Egy cikk

Az ismert radikális politikus talán furcsa látvány lehetett elsőre egy kis Osborne megyei fekete gyülekezet templomában, azonban nem hívatlanul érkezett; egy ideje levelezett ugyanis a közösség lelki pásztorával, Emmerich Tyrone Watson tiszteletessel, aki meghívta az egyik istentiszteletre, és megígérte, hogy azt követően a templomkertben beszélhet a hívők előtt. Weser beszédét nagy érdeklődés kísérte, alig voltak, akik a szokásos istentisztelet után hazamentek volna, sokkal többen maradtak meghallgatni a politikus beszédét. 

"Barátaim! 

Talán furcsállhatják, hogy pont én mondok itt most beszédet. Ismert radikális vagyok, sokan bajkeverőnek, kémnek, vagy még rosszabbnak tartanak. Nem kizárt, hogy sokan vannak, akik akár el is hallgattatnának legszívesebben. Éppen ezért nem hittem volna, hogy egy keresztény, alapvetően konzervatív normákhoz szokott közösség befogadjon, de azt mondhatom, kitűnő fogadtatásban részesültem itt, egy ferde tekintetet nem láttam, mindössze néhány kíváncsi, talán kérdő pillantást. Watson tiszteletes hívott meg ide, ezúton köszönöm neki. Őszinte leszek; én magam nem vagyok vallásos. Nem látok ugyanakkor ellenséget a vallásban, sőt; hiszem, hogy önök itt azt találják meg Istenben, amit én másban találtam meg. Hiszem, hogy ugyanazt kerestük, keressük: ez pedig az igazságosság és a tisztaság eszméje. És én úgy gondolom, hogy az igazságossághoz a társadalomban hozzátartozik az is, hogy segítsük azokat, akiknek a múltban sokat kellett, vagy akár a jelenben is sokat kell szenvedniük. Én 1936-1938 között a John Brown Battalion milicistája voltam. Sokszor elmesélem, mert meghatározó volt a számomra, fontosnak tartom. Mint azt önök is tudhatják, John Brown az amerikai polgárháborúban a déliek és a rabszolgaság kérlelhetetlen ellenfele volt, ezért is választottuk egységünk névadójául. Én hiszek abban, hogy minden ember egyenlő, és hiszek abban is, hogy akit a múltban hátrányok értek, azokat most előnyökben kell részesíteni a múltbéli károk miatt. Addig nem lehet ugyanis valódi egyenlőség és testvériség, ameddig a múlt árnyai miatt önök és más kisebbségek tagjai nem emelkedhetnek fel, mert társadalmunk hordozza a rabszolgaság és az elnyomatás emlékét... Én azt mondom, ideje ezt jóvá tennünk, és ideje kárpótolnunk a megkülönböztetést elszenvedő rétegeit a cironai lakosságnak. Ciron vagyok, önök is cironok. Sok különbség van köztünk, de az, hogy Cironia állampolgárai vagyunk, és az, hogy egyként hiszünk az igazságosságban, egységbe forraszt minket. Radikális vagyok, sok tekintetben talán nem értünk egyet, de egyedül mi, radikálisok állunk ki következetesen a hatalomból és a gazdasági elnyökből nem részesülők, a munkások, és a kisebbségek mellett. Nem azért jöttem, hogy támogatókat gyűjtsek. Azért jöttem, hogy beszéljek, és hogy a szavaim által harcoljak azért, amiben hiszek. És ezt teszem. Tegyék a belátásuk szerinti legjobbat önök is. Köszönöm, hogy meghallgattak!"