Megjeresésünkre Elliot Weser, a Progresszív Párt radikális irányzatának zászlóvivője a következőket mondta az elmúlt időszak politikai vitáiról:
"Úgy vélem, rossz irányba ment el az akutális politikai közbeszéd Warding provokációinak köszönhetően. Elkezdtünk politikusok intelligenciájáról és kvalitásairól, netán nyakkendőkről beszélni ahelyett, hogy azzal foglalkoznánk, ami igazán fontos. Teljesen nyilvánvaló, hogy Warding nem lenne jó elnöke az országnak. És ez nem arról szól, hogy ő a Reform Párt tagja, mert a párton belül sok olyan egyén van, akit a függetlenségi mozgalom idejéből ismerek, akiknek munkásságát ismerem, például Mr. Taylor, azonban Warding nem reformpárti, hanem egészen egyszerűen egy tábornok, aki elnök akar lenni. Ezt azonban nem tekintem elégséges kvalifikációnak erre a rendkívül fontos posztra. Természetesen a Progresszív Párton belül is voltak, illetve vannak nézeteltérések, de ez nem baj, mert az irány többnyire azonos. Én azért kívánok beszállni a jelöltségért folyó küzdelembe, mert elveim vannak, melyeket szándékozok megvalósítani, nem pedig azért, hogy mindenki mást háttérbe szorítsak és magam mögé utasítsak, mint Warding. Ideje lenne végre nem az én nyakkendőmről, hanem a lényegi kérdésekről beszélni. Warding azt mondja, nem érdekli a véleményem. Legyen; engem érdekel az övé. Utóbb meg is nyilatkozott azzal kapcsolatban, hogy ő milyen irányba terelné Cironiát. Ezzel nem értek egyet, nem értek egyet az elképzeléseivel. Ez nem probléma. A sajtó és a választók által megmérkőzünk majd, ha úgy hozza a politika, mert egy demokráciában ez így működik. És, hogy a különböző déli progresszív és konzervatív kritikákra is reagáljak: a szakszervezetek, a munkások, és a kisebbségek jogai számomra olyan dolgok, melyekről nem vagyok hajlandó lemondani. És ezeket az elveimet akkor is képviselni fogom, ha esetleg nem én nyerem el a jelöltséget. Nyakkendő-affér helyett társadalmi igazságot Cironiában!"
Megjeresésünkre Elliot Weser, a Progresszív Párt radikális irányzatának zászlóvivője a következőket mondta az elmúlt időszak politikai vitáiról:
"Úgy vélem, rossz irányba ment el az akutális politikai közbeszéd Warding provokációinak köszönhetően. Elkezdtünk politikusok intelligenciájáról és kvalitásairól, netán nyakkendőkről beszélni ahelyett, hogy azzal foglalkoznánk, ami igazán fontos. Teljesen nyilvánvaló, hogy Warding nem lenne jó elnöke az országnak. És ez nem arról szól, hogy ő a Reform Párt tagja, mert a párton belül sok olyan egyén van, akit a függetlenségi mozgalom idejéből ismerek, akiknek munkásságát ismerem, például Mr. Taylor, azonban Warding nem reformpárti, hanem egészen egyszerűen egy tábornok, aki elnök akar lenni. Ezt azonban nem tekintem elégséges kvalifikációnak erre a rendkívül fontos posztra. Természetesen a Progresszív Párton belül is voltak, illetve vannak nézeteltérések, de ez nem baj, mert az irány többnyire azonos. Én azért kívánok beszállni a jelöltségért folyó küzdelembe, mert elveim vannak, melyeket szándékozok megvalósítani, nem pedig azért, hogy mindenki mást háttérbe szorítsak és magam mögé utasítsak, mint Warding. Ideje lenne végre nem az én nyakkendőmről, hanem a lényegi kérdésekről beszélni. Warding azt mondja, nem érdekli a véleményem. Legyen; engem érdekel az övé. Utóbb meg is nyilatkozott azzal kapcsolatban, hogy ő milyen irányba terelné Cironiát. Ezzel nem értek egyet, nem értek egyet az elképzeléseivel. Ez nem probléma. A sajtó és a választók által megmérkőzünk majd, ha úgy hozza a politika, mert egy demokráciában ez így működik. És, hogy a különböző déli progresszív és konzervatív kritikákra is reagáljak: a szakszervezetek, a munkások, és a kisebbségek jogai számomra olyan dolgok, melyekről nem vagyok hajlandó lemondani. És ezeket az elveimet akkor is képviselni fogom, ha esetleg nem én nyerem el a jelöltséget. Nyakkendő-affér helyett társadalmi igazságot Cironiában!"