Média

folyóirat 1959. június 01.
Főszerkesztő: George Lee

„Ha az elnök szerint ez rendben van, nagyon téved”

Ernest Holder oaklandi szenátor és Moses Douglas, a Cironia NAACP újonnan megválasztott vezetője közös sajtónyilvános eseményen kritizálták Harvey Dent válaszát, amelyet „elégtelennek és igazságtalannak” tartanak. Holder, aki korábban George Taylor főtanácsadója volt, elmondta: „Harvey Dent válasza Gloria Morgan esetére nem elég. Azzal elintézi, hogy a faji megkülönböztetés, a rasszizmus, a megyék dolga. Ez elfogadhatatlan.” Holder azt is elmondta, hogy el fog menni Hamiltonban, hogy találkozzon Gloria Hamiltonnal, aki szabadlábon védekezik.

Moses Douglas aktívabb mozgalmi életet ígért. „Dent elnök saját és pártja politikai megfontolásából nem mer harcba bocsátkozni a Biztos Déllel. Ha ő nem teszi, majd mi lépünk, különböző békés akciókkal fogjuk felhívni a figyelmet az intézményes rasszizmus ellen.”

Gloria Morgan Hamiltonban egy fehéreknek fenntartott buszra szállt fel, így tiltakozva a tömegközlekedést érintő szegregáció ellen.

1959.06.21
  
(Nick Robertson)

Központosító törekvések a Reform Párt szenátorától

COLUMBIA – Union junior szenátora beszédet mond a „Közös gondok, közös megoldások” konferencián, ahol arról fog beszélni, hogy központosítani kell a jelenlegi közigazgatási és alkotmányos szabályozásokon. Szerinte egy teljesen új modellre van szükség, ahol felszámolják a jelenlegi megyei autonómia rendszerét, sokkal több megyére lenne szükség, ahol a helyi ügyeket teljes mértékben a megyékre bízná, és a kormányzó feladatait a megyei bizottságok vennék át, akiknek a tagjait és vezetőjét a szavazók választanák, de sokkal kisebb befolyással rendelkeznének, mint a mostani kormányzók.

Ez alapján a Kongresszus és a kormányzat venné át a megyék menedzselését, illetve jelentősebb szerepet kapnának a nagyvárosok, azok saját városi tanácsukat megtartva nem kapnak helyet a megyei vezetésben, de egy-egy nagyváros nagyjából egy egész megyét tenne ki. A megyék központi finanszírozását ezentúl is az előirányzatokból finanszíroznák, de azok felhasználását a bizottságok ellenőriznék és javasolnák.

A Képviselőház megtartaná jelenlegi létszámát, de ebben a felvetett javaslatban egyszerre több megye tartozhat egy kongresszusi körzetbe miközben 50 szenátor lenne, akiket a jelenlegi metódusban 25 körzetből választanának meg. Szabályozná a népszavazások tartását, egységesítené a választási eljárásokat. McCain információink szerint mindezt azzal fogja még megerősíteni, hogy egy jelentősebb, központilag homogénebb ország jobban képes ellenállni az olyan kihívásoknak, mint az infrastrukturális reform, egységesíteni lehet az oktatási szegmenst, a meghozott törvények mindenkire vonatkoznának.

Szerinte a gazdaság is sokkal egységesebb képet mutatna, mivel nemcsak a nyugati és bizonyos keleti megyék fejlődnének gőzerővel, hanem a szegényebb térségek is.

Union szenátora erre négy év vitát engedélyezne, és Harvey Dent újraválasztásának évében, figyelembe véve a jövőre kezdőd népszámlálási eredményeket, már az új rendszer lépne életbe.

 

1959.05.14
  
(Nick Robertson)

Déli érzelmű civilek vonultak fel Warner Robinsban

A mai nap déli érzelmű civilek vonultak fel Warner Robins belvárosában. A gyülekezés reggel 8 órakor kezdődött Lee tábornok szobránál, majd 9 órakor vonultak végig a főutcán, ezzel megbénítva a reggeli csúcsot. A tüntetést a déli jogok, kultúra, szellem, patriotizmus és törvények védelmében szervezték meg civilek, akik egyhangúan ítélték el Gloria Morgant. Szerintük ezzel a fekete nő alapjaiban sértette meg a déli embereket. Az esemény külön érdekessége, hogy egyetlen politikus sem vett részt rajta, illetve egyetlen szervezet sem hirdette meg ezt.

„Igen, szervezet és politikus nélkül vonulunk, mi Déliek. Az a fekete alap jogainkban sértett meg minket, s ezt nem hagyjuk annyiban. Ezért szervezetük közösen ezt a tüntetést, hogy hallják meg Cironia szerte, hogy elítéljük eme súlyos szabályszegést.” -nyilatkozta lapunknak az egyik tüntető.

„Déliek vagyunk, amire büszkék vagyunk! Nem hagyjuk, hogy megtapossanak minket, ezért is szerveztem meg többi társammal ezt a tüntetést. Sajnos tudjuk, hogy a sok északi képviselő és szenátor direkt nem akarja felfogni a dolgokat, és ez hatalmas probléma. Kiállnak amellett a nigger nő mellett, aki törvényt sértett, sőt lassan már szentnek állítják be! Ezt nem engedhetjük meg, hogy egyszerű köztörvényeseket az égig emeljenek!” -nyilatkozott lapunknak az egyik szervező, aki neve elhallgatását kérte.

A tüntetés során sokszor skandálták a következő mondatot hangosan: „Négerek! Ha nem tetszik Dél, Északon tágasabb!”

Az esemény délután 4 órakor ért véget.

1959.05.13
  
(Dominick Taylor)

Rick Fulton mozgalmat szervez Harvey Dent és a progresszívak ellen

JEFFERSON CITY – Meleg nyári nap, rengeteg érdeklődő jelent meg Rick Fulton rendezvényén, ahol bejelentette, hogy újraindul a mandátumáért a jövő évi félidős választáson. Az eddig kevésbé ismert törvényhozó ugyanakkor egyórás beszédében nemcsak erről beszélt, hanem felvázolta tervét, hogyan kívánja legyőzni Dent elnököt és a progresszívakat.

 „Valódi megoldásokra van szükség, valódi konfrontációkra van szükség, meg kell mutatnunk, hogy nem támogatjuk Harvey Dent és a progresszív elvbarátai súlyosan veszélyes politikáját. Azért indulok újra szenátornak, hogy megvédjem Legrandot ezektől a pusztító politikai döntésektől.”  Legrand junior szenátora vissza akar térni az „egyetemleges, ciron kulturális és társadalmi értékekhez.” Fulton folytatta: „Vannak olyan kérdések, amelyekben nem lehet egyezkednünk, meg vannak olyan kérdések, amelyekhez vissza kell térnünk annak érdekében, hogy hazánk ismét erős, erkölcsös és bátor nemzet legyen.” Fulton szerint ebben jelentős változásokat kell elérni. „Többek között tiltani kell a pornógráfiát, olyat a posta se szállíthasson, ahogy a különböző szexjátéknak nevezett erkölcstelen dolgokat, a prostitúciót, az abortusz mindenféle formáját. Ideje visszatérni a régi keresztény gondolkodáshoz, Istenhez, hiszen keresztény múltunk segített abban, hogy független államot hozhassunk létre.”

Fulton ennél is tovább ment, szerinte a progresszívak elfordultak ettől az iránytól. „Csak nézzünk a Progresszív Pártra. Legutóbb egy katolikust jelöltek, aki idehívta a pápát, az egyik utolsó teokratikus diktátorát a világnak, aki a középkor óta azon ügyködik, hogy igája alá hajtsa a keresztény embereket. Glover pedig idehívta, hogy a pápaság feje alá adja hazánkat. A progresszív pártelit nem hisz erkölcsben és morálban, nem hisz vallási elveinkben, csak saját hatalmi igényeit akarja kielégíteni.” A szenátor szerint a Reform Pártnak ebből az irányból is támadnia kell az ellenfelét. „Először is, a Reform Pártnak fel kell vállalnia, hogy mi képviseljük az evangéliumi keresztényeket, hiszünk abban, hogy a vallásnak fontos szerepe van államunk életében. Aztán kiállunk a pápa ellen, támogatjuk a néger barátainkat a polgárjogokban, hiszen ők is annyira konzervatívak és keresztények, akárcsak mi.”

Fulton hozzátette: nemcsak kampányt, hanem mozgalmat is kell építeni. „Ha igazam lesz, ez a morális, erkölcsös és keresztényi, alulról szerveződő mozgalom nemcsak eldönti a következő választás sorsát, de hosszú időre ellenzékbe kényszeríti a Progresszív Pártot.”

1959.05.10
  
(Nick Robertson)

Győztesek és vesztesek a Választás Estéje után

A tegnapi választások érdekes eredményeket hoztak, és az estének vannak nagy nyertesei, de ugyanúgy vannak vesztesei. A cikkben körbejárjuk, ki örülhet, ki búslakodhat, kinek van lehetősége visszavágni.

GYŐZTESEK

Elizabeth Byron

A megválasztott denfieldi szenátor mindenképp boldog lehet. Ő az első olyan progresszív politikus, aki abszolút többséggel nyert meg megyei szintű választást. Habár tavaly Dent elnök győzött Denfielden, de neki nem sikerült 50% felé tornáznia a szavazatait, viszont Byron 96 százalékos feldolgozottság mellett 50,3 százalékkal vezet, és nem valószínű, hogy a fennmaradó szavazatok ezt komolyan befolyásolnák. A kérdés már csak az, hogy ha megválasztják, tudja-e tartani a független attitűdjét, amelyet a Reform Párt biztosan górcső alá fog venni. Byron 1962-ig marad szenátor, akkor szállhat ringbe egy teljes mandátumért.

Mark Scott

A progresszívak fiatal reménysége, aki egy karakteresen reformpárti körzetben próbálkozik megszerezni egy olyan körzetet, ahol eddig csak reformpárti jelöltek győztek, 20 százalékpontos előnnyel verte meg Mitchell Pritchettet, aki a progresszívak korábbi jelöltje volt, és aki markáns támadásával elérte, hogy adományozzanak neki – igaz, ez nem volt elég a sikerhez. A reformpárti és a progresszív előválasztáson nagyjából ugyanannyi választó vett részt, és Scott szerezte a négy jelölt közül a legtöbb szavazatot Hammondban, ami igencsak aggasztó a Reform Pártnak.

A kérdés, hogy ha meglesz a reformpárti ellenfele (ugyanis Ray McMiller és Dave Hopkins között mindössze 33 szavazat a különbség, ezért újraszámolnak), és szembe kell néznie a teljes reformpárti elittel és gépezettel, képes lesz-e győzni.

A Progresszív Párt

Az elnök pártja büszke lehet, hiszen sikerült megnyerniük Denfieldet, amely pár hete még inkább csak álom volt, és sikerült jelentős részvételt produkálni Osborne 2. kongresszusi körzetében, és jön Denfield 3, ahol Byron nagyon népszerű volt. Ugyanakkor nem lesz könnyű dolguk, ha győzelemre akarják segíteni Mark Scottot a hammondi körzetben. Frank DeWine szenátor korábbi körzete az egyik legpirosabb.

VEGYES

Harvey Dent

Az elnök is boldog lehet, hiszen a denfieldi eredményét Byronnak sikerült túlszárnyalni, erősített a megye iparvidékén, és habár gyengült Warwickben, és Salt Lake City hű maradt Farrellhez, a vidéki térségek erősítették a megválasztott szenátort. Másrészről viszont nem felhőtlen a boldogsága, mert mind Byron, mind Scott azzal szerzett magának valódi támogatást, hogy függetlenül fognak politizálni az elnöktől.

 

VESZTESEK

Reform Párt

Rossz estéje volt a Reform Pártnak. Elvesztettek egy olyan szenátusi mandátumot, amely 1946 óta volt a kezükön, bajban vannak Osborne 2-ben. Stuart Hoyt zárt ajtók mögött fog egyeztetni a szenátusi vezetéssel, hogy megtalálják a progresszív mérsékeltek felemelkedését, és megőrizzék a szenátusi többségüket. Emlékeztetőül, négy olyan szenátor is akad, akinek olyan megyében kell győznie, amelyet Dent nyert, és további háromban igen szoros eredmény született, amely megnehezítheti a védekezést.

De a kongresszusi Reform Párt sem pihen, hiszen nekik meg kell védeni Osborne 2-t, ahol Mark Scott esélyes lehet progresszív színekben. A McMiller-Hopkins párviadalban még túl korai dönteni, ezért az RKKB várhatóan Scottra összpontosít majd. További probléma lehet Denfield 3. kongresszusi körzete, ahol májusban lesz időközi választás, de Elizabeth Byron 52-46-ra legyőzte Dustin Farrellt.

Dustin Farrell

Valószínűleg szomorú Farrell szenátor is, akinek pár hónap után távoznia kell a felsőházból, mivel elbukta a választást. Több reformpárti forrás Denfieldből Farrellt okolja a verségért, amiért „nem volt elég profizmus a kampányban, nem volt aktív, keveset járta a megyét.” Több megyei politikus vészjóslónak látta, hogy Byronnak több forrása van egy piros megyében, mint a hivatalban lévő szenátornak. Dave Merrick denfieldi kormányzó korábbi beosztottjáról egy baráti társaságban tegnap azt mondta: „Most elbukta ezt a versenyt, de három év múlva, sokkal felkészültebben, a győztes helyéről fogja elmondani a beszédét.”

1959.04.19
  
(Nick Robertson)

Kórházba került Alexander Smith

Válságos állapotban vitték kórházba ma reggel Alexander Smith-t. A walker kormányzó a hivatala kapujában esett össze. A portás azonnal értesítette a mentőket, akik a perceken belül a helyszínen voltak.

"Egyik pillanatban még jött, a másikban már a földön rogyott a kormányzóúr. Gyorsan értesítettem telefonon a mentőket, hogy gond van. Addig kimentem, hogy megnézzem az állapotát. Pulzusa és légzése nem volt, emiatt elkezdtem az újraélesztést, addig, míg meg nem érkeznek a mentők. Mikor kiérkeztem, még akkor sem volt állapotánál. A mentős urak átvették kezelését. Aggódom, hogy mi történhetett Mr. Smith-szel." -nyilatkozott lapunknak a kormányzóhivatal portása.

Lapunk a továbbiakról, Dr. Jeff Markkula főorvost kérdezte.

"Mikor beérkezett a mentő, már volt légzés és keringés is. A vizsgálatok kimutatták, hogy szívinfarktus okozhatta az átmeneti életjel kimaradást, de hála a mentősöknek, ezt sikerült visszahozni. Azonban jót még nem mondhatunk, hiszen a kormányzóúr még mindig élet és halál között lebeg, állapota válságos! De mi orvosok igyekszünk mindent megtenni, hogy felépüljön, hiszen erre esküdtünk fel." -nyilatkozta.

1959.03.06
  
(Dominick Taylor)

Kávészünet

Augusto Prescottot kérdezte lapunk a déli kérdésről.

„A Déli kérdés Cironián belül országos kérdés és nem pártpolitikai. Ezt onnan is lehet venni, hogy amikor pár évvel ezelőtt voltak a déli lázongások, akkor nem csupán egy párt emberei, hanem mindkettő déli konzervatívjai fogtak össze a Déli Autonómia ügyében. A Reform részről a volt cooki kormányzó, Walter George, a Progresszív részről pedig Lewis York voltak azok, akik nagyon is irányították az eseményeket. Számomra az volt a meglepő, hogy Lewis York, aki lássuk be, nem volt egy híres politikus, akkora hatalmas nagy tömeget volt képes megszólítani. Gyakorlatilag egész Walker megye fehér lakosságát mozgósította az ügy érdekében. De Walter George is egészen jó munkát végzett ebben a tekintetben, hogy még a cooki déli progresszívokat is megszólítani tudta. Amikor azok az események pörögtek, akkor nem igazán számított az emberek párthovatartozása, csak az, hogy déli érzelmű legyél, illetve fehér, hiszen lássuk be, hogy az egész incidenssorozatot a feketék kezdték azzal, hogy a konföderációs zászlókat égettek, Lee tábornok arcképeit tépdesték majd vizelték le. Ez nyilván felkorbácsolta az indulatokat a fehér, déli érzelmű lakosság körében, akik számára ezen tettek szentségtörésnek számítottak. Az események sajnos nem hozták el a Déli Autonómiát, hiszen az északi politikusok egésze gyakorlatilag be volt gyöppösödve, mert nem is akarták megérteni a Déli Autonómia tervezetét. De nem maradtak meg a harcok nyom nélkül, hiszen Walker megyében például a Lawrence zsoldosok és rendőrök nagyon is kegyetlenül bántak a lakosság minden tagjával, ami végül a volt kormányzó népszerűtlenedését, majd bukását jelentette. A rákövetkező kormányzóválasztást azaz Alexander Smith nyerte meg, aki egy keverék, hiszen liberális, de egyben déli konzervatív nézeteket is vall. A megválasztásával zárult le a hanyatló lawrence-i diktatúra és kezdődött el a virágzás kora Smith kormányzó képében, aki ténylegesen meghozta a változások szelét.

Hogy mit is lehet levonni tanulságként a Déli Lázongásokból? Azt leginkább, hogy nem szabad hergelni a déli embereket! Ezt megkéne tanulnia minden politikusnak, akár elnök, akár miniszter, akár a kongresszus tagja. Talán az elnök felelőssége a legnagyobb ebben a kérdésben, hiszen úgy kell kormányoznia az országot, hogy azt a déliek is elismerjék. Tehát igen, a déli konzervatívok kedvére is kell tennie minden elnöknek, hiszen ez a szavazótábor jelen állásában is nagyon stabil, és csakis olyat támogat, aki kiáll az ügyükért. Tehát, a déliek addig nem fognak megnyugodni, amíg nem sikerül kiharcolniuk egy autonómiát, vagy legalább egy Déli Ügyekért felelős Minisztert az elnöki kabinetben.

Igen, olvastam a hírlapokat, hogy mik történtek a Szenátusban és a Képviselőházban a déli zászlók ügyében. A részemről egyfajta provokáció volt, amit a levezető elnök tett. Nem szabadott volna megtennie, hiszen lehet, hogy éppen ez a szikra kell majd ahhoz, hogy tán egy nagyobb volumenű megmozdulás meginduljon.”

1959.03.06
  
(Dominick Taylor)

Bob Walsh újraindul Grahamben

RAINIER – Graham kormányzója újraindul a mandátumáért – ezt maga az érintett jelentette be sajtótájékoztatón. A mérsékelt reformpárti megyei vezető szerint az elmúlt négy év sikeres volt, és most is jó évet fog zárni. „A tavalyi gazdasági adatok kiértékelése valahogy tavasszal fog megérkezni, de sokat javuló államháztartásról, nyitott folyamatokról, javuló életszínvonalról kaphatunk tanúbizonyságot.”

A hivatalban lévő kormányzó szerint folytatni kell a megkezdett munkát. „Csak akkor tudunk építkezni, ha a megkezdett alapokat nem bontjuk szét, ezért is vállalom ezt a jelöltséget, újból. Ha engem választanak, a nyugodt, kiszámítható fejlődés időszaka folytatódik.” Walsh beszédében támadta a Progresszív Pártot.  „Ha én maradok a kormányzó, további adókkal nem sújtom az itt élőket, és arra ígéretet teszek, hogy az üzemanyaghasználat továbbra is adómentes tétel marad, ahogy a grahami halászcsaládoknak se kell kikötői díjat fizetniük.”

Progresszív oldalról Jay Harrington jelentkezett be eddig, de információk szerint Leo Wellington korábbi kormányzó is élénken érdeklődik a kormányzójelöltségért. Walshnak idén könnyebb dolga lehet, hiszen René West közel 4 százalékponttal győzött, George Lee szenátor pedig könnyedén, közel 10 ponttal újrázott. Ez könnyebb kampányt ígér a számára, sőt a Reform Párt arra is törekedni fog, hogy megszerezzék a Megyei Tanácsban a többséget.

1959.02.30
  
(Nick Robertson)

„Pácban lehetünk, ha Dent elnök nem jön”

A President Palace sajtófőnöke, Kensi Blye bejelentette, hogy Harvey Dent tevékenyen nem fog részt venni az idei kampányokban, ami sokkhatásként ért több, az idei időközi választásokra készülő stratégát és pártvezetőt. Denfield szenátort és képviselőt, Osborne képviselőt választ, és ugyan a Szenátus visszahódításához a félidős választások során legalább öt reformpárti törvényhozót kellene legyőzni, de a Képviselőházban mindössze egyfős többsége van Nathen Barteknek – ezt akár Denfield 3. vagy Osborne 2. kongresszusi körzetének az elhódításával.

A szenátusi küzdelemben kellene leginkább az elnök támogatása, hiszen ő az első olyan progresszív, aki megyei küzdelmet tudott nyerni Denfieldben. A Progresszív Párt esélyese, Elizabeth Byron, mérsékelt progresszív arculattal kampányol, ezzel kívánja megnyerni Francis Thackeray székét. Többen attól tartanak, hogy az időközi sokkal nagyobb falat lesz az elnökválasztásnál. „Andrew Trump több mint kétezer szavazatot kapott, Dent kevesebb, mint száz szavazattal nyert, és az időközi választásokon jóval alacsonyabb részvétel prognosztizálható.” – nyilatkozta Edward Mendils, aki korábban megyei tanácsos volt. Szerinte nem lehet megjósolni, hogy milyen hatással lehet az elnök jelenléte a versenyekre. „Merrick [kormányzó] népszerű, Prescott szenátor a többségi vezetés tagja. Nehéz ilyenkor dönteni.”

Mások elismerik, hogy a másik két kongresszusi harcban az elnök személyes jelenléte nem biztos, hogy segít. „Denfield 3-ban 3, Osborne 2-ben 7 ponttal kapott ki René Westtől, Madisonban és Grahamben West több mint a voksok felét kapta, egyedül Edmundban volt szorosabb a végeredmény. Sokkal inkább lesz aktív Dent a félidős kampányban.” – véli Mark Thompson politikai guru, aki a Reform Párt Nemzeti Bizottságának dolgozik. Thompson szerint a rekordrészvétel segített igen sokat Dentnek, de ez most nem várható, hogy bekövetkezik, „és a Reform Párt is résen lesz.” Információink szerint Thomas Levin (R-Edm.) nemsokára Warwickbe utazik, hogy a kampányadományozókkal egyeztessen, Stuart Hoyt többségi szenátusi vezető pedig arra kérte Thad Castle garfieldi szenátort, hogy kezdjen adománygyűjtésekbe.

A President Palace kérésünkre már finomította a korábbi kijelentését: A denfield-i időközin az Elnök biztos nem vesz részt aktívan, nem fog a jelöltek mellett kampányolni. Jelenleg az Elnöknek fontosabb dolga van ennél. Azonban minden esetben jelezni fogja a választók felé, hogy szerinte a választáson ki az általa támogatott jelölt.” – áll a sajtónyilatkozatban, hozzátéve: a kormányzóválasztásokban már lehet, hogy aktívabban fog részt venni.

1959.02.28
  
(Nick Robertson)

Már csak pár emberre korlátozódott Denfieldben az új szenátor személye

WARWICK – Dave Merrick Warwickben tárgyalt, részt vett a denfieldi Reform Párt konferenciáján is, ahol beszédet is tartott. Ebben aláhúzta, hogy még egyszer nem következhet be az, ami megtörtént idén. „Egy teljes mértékben esélytelen, futottak még kategóriába tartozó, magát konzervatívnak mondó jelölt ellopta tőlünk President Palace-t. Tenni fogunk, hogy ez még egyszer ne következhessen be.” Mindezt azzal erősítette meg, hogy Francis Thackeray helyére olyan személyt jelöl a Szenátusba, aki képes lesz megnyerni a választást, „és legközelebb mi verjük be az utolsó szöget Harvey Dent újraválasztási kísérletébe.”

Merrick hangoztatta, hogy olyan szenátorra van szüksége Denfieldnek, „akinek van hite a megyében, és aki nem kételkedik Stuart Hoyt bölcsességében, vezetői képességében.” Információk szerint már csak három személy van versenyben a posztért.

Az egyik Greg Jesworth, aki novemberben hajszállal kikapott Denfield 2. kongresszusi körzetért folytatott harcban. A mérsékelt törvényhozó azért lenne jó választás, mert jelölésével nem kell megkockáztatni a Reform Pártnak egy időközi kongresszusi választást, és Jesworth azt közölte Merrickkel, csak átmeneti időre, az új szenátor megválasztásáig vállalná a posztot, ezáltal a Reform Párt jelöltje maximálisan tudna a kampányával foglalkozni.

Az esélyesek között van még Robert Folksen kongresszusi képviselő, akinek annyiból könnyebb, hogy körzetében található Salt Lake City, amely erős reformer bástya, így egy időközi választáson is győzhet a párt jelöltje. Ugyanakkor az 1950 óta a körzetét képviselő Folksen ugyanakkor nem biztos benne, hogy átülne a Szenátusba, jelenleg „kitűnően érzi magát, ott, ahol van.”

Merrick saját hangját is próbálja a Capitol Square felé vinni – többek között erősen gondolkodik, hogy elindul az 1962-es elnökválasztáson –, ezért az esélyesek között tartják számon Dustin Farrellt, aki a kormányzó kabinetfőnöke. Habár neki még nincs semmiféle politikai tapasztalata, de ha megnyeri az időközi választást, 1962-ig törvényhozóként segíthet korábbi főnökének, hogy erős pozícióból várhassa az elnökjelölti megmérettetést.

1958.11.28
  
(Nick Robertson)

Stuart Hoyt újra pályázik a többségi vezetői posztra

Stuart Hoyt sajtótájékoztatón jelentette be, hogy újraindul a szenátusi többségi vezetésért, mivel úgy véli, hogy a Reform Párt ismét jelentős győzelmet aratott, és a választók támogatják azt az utat, amit képvisel. „1950 óta mi vagyunk többségben, ez fontos jel, a választók követnek minket, elismerik a munkánkat, ezért komoly változásokra nem is kell felkészülni.”

A madisoni törvényhozó nem kommentálta Nathen Bartek várható házelnök kijelentését, aki alkalmatlanoknak nevezte Harvey Dent megválasztott elnök eddig jelöltjeit, és pártkatonáknak nyilvánította őket. „A Szenátus bizottságainak a hatásköre eldönteni, alkalmasak-e vagy sem, azt megígérhetem, hogy amint az új Kongresszus felesküdött, a bizottságaink folyamatosan meghallgatják a jelölteket, alkalmasak-e a posztjukra.”

1958.11.21
  
(Nick Robertson)

Nathen Bartek lehet a házelnök

Nathen Bartek zárt ajtók mögött, a képviselőházi vezetés ülésén jelezte, hogy elindul a házelnökválasztáson. Az osborne-i törvényhozó, aki annak idején maga George Starson házelnököt győzte le az előválasztáson, már szerzett elég tapasztalatot a Reform Párt vezetőjeként hogyan irányítsa a Képviselőházat. Ez most azért is igazán fontos lesz, mert Dent következő elnökkel milyen alkukat tud megkötni, és hogyan tudja biztosítani, hogy két év múlva is megőrizzék a többségüket.

Thomas Levin, a Reform Párt Kongresszusi Kampánybizottságát vezeti, elmondta, teljes mellszélességgel támogatja Barteket. „Nathen jó vezetője volt a frakciónak eddig is, ő képviselt minket keményen, és neki is köszönhető, hogy sikerült legyőznünk a progresszívakat.” Szerinte a frakció tagjai is „egyöntetűen fogják támogatni a jelöltségét, mert ő az a képviselő, akinek megvan a tapasztalata és az országos ismertsége, hogy menedzselje az ügyeinket.”

Arról, hogy kit jelöl a progresszív oldal, még nincs információ, de Levin szerint az RKKB több, piros körzetben nyert progresszívat támadni fog hirdetésekben, ha Thomas McDornish mögé állnak be. „Ha McDornish házelnök újraválasztását fogják támogatni, akkor bebizonyítják, hogy nem értik a körzetük lakosainak a véleményét. És akkor két év múlva le is fogjuk őket győzni.”

Jason Chaffee, egy másik prominens reformer képviselő is támogatja Barteket, szerinte senki se fogja ellenezni a jelöltségét. „Nem hiszem, hogy bárkinek is ellenére lenne Nathen házelnöksége. A reformer konferencia mind a 79 tagja támogatni fogja őt.” Arra kérdésre, hogy a Trump-kampányt segítő kongresszusi tagok is felsorakoznak Bartek mellé, a belforti képviselő annyit közölt, hogy nem szeretne találgatni, „de mindnyájan újraválasztásra készülnek két év múlva. Ki akar magának előválasztási ellenfelet, vagy ki szeretné, ha a donorok nem támogatnák?”

1958.11.12
  
(Nick Robertson)

Andrew Trump megszólal

John Richard beszélgetett Trump szenátorral.

J.R.:Üdvözlöm szenátor úr!

A.T.:Üdvözlöm Mr.Richard!

J.R.:Először is azt kérdezném meg,hogy elfogadja-e a választás eredményeit?

A.T.:Igen.

J.R.:Akkor ezt a választást fairnek és demokratikusnak találta,szemben a Reform Párt előválasztásával?

A.T.:Persze. Ezt a választást a Ciron Állam rendezte,amelynek demokráciájához és a tiszta választásához nem férhet kétség. Ellenben a Reform Párt által tartott bohóckodással,ahol Stu felrajzolta a számokat,majd René dobott a kockával. És akkor még ők,meg a csatlósaik akarnak engem tisztességről kioktatni. A tisztesség ott kezdődik,hogy nem hazudunk a választóknak és tiszteséges előválasztást tartunk,hamár egy demokratikus országban élünk.

J.R.:Értem,nos valóban a Ciron Állam demokratikus mivoltához nem férhet kétség. A Reform Párt belső ügyeit,pedig maga ismeri. Nem érzi úgy,hogy maga miatt vesztette el West kormányzó a választást?

A.T.:Egyáltalán nem. A kedvéért előhozták Taylor elnököt a nyugdíjból,és úgy teletömték pénzzel a kampányát,mint senkiét előtte. Az ellenfele pedig a legyengébb volt,akit a Progresszív Párt valaha jelölt. Ez előtt a választás előtt Harvey Dent egy örök vesztes volt,de René alkalmatlansága és rossz teljesítménye az elnökjelölti vitán,amiről minket kizártak,elnökké tették Dentet,és ezek vesztették el neki a választást. Mondhatni magát verte meg. Ezt a választást 100-ból 99 reformer megnyerte volna. 

J.R.:Mit gondol kizárják a pártból?

A.T.:Nem. Azokat se zárták ki,akik 4 éve konkréten a progresszívek szekerét tollták és elmentek a progresszív konvencióra. Én ilyet nem tettem,sőt annyiszor kritizáltam a President-elect urat,akárhányszor csak tudtam. Emellett a Reform Pártnak szüksége van a szociális-konzervatívakra,hogy megtudja magát különböztetni a Progresszív Párttól. És,ha egyikünket bántják,akkor összezárunk. A valódi konzervatívok egyetlen esélye a túl élésre az,ha követjük az "egy mindenkiért,mindenki egyért"elvet. 

J.R.:Értem. Nos,szenátor köszönöm,hogy itt volt.

A.T.:Én köszönöm.

 

1958.11.06
  
(John Richard)

Andrew Trump személyes kudarca

Cook szenior szenátora éveken át próbálta rávenni pártját, hogy sodródjon jobbra, és szálljon harcba a Biztos Délért. Többször támogatott progresszív jelöltet sajátja helyett, legemlékezetesebb, amikor a Reform Párt Szenátusi Kampánybizottság elnökeként Lewis York mellett kampányolt Steve Paulsonnal szemben. Többször tett megbotránkoztató kijelentéseket, de Stuart Hoyt többségi vezető még az őt ért sértéseket is elnézte, még bizottsági elnöki posztot is kapott.

De a legnagyobb hibát idén követte el: az egykori zsivány, jobbszárnyat képviselő mozgalmárból előbb szenátor majd elnökjelölt lett, aki megfogadta az establishment tanácsait, majd egy megnyerhetetlen csatába bocsátkozva útját állta René West elnökségének. A Reform Párton belül többen a fejét követelik, amiért megakadályozta West győzelmét. „Nézze meg az eredményeket: Osborne, Peterson és Denfield megyékben Trump jobban szerepelt, mint amennyivel Harvey Dent vezet, csak egy megyében kellett volna nyerni, és minden megváltozik. Most 61 szavazattal folytatódik a progresszív elnökség” – nyilatkozta lapunknak John Prescott denfieldi szenátor. A mérsékelt szenátor régóta harcban áll Trumppal, négy évvel korábban sem támogatta a jelöltségét, hanem George Taylorra szavazott.

Martin Ricketts, Edmund szenátora szerint „a Párton belüli illendőség és szokásjogok értelmében Trump szenátornak el kellett volna fogadni, hogy West kormányzó a jelölt. Én négy éve őt is támogattam, idén természetesen Westre szavaztam, és erre kértem az edmundiakat is.” A konzervatív törvényhozó szerint Trump politikai jövőjének jobbat tett volna, ha kimarad az idei kampányból, hiszen így „ráég a billog, hogy miatta nincs reformpárti elnökünk a következő négy évben sem.”

„Trumpnak két hibája volt: az egyik, hogy a középnyugati konzervatív megyékben túl sok szavazót vitt el René Westtől, miközben Délen nem eleget Denttől, hogy a Reform Párt elektorokhoz jusson.” – mondta el kérdésünkre Ed Mullins, George Taylor korábbi kampányfőnöke. „Ha 2-3 ponttal több szavazót képes leválasztani mondjuk Pecksdale-ben a progresszív párosról, ma West az elnök, és ő is ünnepli Trumpot.”

Mindamellett veszélyben lehetnek azok a törvényhozók is, akik vagy nem támogatták Westet, és melegen üdvözölték Trump indulását, vagy például David Chesterfield, Madison kormányzója, akinek a következő évben lesz az újraválasztása, még adományt is gyűjtött a független jelöltnek, miközben West könnyed, 7 pontos győzelmet aratott a megyében. Ezeknek a személyeknek a szerencséje könnyen kudarcba fulladhat egy olyan előválasztáson, ahol indulnak West-párti jelöltek is. De akár Hoyt többségi vezető is dönthet úgy, hogy nem kap bizottsági elnöki széket a cooki szenátor.

1958.11.05
  
(Nick Robertson)

Bedroom gratulál Dent-nek és a progresszív győzteseknek

Cliff Bedroom, Madison leköszönő szenátora, aki visszavonult az aktív politizálástól, gratulál Harvey Dentnek a győzelemhez.

"Harvey Dent kitűnő politikus, fiatalos, energikus, és ami lényeg motivált. Kiváló vezetője lesz az országnak az elkövetkezendő négy évben"

Cliff Bedroom megerősitette azt amit eddig is tudtunk, családjával elhagyja Madison megyét és a délnyugati óriásmegyébe Belfortba költözik, nem indult újra az idei szenátorválasztáson, felesége kérésére, felhagy a politizálással és többet fog foglalkozni a családjával, unokáival, nem utolsósorban a 63 éves Bedroom mostanság elég sokat betegeskedik kora miatt, magasvérnyomás, szívelégtelenség,

Cliff Bedroom 12 évig, azaz 1946 óta Madison szenátora volt, ez idő alatt sokan elakarták tüntetni a politikai elitből, véleményét, mindig kihangsúlyozta és élesen bírálta politikai ellenfeleit. Ezért sok ellenségre tett szert pártján kívűl és belül is. Az idő Bedroom felett is eljárt, remélem Belfortban megtalálja a számításait és nyugdíjas éveit családja körében tölti majd.

/JR./

1958.11.05
  
(Jack Rush)

Véget értek az újraszámolások

Minden megyében és minden kongresszusi körzetben befejeződtek az újraszámolási procedúrák, ezek nyomán nem történt változás, hacsak az nem, hogy a columbiai levélszavazatok beszámításával kihirdetésre került a garfieldi 12. és 13. kongresszusi körzet képviselői eredményei is, mindkét körzetben a Reform Párt győzött: az első Spencer Royce hódította el, a 13. körzetben Shelley Roberts hivatalban lévő győzedelmeskedett. Várhatóan Harvey Dent lesz Cironia harmadik elnöke, de reformpárti Kongresszussal kell együtt dolgoznia.

A leginkább kecsegtető váltás Denfieldben történhetett volna meg, ahol 101 szavazat volt a választások után a két jelölt közötti különbség, Dent javára, ez most 61-re módosult, de még mindig a progresszív jelölt vezet. „Jelen pillanatban nincs arra erős bizonyíték, hogy René fordítani tudna” – ismerte el lapunknak Dave Merrick, Denfield újraválasztott kormányzója. Szerinte méltósággal kell viselni, ha szombaton az Elektori Kollégium Dentet választja meg elnöknek. „Ez a demokrácia, ettől szeretünk ebben élni, nem győzhetünk mindig, van, hogy vesztünk.”

Mindamellett a Reform Pártnak nem kell szégyenkeznie, hiszen az utolsó pillanatban sikerült megszerezniük a Képviselőházat, három fős többséggel, viszont a Szenátusban magabiztos, 8 fős többségük lesz.

Cironia történetének negyedik elnökválasztása történelmi pillanat volt, hiszen 5,9 millió ember ment el szavazni, történetének eddig legnagyobb választói tömege, a regisztrációhoz viszonyított részvétel 91% volt, amely minden rekordot megdöntött. Több hónapon keresztül René West és Harvey Dent mérsékelt jelöltek küzdöttek egymással, bár jócskán rontotta a cooki kormányzó esélyeit, hogy Andrew Trump cooki szenátor, korábbi elnökjelölt független jelöltként indult, ha ez nem történik meg, akkor minden bizonnyal nyerni tudja a konzervatív közép-nyugat valamelyik megyéjét, amely elég a győzelemhez. West sikere ugyanakkor, hogy közel százezerrel több szavazatot kapott, mint Dent, aki a Biztos Délen sok szavazót vesztett – Trump miatt.

1958.11.04
  
(Nick Robertson)

Cook, Crowley és Edmund is végzett

Sok helyen lesz újraszámlálás, minden szinten.

Folytatódnak a megyék eredményhirdetései, Cook, Crowley és Edmund megyék hivatalosan is kihirdették a választási eredményeket, meglepetésre sehol sem kell újraszámolásról gondolkodni.

Cook West-ország

Cookban a regnáló kormányzó, René West elnökjelölt könnyedén szerezte meg a megye 7 elektorát, minden körzet minden településén nyert, a voksok 54 százalékát szerezte meg, Harvey Dent progresszív elnökjelölt mindössze 39 százalékot kapott. Úgy tűnik, ez lesz az egyetlen olyan elnökválasztási küzdelem, ahol bármelyik jelölt elsöprő aránnyal tud győzni. A függetlenként induló megyei szenátor, Andrew Trump ugyanakkor alulmúlta a várakozásokat, mindössze 4 százalékot ért el.

A szenátusi küzdelem reformer szerzeménnyel zárult: Bernadeth Robinson a voksok valamivel több mint 50 százalékával legyőzte Andrew Fox hivatalban lévő konzervatív progresszív szenátort, aki a választók közel 48 százaléka támogatott. A választásokat megelőző hetekben és hónapokban Fox jelentős, 19 pontos hátrányt dolgozott le, de nem volt ez sem elég, bár vidéken és az ipari városokban legyőzte Robinsont, Westminster és elővárosai a korábbi képviselőnőt választották.

A kongresszusi helyekért folyó küzdelemben a Reform Párt megőrizte az 1. és a 3. kongresszusi körzetet. Miközben Quentin Archer magabiztosan, 22 ponttal újrázott, Richard Franklin mindössze három ponttal tudott, de így is megszerezte a voksok több mint felét. A 2. kongresszusi körzetben Frank Moses, az 5-ben Jefferson Lee korábbi képviselők három-három ponttal győzedelmeskedve tértek vissza korábbi székükbe, mindössze a Reform Párt fiatal reménységének tartott Marc Johnson nem tudott nyerni, igaz, mindössze 1,8 százalékkal maradt le egy erős, kékgalléros körzetben. Ez alapján két körzetet hódított el a Reform Párt.

A megyei tanácsban is nőtt a Reform Párt jelenléte, a jelenlegi 8-7-ről 10-5-re.

Elemzők egyértelműen West-hatásról beszélnek. A kormányzó népszerűsége segített majdnem minden jelöltnek győzedelmeskedni. A részvétel 88% volt.

Crowley marad piros

A hatalmas részvétellel (elnökválasztás: 97, kongresszusi választás: 99%) crowley-i választásokon René West magabiztosan győzött, a voksok 51 százalékát szerezte meg, Harvey Dent 47%-kal lett második, ami kísértetiesen megegyezik a Glover-Trump párharc eredményével. A vidéki megye urbánus részein West egyértelműen győzött, ahogy a farmerek lakta körzetben is, csak az iparvidékeken vesztett, de még így is közel 10 ezer szavazattal kapott többet.

Fordulópont következett a kongresszusi választáson is: két körzetet sikerült elhódítania a Reform Pártnak, másik kettőben versenyképesek, kettőt magabiztosan hoztak. Crowley 1-ben Roy Harper revansot vett Kensi Blye-n, aki két éve legyőzte. Most 2,8 százalékkal a reformer jelölt győzött. A 2. körzetben Eric Beal győzött, a hivatalban lévő a Progresszív Kongresszusi Kampánybizottság elnöke, ennek ellenére csak 1,800 szavazattal, hat ponttal verte meg Malcolm Queen korábbi képviselőt. Crowley 3-ban Jacob Manson 57 százalékkal újrázott, progresszív ellenfelének esélyt sem adva. A 4-ben Marty Deeks győzött, hozzávetőleg öt százalékponttal, ami jó hír a P-nek. Vesztettek viszont az 5. körzetben, Robin Houston legyőzte Simon Bright progresszív hivatalban lévőt, 8 ponttal, 2,5 szavazattal. Crowley 6-ban Harry Jenkins reformer képviselő a voksok több mint 60 százalékával magabiztosan győzött.

Ezen versenyek mellett változott a megyei tanács összetétele is: a korábbi 8 reformer helyett két évig 12 tanácsos lesz, a 10 progresszív helyett csak 6, így társbérletbe költöznek a progresszív kormányzóval.

Edmund kitartott

Az egyik leginkább konzervatív erőközpontnak tartott megye, Edmund, meglepetésre, nehezebben sikerült Westnek, mint várni lehetett. Végül 127 ezer szavazattal győzött, (49,2%), Dent is történelmi csúcsot ért el. Progresszívként megyei választáson először szerzett 100 ezernél több voksot, pontosan 124 ezret, de a különbség még így is 1,2%, és mivel a kormányzó és a Tanács is reformpárti, nem valószínű, hogy újraszámoltatnak.

Martin Ricketts szenior szenátor is újrázott, megnyerve harmadik választását. A törvényhozó ugyanakkor a vártnál kisebb arányban győzedelmeskedett, 9 százalékponttal győzte James Martint.

A kongresszusi körzetek közül mindenhol a Reform Párt győzött, bár vesztett a befolyásából. Mark Greshamet 53 százalékkal választották újra, de rossz hír neki, hogy a körzetében Harvey Dent nyert, ét év múlva keményebb csata várhat rá. Hasonló arányban lett újraválasztva Bob Sinder konzervatív törvényhozó, körzetében a két elnökjelölt fej-fej mellett végzett. Harry Weissman 11, Paul Allen és Ronald Barnes 3-3 újrázott. Alec Harrison és Thomas Levin (utóbbi a Reform Párt Kongresszusi Kampánybizottságának az elnöke) viszont kevesebb, mint két százalékponttal tudott győzedelmeskedni.

A részvétel összességében 90% volt.

1958.11.16
  
(Nick Robertson)

A Klub a Deficit Ellen Andrew Fox cooki progresszív szenátort támogatja

A ciron konzervatív gazdasági szereplői idén nem támogatják egyik elnökjelöltet sem – mindkettő hiteles számukra. „Az előző választásokon a Reform Párt jelöltjeit támogattuk, és West kormányzó programja, illetve alelnökjelöltje, Gregory McInnis szenátor, hiteles és teljesíthető fiskális politikát fogalmaz meg. Ugyanakkor Harvey Dent több kérdésben sikerrel verte vissza a szélsőbaloldali megközelítést, ezért arra biztatjuk, hogy folytassa ezt a hiteles fiskális utat. Bármelyik jelölt is győz, az első naptól szeretnénk vele dolgozni.”

A Klub támogat minden olyan hivatalban lévő törvényhozót, aki idén újraindult, és támogatja a deficitellenes javaslatokat. „Éppen ezért támogatjuk Andrew Fox cooki szenátort, reméljük, hogy folytatja azt a kemény, de gyümölcsöző munkát, amelyet az országért végez.” Ez egy komoly ütés lehet Bernadeth Robinsonnak, aki kezdetben nagy előnnyel vezetett Foxhoz képest, de mostanra, belső mérések szerint, már hibahatáron belül vezet csak.

1958.10.02
  
(Nick Robertson)

Grahamben is hibahatáron belül mérik a két esélyest

Graham megyében is döntetlenre állnak az elnökjelöltek. A St. George University által készített felmérés szerint Harvey Dent vezet 46 százalékkal, 45% támogatja René West reformpárti elnökjelöltet, 7% bizonytalan, mindössze 1% támogatja Andrew Trump független elnökjelöltet.  A hibahatár 3.4%. Miközben a vidéken Dent hajszálnyival vezet (46-45%), a nagyvárosi kongresszusi körzetekben már négy ponttal (48-44%), ami hibahatáron kívül esik, de az elővárosokban René West vezet (48-45%).  „Ez azt mutatja, hogy a választás estéjén lesznek izgalmak Graham megyében is, továbbá kérdés az is, mennyire fog ez a harc kihatni a kongresszusi körzetekben folyó csatákra.” – áll az elemzésben. „Ha igen, akkor mind a 11 körzet játékban van, ha a személyiség is szerepet játszik, talán az a Reform Pártnak kedvez.”

Érdekes, hogy a népszerűségi mutatók esetében a progresszív jelölt tarol: Dent +19, West +9, Tump -32.

Felmérést közöltek a szenátusi versenyről is, de ott egyértelműen George Lee az esélyes. A hivatalban lévő reformer szenátort a válaszadók 52 százaléka támogatja, Martin Gregg progresszív jelöltet csak 42%, 6% bizonytalan. Népszerűségben Lee viszont nagyon vezet: 56% támogatja, csak 38% nem támogatja, Gregg esetében ez 47-47%. „Lee szenátor vezet vidéken (+10%), nagyvárosokban (+7%) és az elővárosokban is (+13%). Figyelembe véve a bizonytalanok arányát is, mi nagyjából 54-58 százalékra mérjük a végső támogatottságát, amely megegyezik az öt évvel korábbival.”

1958.10.29
  
(Nick Robertson)

A feltörekvő mormon reménység

J.R.:Üdvözlöm Jesse Hood alelnökjelölt urat,legelső interjúján!

J.H.:Én is üdvözlöm magát,Mr.Richards!

J.R.: Kezdjünk is bele. Magával a politikai palettán idén találkozhattunk először,amikor is elindult a reformer primaryn Denfield 2.vk-jában. Ott végülis is szoros vereséget szenvedett,egy ismert politikustól. Ön ezt hogyan értékeli?

J.H.:Nos,én úgy értékeltem,hogy a Denfieldi Reform Pártra már rá fér a vérfrissités,ezért is mérettem meg,magamat idén. Úgy látszik,hogy egy kicsit előre diettem,de hsizem,hogy 1960-ban,de 1962-ben már biztosan új arcok lesznek a Denfieldi Reform Pártban. Az eredményeket pont ezért pozitívan értékelem,hiszen midenféleképen komoly jelzés volt ez a mostani párt elitnek,hogy már nem sokáig trónolhatnak Denfieldben. 

J.R.: És,hogyha arra,számít,hogy a következő 4 évben le fog cserőlődni a reformer vezetés Denfieldben,miért lett Andrew Trump alelnökjelöltje.

J.H.: Nos,nagyon egyszerű a helyzet. Ha országos szinten már idén leváltjuk az elitista vezetést,azzal elősegítjük a Denfieldi változásokat is. Emellett pedig úgy gondoltam,hogy itt az ideje annak,hogy Denfield is fel kerüljön az országos politika színpadára azzal,hogy alelököt küldd a President Palace-ba. Illetve a mormon közösség számára is egy remek képviseleti lehetőség.

J.R.: Értem az állítását. Megismertetné velünk eddigi életét nagyvonalakban?

J.H.: A denfieldi Orem városában szülletem 1923.Január 7.-én. Denfieldben jártam általános iskolába és gimnáziumba. 1946-ban szereztem ügyvédi diplomámat Silver Cityben. Ezután kezdtem el praktizálni Warwickban,egészen 1952-ig,amikor is Koreába mentem. 1953-ban hazatértem,és folytattam tovább ügyvédi tevékenységemet. 1954-ben léptem be a Reform Pártba,Andrew Trump hatására.Előtte hidegen hagyott a politika,de Korea felnyitotta a szememet,és ott váltam anti-kommunistává,emellett mormon származásomnak hála,konzervatív ember vagyok. 1954-ben láttam,hogy Andrew Trump milyen jól érti az átlag emberek problémáját,és nem csak a déliekét,hanem a nyugatiakét is. Akkor léptembe a Reform Pártba,és szavaztam először. Ezután Andrew Trump hajszálnyi veresége az elitista Glovertől,kicsit kedvemet szegte,így továbbra is az ügyvédi munkára koncetráltam egsézen idénig. Ekkor elhatároztam,hogy megmérettem magamat Denfieldben. Emelett már rég óta az NRA tagja is vagyok,ez is segített abban,hogy alelnökjelölt legyek. 

J.R.: Érdekes élet. 4 éve kezdett el,egyáltalán szavazni,most meg már alelnökjelölt. Beszélne alapvető poltikai elveiről? 

J.H.: Nos,mint ahogyan azt már említtem,anti-kommunista és patrióta vagyok. Társadalmi kérdésekben erősen konzervatív,nem támgattom a nagy és erős központi kormány tervét,én a megyék autonómiájában hiszek. Emellett a szigorú költségvetés támogatója,illetve a 2.Alkotmánykiegészítés védelmezője. Gazdaságilag a szabad kereskedelmet pártolom,nem láttom értelmét egy vámháborúnak NATO-s barátainkkal.

J.R.: Köszönöm,hogy itt volt Mr.Hood. Sok sikert a további kampányhoz!

J.H. Én köszönöm,hogy itt lehetem! 

1958.09.14
  
(John Richard)

A Biztos Dél Harvey Dent mögött áll

Lapunk megrendelésére a Kervin Research felméréseket készített Greene, Lassen és Pecksdale megyékben, és ezekből levonható, hogy várhatóan könnyedén behúzza a déli megyéket a progresszív elnökjelölt. Harvey Dent, aki nem kívánja bolygatni a megyei autonómiát, és ő ehhez sorolja a szegregáció intézményét is, minden megyében vezet.

Greene megyében 45% a támogatottsága, René West 32, Andrew Trump 14 százalékon áll, 9% bizonytalan. A népszerűségi mutatókat tekintve Harvey Dent +9, West és Tump -8-as mutatókkal rendelkezik. Lassenben Dent a voksok 48 százalékával vezet, 30% támogatja a reformer jelöltet, Trumpot 14%, 8% bizonytalan. Itt a népszerűség alakulása: Dent +15, West -7, Trump -5. Pecksdale-ben 45-32-16 a jelöltek támogatottsága, a fenti sorrendben. A népszerűségi indexek: Dent +12, West -9, Trump -10.

A felmérést végző cég szerint az „adatokból egyértelműen kiolvasható, hogy Harvey Dent jól pozícionálta magát a déli megyékben, és várhatóan ezek a megyék biztosan kékek lesznek. Másrészt, ha sikerül erősödnie az oaklandi, walkeri és jeffersoni vidéken, ezek az elektorok is őt fogják erősíteni.”  West, aki korábban abban reménykedett, hogy nyerheti a Biztos Delet, az erős szegregációellenes kampányával ennek a lehetőségét elvesztette, ennek ellenére a Reform Párt szavazóinak a nagyobbik hányadát nyerheti. Andrew Trump főleg vidéken tud terjeszkedni, ezt mutatják az eredményei is, és képes még a Dent-szavazók közül is sokakat maga mellé állítani. Ugyanakkor nem várható, hogy itt végül ő győzne.

1958.09.12
  
(Nick Robertson)

Belfort csatatér, Cook West mellett áll

Belfortban statisztikai hibahatáron mozognak az elnökjelöltek. A lapunk kérésére, a Gallup Cironia által készített felmérések alapján Cironia második legnépesebb megyéjében Harvey Dent progresszív elnökjelölt a voksok 45, René West reformer jelölt a 44 százalékát kapná meg, 11% bizonytalan vagy mást választana. Dent támogatottsági indexe +4 (47-43%), Westé is (48-44%).

Cookban René West magabiztosan vezet, 53% őt, 40% Dentet támogatja, a választók 7 százaléka mást támogat, vagy bizonytalan még.

A két nyugati megyében szenátusi választásokat is tartanak, illetve több csatatérkörzet is van. A belforti szenátusi küzdelemben Danny Sanchez kisebbségi vezető csap össze Mike Shelly korábbi kereskedelmi miniszterrel. Jelen pillanatban Sanchez, aki hat éve is szűken tudott csak nyerni, 41 százalékkal vezet, Shelly 39 százalékkal követi, 20% bizonytalan. Cookban Andrew Fox progresszív hivatalban lévő küzd a politikai túléléséért, de úgy néz ki, nehéz dolga lesz. Bernadeth Robinson korábbi kongresszusi képviselő, aki a Reform Párt jelöltje, a választók 52 százalékának a bizalmát élvezi, Foxot 39% támogatja, 9 % bizonytalan.

1958.09.02
  
(Nick Robertson)

Semmi alapja nincs pártegységről beszélni

J.R.:Üdvözlöm szenátor úr!

A.T.:Üdvözlöm Mr.Richard!

J.R.:Nos,megtörtént a reformer konvenció is,ahol a megjelent és felszólaló vezetők hosszasan áradoztak a párt egységről úgy,hogy a párt egy jelentős részét képző ideológia követői nem is voltak ott Columbiában. Ez számomra,és valószínűleg az ország számára is elég ellentmondóan hangzik. Akkor most van pártegység a Reform Párton belül vagy nincsen?

A.T.:  Nézze,teljes egység soha nem is volt és nem is lesz. Egy ekkora pártban,mint a miénk,nem lehet mindenkit ugyanarra a lapra tenni. Az ország különböző területéről származunk,különböző a vallásunk,a nemünk és az életkorunk is. Egyedül ami összefog minket az a ciron patriotizmus és a konzervatizmus,illetve a protestantizmus. Habár a 3. aspektus alól már számos kivétel van,vegyük csak az új alelnök-jelöltünket,aki ugye katolikus.  És eddig senki nem is próbálta meg egy lapra terelni a pártot. Egészen tavalyig.

J.R.: Ahhoz képest,hogy állítása szerint most akarják a legjobban egy lapra tenni a párttagokat,elég nagy a széthúzás. Sőt,a legnagyobb a pártjuk életében.

A.T.: Való igaz. Pont ezért,mert egy lapra akarnak rakni minket,mi meg nem hagyjuk az elveinket elvenni tőlünk.  Éppen ezért teljesen alaptalan az,amit egyes párttársaim csinálnak. Hatalmas fanfárokkal telezengik az országot,hogy a Reform Pártban mindenki ugyanazt gondolja és támogatja a West-McInnis duót. Én és a szociál-konzervatív tömb ezt kikérjük magunknak! Egyrészt minket ne említsenek egy lapon Stuart Hoyttal,egy George Lee-vel pedig főleg nem. Másrészt mi határozottan elhatárolódunk az elnökjelölti duótól. Nem kampányolunk ellenük,nem támogatjuk Dentéket,de őket sem.

J.R.: Ha jól tudom ezért nem is mentek el a konvencióra?

A.T.: Nézze,mi lefektettük a feltételeinket Renének,ő pedig ignorálta őket. Ha ő nem tart igényt ránk,akkor mi se tartunk igényt arra,hogy éljenezzük őt a konvención.

J.R.: Ennek ellenére magát a konvenciót figyelemmel kísérték?

A.T.: Természetesen. A párt azon része,aki nem vett részt ezen a szokatlanul alacsony minőségű konvención,Wessexben találkoztak egymással,ahol tv-n néztük a konvención,majd megtárgyaltuk azt.

J.R.: Maga szerint van arra esély,hogy támogassák Mr.Westet?

A.T.: Nincs.

J.R.: Ennél kicsit bővebb válaszra számítottam.(nevetés)

A.T.: Nézze.René West nekem és sok más embernek is már bebizonyította,hogy milyen ember valójában Eljátszotta a bizalmunkat. Emlékezzen vissza 54-ben még hatalmas követőm volt,ha mentem valahova Cookban,utánfutóként jött velem. Habár már akkor is selytettem,hogy ennek a kapcsolatnak a lényege számáról főleg politikai haszonszerzés,de titkon azért reménykedtem,hogy egy barátinak mondható kapcsolatot sikerül majd kialakítanunk. De sajnos ez volt eddig pályafutásom legnagyobb tévedése. René nem csinált mást azokon az alkalmakon,amikor együtt dolgoztunk,minthogy ellopta a legjobb kampánypontjaimat. Amikor együtt kampányoltunk,mindig azt figyelte,hogy melyik ötletemre reagál a legjobban a nép. Majd a kampány után azokról a pontokról kérdezősködött,én pedig jóhiszeműen felvilágosítottam,mondhatni fegyvert adtam a kezébe,amit aztán idén hátulról belém szúrt. Hiszen amellett,hogy a 4 éve tőlem tanult dolgokat hírdeti fel sajátjaként,ami már önmagában is plágium,még nekem mondja azt,hogy tőle loptam. Ez akkora mértékű gerinctelenség,amivel soha nem találkoztam még. 

J.R.: Ezekután Ön mégis kész lett volna kibékülni vele?

A.T.: Igen,de nem magam miatt. Hanem amiatt,hogy az 1946-ban alapított párt megmeneküljön a pusztulástól. Hiszen a Reform Párt már a ciron történelem és kultúra része,egy jó konzervatív pedig megvédi a történelmi értékeinket és kulturánkat. Éppen azért mondtam,hogy,ha egy szociális-konzervatív alelnökjelöltet választ kész vagyok békülni. Ő nem így tett,sőt egy katolikus alelnökjelöltet választot, amivel még jól oda tudott pörkölni az ultrakonzervatív nyugati kollégáimnak. 

J.R.: De,hogyha maguk ennyire nem szívlelik Mr.Westet,miért nem mondják azt az önneket támogatóknak,hogy szavazzanak Mr.Dentre?

A.T.: Azért,mert én,sőt,mi nem vagyunk ilyen emberek. Való igaz,hogy kicsinyes bosszúból elmehettünk volna a Progresszív Konvencióra,és járkálhatnánk Mr.Dentet hypolva azokban a megyékben,ahol magas a támogatotságunk. De mi nem ilyen emberek vagyunk. Mi a legjobbat akarjuk a ciron embereknek,és Mr.Dent ugyanolyan rosszválasztás,mint René,ezért nem tudjuk őt se protezsálni. 

J.R.: Ez így rendben van szenátor úr,de majd valakire csak muszály lesz szavazni,hiszen a President Palace nem állhat üresen.

A.T.: Ez így igaz. És bizony most nehéz helyzetben vannak a ciron emberek,főleg a fehér konzervatívak,mint én. Hiszen egyik oldalon szocializmus,másik oldalon hipokráciát és opportunizmust látthatunk. Őszintén,ha nem lennék szenátor,el se mennék szavazni.(nevetés) De nekem,mint szenátornak jó példával kell előjárnom,ezért el fogok menni,már csak azért is,hogy a maradék pozícióknál le tudjam adni a szavazatomat a valódi konzervatív jelöltekre. És ezt tanácsolom mindenki másnak is.

J.R.: Köszönöm,hogy itt volt szenátor úr! Remélem találkozunk még.

A.T. Én köszönöm,hogy itt lehetem! Biztos vagyok benne!

 

1958.07.13
  
(John Richard)

Megmenekült a Reform Párt

Eldőlt. Megmenekült a Reform Párt. Az 1946-ban alapított párt idén minden eddiginél nagyobb veszélybe került,amikor az Andrew Trump által vezetett szociális-konzervatív csoport,átmenetileg felfüggesztette párttagságát,választási csalásokra hivatkozva. Az első napokban még lehetett olyan pletykákat hallani,hogy Trump szenátor függetlenként indulna,de ezt gyorsan cáfolta,mondván függetlenként nem veheti fel a versenyt a 2 nagy párt kampánygépezetével és pénzével. Ezután arról szóltak a pletykák,hogy Trumpék külön pártot hoznak létre,ám attól tartva,hogy a bíróságok nem jegyzik be őket mindenhol,felhagytak ezzel az ötlettel is. A leghihetőbb információk szerint a kilépők bosszút akartak állni,és azokban a megyékben,ahol ők vannak többségben a törvényhozásban,el akarták érni,hogy a törvényhozzás válassza ki az elektorokat,amire Cironiában még nem volt példa,de az USA történelmében is 1876-ig kell visszamenni,hogy ennek a módszernek az utolsó használatát lássuk. Akkor Colorado használta ezt,ezzel eldöntve a 76-os választást. Nos,ettől nyilván a Reform Párt fejesei is aggodalomba estek,ezért leültek tárgyalni a szociális-konzervatívokkal. Ennek eredményeként a szociális-konzervatív politikusok teljesjogú tagként térnek vissza a Reform Pártba,megtarthatják eredeti pozíciójukat a különböző bizottságokban,illetve újraindulhatnak a jelenlegi hivatalukért reformer színekben. Viszont nem fogják támogatni René West-et-*egyedüli esély erre akkor lehet,ha közülük választanak alelnököt- és a Reform Párt Nemezeti Konvenciójára se mennek el,csak,ha a Nemzeti Bizottság elnökét közülük választják ki. Emellett viszont,nem fogják hátráltatni René West esélyeit,és készek a további kooperálásra párttal a megyei tanácsokban és a Kongresszusban is. Így tehát René West megúszta,hogy egy független jelölt elnyerje előle az ultra konzervatív megyéket,hiszen a megyei törvényhozások biztos neki adta volna őket,ahogyan azt is,hogy a csatatér államokban jelentős mínusszal induljon. Jelentsük ki,Trumpék visszatollták a széket West alá,de párnát nem raktak rá. 

*a szerkesztő

 

1958.06.27
  
(John Richard)

Mike Jezza elismerte a vereségét

Belfort 1. kongresszusi képviselőjének a törvényhozója, aki ringbe szállt az idei elnökválasztási év reformer elnökjelöltségéért, közleményben gratulált René Westnek, aki az ellen fele volt, és bejelentette, támogatja Westet, ezzel eloszlatva minden olyan felvetést, hogy elindulna függetlenként.

„Nagy harcon vagyunk túl, de az a több mint egymillió szavazat, amelyet sikerült összegyűjteni, megmutatja, hogy az a politika, amelyet 1947 óta képviselek a Kongresszusban, igenis vannak támogatói szerte az országban, minden megyében van mozgalmunk. Erre építve át fogjuk formálni a ciron konzervativizmust.” Jezza arra kéri a támogatóit, hogy szavazzanak René Westre: „West kormányzóval sok mindenben nem értünk egyet, sok dologban igen. Ennek ellenére arra kérem a szavazóimat, hogy ne csüggedjenek, támogassák a kormányzót, hiszen csak vele van esélyünk leváltani a ridgefieldi liberálisokat.”

Arról még nem lehet tudni, hogy Jezza újraindul-e a kongresszusi körzetéért.

1958.06.19
  
(Nick Robertson)
 1/13  

   Üzenőfal

ma 9:42 Harvey Dent: Képviselőház --> Alkotmány vita

ma 9:27 Harvey Dent: Az elnöki hozzászólást ne tekintsétek. Először elfelejtettem beállítani a hozzászólót.

2020. márc. 24. Harvey Dent: Még nem olvastam végig

2020. márc. 24. George Lee: Képviselőház Igazságügyi Bizottságában várom a szavazatokat a javaslatra

2020. márc. 15. Harvey Dent: Az még időben odébb van.

2020. márc. 15. Alexander Smith: Remélem lesz majd egy törvénytervezet egy kis beavatkozásról (Disznó-öböl)

2020. márc. 15. Harvey Dent: A kubai random során azért vegyük figyelembe a történelmi hűséget: 1961-ig nem volt Castro kommunista, és addig az USA is támogatta.

2020. márc. 14. Alexander Smith: "A nemzetközi helyzet fokozódik."

2020. márc. 08. Andrew Trump: Má rendeződött a helyzet

2020. márc. 08. Harvey Dent: Sztem nyugodtan kampányolj. Emiatt ne várj, add ki magadból nyugodtan

2020. márc. 08. Andrew Trump: Azért nem akartam még kampányolni,mert az csak plusz számok lennének

2020. márc. 08. Andrew Trump: Jó,csak azzal megzavarnám a számítást

2020. márc. 08. Harvey Dent: Úgy is messze van még a vége. Gyűjtsd még a pénzt.

2020. márc. 08. Andrew Trump: David Chesterfield összegyűjtött pénzről mikor kapok infot? Csak,mert már 2 hete várok,és így fogalmam sincs,hogy mennyiért tudok hirdetni...

2020. márc. 07. George Lee: BREAKING NEWS

2020. márc. 07. George Lee: informatikuson múlik

2020. márc. 07. Harvey Dent: Kell a Reform Pártnak Denfield 3? Időben hekkeljétek a szavazatokat

2020. márc. 07. Harvey Dent: Mikorra?

2020. márc. 07. George Lee: Sziasztok, sajnálatos technikai gondok miatt csúszik az időközi eredményhirdetése, megértéseteket köszönöm.

2020. márc. 04. William Church: Köszönöm!

2020. márc. 04. Harvey Dent: Szia! Ment üzenet.

2020. márc. 04. William Church: Üdv! Bár a regisztrációm régi, mégsem ismerem ki magam itt. Van olyan játékos aki segítene kiigazodni itt? Aki megmutatná mit és hogyan is kell itt csinálni?

2020. márc. 03. George Lee: SZAVAZÁS A SZENÁTUSBAN!

2020. márc. 03. George Lee: szia, igen, ment üzenet

2020. márc. 02. Marcus Taylor: Sziasztok még új vagyok. Valaki tudna nekem segíteni?

2020. febr. 29. Harvey Dent: PROGRESSZÍV TAGOK: E-mail-ben vannak új infók.

2020. febr. 28. George Lee: megoldva

2020. febr. 28. George Lee: szia, nézem máris

2020. febr. 28. Cliff Bedroom: Sziasztok, Peti, nálam a kormányban 2 veterángyi minisztert mutat...

2020. febr. 23. Harvey Dent: A kormányzók nem nagyon jeleznek vissza, hogy részt kívánnak-e venni a garfield-i egyeztetésen. A helyszínt a garfield-i kormányzó engedélyezte (ha jól emlékszem).

2020. febr. 23. Harvey Dent: Erős Észak-Nyugati

2020. febr. 22. Francis J. Wright: Sziasztok! Milyen szelek fújnak ma Cironiában?

2020. febr. 15. Harvey Dent: Pritchettnél elírtam. Ennyi embert találátunk meg a kampány során és nem ennyi háztartást. Bocsi.

2020. febr. 14. Harvey Dent: Nem tudom mért nem jelent meg rendesen a hír címe. Amikor jóváhagytam, akkor még látszódott. A lényeg benne van a szövegben.

2020. febr. 12. Nathen Bartek: Jó tudni, ebben az esetben kéretik figyelmen kívül hagyni a felszólalásom meg hamarosan érkezik

2020. febr. 12. George Lee: a házelnök bármikor szólhat kérés nélkül

2020. febr. 12. Harvey Dent: Ja értem. De a Házelnök vezető az üléseket. A Képviselőházban nem jelöltünk ki soha eddig levezető elnököt.

2020. febr. 12. Harvey Dent: Bartek nem a Házelnök? Akkor ki az?

2020. febr. 12. Nathen Bartek: Nem Bartek a levezető elnök végül is. Gondolom akkor neki is be kell állni a sorba

2020. febr. 12. Harvey Dent: A Házelnök kér szót a Házelnöktől? Ezt megnézem

2020. febr. 06. Alexander Smith: https/www.youtube.com/watch?v=OCP-Y4u-beQ

2020. febr. 06. George Lee: Egy valamit sose felejts el: https/www.youtube.com/watch?v=_MHusGl9BeM

2020. febr. 06. Andrew Trump: Semmi baj,te csak félreértelmeztél egy dolgot akkor. Peti viszont rögtön rám akarta fogni azt,hogy félre ment valami.

2020. febr. 06. George Lee: Mit gondolsz, hol van ez a pont?

2020. febr. 06. Edward Glover: Az oldal megengedte, hogy napirendre tűzzem, így azt gondoltam, hogy igazam volt és valóban jogosult vagyok rá. Tanulva az esetből, legközelebb szólok előre, mielőtt ilyesmi történik

2020. febr. 06. Edward Glover: Én tűztem napirendre a kérdéses javaslatokat, mint kisebbségi vezető. A szenutusi szabálykönyv alapján úgy értelmez(t)em, hogy erre lehetőségem van a többségi vezető szándéka ellenére is.

2020. febr. 06. Edward Glover: Elnézést mindenkitől, főleg Trumptól, nem akartam konfliktusokat generálni! Sajnos az elmúlt 2 napban nemigen tudtam figyelni az oldalt, így nem tudtam tisztázni a helyzetet.

2020. febr. 06. Andrew Trump: amúgy előtte kellett volna megkérdezned,mielőtt automatikusan elkönyveled,hogy biztos én csináltam

2020. febr. 05. George Lee: ennek utána fogok járni ebben az esetben

2020. febr. 05. Andrew Trump: Meg mondom,én anno a szóadásért lettem levezető elnök,a napirendi pontokkal sose foglalkoztam.

   Online (0)

 
Cironia politikai-gazdasági szerepjáték - Madenia CMS v1.3b © 2016-2020 Balla Péter / Molnár Dénes | Adatkezelési tájékoztató