Média cikkek

Több reformpárti és konzervatív prominens és szakértő fél attól, hogy Andrew Trump, aki minden bizonnyal a jövő évi novemberi választások reformpárti jelöltje lesz, olyan, a jobbszárnyról érkező jelölteket fog támogatni a törvényhozási előválasztások alkalmával, akik megnehezíthetik a jelenlegi establishment és mérsékelt szenátorok és képviselők dolgát. Ráadásul ezek a mérsékelt személyek a progresszívak legjobb célpontjai közé tartoznak. Úgy gondolják, mivel Trump szenátor (R-Ck.) befolyása várhatóan jelentősen meg fog növekedni a jövő évtől – nyáron ő dönti el például, ki vezesse a Reform Párt Nemzeti Bizottságát, és kik vezessék a párt megyei bizottságait –, vélhetően lesznek olyan kívülről érkező, vagy jelenlegi, a párt jobbszárnyához kötődő törvényhozók, akik megpróbálják kihívni a Reform Párt mérsékelt jelölteket. Többek szerint ilyen célpont lehet a jobbszárnynak Stuart Hoyt többségi vezető Madisonból, Gregory McInnis Edmundból, illetve Jim Holsakamp Greene megyéből. Mindnyájan mérsékelt szenátorok, akiknek a székére a Progresszív Párt is pályázik.

A pártvezetésből többen azon dolgoznak, hogy megakadályozzák a szociális konzervatívokat, hogy erőt gyűjthessenek a mérsékelt törvényhozók ellen. „Ha polgárháborúvá fajulnak az előválasztások, akkor Trump is elgondolkodhat azon, mit fog támogatásként kapni tőlünk” – magyarázta egy, az RNB közelében dolgozó forrásunk, aki annak érdekében, hogy őszintén beszélhessen, neve elhallgatását kérte. Abban az esetben, ha a cooki szenátor csatába indítja az embereit a hivatalban lévők ellen, nem számíthat komoly támogatásra, sőt akár egy alternatív konzervatív jelölt is felbukkanhat harmadikpárti jelöltként.

Attól senki sem tart, hogy ezek a törvényhozók veszélybe kerülnének. „Ma Greene-ben Jimnek nincs alternatívája” – mondta el megkeresésünkre Brad Jenkins, Hamilton városi tanácsosa. A helyi politikus szerint Holsakamp magas elfogadottsági számai, ismertsége, beágyazottsága, illetve kétpárti eredményei szerint bárki is próbálkozna ellene a párton belül, „ha támogatja Andrew Trump, ha nem, esélye se lenne.” Hasonlóan vélekednek Hoytról, aki többségi vezetőként is népszerű, és 1948-ban a mandátumát a voksok közel 78 százalékával szerezte meg újra. Jelentős anyagi háttérrel rendelkezik a kampányra, és népszerű a helyiek körében, habár a vidéki madisoni potentátok túlzottan mérsékeltnek tartják. Kérdés, ki fogja kihívni. McInnis helyzete sokkal speciálisabb. Az edmundi deficithéja, aki ellenzi a szegregációt, igen sok alkalommal került összetűzésbe Trumppal, és vélhetően fog is, hiszen eddig sem támogatta, várhatóan most se fogja. Szigorú költségvetési politikája miatt pedig szintén nem egyeztethető össze a programja Trumpéval. Igaz, a törvényhozó még nem döntötte el, újraindul-e.

Ugyanakkor a progresszívak örülhetnének egy belső harcnak. Ed Mullins, Taylor elnök korábbi két kampányának vezetője, szerint nincs valódi esélye egyik kihívónak sem, de ronthatja a hivatalban lévők esélyeit. „Költik a forrásokat, felélik a tartalékjaikat, elveszítenek bizonyos szavazóbázist. Ez kapóra jöhet a progresszívaknak. De tisztán kell látni, hogy a Reform Pártnak csak ők tudják megőrizni a mandátumot, egy új jelöltnek erre alig van esélye.”

Mások ettől nem tartanak. „Andrew Trumpnak szüksége van a pártja támogatására, és ha elkezdi támadni a hivatalban lévő törvényhozókat, vagy éppen azon dolgozni, hogy megbuktassa őket, ahogy próbálta azt Steve Paulson esetében, aki, ennek is köszönhetően nyert” – fogalmazott Harold Nicholson, az Edmund Megyei Reform Párt Politikai Bizottságának az elnöke. Másrészt, szerinte Trump nagyon sok, korábbi vitatott programját hagyta el, kezdett mérséklődni, és ha most kezdene háborúba a párt establishment szárnyával, az ezt a munkát annullálni fogja.

A Cook megyében július 27. és augusztus 2. között megrendelésre került Dél Karnevál a végére ért. A rendezvény sok szempontból számított unikumnak az ország történelmében, egyben a legnagyobb szabadtéri esemény is volt. Becslések szerint a westminsteri rendezvényen egy hét leforgás alatt több mint fél millió ember fordult meg hosszabb rövidebb időre. Az idelátogató turisták nem csak a déli megyékből, hanem az ország egész területéről szép számmal sereglettek, de a ciron reptereken és turista kikötőkben is érezhetően emelkedett ez idő tájt a forgalom, hála az erőteljes külföldi marketingnek. A rendezvény elsöprő sikerként könyvelhető el, ami nem csak a cooki, hanem az országos gazdasághoz is jelentős mnértékben járulhat hozzá, egyúttal öregbítette külföldön is az ország hírnevét, a déliek pedig prezentálhatták legendás vendégszeretüket, végérvényesen pontot téve az őket övező sztereotípiákra. A vendéglátó helyiségek, szolgáltatási létesítmények egytől egyig rekord bevételről beszéltek, így a Déli Karnevál már csak anyagi megfontolásból is precedenst teremtett. Az egy hét leforgása alatt neves külföldi zenészek, művészek léptek fel, különféle tradicionális déli sportok és versenyek voltak kipróbálhatóak, utcabál volt minden este, de még az egykori észak-dél háborút is eljátszották a hagyományőrzés jegyében, ezentúl számos déli színdarabot vittek színpadra. Cookban, de különösen Westminsterben valósággal megállt az idő és az élet erre a hétre. Az eseményre több déli vagy éppen északi poliitkus is kilátogatott.

Az esemény közbiztonsági szempontból is jelesre vizsgázott, hiszen a 7 nap alatt mindössze 87 rablásról számoltak csak be, amiből mostanra 66-ot fel is göngyölítettek a hatóságok. Erőszakos cselekedetekről csupán 8 alkalommal jelentettek, súlyos személyi sérülés azonban nem történt. René West kormányzót is megkérdeztük az Karnevál kapcsán.

„Nagy esemény volt ez a cooki emberek számára, egyben borzasztóan nagy lehetőség. De átéreztük ennek az egésznek a felelősségét is, és jó házigazdához méltóan próbáltunk vendégeink kedvére tenni. Azt hiszem ez sikerült. Éttermek, hotelek, panziók, borászatok, strandok és még sorolhatnám azokat, akik ez alatt az egy hét alatt előnyt tudtak kovácsolni a Karneválból. Megmutattuk, hogy mit is jelent délinek lenni, prezentáltuk, hogy hagyományainkról kulturáltan, erőszak nélkül is meg lehet emlékezni, azt kirekesztés nélkül is gyakorolni lehet. Azok az emberek, akik most idelátogattak, egy pozitív élménnyel térhetnek haza, bízom abban, hogy sokan közülük vissza-visszatérnek még Cookba. Ennél jobb reklámot nem lehetettt az országnak és a megyének kreálni. Ha azt mondtam a választások alatt, hogy a cooki turizmust fel akarom lendíteni, ennél jobb kezdőlépést elképzelni sem tudnék. Ezúton is szeretnék köszönetet mondani azon személyeknek, szervezeteknek, akik lehetővé tettték ezt a rendezvényt. Hálás vagyok a rendőrség odaadó munkájának, a szervezőknek, a fellépőknek, a cooki embereknek. Cook jelesre vizsgázott és ebből sokat meríthetün a jövőben. Ma mindenki büszke lehet arra, hogy ide született és ez az érzés már nagyon régóta hiányzott a helyiek életéből. Úgy hiszem a fél évvel ezelőtti zavargásokat végérvényesen magunk mögött hagytuk és sikerült végre egy kis örömet csempészni az emberek mindennapjaiba.”

A Déli Karnevál tehát lezárult, a következő napokban megkezdődik a város megtisztítása, az utcák rendbetétele. 1953-ban Cook adott otthont első alkalommal a Déli Karneválnak, kíváncsian várjuk, hogy jövőre melyik déli megye, melyik városa vállalja magára a megtisztelő házigazda szerepét.

Az 1952 decembere és júniusa között készült, a Ridgefield Times, a Columbia Post, a Time, a Cironia News és a National Observer által közösen, 35,241 ember megkérdezésével készült felmérés szerint, amely az elnök, a szenátorok és a kormányzók népszerűségét mérte, a lapunkban a véletlenszerű sorsolás által a szenátorok népszerűségét fogja bemutatni.

A legnépszerűbb szenátor George Lee (R-Gr.), akit tavaly választottak meg először Bed Harricksen hivatalban lévő progresszív szenátor ellenében. A grahamiek 80 százaléka szerint jól végzi a munkáját, 20% pedig nem tudja. Ez nagyon jó arány egy kezdő szenátornak. A mérsékelt nézeteiről ismert törvényhozó ezzel az elmúlt évek legnépszerűbb szenátora. Hasonlóan 80% látja jónak Jim Holsakamp (R-Gr.) és Steve Paulson (R-Wa.) munkáját. Az első 14 legnépszerűbb szenátor a Reform Párt frakciójához tartozik, ami rossz hír a progresszívaknak. A 15. helyen Gregory Hammer, egy újonc Garfieldből következik. A választók 60 százaléka szerint jól végzi a munkáját, 20% szerint nem, további 20% bizonytalan. Ez szintén nagyon jó szám egy csatatérmegyéből, és egy tavaly megválasztott szenátortól. Két szenátor népszerűsége süllyedt negatív tartományba: Francis Blank (R-Okl.) és Frank Underwood (P-Bl.) egyaránt -20 százalékos megítéléssel bírnak.

A jövőre sorra kerülő szenátusi mandátumok birtoklói örülhetnek, a legtöbbjük nagyon népszerű. A Progresszív Párt bánatára, közülük is Jim Holsakamp a legnépszerűbb. A Greene megyét képviselő szenátor elfogadottsága 80%, csak a válaszadók 20 százaléka ellenzi a munkáját. A jövőre leginkább sérülékenynek tűnő déli reformpárti, aki egy kifeszített kötélen egyensúlyoz saját pártja és a progresszívok között, nagyon beágyazott a megyéjében, és úgy tűnik, hogy valóban bírja a kétpárti egyezségkötő szerepét: csak saját pártjának 33 százaléka szerint végzi rosszul a munkáját.

Jamie Yes korelnök 70 százalékos támogatottsággal rendelkezik, 10% nem támogatja, ami szintén jó eredmény, és megnehezíti párton belüli ellenfele, Fred Masters helyzetét, aki nem sokkal korábban jelentette be, hogy kihívja a hivatalban lévőt. A szintén ideális célpontoknak tűnő Stuart Hoyt többségi vezető és Gregory McInnis szenátorok népszerűsége azonos: a madisoni és az edmundi törvényhozót 60% támogatja, 30 százalék ellenzi. Mindketten komoly újraválasztás elé néznek, és eddig csak Hoyt jelezte, hogy elindul. Szintén könnyű lesz Warren Lynchet (R-Le.) támadni, akit csak a választók 30 százaléka támogat, 30% nem, és a válaszadók 40 százaléka nem is ismeri.

Persze a progresszívak se lehetnek túl boldogok: hat megyében komoly erőfeszítéseket kell tenni, hogy megtartsák a helyeiket. Mia Cristalt 40% támogatja, 20 százalék nem, és 40% még csak nem is hallott róla; hasonló a helyzet Isador Berny walkeri törvényhozóval is. Kate Wilson monroe-i és John Myne garfieldi szenátorokat csak a válaszadók 30 százaléka támogat, ugyanennyi ellenzi a munkájukat, és 40% nem is ismeri őket. A legkomolyabb bajban mégis Burkhillben vannak. Az egykori elnökjelölt, Frank Underwood ma a legnépszerűtlenebb szenátorok egyike. A választók csak 40 százaléka szerint végzi jól a munkáját, 60% szerint nem.

Quentin Archer, Cook megyei képviselő nyilatkozott az újságírói kérdésekre, amit nem sokkal azután tett, hogy a fegyverviselésre és árusításra vonatkozó nagyszabású és mindenre kiterjedő javaslatát a Képviselőház határozottan leszavazta. Ezzel eldőlt, hogy a közeljövőben nem lesz hasonló szabályozás, a kontol nélküli, abszolút szabad fegyverviselés intézményét életben tartották nemzetünk döntéshozói. Archer képviselő viszont meglehetősen kritikus hangot ütött meg, a döntést követően.

„Ez a tervezet nem rólam szólt, nem is a hazai politikusokról. Hanem arról, hogy egy biztonságos, átlátható rendszert teremtsünk, ami közben igyekszik meghagyni és tiszteletben tartani az emberek alapvető igényét és jogait. Meglátásom szerint a tervezetem ezen kritériumoknak eleget is tett. Ha bárkinek ellenvetése, észrevétele lett volna, a módosítás eshetősége is fennállt volna. Ez azonban még a legelemibb szinten sem valósulhat meg, ismerve a szavazás végeredményét. Csalódott vagyok, mert úgy gondoltam a képviselők ennél bölcsebbek, ennél tisztábban látják a helyzetet. A tervezet elvérzett, mert a Kongresszust jelenleg a gyáva, oppoortunista, sok esetben kontár képviselők és szenátorok alkotják, ők vannak túlsúlyban. A képviselők jelentős része nem merte felvállalni a tervezetet, nehogy szavazatokat veszítsen. De megmondom mi a legfelháborítóbb: Mondjon valaki A-t, mondjon valaki B-t. De legyen döntéshozóként egy véleménye és merje azt válllani. Az, hogy a 20-30 képviselő is tartózkodik a vitában, az nem csak nonszensz, de egyenesen pofátlanság és felháborító! Nem azért tüntették ki őket az emberek a bizalmukkal, hogy melegedni járjanak be. És ne higgye senki, hogy csak ebben a kérdésben voltak sokan határozatlanok. Általános jelenségről beszélünk! A magam részéről már holnap megszüntetném a tartózkodás lehetőségét a szavazások során, mindkét házban. Ideje lenne kiebrudalni a megélhetési politikusokat, a rendszer és nemzetünk terhére vannak csak."

Lapunk megszólaltatta az ügyben René West cooki kormányzót is, aki szintén segédkezet nyújtott Archer képviselőnek a tervezet kidolgozása során.

„Aki nem élte meg személyesen azt, ami itt heteken keresztül zajlott Délen, az elképzelni se tudja, hogy mégis mekkora szükség lett volna egy a most elutasított tervezettre, illetve, hogy az mennyivel is biztonságosabbá tette volna a mindennapjainkat. Csalódtam a Kongresszusban, mert a döntésüket nem józan, racionális érvek mentén hozták meg, hanme önös érdekektől, a szavazó bázisaik megőrzése reményében. Ha Cironia nem képes dönteni a kérdésben, akkor Cook kénytelen lesz a jogi és alkotmány adta kereteken belül kezébe venni a saját sorsát ez ügyben. Én megéltem a déli válságot és köszönöm, soha többet nem vágyom rá.”

Megállapodott a Progresszív Párt és a Reform Párt Nemzeti Bizottsága a jövőre tartandó előválasztások menetrendjéről. A tárgyalásokat Hilary Renfield reformpárti szenátor és Edmure Johnson korábbi progresszív kormányzó folytatta le, és mivel ők hozták tető alá a megállapodást, az általuk lakott megyéről Union Tervnek nevezték el a javaslatot.

Ennek értelmében az első előválasztás zárt kaukusz (jelölőgyűlés) lesz Eagle megyében, amelyet Burkhill követ nyitott előválasztással, majd megőrizve harmadik helyét, Greene megyében kerül megrendezésre az első zárt előválasztás. A javaslattevők szerint ez minden négy évben megegyezne. Eagle megyében mindig február első pénteke lesz a kaukusz napja, Burkhillben két héttel később, Greene megyében a burkhillihez képest egy hét múlva tartják majd az előválasztásokat.

A többi megyét hármas csoportokra osztják, így hét csoport jön létre, és ezeket összesorolják egy-egy ilyen hármas csoporttal, így háromszor hat megyében, egyszer három megyében szavaznak a választásokon regisztrálók március első péntekén, március utolsó szombatján, április második és június első péntekén adhatják le a szavazataikat. A küldöttek számát, elosztási módját az egyes pártok nemzeti bizottságai jelölik ki.

A mostani sorsolás alapján a következő alapján a menetrend a következőképpen fog alakulni:

Február 5. – Eagle (zárt kaukusz)

Február 19. – Burkhill (nyitott előválasztás)

Február 26. – Greene (zárt előválasztás)

Március 5. – Clark, Edmund, , Garfield, Perry, Ridgefield CC, Union

Március 27. – Belfort, Cook, Monroe, Oakland, Pecksdale, Walker

Április 9. – Jefferson, Lassen, Madison

Június 4. – Crowley, Denfield, Gragam, Legrand, Osborne, Peterson

George Taylor az Edmund megyei Rochester városába látogatott, ahol helyi vállalkozókkal találkozott, és beszélt a jövő évi terveiről, illetve arra kérte őket, hogy támogassák az adóreformot. „Az elkövetkező hónapokban a Szenátus minden bizonnyal egy nagyon komplex és igazságos javaslatot fog benyújtani, amelyben megalapozzák a következő évek prosperitását.” Taylor elnök szerint Cironia eljutott egy olyan szintre, amikor a függetlenség után eljött az idő egy átfogó adócsomagra. „A jelenlegi szabályozást az alkalom szülte, azóta sok idő eltelt, és rá kellett ébrednünk, hogy Cironiában kevesen fizetnek adót, azt se igazságosan. Elnökként harcolok minden olyan próbálkozás ellen, amely adóparadicsommá akarja változtatni az országunkat.” Szerinte a ciron vállalkozásoknak kár fizetni a növekvő adóterhektől, a gazdasági növekedés ezt ki fogja termelni.

Kritizálta Ed Glover oaklandi kormányzót is. „Glover kormányzó arról beszélt, hogy bajban van Cironia. Ugyan a munkanélküliség megugrott, de a jövőre kezdődő infrastrukturális építkezések hatására, illetve az adóreformnak köszönhetően jelentősen csökkeni fog a munkanélküliség. Glover kormányzó az elnökválasztási kampány hevében mondhatta azt, amit mondott. Nem élünk utópiában, nem lesz könnyű a foglalkoztatottság mértékét növelni, de a két párt törvényhozói meg fogják oldani, ugyanakkor azt sem gondolom, hogy meg kellene kongatni a vészharangokat.” Taylor arról is beszélt, hogy még az idén tárgyalásokat kezd latin-amerikai országokkal kereskedelmi egyezményekről, amelynek hatására a ciron ipar termékei eljutnak a déli államokba is. „Nagyon fontos, hogy a vállalataink alkalmazkodjanak a szabadversenyes kapitalizmushoz, és képesek legyenek felvenni a versenyt más országok termékeivel. Ezért mindent meg kell tennünk, hogy az exporttermékeink a lehető legjobb minőségűek legyenek.”

A National Observernek ismét sikerült mikrofon elé állítani a Reefrom Párt elnök-jelöltjét, és ki más, mint John Richard készített vele interjút.

J.R.:Üdvözlöm szenátor úr!

A.T.:Én is magát John! Lassan már beírhatom a naptáramba,hogy Péntek délután interjú a National Observernek.(nevetve)

J.R.:Én is biztos vagyok benne, hogy nem utoljára beszéltünk.(nevetve) Na akkor kezdjük a legkellemetlenebb kérdéssel.

A.T.: Rögtön egy in medias rex. Ez a beszéd.(nevetve)

J.R.:Ugyebár Ed Glover pár napja átadta az ország legnagyobb zsinagógáját., majd aztán a beszéde minderől szólt, csak az eseményről nem, és ezt még őmaga is beismerte. Hogyan kommentálná a kormányzó nyilatkozatát?

A.T: Nos mindenképpen nemes dolog Glovertől, hogy biztosítja a szabad vallás gyakorlást. Ezt politikai korrektségből azért el kell mondani. Az már más kérdés, hogy ezt valószínűleg nem szeretetből tette, hanem azért, hogy a kisebbségek előtt szidhasson. Nos akkor annyit elmondanék, hogy a ciron zsidó közösséggel kifejezetten jó kapcsolataim vannak. Támogattom Izraelt és a Taylor-adminisztráció minden Izrael párti törekvését. Mellesleg én ott voltam, több koncentrációs tábor felszabadításánál, ellenben Mr.Gloverrel. Úgyhogy,ha a kormányzó zsidók előtt akar szidni,akkor rossz közönséget választott. Azt továbbra se értem,hogy miért tagadja a képeket. Az ember olyan táblát tessz ki az ingatlanjára amilyet akar. Oaklandban kb. 650ezer ember él.Ki ne tálálja már Mr.Glover,hogy ő az összes ember ingatlánját ismeri és tudja, hogy nincs rajta ilyen tábla, mert lemegyek hídba. És arra nem gondolt a bölcs Oaklandi vezetőség,hogy a cikk nyílvánosága után az emberek, mivel nem hülyék, gondolták, hogy a rendőrség utána nézz a dolgoknak és átmenetileg leszerelték a táblát? Józan paraszti ész. Mellesleg,az is érdekes, hogy Glovernek a választások kapcsán rögtön eszébe jutottak a kisebbségek. Ha annyirra érdekelné a sorsuk, akkor már lehetővé tette volna a spanyol és/vagy héber nyelvű ügyintézést a hivatalokban. René West 6 hónap után meghozta ezt a törvényt. Ez is azt,jelzi,hogy a kisebbségek jogait egyedül a Reform Párt védi. Szóval,akkor megkérdezném,hogy miért csak most,René West után,juttot ez a gondolat Mr.Glovernek az eszébe,és még mindig csak gondolat,nem rendelet,hogy védeni kell a kisebbségeket is? Habár tudjuk, hogy erre nem fogunk választ kapni, hiszen a Progresszív Párt szeret elmenekülni a kínos kérdések elől lásd Walkergate. Mellesleg kár is Gloverrel foglalkozni most. Ha elnök-jelölt lesz,akkor majd találkozunk Oakladn-ben,ha nem,akkor meg nem vele kell vitáznom, hanem Chuck Schumer-rel, Glovert pedig majd a President Palace-ben fogom meghallgatni. Amirre van is esély, hiszen az eddigi presidential primary-k alatt Ed a 2.helyet bérelte ki magának, és az alelnök-jelölti pozícióban végezte. Mi a garancia, hogy vége van ennek a hagyománynak, ne írjunk le senkit. Mellesleg én nem akartam mediaháborút, csak éltem a szólásszabadság jogával és kifejtettem a véleményemet. És erre még az utolsó gondolat. Szerinte ők nem készülnek negatív kampányra. Ők már évek óta próbálnak engem lejáratni, még én meghallgatom minden "ötletüket". 4 éve Georgefather volt, tavaly Mr.Rowle Mr.West-et náci ruhába öltöztette és szórta vele tele egész Cook megyét. De ők nem szoktak negatív kampányt folytatni, azt a csúnya Reform Párt találta ki. Megáll az ember esze. A gazdasági jelentések igenis pozitívak némi szürkefoltal és ezt nem a Progresszívoknak köszönhetjük.

J.R.:Magának vannak valamilyen gazdasági elképzelései?

A.T.: Természetesen. A munkanélküliség csökkentésére nem Munkásuniók meg Termelőszövetkezetek kellenek, hanem válalati adókedvezmény és farm támogatások. Az infrastrukturális fejlesztések tovább pörgetése, kereskedelmi szerződések az USA-val és Kanadával illetve a demokratikus Dél-Amerikai országokkal. Az Európai piac instabil. Ott esetleg Franciaország felé érdemes kacsingatunk,meg a BENELUX államok felé. A többi állam vagy gazdasági nehezégekkel küzd, vagy kommunista, akikkel ugye elvből sem kereskedünk, nem támogatjuk elnyomó rendszerüket.

J.R.: Mi a helyzet a Reform Párton belül?

A.T.: Baráti hangulat. A párt bal- és balközép-oldala realizálta,hogy én leszek az elnök-jelölt és elkezdtek mögém beállni. Rájöttek, hogy nem szeretni kell, hanem támogatni. A jobboldala pedig eddig is támogatott. Az országban ismét a Reform Párt képviseli az erőt,a megbízhatóságot és a valódi megoldásokat. A viták és széthúzások kora lejárt, és erősebbek lettünk, mint voltunk. Aki pártszakadás jósolt,annak üzenem, hogy nem jött be! A Reform Párt teljes harckészültségben, összetartva várja 1954-et, és készen a győzelemre. Én pedig készen állok arra, hogy országunk 2.elnöke legyek. Az alelnök személye pedig önmagáért fog beszélni, amint bejelentjük. Higgyék el ő is készen áll a feladatra. Éljen Cironia!

J.R.: Köszönöm,hogy itt volt szenátor! Biztos vagyok benne,hogy találkozunk még!

A.t.:Én köszönöm az újboli lehetőséget John! 

Oakland megye kormányzója Miami belvárosában avatta fel a város új zsinagógáját, amely már másfél éve felújítás alatt állt. Ed Glover beszédében hangsúlyozta, hogy számára fontos a ciron kultúra ápolása és a vallási kisebbségek szabad vallásgyakorlásához fűződő joga, ugyanakkor reagált Andrew Trump interjújában megfogalmazott vádjaira is. A kormányzó beszédét lapunk teljes terjedelmében közli.

„Tisztelt Hölgyeim és Uraim! E mai nap rendkívül fontos az oaklandi és kifejezetten a miami zsidóság számára, hiszen több mint 7 ezer zsidó testvérünk várt már erre a jeles eseményre. Most a felújítást követően kijelenthetjük, hogy jelenleg Cironia legnagyobb befogadóképességű és kétségkívül a legszebb zsinagógája előtt állunk. Büszkék lehetünk azokra, akiknek köszönhetően megvalósult a beruházás, büszkék lehetünk a tervezőkre és legfőképp azokra a munkásokra, akik a saját két kezükkel építették fel ezt a csodát. Köszönjük nekik! Ez a beruházás is igazolja, hogy a Kenwood Star minden gyűlöletcikke és Andrew Trump súlyos vádjai, velünk, oaklandi emberekkel kapcsolatban teljesen alaptalanok és valótlanok. Oakland megye egy békés hely, és ha van is egy hangos radikális déli kisebbség, amely nem képes betartani a békés együttélés alapvető szabályait, a többséget józanul gondolkodó igaz emberek alkotják, akik mentesek az előítéletektől és a rasszizmustól, ennek ellenére büszkék a déli értékekre és évszázados hagyományainkra.

Így az elnökválasztáshoz közeledvén arra kérem Önöket, hogy ne zárkózzanak el a másik oldal véleményétől sem! Olvassák el Trump minden egyes nyilatkozatát, ne zárkózzanak el tőle, higgyék el, hogy érdekes olvasmány. Pontosan látszik belőle, hogy minden egyes szó, amit leír, vagy amit kimond, az valójában a szociálisan érzéketlen és az embereket magára hagyni akaró szélsőségesen piacpárti konzervatív marketingesek tollából származik. Azonban van még hova fejlődnie ennek a marketinges brigádnak, hogyha valóban eladható politikust szeretnének faragni Trumpból! Nagymamám régi hasonlatával élve bármilyen erős is a csatornafedlap, a túl sok folyadék mindig fel fog szivárogni a pöcegödörből...

Vegyük sorra a szenátor úr állításait és állítsuk szembe a tényekkel! Először is Jim Holsakamp gyakorlatilag tételesen cáfolta a Kenwood Star cikkének állításainak nagy részét, majd én is kiadtam egy közleményt ezzel kapcsolatban, amelyben beszámoltam arról, hogy hatósági papírokkal tudom igazolni, hogy a megjelent cikk tartalma hamis, az állítólagos képek pedig egytől-egyig hamisítványok. Ezek után a médiában felvetettem – szigorúan feltételes módban, ha nem lett volna egyértelmű –, hogy talán kapcsolat van a Kenwood Star cikkének szerzői és a Trump-kör között. Erre válaszul Trump tényként jelentette ki egy interjújában, hogy a megjelent képek biztosan igaziak. No már most, ezek után belátható, hogy háromféle forgatókönyv lehetséges: előszöris, vagy valóban kapcsolat áll fent Trump és a magát liberálisnak mondó lap között, vagy Trump szándékosan hazudik az embereknek a képek valódiságát illetően, vagy pedig Holsakamp szenátor, én és az oaklandi rendőrfőkapitány játszottunk össze hárman és hazudtunk mindenkinek ebben az országban. Azt hiszem, Önökre bízom a döntést…

A második – már-már mantraszerűen ismételgetett – Trump-hazugság, hogy a Progresszív Párt gyűlöletkampányra készül és folyamatosan mocskolódik. Hölgyeim és Uraim, tudnak nekem mondani akár egyetlenegy olyan állítást tőlem, amelyben személyeskedő hangnemben, minden valóságalapot nélkülözően támadtam bármely politikai ellenfelemet? Nem fognak tudni ilyet előhozni, ugyanis, ha fel is hívtam a figyelmet bármely ellenfelem alkalmatlanságára, vagy hazugságára – ahogyan teszem azt most is Trumppal –, annak mindig volt valóságalapja és mindig az emberek tájékoztatása volt a célom. Ezzel szemben én magam és a progresszív oldal folyamatosan a kereszttüzében állunk egy hangos reformpárti kisebbség szócsöveinek, és olyan állítások hangoznak el velem kapcsolatban, aminek én a valóságban pont az ellenkezőjét képviselem. Például Trump néhány éve nyíltan kommunistának nevezett, azóta voltam már a reformpárti retorikában náci, rasszista és talán antiszemita is, úgy, hogy a politikám és elveim szinte semmit nem változtak ezalatt. Nevetséges! Az sem igaz, hogy jelenleg két proszegregációs elnökjelölt áll szemben egymással! Soha egyetlen országos programomban nem tűztem zászlóra a szegregáció kérdését, ellentétben Trumppal, aki többször sértegette és gyalázta az északi embereket. Vele ellentétben – és ezt dokumentumokkal tudom alátámasztani – én soha nem erőltettem rá a déli eszméket más megyék polgáraira, soha nem cselekedtem a nép akaratával szemben! A déli kultúra a délieké, nem szeretnénk ráerőszakolni senkire a saját életmódunkat! De tudják mit, beavatom Önöket egy titokba! A mostani elnökjelölti kampányban szakítani fogok azzal a korábbi politikámmal, hogy országos szinten mellőztem a szegregáció témáját. Véget vetek a politikai tabuk korszakának! Hamarosan bemutatásra kerül kisebbségpolitikai és polgári jogi programom, amelynek sarkalatos pontját fogja képezni az észak-déli konfliktus végleges lezárása és a szegregáció kérdésének hosszútávú megoldása. Olyan program lesz ez, amely elfogadható a déli emberek számára, emellett támogatható lesz a nyugati konzervatívok és a radikális progresszívok számára is. Eddig nagyon pozitív visszajelzéseket kaptam ezzel kapcsolatban, több korábbi párton belüli politikai riválisommal sikerült már közös nevezőre jutnunk, és újabb konzultációk után hamarosan a sajtó útján a választópolgárokhoz is eljuttatjuk ezirányú közös elképzeléseinket. A célunk egy békés, élhető és minden polgártársunkat megbecsülő Ciron Köztársaság megteremtése, egy olyan, amelyet nem veszélyeztethetnek a nemrég betiltott FCFSZ-hez hasonló terrorszervezetek!

Nos, arra nem is kívánok reagálni, hogy állítólag én elferdítem a gazdaság „rendkívül pozitív” mutatóit, nem csoda, hogy érdemben egyetlen állításomat sem tudta cáfolni a szenátor az interjújában, csupán személyeskedett egy sort. Nyilván az egy főre jutó GDP és a fogyasztás csökkenő értékét, illetve Osborne megye közel négyszeresére növő munkanélküliségét is csak én magam találtam ki, hogy megtévesszem a választókat… Nem állítom, hogy a gazdaság teljesen kudarcos, de aki az elmúlt év eredményeit teljes sikertörténetnek mondja, az elképesztő mértékben csúsztat! Természetesen azt most is megkaptuk kritikaként – mint mindig –, hogy a Progresszív Párt nem tett hozzá a pozitív eredményekhez semmit, kár, hogy ezt akárhányszor mondják el, attól még hazugság marad. Ne feledkezzünk el arról, hogy a progresszív honatyák mindig készek voltak tárgyalni bármilyen gazdasági vagy egyéb kérdésről, hadd emlékeztessem Önöket a számtalan kétpárti törvényjavaslatra, a költségvetések folyamatos megszavazására és arra az időkre, amikor progresszív többségű Kongresszusa volt Cironiának. Mi akkor is konstruktívan álltunk a kormányoldalhoz, akkor is megszavaztuk a költségvetéstervezetet. Ezek után semmittevéssel vádolni minket több mint rosszmájúság…

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Elnézést kérek Önöktől, de mindez kikívánkozott már belőlem, nem kedvelem, hogyha igaztalan vádakkal illetnek engem és én nem reagálhatok rájuk. Mr. Trumpnak üzenem, hogy amennyiben van valami sérelmezni valója velem kapcsolatban, akkor oaklandi irodám ajtaja mindig nyitva áll. Hogyha valóban szeretné elkerülni a kampány elmérgesedését, akkor rendezzük egymással személyes vitáinkat és ne üzengessünk egymásnak személyeskedő módon a médiában! Én a konstruktív, értékalapú vitákat kedvelem, ezt szeretném majd a kampányom során is kihangsúlyozni. Még egyszer elnézést kérek Önöktől, hogy ennyire elkanyarodtam a mai esemény témájától, de úgy gondolom, hogy olyan kérdésekről beszéltem, amelyek a ciron zsidóság és az oaklandi emberek számára is egyaránt fontosak. A jövő évi elnökválasztás, úgy hiszem, hogy meg fogja határozni hazánk irányvonalát a következő évtizedekre. Nem csak a ciron nemzet, hanem a ciron kisebbségek és a ciron zsidóság sorsa is az Önök kezében van, tisztelt hölgyeim és uraim, kérem, döntsenek felelősségteljesen! Isten áldja Önöket, köszönöm, hogy itt lehettem!”

Madison 1. kongresszusi körzetének képviselője, akit 1946 óta folyamatosan megválasztottak eddig a helyi lakosok, a Madison Megyei Reform Párt éves konferenciáján beszédet mondott, ahol hivatalosan is támogatásáról biztosította Andrew Trump szenátort (R-Ck.), aki a Reform Párt elnökjelöltségéért szállt harcba. A konzervatív törvényhozó szerint nem kellene „már az elején viszolyogni Trump szenátortól, meg kell neki adni az esélyt, hogy bizonyítsa, készen áll-e a feladatra.” Szerinte ez még most nem dőlt el „se pro, se kontra, szóval ne tegyük tönkre egy olyan ember törekvéseit, aki egyedül jelentkezett arra a feladatra, hogy pótolja George Taylor elnököt, ami óriási teher. Másrészt szerintem az ország jobban jár vele [ti. Trumppal], mint Ed Gloverrel, „aki ránk akarja szabadítani a szakszervezeteket, hatalmat akar adni a kezükbe.” Corwin szerint, ha Trump „leszámol az olyan borzalmas javaslatokkal, mint a munkásjogok biztosítása és védelme, és a szabad vállalkozás felé nyit, sok konzervatív meg fog nyugodni.”

A képviselő utalt arra is, hogy Trump nem fog a pártjának rontani. „Nézzék meg a szavazási nyilvántartást, 99 százalékban a pártérdekek szerint szavazott a Szenátusban, szóval kár attól tartani, hogy az elveinkkel szemben cselekedne. Andrew Trump nem kívülálló, hanem az egész politikai rendszerünk szerves része.” Hozzátette, hogy Trump is érzi, hogy az elmúlt évek politikája zsákutca volt, ezért támogatta a Szenátusban a Déli Értékek törvényt, amely betiltotta az általa alapított Fehér Ciron Férfiak Szövetségét.

Corwin az első olyan kongresszusi törvényhozó, akit a Reform Párt hagyományos, establishment vonalához sorolnak, és Trumpot támogatja.

Andrew Trump-pal szokás szerint John Richard készített interjút lapunknak.

J.R.:Jó napot szenátor úr!

A.T.:Jó napot John!

J.R.:Elsőkörben hogyan kommentelné a Kenwood Star cikkét?

A.T.: Nézze, Glovernek el kell fogadnia a kritikát. Nem értem miért csodálkozik azon,hogy egy északi liberális lapnak nem tetszik a szegregáció. A szegregáció jelen van Oaklandben,ő hozta a rendeleteket, fogadja el,hogy az éremnek 2 oldala van avagy a fagyi nem mindkét gombóca finom. Engem is Délen szeretnek a proszegregációs nézeteim miatt,az ország többi részén nem annyirra. Nem értem miért gondolta, hogy ővele máshogy lesz, és Északon és Nyugaton elfogadják a szegregációt, csak azért, mert ő adta rendeletbe.Nonsense. Nekem és a Reform Pártnak semmi köze egy politikailag független liberális lap írásaihoz. Józan paraszti ésszel be lehet látni,hogy egy Északi liberális lap biztos nem az én szekeremet tollja. Azt,hogy Glover szekerét se tollják, arról pedig igazán csak saját maga tehet. A cikk képei biztosan igazak, hiszen vannak mosodák,akik csak fehérekre mosnak, vannak színházak csak feketéknek, a rendőrségi várószoba pedig egyértelműen szegregált.A külön wc is evidens Délen. A "Kutyáknak,négereknek és mexikóiaknak tilos a belépés" táblát, pedig valószínűleg egy kocsmán egy magánember rakta ki, ezzel eldöntve, hogy kit engedd be az ingatlanjába, ez nem is a kormányzó ellen szól. A képek közül egyikek a kormányzói rendeletek, még másikok a tulajdonosok döntései miatt igazak,kár tagadni.

J.R.: Mi a véleménye a Glover-interjúról?

A.T.: Megint csak alátámasztotta azt,hogy a Progresszív Párt mocskolódó kampányra készül. Olyanokat nyilatkozott,hogy nekem kevés a válalható nyilatkozatom. Mintha neki több lenne. Kettőnk közül ki nevezte amerikai kémnek Wright ex-alelnököt? Kettőnk közül ki kapcsolt terroristákat egy civil szervezethez? Pont az FCFSZ adott pénzt a templom felújítására. A déli helyzet egyértelműen a Progresszív Pártot erősítette,mint azt maguk is bevalloták. A progresszíveknek pedig különösen a Gregory Hammer által vezetett északi részét. És milyen furcsa, hogy a Progresszív Párt pont északon gyengye. és most egy déli elnök-jelölttel futnak, nyílván el kellett nekik egy kis erősítés. És aztán láss csodát zavargások Délen, amit megpróbálnak rám kenni. Minden ilyen vádat visszautasítok.

J.R.: És mit gondol a kormányzó által a Taylor-adminisztrációt ért támadosokról?

A.T: Glover kifordította a gazdasági jelentéseket, amik egyértelműen pozitívak. Cironia rengeteget erősödött a Taylor-adminisztráció alatt és ne kerüljük a forró kását a Progresszív Párt nem sokat tett hozzá. A munkanélküliség valóban növekedett, de ezt nem lehet csakis a kormány nyakába varni. Például mit tehet arról,az elnök,hogy Nick Lawrence 8,8%-os munkanélküliséget produkált Walkerben? Hozzá teszem Nick Lawrence-t így vagy úgy de az egész Progresszív Párt csak védte, pedig a gazdasági adatok és a közbiztonsági helyzet is magáért beszél. Kijárási tilalom 1953-ban? Na nemár! Ezenkívül biztos vagyok benne,hogy az elnök se fogja szó nélkül hagyni a kabinetjét ért vádakat,így nem is folytatnám a válaszadást,a többit,majd Mr.Taylortól halhatják.

J.R.: Maga szerint fogja támogatni a pártja?

A.T: Persze. Egyrészt,azért mert ők is győzni akarnak. Másrészt azért,mert ahhoz,hogy támogasanak nem kell,hogy szeresenek. Higgye el Glovert se szereti az egész pártja. Harmadrészt pont azért,mert Glover az ellenfelem. Igaz ő nem Bedroom, de akkor is. Az országnak már nem kellett 2-szer, miért kéne 3.-szorra?

J.R.:Lehet már valamit tudni a programjáról?

A.T.: Alap pontokat már most is közölhetek magával. Az országunk kommunizmus elleni megvédése, a megyei jogkörök növelése, Goodman-törvény fenntartása, a veteránok támogatása, atlantista külkapcsolatok, a vallás és család fontosságának kiemelése és támogatása, a gazdaság további pörgetése. Most hirtelen ennyi ami eszembe jut, demár ez is több,mint amit, ellenfeleinktől halhatunk, hiszen ők,mint mondottam volt szidkozódó,gyűlölet kampányt akarnak folytatni. Mi nem leszünk partnerek ebben, és az év végéig kiadjuk a népbarát programunkat.

J.R.:Köszönöm az idejét szenátor úr!

A.T.: Én köszönöm a lehetőséget John!

R.: Üdvözlöm a Kedves Hallgatókat, a stúdióban itt van velem Ed Glover, Oakland megye kormányzója és várhatóan a Progresszív Párt leendő elnökjelöltje. Üdvözlöm!

EG: Jó estét kívánok, üdvözlöm a hallgatókat!

R.: Kezdjük talán a közelmúlt egyik legfelkavaróbb témájával. Megjelent egy cikk a Kenwood Starban, amelyben állítólag Oakland megyei plakátok vannak, amelyeken olyan feliratok olvashatók, mint például „Kutyáknak, négereknek és mexikóiaknak belépni tilos!” A cikk szerint Ön támogatja az efféle „agymenéseket”, ahogy fogalmaztak, és szerintük ha Önt választják meg elnöknek, akkor országos szinten is meg kívánja majd valósítani a szegregációt. Mi igaz ezek közül?

EG: Kezdjük a legelején. A cikk megjelenése után azonnal magamhoz kérettem az oaklandi rendőrfőkapitányt, kérve, hogy alaposan kerüljön kivizsgálásra az ügy. A vizsgálat megtörtént és egyértelműen bebizonyosodott, hogy mindegyik kép hamisítvány, nincsenek a megye területén kihelyezve ilyen és ehhez hasonló táblák. Ha lennének, akkor én lennék az első, aki felháborodnék és követelném, hogy a hatóságok távolítsák el azokat, én nem tűröm a rasszista provokációt és a kisebbségek szidalmazását, a déli politika nem erről szól. Az egész ügyet a Trump-kör rosszindulatú tevékenységének tartom, jól látszik, hogy a reformpárti elnökjelölt lejárató kampánygépezete beindult és megpróbál engem bemocskolni, egyelőre ez még ilyen szánalmas formában sikerül csak nekik. Én óvatosabb lennék a helyükben, mert ismerve Trump korábbi viszonyát a szegregációhoz, a polgári jogokhoz és a kisebbségek jogaihoz, nem hiszem, hogy bármiféle erkölcsi alapjuk van akár csak egy szóval is felemlegetniük az én déli eszméimet. Ha jól emlékszem, nem az én nevemet skandálták terroristák, miközben imádkozó színesbőrűekre támadtak fényes nappal, valamint nem én alapítottam a barátaimmal egy Fehér Ciron Férfiak Szövetsége nevű erőszakszervezetet... Az pedig, hogy kiterjeszteném a szegregációt országos szinten, egyértelmű és aljas hazugság, semmi ilyesmi nem áll szándékomban. Egyesek megint össze akarják mosni a déli szegregációt a gyűlöletkeltéssel és a rasszizmussal, amit már megszoktunk, de az igazság az, hogy a cikk tartalma ebből a szempontból a valóságnak épp a szöges ellentéte. Hamarosan megjelenik elnökjelölti programom, amely részletesen tartalmazni fogja kisebbségpolitikai elképzeléseimet és ezirányú jövőbeni törekvéseimet, úgy gondolom, hogy világszerte egyedülálló és a kisebbségek szabadságjogai gyakorlásának teljes szabadságát eredményező programról van szó, amely még a Progresszív Párt radikális szárnya számára is több mint elfogadható lesz. Én minden ciron polgár elnöke szeretnék lenni, függetlenül azok bőrszínétől, vallásától, kultúrájától, vagy hajszínétől. A déli hagyományoknak délen van a helye, de a gyűlölet és az intolerancia terjesztését ott sem pártolom, soha nem is pártoltam.

R.: Jim Holsakamp greene-i reformpárti szenátor megvédte Önt, a cikkel kapcsolatban úgy fogalmazott: „Glover kormányzó, habár személyesen még nem volt módunk hosszasan beszélgetni, nem rasszista, tiszteli az Alkotmányt, a ciron törvényeket, és azért dolgozik immár a második ciklusában, hogy minél jobb legyen Oaklandnek és a Délnek.” Mit szólt ehhez, amikor olvasta és mi a véleménye a Reform Párton belül egyre inkább nyilvánvaló Trump-ellenességről?

EG: Holsakamp szenátor egyike azon kevés reformpárti törvényhozónak, akire felnézek és akit nagyon sokra tartok. Köszönöm neki, hogy ilyen jó véleménnyel van eddigi munkámról. Nem akarok senkiről semmi rosszat feltételezni, közeleg a greene-i választás, ahol Holsakamp-nak egy markánsan kék megyében kell majd csatába szállnia, nyilván az az érdeke, hogy minél több progresszív választót meg tudjon nyerni magának, ez a nyilatkozat pedig alkalmas erre. Ettől függetlenül úgy gondolom, hogy a szenátor úr az őszinte véleményének adott hangot, hogyha reformpárti törvényhozó lennék, engem is felháborítana, hogy a pártelitem egy szűk csoportja ilyen aljas eszközökkel próbálja meg lejáratni a politikai ellenfelet. Andrew Trumpról az őrült is tudja, hogy rendkívül megosztó személyiség, nem kevés korábbi vállalhatatlan kijelentéssel és nyilatkozattal a háta mögött. Természetesnek tartom, hogy a tisztességes, nem önérdekből politizáló konzervatív elit számára nem egy elfogadható elnökjelölt, meglátjuk, hogy ez a párton belüli töredezettség mennyire mutatkozik meg a választási kampány során. Külön érdekesség, hogy Trump szócsövei megállás nélkül azt harsogják a jobboldali médiában, hogy a Progresszív Párttól brutális lejáratókampányra és uszításra kell majd számítani, ehhez képest ők teszik pontosan ezt… Különös stratégia, de legalább felhívják a választók figyelmét arra, hogy ki az, akinek a szava komolyan vehető és kié nem az.

R.: Térjünk át egy másik témára, megjelentek az 1952-es legfrissebb statisztikák. Biztosan olvasta ezzel kapcsolatban a Cironia News elemző cikkét, amelyben komoly sikerekről számolnak be. Ön hogyan látja mindezeket?

EG: Én nem tudom egyértelmű sikerként elkönyvelni ezeket a statisztikákat, szerintem ezekből inkább az látszik, hogy az elmúlt egy-két esztendőben Cironia megtorpant és lassú hanyatlásnak indult. A cikk talán egyetlen valódi objektív állítása, hogy nőtt a gazdaság. Ez igaz is, viszont, ha az egy főre jutó GDP-t nézzük, akkor az 1951-es 4423$-ról 1952-re 4391$-ra csökkent az egy főre jutó GDP, ráadásul a fogyasztás és a kereskedelmi mérleg tekintetében sem túl rózsás a helyzet, az utóbbi két évben igen látványos a csökkenés mindkét esetben. A konzervatív sikertörténetnek tartott fiskális politika is meghozta az általunk régen előre megjósolt következményeket, tragikus mértékben nőtt a munkanélküliség, két év alatt közel 2,5-szörösére nőtt az állástalanok száma. A gazdasági növekedés önmagában nem érdem, hogyha közben az emberek ebből nem érzékelnek semmit! Jól mutatja a kormány szociális érzéketlenségét, hogy Osborne megyében, ahol a legjelentősebb volt a növekedés, a munkanélküliség közel négyszeresére nőtt ezalatt, ami elég ijesztő adat. A vásárlóerő 1948 óta érdemben semmit nem változott, ez szintén ennek a kormánynak a felelőssége, csakúgy mint a növekvő bűnözés és a romló közbiztonság. A Progresszív Párt egy olyan gazdaságpolitikai programot fog jövőre letenni az asztalra, amely garantálni fogja, hogy az ésszerű fiskális egyensúly fenntartása mellett az emberek valódi pozitív változást érezzenek mindennapi életük során és a gazdasági fejlődés a ciron családok pénztárcájában is megmutatkozzon. Átfogó és minden rászorulóra kiterjedő szociális hálót építünk ki, amelynek a gazdaságpolitikára is hatása lesz, továbbá a szakszervezeteket és a gazdaság fontosabb szereplőit is jobban bevonnánk a kormányzati munkába. Szakítani fogunk a jelenlegi Kormány azon elképzelésével, ami szerint a gazdaság csak a számokról és a vállalkozói réteg feltétel nélküli kiszolgálásáról szól, ez nem helyes elgondolás.

R.: Kormányzó úr, köszönöm hogy befáradt, sok sikert kívánok Önnek az előválasztási kampányhoz!

EG: Köszönöm, bár úgy érzem, hogy a java csak azután fog következni.

Jim Holsakamp szenátor (R-Gre.) sajtótájékoztatón utasította vissza a garfieldi Kenwood Star megyei lap állításait. A lap riportere állítólagos fényképeket közölt Oakland megyéből. A Reform Párt törvényhozója szerint a liberális lap „megpróbálja riogatni a békés ciron polgárokat, de nem ezzel a módszerrel kellene népszerűséget és több előfizetőt szerezni, mert ez árt az egész országnak.”

Holsakamp szerint Oaklandben „betartják, betartatják a törvényes rendet, Ed Glover nagyszerű vezetője a megyéjének. Erős személyiség, nagyszerű megyei vezető.” A Fegyveres Erők Bizottságát vezető szenátor emlékeztetett rá: Glover kormányzó volt az első a progresszívak közül, aki az év eleji déli atrocitások idején elsőként szólalt fel azok ellen, és kereste meg a Taylor-adminisztrációt. „Glover kormányzó, habár személyesen még nem volt módunk hosszasan beszélgetni, nem rasszista, tiszteli az Alkotmányt, a ciron törvényeket, és azért dolgozik immár a második ciklusában, hogy minél jobb legyen Oaklandnek és a Délnek.”

Jim Holsakamp kifejtette: az általa is szponzorált Déli Értékek Törvény, amelyet Taylor elnök aláírt, „megvédi a déli hagyományokat, és kiszűr minden olyan felforgató politikai szervezetet, mint az FCFSZ”. A törvény értelmében a Fehér Ciron Férfiak Szövetségét fel kell számolni. Holsakamp újságírói kérdésre kitérő választ adott azzal kapcsolatban, hogy a pártja lehetséges elnökjelöltje helyett inkább Ed Glovert támogatná. „Jelenleg nincs itt ennek az ideje” – tette hozzá.

Jim Holsakamp, ha idén újraindul, egyike lesz a leginkább legyőzhető reformpárti inkumbenseknek.

Jól teljesített tavaly a ciron gazdaság: a növekedés 5 százalék feletti volt, csökkent a költségvetési hiány, csak a munkanélküliség nőtt.

A gazdaság tavaly 5.25 százalékkal bővült, hatéves rekord, Taylor megválasztása óta nem növekedett ennyivel. Megyei szinten Belfort, Cook, Edmund és Union teljesített jól, ugyanakkor a középnyugati megyék és Walker leszakadóban van. Az eredmények azt mutatják, ahol a kormányzók aktívan dolgoznak, és van gazdaságpolitikai elképzeléseik.

A deficitet szintén sikerült csökkenteni: az 1951. évi -1.72 százalékról -0.32 százalékra. a bevételek valamelyest növekedtek, a kiadások kicsit csökkentek. A Taylor-adminisztráció ugyanakkor prioritásként kezeli, hogy a költségvetési hiányt a lehető legkörültekintőbben kezeljék, és kordában tudják tartani. Nagyon magas a születések száma (14.3 ezrelék), növekedett a termelékenység (ismét 2.4 százalékos volt a növekedés), de az elszegényedés mértéke csökkent, a kereskedelmi mérleg és a munkanélküliség még romlott is. Az első azt jelenti, hogy több az import, mint az export, amely azt is mutatja, hogy a ciron ipar jelen pillanatban még nem teljesen versenyképes.

Nagyobb a gond a munkanélküliséggel. Az elmúlt hat év legrosszabb eredményét produkálta a Taylor-adminisztráció 1946 óta: akkor 11 százalékos volt a munkanélküliség, most 7.37%, az eddigi legrosszabb eredmény az 1947-es volt 6.0 százalékkal.

Szakértők ugyanakkor strukturális gondokra is figyelmeztetnek. Michael Roberts közgazdász szerint a bevételi oldalon is komoly gondok vannak. „Jelen pillanatban körülbelül 9 milliárd $ a bevételi oldal. Ebből 8,4 milliárd a személyi jövedelemadóból, 650 millió a vállalati adózásból jön össze. Ez nagyon aránytalan, a VAT-ból (hozzáadott értékek adója) alig van bevétel, nem is foglalkoznak vele, ez komoly gondot fog a későbbiekben jelenteni.” Roberts szerint éppen ezért megnyugtató, hogy készülnek egy átfogó adóreformmal, mert az normalizálhatja a helyzetet. „Azok a cégek, akik csak a kedvező adóhelyzet miatt érkeztek, elmennek, amely rövid ideig visszaesést is produkálhat, hosszabb távon mindenképp előnyünkre válik” – tette hozzá a közgazdász.

Mindeközben Al Brunston munkaügyi miniszter szerint nem kell aggódni a megugró állástalanok száma miatt. „Ez most soknak tűnik, igen, sajnos az, de a jövőre beinduló fejlesztések országszerte rengeteg munkahelyet fognak létrehozni, és akkor a szám csökkeni fog, két éven belül nagyjából 3-4 százalékra” – mondta el lapunk érdeklődésére a kormányzati alkalmazott. Szakértők egyetértenek abban, hogy a 10 évre tervezett ezermilliárdos infrastrukturális fejlesztéseket tartalmazó csomag valóban hosszú távon sok munkahelyet fog biztosítani, de mivel a tervek még nem ismertek, nem lehet miről beszélni. Másrészt többen attól félnek, hogy az új adóátalakítás, amely több terhet fog róni a személyekre és a vállalatokra, aláássa a növekedést, és vissza fog esni, amely komoly gondot okoz a választások előtt.

„George Taylor most minden kártyáját bedobja. Leköszönő elnökként elfogadható, hogy örökséget akar építeni. Ugyanakkor a Reform Párt választást akar nyerni, és lehetséges, hogy az új adórendszer éppen a tehetősebb reformpárti szavazókat fogja elkedvetleníteni” – véli Tom Cernton, a Belfort Megyei Reform Párt korábbi vezetője. Ugyanakkor azt is hozzáteszi, ha az adatok javuló tendenciát mutatnak, az éppen a Reform Pártnak hozhat lendületet.

John Stetton: Első vendégünk, aki Arlingtonból kapcsolódik be, Alexander Smith kongresszusi képviselő, aki két nappal korábban megnyerte a walkeri kormányzójelölti előválasztást, ezáltal ő lesz a Progresszív Párt kormányzójelöltje. Jó napot kívánok, Képviselő Úr!

Alexander Smith: Jó napot kívánok John!

John Stetton: Gratulálok a győzelméhez először is.

Alexander Smith: Nagyon szépen köszönöm! De a legnagyobb köszönet a Választóké! Köszönöm Önöknek!

John Stetton: Az első legfontosabb kérdés, miként definiálná a Lawrence-vezetést. Ő is progresszív, ez Ön szerint nem fogja rontani a győzelmi esélyeit?

Alexander Smith: Nos, így előre láthatólag nem nagyon tudok biztosat mondani. De számolni kell azzal, hogy páran inkább nem mennek el szavazni, mert nem Lawrence vagyok. Ez tény és való. De dolgozni kell azon, meg kell győzni őket, hogy menjenek el szavazni, és voksoljanak rám, Lawrence párttársára.

John Stetton: Ön szerint Nick Lawrence sikeres kormányzó, jót tett Walkernek?

Alexander Smith: Az elmúlt hónapok történéseit nézve mutatkozott meg Nick Lawrence igazi arca. Például az RDISZ megye szintű kitiltása vagy kijárási tilalom, esetleg a rendőri erőkről szóló rendelet. Egy ideig szükség volt eme rendeletekre, de szerintem most már ezeket meg lehetne szüntetni. Például az RDISZ, mint tudjuk, már megszűnt teljes egészében. Tudtommal még csírái sincsenek már Délen. A másik a kijárási tilalom és a rendőri erők megnövelése. A forradalmi hangulat már teljes egészében lecsitult, így eme rendeleteket is meg lehetne szüntetni végre!

John Stetton: Tehát Ön szerint is be kellett vezetni ezeket a megszorításokat, hogy a helyzet stabilizálódjon?

Alexander Smith: Igen. De természetesen korlátozásokkal kellett volna, amik nem sértik meg a polgárok jogait!

John Stetton: Ön szerint sérültek az emberi jogok?

Alexander Smith: A kijárási tilalomról szóló rendeletben igen. Minden embernek joga van ahhoz, hogy ne korlátozzák mozgási szabadságát. Tehát ha én este 8:30-kor tejet forralnék a gyermekeimnek, de nincs otthon tej, akkor nyugodtan ki tudjak menni a sarki boltba anélkül, hogy a rendőr leterítene a földre azzal az indokkal, hogy este 8 óra után már nem lehet kimenni az utcára.

John Stetton: A kampányra visszatérve, Ön már tudja, kit választ maga mellé kormányzóhelyettes-jelöltnek?

Alexander Smith: Természetesen. Nigel Robinson lesz a kormányzóhelyettes-jelöltem!

John Stetton: Térjünk át aktuálpolitikai kérdésekre. Ön támogatja a Jim Holsakamp által benyújtott Déli Értékek Törvényjavaslatot?

Alexander Smith: Mindannyian tudjuk, hogy a Déli emberek számára nagyon fontosak a hagyományaik és értékeik! Tanulnunk kell a tüntetéssorozatból! Igen, támogatom a javaslatot!

John Stetton: Az előválasztás során nem volt eddig túl aktív, de jön az általános kampány. Aktívabban fog kampányolni?

Alexander Smith: Igen, akkor nem voltam túl aktív. De most annak kell lennem!

John Stetton: Mi lesz a kampánya fő üzenete?

Alexander Smith: Leginkább az, hogy szükség van a fiatalságra! De emellett az egyenlőség is! Eme kettőre támaszkodok a leginkább. Szükségünk van a fiatalokra, mert ők a a jövő nemzedéke! Az egyenlőség pedig alapvető emberi jog, amit nem szabad sárba tiporni!

John Stetton:  Köszönöm, hogy rendelkezésre állt, Viszontlátásra!

Alexander Smith: Én is köszönöm, hogy itt lehettem! Viszontlátásra!

 

John Stetton: Andrew Trump cooki szenátor az egyetlen jelölt a reformpárti oldalon, aki az elnökjelöltségre pályázik. Sok botrányos ügy kapcsolódik a nevéhez, vannak, akik szerint már most eldőlt, hogy a progresszívak elhódítják a President Palace-t. Most Trump szenátort kapcsoljunk Westminsterből. Jó napot kívánok!

Andrew Trump: Jó napot John! Üdvözlöm a kedves nézőket!

John Stetton: Rengeteg botrány kötődik a nevéhez, rengeteg olyan kijelentést tett az évek során, amelyekkel emberek tömegeit sértette meg, vagy éppen nem volt valós a történet. A déli megyék autonómiájáért harcolt. Nemrég szenátorként pedig támogatta Déli Értékek Törvényjavaslatot, amely beszüntetni az FCFSZ szervezetet. Láthatunk hasonló változásokat még a kampányig?

Andrew Trump: Nos, elnökjelöltként fel kell ismerni, hogy az ország nem csak Délből áll. Éppen ezért kommunikálok mostanság több északi és nyugati kollegámmal ismerkedek az ottani viszonyokkal, elvekkel, prioritásokkal. Természetesen ettől még megmaradok déli csávónak, de én minden ciron elnöke akarok lenni, és ezt tisztázni kell a választók felé is, így elképzelhető, hogy lesz egy-két változás.

John Stetton: Csak az elnökjelöltség miatt változtat álláspontján és temperamentumán, vagy úgy érzi, hogy az elmúlt években komoly hibákat követett el?

Andrew Trump: Nézze, az ember követ el hibákat, de levonja belőle a tapasztalatokat. Az elmúlt 3 évben sokat fejlődtem. Az álláspontom, pedig pont a Kongresszusi munkám miatt ígyis-úgyis változott volna. Az lenne furcsa, ha beülnék a Kongresszusba, de még mindig ugyanazt mondanám. Én figyelek a tanácsra, meghallgatom mindenki panaszát, majd levonom a következményeket és cselekszem. Hozzáteszem a Progresszív Párt ezt nem csinálja. Mikor látta őket, hogy hallgattak volna a Reform Párt jobbszárnyára? Vagy csak meghallgattak volna minket?

John Stetton: Viszont Önt nemcsak a progresszívak támadják és támadták, hanem a saját pártján belül is komoly viták voltak. Többször támadta az elnököt, a belforti konzervatívokat szodómiával vádolta, a tavalyi szenátusi kampány során pedig a párt hivatalos jelöltje, Steve Paulson ellen kampányolt. Képes lesz-e ezeket a vitákat lezárni, és először a Reform Párt támogatását megszerezni?

Vagy éppen René Westtel szemben Walter George-t támogatta a kormányzói harcban, miközben West volt a pártja jelöltje.

Andrew Trump: Én nem kampányoltam Steve Paulson ellen. Az elnökkel pedig csak a Dél politikában volt vitánk, ellenben több ötletében pl: Veterán Minisztérium vagy a Koreai-háború a leghangosabb támogatója voltam és ezt sokan elfelejtik. Én a magam részéről nem tartok fenn vitát senkivel a pártban. René West-tel is kijövök, pedig senki nem gondolta volna.

De Walter George is tagja volt a pártnak. Meg az egy nagyon specifikus eset volt, szerintem még 2000-ben is fognak róla beszélni.

John Stetton: Jeffersonban Lewis York megválasztásáról beszélt, és őt ajánlotta, másrészt René West legyőzte a hivatalban lévő kormányzót, sokan, és joggal, úgy érezhették, hogy egy harmadikpárti jelölt mellett kardoskodnia egy reformpárti szenátornak, az a Reform Párt cserbenhagyásával egyenértékű.

Andrew Trump: De én Jeffersonban magán emberként voltam jelen, és bőven nem az volt a mondanivalóm lényege, ezt csak a rosszakaróim terjesztik. Amik ugye minden embernek vannak, még ha nem is tud róluk. René Westhez a párt kötött Walter George-hoz pedig a katonaság és a bajtársiasság. Én anno vele közösen kockáztattam az életemet, ami szerint erősebb, mint külső elvárás. Aki volt katona, az megérti ezt.

John Stetton: Azért tegyük hozzá, hogy egy közszereplő, aki választott törvényhozó, nem tudja elválasztani a magánembert a törvényhozótól. Másrészt, amikor nem fogadta el René Westet kormányzójelöltnek, ezzel azokat a szavazókat is megsértette, akik Önre szavaztak két évvel korábban.

Illetve a Cookban folyó, sok esetben országos botrányt kiváltó ügyekben sem nyilatkozott meg. Ezekre a kérdésekre pedig fel kell készülnie, mert biztos a kampányát részét fogják képezni, nem gondolja?

Andrew Trump: Teljesen biztos vagyok benne, hogy a Progresszív Párt a szokásos személyeskedő kampányát fogja folytatni, amit 4 éve is csináltak. Mi pedig rendesen kidolgozott konzervatív és népbarát programmal fogunk rá válaszolni. Az emberek pedig, majd eldöntik, hogy melyikkel lehet vezetni egy ilyen fiatal országot.

Ami René Westet illeti neki békejobbot nyújtottam és elég jól kijövök vele, konzultálunk ilyen-olyan megyei kérdések kapcsán, és nem ellenséges légkörben.(vége)

John Stetton: Készül bocsánatot kérni azoktól, akiket valamilyen módon megsértett?

Andrew Trump: Szükség esetén igen, de először is tisztázom a helyzetet velük. Habár szerintem nincs túl sok ilyen ember.

John Stetton: Tehát nem tervez megkövetni senkit.

Andrew Trump: Azt azért nem jelenteném ki. Alaposan végig gondolom a múltat és akinél szükségét érzem a bocsánat kérésre, ott meg fogom ejteni.

John Stetton: Mivel nincs ellenfele, viszonylag könnyű előválasztás elé néz. Képes lesz a konvencióig meggyőzni a párt mérsékeltjeit, hogy támogassák? Jelen pillanatban még senki se támogatja Önt az establishment és a liberális konzervatívok oldaláról.

Andrew Trump: Természetesen képesek leszek rá. A Pártban okos és győzni akaró emberek vannak. Ahhoz, hogy támogassanak csak józan észre van szükség, nem arra, hogy szeressenek. Annak pedig minden pártag birtokában van. Illetve a kampány csapatom is profikból áll, készen állunk arra, hogy bárkit meggyőzzünk vagy legyőzzünk.

JohnStetton: Meglátjuk, köszönöm, hogy a rendelkezésünkre állt. Viszontlátásra!

Andrew Trump: Viszontlátásra! Köszönöm a lehetőséget!

 

John Stetton: Ma Centennialba kapcsolunk még, ahol René West kormányzóval fogunk beszélgetni. Jó napot kívánok, Kormányzó Úr!

Rene West: Üdvözlöm John, köszönöm a meghívást. Üdvözlöm a nézőket is, illetve minden ciron polgárt!

John Stetton: Az első kérdés: támogatja Andrew Trumpot az elnökjelöltség megszerzésében?

Rene West: Huh, ez aztán in medias res, semmi felvezetés, John, maga nem viccel velem. Hogy a kérdésére is válaszoljak, nehéz kérdés több okból is.

Trump szenátorral nem volt mindig felhőtlen a viszonyunk, mindez az utóbbi időben jelentősen javult. Ettől még persze nem egy kérdésben nem értünk egyet, politikai habitusunk is más. De ő cooki, földim, illetve reform párti jelölt. Másfelől az ellenfele az az Edward Glover, akit nagyra tartok és akivel remek kapcsolatot ápolok, mint déli kormányzók egymás között.

Összességében azt kell mondanom: a végén a nép járjon jól, a nép kapjon olyan elnököt, amilyet érdemel. Ha ez Andrew Trump, akkor én a legnagyobb örömmel sorakozok fel mögé. Első körben viszont látni szeretném a jelöltek programját és első kampányeseményeit.

John Stetton: Elképzelhetőnek tartja, hogy a konvencióig annyira felbőszíti a reformpárti politikusokat Trump szenátor, hogy vagy egy harmadikpárti vagy egy progresszív jelölt mögé sorakozzanak fel?

Rene West: Ha ez bekövetkezne, szégyellnem kellene, hogy reform párti politikusnak mondhatom magam. Egyben ez a párt bukása lenne. Ha nem értenek egyet Trump szenátorral, akkor tegyenek róla, hogy kordában tudják tartani, ha ez szükséges. De az, hogy pusztán bosszúból az ellenfeleket támogassák, több kérdést is felvetne.

Ami a független jelöltet illeti, egyelőre nem látok a porondon ilyen potens személyt.

John Stetton: Ön szerint kinek a hibája, hogy nem állt fel egy alternatív jelölt mondjuk a párt establishment vonalából?

Rene West: Engem leginkább Nick House passzivitása lepett meg. Talán senki sem merte felvállalni, hogy az ő hátán nyugodjon Taylor elnök teljes öröksége. Az emberek elégedettek az elnök munkájával, ezt a szintet a következő elnöknek megugrani hatalmas kihívás. Azt is mondhatnám, hogy könnyebb ebbe a pozícióba jelenleg belebukni, mint elnyerni, hogy szobrot kapjon az illető. A legtöbb szóba jöhető reform politikus esetében éppen az ettől való félelmet tartom elsődleges oknak.

John Stetton: Támogatná, ha Taylor elnök vállalna még egy ciklust?

Rene West: A jelentkezési határidőn túl vagyunk, a kocka el van vetve. Szinte mindegy is, hogy mit gondolok erről a kérdésről.

John Stetton: A konvenció azt jelöl, akit akar.

Rene West: Taylor elnök jobban tiszteli az alkotmányt, a demokráciát és a népet, annál, hogy néhányan rásüssék, hogy rá akar telepedni a ciron politikai életre. Őszintén meglepne, ha mégis ringbe szállna.

John Stetton: Ön szerinte Andrew Trumpnak van esélye a győzelemre?

Rene West: Természetesen. Ismert szenátor, meg van a maga támogatói köre és ha kompetens stáb gyűlik mögötte össze, akkor mindenképpen fel lesz vértezve a szükséges tudással ahhoz, hogy eredményes kampányt folytasson. Amíg nem látjuk, hogy mik is a tervei a jelölteknek, azt mondom, 50-50 % a sansz.

John Stetton: Cookban sok változást ígért, mi történt az elmúlt félév alatt a vezetése alatt?

Rene West: Valóban sok mindent ígértem és hála az égnek ilyen rövid időn belül is sikerült eredményeket elérni.

Ilyen eredmény a cooki rendőrség átvilágítása, a korrupt elemek eltávolítása. A rendőrség mostanra megtisztításra került, így az emberek ismét maximális csodálattal nézhetnek fel az egyenruhára és a jelvényre. A lakossági bizalom visszaszerzése pedig kulcskérdés a rendfenntartó erők esetében.

Ezen túl sikerült normalizálni, mi több, új szintre emelni a szomszédos megyékkel a kapcsolatunkat. Hamarosan megkezdődhetnek a pályázatok elbírálása a BElfort-Cook közös hotel projekt kapcsán is. Továbbá sikerült visszaszerezni a megyei költségvetés számára 800.000 dollárt.

Kevesebb mint egy hónap múlva pedig egy történelmi népünnepély kerül megszervezésre Westminsterben, a Déli Karnevál. Az év kezdeti szakaszában tapasztalt zavargások után állapotok kezeléséről már nem szóltam külön. Illetve eltöröltük a Belfortot sújtó rendeleteket is. De nem áltatom magam és nem is pihenek, sok még a tennivaló. AZ a bizonyos program lista még tartalmaz jó néhány kihúzandó elemet.

JohnStetton: Az Armoryval kapcsolatban felmerül a korrupció gyanúja is?

Rene West: Walter George halálával ezt már aligha tudjuk meg, az ügyészségi vizsgálat pedig nem talált az általam kérteken túlmenően semmi rendellenes esetet, így nem is bolygatnám a kérdést a továbbiakban.

John Stetton: Az évben elvileg törvényi formát fog ölteni az infrastrukturális fejlesztés. Erről tud valamit?

Rene West: Volt már eszmecsere a kérdés kapcsán az elnökkel személyesen, hiszen nagyszabású terveim vannak ez ügyben, amiben James Mariniert kormányzó személyében partnerre találtam még megválasztásom előtt. Cook élharcosa lesz ezeknek a fejlesztéseknek, erre személyem a garancia.

John Stetton: Valami konkrétumban már megállapodtak?

Rene West: Az elnök úr támogatja az észak-dél autópálya korridor tervét. Persze a költségvetési terv hiányában ezek egyelőre koncepció szintjén léteznek. Egy ekkora beruházást saját forrásból képtelenek lesznek a megyék megvalósítani. Cook saját forrásból a települések közti autóutakat kívánja fejleszteni. Az autópályák nagyobb volumenű beruházások.

John Stetton: Ha kormányzati ellenőrzés alá kerül, akkor viszont a megyéknek lesz valódi beleszólása az ügyekbe?

Rene West: Éppen ezért lobbiztam jó előre Taylor elnöknél. Egy ilyen kérdésben hiszem, hogy fontos kikérni a megyei vezetések véleményét is.

John Stetton: Köszönöm, hogy rendelkezésünkre állt! Viszontlátásra!

Rene West: Én köszönöm, viszontlátásra!

                                                            

      James Bradley vezérezredes, a Ciron Hadsereg vezérkarának immáron nyugállományú tagja. 

Folyóiratunk mai számában végigkísérjük Bradley tábornok életútját, és megkérdezzük, mit tanácsol a mai kor fiataljainak és az ország vezetőinek. 

NÉVJEGY 
Név: James Bradley 
Született: 1889. november 26., Texas, Egyesült Államok
Rendfokozat: vezérezredes
Nős, 4 gyermek édesapja
Csatái: A nagy háború: az amerikai expedíciós hadsereg tisztje; Náci Németország elleni harcok: vezérkari ezredes, részvétel a D-nap utána amerikai hadműveletek végrehajtásában

James Bradley 1910-ben éett az amerikai hadsereg altisztje, majd ezt követően tisztként látta el feladatait. Végigjárta a ranglétrát, és rengeteg helyen teljesített szolgálatot Texastól Belfortig. 1945-ben a második világháború után tudott visszatérni valódi hazájába, a Ciron Köztársaságba, mivel a nagyszülei mindannyian itt éltek és itt születtek. Bradley-t hatalmas örömként érte, hogy Cironia független állam lett, kikerülve az Egyesült Államokhoz társult országok köréből. 1945 után a Ciron Szövetségi Hadsereg dandártábornoka lett, majd 1950-ben kinevezték a vezérkar tagjává, és vezérezredesi rendfokozatot kapott, ezzel elérve a szakmai csúcsra. Mit is kívánhatna egy katona, minthogy a vezérkar tábornokaként vonulhasson nyugdíjba? 

A szakmai kiválóság mellett Bradley figyelmet fordított arra, hogy mindig időt szánjon a kultúrára. Kedveli a színházi darabokat és a történelmi regényeket egyaránt, sőt, még novellákat és visszaemlékezéseket is írt a nagy háborúról és a Náci Németország elleni elszánt és kegyetlen küzdelemről. 

Végezetül, a tábornok szavai következnek, amelyben üzen a jelenkor fiatal generációjának és elmondja, miért küzdött egész életében. 

Katona vagyok. Azért harcoltam egész életemben, hogy a véres függetlenségi háborúban és polgárháborúban kivívott értékek: a szabadság, az egyenlőség, az elidegeníthetetlen polgári és emberi jogok megmaradjanak, és tovább élhessenek. Hogy mindenki, amikor reggel felkel, ezt biztonságban tehesse! Azért harcoltam, hogy egy jobb világban és igazságosabb országban élhessek. Ezért különösen fontosnak tartom, hogy George P. Taylor elnök hagyatéka biztonságban maradjon a következő években is, az általa és a Reform Párt közreműködésével elért eredmények tovább élhessenek, és egy igazságos, szabad és biztonságos országban nőhessenek fel az unokáim. Nyugdíjas éveimben nem szokásos nyugdíjas létet szeretnék élni, hanem a közéleti nagy vitákban szeretném képviselni a veteránok, a hadsereg és a nép érdekeit!
Legyen Béke, és Szabadság! 

Jó estét kívánok! Ez itt az MSC Híradó különkiadása

- Ma tartották meg az 1953 évi választásokat megelőző előválasztásokat. Az eredményeket most már Önök is látják:

Előválasztások 1953

- Osborne megyében a reformpárti előválasztáson, habár kevesen regisztráltak, viszonylag magas, közel 40 százalékos volt a részvétel. Habár a feldolgozottság még igen alacsony, de a nagy különbség miatt az MSC előrejelzése alapján Marcus Mortimer korábbi diplomata könnyűszerrel le fogja győzni a hivatalban lévő kormányzót, Ben Cartert. 26 százalékos feldolgozottság mellett a különbség 30 százalékpontos. Progresszív ellenfele Lilly May lesz.

Walkerben már 98% a feldolgozottság, ez alapján a részvétel ugyan alacsony volt, de Alexander Smith kongresszusi képviselő, az MSC előrejelzése alapján, legyőzte Nigel Robinson protestáns lelkészt, Ed Glover oaklandi kormányzó támogatottját. Smith képviselő a voksok közel 58 százalékát szerezte meg. Alexander Smith Ray Dike atlantai polgármesterrel fog megküzdeni.

Eagle és Union megyékben a várakozásoknak megfelelően alakultak az előválasztási eredmények: Eagle megyében a progresszív kormányzójelölt Ralph Lee lesz, Nigel Wood hivatalban lévő kormányzó lesz a reformpárti jelölt. Az Union megye 7. kongresszusi körzetéért vívott harcban a Reform Párt Donovan Winchester, a progresszívak Edmure Johnson korábbi kormányzó mögé sorakoztak fel. Lassenben a hivatalban lévő kormányzó, Emily Swann újraindul, reformpárti ellenfele Frank Trump lesz.

- A President Palace örül, hogy ma minél több ember élt a szavazati jogával, és részt vettek az előválasztásokon. Chuck Dayton hangsúlyozta: George Taylor olyan jelöltek mögé fog felsorakozni, akik hitelesen képviselik a konzervatív értékeket, ennek jegyében támogatja Marcus Mortimer és Donovan Winchester jelöltségét. A PP sajtófőnöke higgadt és megfontolt kampányt kér a jelöltektől.

- Stuart Hoyt többségi vezető napokon belül megnevezi, hogy ki vezeti tovább a Reform Párt Szenátusi Bizottságát. A vezető törvényhozó szerint, mivel Andrew Trump elnökjelöltségért indul, összeférhetetlen lett a két poszt. „Ha valaki elnökjelölt szeretne lenni, vagy elnök, az nem tud megfelelően koncentrálni a szenátusi kampányra. Már pedig mi jövőre meg szeretnénk tartani a többségünket, ehhez koherens és jól szervezett kampányra van szükségünk.”

- George Taylor megvédi azokat a latin-amerikai menekülteket, akik különböző dél-amerikai országokból érkeztek a múlt hónapban. Az elnök találkozott velük Miamiban, ahol elhelyezték őket. Többségük kubai és argentin menekült, akik politikai okokból szöktek el. Taylor elnök aláhúzta: amíg betartják a ciron törvényeket, és megpróbálják „fejleszteni saját életkörülményeiket, számíthatnak a támogatásomra.” Hozzátette: felkérte a szenátusi és a képviselőházi vezetést, hogy dolgozzanak ki minél előbb egy bevándorlási törvényt ezeknek a helyzeteknek a kezelésére.

Köszönöm, hogy velünk tartottak, találkozunk holnap! Viszontlátásra!

 

RIDGEFIELD CC – Edmund junior szenátora, Gregory McInnis az adóreform kapcsán arra készül, hogy visszavonassa a Goodman-törvényt, amelyet még 1949 decemberében fogadta el, miután nyugdíjas érdekvédő szervezetek és progresszív csoportok követelték, hogy javítsák a nyugdíjasok helyzetét. Ezt McInnis, aki már akkor is szenátor volt, mindvégig ellenezte, és nemmel is szavazott, amikor a Szenátus elé került a javaslat. Akkor is elmondta, hogy ez „óriási terhet ró a költségvetésre, és ezért nem támogatható.” Jelenleg a törvény miatt körülbelül 600 millió $ költséget termel a törvény, és az edmundi törvényhozó szerint ezt a pénzt jobb helyekre is lehet költeni.

Rochesterben tartott beszédet a Megyei Vállalkozók Éves Konferenciáján, ahol arról beszélt, milyen tervet kellene követnie a kormánynak. „Habár elégedett vagyok a Taylor-adminisztráció gazdaságpolitikájával, magas a növekedés, mégis figyelmet kellene fordítani más, a termelékenységet és a befektetéseket ösztönző lépésre is.” Véleménye szerint „súlyos hiba a költségvetési egyensúly megbomlása, ennek fényében csak úgy fogom megszavazni a jövő évi költségvetést és az adóreformot, ha a nyugdíjkiegészítésről szóló törvényt visszavonjuk.” McInnis szerint ezzel jóval több forrás maradna az államkasszában, és a fiatalok számára, az egészségügyihez hasonló nyugdíjrendszert kell kialakítani. „Nem költhetjük el már most a gyermekeink és az unokáink pénzét, ezért át kell alakítani a rendszert.” A deficithéjaként ismert törvényhozó azt is elmondta, hogy csak akkor támogatja az infrastrukturális fejlesztéseket is tartalmazó törvényjavaslatot, ha a költségvetés „kiegyensúlyozott lesz.”

Kérdés, talál-e ehhez elegendő támogató voksot. Lapunk információi szerint számíthat John Prescott (R-De.) támogatására, aki szintén a deficitellenes és szabályozásmentes gazdaság első számú támogatója, illetve Peter Noun (R-Un.) is esélyes támogatónak tűnhet. A kérdés, hogy a többségi frakcióban meglesz-e a többség, mert a progresszívak közül kevesen támogatnának egy ilyen indítványt. McInnisnek ugyanakkor van egy adukártya a kezében: a szavazata.

A szenátor köreiből származó információk szerint McInnis csak akkor indul újra a szenátusi mandátumáért, ha sikerül átvernie ezeket a javaslatokat. Ugyanakkor nem zárható ki, hogy komoly ellenfelet kap jobbról az előválasztásokon (Edmund junior szenátora a társadalmi kérdésekben liberális álláspontot képvisel, például szegregációellenes), és ha még le is győzi az ellenfelét, komoly csatára számíthat az általános választásokon, és nem valószínű, hogy a vidéki településeket nyerni fogja, amelyek konzervatív erősségek.

Elindult Cironia első közéleti beszélgető, illetve vitaműsora. A műfaj lényege ez, hogy politikusok, újságírók, valamint közéleti személyiségek beszélgetnek az aktuális politikai és gazdasági ügyekről, amelyről pontos lejegyzés készül, amelyet elolvashatnak az érdeklődők. A beszélgetést Edward Kerry újságíró vezeti, mai vendégei pedig Roger Alies újságíró, és Mark Usher politikai szakértő, politolúgus, Hazánk egyik leghíresebb kampánystratégája. 

EK: Köszöntöm a Kedves Olvasókat, valamint üdvözlöm mai vendégeinket, Mark Usher kampánytanácsadót, valamint Roger Alies újságírót. Jó napot, Uraim!
RA: Jó napot kívánok!
MU: Üdvözlöm Önöket, és a Kedves Olvasókat. 

EK: Szokásomtól eltérően, nem vágok azonnal bele a közepébe, kezdjünk egy kis bevezető beszélgetéssel, mivel biztos vagyok benne, hogy az olvasóink kíváncsiak arra, hogy kik Önök pontosan. Kezdjük talán Mark Usherrel, mivel a neve eddig ismeretlen volt a médiában. 
MU: Valóban, a politika hátországában dolgozom immáron kilencedik éve. Részt vettem több törvénytervezet kidolgozásában, csak hogy egyet említsek, közreműködtem a Kormányzók jogállásáról szóló törvény előkészítésében. Emellett több politikai kampányt is levezényeltem, illetve tanácsokkal segítettem. A legnagyobb ilyen kampány Francis Wright korábbi alelnök, jelenlegi washingtoni ciron nagykövet elnökjelöltségért folytatott küzdelme volt. Úgy gondolom, kiválóan dolgoztunk együtt, és a végén elértük célunkat: Egy széles körben támogatott (párton belül és kívül egyaránt) elnökjelöltje lett a Reform Pártnak, George P. Taylor, akivel Frank Wright kiválóan dolgozott és dolgozik együtt. Emellett részt vettem Paul Dougles szenátor és William Smith kormányzó kampányában is. Úgy gondolom, értem a szakmámat, és a politikai gondolkozást próbálom a kor kihívásaihoz igazítani. 
EK: Tehát leginkább a reformer körökben mozgott, ugye? 
MU: Igen, ez így van. 
EK: Most felkérem Roger Aliest, hogy mondjon magáról pár szót. 
RA: Köszönöm szerkesztő úr! Roger Alies vagyok, 55 éves újságíró. Több könyvet is írtam, amelyet az Egyesült Államokban is megjelentek, témájukat tekintve a konzervatív és a liberális értékek összhangja megteremtésének lehetőségéről szólnak, azonban vannak történelmi írásaim is. Rajongok a történelemért, minden politikai történést próbálok nagy távlatokba helyezni és úgy értékelni. 

EK: Köszönöm a bemutatkozást, most pedig kezdjük az első kérdésemmel: A Cooki rendőrséggel kapcsolatos vizsgálatok befejeződtek a napokban. Hogyan értékelik ezt? 
MU: Úgy gondolom, a független ügyészség minden politikai racionalitáson felül áll, és elengedhetetlen követelménye a modern politikai kultúrának. Jelenleg az ügyészség független, és mindent objektívan kezel. A szakértői vizsgálatok kiderítettek dolgokat, és úgy tűnik, mostanra minden visszatért a jogszabályok szabta keretek közé az említett ügyekben. 
RA: Egyetértek Markkal, azt tenném csak hozzá, hogy Walter George korábbi kormányzó irányába akkora liberális hiszti és támadás irányult, hogy olyat én még nem láttam 55 éves fejjel. Vajon ez is hozzájárulhatott ahhoz, hogy meggyilkolják? Ez csak egy fikció, sohasem tudjuk meg. Minden esetre, a Progresszv Párt sértegető, gyűlölködő, a más véleményt elfogadni nem képes szárnya levonhatná a megfelelő konzekvenciákat. Nézzenek magukba. 

EK: Egyetértek. Sok sértett fél van a progresszív oldalon. 
MU: Most, hogy ezt felhozta, Szerkesztő Úr, ez így van. Edward Gloverben hatalmas a sértettség. Nem tudja valószínűleg feldolgozni, hogy nincs többségük se a szenátusban, se a képviselőházban, a legtöbb vitát és választást, amin elindult, elvesztette. Egy vitájáról személyes tapasztalataim is vannak Francis Wright kampányából, ugye ott kapott ki Glover a korábbi alelnöktől. 

EK: Most beszéljünk az elnökjelöltekről, és az indulásuk bejelentését követelő közhangulatról. Sok újságíró a Reform Pártot félti, sok progresszív politikus az életét félti (nagy nevetés, utalva arra, hogy ez mekkora butaság), pedig úgy gondolom, semmi ilyenről nincsen szó. 
RA: Igen, azt kell tudni a mai Progresszív Pártról, és magukat haladóknak nevező emberekről, hogy egyszerűen nem képesek sem kompromisszumpt kötni, és nem képesek elfogadni a másik véleményt. Mikor láttunk olyat, hogy valaki az említett oldalról elfogadta volna Andrew Trump kompromisszumkész javaslatait? Ilyen sohasem volt. Andrew Trump pedig legutóbb is nem egy, hanem több javaslatot is elfogadott a beutazási tilalommal kapcsolatos törvénytervezetével kapcsolatban. És Andrew Trump a rossz, az antidemokrata, aki kész minden kompromisszumra Hazánk érdekében és a kommunista métely elleni harc szellemében? Amúgy is, a szocializmus elleni harc nem csupán nemzeti érdekünk, hanem az egész világ érdeke is. 
MU: Egyetértek az előttem szólókkal. Azzal kapcsolatban, hogy sokan a Taylorizmus bukasaként értelmezik Amdrew Trump elnökjelöltté válását, sokan pedig attól tartanak, hogy a Reform Párt szélsőséges lesz, nagyon nagyot tévednek. Nincs szó arról, hogy Andrew Trump indulása bárkinek is a hibája lenne, vagy a taylorizmus bukása lenne. Aki így gondolja, úgy érzem, valójában antidemokratikusan gondolkozik, mivel önmagában azt sem értem, hogy miért lenne bárkinek a bűne egy jobboldali szenátor elindulása, és azt sem értem, hogy egy miért veszélyeztetné a Reform Pártot, vagy miért lenne a taylorizmus bukása. Én ebben lehetőséget látok: Ez egy lehetőség a Reform Párt számára a megújulásra, ez egy lehetőség George Taylor elnök által elért eredmények megőrzésére!

EK: Most beszéljünk egy kicsit Andrew Trump politikájáról, mérséklődéséről és a kampánystratágiájáról. 
MU: Magamhoz is ragadnám a szót, érintettként. Engem ért a megtiszteltetés, hogy az Elnökjelölt első számú tanácsadója lehetek, és koordinálhatom a kampányát. Minden egyes tévhit, vagy híresztelés ellenére, minden a legnagyobb rendben folyik Trump szenátor kampánystábjában. Sokan mondták, és fogják is mondani, hogy Trump szenátor és csapata nem hozzáértő, nincsenek szakemberei, stb stb. Na, ezt most, azonnal meg is cáfolhatom. Úgy gondolom, én sem vagyok kis név, azonban elmondhatom, hogy a kampánycsapatban hazai szakembereket kívül vannak amerikai menedzserek is, teljesen profi rendszert építettünk fel annak érdekében, hogy mindenre megfelelően reagálgassunk, és felkészíthessük az elnökjelöltet az elnökségre, hogy aztán gyermekeink, unokáink biztos jövőjének megteremtésén fáradozhasson. Tehát a lényeg, hogy nagyon profi stábbal dolgozhatok együtt a Reform Párt elnökjelöltjének kampánystábjában. 

EK: Köszönöm szépen a beszélgetést, uraim, hamarosan szintén találkozunk, és megbeszéljük az aktuális ügyeket! 

Dermedt csend veszi körül a Reform Párt vezérkarát, mióta megtudták, hogy csak Andrew Trump szenátor (R-Ck.) jelentkezett elnökjelöltként, ezzel nagy valószínűséggel állítható, hogy ő lesz a párt elnökjelöltje a jövő évi választásokon.

Ez egy komoly csapás magának az elnöknek, és a taylori utat képviselő mérsékelt konzervatív erőknek. Korábban ugyanis mindenki biztosra vette, hogy Nick House szenátor (R-Oe.) elindul az előválasztáson. Már a háttérben tárgyalt Taylor elnökkel is, aki a korábbi sérelmek ellenére, amelyet egymásnak okoztak, megígérte, hogy támogatni fogja. Erre az utolsó pillanatban kihátrált. Ez komoly csapás volt a President Palace számára, ahol Nick House neve szitokszó lett. Forrásaink szerint a békés Taylor elnök is azt mondta, hogy nem kíván az Igazságügyi Bizottságot vezető szenátorral találkozni. Ekkor új szcenáriót keresett Taylor.

A megoldást először Stuart Hoytban látták, aki ugyanakkor visszautasította. Alig vette át a többségi vezetést, másrészt úgy gondolja, hogy Madison megtartására neki van esélye, és nem is vonzza az elnöki poszt. A következő kiszemelt Nick Devon belforti kormányzó volt, aki érdeklődött is. Mielőtt Trump szenátor bejelentkezett, már mindenki úgy tudta, hogy indulni fog, de ez megváltoztatta a döntését. Egy beszélgetés során arról beszélt, hogy „van egy Taylor elnökünk, és most nagyon nehéz egy új Taylorként elindulni.” Devon kormányzó majdnem mindenben az elnök politikájának a követője, és szerinte a választók nehezen tudnák elkülöníteni a jelenlegi adminisztrációtól. Másrészt megijesztette a progresszív oldal is. Mivel a pártot képviselő erővonalak egyöntetűen Ed Glover mögé sorakoztak fel – habár Chuck Schumer fiatal jeffersoni közéleti személyiség személyében kihívót kapott –, megnehezíti a Reform Párt helyzetét is.

Ehhez hozzájárult, hogy George Taylor nyolc év alatt teljesen átformálta a pártját. Ma a Reform Párt egy centrista nagypárt, amely bármikor kész kompromisszumot kötni a progresszívakkal, akár saját törvényhozói ellenében is. Ez, és a mérsékelt vonalvezetés frusztrálja a párt jobbszárnyát, amely a mérsékeltek táborában érzékelhető vákuumot kihasználta, támogatásáról biztosította Trumpot. Információink szerint Francis Wright korábbi alelnök, illetve Paul Dougles, Eagle megye tavaly megválasztott szenátora egyengeti a cooki törvényhozó sorsát. A céljuk: visszatéríteni a pártot a karakteresebb jobboldalhoz. Kérdés, erre Trump mennyire alkalmas. Lapunkhoz eljutott információk szerint a Wright és Dougles emberei által megalkotott kampánystáb most azon dolgozik, hogy átformálják a cooki szenátor nagyon rossz imidzsét, és azt ígérték a pártelitnek, hogy kézben fogják tartani a kitöréseiről és a sértegetéseiről ismert törvényhozót.

Neve elhallgatását kérő RNB-tisztségviselők arról beszéltek, hogy a taylorizmus ennek ellenére nem bukott el, hiszen a Szenátusban, a Képviselőházban és a kormányzók között is rengeteg támogatója van a hivatalban lévő elnök politikai programjának, és azt fogják követni, bárki legyen is az új elnök.

Andrew Trump elnök lehet. Valószínűleg ez a tény az, amely megrázta a liberálisokat, és amely új feladat elé állította a Reform Pártot és a konzervatív politikusokat. Úgy gobdolom, egy kicsit hátrébb kellene lépni, és messzebbről szemlélni a történelmi folyamatokat, a politika alakulását Hazánkban és a világon. Ebből a perspektívából próbálom elemző cikkemben szemlélni Trump szenátort, a tevékenységét, és latolgatni az esélyeit a Hazai és a világpolitikában egyaránt, valamint választ adni a legfontosabb kérdésre: Képes egyesíteni a jobboldali, patrióta, konzervatív politikai erőket? 

1953-at írunk, Hazánkat, a Ciron Köztársaságot pedig a Reform Párti George P. Taylor elnök vezeti, második ciklusát hamarosan kitöltve. Erről a nehéz, második világháborút követő időszakról elmondhatjuk, hogy a lehető legtöbbet hozta ki országunkból: A Reform Párt és az elnök megteremtette a szilárd jogállami kereteket, felépítette a független igazságszolgáltatás rendszerét, beleértve a bíróságok és az ügyészségek megszervezését, fazdaságpolitikája pedig motiválta a hazai kis-, közép-, és nagyvállalatokat egyaránt. A belpolitikát tekintve, úgy látom, az adminisztráció minden kihívásra arányosan és szakszerűen reagált, megteremtve a békét és a feszültséget feloldásának lehetőségét. A külpolitika sorsa is hasonló sikerekkel alakult: Amit a legfontosabbnak tartok, hogy sikerült elérnünk: Legfontosabb szövetségesünk az Amerikai Egyesült Államok, ez a külügy, és a washingtoni ciron nagykövet érdeme egyaránt. Az igazság az. hogy a liberálisok kisebbségben voltak a nagyrabecsült Kongresszus mindkét házában, és kormányzóik is kisebbségben voltak. Kijelenthető tehát, hogy minden elért eredmény a konzervatív és jobbközép erők érdeme, a kellő kompromisszumok mellett. Mivel kompromisszumok is voltak, lehetett számítani a liberálisok egyik részére (nem mindenkire), szerencsére azon az oldalon és vannak hazaszerető, hagyománytisztelő, progresszív gondolkozású politikusok, akik nem csak a saját pecsenyéjüket sütögetik és nincs bennük sértettség és frusztráltság korábbi vereségeik miatt, jelentsen az választási kudarcot vagy vitán elszenvedett vereséget. 
Az említett eredmények - amelyek predesztinálják az országot arra, hogy valami nagyobb, különlegesebb célra hivatott - olyan történelmi időszakban történtek, valamint olyan társadalmi folyamatokat indítottak el, hogy hatásuk lesz ugyanolyan mértékben a belpolitikára és a külpolitikára is. Ami a belpolitikát érinti: A konzervatív kormányzás eddigi eredménye és további célja egy biztonságos, igazságos és szabad Köztársaság megteremtése, ahol az állam nem nehezíti meg a keményen dolgozó kisemberek életét, hanem segít Nekik, és egy erős, komoly, tekintélyes hadsereggel és hadvezetéssel megvédi Őket. A külpolitika tekintetében, komoly eredmény, hogy Cironia sikeresen lép fel a nemzetközi, vírusként, betegségként terjedő kommunista ideológiával szemben. Úgy gondolom, a szabad világnak együtt kell fellépnie ez ellen a nemzetpusztító, embergyűlölő, hazug és álszent ideológiával szemben! 
A belpolitikai fejlődés, stabilitás és biztonság, valamint a kommunizmus elleni harc a tétje a következő elnökválasztásnak. Az a tétje, hogy meg tudjuk-e őrizni azokat az eredményeket, amelyeket a Taylor- adminisztráció elért, és a kellő mértékben részt tudunk-e venni a világpolitika kedvező alakításában. Úgy érzem, Andrew Trump szenátor képes folytatni a megkezdett utat, képes foplytatni a nyugodt, higgadt kormányzást, képes a stabilitás garantálására, és sikerrel, erőteljesen lépne fel a kommunista métely legelhivatottabb ellenségeként ez ellen a pusztítő ideológiával szemben. Andrew Trumpnak vannak hibái, de képes az önvizsgálatra, és képes korrigálni önmagát, amit bizonyít az is, hogy legutóbb a beutazái tilalommal kapcsolatos törvénytervezet kapcsán még a liberálisok kritikáit is megfogadta! Mikor láttunk olyat, hogy a baloldal megfogadta volna Andrew Trump szenátor bármilyen kompromisszumkész javaslatát? Soha! A baloldalnak tehát inkább magába kellene néznie, és rájönnie, hogy pont azt csinálja, ami ellen látszólagosan küzd: provokál, indulatokat kelt, sérteget és gyűlölködik. 
Trump szenátor elnökjelöltségre pályázó gondolatai, remélem, eljutottak mindenkihez, és mindenkiben tudatosult, hogy Andrew Trump képes egyesíteni a jobboldalt, képes békét teremteni és biztosítani a történelmi léptékű fejlődést. 
 

A Mexikói meteorológia szolgálat közleménye szerint, Mexikó keleti partjait elhagyta az a vihar, ami azóta már tornádóvá erösödott. A Mexikó hatóságok elkeresztelték a tornádót a "La Huan" névre. A tornádó jelenleg nyílt vízen a mexikói öbölben tombol és kelet felé halad. Az előzetes számítások szerint érinteni fogja Cironiát ezen belül is a délnyugati részét, tehát Belfortot. A Mexikói hatóságok felhívják Belfort kormányzójának figyelmét arra, hogy a vihar pár napon belül odaérhet és készítse fel megyéjét az evakuációra.

Andrew Trump a mai napon lapuknak jelentette be indulását a Reform Párti elnök-jelöltségért.A szenátor mondatai következnek.

"Bevallom őszintén év elején még nem voltak ilyen ambícióim.Akkor még a részem volt a civil élet is az FCFSZ kapcsán,de annak már vége.Mostmár kizárólag a törvényhozói munkámra koncentrálok,újabb törvényt nyújtatam be nem rég a nagyrebecsült Szenátusba.Ez a törvény megvédi hazánkat a kommunizmustól,ám ezt egyes progresszívok ilyen-olyan okokból nem képesek elfogadni.Ma az Alkotmányossági hibát kijavítottam,és legális kaput tartok fenn a valódi menekülteknek.Úgy vélem,így már minden akadály elhárult az elől,hogy átmenjen a törvény.Úgy nézki ez van akkor,amikor én törvényt nyújtok be.A CNG törvény is elégnyögvenyelősen ment át,azóta visszont mindenki ünnepli.Hiszem,hogy a beutazási tilalommal is így lesz..."

"Én egyértelműen hagyományos,konzervatív és kultúratisztelő programmal fogok indulni.Úgy vélem,ha én leszek az elnök,akkor Délen megnyugyszik a helyzet,és Északon illetve Nyugaton sem kell tartani semmitől.Északon és Nyugaton a deszegregált társadalom a hagyományos,így ők megtarthatják azt.Délen pedig támogatom a szegregáció fenntartását.Sok téren támogatom a pluralizmust is,néha pedig szükség is lesz rá..Úgy vélem a Szenátusban való folyamatos kompromisszum kényszer és az,hogy René Westtel sokkal pozitívabb a kapcsolatom,mint arra bárki számított.bebizonyítja,hogy a Progresszív Párt radikálisainak Trump szörnye a legnagyobb hazugság országunk politikájában."

"A Reform Pártnak szüksége van egy erős emberre aki újra összefog minket.Nos erre jelen pillanatban én vagyok a legalkalmasabb.Tavaly a vezetésemmel masszív többséget szereztünk a Szenátusban.Azt hiszem ez magáért beszél"

Tehát a progresszívok mellett megjelenet egy reformer elnök-jelölt- aspiráns is.

Stuart Hoyt többségi vezető nem fogja szavazásra vinni a kommunista országok lakosait kitiltó javaslatot, amelyet Andrew Trump nyújtott be. „Nem értek egyet annak a szellemiségével, nem tilthatunk ki csak úgy milliókat, ez nem megoldás egy valódi probléma kezelésére.” Hoyt szerint Cironiának „erkölcsi feladata új hazát adni a kommunizmus áldozatainak”, és szerinte „nem hagyhatunk magukra milliókat, akik nem kértek igát maguk felé.”

A Szenátus első embere szerint a Szovjetunió és szövetségeseinek diplomatái felé kellene fordulni, akiket a törvény éppen védene. „A Trump-javaslat nagyobb mozgásteret ad azoknak a személyeknek, akiknek diplomáciai útlevelük van. Másrészt a törvényjavaslat utolsó pontja még alkotmányellenes is, egy törvényt az elnök nem függeszthet fel csak úgy.” Éppen ezért Hoyt nem tervezi, hogy szavazást tartsanak a javaslatról. „Ha Trump szenátor talál még hét támogató szenátort, akkor lehet, de én nem tervezem.”

Vernon Grewly független közlekedési miniszter, korábban progresszív képviselő ma korahajnalban jelentette be, hogy nem kívánja kitölteni miniszteri ciklusát és lemond kormányzati tisztségéről. A politikus közleményéből az derül ki, hogy a Reform Párt eddig őt megkerülve hozott meg a Közlekedési Minisztériumot is érintő politikai és gazdasági döntéseket, ráadásul szakmai tevékenységét is semmibe vették minisztertársai és a kormánypárt politikusai.

Az utolsó csepp feltehetően az volt, hogy az Elnök és a reformpárti honatyák által hangoztatott infrastrukturális fejlesztések terveinek kidolgozásába állítólag be sem vonták a minisztert. „(…) nekem még csupán hivatalos tájékoztatást sem adtak, nemhogy bevonást a munkába, amit illetékes miniszterként elvártam volna.” – áll a miniszteri közleményben.

Riporterünknek sikerült a bejelentést követően megszólítania Grewly-t, azt szerettük volna megtudni tőle, hogy szerinte a Kormány szándékosan provokálta-e ki a lemondását azáltal, hogy gyakorlatilag szabotálták eddigi munkáját. A politikus röviden annyit válaszolt, hogy teljes egészében az ő döntése volt, hogy felállt, de tény, hogy ebben szerepet játszott az az egyre nyilvánvalóbb konzervatív szándék, hogy a perifériára szorítsák és politikai bábként használják fel őt személyesen, és néhány egyéb progresszívabb érzelmű munkatársát. Kérdésünkre, hogy kikre gondolt még pontosan, már nem kaptunk választ, Mr. Grewly ugyanis ekkor hagyta el a sajtófolyosót.

Chuck Schumer, Ralph Lee jóbarátja - aki Eagle megye kormányzója szeretne lenni -  indul a Progresszív Párt elnökjelöltségéért zajló előválasztási küzdelemben, eddig egyedüli kihívóként Ed Glover oaklandi kormányzóval szemben.

"Az országunk tele van jobbnál jobb szakemberekkel, az élet minden területéről. Nekünk politikusoknak engednünk kell, hogy segítsék a munkánkat. Nem szabad beképzelt módon csak magunkra és egy két tanácsadóra bízni az életünket, ezáltal az ország jövőjét is. Az ország jövője a tanult emberek kezében van és a mi feladatunk az, hogy minél több ilyen ember legyen"-hangsúlyozta Chuck.

"Ha sok a tanult, szakképzett ember, akkor az ország sikeres tud lenni és fejlődni tud."

A politikus kitért arra is, hogy mennyire fontos a progresszívak közti együttműködés. "Fontos, hogy ha a nézeteink kicsit el is térnek, de a cél ugyanaz, akkor összetartónak kell lenni." - fogalmazott. Chuck Schumer azt is elmondta, ha még nincs is kampányidőszak, attól még már most el kell kezdeni annak tervezését.