor kapok infot? Csak,mert már 2 hete várok,és így fogalmam sincs,hogy mennyiért tudok hirdetni...

2020. márc. 07. George Lee: BREAKING NEWS

2020. márc. 07. George Lee: informatikuson múlik

2020. márc. 07. Harvey Dent: Kell a Reform Pártnak Denfield 3? Időben hekkeljétek a szavazatokat

2020. márc. 07. Harvey Dent: Mikorra?

2020. márc. 07. George Lee: Sziasztok, sajnálatos technikai gondok miatt csúszik az időközi eredményhirdetése, megértéseteket köszönöm.

2020. márc. 04. William Church: Köszönöm!

2020. márc. 04. Harvey Dent: Szia! Ment üzenet.

2020. márc. 04. William Church: Üdv! Bár a regisztrációm régi, mégsem ismerem ki magam itt. Van olyan játékos aki segítene kiigazodni itt? Aki megmutatná mit és hogyan is kell itt csinálni?

2020. márc. 03. George Lee: SZAVAZÁS A SZENÁTUSBAN!

2020. márc. 03. George Lee: szia, igen, ment üzenet

2020. márc. 02. Marcus Taylor: Sziasztok még új vagyok. Valaki tudna nekem segíteni?

2020. febr. 29. Harvey Dent: PROGRESSZÍV TAGOK: E-mail-ben vannak új infók.

2020. febr. 28. George Lee: megoldva

2020. febr. 28. George Lee: szia, nézem máris

2020. febr. 28. Cliff Bedroom: Sziasztok, Peti, nálam a kormányban 2 veterángyi minisztert mutat...

2020. febr. 23. Harvey Dent: A kormányzók nem nagyon jeleznek vissza, hogy részt kívánnak-e venni a garfield-i egyeztetésen. A helyszínt a garfield-i kormányzó engedélyezte (ha jól emlékszem).

2020. febr. 23. Harvey Dent: Erős Észak-Nyugati

2020. febr. 22. Francis J. Wright: Sziasztok! Milyen szelek fújnak ma Cironiában?

2020. febr. 15. Harvey Dent: Pritchettnél elírtam. Ennyi embert találátunk meg a kampány során és nem ennyi háztartást. Bocsi.

2020. febr. 14. Harvey Dent: Nem tudom mért nem jelent meg rendesen a hír címe. Amikor jóváhagytam, akkor még látszódott. A lényeg benne van a szövegben.

2020. febr. 12. Nathen Bartek: Jó tudni, ebben az esetben kéretik figyelmen kívül hagyni a felszólalásom meg hamarosan érkezik

2020. febr. 12. George Lee: a házelnök bármikor szólhat kérés nélkül

2020. febr. 12. Harvey Dent: Ja értem. De a Házelnök vezető az üléseket. A Képviselőházban nem jelöltünk ki soha eddig levezető elnököt.

2020. febr. 12. Harvey Dent: Bartek nem a Házelnök? Akkor ki az?

2020. febr. 12. Nathen Bartek: Nem Bartek a levezető elnök végül is. Gondolom akkor neki is be kell állni a sorba

2020. febr. 12. Harvey Dent: A Házelnök kér szót a Házelnöktől? Ezt megnézem

2020. febr. 06. Alexander Smith: https/www.youtube.com/watch?v=OCP-Y4u-beQ

2020. febr. 06. George Lee: Egy valamit sose felejts el: https/www.youtube.com/watch?v=_MHusGl9BeM

2020. febr. 06. Andrew Trump: Semmi baj,te csak félreértelmeztél egy dolgot akkor. Peti viszont rögtön rám akarta fogni azt,hogy félre ment valami.

2020. febr. 06. George Lee: Mit gondolsz, hol van ez a pont?

2020. febr. 06. Edward Glover: Az oldal megengedte, hogy napirendre tűzzem, így azt gondoltam, hogy igazam volt és valóban jogosult vagyok rá. Tanulva az esetből, legközelebb szólok előre, mielőtt ilyesmi történik

2020. febr. 06. Edward Glover: Én tűztem napirendre a kérdéses javaslatokat, mint kisebbségi vezető. A szenutusi szabálykönyv alapján úgy értelmez(t)em, hogy erre lehetőségem van a többségi vezető szándéka ellenére is.

2020. febr. 06. Edward Glover: Elnézést mindenkitől, főleg Trumptól, nem akartam konfliktusokat generálni! Sajnos az elmúlt 2 napban nemigen tudtam figyelni az oldalt, így nem tudtam tisztázni a helyzetet.

2020. febr. 06. Andrew Trump: amúgy előtte kellett volna megkérdezned,mielőtt automatikusan elkönyveled,hogy biztos én csináltam

2020. febr. 05. George Lee: ennek utána fogok járni ebben az esetben

2020. febr. 05. Andrew Trump: Meg mondom,én anno a szóadásért lettem levezető elnök,a napirendi pontokkal sose foglalkoztam.

   Online (1)

George Lee,

 
Cironia politikai-gazdasági szerepjáték - Madenia CMS v1.3b © 2016-2020 Balla Péter / Molnár Dénes | Adatkezelési tájékoztató