Média

napilap 1958. november 14.
Főszerkesztő: David Rossi

Rengeteg megye késik a költségvetéssel

A mindennapi emberek számára talán kicsit bonyolultnak tűnhet a költségvetés rendstere és folyamata, de talán azt mindenki tudja, hogy a költségvetési év a naptári évtől eltér. Azt is nagyon sokan tudhatják, hogy a költségvetés a megye működésének - és optimálisabb esetben az állam esetében is ez lenne, ha nem csak előriányzatok lennének - és fejlesztésének egyik kulcsfontosságú eszköze. Az utóbbi időben egyre nagyobb szerepet kapnak a megyék politikai élteében és kiforrani látszik egy egységes forma.

Azonban úgy tűnik megtorpanni látszik a lelkesedés a megyék és a kormányzók részéről. Az országban huszonhárom megye van, ebből a jelenleg három megyének van elfogadott költsgévetése a következő szeptemberben befejeződő költségvetési évre. Union, Peterson és Crowley megyén kívül egyedül Grahamben hallottuk azt, hogy lassan elkészül a költségvetés. A többi megyében eddig nem hallani semmit.

Költségvetés nélkül nem marad még működésképtelen a megye, de ha előirányzatok sem kerülnek elfogadásra, akkor a megyei hivatalok is leállhatnak. Állami szinten ez már megoldott, mert a két párt nem akart ilyen problémát, így az előirányzat a hivatalok máködését biztosítja. A fejlesztéseket azonban csak a költségvetési pénz tudja biztosítani.

1958.11.08
  
(David Rossi)

A Reform Párt megtorpedózná a progresszív kormányzást

A mai nap során René West Westminsterben tartott hivatalos sajtótájékoztatót, ahol bejelentette, hogy több megyében is az elnöki választási szavazatok újraszámolását fogja kérvényezni. A megemlített megyékben kizárólag olyan helyszínek szerepelnek, ahol nagyon nagyon kis különbség volt csak, kivétel nélkül 1 % alatti, a jelöltek között. Az érintett megyék között szerepel három korábban megingathatatlannak tűnő reform párti helyszín is. "Peterson, Osborne és Denfield megye is olyan példanélkülien szoros versenyt hozott, hogy tarotzunk a demokrácia felé annyival, hogy a sok sok ezer szavazatot ellenőrizzük. Akár egyetlen megyében beálló változás is fordíthat az elektori küzdelem jelenlegi helyzetén, így fontos, hogy mindneki tisztában lehessen azzal, valóban helyes döntés született-e. Hiszem, hoyg ez a három megye továbbra is inkább piros és, hoyg a számlálások során csak a hajtásból fakadó figyelmetlenségek vezettek oda, ahol most tartunk."

René West elmondta, vannak megyék, ahol az eredmények beszédesek voltak, mindkét fél részére, így ezeken a helyeken nem is kér újraszámolást. "A monroe-i, jeffersoni vagy éppen unioni polgárok határozott állásponton voltak. Itt értelmetlen az időt húzni. De Belfort és Oakland megye nem ilyen. Ez a két megye is rajta van a listánkon, ahol többet vártunk és többet is várunk annál, mint ami a jelenlegi hivatalos álláspont. Ezen öt megyében megtesszük a szükséges jogi lépéseket és bízunk a legjobbakban. "

Úgy néz ki tehát, az elnöki verseny napokkal a választások után sem hagynak alább és a jelöltek továbbra is feszülten figyelhetik, hogy az ország sorsa balra avyg jobbra fog-e eldőlni...

1958.11.02
  
(Oliver Goldin)

Morganstown: „Bízok az újraszámlálásban”

ROCKVILLE, GR. – Graham 1. kongresszusi körzetének reformer képviselője arra kéri a megyei választási hatóságot, hogy kezdjék meg a körzetében leadott szavazatok újraszámolását. Ellenfele, Doug Jones, aki volt már a körzet progresszív képviselője 0,6 százalékkal vezet a választási eredmények közzététele óta, ami 237 szavazat.

A hivatalban lévő reformer törvényhozó szerint szükség van az újraszámolásra, „mert csak akkor tudjuk magabiztosan azt mondani, hogy győzött a demokrácia. Bízok az újraszámlálásban, hiszem, hogy megnyerem, de ha nem, akkor is el fogom fogadni a végeredményt.”

Több kongresszusi körzetben még nem hirdettek végeredményt, sőt, várhatóan pár elnökválasztási és szenátusi csatatérmegyében is újraszámolás következik, de igyekezniük kell a hatóságoknak, hiszen hét nap múlva az Elektori Kollégiumnak szavaznia kell az elnök személyéről.

1958.11.01
  
(Jim Dowling)

Burkhillben újraszámolási dömping lesz

Már-már úgy lehetett látni, hogy a választási eredmény végelgesnek tekinthető, de még mindig nincs itt a nagyon izgalmas elnökválasztási kampánynak. Több progresszív politikus is bejelentette, hogy a leadott szavazatok újraszámlálást kérik a körzetükben, vagy megyéjükben. A legrosszabbul talán Burkhill megye szavazatszámlálói jártak. Ebben a megyében nem csak az első kongresszusi választókerület jelöltje - Adam McFayden - kérte az újraszámlálást, de a kormányzó jelölt és a szenátorjelölt is. Mind Kramer, mind Jaha a nagyon kicsi szavazatkülönbségre hivatkozott.

Szenátusi szinten Thelonius Jaha-n kívül Adam Robertson madison-i progresszív szenátorjelölt kérte a szavazatok újraszámlálását a megfelelő helyen. Ezen kívül az alábbi kongresszusi körzetekben kért a képviselőjelölt újraszámlálást: Clark 1. (Gregory Cortez), Denfield 3. (Grant Imahara), Eagle 3. (Cameron Tucker), Union 3. (Harvey Bullock), és Union 7. (Bob Jones). Ezeken a helyeken mind a progresszív jelölt veszített nagyon kis különbséggel. Az látható, hogy a párt a szenátusban csak csökkenteni tudja a hátrányát, ha ezek az eredmények fordulnak. Ezen kívül a beadott igényekből kiolvasható, hogy a Progrezssív Párt nem kockáztatja előnyét a Képviselőházban és csak olyan helyen kért újraszámlálást, ahol egy százalékon belül beszítették el a jelöltséget.

Ezen kívül Harvey Dent is három megyében kérte a szavazatok újraszámlálását. Clark, Denfield és Eagle megye minden szavazókörének számlálói újra feladatot kapnak. Látszik, hogy a progresszív jelölt nem kockáztatja elektori többségét, csak olyan megyéket jelölt meg, ahol kis különbséggel veszített. Várhatóan a populáris szavazatokban így sem fogja behozni West-et, de az elektori többséget növelheti, ami talán megnyugatatóbb számára és nagyobb demokratikus felhatalmazást jelenthet a szemében.

1958.11.29
  
(David Rossi)

Jock Harris elismerte a vereségét

CLAYTON, PET. – A kétszeres győztes petersoni képviselő, Jock Harris, aki idén újraindult Peterson 6 kongresszusi körzetének törvényhozója, aki 1954 óta képviselte a körzetet, sajtótájékoztatón gratulált az ellenfelének. „Gratulálok Clarke Griffinnek, remélem, akkora elszántsággal és akarattal fogja képviselni a Kongresszusban a körzetet, ahogy azt én is tettem. Remélem meg fogja érteni, hogy a körzet konzervatív értékeket vall, és nem fogadja be a ridgefieldi liberálisok rózsaszín álmai.” Megerősítette: nem kér újabb újraszámolást, kettő után sem változott érdemben a különbség, jelenleg 267 szavazattal vezet a progresszív jelölt. „De nem szívódok fel, nyugalom” – mondta nevetve.

A képviselő szerint Harvey Dent jól mozgósított, ezért áll nyerésre Petersonban, és miatta vesztett sok reformer hivatalban lévő, ami „nem katasztrófa, bármikor megeshet. De a dolgok mélyére kell nézni, és ki kell találnunk, miért vesztettünk teret a klasszikus konzervatív megyékben, ezt pedig orvosolni kell.” Harris szerint a pártvezetésnek többet kellene foglalkozni Peterson megyével. „Eddig mindig győztünk, biztosra vették. Mától egyetlenegy megye sem garantált, mindegyikért meg kell küzdenünk.” Beszédében kritizálta Andrew Trumpot, szerinte a cooki kormányzó azzal, hogy nem csak a déli megyék listájára tetette fel magát, hanem mindenhova máshova, elvette a győzelem lehetőségét. „Ha azt mondja, hogy csak a déli megyékben akar felkerülni a szavazólapra, nem szólok, de így nem tisztelte kétmillió ember döntését, vagyis egymillióét, aki René Westre szavazott, és a másik egymillióét, aki Mike Jezzára, aki meg Renét támogatta. Én most Mike-ot támogattam, de René mellé álltam. 1954-ben Trump szenátort. Ő is támogathatta volna, legalább pár megyében West kormányzót.”

Harris kizárta, hogy azért kapott volna ki, mert sokszor kérte Ed Glover vád alá helyezését megalapozó eljárás levezetését. „El kellett volna távolítani, az ország kárára van, a pártja se jelölte újra, ők is, tudják. Harvey Dent nem kampányolt vele, mert kínos.”

1958.11.25
  
(Howard Briggs)

Stuart Hoyt együtt tudna dolgozni Harvey Denttel

Stuart Hoyt, aki a Reform Párt szenátusi frakcióját vezeti, reformpárti adományozóknak tartott beszédet, zárt ajtók mögött Ridgefieldben, ahol felvetette annak a lehetőségét, hogy Harvey Dent lesz Cironia harmadik elnöke. „El kell fogadnunk, hogy ennek ugyanennyi esélye, minthogy West kormányzó végül győztesként kerül ki ebből a helyzetből. A jó hír, hogy tartjuk a Szenátust.” Hoyt szerint Harvey Dent ugyanúgy nem fogja tudni reformpárti segítség nélkül törvényjavaslatot elfogadni, ahogy Ed Glover sem. „Ha akar valamit, velünk kell kompromisszumot kötnie, ez pedig nem lesz olyan egyszerű.” Azt is hozzátette, hogy nem támogatja, hogy „jogi ügyeskedéssel elvegyük Harvey Dent győzelmét, hiszen az elektorok körében ő nyert.”

A politikus kitért a reformpárti szenátorok és jelöltek sikerére. „Minden hivatalban lévőnk újrázott, máshol is sikerült legyőznünk az ellenfeleinket, igazán büszke vagyok a sikerünkre, ezért készülni kell már a két év múlva esedékes választásra is. Hozzátette: két év múlva komoly összecsapásokra számít, sok helyen bajban lehetnek a hivatalban lévők.

Ugyanakkor kellő felkészüléssel biztos a győzelem. „Nagyon sok adománygyűjtésre van szükség, hogy a [Szenátusi] Kampánybizottság készen álljon a félidős választásokra, megvédjük az embereinket.” Azt is hozzátette, hogy elvárja a jelöltektől, hogy járják a megyéiket, és önállóan is gyűjtsenek adományokat.

1958.11.24
  
(Jim Dowling)

A nagy megyék többségében is döntetlenhez közelít elnökválasztási küzdelem

A nagy megyék változó képet mutatnak az idei választások után. Sok helyen sikerült előnyhöz jutnia a Reform Pártnak, máshol a progresszívak vezetnek, megszorítva régi hivatalban lévőket is.

Garfieldben még mindig West vezet

A hivatalos eredmények szerint, bár ez még mindig nem a végleges, René West cooki kormányzó vezet, a választás estéjén elért 0,7 százalékos előnyét 0,9-re növelte, ami 5,400 szavazatnak felel meg. Bár matematikailag lehetséges, de nem valószínű, hogy a két automatikus újraszámolás találna legalább ennyi rosszul leadott szavazatot. Másrészt a megyében a Reform Párt adja a kormányzót és a megyei tanácsosok többségét, és nem valószínű, hogy ők is kifogást emelnének. Előnyét az elővárosok és Columbia adja, ahol a végén sikerült pár százalékkal győznie.

A szenátusi küzdelemben ugyanakkor már nem igazán lehet fordítani. Thad Castle képviselő legyőzte Serena Waterfordot, közel 9,000 szavazattal, ami legalább 2 százalékpontos előnyt jelent. Ezáltal az eddig progresszív szenátusi mandátum hat évre reformpárti lesz. Castle négy évvel korábban eredménytelenül próbálkozott John Myne legyőzésével, akit az akkori kormányzó, James Gilly jelölt Gregory Hammer helyére, aki alelnök lett. Most viszont legyőzte az aktivistából lett jelöltet, aki a balszárny jelöltjének számít.

A kongresszusi körzetekben marad a status quo, 9 progresszív lesz a jelenlegi 8 helyett, és 5 reformer az eddigi hat helyett. Csak Shelley Roberts kapott ki Garfield 13. kongresszusi körzetében, minden hivatalban lévőt újraválasztottak, ahol nem indult inkumbens, ott i s az ő pártja adja az új törvényhozót.

A Megyei Tanács továbbra is reformpárti többségű lesz, 22 tanácsost adnak, a Progresszív Párt 20-at.

A részvétel 84% volt.

Legrandban Harvey Dent nyert

Legrand 13 elektorát Harvey Dent nyerte meg, amivel történelmet írt, hiszen a közép-keleti megyében még sose nyert progresszív jelölt. A végső számok 198 ezer szavazattal győzött, René West 193 ezret kapott, ezáltal 49,3 százalékot szerzett Dent, 48,1%-kal lett második a cooki kormányzó. Győzelmét a vidéken való erő szereplésének és magas részvételnek köszönheti, miközben West győzött Bouyenne-ben és az elővárosokban, de ez most nem volt elég.

A szenátusi választásokon Remiel D’Alambert hivatalban lévő szenátor győzött, 200 ezer szavazattal (50%), James Dawson progresszív jelölt 48 százalékkal lett második. D’Alambert hat éve tölti be a szenátusi helyet Ridgefieldben, és aktív törvényhozónak számít. Nagyjából hasonló eredményt ért el, mint West, vagyis az elővárosi körzetekben és Bouyenne városában nyert, viszont jócskán voltak Dent-D’Alambert szavazók is.

A kongresszusi delegációban a jövőben 6 progresszív és 5 reformpárti lesz. Két helyet vesztett a Reform Párt (Legrand 2 és 7), egyet a Progresszív (Legrand 11). A Megyei Tanácsban előtörtek a reformpártiak: az eddigi 8 helyett 15 tanácsosuk lesz, a progresszívaknak 25-ről 18- ra csökkent.

A részvétel 85% volt.

Oakland: csökken Dent előnye

Harvey Dent közel négyezres előnye kevesebb, mint ezerre csökkent Oaklandben. Jelenleg alig több mint 800 szavazattal vezet, ami 0,2%-nak felel csak meg. Miközben Dent győzött Miamiban és az oaklandi vidéken, addig West nagy arányban nyerte az elővárosokat, és vidéken zárta az ollót, George Taylor óta először nyerte meg kisvárosok sorát progresszív elnökjelölt. Főként a feketék és a spanyolajkúak által lakott területeken látványos az előretörése, ami annak a jele, hogy elérte az üzenet a kisebbségeket: René West szegregációellenes. Most ugyan két újraszámlálás következik, de kérdés, hogy a progresszív megyei vezetés mennyire lesz partner a teljes átvilágításban.

David Coleman idén életének legszorosabb választási eredményét élve át lett újra szenátor. A hivatalban lévő törvényhozó 50-48 arányban győzte Raymond Ericcsen reformer jelöltet. Ez azt is jelenti, ahogy a progresszívak sikeresen tették országossá a választásokat piros megyékben, a reformerek is elérték ugyanezt kék megyékben.

A kongresszusi körzetekért vívott harcban az eddigi 11-1-es felállásból, ahol a progresszívak vezettek, jövőre 10-4 lesz. A Reform Párt nyert Oakland 5-ben, Oakland 10-et megtartották, és megnyerték még a 11. és a 12. körzeteket is.

A Megyei Tanácsban változatlanok maradtak az erőviszonyok, eggyel több reformer tanácsos lesz, de ez nem változtat a biztos progresszív többségen.

A részvétel összességében 87% volt.

 

Unionban nagyot nyert az R

Cook megye után Unionban ért el legjobb eredményt René West, ahol a végső számok szerint 53 százalékot szerzett, Harvey Dent eredménye 44%. Ez az eredmény Unionban George Taylor után a legjobb, aki 1950-ben 66 százalékkal nyert. Habár vidéken kemény csata folyt a két jelölt között, az elővárosokban 20, Silver Cityben 15 százalékponttal győzött West. Ezáltal a legnagyobb elektorszámmal rendelkező Union West mellett fog állni az elektorokért vívott harcban.

A szorosnak ígérkező szenátusi küzdelemből Ethan Fairbanks reformpárti jelölt került ki győztesen, viszonylag kényelmes, 4 pontos győzelemmel (51-47%). Itt is ez elővárosok és Silver City adta Fairbanks előnyét, aki januártól Peter Noun szintén reformer szenátor helyét fogja átvenni.

A kongresszusi kerületekben valóságos vérfürdő zajlott. A progresszív jelöltek elhódították az 1. és a 2. körzetet, az 5. és a 6. körzetet. 33 szavazattal vezet mindössze Gil Clifton Union 3-ban, Unionban 7-ben Isaiah Guttmann csak 1,04 százalékkal győzött. De aztán jött Silver City. A nagyvárosi körzetek közül 7 progresszív volt, 1 reformer. Januártól 8 reformer törvényhozó képviseli a várost.  Dan Sullivan (R) minden progresszív elbukott. Így 14 képviselőből fog állni az unioni reformpárti küldöttség, a progresszív csak négyből.

A Megyei Tanácsban eddig 30 progresszív és 24 reformer tanácsos ült, januártól 31 reformer és 23 progresszív foglal helyet, megnehezítve Mark Harmon kormányzó helyzetét.

A részvétel nagyon magas, 99% volt.

1958.11.19
  
(Howard Briggs)

Rekordmagasan a választói regisztráció

Az aktív kampányidőszak várhatóan történelmi részvételt is produkál november 7-én.

A megyei adatok, a települési elhelyezkedések figyelembevételével, a választói regisztrációval kapcsolatban drámai növekedés olvasható ki a két évvel korábbi félidős választásokhoz, mindenhol. A pártok közötti rangsort nemhivatalos számolgatások után a Progresszív Párt vezeti, közel 5 százalékpontos előnnyel. Ha elemeire bontjuk, és az országos átlaghoz mérjük, a progresszívak 5 százalékponttal regisztráltak többen, mint ami az átlag, a Reform Pártnál ez +3, de amíg a progresszívakhoz húzó függetlenek körében a tendencia csak -1, a független reformereknél már -9.

Jelentősen növekedett az ipari és nagyvárosi körzetekben a regisztráltak aránya a progresszívek körében, amely főként a kékgallérosok érdeklődésének tudható be, közöttük 121 százalékkal nőtt a regisztrálók száma, legalábbis számításaink szerint. Jelentősen növekedtek azok a vidéki, ámde tehetős térségek regisztrációs kedve is, amelyek főként konzervatív erősségek, és ugyanez látható az elővárosi területeken is, ott is az R neve mellé írták magukat többen.

Ugyanekkor ez mérvadó. Tom Metkins kutató szerint a regisztráció inkább hagyomány, minthogy azt döntse el, ki hova szavaz. „Délen például sok progresszív szavazó fogja Andrew Trumpot választani, és lesznek olyan reformpártiak, akik Harvey Dentet választják, viszont a kongresszusi választásokon a Reform Párt mellé állnak, ahogy a nagyvárosokban meg liberális körzetek állnak René Westhez. Nem szabad túl sok következtetést levonni a regisztrációból, főleg, hogy nem is mindenki fog szavazni közülük.”

1958.10.02
  
(Howard Briggs)

Alelnökjelölti vita 1958, Markshill

Alex Recon: Üdvözlöm Cironia minden polgárát és azokat a nézőket, akik ma velünk tartanak, én Alex Recon vagyok. Osborne megyéből, Markshill városából jelentkezünk, ahol ma megtartjuk az 1958 évi elnökválasztások első alelnöki vitaestjét. A helyszínválasztás igazán pikáns, hiszen a progresszív elnökjelölt szülőmegyéje, miközben egy a korábbiakban színtiszta piros megyéről van szó. Meglátjuk, hogy kinek hoz ma szerencsét. Hadd mutassam be az est két főszereplőjét. A Progresszív Párt alelnökjelöltje Albert Lee, Greene megyei szenátor, és Gregory McInnis, Edmund megyei szenátor. Fogadják a két nagy tiszteletnek örvendő törvényhozót lelkes tapssal.

Gregory McInnis: (McInnis mosolyogva jön be, kezet fog Alex Reconnal, majd nyújtja jobbját Albert Lee-nek)

Albert Lee: (Albert Lee határozott léptekkel befárad, köszönti a közönséget, majd kezet nyújt Gregory McInnisnek.)

Alex Recon: Uraim, köszönöm, hogy ma itt vannak velünk és vállalták, hogy szemtől szembe is összemérjék tudásukat, elnökjelöltjük segítségére kellve ezzel is egy kiélezett választási és kampányküzdelemben. Az este során a megtartott nyitóbeszédeket követően az alábbi témákban lesz lehetőségük bizonyítani a választóknak: 1: Elnökjelöltek: 2: A Glover-kormány megítélése, 3: Deszegregált társadalom, 4: Kommunista fenyegetés, 5 latin-amerikai migráció és végül egy kis izgalom a műsorba, afféle hatodik területként lehetőségük lesz zárásképpen egy-egy tetszőleges témában kérdést feltenni a másik félnek. Az egyes témákban különböző kérdéseket fognak kapni, melyre 3 percben lesz lehetőségük reagálni, majd az ellenfél reagálhat másfél percben, végül a kérdést kapó fél egy percben válaszolhat és lezárhatja a témát. Megkérném Önöket, hogy a megszabott időkeretre ügyeljenek, a felszólalási szándékainkat külön felém jelezzék. Tartsuk be a szabályokat és tiszteljük meg a választókat a színvonalas vitával. Uraim, most készüljenek fel nyitóbeszédükre, melyet pénzfeldobás utááááááán (feldob egy érmét) McInnis szenátor fog kezdeni. Szenátor Úr, Öné a szó.

Gregory McInnis: Tisztelt Ciron Honfitársaim, akik most a televízió vagy a rádió előtt hallgatják az elnökjelöltek vitáit, legyenek üdvözölve, köszöntöm az itt megjelenteket, a vitát moderáló urat és az ellenfelemet, akivel már elég régen egy helyre járunk dolgozni (mosolyog). Ez egy fontos nap, hiszek benne, hogy minden ilyen fórum lehetőséget teremt arra, hogy a választók eldöntsék, kit akarnak támogatni, kinek a programja áll inkább hozzájuk közel, nem mellesleg lehull a lepel mindenkiről. Ma két út van: az egyiket a Dent-Lee páros képviseli, ami a bizonytalanság, a mérsékeltnek álcázott költekezés, a felelőtlen gazdaságpolitika védjegyeit halmozza, és itt van a West-McInnis páros, akik szigorú költségvetési politikát, fejlődő gazdasági modellt és ebből származó jólétet teremtenének, ha megnyerik a választást. A Reform Párt hosszú évek óta a Kongresszusban is bizonyította a rátermettségét, és most West kormányzó vezetésével ideje visszatérni a President Palace-ba is.

Alex Recon: Lee szenátor következik.

Albert Lee: Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Kedves jelenlévő markshilliek, Vendégeink, Tisztelt Televíziónézők! Ezúton ragadnám meg a lehetőséget, hogy megköszönjem az est szervezőinek, hogy ez a mai vita létrejöhetett, illetve természetesen Mr. McInnisnek is köszönöm a részvételt! Bízom benne, hogy sikerül lényegretörő, érdemi és politikai sárdobálástól mentes vitát megvalósítani, amely méltó demokratikus hagyományainkhoz. Én mindenesetre erre készültem ma este. Nem csinálok belőle titkot, én – nem túlzás azt állítani, hogy sokszázezer ciron emberrel egyetemben – úgy gondolom, hogy egyedül a Harvey Dent mögött álló progresszív politikai tömörülés rendelkezik a jó kormányzáshoz elengedhetetlenül szükséges hiteles programmal, jövőképpel és létező vízióval, erről szeretném meggyőzni a kétkedőket a mai este folyamán. Biztosra veszem, hogy a mai vita után a választók könnyebb helyzetben lesznek a tekintetben, hogy kire adják le voksukat. Nem is akarom szaporítani a szót, arra itt az est hátralévő része, csapjunk minél előbb a lovak közé és győzzön a jobbik!

Alex Recon: Köszönöm Uraim. Most pedig következik a vita érdemi része, ahol igazán kibontakozhatnak. Az első témánk, afféle bemelegítésként és felvezetésként a már ismertettek szerint az Elnökjelöltek személye és megítélése. Itt még kivételesen azonos kérdéseket kapnak. Külön reagálási lehetőségre nincs mód Lee szenátor, Önhöz fordulok. Mit gondol ki szerepelt jobban az első elnöki vitán és miért?

Albert Lee: Én azt gondolom, hogy sok szempontból érdekes volt az első elnökjelölti vita, remekül kibontakoztak az alapvető különbségek a jelöltek között. Azt gondolom, hogy Mr. West hozta a szokásos formáját, ami jellemzően az, hogy felméri, mit akar hallani az aktuális nézőközönsége és annak megfelelően kommunikál. Függetlenül attól, hogy milyen politikát képviselt korábban és mennyire van ez összhangban az elhangzottakkal. Ezzel szemben Harvey Dent higgadtan, felkészülten és határozott elvek birtokában szólalt meg, a tőle már megszokott szakmaisággal. Éppen ezért azt gondolom, hogy természetesen Mr. Dent szerepelt jobban.

Alex Recon: McInnis szenátor, ugyanez a kérdésem Önhöz is.

Gregory McInnis: Természetesen René West. West kormányzó megmutatta, milyen egy határozott vezető, példát mutatott hitelességből, tapasztalatból, és rámutatott, hogy Harvey Dent programja csupa kéj és báj, de nincs mögötte valódi tartalom. Két út van: folytatni West elnökjelölt programját, amelyet a kampányban bemutatott, vagy válasszunk egy üres szavazólapot, ami a denti program.

Alex Recon: Mivel ez egy alelnökjelölti vita, úgy hiszem kár további szavakat fecsérelni az elnökjelöltekre (nevet), ők már szerepeltek, de a nézők Önöket is meg szeretnék jobban ismerni, hogy lássák, vajon valóban annyira alkalmasak alelnöknek, mint amennyire pártjuk állítja. A második témában az első kérdést McInnis szenátor fogja kapni, méghozzá a Glover kormány megítélése kapcsán. Lee szenátornak a válasz után lesz lehetősége reagálni. Szenátor úr. Vissza-visszatérő téma, hogy a progresszív párt és a progresszív kormány passzív, nem dolgozik, nem tesz eleget és még sorolhatnánk. De az ország és az egyes megyék gazdasági mutatói még a Taylor kormány teljesítményét is meghaladja. Nem érez Ön ebben némi kettősséget?

Gregory McInnis: Egyáltalán nem. Nézzük meg a számokat: általában azokból a megyékből vannak jó gazdasági számok, amelyet reformer kormányzó vezet. Az eddigi adatok alapján Denfieldben lesznek a legjobb számok, és minden megtiszteltés Dave Merrick kormányzóé és a tanácsosoké, hiszen nélkülük ezt nem lehetett volna elérni. De mi történik a progresszív megyékben? Folyamatos a leszakadás, nincsen fejlődés és modernizáció. Országos szinten mi történik? A Reform Párt által benyújtott szenátusi előirányzatok és törvények biztosítják Cironia növekvő pályáját. Ed Glover adminisztrációja egyszer sem keresett meg minket, egyszer sem akart egyeztetni, ezáltal ránk hárult Cironia vezetése. Ideje olyan elnököt választani, aki képes költségvetési javaslatot benyújtani, aki támogatja a deficitmentes költségvetést, ellenzi az értelmetlen kiadásnövelést. Én pedig, aki ezeknek a politikai programoknak harcos támogatója vagyok, segíteni fogok West elnökjelöltnek.

Alex Recon: Lee szenátoré a lehetőség, hogy reagáljon.

Albert Lee: Minden fórumon elmondom én is és elmondja Mr. Dent is, hogy egy Kormánynak nem csupán a nemzet ügyének előremozdítása és a kemény munka a feladata, hanem a hatékony, emberek felé történő politikai kommunikáció is. Kétségtelen, hogy a Glover-kormánynak voltak hiányosságai – megjegyzem főként ezutúbbi tekintetében –, de azt senki nem állíthatja, hogy nem történtek pozitív irányú előrelépések. A négy évvel ezelőtti Glover-kampány ígéreteit összegezve láthatjuk, hogy nem állunk olyan rosszul, főleg ha az emberek életét közvetlenül meghatározó intézkedéseket vesszük számba. Azon túl, hogy a gazdaság jobban szárnyal, mint valaha, megerősítettük jogaikban a szakszervezeteket, küzdöttünk a munkásjogokért, megőriztük a progresszív adórendszert, valamint az előirányzatok útján olyan fontos programokat valósítottunk meg, mint a kis- és középbirtokú farmergazdaságok kedvezményes hitelprogramja, az időskorúak ingyenes utazása, a szociális segélycsomagok rendszere, vagy a szociális ösztöndíjak bevezetése. Ezeket kivétel nélkül mi, progresszívek kezdeményeztük, a kormányzat szoros támogatásával! Nem igaz tehát az az összeesküvéselmélet, hogy amíg a progresszívek a lábukat lógatják, addig a Reform Párt a háttérből vezeti az országot! Egyébként örülök, hogy a szenátor úr megyei példákat hoz, ugyanis ha már denfieldi példát tud hozni, akkor bizonyára ismeri a Cook megyei számokat is és tisztában van vele, hogy West kormányzóék 10%-os deficitet csináltak röpke egy esztendő leforgása alatt. A Klub a deficit ellen bizonyára örül ennek is. (mosolyog)

Alex Recon: McInnis Úr, kíván reagálni egy percben, mielőtt Lee szenátor kap kérdést?

Gregory McInnis: Ha megnézzük a törvényjavaslatokat, azokat a Reform Párt nyújtja be, vagyis a hozzá kötődő törvényhozók. Hogyha mi nem dolgoznánk az Előirányzati Bizottságban, akkor bizony nem lennének ma működő hivatalok, mert a progresszívak tehetetlenül néznék, ahogy beköszönt szeptember 30., és másnap a hivatali dolgozók nem mennek be dolgozni. Lehet ötletekről beszélni, szenátor, ha a megvalósítását ránk hagyják.

Alex Recon: Köszönöm Uraim. Lee szenátor, Önt kérdezném. A Glover kormány sok szép és még több érdekes programmal kampányolva váltotta le a Reform Pártot az ország élén. Most négy év távlatából azonban azt látjuk, hogy a leghangzatosabb ígéretekből kevés valósult meg, vagy legalábbis sokak szerint nem elég, és azok egy része is a Reform törvényhozók nevéhez köthető. Mivel tudja ezt magyarázni és mit tudna mondani a szavazóknak, akik talán kételkednek egy ilyen ciklus után abban, hogy a mostani ígéretek kivétel nélkül beváltásra kerülnek? Miben lehet más a Dent kormány, mint volt a Glover kormány? És milyen lehetőségei maradnak a Dent kormánynak, ha ismét totális reform többség lesz a Kongresszusban?

Albert Lee: Ahogy az imént is mondtam, nem teljesen igaz, hogy a négy évvel ezelőtti ígéretekből nem valósult meg semmi. Úgy látom, hogy azon pontjai a Megújuló Cironia Programjának, amelyeket kétpárti kompromisszumok révén meg lehetett valósítani, azt meg is valósítottuk, legyen szó akár az előbb elmondott fontos szociális programokról, akár oktatáspolitikai és természetesen számos intézkedésekről. Ezen kívül voltak olyan konkrét tervek és javaslatok, amelyek megszülettek ugyan, de a reformpárti többség lesöpörte, erre a deszegregációs kérdés kapcsán bizonyára visszatérünk még. Valamint voltak olyan programelemek, amelyekre esély sem volt, hogy megvalósuljon, ezek közé tartozik többek között a minimálbér kérdése, amelynek még a gondolatától is epét hányt korábban az úgynevezett McInnis-platform, most pedig mint ismeretes, egy olyan ember alelnökjelöltje a szenátor úr, aki nyíltan a programjára tűzte ugyanezt a kérdést. Hiába, változnak az idők… Ami a másik kérdését illeti, én úgy látom, hogy Harvey Dentben megvan az a lendület, amely az előző négy esztendő alatt hiányzott, tehát mindenképpen egy sokkal aktívabb, sokkal több konkrét tervvel rendelkező és sokkal dinamikusabb kormány lesz a Dent-kormány az elődjénél. Természetesen van a fejünkben olyan forgatókönyv, hogy ismét reformpárti ellenszélben kell dolgoznunk, azonban ez nem tántoríthat el terveinktől, mi készen fogunk állni a kétpárti együttműködésre, amelyeknek köztudottan nagy híve vagyok. Megjegyzem akkor is nyitottak leszünk a reformpártiakkal történő kompromisszumokra, hogyha mi adjuk mindkét házban a többséget jövőre, egyébként ezt tekintjük elsődleges forgatókönyvnek.

Alex Recon: McInnis szenátornak van lehetősége reagálni az elhangzottakra.

Gregory McInnis: 1: Az aktív törvénykezési oldalt mi vittük. A progresszív elnök arra se méltatta a Kongresszust, hogy tárgyaljon a reformer vezetéssel, hogy felfedje, mit képvisel. Erre nem került sor, a párt szenátorai és képviselői se jeleskedtek, hogy lobbizzanak az elnöki programért, amelyet, ha mi nem is támogattunk volna, legalább megvitattuk volna. 2: A legtöbb felvetett programpont még tárgyalási szintre se jutott el. 3: Sose támogattam a minimálbért, most se támogatom, és azt a szenátortársam is tudja, hogy legyen akármilyen programpont, kongresszusi felhatalmazás nélkül megvalósíthatatlan.

Alex Recon: Lee szenátor, kíván még valamit röviden hozzáfűzni?

Albert Lee: Csupán annyit, hogy a Szenátor úr által elmondottak tényszerűen nem igazak, hiszen akkor nem lennének benne az előirányzatokban a Glover-program legfőbb pontjai. A valóságtagadás iskolapéldáját hallhattuk az imént. Ami a minimálbért illeti, ezügyben nem nekem tartozik elszámolással, hanem a saját választóinak. Hogyha nem ért egyet a West-programmal, akkor miért vállalt alelnökjelöltséget?

Alex Recon: Köszönöm a válaszokat, most nyargalunk arra a témakörre, ami talán a leginkább foglalkoztatja, egyben meg is osztja országunk társadalmát. A szegregáció intézménye mind a mai napig létező jelenség, hol erősebben, hol lazábban, de még megyéken belül sem egységes a lakossági vagy a politikai álláspont. Lee szenátorhoz fordulok. Ön vérbeli, keményvonalas déli politikus, kiáll a déli megyék szokásai mellett, így a szegregáció intézményéhez is ragaszkodik. Harvey Dent viszont egy mérsékeltebb személy. Adódik a kérdés, engedni fog a kérdésben vagy akár még az elnökkel is szembe fog menni a kérdésben, mint alelnök? Illetve hozzá akar egyáltalán nyúlni ehhez a rendszerhez a progresszív elnökjelölt, vagy meghajol a párt déli szárnyának akarata előtt? Ez persze felvetheti a sokszor hangoztatott bábelnök kérdéskörét is. Hogyan vélekedik mindezekről Ön, Szenátor Úr?

Albert Lee: Hogy mi az álláspontom a konkrét politikai kérdésben, azt szerintem mindenki tudja ebben az országban, természetesen a véleményem alelnökként sem lesz más. Az is világos, hogy a déli és nemdéli progresszívek között ez egy radikális véleménykülönbség. Mi viszont, hogyha vannak politikai vitáink, akkor nem ráindulunk egymásra, ahogy a reformpártiak szokták, hanem kompromisszumos megoldást próbálunk találni. Én azt az álláspontot képviselem, hogy minden megye lakosságának joga van eldöntenie, hogy hogyan kívánja élni mindennapjait. Másképp szólva elégedett- e a déli életformával, avagy sem. Nálunk Greene-nen erre egyértelmű a válasz, de nyilván mondjuk Garfield lakossága másként láthatja ezt a témát. Erre volt szerintem egy kitűnő és demokratikus kezdeményezés az – egyébként szintén a Glover-programban szereplő – népszavazási törvényjavaslat megalkotása, amely tartalmazta a megyei érvényű országos népszavazás jogi kategóriáját. Eszerint lehetőség lett volna minden megyének döntenie arról, hogy legyen-e szegregáció, avagy ne legyen. Ezt a javaslatot egyébként a Képviselőház simán megszavazta, ellenben a Szenátusban a Reform Párt mondvacsinált indokokkal megakasztotta és még csak szavazásra sem bocsátotta. Volt tehát politikai kezdeményezésünk ezen ügy kezelésére és ezt személy szerint örülnék, ha átmenne a jövőben ez a javaslat. Nem állítom, hogy ez lecsillapítja a szegregációs vitát, de az biztos, hogy ennél demokratikusabban nem lehet állni ehhez a kérdéshez.

Alex Recon: McInnis Szenátor kap lehetőséget reagálásra.

Gregory McInnis: Ma két álláspont van szegregáció kérdésében az országban: az egyik, amit West kormányzó képvisel, hogy szüntessük meg a szegregációt minden megyében, minden településen, minden közintézményben, hogy ne lehessen embereket a bőrszínük alapján megkülönböztetni. Ez evidens. A Dent-Lee páros kiáll a szegregáció fenntartása mellett, nem gondolják, hogy ezen változtatni kellene. Ez nem megyejog, ez szimplán megkülönböztetés. Lee szenátortársam itt népszavazásról beszél, ami egy rendkívüli nagy blöff volt, hiszen, ha az egyes megyékben, ahogy most is, szegregált marad a választójog, hogy lehetne mindenki számára megnyugtató módon rendezni a kérdést, hiszen azok szavazhatnának ezekről, akik úgy gondolják, hogy jó a szegregáció. A Progresszív Párt pedig ebben a kérdésben sose lesz túl bátor, mert akkor veszélybe kerülnének a déli pozíciói. Ez politikai kérdés. Ami pedig az előválasztási csatákat illeti. Igen, nálunk vannak előválasztások, egymás elleni kampányok, viták, ami még mindig jobb, mint Önöknél, ahol füstös társalgók szürkeségében dől el, kit indítanak elnöknek, ki felel meg a liberális elitnek.

Alex Recon: Lee szenátor, van esetleg még hozzáfűznivalója?

Albert Lee: Szomorú látni, hogy a szenátortársam ismét csúsztat és elferdíti a tényeket. Én ebben a kérdésben a saját magam és a déli emberek álláspontját képviselem és ahogy említettem ez sok szempontból különbözik Mr. Dent álláspontjától. Mégis mi meg tudjuk beszélni ezen vitás kérdéseket, Önök ezzel szemben csak gyűlöletpolitikára képesek. Mellesleg hadd emlékeztessem Önt, hogy négy évvel ezelőtt a mögé az Andrew Trump mögé állt be, aki nálam sokkal radikálisabb a déli ügyek megítélésében és számos nyílt erőszakra való felbujtásban is érintett volt. Ő akkor nem volt fasiszta és kirekesztő, igaz? Ellenben én az vagyok, csak mert nem vagyok hajlandó megtagadni déli elveimet?

Gregory McInnis: Még reagálnék, megszólítottak.

Alex Recon: Csak röviden Szenátor úr.

Albert Lee: Költői volt a kérdés természetesen, de ha szeretne, reagálhat, én nem bánom. (mosolyog)

Gregory McInnis: Nem támogattam Andrew Trumpot, most sem támogatom, ezután sem fogom, ez a valódi félretájékoztatás. Kampányoltam a szélsőséges jelöltek ellen. Itt az ideje, hogy ebben a kérdésben mindig is határozott álláspontot képviseltem. És George Taylorra szavaztam, szenátor.

Albert Lee: Ön személy szerint nem támogatta, de mégis őt találták a legalkalmasabbnak a Reform Párt elnökjelöltjének kiválasztásakor. Gyakorlatilag szinte a teljes pártelit felsorakozott Trump mögött, vagy nem így volt? Ezek után hiteltelen, amit mond. Pláne, hogy nemigen tiltakozott Trump elnökjelöltsége ellen a kampányban, ha jól emlékszem.

Gregory McInnis: De tiltakoztam, sose kampányoltunk együtt, akkor választottak engem is újra. Ez félreértelmezése az egész tevékenységemnek, tudatosan.

Albert Lee: Én nem hallottam nagy Trump-ellenes rigmusokat a kampányban, és az akkori eredményeket látva az Ön megyéjének választópolgárai sem túlzottan. De lehet, hogy csak nem figyeltem eléggé.

Gregory McInnis: Ahogy az Ön megyéjében is kapott voksokat, sajnos.

Alex Recon: Uraim, folytassuk menetrend szerint, Lee szenátornak is lesz még lehetősége reagálni. McInnis Úr, Önt ismerjük már, mint az állami és megyei deficit legnagyobb ellensége, a költségvetési egyensúly keresztes lovagja, de kevésbé esik szó az Ön neve kapcsán a szegregációról való vélekedés. René West egyértelművé tette, hogy lépéseket fog szorgalmazni ennek nemzetszintű felszámolására. De vajon Ön személy szerint egyetért ezzel? És ha igen, hogyan képzeli ezt el? Egyetlen ciklus alatt, vagy lassabb, hosszabb folyamat keretében, illetve milyen formában mégis? Progresszív oldalról ismerjük a dolgok kezelési módját egy megyénként kiírt népszavazás formájában ugyebár.

Gregory McInnis: Ez így az álláspontom és pályafutásom totális félreértelmezése. Korábban tanácsos és tanár voltam Ridgefield fővárosban, és már akkor harcos támogatója voltam az oktatásban tapasztalható szegregáció teljes felszámolásának. Már akkor jeleztem, hogy a szegregáció rossz, nem támogatható. Azóta a Szenátusba választásom óta ellenzem azt minden fórumon, minden helyen. Támogattam George Taylor elnök országos szegregációt felszámoló javaslatát, de az nem ment túl messzire. Támogattam az Igazságügyi Minisztériumon belül felállított, a szegregációs visszaéléseket vizsgáló osztályt. Ma másra van szükség. Szükség lenne egy Kiegészítésre, Alkotmánykiegészítésre, amely biztosítja a szabad választójogot, felszámoljuk a megyei kézben lévő közintézményekben tapasztalható szegregációt, kivizsgáljuk, hogy a rendőrség bizonyos akcióiban van-e rasszista fennhang, a halálbüntetések esetén is át kellene világítani az egyes bűncselekményeket. Szerintem, de ez csak saját érzés, René West nyitott lenne egy fekete kormánytag kinevezésére is.

Alex Recon: Lee szenátor reagálhat.

Albert Lee: Úgy látom, hogy a köztünk lévő különbség egyértelműen látszik. Én alapvetően arra esküdtem fel a saját választóim előtt, amikor először szenátorrá választottak, hogy kiállok a déli hagyományok mellett, védelmezem a szabad fegyverviselést és a halálbüntetés intézményét. El tudom fogadni, hogyha valakinek más az álláspontja, de az én magánvéleményem az, hogy ha valaki egy ridgefieldi iroda négy fala között akar dönteni emberek százezreinek sorsáról, akár szegregációs témában, akár másban, az a legantidemokratikusabb és leginkább nemzetellenes cselekedet, amit csak tehet. A déli emberek természetesen nyitottak a politikai párbeszédre bármely kérdésben, de a fejünk felett meghozott döntésekkel nem tudunk és nem is szeretnénk azonosulni.

Gregory McInnis: Egy ilyen javaslat elfogadásához kétharmados többség kell a Kongresszusban, az már a többség.

Albert Lee: Menjen le Greene-be és magyarázza ezt el az ottani embereknek. Vagy akár Pecksdale-be, vagy Jeffersonba. Az ottaniak egy ilyen döntést úgy élnének meg, mint amit a fejük fölött hoztak meg. És olyan nagyot nem is tévednének. Önök, konzervatívok gyakran érvelnek a megyei autonómia fontossága mellett. Érdekes módon a déli kérdésben ez ritkán nyilvánul csak meg.

Alex Recon: Mit szól ehhez McInnis szenátor?

Gregory McInnis: Ma két út áll egymással szemben: vagy marad a status quo, vagy előrelépünk. West kormányzó a progresszíó képviselője, aki megvívott pár csatát a fejlődés érdekében, és én hiszem, hogy ellenzi a szegregáció intézményesült formáit, azt felszámolná, ha tehetné. Harvey Dent pedig a déli elektorokért cserébe mindent meghagy a jelenlegi formájában.

Alex Recon: Köszönöm, a témát lezártuk uraim, de az látszik, hogy igen parázs a hangulat akörül még itt a stúdióban is. A következő témánk a kommunista veszély. McInnis szenátortól kérdezném, hogy Ön szerint demokratikusnak tekinthető intézkedés e, hogy számos megyében, progresszív és még inkább reformer vezetésű megyében kitiltották a Ciron Kommunista Pártot, annak gyülekezési jogát megvonták, a tagjait börtönnel fenyegették. Többek között a René West vezette Cook megyében, de Edmund megyében is érvényben van egy ilyen kormányzói rendelet. Kiegészítő kérdés lenne, hogy támogatja-e a külföldi, akár fegyveres fellépéseket is, figyelembe véve micsoda költségvonzata van ezeknek az akcióknak, illetve hány ciron életet követelhet?

Gregory McInnis: A Harkley-törvény szerintem elég egyértelműen fogalmaz, amelyet a Kongresszus nagy többséggel fogadott el. Az személyes véleményem az, hogy kormányzói rendeletekben nem lehet a végrehajtói hatalmat leképezni, az Igazságügyi Minisztérium és a főállamügyész a helyzet magaslatán van. Attól is óva intenék mindenkit, hogy meginduljunk a mccarthyzmus útján, és mindenkit bolseviknak kiáltsunk ki, természetesen fel kell hatalmazni a CIO-t a gyanús személyek megfigyelésére, bírói felügyelet alatt. Cironiának részt kell vennie az ENSZ, a NATO és egyéb, stratégiai szövetségeseink katonai és gazdasági akcióiban. Ahogy Koreában, máshol is veszélyeztetik a békét a kommunisták, mi is kérhetünk segítséget. Prioritásként kell ezt az ügyet tekinteni a védelmi és a nemzetbiztonsági kérdésekben is, erre törvényjavaslatokat kell hoznia a Kongresszusnak, minél hamarabb, annál jobb.

Alex Recon: Lee Szenátor fejtheti ki véleményét az elhangzottak kapcsán.

Albert Lee: Ebben a kérdésben nem lesznek nagy viták közöttünk. Én magam is támogatok minden olyan kezdeményezést, amely a kommunista előretörésnek gátat szab. A Harkley-törvényben foglaltakat én magam is rendkívül pozitívnak tartom, nem véletlen, hogy társszponzorként több progresszív párttársam is csatlakozott a kezdeményezéshez. Harvey Dent programja egyébként a bolsevik beszivárgásokra és esetleges kémtevékenységekre is megoldást kínál, hiszen biztonságpolitikai elképzelésünk között szerepelnek a titkosszolgálati szervek fejlesztése, a hírszerzés és a belbiztonsági rendszer felülvizsgálata és ehhez kapcsolódóan új képzési programok indítása.

Alex Recon: McInnis szenátor reagálhat még röviden.

Gregory McInnis: Nem kívánok.

Alex Recon: Lee Szenátor. Az Ön pártja össztűz alatt áll a regnáló Házelnök, Thomas McDornish furcsa, kétes kijelentéseit követően, aki szerint nem lehet elítélni valakit a gondolataiért, legyen az akár politikai jellegű is, illetve, hogy a mai kommunisták már csak nevükben emlékeztetnek a klasszikus érelemben vett marxistákra. Mindezt tetézte azzal, hogy a náci és fasiszta eszmerendszereket egy lapon említette a kereszténységgel. Az emberek bizonyára tudni szeretnék, hogy Ön elhatárolódik-e ettől a kijelentéstől vagy sem, esetleg talál e rá ésszerű magyarázatot. Ha igen, mit gondol arról, hogy Harvey Dent viszont szinte szó szerint idézte egy kampányrendezvényén McDornish képviselőt és teljes mértékben adoptálta véleményét, azzal azonosult? Valóban csak félremagyarázott reform hecckampányról van szó?

Albert Lee: Én úgy látom, hogy a házelnök nagyon rosszul fogalmazott és ez már előre predesztinálta, hogy a politikai ellenfeleink fel fogják használni ellenünk. Sajnos ilyen a politika természete. Én a magam részéről minden további nélkül elhatárolódok minden olyan kijelentéstől, amely a kommunista bűnöket bármilyen módon relativizálja, vagy bármely módón egy lapon említi a kereszténységet a nácizmussal. Mégis én úgy látom, hogy az eredeti McDornish-mondatoknak nem ez volt a szándéka, nem is ez hangzott el pontosan, ettől függetlenül nem tartom helyes kommunikációnak. Az viszont totális hecckampány, ami Harvey Dent ellen zajlik! Aki komolyan azt gondolja, hogy Mr. Dent bármilyen módon a kommunista eszméket védi, vagy bármilyen módon keresztényellenességgel vádolja, annak nincs ki a négy kereke! A valóság az, hogy Harvey Dent egy remek jelölt, remek programmal, a rosszindulatú sárdobálásokkal pedig nem kell foglalkozni!

Alex Recon: McInnis szenátoré a hozzászólás lehetősége.

Gregory McInnis: Akkor itt lenne az ideje elhatárolódni Thomas McDornish több cselekedetétől! McDornish házelnök, aki szerint a javaslata egyébként egy vicc, ami már magában felháborító, idesorolja még a cionizmust, ami különösen sértő egyik leghűségesebb szövetségesünk, Izrael felé is. A progresszívaknak ideje elhatárolódni a házelnöktől, ideje megmutatni, hogy tudnak máshogy is gondolkodni. Miért olyan nehéz elhatárolódni? Miért olyan nehéz azt mondani, hogy amit mondtam, az hiba volt? Miért Platónnal kell takarózni? Az üzenet világos: ellenfeleink nem tudnak és nem is akarnak olyat beismerni, hogy hibáztak, ami a jövőre nézve is elgondolkodtató. (vége)

Alex Recon: Kíván még hozzáfűzni valamit Lee Szenátor?

Albert Lee: Ahogy az imént mondtam, szerintem hiba volt a házelnök részéről így fogalmazni, de szerintem ez nem olyan fajsúlyú kérdés, hogy a kampány meghatározó eleme legyen. Sokkal jobban örülnék, ha ehelyett a munkásjogokról, a szakszervezeti mozgalomról, a vámpolitikáról vagy akár a költségvetési hiány optimális mértékéről vitatkoznánk. A házelnök úr természetesen felelősséggel tartozik a szavai iránt, de Harvey Dentet, vagy akár engem belekeverni ebbe az ügybe több mint nevetséges!

Alex Recon: Lee szenátor fogja kapni a moderátori oldalról származó utolsó, migráció témában az első kérdést. Az elmúlt években fokozatosan növekvő tendenciát mutat a hazánkba legális és illegális úton érkező latin-amerikai bevándorlók száma. Ön szerint ez egy káros folyamat? Kérdésem lenne továbbá, hogy mit kívánna tenni Harvey Dent oldalán a folyamat kezelésére, továbbá a már hazánkba érkezők részére indítanának e valamiféle integrációs programot? Egyáltalán be kell-e fogadnia Cironianak ezer és ezer politikai vagy gazdasági menekültet, akik nem beszélik a nyelvet, kulturálisan más közegből érkeznek?

Albert Lee: A bevándorlás kérdése mindig nagyon érzékeny terület egy ország életében, hiszen számos kihívás elé állítja az adott befogadó nemzetet. Nyilvánvalóan az illegális migrációt nem tartom elfogadhatónak, hiszen Cironia területére veszélyes olyan egyéneket beengedni, akikről azt sem tudjuk, kicsodák. Másrészről viszont azt gondolom, hogy az ide érkező menekülteket, akik valamilyen zsarnoki rendszer elől hazánkban keresnének menedéket, segítenünk kell, akár csak ideiglenesen. Ez persze nem feltétlenül jelent állandó letelepedési engedélyt, vagy ciron állampolgárságot az én olvasatomban. Az eltérő kulturális és nyelvi szokások természetesen számos nemkívánatos problémát felvetnek és új kihívásokat indukálnak, akár az egészségügy terén is, erre Harvey Dent programja konkrét megoldásokat is kínál, ami a járványügyi rendszer átalakításával és egy hosszútávú egészségügyi stratégia kidolgozásával történne meg. Ezen kívül új feladatok jelenhetnek meg az oktatásban és a rendfenntartásban is, ezeket is kezelni kívánjuk. Sajnos ezek közül egyik sem túl pozitív következmény, épp ezért a radikális mértékű, tömeges migráció nem lehet járható út.

Alex Recon: McInnis szenátor válaszolhat.

Gregory McInnis: A bevándorlás kérdése alapvetően fontos, nézzünk csak a gazdaságra: a munkanélküliségi ráta alacsony, ezért szükség van munkaerőre. Másrészt morális kötelességünk befogadni olyan áldozatokat, akik a diktatúrából menekülnek Cironiába, ezt egyébként West kormányzó is így gondolja. Kell egy átfogó bevándorláspolitikai reform, amelyet aztán tudunk alkalmazni. Természetesen, ahogy eddig is, a határok védelme kiemelt feladatnak számít, és nem hiszem, hogy ez megváltozna.

Alex Recon: Lee szenátoré még a szó ha igényli.

Albert Lee: Köszönöm, ezúttal nem kívánok reagálni, egyetértek az elhangzottakkal.

Alex Recon: McInnis szenátoré az utolsó általam megfogalmazott kérdés az este során, amit részben meg is válaszolt már, de most lehetősége van esetleg kiegészíteni még. Az országos munkanélküliségi ráta jelenleg rendkívül alacsony, számos megyében technikailag nem létező fogalom. Ez viszont számos szekértő szerint problémát jelenhet az ipari potenciál bővítése vagy éppen a CIEF már hosszú évek óta húzódó és egyre időszerűbb megvalósítása kapcsán. A munkanélküliség elleni harc lassan átcsap munkaerőhiányba, ami a gazdaságot is érzékenyen érintheti, tehát a következő kormánynak komoly feladatként kell tekinteni ezt a problémát. Ön szerint orvosolhatja ezt a hazánkba érkező latin-amerikai vagy szovjet földről érkező politikai menekültek hada? Kezelhető lenne egy ilyen mértékű bevándorlási hullám? Kell esetleg szigorítani a bevándorlási politikán vagy Cironianak szolidaritást kell vállalni, akár anyagi áldozatok árán is?

Gregory McInnis: Ahogy hangsúlyoztam, szükség van egy bevándorlási rendszer felállítására, amelyet a Kongresszus fogad el, ebben nyugodtan hagyatkozhatunk West elnökjelöltre, akinek megvan a maga terve. Meg kell könnyíteni a munkát kereső bevándorlók lehetőségeit, ez nem feltétlenül jár korai állampolgársággal, de dolgozhat. Ezt külön is lehet alkalmazni szakmák, iskolai végzettség területén is. Szerintem jelen szituációban a nyitott gazdasági piac az egyetlen megoldás a gazdasági növekedés fokozására, illetbe a belső elvándorlás pótlására is alkalmas lehet a bevándorlás célzott támogatása.

Alex Recon: Lee szenátor szólhat még utoljára hozzá.

Albert Lee: A szolidaritás egy fontos érték, ezért természetesen a Dent-kormány is nagy figyelmet fog fordítani erre a kérdésre. Ami ugyanakkor a munkaerőhiányt illeti, azt személy szerint nem tartanám szerencsésnek, ha kizárólag latin-amerikai bevándorlókkal akarnánk feltölteni a ciron munkahelyeket, ennél talán egy fokkal jobb megoldás, ha például az Egyesült Államokból érkeznének vendégmunkások hazánkba.

Alex Recon: McInnis szenátor?

Gregory McInnis: Vagy Európából is várjuk természetesen őket.

Albert Lee: Természetesen.

Alex Recon: Köszönöm uraim. Most a záróbeszédek előtt egy utolsó kör következik, ahol Önök tehetnek fel egy tetszőlege témában kérdést egymásnak. Először Lee szenátor kérdezhet, reagálásra nem lesz lehetőség.

Albert Lee: A jelenlegi reformpárti elit alkalmatlanságáról és kormányképtelenségéről sokat elárul, hogy Önök képtelenek voltak rendet teremteni a saját házuk táján! Amíg mi félretéve belső vitáinkat, kompromisszumok mentén egy egységes déli-nemdéli szövetséget, azaz teljes pártegységet valósítottunk meg, addig a Reform Párt gyakorlatilag két táborra szakadt és az az Andrew Trump indult el Önökkel szemben az elnökválasztásokon, aki mögött négy éve szinte a teljes jobboldali tábor felsorakozott. Mindezen tények tudatában én az Ön helyében a saját szememben keresném a gerendát, mielőtt a mi szemünkben lévő szálkát kritizálja. A kérdésem tehát az, hogy hogyan akarnak Önök sikeresen vezetni egy országot, ha még a saját pártjukban sem urai a helyzetnek? Illetve alkérdésként hadd szúrjam közbe, Ön szerint alkalmas egy ország vezetésére az, aki a szavak szintjén a deficit elleni harcról beszél, miközben ő maga 10%-os deficitet termel a saját megyéjében?

Gregory McInnis: A progresszív elit kiválasztott egy jelöltet, akinek a múltjában semmi sincs, igaz, sose vezetett megyét, nem volt kongresszusi képviselő, sem szenátor – indult ő, de mindig kikapott. Ebben a kontextusban inkább azon gondolkodnék el, hogy a szélsőbaloldal mennyire volt sikeres. Az pedig, hogy a Progresszív Pártnak nem fontos, hogy a Greene-ben vagy a Pecksdale-ben élő néger szavazhasson, most világossá vált. A Reform Pártnak van egy jelöltje, vannak mellette más jelöltek is, de a mi ellenfelünk Harvey Dent, ezért mi vele szeretnénk foglalkozni, és hadd ne kelljen kommentálni minden egyszámjegyű támogatással rendelkező független jelöltet.

Alex Recon: Köszönöm Szenátor úr, zárásképpen Öné a lehetőség, hogy kérdést tegyen fel.

Gregory McInnis: A Progresszív Párt miért nem hallgatja meg a ciron középosztályt? Olyan politikai programokat, szélsőséges programokat támogatnak, amely árt a ciron gazdaságnak, fiskális szigorról beszélnek, miközben növelnék a kiadásokat. Miből kívánják finanszírozni ezeket a programokat? Megint csak szólamok vannak, vagy lenne, aki törvénybe is önti ezeket?

Albert Lee: Hogy egy pillanatra visszautaljak az előző válaszára, – amely egyébként cseppet sem volt válasz a kérdésemre, de ez most mellékes is – , azért nem ártana kommentálni, ha az egyszámjegyű támogatással rendelkező jelölt az Önök korábbi hivatalos elnökjelöltje. Itt tart ma a Reform Párt… Ami a kérdését illeti, vajon kitől hitelesebb a szigorú fiskális politika? René Tízszázalék Westtől, vagy attól a Harvey Denttől, aki mögött olyan gazdasági szakemberek fognak állni, mint Albert Greenwood Monroe megyei képviselő, akinek nagy gyakorlata van az előirányzatok és a gazdasági kérdések terén? Természetesen az is rágalom, hogy mi nem képviseljük kellőképp a középosztályt, kivéve ha Ön a milliárdos nemzetközi multicégek vezérigazgatóit érti középosztály alatt, mert egy ilyen embernél valóban jobban érdekel bennünket a ciron munkavállalók és a farmerek sorsa. A „Miből?” kérdésre roppant egyszerű a válasz, csökkenteni lehet a bürokratikus kiadásokat. Emellett a jelenlegi progresszív adópolitika is biztosítja a kellő mennyiségű bevételt. Meg fogjuk tudni csinálni, pont úgy, ahogy megcsináltuk a szociális segélycsomagot, az ösztöndíjemeléseket, vagy az időskorúak kedvezményes tömegközlekedését!

Alex Recon: Köszönöm Uraim, most következnek a záróbeszédek. Lee szenátort kérem fel, hogy tartsa meg beszédét, megkoronázva az estét.

Albert Lee: Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Remélem, hogy a mai vitában elhangzottak is meggyőzték Önöket arról, hogy a közelgő választásokon csak egy jó választás van! Hogyha Önök békés fejlődést, szakértelmet és világos politikai célokat szeretnének a következő négy évre, akkor csakis Harvey Dentet választhatják! Mi nem árulunk zsákbamacskát, nem kérdés, hogy kiállunk a tisztességesen dolgozó, ciron munkavállalók, a szakszervezetek, a gazdasági fejlődés és az alacsony deficit mellett. Sajnos a túloldalon nem ilyen tiszta a képlet, nem tudni, hogy hogyan viszonyulnak a nemzet legsürgetőbb sorskérdéseihez, ahogy azt sem, hogy Mr. McInnis alelnökjelöltsége miképp változtatja meg West korábbi törekvéseit, például a munkásjogokhoz, vagy a minimálbér kérdéséhez. Én azt ajánlom mindenkinek, hogy menjen el regisztrálni időben és a döntő pillanatban szavazzon a biztos sikerre, amit egyedül a Dent-Lee páros képvisel! Nem számít, hogy déli, vagy északi, nem számít, hogy farmer, munkás, vagy fehérgalléros, Harvey Dent az Ön elnökjelöltje is! Köszönöm ezt a mai lehetőséget, Isten áldja Önöket és Cironiát!

Alex Recon: Most pedig McInnis szenátort fogjuk hallgatni.

Gregory McInnis: A nézők és hallgatók most meggyőződhettek, hogy két különböző vélemény, pólus áll egymással szemben. Mi, reformerek, René West vezetésével, képviseljük a modernizációt, a fejlődést, a gazdasági előrelépést, támogatjuk az egyenlőségért vívott harcot. Ha valaki egy modern, korszerű és nyitott országot szeretne, támogassa West kormányzót az elnökjelöltségben. Ha felhatalmazást kap, West elnökjelölt át fogja formálni az országot, és a következő négy év a sikerről fog szólni.

Alex Recon: Köszönöm Uraim, nagyszerű vitaesten vagyunk túl, ezzel pedig műsorunk végére értünk. Kívánok Önöknek további sok sikert. Alex Recon voltam Markshillből, ezzel búcsúzunk, további szép estét Cironia!

 

1958.09.10
  
(Alex Recon)

Országos progresszív plakátkampány

270 db plakát lakosságarányosan kihelyezve az egész országban. A plakátok (átlagosan 300 $ egy plakát) árát (270*300$=81.000$) a Progresszív Párt Kongresszusi Kampánybizottsága (PPKKB) állja.

1958.09.29
  
(David Rossi)

Holtverseny Denfieldben

SALT LAKE CITY – Az első felmérés Harvey Dent és René West között, ami a vita előtt született, kemény harcot vetít előre.  Denfieldben, ahol eddig minden választást a Reform Párt elnökjelöltje nyert meg, most statisztikai hibahatáron, 45-45%-ban holtversenyben állnak az elnökjelöltek. A Gallup felmérése szerint mind a két jelölt népszerű: René West népszerűségi indexe +18 (50 százalék kedveli, 32% nem), addig Denté +10 (49-39%).

Mike Helford szerint, aki a kutatást végezte, Harvey Dent eddig „non-konfrontatív, mérsékelt politikája vonzza a piros megyék szavazóit is, de kár előre következtetést levonni, hiszen a vita eredménye ebben, és az ezt követő felmérésekben még nem látszik.” A Gallup több megyében is végez felméréseket.

René West most szervezte át a kampánycsapatát, és alkalmazta James  Conwayt, aki a Taylor-kampány vezetésében is részt vett, aki szerint a West-kampánynak sokkal „aktívabbnak és támadónak kell lennie, ha novemberben nyerni akarunk.”

/Salt Lake Examiner/

 

1958.09.28
  
(Howard Briggs)

Dent: "Egy párt nem egy emberből áll!"

Harvey Dent Belfortban kampányolt legutóbb, ahol több településen is megfordult. Mielőtt a progresszív elnökjelölt tovább állt fvolna, hogy egy másik megye lakóit győzze meg alkalmasságáról napilapunk újságírójának - David Rossinak - adott interjút és válaszolt pár kérdésre.

David Rossi: Hogyan értékeli saját eddigi kampányát?

Harvey Dent: Először is még nagyon az elején vagyunk a kampánynak: még csak négy megyébe látogattam el és még hátra van tizenkilnc. Sok munka lesz, de minden megyében szeretném meggyőzni az embereket, hogy én vagyok az alkalmasabb jelölt. Ígéretemhez híven a kampányomban programomat progpagálom és pozitív üzeneteket sugárzok. Az eddigi visszajelzések szerintem megfelelőek. Sokaknak tetszik az, amit én képviselek. Emellett minden megyében vagy legalább egy, de a legtöbb helyen több kampányiroda és aktivisták. Hamarosan kopoktatni is fogunk, hogy a részvétet növeljük a regisztráció és a választás során. Az a legfontosabb, hogy minél több ember elmenjen szavazni.

D.R.: Önnel ellentétben René West más taktikát választott: láthatóan folyamatosan Önt és a Progresszív Pártot támadja kampányában, amellett, hogy programját ismertet. Mi erről a véleménye?

H.D.: Mint már mondtam, nem fogom kommentálni ellenfelem kampányát. Azt azért sajnálom, hogy René a szavazatok érdekében a Trump-féle személyeskedő stílust vette fel. Ez egyébként szerintem kontraproduktiív. A választók hajlamosabbak elmenni szavazni a pozitív üzenetek hallatán, mint a folyamatos negatív kampány esetén.

D.R.: Az Ön ellen legtöbbször felhozott ellenérv, hogy tapasztalatlan az elnöki pozíció betöltésére. Hogyan reagálna erre?

H.D.: Először is szerintem a tapasztalat nem egyenlő az alkalmassággal. George Taylor sem töltött be elnöksége előtt semmilyen hasonló tisztséget mégis remek munkát végzett. Ráadaásul tapasztalatom van, hiszen jó pár éve politizálok. Hogy nem voltam magas pozícióban szerintem egyértelmű garancia, hogy senki nem tett szvességet korábban, amit elnökként viszonoznom kéne. Így csak az embereket kell képviselnem, az ő akaratukból kerülök a kormány élére, ha megnyerem a választásokat.

D.R.: Olyat is hallani lehet miszerint Önnek "nincs mondanivalója".Erre hogyan válaszolna?

H.D.: Ez szerintem nevetséges. Szerintem annak nincs mondanivalója, aki kampányában a progresszív törvényhozókat, az ellenfelet és mindenki mást kritizál, és állít valótlanságokat róluk. Talán a programot kéne reklámozni egy kampányban és nem pocskondiázni azokat, akik mernek mást gondolni.

D.R.: Ha már más gondolatok. Mit szól a Refomr Párt egység vs. széthúzás vitához? Egyik párttag ezt állítja, másik párttag meg mást.

H.D.: Elsősorban ez a Reform Párt belső ügye. Ugyanakkor sem most sem a jövőben nem tartom szerencsésnek, ha egy politikus - legyen akár elnökjelölt is - egy egész párt nevében akarna nyilatkozni. Én sem teszem, mert a párt nem egy emberből áll. Egyébként, ha nem támogatja mindenki West-et a konzervatív oldalon az mért fáj neki? Mindenki más és másképp gondolkozik ráadaásul lehetetlenség mindenkit kielégíteni. Szerintem engem sem támogat mindenki a Prograsszív Párton belül. Ezért nem is állítok semmilyen egységről semmit. Ez ráadaásul nem is dolga egy jelöltnek. A jelöltnek az a dolga, hogy minél több mebret meggyőzzön.

1958.07.17
  
(David Rossi)

Reform szenátorok 1958-ban

A mai napon a már ismert bejelentkezők mellett további Reform Párthoz köthető politikusok jelentették be indulási szándékukat az őszi szenátusi választásokon.

Tyler Wallace, országosan elismert politológus még korábban jelezte Burkhill megyében, hogy megméretteti magát, mert az Underwood-Irons „álompáros” munkája szép lassan kivérezteti a megyét. A 44 éves baptista szerint a legfontosabb dolga az lesz, hogy olyan intézkedéseket szorgalmazzon és támogasson, ami Burkhill megye versenyképességét már rövidtávon is képes növelni. Wallace korábban semmiféle szerepet nem vállalt a pártban és a ciron politikában.

Visszatér Mona Salvatore. Az olasz gyökerekkel bíró közgazdász két éve megmérettette magát a Clark megyei szenátusi posztért, akkor Leon Vance progresszív jelölttel szemben maradt alul hajszállal. Egy egész megye ismerhette azonban meg a szókimondó, karakán, 35 esztendős nőt, akinek feltett szándéka, hogy ezúttal megnyeri a választást és véghez viszi két éve ismertetett programját, hogy segítsen az embereken.

Cook megyében is női jelölt jelentkezett be Andrew Fox kihívójának, Bernadeth Robinson képében. A már korábban szenátusi versenyt éppen Fox szenátorral szemben elvesztő, azóta egy cikluson keresztül a kongresszust is megjárt déli közgazdászt és egyetemi tanárt bizonyára maga René West kormányzó is támogatni fogja a küzdelemben.

Eagle megye egyik legismertebb politikusa, a már harmadik ciklusát taposó Gabriel Spooner elhatározása, hogy egy szinttel feljebb lépve belép a nehézsúlyú politikai szereplők körébe. A vidékies megye képviselője szerint tapasztalata és jó kongresszusi, illetve kerületi megítélése biztos alapot kínál számára a megválasztáshoz, reméli Alderholt kormányzó is támogatni fogja ambícióiban, mert Eagle hosszú évek óta kiállt egy aktív szenátorért.

Szintén a Képviselőházat kívánja hátrahagyni Thad Castle, Garfield megye képviselője, aki 3 éve abszolút újoncként szorongatta meg és okozott kellemetlen perceket John Myne regnáló szenátornak. A progresszív politikussal viszont egészen biztosan nem fognak ismételten összecsapni, hiszen nem indul újra, azonban Castle képviselő nem marad ellenfél nélkül. Elmondása szerint egyszer elvesztette a szenátusi küzdelmet, ez soha többé nem fordulhat vele elő és ebben nagy segítségére lesz az elmúlt két év kongresszusi tapasztalata is.

Remiel D’Alambert első ciklusának végéhez közelít, de nem kívánja rövidre zárni kongresszusi karrierjét. A Legrand és egyben országszerte is rendkívül népszerű, francia gyökerekkel bíró szenátor 5 éve az ország történelmének legszorosabb választását nyerte, mindössze 200 vokssal. Most kihasználva országos hírnevét bizonyára kétséget sem akar hagyni majd afelől, hogy helye van a Kongresszusban, amit az elmúlt 6 év munkájával kíván igazolni is.

Raymond Ericsen is újra megpróbálja a „Lehetetlent”, egészen pontosan azt, hogy Oaklandben, a regnáló elnök hazájában, egy hamisítatlan déli megyében reform politikusként szenátornak válasszák a polgárok. 2 éve alulmaradt Ernest Holderrel szemben az előválasztásokon, ezúttal talán nem kell attól tartania, hogy a párton belüli párharcban vérezzen el, de vitathatatlanul az egyik legkomolyabb kihívás elé ő néz ebben a választásban.

Végül, de nem utolsósorban, új jelölt fogja átvenni az unioni Peter Noun szenátor helyét, miután a népszerű törvényhozó korábban bejelentette visszavonulását. Helyére, nem esélytelenül, az 50 éves diplomata, Ethan Fairbanks pályázik.

1958.01.09
  
(Oliver Goldin)

Beszámoló: Martin Ricketts újraindul a szenátusi székéért

SAXTON – Martin Ricketts zárt ajtók mögött tárgyalt a szenátusi csapatával, akikkel beszámolók szerint közölte: elindul a jövő évi szenátusi választásokon, és nem érdeklődik az elnökválasztási küzdelemben való részvételért. Mivel Edmund kormányzója, Alfred Cameron, aki ugyancsak reformpárt, de West-szövetségesnek tartják, a kemény konzervatív nyomás ellenére sem rendelkezett úgy, hogy lehetőség legyen egyszerre indulni az elnök- és a szenátusi választásokon, elvágta Ricketts útját az elnökjelöltségi kampánytól – vagy abban az esetben le kellene mondani szenátusi helyéért úgy, hogy nem biztos se a jelöltsége, se a jövő novemberi győzelme.

A jelenlévők szerint Ricketts nem említette se a kormányzót, sem az országos politikai helyzetét, arról beszélt, milyen tervei vannak, és hogy azért is indul újra, nehogy a progresszívak nyerjék meg ezt a széket. A kampánycsapatot arról is értesítette, hogy rövid időn belül bejelenti indulását, felkészül az adománygyűjtésre.

Elemzők szerint a döntésével éppen René West jár a legjobban, aki nem kap kihívót az establishment oldaláról, és ő számít a favoritnak Mike Jezza és Andrew Trump jelöltekkel szemben.

1957.11.23
  
(Howard Briggs)

Harvey Dent elindul a progresszív előválasztáson

RIDGEFIELD - Harvey Dent az osborne megyei vereség után nagyon sokáig csöndben volt, miközben pletykák kezdtek terjedni, hogy elindul az előválasztáson. Arról is lehetett hallani, hogy a háttérben több progresszív képviselővel, szenátorral is tárgyalt, valamint a párt támogatóival is. elvesztett, de mindkét esetben egy olyan megyében tudott nagyon szoros eredményt elérni, ahol máskor sosem tudott még liberális politikus ilyen jó eredményt elérni. Általában két dolgot hoznak fel érvként az esélyeit illetően: egyrészt hatalmas munkabírása van és olyan aktív kampány folytatott a kormányzóválasztáson is, amit még nemigen láttak az országban. Másrészt azt, hogy mérséklet politikus, így a hagyományosan progresszív szavazok mellett képes megszólítani a bizonytalanokat és a mérsékelt konzervatívokat, főleg egy keményvonalas reformpárti elnökjelölttel szemben. Állítólag már szakértőkkel is összeült a programjának kidolgozása érdekében. Ezek fényében a mai napra sajtótájékoztatót hívott össze az ország fővárosába.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim, tisztelt Állampolgárok, tisztelt Sajtó!

Az utóbbi időben sok találgatás volt arról, hogy mi fog történni velem. Bár az utóbbi két évben két választást is elveszítettem reformer elenféllel szemben mindkettőt fel lehet fogni nyereségként is. Félreértés ne essék, aki veszített, az veszített. De lehetett tanulni belőle és levonni fontos következtetéseket. Én több ilyen következtetést is levontam: megfelelő programmal és politiával, aktív kampánnyal nincs olyan, hogy piros és kék megye. Választók vannak, akik elkötelezettek valamilyen értékrend iránt és azt tiszteletben tartva, olyan programot alkotva, mely minden embernek előnyös, bárhol lehet győzni bármilyen párt színében. Mert igenis hiszem, hogy van olyan politika, ami mindenkinek előnyös. Szerintem az a jó politika, ami nem egy csoportnak biztosít nagy előnyt a többiek kárára, hanem amelyik minden csoportnak nyújt kis előnyt. Ezzel egyeseknek le kell mondani bizonyos dolgokról ez tény, de így is jól járnak majd és hosszú távon a nemzet és a társadalom jobban jár.

Ezeknek a következtetéseknek a levonása után arra jutottam, hogy elindulok a Progresszív Párt elnkjelöltségi előválasztásán!

Eddigi minkám és személyem önmagában nem elég arra, hogy meggyőzzem a választókat, hogy én vagyok a megfelelő jelölt. Ezért először a progresszív előválasztáson, majd a választáson kell meggyőznöm az állampolgárokat, hogy én vagyok a megfelelő jelölt. Ehhez szerintem két dologra lesz szükségem: aktív munkára és egy megfelelő programra. Mindkettőt garantálni tudom. Az elsőt már korábban bizonyítottam, a második pedig már majdnem teljes mértékben ki van dolgozva, melyből a mai napon szintén ízelítőt szeretnék adni.

Fontos tisztázni, hogy egy ország vezetése, az országos politika teljesen más, és teljesen eltér egy megye vezetésétől, vagy a képviselő munka. Először is tisztázni szeretném milyen vezetői személyiségre van szükség: bármennyire is szeretnénk mi politikusok, vagy egyszerű emberek azt hinni, nem értünk mindenhez. Ma már nem élnek az ókorban és a középkorban előforduló polihisztorok. Én sem vagyok mindent tudó, ezért szükségem van segítségre. Szükségem van olyan képzett szakemberekre, tapasztalattal rendelkező veteránokra - nem csak a katonai szolgálatból - akik tudják mik a történelemben elkövetett hibák, mik azok az innovatív megoldások, amik célra vezetnhetnek. Ugyanakkor a végső döntést - az érvek meghallgatása után - az elnöknek kell meghoznia. A döntés minden esetben a vezetőjé.

Egy vezetőnek országvízióval is rendelkeznie kell, egy elképzelésről, hogy az ország hogyan működik általánosan. Én úgy vélem, hogy Cironia a megyék szövetségének országa. Hiszem, hogy nagyon sok esetben a megyék kompetensebbek bizonyos dolgok eldöntésében, források elosztásában. Hiszek abban, hogy a megyéket nem az állam megnyújtott kezének kell gondolni, hanem önálló entitásoknak, akik nagyon szoros szövetséget alkotnak. Természetesen vannak témák, amikben az állam - a kormányzat és a Kongresszus - döntésképessége relevánsabb. Ez a döntésmegosztás már elindult, hiszen több kérdésben kapott nagyobb szerepet a megye: ilyen a rendfenntartés és az oktatás. Ezt az irányt úgy vélem folytatni kell.

És végül egy vezetőnek értékrendi vízióval is kell rendelkeznie. Ahogy minden embernek, úgy nekem is megvan a véleményem a szegregációról, a fegyvertartásról és más fontosabb társadalmi kérdésekről. Nem is titok: én magam nem tartok fegyvert és úgy vélem az erőszakszervezeteket az állam és a megyék természetes monopóliumának vélem, és a szegregáció intézményét nem támogatom. De az Elnök nem magánszemély, véleményét nem erőltetheti rá senkire. Törekedhet arra, hogy a társadalom ilyen irányba gondolkodjon tovább, de semmiképpen nem változtathatja meg senki akaratát és véleményét erőszakkal. Hiszek a gondolatszabadságban, a szabad akaratban és a véleményszabadságban és legfőképp tisztelem országunk Alktományát.

A személyiség, értékrend, és az országvízió semmit nem ér szakpolitikai tervek nélkül. Természetesen az egyes területeket tekintve. Az embereket leginkább a gazdaság érinti, érdekli, minden egyes kampány során és a mindennapokban is fontos téma szokott lenni. Jelenleg a ciron gazdaság állapotát jónak tekinthetjük, de minden egyes évben vannak teendők. A következő elnöki cikuslban öt fontos gazdaságpolitikai lépést vízionálok: egy komplex vámtörvény megalkotása, mely segíti a ciron gazdasági szereplők védelmét. A külföldi árukra kivetett vámok alól kétoldalú egyezményekkel lehetne felmentést adni a ciron gazdaság fejlődése érdekében. Másodikként források biztosítása a megyéknek a helyi gazdaságok fejlesztése érdekében. Az állam "magasról tekint le" a gazdaságra, helyben - a megyék - jobban tudják, hogy az adott helyen milyen szereplőknek milyen segítség kellhet. Az államnak azonban a felhasználás ellenőrzésében fontos szerepe kell legyen: a céltámogatásokat az adott célokra lehessen csak felhasználni. Harmadik az eddig nagyon elhanyagolt turizmus: törvényjavaslat formájában kötelezni szeretném a megyéket, önkormányzatokat településrendezési tervek elkészítésére. Ezzel - hosszú távon gondolkodva - ki lehet jelölni az ipari területek, üdülőterületek, lakóterületek, mezőgazdasági területeket és így tovább. Ez a befeketetők számára a kiszámíthatóságot biztosítja, amivel tervezhetővé válik számukra a jövő, ami - úgy vélem - nagyon fontos a befektetőknek. A negyedik pedig a mezőgazdaság számára egy országos kármentő alap létrehozása. Ez jogszabályban biztosított szervezet, mely a piaci környezetben képes a farmerek kárainak enyhítésére. Ez a javaslat már szinte teljesen ki is van dolgozva, a következő ciklus első száz napjában már be is nyújtható. Az államnak azonban ebben a szervezetben semmilyen szerepe nem lenne, kizárólag a mezőgazdasági szereplők lennének tagjai. Ötödik pont oedig a pénzügyi piacok szereplőinek szabályozása. Fontos, hogy a ciron pénzpiacon csak olyan bankok, pénzügyi intézmények, biztosítók szerepeljenek és kapjanak jogosultságot, melyekben a befektetők és a lakosok biztonságban tudják a pénzüket. Ehhez két fontos dolog kell: bizonyos pénzügyi szabályoknak meg kell felelni mint például a likviditás, a második - mivel a minimális szabályozás híve vagy a szabad piac elkötelezettjeként - a betétesek számára egy betétvedlemi alapot kell létrehozni, mely bizonyos szintig garantálná csőd esetén is a betétesek anyagi kárpótlását. Ezen kívül a CIEF-ben megfogalmazott fejlesztések, infrastruktúra fejlesztése olyan alapgondolatok, melyeket természetesnek veszek véghezvinni.

A társadalmi életben a másik nagyon fontos téma, az oktatás és a tudományos élet. Ezen a területen sok előre lépés történt: A Ciron Tudományos Akadémia mellett egy másik intézet is foglalkozik a tudományos élet megszervezésével a tudomány szabadságával összhangban. Oktatás területén sok feladat hárult át a megyékre, melyet a jövőben forrásokkal is ki kell egészíteni. A komoly előrelépések mellett úgy gondolom a legfontosabb a célirányos tudományos projektek támogatása - az alapkutatási finanszírozás megtartása mellett. Elsősorban itt van az államnak szerepe. Természetesen a kormányzókkal folyamatosan egyeztetni kell, ha módosításra szorul az oktatási javaslat.

Harmadik nagyon fontos téma az egészségügy. A következő ciklusban három fontos intézkedést tervezek. Az egészségügyi rendszer felépítését törvénybe kell foglalni, tisztázni kell a rendelők, kórházak és más egészségügyi intézmények illetékességét. Fontos egy minimális szolgáltatási szint meghatározása. Itt is fontosnak tartom a megyék szerepének növelését, és ehhez források biztosítását. Második fontos lépés az állam járványügyi hivatal létrehozása és ezzel együtt pedig a kötelező védoltások rendszerének kidolgozása. Harmadik fontos terület pedig a bevándorló emberek egészégügyi ellenőrzésének kidolgozása és elvégzése a belépéskor. Itt e bevándorlási hivatal segítségére is szükség van a részletek kidolgozása érdekében.

Negyedik fontos terület a bizotnságpolitika. Egyrészt a belbiztonság területén a megyék fontos feladatokat és felelőséget kaptak, amellyel remélhetőleg élni fognak. Fontos feladatokat kaptak, amikhez a jövőben forrást is kell rendelni. Az állami nyomozó és hírszerző hatóságok munkáját erősíteni kell. Fontos az együttműködés más - külföldi - szervezetekkel és a tagok képzésének rendszerét is át kell fontolni. Azonban a külső fenyegetésekkel szembeni védekezésre is gondolni kell, noha egy háború képe most távolinak tűnik. Fontos azonban a felkészülés. Át kell tekinteni és megreformálni a katonai képzést, fontos a hadgyakorlatok rendszeres bevezetése egyenként minden haderőnemben és egyesüttműködve is. Fontos az együttműködés más országokkal - elsősorban az USA-val - e képzés és a hadgyakorlatok terén is. Fontos a modern technika és egyes területeken úgy vélem nem csak külföldi technikát lehet vásárolni, hanem saját haditechnikai kutatás-fejlesztés is működőképes lehet. Fontos a NATO-ban való részvétel hangsúlyának növelése, tekintve a Szuezi-csatorna eseményeit is.

Végül az ötödik legfontosabb pont a külpolitika. Fontos a külpolitikai kapcsolatok felmelegítése. Tanulva a korábbi kormányzatok ténykedéséből fontosnak tartom a külpolitikai kapcsolatok intezitásának felmelegítését. Fontos más országokkal kooperálni az oktatás, tudományos fejlődés egészségügy, biztonságlpolitika és más területeken is országunk fejlődése és biztonságunk érdekében. A már korábban említett vámrendszer terhe bizonyos országból származó bizonyos termékek esetén csökkenthető a ciron gazdaság igényeit figyelembe tartva. Fontos, hogy minden megállapodást kétoldalú szerződésben rögzítsünk és azokat a Kongresszus szavazásával megerősítse.

Úgy vélem sok munka vár rám, hogy meggyőzzem a szavazókat. Ellenfeleim is sokat dolgoznak, de ha nem gondnám úgy, hogy elképzeléseim és személyem alkalmasabb az ország vezetésére, akkor nem indulnék el az előválasztáson és ezzel a választáson is. Annyit ígérhetek, hogy minden megyébe ellátogatok, aktív kampány folytatok. Tanultam elődeim hibájából, szakértó tanácsadóim segítenek programom összeállításában. Azonban azt is ígérhetem, hogy nem félek belátni, ha tévedek és akkor revidiálom az elképzeléseimet. Úgy érzem politikám széles körű szavazóbázist tud megszólítani, személyem pedig elnökként képes lesz reprezentálni a társadalmat. Egyedül egy réteget nem akarok és nem fogok képviselni elnökként: a szélsőségeseket. Sem a baloldali, sem a jobboldali extremizmust nem támogatom és nem tolerálom és mind belföldön, mind külföldön harcolni fogok ellene!

Köszönöm, hogy meghallgattak!

A sajtótájékoztató után a politikust kérdezni nem lehtett, de megígérte, hogy a későbbiekben áll a sajtó rendelkezésére is, illetve úgy tudjuk, hogy hamarosan egy interjú is meg fog jelenni a politikussal.

1957.11.20
  
(David Rossi)

Reform Nemzeti Bizottság közlemény

Carter Maverick, a Reform Nemzeti Bizottság elnöke a mai napon rövid sajtótájékoztató keretében adta hírül, hogy a Reform Párt vezetése milyen feltételek mentén kívánja lebonyolítani az 1958-as elnökválasztást megelőző Nemzeti Konvenciót és elnökjelölt jelölő előválasztást. 

"Az 1958-as esztendő komoly kihívások elé állítja a teljes Reform Pártot. Vissza kell szereznünk a képviselőházi többségünket, meg kell védenünk szenátusi mandátumainkat, meg kell céloznunk a szenátusi kétharmadhoz szükséges további mandátumokat, illetve legfontosabb célként kormányt kell váltanunk, visszavéve ezzel a kormányt nemzetünk fedélzetén. Abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy 3 nagyszerű politikust is képesek vagyunk kiállítani és harcba küldeni, három jelöltet, akik közül bármelyikük jó eséllyel és maximális háttértámogatással venné fel a küzdelmet a progresszív elnökjelölttel szemben.

Mostanra a Reform Párt vezetésének abban is sikerült megállapodni, hogy az előválasztást milyen keretfeltételek mellett vezényeljük le. Az 1958. évi konvención összesen 1624 fő választott küldöttként fog részt venni, míg választókerületenként 3 fő szuperdelegáltként lesz jogosult az azon való részvételre.  A megyei önrendelkezést tiszteletben tartva pedig az egyes megyék maguk határozhatják meg, hogy az előválasztás során milyen elv mentén kívánják megosztani a mandátumokat, illetve milyen szavazati küszöbértéket határoznak meg.  Nincs más hátra mint a lakossághoz fordulni és regisztrációra, szavazásra buzdítani őket, illetve figyelmükbe ajánlani a Reform Párt jelöltjeit.”

1957.11.20
  
(Oliver Goldin)

Osborne-ban összacsap a két párt

Több megye kormányzót is választ idén. Ezek közül a megyék közül kiemelkedik Osborne megye, mely nem csak a két jelölt aktív kampánya miatt emelkedik ki, de több országos politikus is bekapcsolódott a poltikába. Egyes elemzők ezt a kampányt már a jövő választás főpróbájának is tekintik és az eredmények alapján vonhatják le a következtetéseket

A helyi jelöltek

Osborne megye kormányzói székéért Marcus Mortimer jelenlegi kormányzó és Harvey Dent egykori képviselőjelölt indult el. A két jelöltnek saját pártján belül nem akadt kihívója az előválasztás tulajdonképpen mindkét fél számára lefutott volt, egyfajta elrugaszkodás az igazi kampányba. Mindkét jelölt nagyon aktív kampány folytatott, ám úgy tűnik a progresszív jelölt jobban kezdte, mint a reformpárti regnáló kormányzó. Ennek köszönhető, hogy a hagyományosan priosnak tekinthető Osborne megyében, szoros verseny alakult ki. A vidéken és az ipari városokban csak kicsi volt az előnye Markshill-ben pedig a Dent kicsi előnyre is szert tett.

A felméréseknek köszönhetően mindkét politikus rákapcsolt a kampányra és még nagyobb fokozatba kapcsolt. Az elemzők szerint Dent mérséklet politikájával érte el a nem várt eredményt: kampánya során nem csak a hagyományos progresszív választókat, de a mérsékelt konzervatívokat is meg tudja szólítani. A politikus hangsúlyozza deficitmentes programját és más a konzervatívaknak vonzó lépéseket. Természetesen a jelnlegi kormányzó sem tétlenkedett: két fronton is szerette volna növelni esélyét a vezetői szék megtartása érdekében. Egyrészt az eddigi eredményeket kezdte el hangsúlyozni, másrészt nyitott a szélsőjobb irányába és sokszor a populizmus eszközét használva valótlanságokat állítva próbálta ellenfelét lejáratni.

Az országos támogatók

A helyiek amellett, hogy a fentebb részletezett módon tovább fűtötték a kampány tüzét, országos politikusokat is bevetettek. Mortimer mellett West, Bartek politikusok, megyei reformpárti képviselők és House szentáor is kiállt, valamint a legutóbbi időben Taylor volt elnök is támogatásáról biztosította. Dent mellett tört lándzsát a jelenlegi elnök, aki ugyan ebben a megyében a legnépszerűbb, de itt is többen támogatják, mint ellenzik munkáját, progresszív képviselő és a Házelnök is támogatta.

Az országos hírnevű politikusok nem csak a jelölteket támogatáák, de kaptak támadást is mindkét oldalon. A Házelnököt "kommunistasimogatónak" próbálták meg beállítani, azonban ez visszaütött a Reform Pártra, mert mint kiderült Nixk House és egy osborne-i reformpárti képviselő sem szavazta meg a kommunisták ellenőrzéséről szóló reformpárti javaslatot, míg a Házelnök igen. A progresszívek is támadták, elsősorban Nick House-t, akit "kampány-szenátornak" tituláltak.

Az eredmény

Hogy mi lesz a választás eredménye, az még kérdéses. Minden esetre jól látható, hogy a megyét mindkét oldal fontosnak tartja és egyfajta főpróbaként is. A mérsékelt progresszívak szeretnék bebizonyítani, hogy egy pirosnak mondott megyét is meg lehet nyerni megfelelő témákkal és aktív kampánnyal, a Reform Párt pedig szintén azokat a témákat póbálgatja, ami egyrészt még nem riasztja el a mérséklet és a szélsőjobboldali választókat, de a progresszív választók fogékonyak lehetnek rá, másrészt nekik is fontos megtapasztalni, hogy milyen aktivitás szükséges a győzelemhez. Mindkét párt nyerni fog a választáson - bármi is legyen az eredmény - méghozzá tapasztalatot a következő évi választásra.

1957.10.14
  
(David Rossi)

Szoros verseny mutatkozik a novemberi általános választáson kívüli voksolásokra

A Ridgefield Times megbízásából készült felmérések Eagle és Osborne megyében szoros választási küzdelmet mutatnak. Mindkét megyében idén választanak kormányzókat, Eagle-ben a népszerűtlen Nigel Wood reformer kormányzó visszavonul, Osborne megyében Marcus Mortimer hivatalban lévő konzervatív kormányzó újraindul.

Eagle szuper-szoros lehet

A kis nyugati megye, ahonnan nincs egyetlen progresszív kongresszusi tag sem, lehet, hogy liberális kormányzót választ. Robert Shaw korábbi szenátor küzd Max Alderholt reformpárti megyei tanácsossal, és a felmérés szerint döntetlenközeli állapot van: Shaw kapná a voksok 50 százalékát, 49% támogatja Alderholtot, de mivel a hibahatár 4,5%, ez jócskán beleesik. Shaw vezet 50-49% arányban Lynwoodban, de a vidéki települések hasonló arányban Alderholtot támogatják.

Az Eagle Megyei Reform Párt és az Alderholt-kampány nem pánikol, mivel szerintük a jelenleginél „sokkal masszívabb lesz a Reform Párt szavazóinak a részvétele, akik Maxot fogják támogatni.”

Osborne csatatér?

Hasonló eredményt mutatnak az osborne-i felmérések. Egy szintén mélyvörös megyében is váratlanul erős a progresszív kihívó: a kutatás szerint Marcus Mortimer vezet, a voksok 50 százalékával, 47 százalékkal. Mortimer vezet a vidéki térségben (53-45%), az elővárosokban (53-45%), holtverseny van az ipari területeken (50-49% Dent javára), és Dent vezet Marskhillben (54-45%).

Többen szorosabb eredményt várnak a korábbiaknál, de szerintük ez több tényező miatt ma már nem fennálló helyzet. „A diplomások könnyebben mennek el szavazni, és Markshillen kívül a fehér diplomások reformpárti szavazók. Markshillben szerintem Dent jobban vezet, viszont ne felejtsük el, hogy a mérésekben még nincsenek benne az elmúlt időszak történései” – magyarázta Lou Rendell, a kutatásban résztvevő szakértő. Véleménye szerint Osborne megyében csak akkor tud nyerni egy progresszív, ha megfelelő számú reformpártit képes átfordítani, viszont „Dent érthetetlen módon az elmúlt időszakban sokkal konfrontatívabb lesz, keményebben támadja Mortimert és a Reform Pártot. A kérdés, hogy ez kifizetődik-e neki.

A Reform Párt Kormányzói Kampánybizottsága Osborne-ba küldte Jim Hellings tanácsadót, kampánygurut, aki tanácsot fog adni Mortimernek.

1957.09.01
  
(Howard Briggs)

Nyílt nap Ridgefiledben (PP)

Ridgefield CC.-Central Leisure Park

A Progresszív párt kora reggel elfoglalta a szabadidőparkot. A körhinták megépültek a büfékocsik és alkalmi árusok, elfoglalták helyeiket. A zenekari színpadok megépültek, és a politikusi beszédekre megépült pulpitusok is álltak. Sátrak alatt olyan politikusok beszélgettek akik ismertek az egész ország előtt. Megjelent Tim Austin és  William H. Franklin kormányzók akik egymással csevegtek. Ott volt Danny Sanchez, Cliff Bedroom, de Alexander Smith is éppen megérkezett a helyszínre. A Helyszínen tartózkodott még Shimon Batel PNB elnök is csak, hogy pár kiemelkedő nevet említsek. De Kormánytagokból sem volt hiány hisz Margaret Beumont a park közepén beszélgetett és gyerekek veték körül. De jelen volt még Emílio Carrion és Joseph W. Parker miniszterek is akik épp egymással beszélgettek.


A nap programjai:

1:08:00-09:00 Nyitóbeszéd David J.Coleman A szenátusi kampánybizottság elnöke
2:09:00-10:00 Danny Sanchez kissebbégi vezető beszéde
3:10:00-12:00 Szabadbeszélgetés a politikusi sátrakban körhinta használat
4:12:00-14:00 Közös főzőverseny és ebéd a politikusokkal
5:14:00-14:30 Cliff Bedroom beszéde
6:14:30-15:00 Alexander Smith beszéde
7:15:00-16:00 Million Jazz Quartett koncertje
8:16:00-16:30 Thomas McDornis beszéde
9:16:30-17:00 Ed Glover beszéde
10:17:00-18:00 Adomány gyüjtés, beszéd politikusoktól
11:18:00-19:00 Az elnökjelölt személyének bejelentése, Az elnökjelölt beszéde
12:19:00-21:00 Ridgefield Swing Trio koncertje-táncmulatság
13:21:00-22:00 A Progressziv Párt Záróbeszéde


1: Tisztelt Megjelentek! Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Jómagam pártunk szenátusi kampánybizottságát vezetem, de fő célkitűzésemnek nem ezt, hanem a déli emberek és értékek védelmét tartom. Oakland progresszív szenátoraként mindig élharcosa voltam azon törekvésnek, hogy a déli progresszívek megkerülhetetlenek legyenek a párton belül. Ez a munka sikerült is, hiszen nemcsak Elnök úr, de a többségi vezető és számos más fontos törvényhozói pozíció betöltője is déli politikus. Nálunk, a déli megyékben olyan ciron hazafiak élnek, akik számára fontosak saját tradícióink és nehezen viseljük, ha ridgefieldi bürokraták akarják megmondani, hogyan éljünk, vagy hogyan ne éljünk. Szerencsére Glover elnök mindig kiállt a déli emberekért, ha veszélyeztették jogainkat és hagyományaink ápolását. A következő progresszív elnökjelölttől ugyanezt várjuk el! Ez a párt minden korábbi nagyobbb sikerét a déli embereknek és a déli törvényhozóknak köszönheti, bízom benne, hogy ezt a nem déli pártelit is elismeri. Számomra is fontosak az elért országos eredmények és ezek folytatása, de legalább ilyen fontosnak tartom, hogy pártunk déli, vagy délbarát elnökjelöltet, ellenkező esetben mindenképpen déli alelnökjelöltet küldjön ringbe a reformpárti elnökjelölttel szemben. Oakland, Pecksdale, Lassen, Jefferson, Cook, Walker és Greene megye progresszívjei örömmel állnak be egy ilyen jelöltpáros mögé. Köszönöm hogy meghallgattak, Isten áldja Önöket, Isten áldja a Progresszív Pártot! A Dél újra felemelkedik!


2:Tisztelt megjelentek! Köszöntöm önöket eme jeles napon! Büszke vagyok önökre, amiért ilyen sokan megjelentek. Pártunk az eddigieknél sokkal erősebb, egységesebb, mint valaha volt. Mint Valaha volt a Reform Párt. Sok jó barátom van közöttük, nagyszerű emberek, akikkel a jövőben is szívesen dolgozunk, hogy példát is mondjak, itt van René West aki egy nagyszerű, megfontolt politikus. De ott van a pártbomlasztó Trump, akivel soha semmilyen kapcsolatot nem akarunk. Vagy épp Mr. Jezza aki már most kimutatja a foga fehérjét és nem csak kellemetlen de már-már visszataszító természete van aki nem alkalmas egy ország élére. De térjünk vissza saját pártunkra és a mai napra. A Progresszív Párt ma befogja jelenteni elnökjelöltjét vagy jelöltjeit...ez még talány. De bárki is lesz az, biztos, hogy becsületesen fogja vezetni az országot. A Progresszív párt megköveteli, a becsületességet, az emberségességet, az aktív és hatékony politikát a leendő elnöktől. Nem fogjuk hagyni, hogy sárba tiporják az önök jogait, nem fogjuk hagyni, hogy egy bürokrata vezesse az országot. Cironia többet érdemel és a fentieket tőlünk megfogják kapni, isten engem úgy segélyen! Érezzék magukat jól a mai napon!


3: Több politikusi sátor volt felállítva a park területén, ami szabadon volt látogatható, a polgárok nagy érdeklődést mutattak, és kérdezgették a politikusokat a jelen és jövőbeli helyzetről. Játszó gyerekek lepték el a parkot, miközbe szüleik esélyeket latolgattak kisebb csoporokban.


4:Délben elkezdődött a főzőverseny, ahol politikusok alkották a csapatkapitányt, minden politikus mögött 8-10 fő sertepertélt, krumplit hámoztak, vagy épp pulykát kopasztottak, remek hangulat volt. Természetesen amit főztek, el is fogyaszthatták a csapatok, sőt még több nézelődőnek is jutott 1-1 tényérkával. A versenyt végülis Frank Underwood és rögtönzött csapata nyerte meg egy főétellel.


5:Tisztelt polgárok! Örülök, higy itt lehetek ma, és annak is örülök, hogy ennyien eljöttek. A Mai nap a Progresszív Párton belül, megfogja magát nevezni az elnökjelöltnek induló, ami azt gondolom épp esedékes. Ne aggódjanak nem én leszek az (jegzi meg viccesen Bedroom elmosolyodva) Nincsenek nagyratörő ambícióim, hisz amit akartam, már elértem, unokáim és gyermekeim minden boldogságom, na meg ugye Madison..ami mindig is szívügyem volt..amit tudtam megtettem eddig is a megyéért és ezután is ezt fogom tenni...bár nagypapaként fontolóra veszem, hogy jövöre ismét megméretessem magam. Belefáradtam...belefáradtam a harcba, amit olyan politikusokkal folytatok akinek semmi nem szent, csak az önös érdek. belefáradtam abba, hogy végigkell néznem azt, amikor egyik ember a masikat kiszolgáltatottá teszi, csak azért mert a hagyományok ezt megkívánják. Kövezzenek meg érte, de azt gondolom a szegregáció a kirekesztés az emberiség egyik legnagyobb bűne, Cironia bűne amit isten hívő politikusok is védelmeznek, itt ván mindjárt a hagyományörö Trump aki úgy viselkedik mint egy 18-ik századi rabszolgatartó földesúr, aki az emberiséget szegregálja az bűnös a szemembe és isten szemébe is. Semmibe veszi a polgárokat, de azért négyévente szűksége van rájuk (hatalmas kacaj és nevetés a tömegből) De a másik versenyző Jezza Cowboy se egy suta alak...mást nem tud csak degradálni, szídni és kritizálni de nyerni akar...(ismért hatalmas kacaj) Szép kis társaság mondhatom...de hála a magasságosnak vannak még derék politikusok még köztük is..West kormányzó aki becsületesen és igazságosan vezeti megyéjét és ehez hasonlóan a kampányát is. Én kívánom szívből, hogy ő legyen a Reform Párt elnökjelöltje, megérdemli, derék fickó és jó politikus. Ha a sors igazságos akkor a Progresszív elnökjelölt ellenfele Mr. West lesz és azt gondolom ha bárki is nyer, jó úton fog haladni az ország, hogy gyermekeink, unokáink egy demokratikus, jólétű országban nőjenek fel. Kívánok önöknek csodás napot.


6:Barátaim! Cironia népe! (hatalmas taps) Először is, köszönöm a meghívást Progresszív barátaimnak, hiszen hatalmas megtiszteltetés számomra, hogy itt, Ridgefieldben szónokolhatok. Higgyétek el, ami manapság történik Walker megyében, amiatt fájó szívvel hagytam el erre a piciny időre, hiszen bármikor szükség lehet rám. S ha már itt tartok, akkor jogotokban áll tudni, hogy mi folyik jelenleg ott. Walker dicsőséges rendőrsége nem fog meghajolni a gazfickók bármiféle akarata előtt! (hatalmas ováció) Áldozatok árán, de sikerült kiiktatnunk Carlos Marcellót és talpnyalóit. De itt vetődik fel a kérdés, hogy lesz-e bosszúhadjárat a maffiától? Hogy érvényesülni fog-e a szemet szemért, fogat fogért? Erre a válaszom, hogy igen. A gengszterek visszajönnek, s bosszút fognak állni. S emiatt is, emiatt marad továbbra is a szükségállapot Walker megyében. A veszély még nem hárult el, ébernek kell maradnunk! (hatalmas ováció) Nekem a legeslegelsődlegesebb szempont a polgárság biztonsága és védelme. Nem hagyhatom, hogy ismét ártatlanok haljanak meg egy leszámolás következtében! Attól, hogy még szükségállapot van bevezetve, a különböző szabadságjogok még érvényesek! Nem hagyom, hogy a polgárok, akár legkisebb jogai is csorbuljanak ebben a válságos időszakban! (hatalmas taps) A walkeri rendőrséggel karöltve hadat üzentünk a szervezett bűnözésnek, amely ma már jelentős méreteket ölt Cironiában. Remélem, hogy bizonyos törvényhozóknak, s embereknek a szeméről lehull már az a sötét hályog, s meglátják a színtiszta, natúr igazságot. Bárhol az országban előfordulhat merénylet, robbantás, bármi, ami a maffiához köthető. Egy országos szintű összefogásra van szükség a szervezett bűnözés ellen! Remélem, hogy a következő elnök erre több figyelmet fog fordítani! Nekünk egy biztonságra és jólétre alapozott Cironiára van szükségünk! S eme akaratból egy centit sem engedhetünk! (hatalmas taps és ováció) Egyébként, visszaugorva négy évet az időben, mikor még én álltam a kormányzójelölti poszton. Hol is van Nick Lawrence? Á, meg van! Szerbusz Nick! Nem vagyunk haragban, annyit elárulok! Igaz, még nem beszélgettünk négy szemközt egy jót, de ami késik, az nem múlik! Hogy mire is akartam ezzel kilyukadni? Hogy a széthúzás, a gyűlölet nem megoldás a problémák megoldására! Egységre, békére van szükség, hiszen ez a kettő a siker mozgatórugója! (hatalmas taps és ováció) Köszönöm, hogy itt lehettem! Isten áldja Önöket! Isten áldja Cironiát! (hatalmas taps és ováció, sokan a La Marseillaise-t éneklik hangosan)


7:Elkezdődött a Million Jazz Quartett koncertje a nagyszínpadon egy négytagú jazz zenekar aki egész Cironiában de még az USA-ban is elismert. Az emberek jókedvűen táncoltak és mulattak, kissé fel is öntöttek néhányan a garatra, de a mai nap erről szól.


8:Tisztelt Hölgyek és Urak! Kedves Érdeklődők! Nagyon örülök, hogy ilyen sokan érdeklődnek ezért az újfajta eseményért. Tartottunk már lakossági fórumokat, adománygyűjtő estéket kampányok alatt, tartottunk már egész napos eseményeket minden korosztálynak, de ez egy újfajta esemény a párt életében. Kicsit betekintést nyerhetnek, hogyan is működik a politika azon része, melyet nem lát mindenki. Remélem sok érdekességet megtudtak és egy kicsit látják, hogy nem nyaralásból vagyunk és valóban dolgozunk, ha a háttérben is időnként. Házelnökként nagyon sok dolgom van, de örömmel szorítottam be a naptáramba ezt az eseményt, mert szeretek a választókkal, az állampolgárokkal beszélgetni és találkozni. Úgy vélem ez az egész pártra igaz, mert mi igyekszünk az emberek problémáival foglalkozni, és nem kreálni a már meglévők mellé újakat. A másik, ami szerintem nagyon jellemző a progresszív politikusokra, hogy be tudjuk ismerni ha hibázunk. Úgy vélem mindannyian emberek vagyunk és mi is hibázunk és be kell látni, ha ez így történik. Vallom, hogy tanulnunk kell ezekből a hibákból és azokat kijavítva mehetünk tovább bölcsebben. Ezért ha bármi olyat tapasztalnak, ami nem tetszik, vagy Önök szerint lehetne jobban csinálni, ne habozzanak és osszák meg velünk. A következő évek mozgalmas időszakok lesznek úgy vélem. Mindenkire sok munka fog várni és fontos, hogy erre felkészüljünk és ehhez az Önök tanácsára is szükség van. Osszák meg velünk mi az ami Önök szerint a következő időszak legnagyobb kihívása lesz országunkban, mert szükségünk van az Önök véleményére. Köszönöm, hogy eljöttek és érezzék jól magukat a nap folyamán!


9:Tisztelt Progresszív Baráiaim! Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Sokan megkeresnek mostanában, hogy mi a pontos oka annak, hogy nem indulok újra a második elnöki ciklus elnyeréséért, ezért mindenképpen ezzel kezdeném beszédemet. Nem szeretném részletezni a döntésem egészségügyi vonatkozásait, hiszen politikai szempontból az nem tekinthető sem közérdekűnek, sem fontosnak. Az igazi kérdés az, hogy az számít-e inkább, hogy ki ül az elnöki székben, vagy az, hogy ő milyen politikát képvisel! Szerintem az utóbbi fontosabb! Biztos vagyok benne, hogy a progresszív közösség tud találni egy olyan embert, aki hitelesen és teljes erőbefektetéssel tud ringbe szállni az R jelöltjével szemben. Olyan embert, aki érti, hogy a politika a kompromisszumok, az elvek és az értékek küzdelme. Olyat, aki a nemzet egészét képviselni tudja, beleértve a délieket, a katolikusokat, a zsidó származásúakat és a fehér protestáns többséget egyaránt!

Az elmúlt lassan négy évben minden nap azért dolgoztam, hogy a választások előtt bemutatott programom megvalósuljon. Annak ellenére, hogy a teljes Kongresszusi többséget egyetlen pillanatra sem birtokolta közösségünk, tudtunk elérni sikereket, amelyre büszkének kell lennünk! Bevezettük a szakszervezeti törvényt, így tisztázva a munkások érdekképviseletének jogi lehetőségeit. Megalkottuk a szociális ösztöndíjrendszert a felsőoktatásban és a közoktatásban, biztosítottuk az időskorúak ingyenes utazását, valamint elértük, hogy napjainkban a szegénységben élők több és hatékonyabb állami segítséget kapnak, mint valaha. Hosszú még a sor természetesen, fejlesztettük a hadsereget, a rendőrséget és a nemzeti gárdát, kerettantervet vezettünk be az iskolák alsó tagozataiban, kedvezményes hitelprogram megalkotásával modernizáltunk többezer ciron farmot és megtettük az első lépéseket a szegregáció kérdésének mindenki számára elfogadható kezelésére. Nem kell tehát szégyenkeznünk, ez bőven több, mint amire sokan számítottak akkor, amikor kiderült, hogy kétházi R többség ellenében kell kormányoznunk. Azóta már a Képviselőházban progresszív többség van és ha a választók is úgy akarják, hamarosan a Szenátusban is fordulhat s kocka. 

Ne kergessünk illúziókat ugyanakkor, azt is le kell szögezni, hogy bőven van feladata még a progresszív vezetésnek és a következő elnöknek. Továbbra is prioritást élvez egy átfogó munkásjogi törvénycsomag megalkotása és elfogadása, ezügyben már régóta tartanak az előkészületek és egyeztetések. A külügyi, diplomáciai és külgazdasági kapcsolatok erősítésében is van hova fejlődni, erre a jövőben álláspontom szerint Gregor Burn miniszteri kinevezése lehet az elsődleges garancia. Cironiának fenn kell tartania jó kapcsolatait az Egyesült Államokkal és Európa demokratikus országaival. Dicséretes, hogy XII. Piusz pápa révén szorosabbra fűztük kapcsolatainkat Vatikán Állammal, de értelemszerűen ennél erősebb szövetségek kiépítése lenne a cél. 

A feladat tehát fel van adva,nincs más dolgunk, mint dolgozni tovább a ciron emberekért. Az új elnökjelölt új programot is jelent, szeretnék ennek megteremtéséhez pártunknak kellő erőt és kitartást kívánni! Bárki is lesz az utódom, én támogatni fogom, ha azt látom, hogy alkalmas a Ciron Köztársaság minden polgárának bizalmát elnyerni és hitelesen folytatni a sikeres kormányzást. Köszönöm az eddigi bizalmat és a kitartó munkát, Isten áldja Önöket!


10: A szabadidőparkot a párt önkéntes szimpatizánsai lepték el mozgóurnákkal, hisz az adománygyüjtés ideje következett el..Volt aki csak 1 dollárt, de olyan gazdag üzletember is akadt aki rögtön 1000 dollárt dobott be az urnába. Rengetegen adakoztak, hisz az itt megjelent emberek akarata az, hogy a Progresszív Párt nyerje meg az elnökválasztást. Közben a politikusok, folyamatosan beszédet mondtak a pulpituson. Olyan neves személyek, Mint Arya Lancester képviselő asszony, vagy Margaret Beumont miniszterasszony, Thomas Kane ex-kormányzó, vagy Brillenberg képviselő, nehéz lenne sorra venni őket hisz 5 percente adták át a mikrofont egymásnak. Az adományt a PNB használja fel az 1958-as választásokra.


11:Hölgyeim és Uraim, Joel Hopkins vagyok a párt egyik szóvívője, kis változás történt,hisz meglepő bejelentés érkezett hozzánk de az érintett elmondja a részleteket Kim Hopes Oaklandi politikus...

Tisztelt Hallgatóság! Én Kim Hopes, indulni kívánok a következő elnökválasztáson. A nagy közönség számára még nem vagyok annyira ismert,de hitem szerint "Járt út helyett, járatlan útra térni kaland és győzelem!" Kedves párttagok és kollegák már jól ismernek. Nem vagyok az a nő aki tűsarkú cipőben szaladgál a déli szántőföldeken!(nevetés) Itt az ideje, hogy megmutassuk a Progresszív Párt igazán erős és kudarcoktól nem félő oldalát. Nagyobb tudást igényel felállni, mintsem elmenekülni. Soha nem választom a könnyebb utat, ha elbukom azt is emelt fővel teszem. Bizony gyermekként, volt, hogy hosszú órákat tapostam a földet mezítláb. Így segítettem a családomat. Most itt az idő, hogy egy nemzet felemelkedését szolgáljam! Nem félek és nem fogok félni! Jöhet bármi,a végsőkig harcolok, mert mi vagyunk a haza és jövőnket most alakítjuk! Kérem támogassanak küzdelmemben! Köszönöm a figyelmüket!

Tehát bejelnthetem, most már hiatalosan is, hogy a Progresszív Párt tart előválasztást, hisz az eddigi hírekkel ellentétben a pártnak két induló elnökjelöltje van. De nézzük az eredeti forgatókönyvet és jöjjön hát a párt eddigi elnökjelöltje, íme... egy 50-55 év körüli őszülő politikus lépked a pulpitusra, lassan haladva de magabiztosan...

Köszöntöm önöket polgárok...(hatalmas taps és ováció, füttykoncert több percen keresztül)(ez Austin kormányzó Clark megyéből-hallatszik a tömegből a megjegyzés) Hölgyeim és uraim Tim Austin vagyok, Clark megye kormányzója, és az önök segítségével Cironia következő elnöke..(ismét tapsvihar és ováció) de ne haladjunk előre ennyire, hisz sok minden és sok akadály van még előttem, amit önökkel közösen le akarok győzni. Elnökjelöltnek indulok a Progresszív Párt színeiben. Győzni akarok és győzni is fogok, nem magamért, Cironiáért, önökért és a családomért! Nem kívánok nagy szavakat használni, nem az a fajta ember vagyok aki nagyzási mániában szenved, ezt már a Clarki lakosok tudják, de szándékaim eltökéltek, becsületesen és igazságosan kívánom vezetni az országot, segíteni az embereken, felemelni Cironiát, megszüntetni minden rosszat és előtérbe helyezni minden jót. Hisz ki mondja meg nekünk, hogy kötelesek vagyunk elviselni bármit ami rossz? Senki! Maga az élethez való hozzáállás, és annak alakítása a legfontosabb. Mi mindannyian Cironia egy pici darabkája vagyunk, és ez a sok pici darab, összefog álni mint egy puzzle és létrejön az igazi demokratikus Cironia ahol öröm és boldogás élni! Köszönöm polgárok a mai napot, sok emberrel találkoztam és beszélgettem a mai nap, akivel egyébként elmegyünk az utcán egymás melett. Nem számít kinek mi a hivatása, nem számit kinek mennyi pénze van, egy dolog fontos, az emberség...Köszönöm Cironia!


12:A Ridgefield Swing Trio elkezdte koncertjét, több kis tömörülés jött létre, ahol átbeszélék és eszmét cseréltek az elnökjelöltek személyéről, hisz mindkettő hatalmas meglepetés volt. A zenekar hatalmas hangulatot csinált, és sokan velük együtt énekelte dalaikat.


13: Üdvözletem kedves vendégek, Marcus Mortimer vagyok, a Progresszív Párt Ridgefieldi sajtótitkára. Nagyon jól telt a mai nap, tele vidámsággal és meglepetéssel, örülök, hogy pártunk sokuknak csinált egy kellemes napot a szürke hétköznapok között. Remélem önök is így gondolják. Azt is remélem, hogy mindannyiuak elfog menni szavazni az adott napon, és a megfelelő helyre teszik az X-et. Azt gondolom, egy párt ne csak egy szürke kalapos politikus legyen, hanem igenis fontosak az emberközpontú kapcsolatok. Nem tartjuk magunkat külömbnek mint önök, mint egy ácsmester vagy egy autóbuszvezető, csak épp mindenki végzi a maga feladatát. De fontos megmutatni azt, hogy bérmikor, bármilyen helyzetbe a párt az emberek segítségére siet szemben a Reformerekkel, akik bús komoran, és szigorúan politizálnak, ócsárolják már nem csak minket de egymást is. Mi nem kérünk ebből, tiszta és becsületes kampányt fogunk folytatni. Köszönöm önöknek a mai napot, köszönjük az adományokat és a felejthetetlen pillanatokat. Köszönöm szépen a magam és a párt nevében is. Köszönöm!
 

1957.06.20
  
(Jack Rush)

Ed Glover népszerűsége emelkedett

A hivatalban lévő elnök mutatói nagyon jók: Cironia lakosságának 54 százaléka támogatja, csak 42% helyteleníti a munkáját, 4 százaléknak nincs véleménye. Az adatok igazán jók, hiszen Burkhill (-2), Osborne (-4) és Peterson megyéken (-4) kívül mindenütt pozitív a népszerűségi indexe, ezekben a megyékben is hibahatáron belül mérték Glovert.

A legnépszerűbb még mindig Oaklandben, ahol 68% támogatja, 30% ellenzi, a déli megyékben a legrosszabb eredményt Walkerben érték el, de még itt is a lakosság 57 százaléka támogatja az elnököt. Fontos eredmény, hogy Denfieldben az indexe +3, Edmundban 0. Ha meggondolná magát, és újraindulna, lehetséges, hogy ezek a piros megyék is csatatérré válhatnának. Fontos, hogy vezet minden csatatérállamban, és az idei kormányzóválasztáson és megyei tanácsválasztásokon fontos lehet az elnök támogatása: habár Osborne-ban csak 46% támogatja és 50% ellenzi, Eagleben 48% támogatja, 46% ellenzi, Grahamben 59% támogatja, 38% ellenzi.

Kormányzók – az elnökjelölt a legnépszerűbb

René West cooki kormányzó még mindig a legnépszerűbb megyei vezető: 73% támogatja a munkáját, csak 24% ellenzi. Ez egy fontos momentum az elnökjelöltségre készülő Westnek, hiszen Cook az utolsó korai választó megye az előválasztások sorban. Őt követi Marcus Mortimer osborne-i, Heinz Doofenshmirtz legrandi (61-25%), Alexander Smith walkeri (66-31%) és Nicholas Mulligan garfieldi kormányzó (58-32%). A legnépszerűtlenebb Nigel Wood, akinek a munkáját csak 34% támogatja, 55% ellenzi. John Madison (P-Perr,) munkáját 42% támogatja, ugyanennyi ellenzi, Tim Austin (P-Cla.) és Ann Buckston (P-Oakl.) népszerűségi indexe +4, őt követi Peter Adams (P-Gre.) +5-ös indexe.

Az idén újrázók közül Marcus Mortimer kimagasló számokat hoz: 68% támogatja, csak 30 százalék szerint végzi rosszul a munkáját. A megyei gazdaság állapotát 72% látja jónak, csak 28% gondolja rossznak, és miközben a Progresszív Pártot 48% támogatja, ugyanennyi ellenzi, a Reform Párt számai sokkal jobbak: 58% támogatja, 41% ellenzi. A pártvezetők közül Thomas McDornish házelnök népszerűsége mínuszba fordult: 43% támogatja, 50% ellenzi, miközben Stuart Hoyt szenátusi többségi vezetőt 67% támogatja, és csak 30% ellenzi. Ennek ellenére Harvey Dent, Mortimer progresszív ellenfele népszerű: 46% támogatja, 38% ellenzi, de 16 százalék nem tudott róla véleményt mondani, ami lehetőséget ad neki, hogy növelje a támogatottságát.

Eagle-ben Nigel Wood roppant népszerűtlensége kihathat a kormányzói versenyre is. Ennek ellenére Max Alderholt reformer kormányzó, aki Wood ellenfeleként aposztrofálja magát, népszerű: 56% támogatja, csak 38% látja ellenszenvesnek. Ellenfele, a korábbi progresszív szenátorból lett kormányzójelölt Robert Shaw rosszabbak: 51% támogatja, 48% nem. Intő jel, hogy csak a válaszadók 50 százaléka szerint jó a megyei gazdaság, 46% rossz. Ennek ellenére a Reform Párt (56-40%) népszerűbb a progresszívaknál (49-37%), Thomas McDornish mutatói (41-49%) rosszabbak Stuart Hoytétól (55-30%).

Szenátorok – reformpártiak az élen

Örülhet a szenátusi Reform Párt, a legtöbbjük igen népszerű, és többek újraválasztási esélyeik is biztosítva látszanak. A legnépszerűbb Stuart Hoyt többségi vezető és John Prescott denfieldi szenátor. Hoytot a madisoniak 73 százaléka támogatja, 27% ellenzi, Prescottot 66% támogatja, csak 20% ellenzi, ő újraindul jövőre. Harmadik Jim Holsakamp (71-28%), George Lee (71-28%), Remiel D’Alambert (65-31%) és Cody Parks petersoni konzervatív progresszív szenátor, akinek a piros Peterson támogatja a munkáját: 64% támogatja, csak 33% ellenzi.

A legnépszerűtlenebb az újraválasztásra készülő Jeremy Irons (P-Burkh.): csak 24% támogatja, 63% ellenzi. Őt követi szenior szenátortársa, Frank Underwood (30-63%), harmadik az újra elnökjelöltségre törő Andrew Trump. A cooki szenátor munkáját a megye lakosságának 44 százaléka támogatja, 49% ellenzi. Negyedik Paul Dougles reformer eagle-i szenátor (-3), majd John Myne (45-47%) és Nick House (46-48%). A szintén elnökjelöltségen gondolkodó House-nak ez kiábrándító lehet, de Trump se örülhet, akinek a népszerűsége tavalyhoz képest körülbelül megfeleződött.

A jövőre csatatérmegyékben újrázó szenátorok egy része örülhet. Danny Sanchez kisebbségi vezetőt a belfortiak 55 százaléka támogatja, 34% nem; Edmundban Martin Ricketts mutatói igen jók: 63% támogatja, 35% ellenzi. George Lee (+43) és Remiel D’Alambert (+34) mellett Steve Paulson (R-Walk.) is örülhet: 55% támogatja a munkáját, 40% nem. Cliff Bedroom Madisonban inkább népszerű: 51% támogatja, 47% nem. Vannak ugyanakkor nehéz helyzetben lévő inkumbensek is: Winston Bell clarki szenátor munkáját csak 29% támogatja, ugyanennyi ellenzi, 42% nem tud véleményt mondani. David Coleman oaklandi szenátor ugyanakkor viszonylag népszerűtlen: 49% támogatja, 41% nem.

1957.06.19
  
(Jim Dowling)

Thomas McDornish: "Trump tizenkilenc, Jezza egy híján húsz"

Thomas McDornish interjút adott a lapnak az idei és a jövőre esedékes választással kapcsolatban. Ezen kívül volt szó a Progresszív Párt idei és jövőre vonatkozó terveiről, valamint az őt ért támadásokról is.

David Rossi: Jó napot kívánok! Kezdjünk is egyből egy komoly kérdéssel: Önt sokan a kommunisták védelmezőjének mondják, azt állítják Ön miatt veszélyben az ország!

Thomas McDornish: Ez téma meg is mosolyogtat, ugyanakkor nagyon szomorúvá is tesz. Sajnos egyes populista politikusok szándékosan félremagyarázzák a mondataimat politikai haszonért. Olyan dolgokat besélnek bele, ami közelről sem igaz, és később már azt hazudják, hogy a kommunistákat védem. Ez egyáltalán nem igaz, és akkor most tisztázzuk még egyszer utoljára mit mondok én: ideológiát nem lehet tiltani egy demokratikus jogállamban, a komminsta pártokat kontorllálni kell. Remélem ezután már nem olvasok több hazugságot magamban, bár nem nagyon lehet ebben bízni.

David Rossi: Már nagyban tartanak a kampányok a jövő évi elnökválasztással kapcsolatban elsősorban a konzervatív politikusok között. Mit gondol erről?

Thomas McDornish: Ez a konzervatív oldal dolga. Szerintem a Progresszív Pártnak magát kell definiálnia, a saját politikáját hangsúlyozni és azt végigvinni. Nem a reformer politikusokra kell reagálnunk, hanem a választókra és a társadalom kérdéseire progresszív választ adni. Úgy vélem a mi dolgunk, hogy elképzeléseinket népszerüsítsük és ha kell azon kicsit módosítsunk. De fontos, hogy karakteres politikát folytassunk és az alapvető kérdésekben állandóságot képviseljünk. Ha hibázunk azonban azt fel kell tudni vállalni és a megfelelő korrekciót végrehajtani.

David Rossi: Akkor nincs is véleménye a konzervatív jelöltekről?

Thomas McDornish: Természetesen van, amit az előbb mondtam nem azt jelenti, hogy ne lehetne véleményünk és azt ne mondhatnánk el. A három jelölt közül kettőről teljesen rossz véleménnyel vagyok.
Trump tizenkilenc, Jezza egy híján húsz. Mindketten a populizmus poshadt pocsojájának petyhüdt piócái, akik hazugságokat terjesztve próbálnak a politikai hasznot hajtani. Lózungokat hangoztatnak nem létező, vagy a gyakorlatban megvalósthatalan tartalommal. Szerintem ilyen hazugásgokat terjesztő politikusok, mint Jezza és Trump, ne legyenek még csak elnökjelöltek sem.
Trump már volt sajnos jelölt, akkor demokratikus álarcot húzott és ezzel meggyőzte a lakosok egy részét, de mára újra előbújt valódi énje, miután elveszítette a választásokat. A harmadik jelölt kormányzóként márbizonyított és a felesleges, betarthatalan ígéretektől is mentes. Majd a választók eldötik ki képviselje őket az elnökválasztáson.

David Rossi: A Progresszív Párt felén ezzel szemben csend honol. Kivárnak, vagy nincs alkalmas jelölt?

Thomas McDornish: Nem lenne időnk kivárásra, és nem mondhatjuk, hogy ne lenne alkalmas jelölt. Egy éppen most is az elnöki székben ül. És azt gondolom a párton belül nem lesz kihívója Ed Glovernek, ha továbbra is biztos abban, hogy újra megakarja mérettetni magát. Én ebben teljesen támogatom és úgy vélem a párt minden tagja így érez.

David Rossi: Akkor Ön nem lesz jövőre elnökjelölt, nem indul idén az előválasztáson, ha Glover elnök nem indul újra?

Thomas McDornish: Ha az Elnök úr mégis úgy gondolja, hogy nem indul újra, belőlem akkor sem lesz belőlem idén vagy jövőre jelölt. Még sok dolgom van a törvényhozásban és én arra szeretnék koncentrálni egyelőre.

David Rossi: Akkor Ön jövőre újraindul. Mi az idei cél?

Thomas McDornish: Az idén a maximális teljesítmény lehet a párt számára az elfogadható eredmény. Szeretném, ha mind a négy kormányzói széket megnyernénk az idei választáson és a másik három megyében is megszerezzük a többséget a megyei tanácsokban. Látni kell, hogy a konzervatív oldalon a helyi ügykre kevés hangsúlyt fektetnek és inkább az országos politikusok a hangadók, a helyi politikusok nem kapnak kellő hangsúlyt. Ezt ki kell használni és a helyi ügykre fókuszálva meg kell győzni a választókat.

David Rossi: És mik az Ön tervei a jövőre nézve?

Thomas McDornish: Idén folytatnunk kell az aktív törvényhozói munkát egészen a ciklus végéig. Jövőre pedig nem csak a körzetemben, de országosan is szeretném a progresszív képviselők kampányát segíteni. Úgy gondolom fontos, hogy megtartsuk a Képviselőházban a többséget és jövőre lehet esélyünk a Szenátusban is megszerezni azt. Az idei választások azért is fontosak, hogy lendületesen fordoljunk a következő évre. Én bízom abban, hogy a saját politikánkat hangsúlyozva, identitásunkat kiemelve esélyünk lesz jövőre és idén is. De ennél tovább nem terveztem és egyenlőre nem is gondolok rá. politikai értelemben a két év is hosszúnak számít.

David Rossi: Köszönöm, hogy elfogadt a meghívást!

Thomas McDornish: Ez természetes, mindig állok a nyilvánosság és a választók rendelkezésére.

1957.05.02
  
(David Rossi)

A változás ereje

Cironia az elmúlt években elindult egy úton, amelyen Glover elnök vezette a Nemzetet. Ez az út ugyanakkor nem hozott átütő sikert, ezért Cironiának új utakra kell lépni. A politikai béke és alkuk tárgyán a vezető elit feláldozott jó pár olyan valódi változást hozó javaslatot, törekvést, amelyet a Reform Pártnak nem lenne szabad feladnia. A polgárok mindeközben változásért kiáltanak.

Négy év telik el lassan, és Cironia vezetése nem tudott kellő energiát fektetni a gazdasági és ipari modernizációban, nem tudott megállapodni az infrastrukturális fejlesztésekben, nem sikerült megvédeni hazánk iparát és agrartermékeit egy tisztességes vámrendszer felhúzásával, gazdasági partnereinkkel történő gazdasági és kereskedelmi szerződések megkötésével. Mindeközben Ed Glover hagyta, hogy a pártjában erőhöz jussanak olyan politikusok, akik szerint a kommunista eszme nem elítélendő, és ha nincs a Reform Párt, ez az égető probléma elő sem kerül. Mindeközben Európa különböző országaiból érkeznek a menekültek, és nem készültünk fel a fogadásukra.

Cironia más vezetést érdemel! 1946 óta képviselek egy olyan kongresszusi körzetet Ridgefieldben, ahol több a progresszívként regisztrált, mint a reformer, ami nagy esélyt ad arra, hogy a pártokon átívelő problémákat ne csak a körzetben, hanem országosan is megoldjam. Az előttünk tornyosuló kihívásokat csak akkor tudjuk megoldani, ha átlépünk a pártok által kreált határokon, és én erre képes vagyok, ezért is jelentem be ebben a cikkben, hogy elindulok Cironia elnökségéért folytatott küzdelemben.

A harc nehéz lesz, sok csatát kell megvívnunk a végső összecsapásig, amikor összemérhetem erőmet Glover elnökkel az ország vezetéséért, de a változás erejével, a változást akaró ciron milliókkal győzünk, és ha én leszek az ország első embere, magammal viszem a polgárok akaratát Ridgefieldbe, és közösen megvalósítjuk, amire oly régóta vágyunk: egy nagyszerű Cironiát.

Michael Jezza
kongresszusi képviselő, Belfort (R)
elnökjelölt

1957.04.27
  
(Howard Briggs)

A veszélyben lévő piros-megyés progresszívak alkalmazkodnak

A vörös megyékből, vagy legalábbis csataterekből érkező progresszív szenátorok úgy próbálják meg semlegesíteni a reformpárti támadásokat, hogy felsorakoznak a reformpárti előterjesztések mellett, ilyen például a Joe Harkley (R-Perry) szenátor által benyújtott, a kommunistákat betiltó határozata, amely ellen a progresszívak radikálisai kemény támadásokat intéztek, maga Thomas McDornish házelnök is.

Ugyanakkor a radikális ügyek bajnokai, Bedroom és Sanchez szenátorok hallgattak, és támogatták a kommunistaellenes javaslatot. Ennek a legfontosabb oka mindenképpen az lehet, hogy újra akarnak indulni, és mivel mind Madison, mind Belfort jelentős vidéki területekkel is rendelkezik, nem akarják megengedni, hogy a Reform Párt már most előnyt kovácsoljon magának. Persze a Reform Párt szenátusi kampánybizottsága már a szavazás előtt nyomást gyakorolt rájuk, Madisonban pedig az egyik esélyes Bedroommal szembeni reformpárti kihívó, Frank Senton képviselő is figyelmeztette a korábbi elnökjelöltet: ha Harkley ellen szavaz elveszti a szavazók támogatását. Mindkét politikus érezte ennek a hiányát: Bedroomot 3 ponttal választották újra öt éve, Sanchezt 1 ponttal csak, Bedroom elnökválasztási hadjárata során a saját megyéjében csak 36 százalékot szerzett.

Persze, ez kétélű fegyver, mert amennyi támogatót hoz középről egy ilyen szavazat, lökhet is el a saját pártjából. Mike Rendell, aki Stuart Hoyt kampányain dolgozik, úgy érzi, lesznek nehezebb napjai még Bedroomnak. „Egy sikeres tűzoltóparancsnok majdnem legyőzte egy inkább progresszívaknak kedvező időszakban. Most elnökválasztási év lesz, jó jelöltünk lesz, és még hoznia kell a mostaninál sokkal nehezebb döntéseket a korábbi kisebbségi vezetőnek.” Ilyen lehet többek között a szakszervezetek elleni törvényjavaslat, amelyen Martin Ricketts dolgozik Cody Parks petersoni konzervatív progresszív szenátorral. „Amikor mérlegelned kell, hogy a saját bázisod tartsd meg, vagy hozz jobbról pár voksot, az az igazán idegörlő” Rendell szerint.

Sanchez helyzete kicsit könnyebb, hiszen Belfort sokkal multikulturálisabb, jelentős a kisebbségek aránya, Hillsborough-ban sok progresszív lakik. A gond inkább az ellenfele: Hoyt és csapata Nick Devont keresi, hogy elindítsák Sanchez ellen. Az elnökjelölti ambíciókat is dédelgető korábbi kormányzó még nem nyilatkozott, hogy melyik kihívást vállalná, de ha indul, az komoly problémát fog okozni a jelenlegi kisebbségi vezetőnek. A kérdés, megtalálják-e a középre vezető utat, amely sikerült Jim Holsakampnak, Steve Paulsonnak vagy éppen Cody Parksnak úgy nyerniük a saját versenyeiket, hogy közben a pártjuk az általuk képviselt megyékben szitokszónak számít.

1957.04.23
  
(Howard Briggs)

A Házelnök provokatív törvényjavaslatot nyújtott be

Sajtótájékoztatót tartott a Házelnök, ahol az által nemrég benyújtott törvényjavaslatot kommentálte: "Ez a törvényjavaslat mindenképpen át fog menni. Mivel a Reform Párt sokszor hangoztatta, hogy a bűnös ideológiát tiltani kell, a Reform Párt nyomására alkottam meg a javaslatot. A törvényjavaslat a kommunizmushoz hasonlóan minden olyan ideológiát betilt az országban melynek nevében egyén, egyének vagy társadalmi csoportok bűnöket követtek el a törénelem során a fennálló rend megdöntése vagy éppen megtartása miatt. Ezeket a törvény nevesíti is. Mindenképpen arra számítok, hogy a javaslat elsöprő támogatást nyer Képviselőházban és a Szenátusban is, hiszen a Reform Párt gondolkodásmódját teljes mértékben tükrözi. Fontos hangsúlyozni, hogy a javaslat nem egyházakat, civil szervezeteket vagy egyéb szervezetekt tilt, vagy szankcionál. Kizárólag magányszemélyekre vonatkozik, ahogy a javaslat ezt mutatja, a szankciók csak magányszemélyek ellen alkalmazhatók és az ideológiák terjedésének megakadályozására szolgál, mint például a komminzmus terjedésének megakadályozása."

A Házelnök kérésére a törvényjavaslat teljes szövegét is közzétesszük:

KH. 4. - A BŰNÖS IDEOLÓGIÁK TELJES TILTÁSÁRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNY

Szponzor: Thomas McDornish

A konzervatív politikusok retorikájából a megfelelő következtetést levonva, engedve a Reform Párt poltikai nyomásának engedve a Kongresszus a következő törvényt alkotja.

I CIKKELY - Bűnös ideológiák

1. § (1) Jelen törvényben nevesítve lévő ideológiák a törénelem folyamán bebizonyították, hogy bűnös ideológiának számítanak.

(2) Jelen törvényben nevesített ideológiák nevében emberek veszítették életüket.

2. § (1) Jelen ideológiák bűnös ideológiáknak tekinthetők a nevükben elkövetett cselekedetek miatt:

(a) kommunizmus
(b) szocializmus
(c) anarchizmus
(d) progresszivizmus
(e) konzervativizmus
(f) radikalizmus
(g) nacializmus
(h) liberlaizmus
(i) konnacializmus
(j) imperializmus
(k) internacioalizmus
(l) szinkretizmus
(m) libertarianizmus
(n) monarchizmus
(o) fasizmus
(p) kereszténység - mint ideológia és nem mint vallás vagy egyház
(q) royalizmus
(r) tradicionalizmus
(s) kapitalizmus
(t) populizmus
(u) rasszizmus
(v) iszlamizmus
(w) cionizmus
(x) sovinizmus
(y) arisztokracizmus

II. CIKKELY - Tiltás

3. § A 2.§-ban nevesített ideológiák nevében egyes személyek, társadalmi csoporotok bűnöket hajtottak végre, ezért a Refrom Párt gondolkodását követve az ideológiák teljes tiltása szükséges.

4. § (1) A fentebb nevesített ideolgiát
(a) jelképét, jelmondatát propagáló
(b) terjedését elősegéítő
(c) filozófiai gondolataira gondoló és azt hangoztó
tevékenység a Crion Köztársaság területén tilos.

(2) A fentebb nevesített ideológiát akár részben vagy egészben magának valló személy a Ciron Köztársaság területéről kiutasítandó.

5. § Aki a 4.§-ben foglalt tevékenységet üzi az alábbi büntetéssel sújtható:
(a) pénzbírság: 100-200 $
(b) szabadságvesztés: 1-5 év
(c) kiutasítás

III. CIKKELY - Általános rendelkezés

6. § Jelen törvény elfogadását követően azonnal hatályba lép.

7. § Jelen törvény végrehajtásáért a belbiztonságért felelős miniszter felelős.

1957.02.04
  
(David Rossi)

Michael Jezza Crowleyba utazott

Crowleyba látogatott Michael Jezza kongresszusi képviselő, aki információink szerint gondolkodik az elnökválasztási induláson. A jobboldali törvényhozó ezért az országban először kaukuszt tartó megyébe látogatott, hogy felmérje a lehetőségeit. Információink szerint találkozik helyi aktivistákkal, és főleg vidéken tevékenykedik, ahol nagyobb támogatásra számít, vezető politikusokkal nem találkozik. A konzervatív aktivisták körében népszerű Jezza, aki híres sarkos kijelentéseiről, szeret káromkodni és hódol a vadnyugati kultúrának, több hónapja beszél arról a hozzá közelálló személyeknek, hogy úgy érzi, csak ő képes legyőzni Ed Glovert, ezért is tervezi, hogy megméretteti magát. Példaként említi, hogy 12 éve a körzetét mindig könnyedén nyeri meg, annak ellenére, hogy kékgalléros körzet, ahol a progresszívak lennének előnyben.

Itt ellátogatott Waterloo városába is, ahol az aktivisták előtt beszélt, szerinte a Progresszív Pár „nagyon sok kérdésben pocsék válaszokat ad, de kifejezetten pocsék a nemzetbiztonsági kérdésekben. Védi a komcsikat. Eric Beal képviselő szerint, akit szerintem nevezzünk Vörös Eriknek, de ne a vikingekről, nos szerinte a kommunizmus mint ideológia nem lehet gonosz. A nácizmus se gonosz? Az egyik szerint vannak felsőbbrendű és alsórendű egyének, a másik meg elvárja a munkásoktól, hogy felkoncolják a polgárokat és a gyártulajdonosokat, meg hogy elvegyék a javaikat. Ez nem gonosz? Persze, a kormány álláspontját nem ismerjük, Néma Ed megint csak hallgat. Hahó, Ed, ideje ébredni és dolgozni.” Jezza hozzátette: elnökként befogadna minden menekültet, aki Magyarország és Lengyelország felől érkezik, „hiszen ők a sztálini terror áldozatai, eközben a ciron bolsevikok, akik magukat távol tartják a sztálini módszerektől, a magyar kommunistákkal paroláznak, akik hóhérokként gyilkolták le saját fiaikat és lányaikat. Minél előbb fogadjuk el a Harkley-törvényjavaslatot, és remélem, hogy Kolby főállamügyész lépni fog.”

Ha Jezza belép a versenybe, számíthat az evangéliumi keresztény, vidéki konzervatívokra. Az aspiránsok között említik még Nick House és Martin Ricketts szenátorokat, de ott van René West cooki kormányzó és Nick Devon, aki nyolc évig vezette Belfortot.

1957.02.02
  
(Howard Briggs)
 1/9  

   Üzenőfal

2019. dec. 12. Nathen Bartek: Én azért raktam fel így először, hoyg más is nézze meg, jelen esetben nekem a Peti bólint rá, mint reform többségű tanács. Utána persze ki lesz adva rendesen is rendeletben

2019. dec. 12. Thomas McDornish: Szerintem a költségvetések csak akkor érvényesek, ha rendeletben is kivan adva. Ahol ellenkező többségű a megye tanács ott értem a kérelmeket, de ahol nem, ott mért nem megy rendeletbe?

2019. dec. 11. Cliff Bedroom: igen egy aposztróf volt a bibi köszi

2019. dec. 11. George Lee: szia, van benne aposztróf vagy valami más jel?

2019. dec. 11. Cliff Bedroom: Sziasztok nektek enged üzit irni? Nekem ezt irja: Nem sikerült a táviratot az adatbázisban eltárolni!

2019. dec. 01. George Lee: választási menetrend frissítve!

2019. okt. 29. George Lee: igen, úgy

2019. okt. 29. Andrew Trump: mivel nem az egész megye tartozik a médiapiachoz

2019. okt. 29. Andrew Trump: A rádió adásoknál ugye az van írva, hogy 400$*ahány megye tartozik a médiapiachoz. És mi van a fél megyékkel? Észak-Legrandot mondjuk egész árral számoljuk, mint a többit, vagy csak 200$-ral, féláron,

2019. okt. 25. George Lee: SZAVAZÁS A SZENÁTUSBAN!

2019. okt. 25. George Lee: pótolva

2019. okt. 25. Andrew Trump: Csak én nem láttom Madisonét?

2019. okt. 23. George Lee: megyék tartalékai fe löltve!

2019. okt. 23. Thomas McDornish: SZAVAZÁS A KÉPVISELŐHÁZBAN

2019. okt. 22. George Lee: gazdasági növekedések a jelentésben megyénként megtekinthetők!

2019. okt. 16. Nathen Bartek: Thad Caslte Eagle megyébe írt kampánya rossz helyre ment, a garfieldi a helyes

2019. okt. 15. Nathen Bartek: Thomas, a tankönyves észrevételem semmis, megtaláltam közben amit hiányoltam

2019. okt. 15. Nathen Bartek: Thomas, írtam egy levelet, benne az észrevételeimmel, mostanra jutottam oda, hogy átfussam

2019. okt. 15. Thomas McDornish: KH Költségvetési bizottság nézze meg az előirányzati törvényt és csütörtök estig jelezzenek a tagok.

2019. okt. 12. Thomas McDornish: Az utlosó edmundi kampámyt Bellick-e és nem McFayden-é. A sok jelöltet összekavartam.

2019. okt. 08. George Lee: most már visszatérek

2019. okt. 08. Edward Glover: Okés

2019. okt. 08. Nathen Bartek: Szerintem legyen Markshill (Osborne)

2019. okt. 08. Edward Glover: Azt lehet tudni, hogy melyik megyében/településen tartjuk?

2019. okt. 08. Edward Glover: Ez a beszéd

2019. okt. 07. Thomas McDornish: Nekem mindegy. Csak nyerd meg

2019. okt. 07. Edward Glover: Bocsi srácok, Peti elég elfoglalt a napokban. A legfrissebb időpont kedd este 8, ha nektek is alkalmas.

2019. okt. 07. Thomas McDornish: Dent nem is kapott meghívót

2019. okt. 07. Nathen Bartek: Akkor most miben maradtunk a vita kezdéásét illetően? szerintem nekem nyolc órától már jó lenne. A kérdéseim meg vannak, tehát rajtam nem fog múlni, hogy pörögjünk

2019. okt. 05. George Lee: sziasztok! Alelnökjelölti vita hétfőn, 18 óra után lesz, várunk mindenkit Bővebb info holnap

2019. okt. 05. Thomas McDornish: Nathen: még van észrevételem. Majd írok este.

2019. okt. 04. Nathen Bartek: az én postagalambom eltávedt akkor ezzel az információval

2019. okt. 04. Edward Glover: Vasárnap délután lesz, ha minden igaz

2019. okt. 04. Nathen Bartek: Thomas, ment a beígért számolás.

2019. okt. 04. Nathen Bartek: Srácok, az alelnöki vita ma vagy holnap lesz?

2019. szept. 27. George Lee: félóra múlva jön a vita

2019. szept. 26. Nathen Bartek: A West Doverben a hlászokkal című kampánynál nem Dover hanem Groveton ahogy a cikkben is jelölve van.

2019. szept. 18. George Lee: és kész

2019. szept. 18. Thomas McDornish: Jhonson Edmund hatban, Pace Edmund hétben jelölt (nem volt kihívója). Elrtam a szövegben.

2019. szept. 18. George Lee: előválasztási cikk holnap olvasható

2019. szept. 17. George Lee: Sziasztok, ma este meglesznek az előválasztási eredmények, cikkekbe foglalva

2019. szept. 14. Thomas McDornish: Nekem most egy hét Horvátország, de utána újult erővel, kipihenten jövök

2019. szept. 12. George Lee: nézd meg

2019. szept. 12. Thomas McDornish: Hozzám nem jutott el a körüzenet.

2019. szept. 11. George Lee: Megy róla köremail még ma

2019. szept. 11. Thomas McDornish: Milyen javaslatokról van szó? Hol olvashatom?

2019. szept. 10. George Lee: Sziasztok, a javaslatok közül beemeljük a vallási felekezeti kérdés hovatartozását, ez már beleszámít a választási harcba.

2019. szept. 08. Thomas McDornish: Az utolsó kampányomban a címet elrontottam, bocsi

2019. szept. 07. Nathen Bartek: Mi ez az orwelli rémálom?

2019. szept. 07. Thomas McDornish: Mindenhol balodali-liberális médiatúlsúly van. Ez alól Cironia sem kivétel

   Online (0)

 
Cironia politikai-gazdasági szerepjáték - Madenia CMS v1.3b © 2016-2019 Balla Péter / Molnár Dénes | Adatkezelési tájékoztató