Média

napilap 1959. április 21.
Főszerkesztő: Harvey Dent

Weller:

Kurt Weller korábbi kongresszusi jelölt, akit később Harvey Dent megválasztott elnök felkért a kereskedelmi miniszteri pozícióba. A jelölt elfogadta a jelölést és a Szenátus megfelelő bizottsága meghallgatása után a teljes Szenátusban is megkapta a kellő számú szavazatot. A politikussal David Rossi készített interjút érintve a vámok kérdését és sok mást is.

David Rossi: Először is gratulálok! Sokan támadják a kormányt az összetétele miatt. mi erről a véleménye?

Kurt Weller: Köszönöm szépen. Úgy gondolom mindenkinek szíve joga véleményt mondani a kormány összetételéről. Én úgy látom, hogy minden pozícióba olyan embereket jelölt, akik az adott területhez értenek is. Az adott szakmában van végzettségük, szereztek tapasztaltot. Ahogy én is. Szerintem fontos, de nem a legfontosabb kérdés a pártállás, pártpreferencia. Abban játszik szerepet, hogy a miniszter képes és hajlandó-e végeghezvinni a programot, amire az Elnököt és a kormányát a választók felhatalmazták. Emellett látni kell, hogy több pozícióba olyan emberek kerültek, akik korábban nem is politizáltak. És ez így a jó. Nagyon fontosnak tartom megjegyezni, hogy amikor a kormány összetételét bírálják, senkinek sem szabad elfeledni, hogy a jelölteket a Szenátus is megszavazta.

D.R.: Ön a kereskedelmi miniszteri posztot kapta. Egyik legfontosabb téma volt a kampány során és jelenleg is a vámkérdés. Mik a tervek?

K.W.: Le kell szögeznem valamit az elején: a vámokat szükségszerűnek tartom mind politikai, gazdasági és társadalmi tekintetben is. Minél hamarabb ki kell dolgozni egy részletes ugyanakkor általános törvényt ebben a kérdésben. Ez kicsit ellentmondásos lehet, de valójában nem az. Álatlános rendelkezéseket kell hozni a szabályozás tekintetében, ami általánosan vonatkozik a termékekre, de részletesnek kell lennie abban, hogy milyen felhatalmazást kapnak a kormány tagjai, milyet nem, illteve milyen vámkulcsok vonatkoznak az egyes termékekre.

D. R.: Sokan a vámtörvény megalkotását egybekötik a szabad piac végével. Mit szól ehhez a kritikákhoz?

K.W.: Sajnos ki kell ábrándítanom azokat, akik a vámokat a szabad piac végének tekintik: a szabad piac ebből a szempontból már ma sem létezik és mi nagyon lemaradtunk ebben a kérdésben. A tények a következők: a behpzatalt tekintve nagyon egyszerű a helyzet: a Alkotmány egyéertelműen fogalmaz ebben a kérdésben. A I. cikk több helyen foglalkozik a vámok kérédésével, aminek eredménye, hogy a vámok kérdésének kezelése a Kongresszus kezében van: törvénnyel kell szabályozni. Mivel ilyen törvény nincs, a behozatal - származási országtól függetlenül - senki nem fizet vámot. A kivitelt tekintve is egyszerű a helyzet. Ebbe nekünk nincs beleszólásunk, minden ország maga határozza meg, hogy mekkora vámot kell fizetni a ciron termékek után. És mindenhol kell, kivéve az USA-ban. Ez nagyon jó indulat a részükről, hogy 0%-os vámot vezettek be a ciron termékekre. Mindenhol máshol kell. Az Egyesült Királyság például átlagosan 5%, Franciaországban átlagosan 8%. De a dél- és közép-amerikai országokban ez az érték még nagyobb.

D.R.: És ennek mi a következménye?

K.W.: A legyegyértelműbb következmény, hogy a piacaink nagyon nyitottak, bárki bármilyen árut behozhat. Olcsóbb, rosszabb mínőségűt is, ami árhátrányt okoz a ciron farmereknek az itthoni piacon. Külföldre pedig nagyon egyoldalúan kereskedünk. A kereskedelmünk döntö többsége - több, mint 90%-a - az USA-ba megy. Ez egyértelmű, mivel más országokban a mgas vámok miatt árhátrányban vannak és csak drágábban tudnák az árujukat eladni. Ez nagyon egyoldalú kereskedelem és ez nem egészséges.

D.R.: Mit kell és lehet tenni?

K.W.: Nagyon fontos, hogy a vámok bevezetésével - az USA-val megtartva a 0%-os kölcsönös vámkulcsot - megvédeni a piacainkat ezzel erősíteni a hazai vállalkozókat. Ezután kétoldalú egyezményekkel más országok piacait is megnyitni az exportra termelők számára. Ez az egyetlen gazdaságilag helyes út. Így az exportunk nem lesz ennyire egyoldalú, több lábon állhat, ami mindig jobb, mintha egy ország - mégha oly baráti, mint az USA is - piacára tűmaszkodni.

1959.03.14
  
(David Rossi)

Zavar a Reform Párt-ban

Osborne megye időközi választásán parázs vita robbant ki Marcus Mortimer, Dave Hopkins reformpárti politikusok, illetve Mitchell Pritchett progresszív képviselőjelölt-aspiráns között. A történet lényege, hogy Pritchett véleményezte a kormányzó lépését: szerintem nem a legdemokratikusabb - de törvényes - lépés volt a kormányzó részéről, hogy a megüresedő szenátori székért nem időközi választást írt ki - ahogy példáúl Denfield megyében tette a reformer kormányzó - hanem kinevezte a második kerületi képviselőt és így lett időközi választás a második választókerületben Osborne megyében.

Két dolgot fontos tisztázni, mielőtt tovább megyünk: Egyrészt senki nem tett semmi törvénytelent, vagy alktományellens dolgot. Másrészt ezt senki nem is állított csak véleményezte. A politiaki vitának következtében több szereplőt is megkerestünk: Mitchell Pritchett elmondta nekünk: "Ez egy politikai vita. Nem azt mondtam, hogy a kormányzó törvénytelent tett volna. Csak azt, hogy szerintem lett volna demokratikusabb megoldás is, méghozzá az időközi változás. Ezt a vitát szerintem le kell folytatni itt és később is, amikor kezdeményezni fogom a Képviselőházban - ha megbíznak a polgárok - a törvény módosítását. Szerintem minden ilyen esetben időközi választás kell és nem engedhetünk teret a politikai kinevezetteknek."

A következő kérdéseket küldtük el Stuart Hoyt többségi vezetőnek: 1) Egyetért-e azzal a többségi vezető, hogy egy reformpárti jelölt azért támad egy liberális jelöltet, mert az kiáll a demokratikus választások mellett? 2) Hisznek-e még a Reform Pártban a demokratikus választásokban? 3) Ön szerint helyes lépés volt, hogy Marcus Mortimer politikai kinevetett küldött a Szenátusba, ahelyett, hogy a választókra bízta volna a döntést, hogy egy választói felhatalmazással rendelkező ember képviselhesse az osborne-i embereket a Kongresszusban? Stuart Hoyt a sajtófőnökén keresztül az alábbi közleményt küldte el (változtatás nélkül közöljük):

Nagyon igazságtalan, amikor egy újságíró megpróbál politikai jelöltek mellett lándzsát törni, ahogy most is. Stuart Hoyt többségi vezető mindig is a törvényesség és az Alkotmány betartása mellett állt és áll, ahogy most is: teljes mellszélességgel támogatja Frank DeWine szenátort, aki kiváló törvényhozóként ismertette meg magát a Képviselőházban, és biztos benne, hogy a Szenátusban is hasonló hírnévre fog szert tenni. Ha a félidős választásokon elindul az időközi választásokon, hogy betöltse a mandátumot, a többségi vezető és a Reform Párt Szenátusi Kampánybizottsága teljes mellszélességgel támogatni fogja. Marcus Mortimer teljes mértékben törvényesen járt el, amikor a félidős választásokig személyes döntésével kijelölte az új szenátort – erre törvény kötelezi, amelyet a progresszívak is támogattak. Természetesen nincs ellenvetés azzal, hogy Albert Lee alelnök szenátusi helyére is hasonló metódussal jelöltek. Minden egyéb felvetés a valóságtól elrugaszkodott politikai hergelés, amelyben a többségi vezető nem kíván részt venni.

Hoyt szenátor tehát egyértelmű választ nem adott kérdéseinkre, ellenben elkezdte pocskondiázni az újságírót, aki végzi a munkáját. Marcus Mirotmernek is elküldtük kérdéseinket, de ő nem válaszolt a megkeresésünkre. Azonban sajtótájékoztatót tartott, ahol többek között a következőket mondta: "A megye minden képviselőjelöltje jobban tenné meglátásom szerint, ha inkább a kampányával és a második kerület polgáraival foglalkozna, egyben pedig arra törekedne, hogy a Képviselőházba kerülve öregbítse nemzetünk jó hírét. Nem a képviselőjelöltek tiszte megítélni azt, ami egy kormányzó jogköre és felelőssége."

Azért érdemes megemészteni a kijelentést, főleg az utolsó mondatot. Tehát nem joga - avagy tiszte - véleményt nyilvánítania egy polgárnak a kormányzója tetteiről, legyen képviselőjelölt vagy egyszerű választópolgár? A kampánynak nem része az egyes politikai események véleményezése? Ezek szerint a kormányzó válasza nem az előbbi kérdésekre.

1959.03.10
  
(David Rossi)

A Visszatérés Amerikába Szervezet először jelent meg a sajtó előtt

A mai nap során Ridgefieldben a frissen bejegyzett és megalapult Visszatérés Amerikába Szervezet megválasztott vezetője válaszolt a sajtó munkatársainak a kérdésekre. A szervezet megjelenése viharként söpört végig az országon és borzolta fel a kedélyeket. Brady Payton most minden öntudatos ciron polgárhoz szólt. "Igen, valóban az szervezetünk célja, hogy megvalósítsuk Cironia visszacsatlakozását az Egyesült Államokhoz. "Reunion", ez a mi vezérszavunk. Újra egyesülni azzal a szuperhatalommal, amivel oly régre visszanyúló közös történelmünk van és ahova a kezdetek óta tartozunk lényegében. Ha rajtunk múlik, Cironia lesz az 50. tagállam."

Arra a kérdésre, hoyg mégis mi motiválta őket az alapításban, határozott álláspontot képviselt. "A jelenlegi politikai elit az állóvízben tapicskol, mondom ezt pártállástól függetlenül, mindkét oldal csak a maga kis homokozójában próbál előtérbe kerülni, de az emberek nem élnek jobban az elszakadás óta. El akartunk szakadni, hogy magunk kezébe vegyük a sorsunkat, de kormány követ kormányt és azt látjuk, hogy igazából nem tudják mihez is kéne kezdeni egy országgal. Az Egyesült Államok egy megbecsült tagja voltunk, egy szuperhatalom vigyázása mellett. Most egy katonailag és gazdaságilag egyaránt kiszolgáltatott kisország vagyunk, az óceán közepén. Újabb és újabb társadalmi problémák merülnek fel, amit a kormányok nem tudnak itthon kezelni."

Arra a kérdésre, hogy ez nem egy fajta Déli autonómiára való burkolt törekvés-e, határozottan nemmel felelt. "Még a feltételezés is sértő, hogy azokhoz az ostoba tuskó déli politikusokhoz hasonlítsanak minket, akik még tovább szabdalnák nemzetünket. Mi nem tovább aprózódni szándékozunk, hanem valami nagy és csodálatossal egyesülni. Újra egyesülni. Számunkra az Egyesült Államok a lehetőségek hazája, nem pedig Cironia, ami jelenleg is mindenben a nagy testvért másolja csak. Ezért kár volt elszakadni, ha inden Amerikából adaptálunk."

Arra a kérdésre, hogy miért nem költöznek az USA-ba, felhborodottan válsazolt. "Már miért tennénk ilyet? Mi ezen a szigeten születtünk, itt éltük le életünket is. Nem a környezettel van bajunk, hanem a rendszerrel, a vezetéssel. Cironia szuverenitása és független működése egy teljesen okafogyott és indokolatlan jelenség, amit csak megerősítettek az elmúlt évek eseményei és politikai döntéshozatalai. Nem a ciron szigetet akarjuk elhagyni, hangsúlyozom."

Payton végül kitért arra is, hogyan kivánnak küzdeni céljuk megvalósulásáért. "Szigorúan demokratikus úton, a törvények adta keretek között. Független jelölteket fogunk a Kongresszusba juttatni, akik eljuttatják mindnehova hangunkat országszerte, egyúttal aláírás gyűjtésekbe fogunk kezdeni a téma kapcsán, hoyg népszavazásra vigyük a dolgot. Távlatokban gondolkodunk és türelmesek leszünk, megerősödünk. Várjuk minden érdeklődő és támogató polgár jelentkezését."  

1959.03.07
  
(Oliver Goldin)

Az ELnök meg is nevezte az új jelöltjét a nemzetbiztonsági miniszteri pozícióba

Az Elnök rövid sajtónyilatkozatott tett, melyben nem kommentálja a Szentáus döntését, hanem azt elfogadva megnevezi új jelöltjét a Nemzetbiztonsági Miniszteri pozícióba. A jelölt Michael Laurie, mérnök, aki korábban az OSS-nek és a CIO-nak is tagja volt, de egy ideje már független vállalkozói beszállítóként segítette többek között a Parti Őrséget, a Hadsereget, de ugyanakkor nem nemzetvédelmi kötődésű munkái is voltak. A több mérnöki diplomával rendelkező férfi nem tagja pártnak, függyetlenül jelölt, akit az Elnök alkalmasnak tart "a nemzetbiztonságot érintő komoly fejlesztések levezénylésére és a megfelelő reformok végrehajtására ezen a téren szerzett tapasztalata és elhivatottsága révén." Az Elnök elfogadta, hogy pártpoliktikust nem lát szívesen a Szenátus a Nemzetbiztonság élén, így egy párton kívüli embert jelölt, akinek van tapasztalat, de "nem aktatologató hivatalnok, aki csak papíron lát dolgokat".

1959.02.30
  
(David Rossi)

Az Elnök nemsokára felszólal a Kongresszusban

Sajtótájékoztató tartott az új kormányzat sajtófőnöke, a korábbi képviselőnő, Kensi Blye, aki elsősorban aktuálpolitikai kérdésekről beszélt. Több téma is szóba került az esemény sorána, amelyet a President Palace erre kialakított termében alakítottak ki. Minden érdeklődő sajtóorgánum jelen lehetett és sokan kérdéseket is feltehettek. Így jött szóba többek között a Házelnök meghívása is: "Az Elnök úr természetesen eleget tesz a meghívásnak és reméli, hogy az a demokratikus hagyomány, hogy a végrehajtó hatalom minden év elején értékeli az előző évet, illetve felvázolja terveit. Ez a hagyomány még Taylor elnök alatt került megalapozásra, és az Elnök úr újra fel szeretné éleszteni. Ehhez természetesen a Házelnök meghívása az előfeltétel és úgy látszik Bartek Házelnök úr partner lesz ebben a kérdésben."

Ezután szóba került a kormányzati struktúra és az esteleges kerekasztal egyeztetés: "A kormányzat még nem állt fel, most folynak a meghallgatások és a Szenátusi szavazások. Amíg ez nem történik meg, addig ezt még korainak tartjuk. Ami a jelölteke illeti, az Elnök úr nem akar nyomst helyezni egy megválasztott képviselőre sem, de természetesen csak olyan jelölteket hívott meg a kormányába, akit Ő maga alkalmasnak talál. A többi a jelöltek szenátusi szereplésén múlik. A kerekasztal beszélgetés pedig alkalmas egyeztető fórum lehet, de az Elnök úr rendszeresebb kapcsolattartásra törekszik majd a törvényhozói hatalaom vezetőivel. Emellett fontosnak tartja, hogy a kormányzók hangjait is meghallgassa."

Az RT kérdésére azt mondta, hogy az "Elnök nem fog támoatóként részt venni az idei rendes és rendkívüli választásokban. Jelenleg nem az a legfontosabb feladata a kormányzatnak, hogy ezeken a választásokon támogatóként részt vegyen. Emellett az Elnök hamarosan a külföldi kapcsolatok felélsztése okán külföldi körutat fog megtenni, melyre a kormányzat után kerül sor és sok kormánytag is el fogja kísérni." Erről az ígéretek szerint később tovább részleteket árulnak el.

1959.02.25
  
(David Rossi)

Bob Walsh újraindulását tervezi

RAINIER – Bob Walsh reformer kormányzó rövid időn belül bejelenti újraindulási szándékát, értesült a lap biztos forrásból. A mérsékelt megyei vezető már egyeztett a családjával, akik támogatják, hogy újrainduljon. Walsh még februárban bejelenti idei terveit, csapatával már tervezi a jövő évi költségvetést. Információink számos népszerű javaslatra keresnek forrást, és idén se vetne ki adót az üzemanyagokra – ez az elmúlt időszakban jelentősen növelte a helyi benzinkutak bevételeit.

A kormányzó egyébiránt támogatja a minimálbér bevezetését, erre is fog ajánlatot tenni, miközben a jövőben is ügyelne a deficit visszaszorítására, és kabinet szerint ugyan az első költségvetés jelentős hitelfelvételt eredményezett, ezt már sikerült megoldani. 

Habár korábban Graham biztos kék megyének számított, tavaly René West 4 százalékponttal legyőzte Harvey Dentet, George Lee biztosan megőrizte a szenátusi mandátumát, és a grahami kongresszusi küldöttség is többségében reformpárti, ezek pedig jó előjelek Walshnak, aki négy éve három ponttal győzte le a hivatalban lévő kormányzót, Leo Wellingtont.

Jay Harrington, aki tavaly az egyik elővárosi kongresszusi körzetben próbált képviselő lenni, már bejelentkezett a progresszív kormányzójelöltségért, de sokan úgy vélik, hogy Leo Wellington volt kormányzó is jelentkezik, hogy újra megmérkőzhessen Walshhal.

1959.02.23
  
(Howard Briggs)

Helyreigazítás

Helyreigazítás: Korábbi cikkünkben tévesen állítottuk, hogy Madison megyének nincs elfogadott költségvetési rendelete. A valóság az, hogy Madison megyének van elfogadott költségvetési rendelete. A tévedésünkért az érintettektől elnézést kérünk.

1959.01.13
  
(David Rossi)

Rengeteg megyének nincs költségvetése

Továbbra sincs sok megyének költségvetési rendelete. Több megye elfogadott költségvetési rendelettel rendelkezik, páran késve adták be a rendeletet és csak a januári hónapban lett elfogadva. De továbbra is sok megyének nincs elfogadott költségvetési rendelete: Belfort, Burkhill, Clark, Eagle, Edmund, Graham, Green, Jefferson, Lassen, Legrand, Madison, Oakland, Packsdale, Perry, Walker. Ezeknek a megyéknek nincs elfogadott rnedelete.

Ezek közül több-ben választás volt, így talán ez is közrejátszik a költségvetés hiányának. Többen idén lesz választás. Vannak olyan megyék, amelyben vannak hírek a költségvetésről, de a hatályos rendelet még nem született meg, noha elvi megállapodások már vannak. Várjuk a fejleményeket ezen a téren is.

1959.01.13
  
(David Rossi)

Harvey Dent elnök újévi köszöntője

Kedves ciron polgárok, Honfitársaim!

Az új év eljött és új lehetőségeket nyújt a számunkra. Olyan lehetőségeket, melyek mind egyénileg és mind az egész ország számára komoly lehetőségeket rejtenek. Az új év mindig lehetőség a megújulásra, az új lehetőségek felé nyitásra, az új kihívások megoldására. Nagyon fontos azonan, hogy a lehetőségek és kihívások felé felkészülten kanyarodjunk, hogy a lehető legjobbat hozzuk ki belőlük.Az új esztendő ugyanakkor lehetőséget is nyújt a visszatekintésre. Hogy megvizsgáljuk mit rontottunk el, min lehet javítani és min nem. Amit lehet javítsunk meg, amit nem lehet, az legközelebb másképp csináljuk. Az egyénnek és a kormánynak is vissza kell tekinteni, hogy megnézni mi az, amin javítani kell és mi az amit meg kell hagyni. Mert a visszatekintés nem csak javítást jelent, hanem az értékek megőrzését és azt, hogy megőrízzük a jó dolgokat.

A következő kormányzat is így fog eljárni. Visszatekintünk a múltba, megjavítjuk ami nem jó és megtartjuk, ami előre viszi a nemzetünket a fejlődés útján. Eközben a jövő kihívásaira igyekszünk minél jobb válaszokat adni, amely minden ciron polgárnak a lehető legjobb eredményt adja majd. Ehhez a felkészültséget az jelenti számunkra, hogy olyan emberek kerülnek a minisztériumok, hivatalok élén és a kulcspozíciókban szakmailag tapsztalt emberek ülnek. Emellett a két hatalmi ág határainak tiszteletben tartása, de együttműködés az ország érdekében.

Kívánok minden ciron embernek sikerekben gazdag, boldog új évet!

Harvey Dent

1959.01.03
  
(David Rossi)

Hírek a progresszív frakciókból

Először is úgy tudni, hogy a progresszív frakció nem fog Házelnököt jelölni. Legalábbis erre nem sok esélyt látni. Amikor a jelenlegi Házelnököt kérdeztük erről, akkor így reagált: "Én biztos nem leszek jelölt, ahogy a kampányomban is ígértem. És a progresszív képviselők be tartják az ígéretüket, nem úgy ahogy ez reformer oldalon szokták." Arra kérdésre, hogy akkor ki lehet a jelölt azt mondta: "Szerintem nincs értelme jelölni seknit. A reformer hataloméhség túl nagy. Ráadásul szerintem felesleges bárkit kitenni akkora politikai megalázásnak, hogy jelölt legyen egy biztosan vesztes szavazáson." Arra nem adott választ, hogy valamely más tisztségért indulni fog-e. Nathen Bartek kritikáira viszont kemény szavakkal reagált: "Dent elég diplomatikus, így nagyon finoman fogalmazott. Szerintem egyértelmű a helyzet: a Reform Párt nem tudja elfogadni a verséget. Az emberek progresszív kormányzatot szavaztak meg, amit tiszteletben kéne tartani. Persze lehet, hogy Bartek bent tartaná a semmit sem tevő, lusta, pénzéhes reformer kormánytagokat, de Dent jól cselekedett. Az előző kormányzat tagjai nem voltak elég aktívak. Most olyan emberek kerülnek a helyükre, akik valóban tenni szeretnének az országért."

Aki biztosan távozik a progresszív képviselőházi frakcióból az Jamie Hyneman, aki nem indult újra így valaki más fog a frakcióhelyettesi pozícióban dolgozni. A párt közeli hírek alapján Eric Beal korábbi PPKKB vezető lehet a legesélyesebb a frakció vezetésére. Helyét meg nem tudni ki veheti át. A szenátusi progresszív frakciónak vezetőjének még nem lehet tudni ki fog a legesélyesebben pályázni, de információk szerint az újonc Lincoln Demero megpályázza a helyettesi pozíciót. Egyelőre ennyi pletykát hallani a progresszív frakciók környékéról.

1958.11.23
  
(Harvey Dent)

Dent: "Szerencsésebb lenne igazmondással kezdené a leendő Házelnöknek a ciklusát"

Harvey Dent megválasztott elnök hazautazott az ünnepekre, hogy a családjával együtt töltse a karácsonyi és az újjévi ünnepeket. A politikus azonban immár nagyon fontos közszereplő, így megválasztott elnükként nem tud csak úgy hazamenni. Újságírók hada várta az otthoni fészek közelében, ahol az ajándékok mellett arról is faggatták, hogy mit szól Nathen Bartek kritikáira.

"Szerencsésebb lenne, ha nem hamis állításokkal kezdené meg munkáját a minden valószínűség szerint nemsokára megválasztásra kerülő Házelnök. A jelöltjeim között nem egy pártfüggetlen ember szerepel, aki egy pártnak sem a tagja. Így az állítás, miszerint "csak progresszív kötődésű személyekből áll össze a névsor" teljes mértékben nem állja meg a helyét." További kérdésre az ország leendő elnök megerősítette: "Minden törvénytervezet esetén egyeztetések lesznek, együtt fogok működni a reformer és a progresszív törvényhozókkal is, hogy olyan törvények szülessenek, amelyek segítik a ciron társadalmat."

Az elnök azonban nagyon határozott a jelöltjeit illetően: "Úgy gondolom teljesen hibás a képviselő úr hozzáállása. A reformer árokásás folytatódik, csak most magasabb szinten. Meg sem hallgatják a jelölteket már ellenzik. A szakmai értékek nekik semmit sem számítanak. Én a szakmai kvalitás alapján döntöttem első sorban. Remélem a Szenátus tagjai is ezeket veszik majd figyelembe." Harvey Dent ezen kívül Nathen képviselőt személyesen is kritizálta: "Bartek képviselő nem szabhatja meg, hogy kit jelölök. A választási kampányban is megígértem, hogy teljesen új kormányzattal szeretnék doglozni. Betartom az ígéreteimet."

Ezután kitért egy másik kritikára is: "A meghallgatásokat a Szenátus ütemezi be, így a meghallgatások sebessége teljes mértékben a törvényhozáson múlik." Dent elnök kiemelte, hogy tiszteletben kell tartani a törvényhozás és a végrehajtó hatalom közötti határokat. "Én ezt fogom tenni, remélem a képviselők is tartják magukat ehhez."

1958.11.21
  
(Harvey Dent)

Bartek kritikái alaptalanok, és nem tárgyilagosak.

William Franklin, Belfort kormányzója szerint Bartek kritikái alaptalanok, és már-már a szemtelenség határát súrolják.

Franklin kormányzó szemtelennek tartja Bartek kritikáit a Columbia Post címlapján, több okból is.

"Bartek képviselő, a Taylor kormányzattal érvel, miközben tudjuk, hogy George Taylor, kormányzatában sosem nyomott latba létszámot a Progresszív Párt, 1-2 kormánytagot leszámítva nem voltuk benne a Reform kormányzásba, és nem is kaptunk olyan fontos szerepköröket, amiket Glover adott nekik. De ezt félretéve sem élhetünk a Taylor kormányzat árnyékában, ideje lenne már nekik is túllépni ezen, új időket élünk, azóta sok minden megváltozott és a világ is felébredt háborús álmából, ami valljuk be a politikát is megváltoztatta. Továbbá most teljesen más a felállás, hisz a Reform Párt uralja mindkét házat, ha a kormányzásban is döntő szerepeket kapnának olyan mint ha nem is vesztesek lennének, mi pedig nem győztesek. Savanyú a szőlő, úgy érzem. Országunk politikai hangulata úgy érzem jó irányt vett és Dent elnök helyesen döntött. Progresszív kormányzás lesz és Reform többségű kongresszus, az emberek döntöttek így és ezt el kell fogadni. Barteknek nincs jogában a leendő kormánytagokat leírni, mit jelent nála a "leselejtezett" szó? Sértő minden ezzel kapcsolatos szava. A Leendő kormánytagok, mind nagy gondosággal lettek összeválogatva, becsületes és hozzáértő politikusok, Olyan kormányzás lesz ami még eddig nem volt, hisz aki vak az tudja, hogy a Taylor kormányzás tele volt hibákkal és rossz döntésekkel és, hogy magunk ellen is beszéljek de igazságosan, a Glover kormány sem állt a helyzet magaslatán. Éljen Dent elnök, Éljen a Progresszív Párt és éljen a modernizált demokratikus Cironia!"

Mint láthatjuk, Dent tényleg egy nem szokványos módját választotta a kormányalakításnak, de hol van az előírva, hogy a szokványos dolgok jók és követni kell őket, Cironiának fel kell hagynia azzal, hogy a múltban él és a szokások rabja. Nem élhetünk elődeink általi íratlan törvények szerint. 1958.-at írunk, ébresztő...a világ változik, modernizálódik és demokratizálódik, Cironiának is ezt kell tennie..

1958.11.21
  
(Anne Grismore)

Harvey Dent bejelentette kabinetjének leendő tagjait

Harvey Dent megválasztott elnök a hivatalos utat bejárva elküldte hivatalos levélben a megfelelő helyekre a következő kormányzat tagjelöltjeinek névsorát. Emellett természetesen a sajtóhoz is eljuttatta a névsort. A leendő elnök kihangsúlyozta, hogy szakmai szempontokat tartott elsődlegesen szemelőtt, de természetesen azt is figyelembe vette, hogy kivel tud majd együtt dolgozni a következő időszakban. Mint a levélben is írta, hogy az egyes pozíciókba olyan embereket jelölt, akik az adott területen megfelelő végzettséggel és tapasztalattal is rendelkeznek. Az elnök hangsúlyozta, hogy a felkért személyek a jelölést elfogadták így a következő Szenátuson a sor, hogy meghallgassa a jövő év elején a kormányzati jelölteket.

A jelöltek alapján a következő kormányzat a következőkből fog állni:

Elnök Harvey Dent
Alelnök Albert Lee
Ridgefield ügyésze Theodore Hudson
Főállamügyész Thelonius Jaha
Belügyminiszter Raymond-Ross Benett
Munkaügyi miniszter Eduard Hampton
Nemzetbiztonsági miniszter Erbert Burrows
Külügyminiszter Donald Kellermann
Költségvetési Iroda igazgatója Adam Robertson
Ciron Hadsereg Egyesített Vezérkari Főnöke John Smith
Haditengerészeti miniszter Robert O'Connor
Főszámvevő Thomas White
Veteránügyek minisztere Jim Barkley
CIO igazgató William Johnson
CCA főigazgató Edward Cummings
Mezőgazdasági miniszter Ernest Marvey
Közlekedési miniszter Howard Steinfeld
Költségvetési Iroda igazgatóhelyettese Hugh Morrison
Sajtófőnök Kensi Blye
Egészésgügyi és szociális miniszter Serena Waterford
Kereskedelmi miniszter Kurt Weller
Pénügyminiszter Gale Burton
Oktatási miniszter Frank Hale
ENSZ nagykövet Jacob McMiller
Védelmi miniszter Paul Kramer
Légierő minisztere Tim Jefferson
Kabinetfőnök Martin Gregg
CNB elnöke James Martin
1958.11.20
  
(Harvey Dent)

Leendő miniszterekkel ebédelt Harvey Dent?

Harvey Dent-et öt emberrel együtt látták ebédet elfogyasztani. Ugyan nem kértek külön szobát, de láthatóan nem keresték mások társaságát. Az kiderült, hogy nem titkokról beszélgettek, vagy rejtőzni akartak volna, de a beszélgetésből csak szófoszlányokat lehetett hallani. Megkerestük a megválasztott elnököt, akinek munkatársa megerősítette, hogy kikkel fogyasztott el ebédet a leendő elnök. A munkatárs azt is megerősítette, hogy a következő kormány személyi kérdéseiről is szóesett a munkaebéden.

Az infromációk összerakása alapján az alábbi öt ember személyt lehet nagy valószínűséggel a következő kormányzatban majd látni: Egészségügyi és szociális miniszter: Serena Waterford, Pénzügyminiszter: Gale Burton, ENSZ nagykövet: Jacob McMiller, Haditengereszet: Robert O'Connor Veteránügyi miniszter: Jim Barkley. Egyelőre tahát az alelnök és az elnök személye mellett nyolc személy neve ismerhető a leendő kormány tagjai közül.

Jacob McMiller 59 éves jogász, egyetemi tanár, külügyi szakértő. Fiatalkorában Angliában és az Egyesült Államokban hallgatott jogot, kutatási területe a diplomácia és a közép-európai gazdaságtörténet volt. Tudományos fokozata megszerzése után Cironiában vállalt tanári állást, több egyetemen is oktatott diplomáciát és gazdaságtörténetet. Külső szakértőként több alkalommal dolgozott az ENSZ különböző hivatalaiban és egy ideig tanácsadói szerepet töltött be a ciron Külügyminisztériumban is.

Gale Burton 63 éves közgazdász, üzletember. Franciaországban szerzett közgazdászi diplomát, majd hazatért Cironiába és gazdasági szakemberként helyezkedett el Lassen megyében. Már fiatalon saját tőkéből textilipari és gyapottermesztő vállalkozást indított el, amely egyre sikeresebbé vált, cégei mára piacvezetőnek számítanak Lassenben. Belekóstolt a helyi politikába is, 1954 és 58 között tagja volt a megyei tanácsnak, ahol deficitellenes és mérsékelten konzervatív gazdaságpolitikai álláspontot képviselt. Támogatja a szociális háló bővítését, a szabad fegyvertartást és a szegregációt a déli megyékben.

Serena Waterford 44 éves szülészorvos, civil aktivista. A Garfield megyei Columbiábna született, majd iskoláinak elvégzése után külön ösztöndíjjal kezdte meg tanulmányait a Harvard Medical School-on. Szülészetre szakosodott, majd hazatért Cironiába és egy columbiai klinikán kezdett praktizálni. Civil polgárjogi aktivistaként egyre aktívabban kezdett foglalkozni a politikával, több alkalommal felemelte a szavát az egészségügy reformja, a kommunizmus elleni fellépés és a szociális rendszer bővítése érdekében, majd amikor az 1958. évi választásokon pártja szenátorjelöltje lett, többek között ezek is lettek fő kampánytémái. Végül 48,1%-ot szerzett, ami csak a második helyre volt elegendő. Támogatja a szociális háló bővítését, a minimálbért, valamint a társadalombiztosítási rendszer kibővítése mellett foglal állást.

Robert O'Connor admirális 1893.-ban látta meg a napvilágot, katona család sarjaként, apja és mindkét nagyapja is katonatiszt volt és a haditengerészetnél szolgáltak. Szülei Cironok voltak de az USA-ban éltek New York államban, Albany városában. Robert a tenger és a haditengerészet szerelmese volt. Apja már 16 évesen a New York állambeli West Point katonai akadémiára küldte. Robert az első világháború hatására késztetést érzett az éles bevetésre és felfüggeszte tanulmányait, majd matrózként szegődött egy katonai fregattra. Aktívan részt vett tengeri csatákban, a háború utolsó évében, az akkori admirális altiszté nevezte ki. 1918.- ban már folytatta tanulmányait hazájában a West Pointon mert minden álma volt hogy tiszt lehessen. Sikerei felfelé íveltek, végülis 1921-ben fejezte be katonai tanulmányait, rögtön munkához látott és korvetthadnagyként megkapta első bevetését a USS Mississippi fedélzetén, ahol az Atlanti térségben kelett járőrözniük. Katonai pályája innen csak felfelé ívelt. Pár év múlva már sorhajó hadnagy volt majd 1929.ben már fregattkapitány a USS Langley-n. Teltek az évek és Robert többet volt tengeren mint szárazföldön, közelgett a második világháború kitőrése. Az akkor elnök és admirális közös döntése alapján Robert saját flottát kapott hogy Európa vízein járőrözzenek 1942 környékén.megkapta a Flotillatengernagy majd a következő évben az Ellentengernagyi rangot. Vele együtt a USS AlbeMarie-t mellyel a Japán partokat ellenőrizte, és felügyelte. 1945-ben megkapta a Tengernagy (Admirális) rangot és a 14 ezer tonnás USS Pine Island repülőgép anyahajót. Robert katonai páyafutása feddhetetlen és sikeres volt. 1953.-ban veteránként nyugdíjba vonult.  És őshazájába Cironiába költözik.A politka felé kacsintgatott 1954.-től a Progresszív Párt tagja.

Jim Barkley 1901 ben született törzsgyökeres Ciron, metodista családból származik, szülei földmüvesek voltak. Már kiskorában is katona akart lenni, de nem valami kimért irodai katonatiszt, hanem kétlábon álló fegyverrel harcoló gyalogos. A Katonai akadémia elvégzése után, részt vett a második világháborúban. A tengerészgyalogos ejtőernyős, a D. Day kitüntett katonája a Francia partaszállásban aktívan részt vett századosként. Súlyosan megsérült így mindkét lábában platina van. karjában pedig részleges bénulás van mivel átlötték a felkarját és idegi csomópontott találtak el. A háború után hazatért Cironiába, hosszas korházi kezelés után. Ismét megtalálta önmagát és feledni látszottak a háború borzalmai. Konresszusi becsületrendet kapott. Tiszteletbeli ezredesként távozott a hadseregtől. Példátlan bátorságárt pedig Truman elnök 1.000.000 dollár tiszteletdíjat ajándékozott neki, mert saját lelkiépségét nem kímélve, 4 fiatal katonatársa életét mentette meg a frontvonalon, önmaga aknára lépett és súlyos lövést is kapott, vállán cipelte egyik katonatársát több méteren keresztül aki eszméletét vesztette. Egy égő kunyhóból pedig szintén három alárendelt katonáját húzott ki. 1955.-től a párt tagja  és élesen hangoztatja a párt kongresszusokon a veterán katonák hősiességét. Harcol a jogaikért, és eltökélte amíg él küzdeni fog, hogy a veterán katonák tisztességben megbecsülésben élhessenek.

1958.11.15
  
(Harvey Dent)

Kiszirvárgott pár név Harvey Dent jelöltjei közül

A Progresszív Párt felemásan érezheti magát a választások után: a végrehajtó hatalmat megtartották, de a törvényhozás mindkét házát elveszítették. Pedig utóbbiba is sok enrgiát öltek, de úgy tűnik még nem teljesen értik, hogyan kell ezen a téren nyerni: a Képviselőházban nem sok ideig volt többségük, a Szenátusban pedig még sohasem. Így "vígasztalódhatnak" az kormányzattal. Harvey Dent már korábban is jelezte, hogy teljesen új emberekkel szeretne együtt dolgozni és senkit sem fog megtartani az előző kormányzatból. Ezen túlmenően eddig sokkal többet nem lehetet tudni, de egyre több informácó lát napvilágot.

Az elnök környezetéből azt a hírt kaptuk, hogy teljesen progresszív színezetű kormányt akar felállítani. Eddig csak az elnök és az alelnök személye volt ismert, de most egy zárt ajtós beszélgetésből néhány név napvilágot látott. Ezek szerint főállamügyésznek Thelonius Jaha-t fogja jelölni a Dent-adminisztráció, emellett az is lehetett hallani, hogy a nemzetbiztonsági miniszter helyére jó eséllyel Erbert Burows nevezhet. Mindketten elbukták az idei választást ott, ahol indultak, de a megjelölt pozíciókban szereztek szakmai tapasztalatot.

Burrows 1896-ban a denfield-i Salt Lake City-ben született. Gyermekkorában a ciron vidéki ifjak életét élte. A világháború kitörése előtt kezdte meg jogi tanulményait Wadhington városában. A háború kitörésekor a katonai felderítésnél szolgált és tizedesi rangig jutott. A háború után folytatta tanulmányait és jogi diplomát szerzett. Később visszakerült a hadsereghez, mint civil szolgálatos és a hírszerzésbél folytatta karrierjét. A Ciron Köztársaság függetlenedése után a ciron hírszerzésnél is dolgozott egy darabig, majd jogászi hivatásához tért vissza és 1956 óta segíti a progresszív pártot tagként is. 1958-ban jelöltként indult a párt színeiben, de a választást elbukta. Harvey Dent megválasztott elnök felkért e Nemzetbiztonsági Miniszteri pozíció betöltésére.

Jaha 1905-bne született a burkhilli Manchester városában. Apja ügyvéd, édesanyja háztartásbeli volt, két nővére van. Már fiatal korában is jellemző volt rá jó érvelési technikája, ami szüleit sokszor felbosszantotta. A háború alatt folytatta tanulmányai mellett a hadiipart is segítette: minden második délután a ruhaiparban segített katonai felszereléseket gyártani. A háború után a felsőoktatását a ridgefield-i jogi egyetemen folytatta majd polgárjogi üfyvéd lett. Politikai karrierje kezdetéig társ volt egy ügyvédi irodában.

Belügyminiszteri posztra Raymond-Ross Benett neve merült fel. 1898-ban született, Charles Benett farmer, és  Victoria Adams varrónő egyetlen gyermekeként, nevét az anyai és apai nagyapja után kapta, Raymond és Ross. Nagy szegénységben nevelkedett egy Grahami kis farmon, amit apja művelt meg és ebből élt a család. A kis Raymond egy katonai akadémiára iratkozott be, majd rendvédelmi iskolába, tiszti rangban már a második világháború kezdetekor bekapcsolódott ezredesként. Majd az akkor amerikai elnök 1944.ben. tábornokká nevezte ki, háborús érdemei miatt. Részt vett a partraszállásban, Franciaországban, részt vett  a Holland ellenállók és felkelők csatájában a nácik ellen. A háború után  Grahami rendőrparancsnok és Belbiztonsági tanácsadó  1949-től a Progresszív párt tagja.  Politikai képzéseken vett részt Ridgefieldben, és a belügyi dolgokra specializálódott.

1958.11.14
  
(Harvey Dent)

Több helyen elégedetlenek a progresszív megyei tanácsosok és változtatásokat javasolnak a költségvetéshez

Több megyében elkészültek a költségvetési javaslatok is, azonban a megyei tanácsokon felszólaló progresszív képviselők nem mindig elégedettségüknek adnak hangot. Talán a legrosszabb véleménnyel Graham megyében vannak: "Elfogadhatatlan ez a költségvetés. Felesleges ekkora tartalékot kpezni, mivel az előző éves lyukat - amit a kormányzó hozzá nem értése okozott - a hitelfelvétel befoltozza. A hitelt azonban nem egyben kell visszafizetni, hanem részletekben. Ezért szerintünk elég 5-10 milliós tartalék képzése, a felszabaduló forrásokat pedig a közalkalmazottak bérének növelésére, és fejlesztésekre kell fordítani." Emellett javaslatot tettek a megyei tulajdonban lévő kikötők esetében a használati díj bevezetésére.

A denfield-i képviselők a fejlesztéseket hiányolják, miközben a túlzott bürokráciát szerintük csökkenteni kellene: "Túl nagy a bürokráci, miközben fejlesztésekre nincs pénz. Arányaiban kell nézni a dolgokat. Sokkal nagyobb megyék alig nagyobb bürokráciát tartanak fent és még fejlesztésre is költenek. Hol folyik el ennyi pénz?" - tette fel a kérdést az egyik progreszív képviselő a tanácsi ülésen. Eagle-ben pedig a kormányzót támadják: "Nem bizots, hogy a legjobb megoldást választotta a kormányzó, ráadaásul velünk nem is egyeztetett semmi ilyesmiről. Továbbá tíz milliós hotelt akar felvenni, de nem tudjuk az mire fog menni: talán a közüzemi cégre? Mert akkor tényleg nem ez a megye számára a legjobb megoldás."

Ugyanakkor látnak jó példákat is. Osborne megye költségvetését elfogadhatónak találják. Ugyanakkor azt megjegyzik, hogy a jelenlegi tartalékot túl magasnak tartják. Szépen lassan fel lehetne ezt használni fejlesztésekre: "250 milliós tartalék szép de felesleges. Ha ezt egy tizenöt-húsz év alatt lecsökkentjük 30-50 millióra és fejlesztésekre fordítjuk, akkor nagyon nagyot erősödhetne a megye, miközben a pénzügyi egyensúlya is megmarad." A Garfield megye költségvetést teljes mértékben támogatják, és Monroeban is hasonló a helyzet. Persze lehet egy két dologban kicsit más megoldást választanánk, de alapvetően támogatják ebben a két megyében a költségvetést és meg is fogják szavazni, ahogy Osborne-ban is.

1958.11.14
  
(Harvey Dent)

Rengeteg megye késik a költségvetéssel

A mindennapi emberek számára talán kicsit bonyolultnak tűnhet a költségvetés rendstere és folyamata, de talán azt mindenki tudja, hogy a költségvetési év a naptári évtől eltér. Azt is nagyon sokan tudhatják, hogy a költségvetés a megye működésének - és optimálisabb esetben az állam esetében is ez lenne, ha nem csak előriányzatok lennének - és fejlesztésének egyik kulcsfontosságú eszköze. Az utóbbi időben egyre nagyobb szerepet kapnak a megyék politikai élteében és kiforrani látszik egy egységes forma.

Azonban úgy tűnik megtorpanni látszik a lelkesedés a megyék és a kormányzók részéről. Az országban huszonhárom megye van, ebből a jelenleg három megyének van elfogadott költsgévetése a következő szeptemberben befejeződő költségvetési évre. Union, Peterson és Crowley megyén kívül egyedül Grahamben hallottuk azt, hogy lassan elkészül a költségvetés. A többi megyében eddig nem hallani semmit.

Költségvetés nélkül nem marad még működésképtelen a megye, de ha előirányzatok sem kerülnek elfogadásra, akkor a megyei hivatalok is leállhatnak. Állami szinten ez már megoldott, mert a két párt nem akart ilyen problémát, így az előirányzat a hivatalok máködését biztosítja. A fejlesztéseket azonban csak a költségvetési pénz tudja biztosítani.

1958.11.08
  
(Harvey Dent)

A Reform Párt megtorpedózná a progresszív kormányzást

A mai nap során René West Westminsterben tartott hivatalos sajtótájékoztatót, ahol bejelentette, hogy több megyében is az elnöki választási szavazatok újraszámolását fogja kérvényezni. A megemlített megyékben kizárólag olyan helyszínek szerepelnek, ahol nagyon nagyon kis különbség volt csak, kivétel nélkül 1 % alatti, a jelöltek között. Az érintett megyék között szerepel három korábban megingathatatlannak tűnő reform párti helyszín is. "Peterson, Osborne és Denfield megye is olyan példanélkülien szoros versenyt hozott, hogy tarotzunk a demokrácia felé annyival, hogy a sok sok ezer szavazatot ellenőrizzük. Akár egyetlen megyében beálló változás is fordíthat az elektori küzdelem jelenlegi helyzetén, így fontos, hogy mindneki tisztában lehessen azzal, valóban helyes döntés született-e. Hiszem, hoyg ez a három megye továbbra is inkább piros és, hoyg a számlálások során csak a hajtásból fakadó figyelmetlenségek vezettek oda, ahol most tartunk."

René West elmondta, vannak megyék, ahol az eredmények beszédesek voltak, mindkét fél részére, így ezeken a helyeken nem is kér újraszámolást. "A monroe-i, jeffersoni vagy éppen unioni polgárok határozott állásponton voltak. Itt értelmetlen az időt húzni. De Belfort és Oakland megye nem ilyen. Ez a két megye is rajta van a listánkon, ahol többet vártunk és többet is várunk annál, mint ami a jelenlegi hivatalos álláspont. Ezen öt megyében megtesszük a szükséges jogi lépéseket és bízunk a legjobbakban. "

Úgy néz ki tehát, az elnöki verseny napokkal a választások után sem hagynak alább és a jelöltek továbbra is feszülten figyelhetik, hogy az ország sorsa balra avyg jobbra fog-e eldőlni...

1958.11.02
  
(Oliver Goldin)

Morganstown: „Bízok az újraszámlálásban”

ROCKVILLE, GR. – Graham 1. kongresszusi körzetének reformer képviselője arra kéri a megyei választási hatóságot, hogy kezdjék meg a körzetében leadott szavazatok újraszámolását. Ellenfele, Doug Jones, aki volt már a körzet progresszív képviselője 0,6 százalékkal vezet a választási eredmények közzététele óta, ami 237 szavazat.

A hivatalban lévő reformer törvényhozó szerint szükség van az újraszámolásra, „mert csak akkor tudjuk magabiztosan azt mondani, hogy győzött a demokrácia. Bízok az újraszámlálásban, hiszem, hogy megnyerem, de ha nem, akkor is el fogom fogadni a végeredményt.”

Több kongresszusi körzetben még nem hirdettek végeredményt, sőt, várhatóan pár elnökválasztási és szenátusi csatatérmegyében is újraszámolás következik, de igyekezniük kell a hatóságoknak, hiszen hét nap múlva az Elektori Kollégiumnak szavaznia kell az elnök személyéről.

1958.11.01
  
(Jim Dowling)

Burkhillben újraszámolási dömping lesz

Már-már úgy lehetett látni, hogy a választási eredmény végelgesnek tekinthető, de még mindig nincs itt a nagyon izgalmas elnökválasztási kampánynak. Több progresszív politikus is bejelentette, hogy a leadott szavazatok újraszámlálást kérik a körzetükben, vagy megyéjükben. A legrosszabbul talán Burkhill megye szavazatszámlálói jártak. Ebben a megyében nem csak az első kongresszusi választókerület jelöltje - Adam McFayden - kérte az újraszámlálást, de a kormányzó jelölt és a szenátorjelölt is. Mind Kramer, mind Jaha a nagyon kicsi szavazatkülönbségre hivatkozott.

Szenátusi szinten Thelonius Jaha-n kívül Adam Robertson madison-i progresszív szenátorjelölt kérte a szavazatok újraszámlálását a megfelelő helyen. Ezen kívül az alábbi kongresszusi körzetekben kért a képviselőjelölt újraszámlálást: Clark 1. (Gregory Cortez), Denfield 3. (Grant Imahara), Eagle 3. (Cameron Tucker), Union 3. (Harvey Bullock), és Union 7. (Bob Jones). Ezeken a helyeken mind a progresszív jelölt veszített nagyon kis különbséggel. Az látható, hogy a párt a szenátusban csak csökkenteni tudja a hátrányát, ha ezek az eredmények fordulnak. Ezen kívül a beadott igényekből kiolvasható, hogy a Progrezssív Párt nem kockáztatja előnyét a Képviselőházban és csak olyan helyen kért újraszámlálást, ahol egy százalékon belül beszítették el a jelöltséget.

Ezen kívül Harvey Dent is három megyében kérte a szavazatok újraszámlálását. Clark, Denfield és Eagle megye minden szavazókörének számlálói újra feladatot kapnak. Látszik, hogy a progresszív jelölt nem kockáztatja elektori többségét, csak olyan megyéket jelölt meg, ahol kis különbséggel veszített. Várhatóan a populáris szavazatokban így sem fogja behozni West-et, de az elektori többséget növelheti, ami talán megnyugatatóbb számára és nagyobb demokratikus felhatalmazást jelenthet a szemében.

1958.11.29
  
(Harvey Dent)

Jock Harris elismerte a vereségét

CLAYTON, PET. – A kétszeres győztes petersoni képviselő, Jock Harris, aki idén újraindult Peterson 6 kongresszusi körzetének törvényhozója, aki 1954 óta képviselte a körzetet, sajtótájékoztatón gratulált az ellenfelének. „Gratulálok Clarke Griffinnek, remélem, akkora elszántsággal és akarattal fogja képviselni a Kongresszusban a körzetet, ahogy azt én is tettem. Remélem meg fogja érteni, hogy a körzet konzervatív értékeket vall, és nem fogadja be a ridgefieldi liberálisok rózsaszín álmai.” Megerősítette: nem kér újabb újraszámolást, kettő után sem változott érdemben a különbség, jelenleg 267 szavazattal vezet a progresszív jelölt. „De nem szívódok fel, nyugalom” – mondta nevetve.

A képviselő szerint Harvey Dent jól mozgósított, ezért áll nyerésre Petersonban, és miatta vesztett sok reformer hivatalban lévő, ami „nem katasztrófa, bármikor megeshet. De a dolgok mélyére kell nézni, és ki kell találnunk, miért vesztettünk teret a klasszikus konzervatív megyékben, ezt pedig orvosolni kell.” Harris szerint a pártvezetésnek többet kellene foglalkozni Peterson megyével. „Eddig mindig győztünk, biztosra vették. Mától egyetlenegy megye sem garantált, mindegyikért meg kell küzdenünk.” Beszédében kritizálta Andrew Trumpot, szerinte a cooki kormányzó azzal, hogy nem csak a déli megyék listájára tetette fel magát, hanem mindenhova máshova, elvette a győzelem lehetőségét. „Ha azt mondja, hogy csak a déli megyékben akar felkerülni a szavazólapra, nem szólok, de így nem tisztelte kétmillió ember döntését, vagyis egymillióét, aki René Westre szavazott, és a másik egymillióét, aki Mike Jezzára, aki meg Renét támogatta. Én most Mike-ot támogattam, de René mellé álltam. 1954-ben Trump szenátort. Ő is támogathatta volna, legalább pár megyében West kormányzót.”

Harris kizárta, hogy azért kapott volna ki, mert sokszor kérte Ed Glover vád alá helyezését megalapozó eljárás levezetését. „El kellett volna távolítani, az ország kárára van, a pártja se jelölte újra, ők is, tudják. Harvey Dent nem kampányolt vele, mert kínos.”

1958.11.25
  
(Howard Briggs)

Stuart Hoyt együtt tudna dolgozni Harvey Denttel

Stuart Hoyt, aki a Reform Párt szenátusi frakcióját vezeti, reformpárti adományozóknak tartott beszédet, zárt ajtók mögött Ridgefieldben, ahol felvetette annak a lehetőségét, hogy Harvey Dent lesz Cironia harmadik elnöke. „El kell fogadnunk, hogy ennek ugyanennyi esélye, minthogy West kormányzó végül győztesként kerül ki ebből a helyzetből. A jó hír, hogy tartjuk a Szenátust.” Hoyt szerint Harvey Dent ugyanúgy nem fogja tudni reformpárti segítség nélkül törvényjavaslatot elfogadni, ahogy Ed Glover sem. „Ha akar valamit, velünk kell kompromisszumot kötnie, ez pedig nem lesz olyan egyszerű.” Azt is hozzátette, hogy nem támogatja, hogy „jogi ügyeskedéssel elvegyük Harvey Dent győzelmét, hiszen az elektorok körében ő nyert.”

A politikus kitért a reformpárti szenátorok és jelöltek sikerére. „Minden hivatalban lévőnk újrázott, máshol is sikerült legyőznünk az ellenfeleinket, igazán büszke vagyok a sikerünkre, ezért készülni kell már a két év múlva esedékes választásra is. Hozzátette: két év múlva komoly összecsapásokra számít, sok helyen bajban lehetnek a hivatalban lévők.

Ugyanakkor kellő felkészüléssel biztos a győzelem. „Nagyon sok adománygyűjtésre van szükség, hogy a [Szenátusi] Kampánybizottság készen álljon a félidős választásokra, megvédjük az embereinket.” Azt is hozzátette, hogy elvárja a jelöltektől, hogy járják a megyéiket, és önállóan is gyűjtsenek adományokat.

1958.11.24
  
(Jim Dowling)

A nagy megyék többségében is döntetlenhez közelít elnökválasztási küzdelem

A nagy megyék változó képet mutatnak az idei választások után. Sok helyen sikerült előnyhöz jutnia a Reform Pártnak, máshol a progresszívak vezetnek, megszorítva régi hivatalban lévőket is.

Garfieldben még mindig West vezet

A hivatalos eredmények szerint, bár ez még mindig nem a végleges, René West cooki kormányzó vezet, a választás estéjén elért 0,7 százalékos előnyét 0,9-re növelte, ami 5,400 szavazatnak felel meg. Bár matematikailag lehetséges, de nem valószínű, hogy a két automatikus újraszámolás találna legalább ennyi rosszul leadott szavazatot. Másrészt a megyében a Reform Párt adja a kormányzót és a megyei tanácsosok többségét, és nem valószínű, hogy ők is kifogást emelnének. Előnyét az elővárosok és Columbia adja, ahol a végén sikerült pár százalékkal győznie.

A szenátusi küzdelemben ugyanakkor már nem igazán lehet fordítani. Thad Castle képviselő legyőzte Serena Waterfordot, közel 9,000 szavazattal, ami legalább 2 százalékpontos előnyt jelent. Ezáltal az eddig progresszív szenátusi mandátum hat évre reformpárti lesz. Castle négy évvel korábban eredménytelenül próbálkozott John Myne legyőzésével, akit az akkori kormányzó, James Gilly jelölt Gregory Hammer helyére, aki alelnök lett. Most viszont legyőzte az aktivistából lett jelöltet, aki a balszárny jelöltjének számít.

A kongresszusi körzetekben marad a status quo, 9 progresszív lesz a jelenlegi 8 helyett, és 5 reformer az eddigi hat helyett. Csak Shelley Roberts kapott ki Garfield 13. kongresszusi körzetében, minden hivatalban lévőt újraválasztottak, ahol nem indult inkumbens, ott i s az ő pártja adja az új törvényhozót.

A Megyei Tanács továbbra is reformpárti többségű lesz, 22 tanácsost adnak, a Progresszív Párt 20-at.

A részvétel 84% volt.

Legrandban Harvey Dent nyert

Legrand 13 elektorát Harvey Dent nyerte meg, amivel történelmet írt, hiszen a közép-keleti megyében még sose nyert progresszív jelölt. A végső számok 198 ezer szavazattal győzött, René West 193 ezret kapott, ezáltal 49,3 százalékot szerzett Dent, 48,1%-kal lett második a cooki kormányzó. Győzelmét a vidéken való erő szereplésének és magas részvételnek köszönheti, miközben West győzött Bouyenne-ben és az elővárosokban, de ez most nem volt elég.

A szenátusi választásokon Remiel D’Alambert hivatalban lévő szenátor győzött, 200 ezer szavazattal (50%), James Dawson progresszív jelölt 48 százalékkal lett második. D’Alambert hat éve tölti be a szenátusi helyet Ridgefieldben, és aktív törvényhozónak számít. Nagyjából hasonló eredményt ért el, mint West, vagyis az elővárosi körzetekben és Bouyenne városában nyert, viszont jócskán voltak Dent-D’Alambert szavazók is.

A kongresszusi delegációban a jövőben 6 progresszív és 5 reformpárti lesz. Két helyet vesztett a Reform Párt (Legrand 2 és 7), egyet a Progresszív (Legrand 11). A Megyei Tanácsban előtörtek a reformpártiak: az eddigi 8 helyett 15 tanácsosuk lesz, a progresszívaknak 25-ről 18- ra csökkent.

A részvétel 85% volt.

Oakland: csökken Dent előnye

Harvey Dent közel négyezres előnye kevesebb, mint ezerre csökkent Oaklandben. Jelenleg alig több mint 800 szavazattal vezet, ami 0,2%-nak felel csak meg. Miközben Dent győzött Miamiban és az oaklandi vidéken, addig West nagy arányban nyerte az elővárosokat, és vidéken zárta az ollót, George Taylor óta először nyerte meg kisvárosok sorát progresszív elnökjelölt. Főként a feketék és a spanyolajkúak által lakott területeken látványos az előretörése, ami annak a jele, hogy elérte az üzenet a kisebbségeket: René West szegregációellenes. Most ugyan két újraszámlálás következik, de kérdés, hogy a progresszív megyei vezetés mennyire lesz partner a teljes átvilágításban.

David Coleman idén életének legszorosabb választási eredményét élve át lett újra szenátor. A hivatalban lévő törvényhozó 50-48 arányban győzte Raymond Ericcsen reformer jelöltet. Ez azt is jelenti, ahogy a progresszívak sikeresen tették országossá a választásokat piros megyékben, a reformerek is elérték ugyanezt kék megyékben.

A kongresszusi körzetekért vívott harcban az eddigi 11-1-es felállásból, ahol a progresszívak vezettek, jövőre 10-4 lesz. A Reform Párt nyert Oakland 5-ben, Oakland 10-et megtartották, és megnyerték még a 11. és a 12. körzeteket is.

A Megyei Tanácsban változatlanok maradtak az erőviszonyok, eggyel több reformer tanácsos lesz, de ez nem változtat a biztos progresszív többségen.

A részvétel összességében 87% volt.

 

Unionban nagyot nyert az R

Cook megye után Unionban ért el legjobb eredményt René West, ahol a végső számok szerint 53 százalékot szerzett, Harvey Dent eredménye 44%. Ez az eredmény Unionban George Taylor után a legjobb, aki 1950-ben 66 százalékkal nyert. Habár vidéken kemény csata folyt a két jelölt között, az elővárosokban 20, Silver Cityben 15 százalékponttal győzött West. Ezáltal a legnagyobb elektorszámmal rendelkező Union West mellett fog állni az elektorokért vívott harcban.

A szorosnak ígérkező szenátusi küzdelemből Ethan Fairbanks reformpárti jelölt került ki győztesen, viszonylag kényelmes, 4 pontos győzelemmel (51-47%). Itt is ez elővárosok és Silver City adta Fairbanks előnyét, aki januártól Peter Noun szintén reformer szenátor helyét fogja átvenni.

A kongresszusi kerületekben valóságos vérfürdő zajlott. A progresszív jelöltek elhódították az 1. és a 2. körzetet, az 5. és a 6. körzetet. 33 szavazattal vezet mindössze Gil Clifton Union 3-ban, Unionban 7-ben Isaiah Guttmann csak 1,04 százalékkal győzött. De aztán jött Silver City. A nagyvárosi körzetek közül 7 progresszív volt, 1 reformer. Januártól 8 reformer törvényhozó képviseli a várost.  Dan Sullivan (R) minden progresszív elbukott. Így 14 képviselőből fog állni az unioni reformpárti küldöttség, a progresszív csak négyből.

A Megyei Tanácsban eddig 30 progresszív és 24 reformer tanácsos ült, januártól 31 reformer és 23 progresszív foglal helyet, megnehezítve Mark Harmon kormányzó helyzetét.

A részvétel nagyon magas, 99% volt.

1958.11.19
  
(Howard Briggs)

Rekordmagasan a választói regisztráció

Az aktív kampányidőszak várhatóan történelmi részvételt is produkál november 7-én.

A megyei adatok, a települési elhelyezkedések figyelembevételével, a választói regisztrációval kapcsolatban drámai növekedés olvasható ki a két évvel korábbi félidős választásokhoz, mindenhol. A pártok közötti rangsort nemhivatalos számolgatások után a Progresszív Párt vezeti, közel 5 százalékpontos előnnyel. Ha elemeire bontjuk, és az országos átlaghoz mérjük, a progresszívak 5 százalékponttal regisztráltak többen, mint ami az átlag, a Reform Pártnál ez +3, de amíg a progresszívakhoz húzó függetlenek körében a tendencia csak -1, a független reformereknél már -9.

Jelentősen növekedett az ipari és nagyvárosi körzetekben a regisztráltak aránya a progresszívek körében, amely főként a kékgallérosok érdeklődésének tudható be, közöttük 121 százalékkal nőtt a regisztrálók száma, legalábbis számításaink szerint. Jelentősen növekedtek azok a vidéki, ámde tehetős térségek regisztrációs kedve is, amelyek főként konzervatív erősségek, és ugyanez látható az elővárosi területeken is, ott is az R neve mellé írták magukat többen.

Ugyanekkor ez mérvadó. Tom Metkins kutató szerint a regisztráció inkább hagyomány, minthogy azt döntse el, ki hova szavaz. „Délen például sok progresszív szavazó fogja Andrew Trumpot választani, és lesznek olyan reformpártiak, akik Harvey Dentet választják, viszont a kongresszusi választásokon a Reform Párt mellé állnak, ahogy a nagyvárosokban meg liberális körzetek állnak René Westhez. Nem szabad túl sok következtetést levonni a regisztrációból, főleg, hogy nem is mindenki fog szavazni közülük.”

1958.10.02
  
(Howard Briggs)

Alelnökjelölti vita 1958, Markshill

Alex Recon: Üdvözlöm Cironia minden polgárát és azokat a nézőket, akik ma velünk tartanak, én Alex Recon vagyok. Osborne megyéből, Markshill városából jelentkezünk, ahol ma megtartjuk az 1958 évi elnökválasztások első alelnöki vitaestjét. A helyszínválasztás igazán pikáns, hiszen a progresszív elnökjelölt szülőmegyéje, miközben egy a korábbiakban színtiszta piros megyéről van szó. Meglátjuk, hogy kinek hoz ma szerencsét. Hadd mutassam be az est két főszereplőjét. A Progresszív Párt alelnökjelöltje Albert Lee, Greene megyei szenátor, és Gregory McInnis, Edmund megyei szenátor. Fogadják a két nagy tiszteletnek örvendő törvényhozót lelkes tapssal.

Gregory McInnis: (McInnis mosolyogva jön be, kezet fog Alex Reconnal, majd nyújtja jobbját Albert Lee-nek)

Albert Lee: (Albert Lee határozott léptekkel befárad, köszönti a közönséget, majd kezet nyújt Gregory McInnisnek.)

Alex Recon: Uraim, köszönöm, hogy ma itt vannak velünk és vállalták, hogy szemtől szembe is összemérjék tudásukat, elnökjelöltjük segítségére kellve ezzel is egy kiélezett választási és kampányküzdelemben. Az este során a megtartott nyitóbeszédeket követően az alábbi témákban lesz lehetőségük bizonyítani a választóknak: 1: Elnökjelöltek: 2: A Glover-kormány megítélése, 3: Deszegregált társadalom, 4: Kommunista fenyegetés, 5 latin-amerikai migráció és végül egy kis izgalom a műsorba, afféle hatodik területként lehetőségük lesz zárásképpen egy-egy tetszőleges témában kérdést feltenni a másik félnek. Az egyes témákban különböző kérdéseket fognak kapni, melyre 3 percben lesz lehetőségük reagálni, majd az ellenfél reagálhat másfél percben, végül a kérdést kapó fél egy percben válaszolhat és lezárhatja a témát. Megkérném Önöket, hogy a megszabott időkeretre ügyeljenek, a felszólalási szándékainkat külön felém jelezzék. Tartsuk be a szabályokat és tiszteljük meg a választókat a színvonalas vitával. Uraim, most készüljenek fel nyitóbeszédükre, melyet pénzfeldobás utááááááán (feldob egy érmét) McInnis szenátor fog kezdeni. Szenátor Úr, Öné a szó.

Gregory McInnis: Tisztelt Ciron Honfitársaim, akik most a televízió vagy a rádió előtt hallgatják az elnökjelöltek vitáit, legyenek üdvözölve, köszöntöm az itt megjelenteket, a vitát moderáló urat és az ellenfelemet, akivel már elég régen egy helyre járunk dolgozni (mosolyog). Ez egy fontos nap, hiszek benne, hogy minden ilyen fórum lehetőséget teremt arra, hogy a választók eldöntsék, kit akarnak támogatni, kinek a programja áll inkább hozzájuk közel, nem mellesleg lehull a lepel mindenkiről. Ma két út van: az egyiket a Dent-Lee páros képviseli, ami a bizonytalanság, a mérsékeltnek álcázott költekezés, a felelőtlen gazdaságpolitika védjegyeit halmozza, és itt van a West-McInnis páros, akik szigorú költségvetési politikát, fejlődő gazdasági modellt és ebből származó jólétet teremtenének, ha megnyerik a választást. A Reform Párt hosszú évek óta a Kongresszusban is bizonyította a rátermettségét, és most West kormányzó vezetésével ideje visszatérni a President Palace-ba is.

Alex Recon: Lee szenátor következik.

Albert Lee: Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Kedves jelenlévő markshilliek, Vendégeink, Tisztelt Televíziónézők! Ezúton ragadnám meg a lehetőséget, hogy megköszönjem az est szervezőinek, hogy ez a mai vita létrejöhetett, illetve természetesen Mr. McInnisnek is köszönöm a részvételt! Bízom benne, hogy sikerül lényegretörő, érdemi és politikai sárdobálástól mentes vitát megvalósítani, amely méltó demokratikus hagyományainkhoz. Én mindenesetre erre készültem ma este. Nem csinálok belőle titkot, én – nem túlzás azt állítani, hogy sokszázezer ciron emberrel egyetemben – úgy gondolom, hogy egyedül a Harvey Dent mögött álló progresszív politikai tömörülés rendelkezik a jó kormányzáshoz elengedhetetlenül szükséges hiteles programmal, jövőképpel és létező vízióval, erről szeretném meggyőzni a kétkedőket a mai este folyamán. Biztosra veszem, hogy a mai vita után a választók könnyebb helyzetben lesznek a tekintetben, hogy kire adják le voksukat. Nem is akarom szaporítani a szót, arra itt az est hátralévő része, csapjunk minél előbb a lovak közé és győzzön a jobbik!

Alex Recon: Köszönöm Uraim. Most pedig következik a vita érdemi része, ahol igazán kibontakozhatnak. Az első témánk, afféle bemelegítésként és felvezetésként a már ismertettek szerint az Elnökjelöltek személye és megítélése. Itt még kivételesen azonos kérdéseket kapnak. Külön reagálási lehetőségre nincs mód Lee szenátor, Önhöz fordulok. Mit gondol ki szerepelt jobban az első elnöki vitán és miért?

Albert Lee: Én azt gondolom, hogy sok szempontból érdekes volt az első elnökjelölti vita, remekül kibontakoztak az alapvető különbségek a jelöltek között. Azt gondolom, hogy Mr. West hozta a szokásos formáját, ami jellemzően az, hogy felméri, mit akar hallani az aktuális nézőközönsége és annak megfelelően kommunikál. Függetlenül attól, hogy milyen politikát képviselt korábban és mennyire van ez összhangban az elhangzottakkal. Ezzel szemben Harvey Dent higgadtan, felkészülten és határozott elvek birtokában szólalt meg, a tőle már megszokott szakmaisággal. Éppen ezért azt gondolom, hogy természetesen Mr. Dent szerepelt jobban.

Alex Recon: McInnis szenátor, ugyanez a kérdésem Önhöz is.

Gregory McInnis: Természetesen René West. West kormányzó megmutatta, milyen egy határozott vezető, példát mutatott hitelességből, tapasztalatból, és rámutatott, hogy Harvey Dent programja csupa kéj és báj, de nincs mögötte valódi tartalom. Két út van: folytatni West elnökjelölt programját, amelyet a kampányban bemutatott, vagy válasszunk egy üres szavazólapot, ami a denti program.

Alex Recon: Mivel ez egy alelnökjelölti vita, úgy hiszem kár további szavakat fecsérelni az elnökjelöltekre (nevet), ők már szerepeltek, de a nézők Önöket is meg szeretnék jobban ismerni, hogy lássák, vajon valóban annyira alkalmasak alelnöknek, mint amennyire pártjuk állítja. A második témában az első kérdést McInnis szenátor fogja kapni, méghozzá a Glover kormány megítélése kapcsán. Lee szenátornak a válasz után lesz lehetősége reagálni. Szenátor úr. Vissza-visszatérő téma, hogy a progresszív párt és a progresszív kormány passzív, nem dolgozik, nem tesz eleget és még sorolhatnánk. De az ország és az egyes megyék gazdasági mutatói még a Taylor kormány teljesítményét is meghaladja. Nem érez Ön ebben némi kettősséget?

Gregory McInnis: Egyáltalán nem. Nézzük meg a számokat: általában azokból a megyékből vannak jó gazdasági számok, amelyet reformer kormányzó vezet. Az eddigi adatok alapján Denfieldben lesznek a legjobb számok, és minden megtiszteltés Dave Merrick kormányzóé és a tanácsosoké, hiszen nélkülük ezt nem lehetett volna elérni. De mi történik a progresszív megyékben? Folyamatos a leszakadás, nincsen fejlődés és modernizáció. Országos szinten mi történik? A Reform Párt által benyújtott szenátusi előirányzatok és törvények biztosítják Cironia növekvő pályáját. Ed Glover adminisztrációja egyszer sem keresett meg minket, egyszer sem akart egyeztetni, ezáltal ránk hárult Cironia vezetése. Ideje olyan elnököt választani, aki képes költségvetési javaslatot benyújtani, aki támogatja a deficitmentes költségvetést, ellenzi az értelmetlen kiadásnövelést. Én pedig, aki ezeknek a politikai programoknak harcos támogatója vagyok, segíteni fogok West elnökjelöltnek.

Alex Recon: Lee szenátoré a lehetőség, hogy reagáljon.

Albert Lee: Minden fórumon elmondom én is és elmondja Mr. Dent is, hogy egy Kormánynak nem csupán a nemzet ügyének előremozdítása és a kemény munka a feladata, hanem a hatékony, emberek felé történő politikai kommunikáció is. Kétségtelen, hogy a Glover-kormánynak voltak hiányosságai – megjegyzem főként ezutúbbi tekintetében –, de azt senki nem állíthatja, hogy nem történtek pozitív irányú előrelépések. A négy évvel ezelőtti Glover-kampány ígéreteit összegezve láthatjuk, hogy nem állunk olyan rosszul, főleg ha az emberek életét közvetlenül meghatározó intézkedéseket vesszük számba. Azon túl, hogy a gazdaság jobban szárnyal, mint valaha, megerősítettük jogaikban a szakszervezeteket, küzdöttünk a munkásjogokért, megőriztük a progresszív adórendszert, valamint az előirányzatok útján olyan fontos programokat valósítottunk meg, mint a kis- és középbirtokú farmergazdaságok kedvezményes hitelprogramja, az időskorúak ingyenes utazása, a szociális segélycsomagok rendszere, vagy a szociális ösztöndíjak bevezetése. Ezeket kivétel nélkül mi, progresszívek kezdeményeztük, a kormányzat szoros támogatásával! Nem igaz tehát az az összeesküvéselmélet, hogy amíg a progresszívek a lábukat lógatják, addig a Reform Párt a háttérből vezeti az országot! Egyébként örülök, hogy a szenátor úr megyei példákat hoz, ugyanis ha már denfieldi példát tud hozni, akkor bizonyára ismeri a Cook megyei számokat is és tisztában van vele, hogy West kormányzóék 10%-os deficitet csináltak röpke egy esztendő leforgása alatt. A Klub a deficit ellen bizonyára örül ennek is. (mosolyog)

Alex Recon: McInnis Úr, kíván reagálni egy percben, mielőtt Lee szenátor kap kérdést?

Gregory McInnis: Ha megnézzük a törvényjavaslatokat, azokat a Reform Párt nyújtja be, vagyis a hozzá kötődő törvényhozók. Hogyha mi nem dolgoznánk az Előirányzati Bizottságban, akkor bizony nem lennének ma működő hivatalok, mert a progresszívak tehetetlenül néznék, ahogy beköszönt szeptember 30., és másnap a hivatali dolgozók nem mennek be dolgozni. Lehet ötletekről beszélni, szenátor, ha a megvalósítását ránk hagyják.

Alex Recon: Köszönöm Uraim. Lee szenátor, Önt kérdezném. A Glover kormány sok szép és még több érdekes programmal kampányolva váltotta le a Reform Pártot az ország élén. Most négy év távlatából azonban azt látjuk, hogy a leghangzatosabb ígéretekből kevés valósult meg, vagy legalábbis sokak szerint nem elég, és azok egy része is a Reform törvényhozók nevéhez köthető. Mivel tudja ezt magyarázni és mit tudna mondani a szavazóknak, akik talán kételkednek egy ilyen ciklus után abban, hogy a mostani ígéretek kivétel nélkül beváltásra kerülnek? Miben lehet más a Dent kormány, mint volt a Glover kormány? És milyen lehetőségei maradnak a Dent kormánynak, ha ismét totális reform többség lesz a Kongresszusban?

Albert Lee: Ahogy az imént is mondtam, nem teljesen igaz, hogy a négy évvel ezelőtti ígéretekből nem valósult meg semmi. Úgy látom, hogy azon pontjai a Megújuló Cironia Programjának, amelyeket kétpárti kompromisszumok révén meg lehetett valósítani, azt meg is valósítottuk, legyen szó akár az előbb elmondott fontos szociális programokról, akár oktatáspolitikai és természetesen számos intézkedésekről. Ezen kívül voltak olyan konkrét tervek és javaslatok, amelyek megszülettek ugyan, de a reformpárti többség lesöpörte, erre a deszegregációs kérdés kapcsán bizonyára visszatérünk még. Valamint voltak olyan programelemek, amelyekre esély sem volt, hogy megvalósuljon, ezek közé tartozik többek között a minimálbér kérdése, amelynek még a gondolatától is epét hányt korábban az úgynevezett McInnis-platform, most pedig mint ismeretes, egy olyan ember alelnökjelöltje a szenátor úr, aki nyíltan a programjára tűzte ugyanezt a kérdést. Hiába, változnak az idők… Ami a másik kérdését illeti, én úgy látom, hogy Harvey Dentben megvan az a lendület, amely az előző négy esztendő alatt hiányzott, tehát mindenképpen egy sokkal aktívabb, sokkal több konkrét tervvel rendelkező és sokkal dinamikusabb kormány lesz a Dent-kormány az elődjénél. Természetesen van a fejünkben olyan forgatókönyv, hogy ismét reformpárti ellenszélben kell dolgoznunk, azonban ez nem tántoríthat el terveinktől, mi készen fogunk állni a kétpárti együttműködésre, amelyeknek köztudottan nagy híve vagyok. Megjegyzem akkor is nyitottak leszünk a reformpártiakkal történő kompromisszumokra, hogyha mi adjuk mindkét házban a többséget jövőre, egyébként ezt tekintjük elsődleges forgatókönyvnek.

Alex Recon: McInnis szenátornak van lehetősége reagálni az elhangzottakra.

Gregory McInnis: 1: Az aktív törvénykezési oldalt mi vittük. A progresszív elnök arra se méltatta a Kongresszust, hogy tárgyaljon a reformer vezetéssel, hogy felfedje, mit képvisel. Erre nem került sor, a párt szenátorai és képviselői se jeleskedtek, hogy lobbizzanak az elnöki programért, amelyet, ha mi nem is támogattunk volna, legalább megvitattuk volna. 2: A legtöbb felvetett programpont még tárgyalási szintre se jutott el. 3: Sose támogattam a minimálbért, most se támogatom, és azt a szenátortársam is tudja, hogy legyen akármilyen programpont, kongresszusi felhatalmazás nélkül megvalósíthatatlan.

Alex Recon: Lee szenátor, kíván még valamit röviden hozzáfűzni?

Albert Lee: Csupán annyit, hogy a Szenátor úr által elmondottak tényszerűen nem igazak, hiszen akkor nem lennének benne az előirányzatokban a Glover-program legfőbb pontjai. A valóságtagadás iskolapéldáját hallhattuk az imént. Ami a minimálbért illeti, ezügyben nem nekem tartozik elszámolással, hanem a saját választóinak. Hogyha nem ért egyet a West-programmal, akkor miért vállalt alelnökjelöltséget?

Alex Recon: Köszönöm a válaszokat, most nyargalunk arra a témakörre, ami talán a leginkább foglalkoztatja, egyben meg is osztja országunk társadalmát. A szegregáció intézménye mind a mai napig létező jelenség, hol erősebben, hol lazábban, de még megyéken belül sem egységes a lakossági vagy a politikai álláspont. Lee szenátorhoz fordulok. Ön vérbeli, keményvonalas déli politikus, kiáll a déli megyék szokásai mellett, így a szegregáció intézményéhez is ragaszkodik. Harvey Dent viszont egy mérsékeltebb személy. Adódik a kérdés, engedni fog a kérdésben vagy akár még az elnökkel is szembe fog menni a kérdésben, mint alelnök? Illetve hozzá akar egyáltalán nyúlni ehhez a rendszerhez a progresszív elnökjelölt, vagy meghajol a párt déli szárnyának akarata előtt? Ez persze felvetheti a sokszor hangoztatott bábelnök kérdéskörét is. Hogyan vélekedik mindezekről Ön, Szenátor Úr?

Albert Lee: Hogy mi az álláspontom a konkrét politikai kérdésben, azt szerintem mindenki tudja ebben az országban, természetesen a véleményem alelnökként sem lesz más. Az is világos, hogy a déli és nemdéli progresszívek között ez egy radikális véleménykülönbség. Mi viszont, hogyha vannak politikai vitáink, akkor nem ráindulunk egymásra, ahogy a reformpártiak szokták, hanem kompromisszumos megoldást próbálunk találni. Én azt az álláspontot képviselem, hogy minden megye lakosságának joga van eldöntenie, hogy hogyan kívánja élni mindennapjait. Másképp szólva elégedett- e a déli életformával, avagy sem. Nálunk Greene-nen erre egyértelmű a válasz, de nyilván mondjuk Garfield lakossága másként láthatja ezt a témát. Erre volt szerintem egy kitűnő és demokratikus kezdeményezés az – egyébként szintén a Glover-programban szereplő – népszavazási törvényjavaslat megalkotása, amely tartalmazta a megyei érvényű országos népszavazás jogi kategóriáját. Eszerint lehetőség lett volna minden megyének döntenie arról, hogy legyen-e szegregáció, avagy ne legyen. Ezt a javaslatot egyébként a Képviselőház simán megszavazta, ellenben a Szenátusban a Reform Párt mondvacsinált indokokkal megakasztotta és még csak szavazásra sem bocsátotta. Volt tehát politikai kezdeményezésünk ezen ügy kezelésére és ezt személy szerint örülnék, ha átmenne a jövőben ez a javaslat. Nem állítom, hogy ez lecsillapítja a szegregációs vitát, de az biztos, hogy ennél demokratikusabban nem lehet állni ehhez a kérdéshez.

Alex Recon: McInnis Szenátor kap lehetőséget reagálásra.

Gregory McInnis: Ma két álláspont van szegregáció kérdésében az országban: az egyik, amit West kormányzó képvisel, hogy szüntessük meg a szegregációt minden megyében, minden településen, minden közintézményben, hogy ne lehessen embereket a bőrszínük alapján megkülönböztetni. Ez evidens. A Dent-Lee páros kiáll a szegregáció fenntartása mellett, nem gondolják, hogy ezen változtatni kellene. Ez nem megyejog, ez szimplán megkülönböztetés. Lee szenátortársam itt népszavazásról beszél, ami egy rendkívüli nagy blöff volt, hiszen, ha az egyes megyékben, ahogy most is, szegregált marad a választójog, hogy lehetne mindenki számára megnyugtató módon rendezni a kérdést, hiszen azok szavazhatnának ezekről, akik úgy gondolják, hogy jó a szegregáció. A Progresszív Párt pedig ebben a kérdésben sose lesz túl bátor, mert akkor veszélybe kerülnének a déli pozíciói. Ez politikai kérdés. Ami pedig az előválasztási csatákat illeti. Igen, nálunk vannak előválasztások, egymás elleni kampányok, viták, ami még mindig jobb, mint Önöknél, ahol füstös társalgók szürkeségében dől el, kit indítanak elnöknek, ki felel meg a liberális elitnek.

Alex Recon: Lee szenátor, van esetleg még hozzáfűznivalója?

Albert Lee: Szomorú látni, hogy a szenátortársam ismét csúsztat és elferdíti a tényeket. Én ebben a kérdésben a saját magam és a déli emberek álláspontját képviselem és ahogy említettem ez sok szempontból különbözik Mr. Dent álláspontjától. Mégis mi meg tudjuk beszélni ezen vitás kérdéseket, Önök ezzel szemben csak gyűlöletpolitikára képesek. Mellesleg hadd emlékeztessem Önt, hogy négy évvel ezelőtt a mögé az Andrew Trump mögé állt be, aki nálam sokkal radikálisabb a déli ügyek megítélésében és számos nyílt erőszakra való felbujtásban is érintett volt. Ő akkor nem volt fasiszta és kirekesztő, igaz? Ellenben én az vagyok, csak mert nem vagyok hajlandó megtagadni déli elveimet?

Gregory McInnis: Még reagálnék, megszólítottak.

Alex Recon: Csak röviden Szenátor úr.

Albert Lee: Költői volt a kérdés természetesen, de ha szeretne, reagálhat, én nem bánom. (mosolyog)

Gregory McInnis: Nem támogattam Andrew Trumpot, most sem támogatom, ezután sem fogom, ez a valódi félretájékoztatás. Kampányoltam a szélsőséges jelöltek ellen. Itt az ideje, hogy ebben a kérdésben mindig is határozott álláspontot képviseltem. És George Taylorra szavaztam, szenátor.

Albert Lee: Ön személy szerint nem támogatta, de mégis őt találták a legalkalmasabbnak a Reform Párt elnökjelöltjének kiválasztásakor. Gyakorlatilag szinte a teljes pártelit felsorakozott Trump mögött, vagy nem így volt? Ezek után hiteltelen, amit mond. Pláne, hogy nemigen tiltakozott Trump elnökjelöltsége ellen a kampányban, ha jól emlékszem.

Gregory McInnis: De tiltakoztam, sose kampányoltunk együtt, akkor választottak engem is újra. Ez félreértelmezése az egész tevékenységemnek, tudatosan.

Albert Lee: Én nem hallottam nagy Trump-ellenes rigmusokat a kampányban, és az akkori eredményeket látva az Ön megyéjének választópolgárai sem túlzottan. De lehet, hogy csak nem figyeltem eléggé.

Gregory McInnis: Ahogy az Ön megyéjében is kapott voksokat, sajnos.

Alex Recon: Uraim, folytassuk menetrend szerint, Lee szenátornak is lesz még lehetősége reagálni. McInnis Úr, Önt ismerjük már, mint az állami és megyei deficit legnagyobb ellensége, a költségvetési egyensúly keresztes lovagja, de kevésbé esik szó az Ön neve kapcsán a szegregációról való vélekedés. René West egyértelművé tette, hogy lépéseket fog szorgalmazni ennek nemzetszintű felszámolására. De vajon Ön személy szerint egyetért ezzel? És ha igen, hogyan képzeli ezt el? Egyetlen ciklus alatt, vagy lassabb, hosszabb folyamat keretében, illetve milyen formában mégis? Progresszív oldalról ismerjük a dolgok kezelési módját egy megyénként kiírt népszavazás formájában ugyebár.

Gregory McInnis: Ez így az álláspontom és pályafutásom totális félreértelmezése. Korábban tanácsos és tanár voltam Ridgefield fővárosban, és már akkor harcos támogatója voltam az oktatásban tapasztalható szegregáció teljes felszámolásának. Már akkor jeleztem, hogy a szegregáció rossz, nem támogatható. Azóta a Szenátusba választásom óta ellenzem azt minden fórumon, minden helyen. Támogattam George Taylor elnök országos szegregációt felszámoló javaslatát, de az nem ment túl messzire. Támogattam az Igazságügyi Minisztériumon belül felállított, a szegregációs visszaéléseket vizsgáló osztályt. Ma másra van szükség. Szükség lenne egy Kiegészítésre, Alkotmánykiegészítésre, amely biztosítja a szabad választójogot, felszámoljuk a megyei kézben lévő közintézményekben tapasztalható szegregációt, kivizsgáljuk, hogy a rendőrség bizonyos akcióiban van-e rasszista fennhang, a halálbüntetések esetén is át kellene világítani az egyes bűncselekményeket. Szerintem, de ez csak saját érzés, René West nyitott lenne egy fekete kormánytag kinevezésére is.

Alex Recon: Lee szenátor reagálhat.

Albert Lee: Úgy látom, hogy a köztünk lévő különbség egyértelműen látszik. Én alapvetően arra esküdtem fel a saját választóim előtt, amikor először szenátorrá választottak, hogy kiállok a déli hagyományok mellett, védelmezem a szabad fegyverviselést és a halálbüntetés intézményét. El tudom fogadni, hogyha valakinek más az álláspontja, de az én magánvéleményem az, hogy ha valaki egy ridgefieldi iroda négy fala között akar dönteni emberek százezreinek sorsáról, akár szegregációs témában, akár másban, az a legantidemokratikusabb és leginkább nemzetellenes cselekedet, amit csak tehet. A déli emberek természetesen nyitottak a politikai párbeszédre bármely kérdésben, de a fejünk felett meghozott döntésekkel nem tudunk és nem is szeretnénk azonosulni.

Gregory McInnis: Egy ilyen javaslat elfogadásához kétharmados többség kell a Kongresszusban, az már a többség.

Albert Lee: Menjen le Greene-be és magyarázza ezt el az ottani embereknek. Vagy akár Pecksdale-be, vagy Jeffersonba. Az ottaniak egy ilyen döntést úgy élnének meg, mint amit a fejük fölött hoztak meg. És olyan nagyot nem is tévednének. Önök, konzervatívok gyakran érvelnek a megyei autonómia fontossága mellett. Érdekes módon a déli kérdésben ez ritkán nyilvánul csak meg.

Alex Recon: Mit szól ehhez McInnis szenátor?

Gregory McInnis: Ma két út áll egymással szemben: vagy marad a status quo, vagy előrelépünk. West kormányzó a progresszíó képviselője, aki megvívott pár csatát a fejlődés érdekében, és én hiszem, hogy ellenzi a szegregáció intézményesült formáit, azt felszámolná, ha tehetné. Harvey Dent pedig a déli elektorokért cserébe mindent meghagy a jelenlegi formájában.

Alex Recon: Köszönöm, a témát lezártuk uraim, de az látszik, hogy igen parázs a hangulat akörül még itt a stúdióban is. A következő témánk a kommunista veszély. McInnis szenátortól kérdezném, hogy Ön szerint demokratikusnak tekinthető intézkedés e, hogy számos megyében, progresszív és még inkább reformer vezetésű megyében kitiltották a Ciron Kommunista Pártot, annak gyülekezési jogát megvonták, a tagjait börtönnel fenyegették. Többek között a René West vezette Cook megyében, de Edmund megyében is érvényben van egy ilyen kormányzói rendelet. Kiegészítő kérdés lenne, hogy támogatja-e a külföldi, akár fegyveres fellépéseket is, figyelembe véve micsoda költségvonzata van ezeknek az akcióknak, illetve hány ciron életet követelhet?

Gregory McInnis: A Harkley-törvény szerintem elég egyértelműen fogalmaz, amelyet a Kongresszus nagy többséggel fogadott el. Az személyes véleményem az, hogy kormányzói rendeletekben nem lehet a végrehajtói hatalmat leképezni, az Igazságügyi Minisztérium és a főállamügyész a helyzet magaslatán van. Attól is óva intenék mindenkit, hogy meginduljunk a mccarthyzmus útján, és mindenkit bolseviknak kiáltsunk ki, természetesen fel kell hatalmazni a CIO-t a gyanús személyek megfigyelésére, bírói felügyelet alatt. Cironiának részt kell vennie az ENSZ, a NATO és egyéb, stratégiai szövetségeseink katonai és gazdasági akcióiban. Ahogy Koreában, máshol is veszélyeztetik a békét a kommunisták, mi is kérhetünk segítséget. Prioritásként kell ezt az ügyet tekinteni a védelmi és a nemzetbiztonsági kérdésekben is, erre törvényjavaslatokat kell hoznia a Kongresszusnak, minél hamarabb, annál jobb.

Alex Recon: Lee Szenátor fejtheti ki véleményét az elhangzottak kapcsán.

Albert Lee: Ebben a kérdésben nem lesznek nagy viták közöttünk. Én magam is támogatok minden olyan kezdeményezést, amely a kommunista előretörésnek gátat szab. A Harkley-törvényben foglaltakat én magam is rendkívül pozitívnak tartom, nem véletlen, hogy társszponzorként több progresszív párttársam is csatlakozott a kezdeményezéshez. Harvey Dent programja egyébként a bolsevik beszivárgásokra és esetleges kémtevékenységekre is megoldást kínál, hiszen biztonságpolitikai elképzelésünk között szerepelnek a titkosszolgálati szervek fejlesztése, a hírszerzés és a belbiztonsági rendszer felülvizsgálata és ehhez kapcsolódóan új képzési programok indítása.

Alex Recon: McInnis szenátor reagálhat még röviden.

Gregory McInnis: Nem kívánok.

Alex Recon: Lee Szenátor. Az Ön pártja össztűz alatt áll a regnáló Házelnök, Thomas McDornish furcsa, kétes kijelentéseit követően, aki szerint nem lehet elítélni valakit a gondolataiért, legyen az akár politikai jellegű is, illetve, hogy a mai kommunisták már csak nevükben emlékeztetnek a klasszikus érelemben vett marxistákra. Mindezt tetézte azzal, hogy a náci és fasiszta eszmerendszereket egy lapon említette a kereszténységgel. Az emberek bizonyára tudni szeretnék, hogy Ön elhatárolódik-e ettől a kijelentéstől vagy sem, esetleg talál e rá ésszerű magyarázatot. Ha igen, mit gondol arról, hogy Harvey Dent viszont szinte szó szerint idézte egy kampányrendezvényén McDornish képviselőt és teljes mértékben adoptálta véleményét, azzal azonosult? Valóban csak félremagyarázott reform hecckampányról van szó?

Albert Lee: Én úgy látom, hogy a házelnök nagyon rosszul fogalmazott és ez már előre predesztinálta, hogy a politikai ellenfeleink fel fogják használni ellenünk. Sajnos ilyen a politika természete. Én a magam részéről minden további nélkül elhatárolódok minden olyan kijelentéstől, amely a kommunista bűnöket bármilyen módon relativizálja, vagy bármely módón egy lapon említi a kereszténységet a nácizmussal. Mégis én úgy látom, hogy az eredeti McDornish-mondatoknak nem ez volt a szándéka, nem is ez hangzott el pontosan, ettől függetlenül nem tartom helyes kommunikációnak. Az viszont totális hecckampány, ami Harvey Dent ellen zajlik! Aki komolyan azt gondolja, hogy Mr. Dent bármilyen módon a kommunista eszméket védi, vagy bármilyen módon keresztényellenességgel vádolja, annak nincs ki a négy kereke! A valóság az, hogy Harvey Dent egy remek jelölt, remek programmal, a rosszindulatú sárdobálásokkal pedig nem kell foglalkozni!

Alex Recon: McInnis szenátoré a hozzászólás lehetősége.

Gregory McInnis: Akkor itt lenne az ideje elhatárolódni Thomas McDornish több cselekedetétől! McDornish házelnök, aki szerint a javaslata egyébként egy vicc, ami már magában felháborító, idesorolja még a cionizmust, ami különösen sértő egyik leghűségesebb szövetségesünk, Izrael felé is. A progresszívaknak ideje elhatárolódni a házelnöktől, ideje megmutatni, hogy tudnak máshogy is gondolkodni. Miért olyan nehéz elhatárolódni? Miért olyan nehéz azt mondani, hogy amit mondtam, az hiba volt? Miért Platónnal kell takarózni? Az üzenet világos: ellenfeleink nem tudnak és nem is akarnak olyat beismerni, hogy hibáztak, ami a jövőre nézve is elgondolkodtató. (vége)

Alex Recon: Kíván még hozzáfűzni valamit Lee Szenátor?

Albert Lee: Ahogy az imént mondtam, szerintem hiba volt a házelnök részéről így fogalmazni, de szerintem ez nem olyan fajsúlyú kérdés, hogy a kampány meghatározó eleme legyen. Sokkal jobban örülnék, ha ehelyett a munkásjogokról, a szakszervezeti mozgalomról, a vámpolitikáról vagy akár a költségvetési hiány optimális mértékéről vitatkoznánk. A házelnök úr természetesen felelősséggel tartozik a szavai iránt, de Harvey Dentet, vagy akár engem belekeverni ebbe az ügybe több mint nevetséges!

Alex Recon: Lee szenátor fogja kapni a moderátori oldalról származó utolsó, migráció témában az első kérdést. Az elmúlt években fokozatosan növekvő tendenciát mutat a hazánkba legális és illegális úton érkező latin-amerikai bevándorlók száma. Ön szerint ez egy káros folyamat? Kérdésem lenne továbbá, hogy mit kívánna tenni Harvey Dent oldalán a folyamat kezelésére, továbbá a már hazánkba érkezők részére indítanának e valamiféle integrációs programot? Egyáltalán be kell-e fogadnia Cironianak ezer és ezer politikai vagy gazdasági menekültet, akik nem beszélik a nyelvet, kulturálisan más közegből érkeznek?

Albert Lee: A bevándorlás kérdése mindig nagyon érzékeny terület egy ország életében, hiszen számos kihívás elé állítja az adott befogadó nemzetet. Nyilvánvalóan az illegális migrációt nem tartom elfogadhatónak, hiszen Cironia területére veszélyes olyan egyéneket beengedni, akikről azt sem tudjuk, kicsodák. Másrészről viszont azt gondolom, hogy az ide érkező menekülteket, akik valamilyen zsarnoki rendszer elől hazánkban keresnének menedéket, segítenünk kell, akár csak ideiglenesen. Ez persze nem feltétlenül jelent állandó letelepedési engedélyt, vagy ciron állampolgárságot az én olvasatomban. Az eltérő kulturális és nyelvi szokások természetesen számos nemkívánatos problémát felvetnek és új kihívásokat indukálnak, akár az egészségügy terén is, erre Harvey Dent programja konkrét megoldásokat is kínál, ami a járványügyi rendszer átalakításával és egy hosszútávú egészségügyi stratégia kidolgozásával történne meg. Ezen kívül új feladatok jelenhetnek meg az oktatásban és a rendfenntartásban is, ezeket is kezelni kívánjuk. Sajnos ezek közül egyik sem túl pozitív következmény, épp ezért a radikális mértékű, tömeges migráció nem lehet járható út.

Alex Recon: McInnis szenátor válaszolhat.

Gregory McInnis: A bevándorlás kérdése alapvetően fontos, nézzünk csak a gazdaságra: a munkanélküliségi ráta alacsony, ezért szükség van munkaerőre. Másrészt morális kötelességünk befogadni olyan áldozatokat, akik a diktatúrából menekülnek Cironiába, ezt egyébként West kormányzó is így gondolja. Kell egy átfogó bevándorláspolitikai reform, amelyet aztán tudunk alkalmazni. Természetesen, ahogy eddig is, a határok védelme kiemelt feladatnak számít, és nem hiszem, hogy ez megváltozna.

Alex Recon: Lee szenátoré még a szó ha igényli.

Albert Lee: Köszönöm, ezúttal nem kívánok reagálni, egyetértek az elhangzottakkal.

Alex Recon: McInnis szenátoré az utolsó általam megfogalmazott kérdés az este során, amit részben meg is válaszolt már, de most lehetősége van esetleg kiegészíteni még. Az országos munkanélküliségi ráta jelenleg rendkívül alacsony, számos megyében technikailag nem létező fogalom. Ez viszont számos szekértő szerint problémát jelenhet az ipari potenciál bővítése vagy éppen a CIEF már hosszú évek óta húzódó és egyre időszerűbb megvalósítása kapcsán. A munkanélküliség elleni harc lassan átcsap munkaerőhiányba, ami a gazdaságot is érzékenyen érintheti, tehát a következő kormánynak komoly feladatként kell tekinteni ezt a problémát. Ön szerint orvosolhatja ezt a hazánkba érkező latin-amerikai vagy szovjet földről érkező politikai menekültek hada? Kezelhető lenne egy ilyen mértékű bevándorlási hullám? Kell esetleg szigorítani a bevándorlási politikán vagy Cironianak szolidaritást kell vállalni, akár anyagi áldozatok árán is?

Gregory McInnis: Ahogy hangsúlyoztam, szükség van egy bevándorlási rendszer felállítására, amelyet a Kongresszus fogad el, ebben nyugodtan hagyatkozhatunk West elnökjelöltre, akinek megvan a maga terve. Meg kell könnyíteni a munkát kereső bevándorlók lehetőségeit, ez nem feltétlenül jár korai állampolgársággal, de dolgozhat. Ezt külön is lehet alkalmazni szakmák, iskolai végzettség területén is. Szerintem jelen szituációban a nyitott gazdasági piac az egyetlen megoldás a gazdasági növekedés fokozására, illetbe a belső elvándorlás pótlására is alkalmas lehet a bevándorlás célzott támogatása.

Alex Recon: Lee szenátor szólhat még utoljára hozzá.

Albert Lee: A szolidaritás egy fontos érték, ezért természetesen a Dent-kormány is nagy figyelmet fog fordítani erre a kérdésre. Ami ugyanakkor a munkaerőhiányt illeti, azt személy szerint nem tartanám szerencsésnek, ha kizárólag latin-amerikai bevándorlókkal akarnánk feltölteni a ciron munkahelyeket, ennél talán egy fokkal jobb megoldás, ha például az Egyesült Államokból érkeznének vendégmunkások hazánkba.

Alex Recon: McInnis szenátor?

Gregory McInnis: Vagy Európából is várjuk természetesen őket.

Albert Lee: Természetesen.

Alex Recon: Köszönöm uraim. Most a záróbeszédek előtt egy utolsó kör következik, ahol Önök tehetnek fel egy tetszőlege témában kérdést egymásnak. Először Lee szenátor kérdezhet, reagálásra nem lesz lehetőség.

Albert Lee: A jelenlegi reformpárti elit alkalmatlanságáról és kormányképtelenségéről sokat elárul, hogy Önök képtelenek voltak rendet teremteni a saját házuk táján! Amíg mi félretéve belső vitáinkat, kompromisszumok mentén egy egységes déli-nemdéli szövetséget, azaz teljes pártegységet valósítottunk meg, addig a Reform Párt gyakorlatilag két táborra szakadt és az az Andrew Trump indult el Önökkel szemben az elnökválasztásokon, aki mögött négy éve szinte a teljes jobboldali tábor felsorakozott. Mindezen tények tudatában én az Ön helyében a saját szememben keresném a gerendát, mielőtt a mi szemünkben lévő szálkát kritizálja. A kérdésem tehát az, hogy hogyan akarnak Önök sikeresen vezetni egy országot, ha még a saját pártjukban sem urai a helyzetnek? Illetve alkérdésként hadd szúrjam közbe, Ön szerint alkalmas egy ország vezetésére az, aki a szavak szintjén a deficit elleni harcról beszél, miközben ő maga 10%-os deficitet termel a saját megyéjében?

Gregory McInnis: A progresszív elit kiválasztott egy jelöltet, akinek a múltjában semmi sincs, igaz, sose vezetett megyét, nem volt kongresszusi képviselő, sem szenátor – indult ő, de mindig kikapott. Ebben a kontextusban inkább azon gondolkodnék el, hogy a szélsőbaloldal mennyire volt sikeres. Az pedig, hogy a Progresszív Pártnak nem fontos, hogy a Greene-ben vagy a Pecksdale-ben élő néger szavazhasson, most világossá vált. A Reform Pártnak van egy jelöltje, vannak mellette más jelöltek is, de a mi ellenfelünk Harvey Dent, ezért mi vele szeretnénk foglalkozni, és hadd ne kelljen kommentálni minden egyszámjegyű támogatással rendelkező független jelöltet.

Alex Recon: Köszönöm Szenátor úr, zárásképpen Öné a lehetőség, hogy kérdést tegyen fel.

Gregory McInnis: A Progresszív Párt miért nem hallgatja meg a ciron középosztályt? Olyan politikai programokat, szélsőséges programokat támogatnak, amely árt a ciron gazdaságnak, fiskális szigorról beszélnek, miközben növelnék a kiadásokat. Miből kívánják finanszírozni ezeket a programokat? Megint csak szólamok vannak, vagy lenne, aki törvénybe is önti ezeket?

Albert Lee: Hogy egy pillanatra visszautaljak az előző válaszára, – amely egyébként cseppet sem volt válasz a kérdésemre, de ez most mellékes is – , azért nem ártana kommentálni, ha az egyszámjegyű támogatással rendelkező jelölt az Önök korábbi hivatalos elnökjelöltje. Itt tart ma a Reform Párt… Ami a kérdését illeti, vajon kitől hitelesebb a szigorú fiskális politika? René Tízszázalék Westtől, vagy attól a Harvey Denttől, aki mögött olyan gazdasági szakemberek fognak állni, mint Albert Greenwood Monroe megyei képviselő, akinek nagy gyakorlata van az előirányzatok és a gazdasági kérdések terén? Természetesen az is rágalom, hogy mi nem képviseljük kellőképp a középosztályt, kivéve ha Ön a milliárdos nemzetközi multicégek vezérigazgatóit érti középosztály alatt, mert egy ilyen embernél valóban jobban érdekel bennünket a ciron munkavállalók és a farmerek sorsa. A „Miből?” kérdésre roppant egyszerű a válasz, csökkenteni lehet a bürokratikus kiadásokat. Emellett a jelenlegi progresszív adópolitika is biztosítja a kellő mennyiségű bevételt. Meg fogjuk tudni csinálni, pont úgy, ahogy megcsináltuk a szociális segélycsomagot, az ösztöndíjemeléseket, vagy az időskorúak kedvezményes tömegközlekedését!

Alex Recon: Köszönöm Uraim, most következnek a záróbeszédek. Lee szenátort kérem fel, hogy tartsa meg beszédét, megkoronázva az estét.

Albert Lee: Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Remélem, hogy a mai vitában elhangzottak is meggyőzték Önöket arról, hogy a közelgő választásokon csak egy jó választás van! Hogyha Önök békés fejlődést, szakértelmet és világos politikai célokat szeretnének a következő négy évre, akkor csakis Harvey Dentet választhatják! Mi nem árulunk zsákbamacskát, nem kérdés, hogy kiállunk a tisztességesen dolgozó, ciron munkavállalók, a szakszervezetek, a gazdasági fejlődés és az alacsony deficit mellett. Sajnos a túloldalon nem ilyen tiszta a képlet, nem tudni, hogy hogyan viszonyulnak a nemzet legsürgetőbb sorskérdéseihez, ahogy azt sem, hogy Mr. McInnis alelnökjelöltsége miképp változtatja meg West korábbi törekvéseit, például a munkásjogokhoz, vagy a minimálbér kérdéséhez. Én azt ajánlom mindenkinek, hogy menjen el regisztrálni időben és a döntő pillanatban szavazzon a biztos sikerre, amit egyedül a Dent-Lee páros képvisel! Nem számít, hogy déli, vagy északi, nem számít, hogy farmer, munkás, vagy fehérgalléros, Harvey Dent az Ön elnökjelöltje is! Köszönöm ezt a mai lehetőséget, Isten áldja Önöket és Cironiát!

Alex Recon: Most pedig McInnis szenátort fogjuk hallgatni.

Gregory McInnis: A nézők és hallgatók most meggyőződhettek, hogy két különböző vélemény, pólus áll egymással szemben. Mi, reformerek, René West vezetésével, képviseljük a modernizációt, a fejlődést, a gazdasági előrelépést, támogatjuk az egyenlőségért vívott harcot. Ha valaki egy modern, korszerű és nyitott országot szeretne, támogassa West kormányzót az elnökjelöltségben. Ha felhatalmazást kap, West elnökjelölt át fogja formálni az országot, és a következő négy év a sikerről fog szólni.

Alex Recon: Köszönöm Uraim, nagyszerű vitaesten vagyunk túl, ezzel pedig műsorunk végére értünk. Kívánok Önöknek további sok sikert. Alex Recon voltam Markshillből, ezzel búcsúzunk, további szép estét Cironia!

 

1958.09.10
  
(Alex Recon)
 1/9  

   Üzenőfal

2020. febr. 15. Harvey Dent: Pritchettnél elírtam. Ennyi embert találátunk meg a kampány során és nem ennyi háztartást. Bocsi.

2020. febr. 14. Harvey Dent: Nem tudom mért nem jelent meg rendesen a hír címe. Amikor jóváhagytam, akkor még látszódott. A lényeg benne van a szövegben.

2020. febr. 12. Nathen Bartek: Jó tudni, ebben az esetben kéretik figyelmen kívül hagyni a felszólalásom meg hamarosan érkezik

2020. febr. 12. George Lee: a házelnök bármikor szólhat kérés nélkül

2020. febr. 12. Harvey Dent: Ja értem. De a Házelnök vezető az üléseket. A Képviselőházban nem jelöltünk ki soha eddig levezető elnököt.

2020. febr. 12. Harvey Dent: Bartek nem a Házelnök? Akkor ki az?

2020. febr. 12. Nathen Bartek: Nem Bartek a levezető elnök végül is. Gondolom akkor neki is be kell állni a sorba

2020. febr. 12. Harvey Dent: A Házelnök kér szót a Házelnöktől? Ezt megnézem

2020. febr. 06. Alexander Smith: https/www.youtube.com/watch?v=OCP-Y4u-beQ

2020. febr. 06. George Lee: Egy valamit sose felejts el: https/www.youtube.com/watch?v=_MHusGl9BeM

2020. febr. 06. Andrew Trump: Semmi baj,te csak félreértelmeztél egy dolgot akkor. Peti viszont rögtön rám akarta fogni azt,hogy félre ment valami.

2020. febr. 06. George Lee: Mit gondolsz, hol van ez a pont?

2020. febr. 06. Edward Glover: Az oldal megengedte, hogy napirendre tűzzem, így azt gondoltam, hogy igazam volt és valóban jogosult vagyok rá. Tanulva az esetből, legközelebb szólok előre, mielőtt ilyesmi történik

2020. febr. 06. Edward Glover: Én tűztem napirendre a kérdéses javaslatokat, mint kisebbségi vezető. A szenutusi szabálykönyv alapján úgy értelmez(t)em, hogy erre lehetőségem van a többségi vezető szándéka ellenére is.

2020. febr. 06. Edward Glover: Elnézést mindenkitől, főleg Trumptól, nem akartam konfliktusokat generálni! Sajnos az elmúlt 2 napban nemigen tudtam figyelni az oldalt, így nem tudtam tisztázni a helyzetet.

2020. febr. 06. Andrew Trump: amúgy előtte kellett volna megkérdezned,mielőtt automatikusan elkönyveled,hogy biztos én csináltam

2020. febr. 05. George Lee: ennek utána fogok járni ebben az esetben

2020. febr. 05. Andrew Trump: Meg mondom,én anno a szóadásért lettem levezető elnök,a napirendi pontokkal sose foglalkoztam.

2020. febr. 05. Andrew Trump: Magamtól soha

2020. febr. 05. Andrew Trump: De én se tűztem napirendre semmit. Sőt egész pályafutásom alatt egyszer tűztem ki napirendi pontot,amikor te mondtad.

2020. febr. 05. George Lee: nem szót adtál, azokhoz nincs is hozzászólás, azok napirendre lettek tűzve, de nem általam

2020. febr. 04. Andrew Trump: nézem,hogy ez most miért.

2020. febr. 04. Andrew Trump: Aztán,hogy a szenátor mit garázdálkodott,arról én nem tehetek. De mindegy,akkor nem leszek levezető elnök. Csak a tájékoztatás elég,hiányos volt,egyzer csak láttam a főoldalon,hogy mi történt és így

2020. febr. 04. Andrew Trump: Én csak,szót adtam Perry szenatorának,mivel anno azt mondtad,hogy azért lenne jó,ha én is levezető elnök lennék,hogy hamarabb kapjon valaki szót ée ezzel felgyorsúljon a játék.

2020. febr. 04. George Lee: 21:16-kor

2020. febr. 04. George Lee: A két módosító javaslatot

2020. febr. 04. Andrew Trump: Tegnap óta? Melyiket?

2020. febr. 04. George Lee: előterjesztettél két javaslatot, amit a szenátusi többségi vezető blokkolt, és amihez nem volt jogosítványod.

2020. febr. 04. Harvey Dent: Ezt Peti intézi...

2020. febr. 04. Andrew Trump: Csak,mert anno mikor kaptam meg lettem kérdezve,most meg hirtelen el lett véve...

2020. febr. 04. Andrew Trump: Mégis mi alapján lett elvéve a levezető elnöki pozícióm?

2020. febr. 04. Alexander Smith: Egyelőre fokozatosan, szépen De igyekszem

2020. febr. 04. Harvey Dent: Remélem a kormányban is aktív leszel

2020. febr. 04. Alexander Smith: Ave Cironia! I came back after a long time!

2020. jan. 31. George Lee: 5 perc és kezdődik az Üzenet a Köztársaságnak, a chaten lehet majd elérni, utána a Reform Párt válasza is következik, nemsokára

2020. jan. 30. George Lee: egy elnöknek is lehetnek és vannak támogatottjai, támogatói

2020. jan. 30. Harvey Dent: Marc Scott cikkáhez: természetesen az Elnök nem hív meg senkit a Pártba, ez nem feladata és joga. És sajtótájékoztató sem tartott új tag bemutatásáról...

2020. jan. 24. Nathen Bartek: Don Colloway korábbi bejelentése törlésre került, a mostani a hivatalos

2020. jan. 13. George Lee: új feladat van, olvassátok

2020. jan. 13. George Lee: Ha ez megvan, küldjétek a bizottságok elnökeinek az anyagot, ezenfelül minden bizottsági elnök és rangidős tag adjon nyitó nyilatkozatot.

2020. jan. 13. George Lee: Sziasztok, kiment minden jelölés, keressétek Harveyt, hogy melyik kormánytag kihez tartozik, és kérdezzetek tőlük.

2020. jan. 11. George Lee: Sziasztok. nézzétek a PVI-t, az sokat fog nektek segíteni holnap frissítem az időt, küldöm a jelöléseket, megvannak a szenátusi bizottságok elnökei, lehet kérdezni a jelöltektől

2020. jan. 08. George Lee: bocsi, a házelnökszavazást tolnunk kell, holnap lesznek meg az új képviselők

2020. jan. 07. Cliff Bedroom: Valaki kuldje mar el nekem a mail hozzaferes újratelepítettem a gépet és elveszett minden

2020. jan. 06. Harvey Dent: Progresszív játékosoknak: e-mailben van új feladatkiosztás

2020. jan. 04. Frenk: BÚÉK

2020. jan. 01. George Lee: BÚÉK!

2020. jan. 01. Edward Glover: BÚÉK!

2019. dec. 30. Edward Glover: Itt is leírom azért, hátha valaki kimaradt, a progik nézzék meg a párt email fiókját a szenátusi bizottsági helyek ügyében

2019. dec. 28. George Lee: szia, dolgozunk, reményeim szerint szilveszter estére meglesz az új bizottsági rendszer, elküldöm a jelöléseket, januártól kezdődhetnek a meghallgatások

   Online (0)

 
Cironia politikai-gazdasági szerepjáték - Madenia CMS v1.3b © 2016-2020 Balla Péter / Molnár Dénes | Adatkezelési tájékoztató