Törvény megtekintése

   KH. 4. – CIRONIA KÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYA

Benyújtotta: Sedric Bean képviselő
Kiadva: 2020. máj. 18. (1959/9)
hatályos

KH. 4. – CIRONIA KÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYA

SZPONZOR: MR. BEAN PERRYBŐL

 

I. CIKK
Jogok törvénye

Ez a Jogok Nyilatkozata, amelyet Cironia jó emberei szuverén hatalmuk gyakorlása során készítettek, annak érdekében, hogy milyen jogok vonatkoznak rájuk és utódaira, és milyen jogok mentén épül fel a kormányzat.

1. szakasz: Az emberek egyenlősége és jogai.

Minden ember természeténél fogva egyformán szabad és független, és rendelkeznie kell bizonyos, ezzel a szabadsággal járó jogaival, és a társadalom bármelyik szegmensének a részéből is jönne, semmilyen részétől nem tudják megfosztani vagy elidegeníteni utódaikat; nevezetesen az élet és a szabadság lehetőségét biztosító eszközök megszerzésétől és birtoklásától, valamint a boldogság és a biztonság törekvését és biztosítását célzó eszközöktől.

2. szakasz. Az emberek a hatalom forrásai.

Minden hatalom az emberekre hárul, és következésképpen az emberektől származik, ők az elöljárók bírái és megbízottai, ők az emberek szolgái, és általuk bármikor számonkérhetők.

3. szakasz. A közjó érdekében létrehozott kormány.

Ez a kormány, az emberek közös érdeke hozza létre, védelme és biztonsága érdekében dolgozik vagy kell dolgoznia, a nemzet vagy közösség fejlesztése érdekében; a kormányzás minden formája közül ez a legjobb, amely képes előteremteni a legnagyobb boldogság és biztonság, és leghatékonyabban biztosított a hivatali visszásság veszélye ellen; és amennyiben valamely kormányt nem találnak megfelelőnek vagy e célokkal ellentétesnek ítélnek, a közösség többségnek megkérdőjelezhetetlen, elidegeníthetetlen és megsemmisíthetetlen joga van annak megreformálására, megváltoztatására vagy megszüntetésére, ha úgy ítélték meg, hogy ez a legmegfelelőbb a közvélemény számára.

4. szakasz. Nincs kizárólagos járandóság vagy kiváltság; a hivatalok nem lehetnek örökletesek.

Senki egy személyben, vagy emberek csoportja nem jogosult kizárólagos vagy mindenki mástól eltiltott járandóságra vagy kiváltságokra a közösség részéről, figyelembe véve a közszolgáltatásokat is; nem lehet örökletes a hivatalviselő, a törvényhozó vagy a bíró hivatala sem.

5. szakasz. A jogalkotási, végrehajtó és igazságügyi ágak szétválasztása; rendszeres választások.

A Köztársaság jogalkotási, végrehajtó és igazságügyi szervezeti egységeinek függetlennek és különállónak kell lenniük; és ezek tagjait mentesíteni kell bármiféle nyomástól, ha az emberek többsége úgy érzi, hogy megsértették ezt az alkotmányos jogot, azokat a lehető leghamarabb a magánéletbe kell küldeni őket, és meg kell akadályozni, hogy visszatérhessenek ahhoz hivatalhoz, amelyet viseltek Az eredetileg megválasztott hivatalokat és a megüresedett hivatalokat rendszeres választások biztosítják, amelyeken a korábbi tagok egésze vagy annak egy része ismét jogosult vagy nem jogosult az indulásra, attól függően ahogy azt a törvények előírhatják.

6. szakasz. Szabad választások; kormányzáshoz való hozzájárulás.

Minden választásnak szabadnak kell lennie; és ha minden embernek elegendő bizonyítéka van arra, hogy a Köztársaság közös jóléte érdekében kíván élni szavazati jogával, ebben az esetben joga van a választójoghoz, és ezért az nem adóztatható, megfosztható vagy sérthető, nyilvános felhasználásra szánt vagyonuk, saját jóváhagyásuk nélkül, vagy a megfelelően megválasztott vagy kötelezett képviselőik jóváhagyása és minden olyan törvény nélkül, amelyek a közjó érdekében születtek, ezt tiltja.

7. szakasz. A törvényeket nem szabad felfüggeszteni.

A törvények felfüggesztésének vagy bármely törvény általi végrehajtásának hatalom általi megakadályozása, kongresszus képviselőinek egyetértése nélkül, sértik jogokat, és tilos gyakorolni.

8. szakasz. Büntetőeljárások.

A büntetőeljárásokban az embernek joga van követelni megvádolásának okát és természetét, hogy ütköztesse érveit a vádlókkal és a tanúkkal, és bizonyítékot kérhet a saját javára, és élvezheti a gyors és nyilvános tárgyalást, melyet pártatlan esküdtszék bonyolít le, akiknek egyhangú hozzájárulása nélkül nem nyilvánítható bűnösnek. Nem fosztható meg élettől vagy szabadságtól, kivéve a törvények és a társai tanúvallomásai által, és bármilyen büntetőeljárás során kénytelen volt bizonyítékokat szolgáltatni önmagával szemben, nem kényszeríthető ugyanazon ok miatt elkövetett bűncselekmény letöltésére.

Olyan törvények hozhatók, amelyek előírják a bűncselekményeknek a bíróságok által nem nyilvántartott bírósági eljárásait, megőrizni a vádlottak azon jogát, hogy fellebbezést nyújtsanak be és az esküdtszék előtt tárgyalást folytassanak olyan bíróságokon, amelyek rendelkeznek joghatósággal a vádlott által elkövethetett bűncselekménnyel. A törvények tizenkét, de nem kevesebb mint öt bírói esküdtszékből állnak, akik rendelkezhetnek nem erőszakos bűncselekményekben, és osztályozhatja az eseteket, és előírhatja az egyes esküdtszékek létszámát.

Büntetőügyekben a vádlott bűnösnek nyilváníthatja magát. Ha a vádlott nem tartja magát bűnösnek, de ha az lehet, akkor beleegyezésével és a Köztársaság Ügyészének a támogatásával a bíróság egy kisebb esküdtszéket jelöl ki, vagy lemond az esküdtekről. Ilyen lemondás vagy bűnösnek nyilvánítás esetén a bíróság tárgyalja az ügyet.

E szakasz rendelkezéseinek bármilyen módosítás nélkül kell érvényben lenniük.

8-A. szakasz. A bűncselekmények áldozatainak jogai.

Annak érdekében, hogy a büntetőeljárások során az áldozatokkal tisztességesen, méltósággal és tisztelettel bánjanak a Köztársaság és annak politikai hivatalainak alkalmazottai és ügynökei, valamint a bíróságok tisztviselői, a Kongresszus törvényben meghatározhatja és előírhatja, jogokat biztosíthat a büntetőeljárás ésszerű, megfelelő informatív, védelmező és hozzáférhető folyamatához. Ezek a jogok is ide tartoznak, de nem korlátozódnak csak ezekre:

1. A további károkkal vagy megtorlással szembeni védelemhez való jog megfelelő óvadék bevezetésével és a kibocsátás feltételei;

2. Jog iránti tisztelettel, méltósággal és igazságossággal a büntető igazságszolgáltatási rendszer minden szakaszában;

3. A körzeti bírósághoz való fordulás jogát a kiszabott büntetéssel kapcsolatban;

4. a bírósági eljárások időben történő értesítésének joga;

5. a behajtáshoz való jog;

6. Jog arra, hogy értesüljenek az elkövető őrizetből történő mentesítéséről vagy meneküléséről, akár a börtönbüntetés megkezdése előtt és után

7. A büntetőeljárás megindításának joga.

9. szakasz. A túlzott óvadék és pénzbírság, kegyetlen és szokatlan büntetés, a habeas corpus felfüggesztése, alkotmányos vádemelési eljárás és visszamenőleges törvénykezés tilalma.

Nem lehet megkövetelni a túlzott óvadékot, sem túlzott bírságot kiszabni, sem kegyetlen és szokatlan büntetéseket kivetni; hogy a habeas corpus okiratának kiváltságát nem lehet felfüggeszteni, kivéve, ha invázió vagy lázadás esetén a közbiztonság megkövetelheti; és ha a Kongresszus nem fogad el semmiféle vádemelési eljárást vagy utólagos törvényt.

10. szakasz. Házkutatások során, amelyet egy tiszt vagy egy megbízott vezethet annak érdekében, hogy a vélelmezett bűncselekményhez bizonyítékot szolgáltathassanak, nem lehet megnevezni nyilvánosan azt a személyt vagy személyeket, akik ellen az eljárás folyik, és akit nem lehet részleges bizonyítékokkal se a bűncselekményhez kötni, az ellen hasonlót nem lehet foganatosítani.

11. szakasz. Jogszerű eljárás; szerződési kötelezettség; magántulajdon elvétele vagy megsértése; tiltott megkülönböztetés; esküdtszéki tárgyalás polgári ügyekben.

Senkit sem szabad megfosztani életétől, szabadságától vagy vagyonától törvényes eljárás nélkül; a Kongresszus nem fogad el olyan törvényt, amely hátrányosan befolyásolja a szerződések kötelezettségét; és a vallási meggyőződés, faj, bőrszín, nemi vagy származás alapján történő kormányzati megkülönböztetés jogát nem szabad gyakorolni, azzal a különbséggel, hogy a nemek puszta különválasztása nem tekinthető megkülönböztetésnek. A vagyont érintő viták természetes személyek között zajlik, előnyösebb, ha az esküdtszék tárgyalja, a döntéseit el kell fogadni. A Kongresszus által nyilvántartásba vett bíróságokon a polgári ügyekben eljáró esküdtek számát ötre korlátozza.

A Kongresszus nem fogad el olyan törvényt, amely magánjellegű vagy alapvető jogot megsértő, a közösségi használatot korlátozó törvényt. Semmilyen magántulajdon nem sérülhet vagy kerülhet nyilvános felhasználásra anélkül, hogy a tulajdonosnak legalább kártérítést ne fizetne. Legfeljebb az a magántulajdon vehető igénybe, amire az előírt közhasználat biztosítása okán szükség van. A kompenzációnak nem szabad kevesebbnek lennie, mint a vagyon értéke, az elveszített nyereség és a tulajdon elvesztése, valamint a bevétel okozta maradvány mértéke. Az „elvesztett profit” és az „elvesztett tulajdon” fogalmakat a Kongresszus határozza meg. A közszolgáltató társaság, a közszolgáltató vállalkozás vagy a vasút gyakorolja a legfontosabb szerepet a közösségi használatban, ha ez a gyakorlat közüzemi, közszolgáltató vagy vasúti szolgáltatások engedélyezett nyújtására vonatkozik. Minden más esetben a magántulajdon birtoklása vagy megsértése nem nyilvános felhasználás, ha az elsődleges felhasználás magánhaszon, magánvállalkozás, magánügylet, munkahelyek növelése, adóbevételek növelése vagy gazdasági fejlődés céljából történik, kivéve a közhasználat megszüntetését, az ingatlanban fennálló hibát. A bizonyíték terhét a megítélő felel, hogy a felhasználás nyilvános legyen, anélkül, hogy feltételeznénk, hogy bármilyen szabálytalanság is fennáll.

12. szakasz. A szólás és a sajtó szabadsága; jog a békés gyülekezéshez és a petíció benyújtásához.

A szólásszabadság és a sajtószabadság a szabadság nagy és elidegeníthetetlen ügyei közé tartozik, és ezeket csak a despotikus kormányok által lehet korlátozni; hogy minden állampolgár szabadon beszélhessen, írhasson és közzé tehesse érzéseit minden témában, felelősséggel tartozik e joggal történő visszaélés szankcionálásáért; a Kongresszus nem fogad el semmilyen korlátozó törvényt a szólásszabadságra vagy a sajtószabadságra  nézve, sem az emberek békés gyülekezésének joga és petíció benyújtása a kormány számára a sérelmek orvoslására érdekében megalapozott jogokat nem sértheti.

13. szakasz. Milícia; seregek; katonai alárendeltség polgári hatalomnak.

A fegyverekre kiképzett, az emberek közül való, jól szabályozott milícia a szabad állam megfelelő, természetes és biztonságos védelme, ezért nem szabad megsérteni az embereknek a fegyverek tartására és hordására vonatkozó jogát; az állandó seregeket a béke idején a szabadság védelmére kell szolgálatban tartani; a katonaságot minden esetben szigorú alárendeltség alatt kell tartani és irányítani a polgári hatalomnak.

14. szakasz. A kormánynak egységesnek kell lennie.

Az embereknek joguk van az egységes kormányzáshoz; ezért tehát nem szabad Cironia kormányától független vagy bármelyik területi egységében magát függetlennek deklaráló kormányt felállítani vagy létrehozni annak határain belül.

15. szakasz. A szabad kormányzás megőrzéséhez szükséges minőségek.

Nincs egyetlen olyan szabad kormány, amelyet egyetlen ember is megőrizhet szabadságával, hanem az igazságosság, a mérsékeltség, a mértékletesség, a szerénység és az erény határozott betartásával; az alapelvek gyakori megismétlésével lehet vezetni; és minden állampolgár elismeri, hogy kötelességekkel és jogokkal is rendelkezhet, és hogy ezek a jogok csak egy olyan társadalomban élvezhetők, ahol tiszteletben tartják a törvényeket és betartják a megfelelő eljárást.

Ez a szabad kormány, ahogy minden haladás, a tudás lehető legszélesebb körű terjesztésén nyugszik, és hogy a Köztársaságnak élnie kell azokkal a tehetségekkel, amelyeket a természet oly szabadon ültetett el az emberek között, biztosítva a teljes fejlődésük lehetőségét a hatékony oktatást a Köztársaságban.

16. szakasz. A vallás szabad gyakorlása; nincs vallás megalapozása.

A vallást vagy kötelességet, amellyel tartozunk Teremtőnknek, és annak teljesítésének módját csak ok és meggyőződés vezérelheti, nem erő vagy erőszak; és ezért minden embernek a lelkiismeret diktálása szerint ugyanolyan joga van a vallás szabad gyakorlására; és hogy mindenki kölcsönös kötelessége a keresztény türelem, szeretet és odaadás gyakorlása egymással szemben. Senkit sem szabad arra kényszeríteni, hogy bármilyen vallási istentiszteletet, helyet vagy szolgálatot végezzen, vagy támogasson, testében vagy vagyonában nem szabad rávenni, megfékezni, megfélemlíteni vagy erősíteni, és vallási véleménye vagy meggyőződése miatt semmilyen módon nem szenvedhet; de minden embernek szabadon meg kell vallania érveléssel fenntartva véleményüket a vallási ügyekben, ami nem csökkenti, hanem kibővíti vagy befolyásolja polgári képességeit. És a Kongresszus semmiféle vallási próbát nem írhat elő, semmilyen különleges kiváltsággal vagy előnnyel nem ruházhat fel egyetlen egyházat vagy felekezet, és nem fogadhat el olyan törvényt sem, amely bármely vallási társadalmat vagy a Köztársaság bármely kerületének embereit kötelezi vagy felhatalmazza bármelyik gyakorlására. vagy nem vethet ki adót a bármely nyilvános istentiszteleti ház felépítése vagy javítása, vagy bármely gyülekezet vagy szolgálat támogatására; de mindenkinek szabadon választhatja meg vallási oktatóját, és támogatása érdekében olyan magánszerződést köthet, amilyen tetszik.

17. szakasz. A Jogok Nyilatkozatának megalapozása.

Az emberi jogokról szóló törvényben felsorolt ​​jogokat nem szabad úgy értelmezni, hogy azok korlátozzák az abban nem szereplő emberek más jogait.

 

 

II. CIKK
Választójog és a hivatalviselők

1. szakasz. A szavazók választójogának gyakorlásának feltételei.

Az emberek által lefolytatott választásokon a szavazók szavazóképességének a feltételei a következők: Minden szavazónak Cironia Köztársaság állampolgárainak kell lennie, huszonegy évesnek kell lennie, teljesítenie kell az ebben a szakaszban meghatározott tartózkodási feltételeket és regisztrálnia kell a szavazáshoz e cikk alapján. A bűncselekményért elítélt személy nem szavazhat, kivéve, ha polgári jogait a elnök  vagy más megfelelő hatóság helyreállította. A törvényben előírtak szerint senki sem, aki mentálisan inkompetensnek ítélték el, nem képes szavazni addig, amíg kompetenciáját vissza nem állítják.

A tartózkodási hely követelménye, hogy minden választópolgár lakóhelye legyen a Köztársaságban és abban a körzetben, ahol szavazni akar. A szavazáshoz szükséges feltételekre a tartózkodáshoz mind a lakóhelyre, mind a tartózkodási helyre egyaránt szükség van. A Kongresszus előírhatja, hogy a tengerentúlon alkalmazott munkavállalók, valamint házastársaik és velük tartózkodó eltartottak, akik szavazati joggal rendelkeznek, kivéve azok, akik lemondtak a Köztársaságon belüli lakhelyükről., a tengerentúlon történő feltételek mellett és időben történő szavazáson vehessenek részt, törvény által meghatározott korlátokkal. A Kongresszus előírhatja, hogy a szavazásra jogosult személyek, kivéve, ha a lakóhelyük egyik szomszédságából a másikba történő áthelyezése történik meg, folytassák a korábbi körzetben történő szavazást a törvény által meghatározott feltételek és határidők mellett.

Bárki, akinek korának megfelelően képes lesz a következő általános választásokon való szavazásra, engedélyezheti a regisztrációt, valamint a közbenső általános vagy időközi választásokon való szavazást.

2. szakasz. A szavazók nyilvántartása.

A Kongresszus törvényben rendelkezik minden egyéb módon szavazati joggal rendelkező személy nyilvántartásáról, aki teljesítette az e cikkben foglalt tartózkodási feltételeket, és gondoskodik arról, hogy a regisztráció lehetősége idején elérhető legyen. Az e szakasz hatálybalépése előtt végrehajtott regisztrációk az alábbiak szerint érvényesek.

A regisztrációs nyilvántartásokat az új vagy átruházott regisztrációkkal szemben nem szabad lezárni több mint harminc nappal a választás előtt, amelyből azokat felhasználják.

A nyilvántartásba vétel iránti kérelemben a kérelmezőnek a következő információkat kell megadnia egy szabványos formanyomtatványon: teljes név; születési dátum; lakóhely címe; társadalombiztosítási szám, ha van; hogy a kérelmező jelenleg Cironia Köztársaság állampolgára; és a törvény által megkövetelt kiegészítő információk. A regisztráció iránti kérelmet a kérelmezőnek kell kitöltenie vagy annak útján kell kitöltenie, és a kérelmezőnek alá kell írnia, kivéve, ha fizikailag akadályoztatva van. A regisztráció iránti kérelem bejelentőjével nem számítanak fel díjat.

Ez a cikk nem zárja ki azt, hogy a Kongresszus a regisztráció előfeltételeként megkövetelje a kérelmező azon képességének bizonyítását, hogy saját kezével tudja elolvasni és kitölteni a regisztrációs kérelmet.

3. szakasz. A szavazás módja.

Az emberek szavazásainál a következő biztosítékokat kell fenntartani: a szavazás szavazólapon vagy gépeken történik, amely alkalmas a leadott szavazatok fogadására, rögzítésére és számlálására. A szavazógépeken található szavazólapon vagy jelöltek listáján nem lehet megkülönböztetni, kiv éve jel vagy szimbólum, a politikai párthoz való csatlakozást azonosító szavak alapján; és formájuk, ideértve a betöltendő hivatalokat és a jelöltek vagy jelöltek felsorolását, ugyanolyan egységesnek kell lenniük, mint az a Köztársaságban vagy egy kisebb kormányzati egységben, amelyben a választásokat tartják.

Az előválasztáson kívüli választásokon rendelkezni kell arról, hogy a felsorolt jelölteken kívül eltérő személyek számára szavazatokat lehessen adni. A szavazatok leadásának titkosságát meg kell őrizni, kivéve a fogyatékossággal élő szavazók számára nyújtandó segítség, és a szavazóurnát vagy a szavazógépet nyilvános helyen kell tartani, nem szabad kinyitni, sem máshova vinni, sem pedig a szavazatokat titokban számolni. A szavazást törvény szerint személyesen vagy távollévő szavazással lehet leadni.

4. szakasz. A Kongresszus hatáskörei és feladatai.

A Kongresszus az Alkotmány értelmében egységes rendszert hoz létre a szavazók állandó nyilvántartására, ideértve a nyilvántartásba vételt megtagadó személyek fellebbezési rendelkezéseit, az illegális vagy csalás okán történt regisztráció kijavítását, az illegális, csalás vagy hamis nyilvántartásba vételért kiszabott szankciókat, valamint az összes regisztrált személy megfelelő felruházását, és a más országban történő regisztráció törlése azon személyek számára, akik a Köztársaságban történő szavazásra jelentkeznek.

A Kongresszus gondoskodik a pontos és aktuális regisztrációs nyilvántartások karbantartásáról, és előírhatja a regisztrációk ilyen célú törlését. A Kongresszus gondoskodik a jelöltek nyilvántartásba vételéről, szabályozza az elő-, általános és időközi választások idejét, helyét, módját, lebonyolítását és felügyeletét, és hatalmával rendelkezik a választásokat szabályozó bármely egyéb törvény elfogadására, amely nem áll ellentétben az Alkotmánnyal.

5. szakasz. Választható hivatali tisztség megszerzése.

A Köztársaság vagy annak kormányzati egységei bármely, a nép által választott hivatalának betöltésére az egyetlen feltétel az, hogy a személynek a választást megelőző egy éven belül a Köztársaságon belül lakóhellyel kell rendelkeznie, és e hivatalra való szavazási jogosultsággal kell rendelkeznie, kivéve, ha ez az Alkotmány másként rendelkezik, és kivéve:

a) a Kongresszus szigorúbb földrajzi tartózkodási követelményeket írhat elő tagjainak megválasztására, és engedélyezheti a Köztársaság más irányító testületeinek, hogy szigorúbb földrajzi tartózkodási követelményeket vezessenek be bizonyos választásokra bizonyos irányító testületek esetén, de ezek a követelmények nem befolyásolhatják a szavazati joggal rendelkező személyek egyenlő képviseletét;

b) a Kongresszus előírhatja, hogy az helyi kormányzatokban kijelölt választható hivatalok megválasztásához az területi egységben való tartózkodáshoz nem szükséges semmilyen más feltétel a helyi közigazgatási testületben való tagság betöltéséhez; és

c) ezen Alkotmány semmilyen formája nem korlátozza a Kongresszus hatalmát az összeférhetetlenség, a kettős hivatali pozíció vagy más, a Köztársaság vagy bármely politikai részleg választott vagy kinevező tisztviselőinek összeegyeztethetetlen tevékenységei.

6. szakasz. Eskü vagy megerősítés.

Az Alkotmány szabályozása alapján megválasztott vagy kinevezett tisztviselők, mielőtt hivatalba lépnének, többször megfogadják és aláírják a következő esküt vagy kijelentést: „Ünnepélyesen esküszöm (vagy kijelentem), hogy támogatom az Cironia Köztársaság Alkotmányát, és hűségesen és pártatlanul teljesítem a számomra rótt minden kötelezettséget, (Isten engem, úgy segéljen).”

8. szakasz. Választási tanácsok; regiszterek és választási tisztviselők.

Mindegyik megyében és városban a választási testület három tagból áll, akiket a törvények szerint választanak meg. A választási bizottságok kinevezésekor a lehető legnagyobb mértékben képviseltetik magukat mindkét politikai párt, amelyek a kinevezésüket megelőző általános választásokon a legtöbb és a következő legtöbb szavazatot adták. Az ilyen tanácsok jelenlegi tagjai hivatali idejük lejártáig hivatalban folytatják hivatalukat; ezt követően utódjaikat hároméves időtartamra nevezik ki. A bizottságban előforduló megüresedett helyeket ugyanazon hatóság tölti be a le nem járt időszakra.

Minden választási tanács kinevezi a megyéjének vagy városának a választási tisztviselőit és a hivatalvezetőt. Az ilyen választási tisztviselők kinevezésekor a lehető legnagyobb mértékben képviseltetik mindkét politikai pártot, amelyek a kinevezésüket megelőző általános választásokon a legtöbb és a következő legtöbb szavazatot adták.

Senki, sem annak helyettese, aki az Egyesült Államok, a Köztársaság vagy bármely másik ország kormánya alatt áll, vagy bármely nyereség- vagy jutalékot betöltő hivatalban vagy posztban működik, vagy haszonélvezeti vagy bizalmi választási hivatalt lát el egy városban vagy megyében, tilos kinevezni a választási testület tagjává vagy általános hivatalvezetővé. Senki, sem annak helyettese vagy alkalmazottja, aki a Köztársaság vagy bármely megye, város vagy a Köztársaság kormánya alatt választható pozícióban nyereség- vagy bizalmi hivatalt lát el, tilos kinevezni hivatalvezető asszisztensként vagy választási tisztviselőként.

9. szakasz. A választók választáson való jogosultságai.

Egyetlen választópolgár sem jogosult szavazni azon a választáson, aki nem kényszeríthető katonai szolgálat elvégzésére, kivéve a háború vagy a közvetett veszély idején, és nem léphet fel bíróságon vádlóként, esküdtként vagy tanúként; Az ilyen választópolgárokat semmilyen polgári eljárás keretében nem szabad letartóztatni a választásokon való részvétel miatt, illetve az oda való utazás vagy az onnan való visszatérés során.

III. CIKK
A végrehajtó hatalom

1. szakasz. A végrehajtó hatalom Cironia Köztársaság elnökét illeti. Hivatalát négy éven át viseli; az ugyanilyen időtartamra választott alelnökkel együtt az elnököt az alábbi módon kell megválasztani: minden szenátusi körzetből a törvényhozó testület által előírt módon annyi elektort jelöl ki, amennyi megfelel a körzet által a Kongresszusba küldendő szenátorok és képviselők összes számának: szenátort, képviselőt, valamint a Cironia Köztársaság joghatósága alá tartozó bizalmi vagy hasznot hajtó hivatalt betöltő személyt nem lehet elektorként kijelölni.

Az elektoroknak saját szenátusi körzetük legnagyobb városában össze kell gyűlniük, és titkos szavazással szavazniuk kell az elnök és az alelnök személyére, akik közül legalább az egyik nem lehet ugyanannak az államnak a lakója, ahol az elektorok szavaznak; külön szavazólapokon kell megnevezniük azt a személyt, akit elnöknek, és azt, akit alelnöknek választanak. Külön-külön listát kell összeállítaniuk azokról, akik elnökként, és azokról, akik alelnökként kaptak szavazatokat, valamint az egyes személyekre adott szavazatok számáról, mely listákat aláírásukkal hitelesítve, pecséttel lezárva továbbítani kell az Köztársaság kormányának székhelyére a Szenátus Elnökének címére; a Szenátus elnöke, a Szenátus és a Képviselőház jelenlétében valamennyi tanúsítványt kinyitja, majd megszámlálják a szavazatokat. Az a személy lesz az elnök, aki elnökként a legtöbb szavazatot kapta, amennyiben ez a szám a kijelölt elektorok létszámát tekintve a többséget jelenti; ha ezt a többséget egyetlen személy sem éri el, a Képviselőház a három legtöbb elnöki szavazatot kapott személy közül azonnali titkos szavazással megválasztja az elnököt.   Amennyiben a Képviselőház, bár a választás jogát reá ruházták, a következő március hó negyedik napjáig sem választja meg az elnököt, az alelnök veszi át az elnök jogkörét, épp úgy, mint amikor halál esetén vagy más okból az elnök nem tud alkotmányos kötelezettségeinek megfelelni. Az lesz az alelnök, aki a kijelölt elektorok száma szerinti legtöbb alelnöki szavazatot kapja. Ha ezt a többséget senki nem szerzi meg, a Szenátus a listán szereplő két legtöbb szavazatot kapott személy közül fogja kiválasztani az alelnököt. Határozatképességhez a szenátorok számának kétharmada, a választáshoz pedig a szavazatok többsége szükséges. Ha azonban valaki alkotmányos szempontból nem választható meg az elnöki hivatalra, nem választható meg az Egyesült Államok alelnökének sem.

Elnökké csak olyan személy választható, aki a Cironia Köztársaság állampolgáraként született, vagy a jelen alkotmány elfogadása idején a Cironia Köztársaság állampolgára; az elnöki tisztségre továbbá csak olyan személy választható, aki 35. életévét betöltötte és 14 év óta a Cironia Köztársaságban van a lakhelye. Amennyiben az elnököt hivatalából elmozdítják, elhuny, hivataláról lemond vagy nem képes ellátni az elnöki hivatallal kapcsolatos hatáskört és kötelességeket, az alelnökre száll; a Kongresszus törvényhozási úton rendelkezhetik a hivatalból történő elmozdítással, elhalálozással, lemondással vagy a hivatalviselési képtelenséggel kapcsolatban mind az elnök, mind az alelnök vonatkozásában meghatározva azt is, hogy melyik tisztségviselő látja el az elnöki tisztet, aki addig marad e hivatalban, amíg a gátló körülmény megszűnik, illetve, ha az elnököt megválasztják. Az elnök megállapított időpontokban szolgálataiért tiszteletdíjban részesül, amelyet sem felemelni, sem csökkenteni nem lehet az alatt az idő alatt, amelyre megválasztották, s ugyanezen idő alatt nem fogadhat el más anyagi juttatást sem Cironia Köztársaságától, sem külföldről, sem más területi egységtől.

Egyetlen személy sem választható meg az elnöki hivatalra több mint kétszer, és egyetlen olyan személy sem választható meg egynél több esetben, aki már egyszer azt betöltötte, illetve két évnél hosszabb ideig valaki más helyett elnöki jogkörrel rendelkezett. Ez a cikkely azonban egyetlen olyan személyre sem vonatkozhat, aki az elnöki hivatalt éppen akkor töltötte be, amikor a Kongresszus erre vonatkozó javaslatát megtette, vagy aki korábban betöltötte azt, és hatályba lépésekor nem akadályozhatja meg, hogy az elnöki hivatalt vagy az elnök jogkörét az erre máskülönben jogosult személy átvegye, illetve a már átvett hivatalt hivatali idejének végéig megtartsa.

2. szakasz. Az elnök Cironia Köztársaság szárazföldi haderejének és hajóhadának és az egyes megyék milíciájának főparancsnoka, amikor az utóbbiakat a Cironia Köztársaság tényleges szolgálatában alkalmazzák; írásban felkérheti a végrehajtó hatalom egyes ágainak vezető tisztségviselőit, véleményük megadására az adott hivatallal kapcsolatos bármilyen kötelesség vonatkozásában és, a közjogi felelősségre vonás esetét kivéve, joga van Cironia Köztársaság ellen elkövetett bűncselekményekkel kapcsolatban a büntetés végrehajtásának felfüggesztésére és a kegyelmezésre. Az elnöknek joga van a Szenátus tanácsa és hozzájárulása alapján nemzetközi szerződések kötésére, feltéve, ha a jelenlevő szenátorok kétharmada ahhoz hozzájárul; kijelöli a Szenátus tanácsa és hozzájárulása alapján a nagyköveteket, követeket, konzulokat, legfelsőbb bírósági bírákat és Cironia Köztársaság más olyan tisztviselőit nevezi ki, akiknek kinevezése tekintetében az Alkotmány nem tartalmaz eltérő rendelkezéseket, és akiknek hivatalát törvény alapján állították fel; a Kongresszus azonban törvényhozási úton, ha azt megfelelőnek találja, alsóbb hivatalok tisztviselőinek kinevezését egyedül az elnökre, bíróságokra vagy a végrehajtó ágazatok vezetőire ruházhatja. Az elnök joggal bír megüresedett hivatalok betöltésére akkor, amikor a Szenátus nem ülésezik, olyan kinevezések adományozása útján, amelyek a legközelebbi ülésszak végén lejárnak.

3. szakasz. Az elnök időről-időre tájékoztatja a Kongresszust a Köztársaság helyzetéről s a Kongresszusnak megfontolásra ajánlhat olyan intézkedéseket, amelyeket szükségesnek és hasznosnak ítél; rendkívüli alkalmakkor összehívhatja mindkét Házat, illetve az egyik Házat s az esetben, ha a két Ház nem tud megállapodni az elnapolás ideje tekintetében, mindkettőt annyi időre napolhatja el, melyet megfelelőnek ítél; fogadja a nagyköveteket és követeket; gondot fordít arra, hogy a törvényeket híven hajtsák végre és kiadja Cironia Köztársaság összes tisztségviselői számára a kinevezési okmányokat.

4. szakasz. Cironia Köztársaság elnökét, alelnökét és valamennyi polgári tisztségviselőjét közjogi felelősségre vonás során hivatalukból el kell mozdítani, hazaárulás, vesztegetés, egyéb súlyos bűncselekmény és vétség miatt történt elítélés esetén.

 

 

III. CIKK
A törvényhozó hatalom

l. szakasz. Minden itt meghatározott törvényhozó hatalom ezennel a Cironia Köztársaság Kongresszusát illeti, amely Szenátusból és Képviselőházból áll.

2. szakasz. A Képviselőház az egyes kongresszusi körzetek népe által minden második évben választott tagokból áll és az egyes megyék választói a megye számbelileg legerősebb törvényhozási ágába történő választások alkalmával megkívánt kellékeknek kell, hogy megfeleljenek. Csak olyan személy lehet képviselő, aki elérte 21. életévét, 7 éve a Cironia Köztársaság polgára, és aki a választás idején annak a választókerületnek a lakosa, amelyben a választás történik. A képviselőket a Köztársaság részét alkotó megyékből létrejövő körzetekből kell megválasztani. A Képviselőház megválasztja elnökét és egyéb tisztségviselőit; csak a Képviselőház van felhatalmazva a közjogi felelősségre vonásnál a vádemelésre.

3. szakasz. A Cironia Köztársaság Szenátusa az egyes megyéket képviselő kongresszusi körzetekből létrehozott szenátusi kerületekből áll, minden kerületben két szenátor van, akiket a megyék választókorú lakosság hatévi időtartamra választ; minden szenátor egy szavazattal rendelkezik.

A megválasztásuk módjában a korábbi gyakorlatokhoz képest nem történik változás; amennyiben lemondás vagy egyéb okok folytán mandátumok üresednek meg akkor, a Köztársaság végrehajtó hatósága a megüresedett mandátumok betöltése érdekében ideiglenesen kijelölhet szenátorokat: a törvényhozó testület a megüresedett helyeket betölti oly formán, hogy időközi választásokat ír ki, ha a megüresedett helyből több mint 36  hónap van hátra.

Szenátorrá csak 30. évét betöltött olyan személy választható, aki 9 éve az Cironia Köztársaság polgára, és aki a választás időpontjában annak a kerületnek lakosa, amelyben a választás történik. Cironia Köztársaság alelnöke a Szenátus elnöke, szavazati joggal azonban, szavazategyenlőség esetét kivéve, nem rendelkezik.

A Szenátus választja egyéb tisztségviselőit, valamint ideiglenes elnökét az alelnök távolléte esetén, vagy amikor Cironia Köztársaság elnökének a tisztjét gyakorolja. Csak a Szenátusnak van hatásköre a közjogi felelősségre vonás során a tárgyalás lefolytatására. Amikor a Szenátus ebből a célból ülésezik, a szenátorok esküt vagy ünnepélyes fogadalmat tesznek. Amikor Cironia Köztársaság elnökét vonják felelősségre, az elnöki tisztet a Legfelsőbb Bíróság elnöke látja el; marasztaló ítéletet minden esetben csak a jelenlévő tagok kétharmadának egyetértésével lehet meghozni. A közjogi felelősségre vonás során hozott ítélet nem mehet túl a hivatalból való elmozdításon, valamint azon, hogy az érintett személy nem tölthet be megtisztelő tisztséget, nem láthat el megbízást és nem tölthet be a Cironia Köztársaság szuverenitása alá tartozó bizalmi vagy hasznot hajtó hivatalt: az elítélt személy ellen azonban mindamellett vádat lehet emelni, bíróság elé lehet állítani, s a törvény szerinti polgári vagy büntető ítélettel lehet sújtani.

4. szakasz. Szenátorok és képviselők megválasztásának idejét, helyét és módját a Köztársaság Kongresszusa állapítja meg;

A Kongresszus évente legalább egyszer összeül, mely összeülés napja december első hétfője, kivéve, ha a törvény erre más napot határoz meg.

5. szakasz. A Kongresszus egyes Házai bírálják el a választásokat, a választási eredményeket s tagjaik választhatóságát; az egyes Házak többsége határozatképes ennek végrehajtására; ennél kisebb számú tag azonban a Házat egyik napról a másikra elnapolhatja és felhatalmazással bírhat arra, hogy az egyes Házak által megállapított módon és büntetések mellett felhívja a hiányzó tagokat a megjelenésre. A Kongresszus Házai meghatározhatják házszabályaikat, büntetéssel sújthatják rendbontó tagjaikat és a tagok kétharmadának hozzájárulásával kizárást foganatosíthatnak.

A Kongresszus mindkét Háza üléseiről naplót vezet, amelyet időről-időre közzétesz, kivéve azokat a részeket, amelyek megítélésük szerint titkosságot igényelnek; az egyes Házak tagjai által leadott igen vagy nem szavazatokat bármely kérdésben a jelenlévő tagok egyötödének kívánságára a naplóban fel kell tüntetni.

A Kongresszus ülésezésének tartama alatt a Kongresszus egyik Háza a másik Ház hozzájárulása nélkül három napnál hosszabb időre nem napolhatja el üléseit, s azokat nem helyezheti át más helyre, mint ahol a két Ház ülésezik.

6. szakasz. A szenátorok és képviselők szolgálataikért a törvényben megállapított tiszteletdíjban részesülnek, amelyet a Cironia Köztársaság kincstári hivatala folyósít. A hazaárulás, súlyos bűncselekmény, vagy békebontás eseteit kivéve szenátorokat és képviselőket a Kongresszus adott Házának ülésszakán való részvétel tartama alatt, valamint oda és visszamenetelük során nem lehet letartóztatni; a Kongresszus Házaiban tartott beszéd vagy vita miatt más helyen sem vonhatók felelősségre. Szenátor vagy képviselő mandátumának fennállása idején nem nevezhető ki Cironia Köztársaság fennhatósága alá tartozó olyan polgári hivatalra, amelyet ezen időszak alatt létesítettek, vagy amelynek díjazását ezen idő alatt felemelték; Cironia Köztársaság fennhatósága alá tartozó hivatalt viselő személy hivatalviselésének tartama alatt a Kongresszus egyik Házának sem lehet tagja.

7. szakasz. Az állami bevételekre irányuló törvényjavaslatokat a Képviselőház kezdeményezi; a Szenátus azonban egyéb törvényjavaslatokhoz hasonlóan, módosításokat terjeszthet elő, illetve a javaslatokat módosításokkal fogadhatja el. A Képviselőház és a Szenátus által elfogadott minden törvényjavaslatot mielőtt az törvényerőre emelkednék, Cironia Köztársaság elnöke elé kell terjeszteni; az Elnök, egyetértése esetén, azt aláírja, ellenkező esetben ellenvetéseivel együtt visszaküldi a Kongresszus ama Házának, mely a törvényjavaslatot kezdeményezte; e Ház az ellenvetéseket részletesen feltünteti naplójában és hozzálát a törvényjavaslat újbóli tárgyalásához. Amennyiben az új tárgyalás után a Ház kétharmada elfogadja a törvényjavaslatot, azt az ellenvetésekkel együtt a Kongresszus másik Házának kell megküldeni, amely azt hasonló módon új tárgyalás alá veszi; ez utóbbi Ház tagjainak kétharmada által történt elfogadás esetén az törvényerőre emelkedik.

Minden ilyen esetben azonban a Kongresszus mindkét Házában igennel vagy nemmel kell szavazni és a törvényjavaslat mellett és ellen szavazó személyek nevét a két Ház naplójában fel kell tüntetni. Amennyiben valamely törvényjavaslatot az elnök az eléje terjesztéstől számított 10 napon belül (vasárnap kivételével) nem küldi vissza, az ugyanolyan módon törvényerőre emelkedik, mintha aláírta volna, kivéve, ha a Kongresszus elnapolása miatt a visszaküldés nem lehetséges, mely esetben az nem emelkedik törvényerőre.

A Szenátus és a Képviselőház egyetértését igénylő minden rendeletet, határozatot vagy szavazatot (kivéve az elnapolás kérdését) Cironia Köztársaság elnöke elé kell terjeszteni; mielőtt az hatályba lép az elnöknek jóvá kell hagynia, illetőleg, amennyiben azt nem hagyja jóvá, a Szenátus és a Képviselőház kétharmada törvényerőre emelheti a törvényjavaslatokkal kapcsolatos szabályozások és korlátozások szerint.

8. szakasz. A Kongresszus hatáskörrel bír adók, vámok, illetékek és járulékok kivetésére, valamint behajtására, adósságok kifizetésére, Cironia Köztársaság közös védelmére és általános jólétére vonatkozó rendelkezések meghozatalára, de a vámok, illetékek és járulékok Cironia Köztársaság egészében egységesek; kölcsön felvételére Cironia Köztársaság számára; az idegen nemzetekkel folytatott kereskedelem szabályozására; Cironia Köztársaság egész területén az állampolgárság megszerzésének egységes szabályozására; valamint a csődeljárást szabályozó egységes törvények meghozatalára; pénzérmék kibocsátására, azok, valamint idegen pénzérmék értékének megállapítására, továbbá a szabványsúlyok és mértékek rögzítésére; az állami értékpapírok és Cironia Köztársaság forgalomban lévő pénzérméinek hamisítása miatt büntetések megállapítására; a tudomány és a hasznos művészetek haladásának támogatására azzal, hogy a szerzők és a feltalálók számára a vonatkozó írásművek és felfedezések jogát biztosítja meghatározott időre; a Legfelsőbb Bíróság alá tartozó bíróságok létesítésére; a kalózkodás és a nyílt tengeren elkövetett súlyos bűncselekmények, valamint a nemzetközi jog elleni cselekmények meghatározására és megbüntetésére; hadüzenetre, elkobzó és megtorló levelek kibocsátására, valamint a szárazföldi és tengeri zsákmányolás szabályozására; hadseregek szervezésére és fenntartására azonban ilyen célokból a költségvetési hitel két évnél hosszabb időre nem terjedhet; hajóhad felállítására és fenntartására; a szárazföldi és tengeri haderők irányításának és szervezetének szabályozására; a milícia igénybevételével kapcsolatos rendelkezésekre, a Köztársaság törvényeinek végrehajtására, felkelések elfojtása és ellenséges támadások visszaverése céljából; a milícia szervezetére, fegyverzetére és fegyelmére vonatkozó rendelkezések kibocsátására és a milíciának a Cironia Köztársaság szolgálatában álló részének irányítására.

9. szakasz. Olyan személyek bevándorlását vagy behozatalát, akiket a jelenlegi törvények alkalmasnak találnak a bebocsátásra, a Kongresszus 1965. év előtt nem tiltja el. Az államkincstárból csak törvényhozási úton adott felhatalmazás alapján lehet kifizetést teljesíteni; időről-időre az állami költségvetés bevételeit és kiadásait feltüntető beszámolót és mérleget kell közzétenni. A Cironia Köztársaság nem adományoz nemesi címet; - Cironia Köztársaság joghatósága alá tartozó hasznot hajtó vagy bizalmi tisztséget betöltő személy a Kongresszus hozzájárulása nélkül idegen állam vezetőjétől ajándékot, anyagi juttatást, hivatalt vagy címet nem fogadhat el.

 

 

IV. CIKK
Bíróságok

1. szakasz: Igazságügyi hatalom; joghatóság.

A Köztársaság bírói hatalmát a Legfelsőbb Bíróság és a többi, a Legfelsõbb Bíróságnak alárendelt vagy a fellebbviteli bíróságok alkotják, amelyeket Kongresszus időről időre felállíthat. Az általános joghatósággal rendelkező bíróságokat, a fellebbviteli bíróságokat és a Kongresszus által kijelölt egyéb bíróságokat nyilvántartott bíróságoknak nevezik.

A Legfelsőbb Bíróság az Alkotmány értelmében veleszületett hatáskörrel rendelkezik a habeas corpus, a utasítás és a tilalom ügyében; mérlegeli az elítélt bűnözők által a tényleges ártatlanság iránti kérelmeket, a Kongresszus által biztosított esetekben és módon; a bírói bizalmatlanság, a nyugdíjba vonulás és az e cikk 10. szakasza szerinti elbocsátás ügyében; valamint hogy válaszoljon az állami jog kérdéseire, amelyet Cironia Köztársaság bírósága vagy bármely más joghatóság legfelsőbb fellebbviteli bírósága elé citál. A Legfelsőbb Bíróság minden egyéb joghatósága fellebbező. A fellebbezés és egyéb eljárási kérdésekben előírt ésszerű szabályok figyelembevételével a Legfelsőbb Bíróság ezen Alkotmány alapján fellebbező joghatósággal bír az olyan esetekben, amikor valamely törvény alkotmányosságát az Alkotmány írja elő, valamint olyan ügyekben, amelyek bármely személy életét vagy szabadságát érintik.

A Kongresszus engedélyezheti a Köztársaság számára a fellebbezés jogát minden olyan esetben, beleértve a személy életét vagy szabadságát is, feltéve, hogy ez a fellebbezés egyébként nem sérti ezt az Alkotmányt. A fenti korlátozásokra figyelemmel a Kongresszus hatáskörébe tartozik a Köztársaság bíróságainak eredeti és fellebbviteli joghatóságának meghatározása.

2. szakasz. Legfelsőbb Bíróság.

A Legfelsőbb Bíróság kilenc bíróból áll. A Kongresszus, ha az egyes házak megválasztott tagjainak háromötöde két egymást követő rendes ülésen szavaz, növelheti vagy csökkentheti a Bíróság tagjainak számát, feltéve, hogy a Bíróság legalább 11, de legfeljebb tizenöt főből állhat. A Bíróság ülésezhet, és végleges határozatot hozhat, vagy törvényeket semmisíthet meg. Semmiféle határozat nem válhat a Bíróság ítéletévé, kivéve legalább három bírósági egyeztetés utáni  végzés, és egyetlen törvény sem tekinthető  alkotmányellenesnek, kivéve, ha a Legfelsőbb Bíróság tagjainak a többsége nem nyilvánítja annak.

3. szakasz. A bíró kiválasztása.

A főbírót a bírák közül a törvény által előírt módon kell kiválasztani.

4. szakasz. Az igazságszolgáltatási rendszer igazgatása.

A Legfelsőbb Bíróság elnöke az igazságszolgáltatás adminisztratív vezetője. Ideiglenesen kinevezheti a nyilvántartási bíróság bármely bíráját a Legfelsőbb Bíróság kivételével bármely más bírósághoz, és kinevezheti bármely nyugdíjba vonult bírót, a beleegyezésével, a Legfelsőbb Bíróság kivételével bármely bíróságra. A Kongresszus elfogadhat olyan kiegészítő intézkedéseket, amelyeket szükségesnek tart a bíróságok igazságszolgáltatásának javítása és az igazságügyi rendszer vizsgálata céljából.

5. szakasz: Gyakorlati eljárási szabályok.

A Legfelsőbb Bíróság jogosult a fellebbezések lefolytatására, valamint a Köztársaság bíróságainál alkalmazandó gyakorlatra és eljárásokra vonatkozó szabályok kidolgozására, ám ezek a szabályok nem lehetnek ellentmondásban az általános törvényekkel, amelyeket a Kongresszus hoz meg.

6. szakasz. A Legfelsőbb Bíróság véleményei és ítéletei.

Amikor az ítéletet vagy rendeletet a Legfelsőbb Bíróság megváltoztatja vagy megerősíti, vagy ha az eredeti ügyeket érdemben rendezi, a Bíróság fellépésének indokait írásban meg kell jelölni, és az ügy nyilvántartásában meg kell őrizni. A Bíróság esetleg új bírósági eljárás alá vonhatja az ügyet. Bármely polgári ügyben hozhat végleges ítéletet, azzal a különbséggel, hogy a peres ügyben hozott ítélet vagy a nem tisztázott kártérítés iránti keresetet nem szabad növelni vagy csökkenteni.

7. szakasz. A bírák kiválasztása és képesítése.

Mind a legfelsőbb, mind az alsó bíróságok bírái hivatalukat addig gyakorolják, míg azt megfelelően látják el.

A Legfelsőbb Bíróság minden tagja és a többi törvénybe foglalt bíróság minden bírája a Köztársaság lakosa, és legalább öt évvel kinevezésük és megválasztásuk előtt bekerültek a Köztársaság ügyvédi kamarájába. A bíróság minden bírója hivatali ideje alatt annak a bíróságnak a joghatósága alatt tartózkodik, amelybe kinevezték vagy megválasztották; azzal a feltétellel, hogy ha az ilyen joghatóság határát beolvasztják vagy más módon megváltoztatják, akkor annak egyik bírója sem váltható le hivatalból, az ilyen annektálás vagy változtatás kivételével egyébként lehetőséget kap a hivatala további gyakorlására.

8. szakasz. Kiegészítő igazságügyi személyzet.

A Kongresszus további igazságügyi alkalmazottakat, például nem bírósági bírákat, vagy békebírókat határozhat meg, és előírhatja joghatóságukat, valamint meghatározhatja a kiválasztásuk módját és a szolgálat feltételeit.

A Kongresszus megbízhatja a több bírósági tisztviselőt, akik illetékességi joggal rendelkeznek, ha végrendeletről van szó, valamint a gyámok, személyes képviselők, kurátorok, értékelők és őrizetben elítélt vagy bűncselekmény miatt elítélt személyek bizottságainak kinevezésére és képesítésére, valamint a vagyonkezelők cseréjének kérdésében.

9. szakasz: Bizottság; kártérítés; nyugdíjazás.

A Legfelsőbb Bíróság minden hivatalát és a többi bírósági bírót az elnök jelöli. Olyan fizetéseket és juttatásokat kapnak, amelyeket a Kongresszus ír elő, amelyet a törvényben előírt módon fel kell osztani a Köztársaság, annak városai és megyéi között. A Kongresszus kifejezett tiltása vagy korlátozása nélkül a városok és megyék megtehetik, hogy helyi alapokból kiegészítsék a földrajzi határaikon belül szolgálatot tevő bírók fizetését. A bírók fizetése hivatali ideje alatt nem csökkenhet.

A Kongresszus olyan törvényeket hozhat, amelyeket szükségesnek tart a bírák nyugdíjazásához, az általa előírt feltételekkel, kompenzációkkal és kötelességekkel.

10. szakasz. Fogyatékkal élő és alkalmatlan bírák

A Kongresszus felállít egy Igazságügyi Nyomozási és Felülvizsgálati Bizottságot, amely az igazságszolgáltatás, az ügyvédi kamara és a közösség tagjaiból áll, és felhatalmazást kap arra, hogy kivizsgálja azokat a vádakat, amelyek a bíró nyugdíjazásának, bizalmatlanságának vagy lemondásának alapját képezik. A Bizottság felhatalmazást kap meghallgatások lefolytatására, valamint tanúk és iratok idézésére. A Bizottság előtti eljárások és dokumentumok bizalmasak lehetnek, amint azt a Kongresszus az általános jog szerint előírja.

Ha a Bizottság úgy véli, hogy a vád megalapozott, hivatalos panaszt nyújthat be a Legfelsőbb Bírósághoz.

Panasz benyújtásakor a Legfelsőbb Bíróság nyílt ülésen tart tárgyalást, és ha a fogyatékosság megállapítása állandó vagy valószínűleg tartós és súlyosan akadályozza a bíró feladatainak ellátását, a bírót visszavonja hivatalából. Az e hatalom alatt nyugdíjba vonult bírót az öregségi ellátások szempontjából úgy kell tekinteni, hogy önként nyugdíjba vonult.

Ha a Legfelsőbb Bíróság a panasz meghallgatása után megállapítja, hogy a bíró hivatali ideje alatt kötelességszegést követett el, vagy tartósan elmulasztotta ellátni hivatalának feladatait, vagy az igazságszolgáltatás megfelelő végrehajtását hátrányosan befolyásoló magatartást követett el, bünteti és hivatalából lemond. Az ilyen kinevezett bíró nem jogosult nyugdíjazási juttatásokra, hanem kizárólag az általa befizetett járulékok visszatérítésére, az azokon felhalmozódott jövedelmekkel együtt.

Ez a szakasz a Legfelsőbb Bíróság tagjaira, a többi törvényileg előírt bíróság bíráira és az Állami Vállalati Bizottság tagjaira vonatkozik. A Kongresszus általános törvények szerint is rendelkezhet, bármely nyilvántartásba nem vett bíróság bíráinak vagy igazságügyi feladatokat ellátó egyéb személyzetének nyugdíjazása, bizalmatlansága vagy visszavonása ügyében dönthet.

11. szakasz. Összeférhetetlen tevékenységek.

A nyilvántartott bíróság igazságszolgáltatója vagy bírája hivatali ideje alatt nem folytathatja a jog gyakorlását a Köztársaságon belül vagy anélkül, nem kereshet vagy fogadhat el bármilyen nem bírói választható hivatalt, és nem tölthet be más közbizalmi hivatalt, és nem vehet részt bármely más összeférhetetlen tevékenység.

12. szakasz Korlátozások; bírói kinevezés.

Bíró nem kaphat hatalmat a szavazók által megválasztott helyi kormányzati tisztviselők kinevezésére, kivéve a ha a hivatali állás betöltését a következő általános választásokig gyakorolja, vagy ha a megüresedés az ilyen választásokat megelőző húsz nappal rákövetkező általános választás előtt történik meg, kivéve, ha az ilyen választás a betöltendő hivatali idő végétől számított hatvan napon belül esik.

 

 

VII. CIKK
Helyi kormányzat

1. szakasz. Fogalommeghatározások.

A cikk értelmében (1) a „megye” minden létező megyét vagy az azt követően létrehozott egységet jelent; (2) „nagyváros”: független beépített közösség, amely a törvény rendelkezéseinek megfelelően 1958. július első napjának déléig várossá vált, vagy amelynek meghatározott határokon belül 5000 vagy annál nagyobb népessége van, (3) „város”: bármely meglévő város bármely megyében lévő beépített közösség, amely meghatározott határokon belül 1000 vagy annál nagyobb vagy kisebb népességgel rendelkezik, és amely a törvényben előírt módon várossá vált; (4) „regionális kormányzat”: a törvény által előírt, a Kongresszus által meghatározott határokon belül szervezett kormányzati egység (5) „általános törvény”: olyan törvény, amely hatálybalépésének időpontjában egyaránt vonatkozik minden megyére, nagyvárosra, városra vagy regionális kormányzatra,, (6) „külön törvény”: egy megyére, nagyvárosra, városra vagy regionális önkormányzatra alkalmazandó törvény, amelynek elfogadásához a Kongresszus minden házába megválasztott tagok kétharmadának pozitív szavazata szükséges.

A Kongresszus általános törvény szerint növelheti az ebben a cikkben a nagyvárosok és városok számára előírt lakossági minimumokat. Bármely megye, amely az Alkotmány hatálybalépésének napján választható kormányzati formát fogadott el olyan érvényes törvény alapján, amely nem felel meg az e cikk általános törvényi követelményeinek, az általános törvényi követelmények figyelembevétele nélkül folytathatja kormányzati formáját mindaddig, amíg egy, e cikknek megfelelően biztosított kormányzati forma nem szerveződik. Ebben a cikkben a Kongresszus felhatalmazást kap, hogy általános törvény által kötelezővé tegye  annak a formáját, erre a célra külön rendelkezés  a megye részéről nem érvényes, kivéve, ha ez a cikk máshogy nem rendelkezik.

2. szakasz. Szervezet és kormányzat.

A Kongresszus általános törvények szerint rendelkezik a szervezetre, a kormányra, a hatalmakra, a határok megváltoztatására, megyék, nagyvárosok, városok és regionális kormányzatok konszolidációjára és feloszlatására. A Kongresszus általános törvények útján meghatározhatja a megyék, nagyvárosok vagy városok kormányzati választható formáit is, amennyiben azokat a megyékben, nagyvárosokban vagy városokban az ilyen tervekről szavazó minősített szavazók többségi szavazata jóváhagyja.

A Kongresszus külön törvény útján meghatározhatja bármely megye, nagyváros, város szervezetét, kormányzatát és hatásköreit, a regionális kormányzatot, ideértve a jogalkotási, adóügyi és adókivetési jogát, de nem fogadhat el olyan külön törvényt, amely megyék, nagyvárosok vagy városok határainak kiterjesztését vagy csökkentését írja elő.

A regionális kormányzat szervezését előíró minden törvénynek a Kongresszus által előírt egyéb követelményeken túl a regionális kormányzat szervezetének jóváhagyását kell előírnia az abban szavazó kvalifikált szavazók többségével. Minden megye és város, amely részt vesz a regionális kormány létrehozásában, és az arról szavazó választók egy megye vagy egy település azon része, amely részt vesz a regionális kormányzatban.

3. szakasz: Felhatalmazások.

A Kongresszus általános vagy külön törvényben előírhatja, hogy bármely megye, nagyváros, város vagy más kormányzati egység gyakorolhatja hatáskörét vagy bármely funkcióját, és részt vehet annak finanszírozásában közösen vagy a Köztársasággal együttműködésben. vagy bármely más kormányzati egység a Köztársaságon belül vagy anélkül. A Kongresszus általános vagy külön törvényben rendelkezhet bármely szolgáltatás átadásáról vagy megosztásáról a regionális kormányzat számára, bármely megye, nagyváros, város vagy egyéb kormányzati egység funkciói és kapcsolódó létesítményeiről az ilyen regionális kormányzat határain belül.

4. szakasz. Megyei és városi tisztviselők.

Az egyes megyék és városok minősített szavazói választják meg a kincstárnokot, a seriffet, a Köztársaság kerületi és megyei ügyészét, a titkárt, aki annak a bíróságnak a tisztviselője, amelynek hivatalában a határozatokat nyilvántartják, és a bevételi biztost. Az ilyen tisztviselők feladatait és ellentételezését általános törvény vagy külön törvény írja elő.

Az ilyen tisztviselők rendszeres választására november első hétfőjét követő kedden kerül sor. Az ilyen tisztviselők a következő január első napján lépnek hivatalba, kivéve, ha a törvény másként rendelkezik, és tisztségüket négy évig tartják.

A Kongresszus rendelkezhet megyei vagy városi tisztviselőkről vagy kiválasztásuk módjáról, ideértve két vagy több kormányzati egység engedélyét az ebben a szakaszban előírt tisztviselők megosztására, e szakasz rendelkezéseinek figyelembevétele nélkül (1) az általános törvényben bármely megyében vagy városban hatályba lép, ha azt az erre a célra megtartott választáson előterjesztik az ott szavazati joggal rendelkező választópolgárok elé, és az ilyen megyékben vagy városokban az erről szavazó személyek többsége jóváhagyja, vagy (2) külön kérésre megtörtént egy ilyen választást követően minden érintett megyében vagy városban. Ez a törvény nem csökkenti a választások idején betöltött tisztségviselői időtartamot. Ez a szakasz nem követeli meg egyik megyétől és várostól sem, hogy jelen Alkotmány hatályba lépése előtt megválassza.

A Kongresszus általános vagy külön törvényben rendelkezhet további tisztviselőkről és hivatali idejükről.

5. szakasz. Megyei, nagyvárosi és városvezető testületek.

Az egyes megyék, nagyvárosok vagy városok irányító testületét az adott megye, nagyváros vagy város minősített szavazói választják meg a törvényben előírt módon.

Ha a tagokat kerület szerint választják meg, akkor a kerületet szomszédos és összefüggő területekből kell összeállítani, és úgy kell felépíteni, hogy a megközelítően azonos lélekszámú körzetekben képviseljék a lakosságot. Amikor a tagokat kerület szerint választják meg, bármely megye, nagyváros vagy város irányító testülete a törvényben meghatározott módon növelheti vagy csökkentheti a kerületek számát, 1961-től és minden ezt követő 10 évben, valamint amikor az ilyen körzetek határait megváltoztatják, a törvény által előírt módon újra elosztja a kerületi képviselők számát az irányító testületben. Ha valamelyik ilyen egység irányító testülete nem teljesíti az itt leírt módon előírt feladatokat, annak bármely állampolgára nevében keresetet kell benyújtani az irányító testület általi végrehajtására.

A törvény eltérő rendelkezése hiányában minden város vagy település irányító testületét június második keddjén kell megválasztani, és a következő szeptember első napján lép hivatalba. A törvény eltérő rendelkezése hiányában az egyes megyék irányító testületét november első hétfője utáni kedden kell megválasztani, és a következő január első napján lép hivatalba.

6. szakasz. Több hivatal.

Kivéve, ha két vagy több egység együttesen gyakorolja a 3. és a 4. szakaszban engedélyezett funkciókat, akkor egyidőben egyszerre nem lehet egynél több, az e cikkben említett hivatalviselés. Az irányító testület egyetlen tagja sem jogosult hivatali ideje alatt, amelyre megválasztották vagy kinevezték, az irányító testület által választással vagy kinevezéssel betöltött másik tisztség betöltésére, azzal a különbséggel, hogy az irányító testület egyik tagját meg lehet nevezni az egyéb testületek, bizottságok és testületek számára, amelyeket az általános törvény megenged, kivéve, hogy egy irányító testület tagját megválaszthatják vagy kinevezhetik a polgármesternek vagy a bizottság elnöki tisztségének betöltésére, ha azt általános törvény vagy külön törvény lehetővé teszi.

7. szakasz. Eljárások.

Az ötszáz dollárt meghaladó összegű pénzeszközök elfogadására, az adók kivetésére vagy a pénz kölcsönfelvételének engedélyezésére vonatkozó rendeletet vagy határozatot nem lehet elfogadni, kivéve az irányító testületbe megválasztott összes tag többségének rögzített igenlő szavazatával. Ilyen rendelet vagy határozat vétója esetén, amennyiben fennáll a vétó, az azt követő szavazáson az irányító testületbe megválasztott tagok kétharmadának rögzített igennel történő elfogadását kell megkövetelni.

Bármely rendelettel vagy határozattal kapcsolatos végleges szavazáskor fel kell jegyezni minden szavazó tag nevét és szavazási módját.

8. szakasz. Engedély a köztulajdon használatához.

Nincs utca, vasút, gáz, víz, gőz vagy elektromos fűtés, elektromos fény vagy áram, hűtőház, sűrített levegő, viadukt, vezeték, telefon vagy híd, sem ezekkel vagy hasonló vállalkozásokkal foglalkozó társaság, egyesület, személy vagy társulás, amely hozzáférhet egy nagyváros vagy város utcáinak, sikátorainak vagy nyilvános területeinek használatához az ilyen város vagy település hatóságainak előzetes hozzájárulása nélkül.

9. szakasz. Ingatlan eladása és koncesszió biztosítása városok számára.

Nincs a városnak a vízparton, a rakparton lévő ingatlanokon, nyilvános parton, dokkoknál, utcákon, utakon, parkokon, hidakon vagy más nyilvános helyeken olyan ingatlanja, illetve annak gáz-, víz- vagy elektromos munkálatait kizárólag rendelet vagy határozat alapján lehet eladni, kivéve olyan döntés után, amelyet az irányító testületbe megválasztott összes tag háromnegyedének rögzített igenlő szavazatával fogadtak el.

A légiforgalmi jogok kivételével nem szabad koncessziót, lízinget közkincs vagy más köztulajdon megkönnyítésére szolgáló jogot, vagy határozatot hozni a nyilvánosság számára hozzáférhetővé tétel eltörléséről legfeljebb 40 évig, a nyilvánosság engedélye nélkül. a támogatók jelentős számával együtt, amelyek legfeljebb hatvan évre ítélhetők oda. Mielőtt bármilyen, öt évnél hosszabb ideig ilyen koncesszió életbe lépne, a vasúti pályaudvar kivételével a megfelelő kihirdetést követően a nagyváros vagy város nyilvános ajánlatokat fog kapni. Az ilyen ajánlat és az annak alapján megkötött bármely szerződés előírhatja, hogy abban az időben, amikor a folyósítás történik, az utcákon, sugárutakon és más nyilvános helyeken közzé kell tenni az üzletből származó összeget, és ha van ilyen, a kedvezményezett ingatlanját, vagy a kedvezményezett valós kifizetését. ami a város tulajdonává válik; de a kedvezményezett nem jogosult fizetésre a koncesszió értéke miatt. Bármely berendezés vagy ingatlan, amelyet egy ilyen város vásárol, eladható vagy bérbe adható, vagy ha az általános törvények nem tiltják, fenntartható, ellenőrizhető és üzemeltethető ebben a városban. Minden ilyen támogatásnak meg kell határoznia az abban előírt értékbecslés módját, és megfelelő intézkedéseket kell hoznia a támogatás elvesztésére vagy egyéb módon a közszolgáltatás ésszerű hatékonyságának és az ingatlan karbantartásának az időtartama alatt történő biztosítása érdekében.

10. szakasz. Adósság

a) Egyik város sem bocsáthat ki kötvényeket vagy egyéb kamatozó kötelezettségeket, amelyek - ideértve a meglévő adósságot is - bármikor meghaladhatják az adóköteles városban lévő ingatlan becsült értékének tíz százalékát, amint azt az adózás utolsó előző becslése alapján. A város vagy város korlátozásának meghatározásakor nem kell figyelembe venni az adósság következő osztályait:

(1) adósságlevelek, bevételi kötvények vagy egyéb kötelezettségek, amelyeket kiállítottak egy ilyen város vagy település bevételeinek beszedése előtt az adott évre; feltéve, hogy az ilyen igazolások, kötvények vagy egyéb kötelezettségek a kibocsátásuk napjától számított egy éven belül lejárnak, esedékesek, és nem haladják meg az adott év bevételét.

(2) Olyan kötvények, amelyek teljes bizalmat és hitelt vállalnak egy nagyváros vagy város számára, amelyet a 7. szakasz. szerint elfogadott rendelettel engedélyeztek, és amelyet a nagyváros vagy a város minősített választópolgárainak jóváhagyásával szavaztak meg kibocsátásuk kérdésében, vízellátás vagy más speciális vállalkozás esetében, amelytől a város bevételt szerezhet; de attól az időponttól kezdve és azt követően, amelyet az irányító testület határoz meg, és amely nem haladja meg a megkötéstől időpontjától számított öt évet, bármikor és mindaddig, amíg az ilyen vállalkozás nem termel elegendő bevételt a működés és az igazgatás költségeinek fedezéséhez (ideértve a kötvények kamatait is), a személyek vagy vagyont érő károk elleni biztosítás költségeinek, valamint a süllyedő alapba befizetendő éves összegnek, amely elegendő a lejárat előtt vagy azt megelőzően a kötvények megfizetéséhez, az ilyen vállalkozás számlájára kibocsátott összes fennálló kötvényt bele kell foglalni a korlátozás meghosszabbítására.

(3) Olyan város kötvényei, amelyek tőkéje és kamatai kizárólag a vízrendszer vagy más olyan speciális vállalkozás vagy vállalkozások bevételeiből és járandóságaiból fizetendők, amelyekből a városnak bevétele származhat, vagy biztosítva van, kizárólag más kormányzati egységek hozzájárulásával vagy azokkal együtt lehet az ilyen bevételeket felhasználni.

(4) Egy város vagy település szerződéses kötelezettsége egy évnél hosszabb időtartamra szól bármely állami tulajdonban lévő vagy ellenőrzött regionális projekttel kapcsolatban, ha a projektet államközi hivatalok engedélyezték, vagy ha a Kongresszus általános vagy külön törvényben engedélyezte a kizárást ilyen projekt céljából.

b) Semmilyen adósságkötelezettséggel nem lehet szerződést kötni egyetlen megyével vagy kerülettel, sem pedig valamely regionális kormányzattal vagy kerületével, vagy azok nevében, kivéve a Kongresszus által az általános törvény által felruházott felhatalmazással. A Kongresszus nem engedélyez ilyen adósságot, kivéve az (a) bekezdés (1) és (3) bekezdésében leírtaknak megfelelően, a kötvények visszafizetését és a kibocsátott kötvényeket, az iskolaszék és a megye vezető testülete hozzájárulásával, egy megye vagy körzet nevében vagy annak nevében iskolai célú beruházási projektek céljából használhatják fel, és eladják az Irodalmi Alapnak, a Cironia Kiegészítő Nyugdíjrendszernek vagy más, a törvény által előírt állami hivatalnak, kivéve, ha az erre felhatalmazó általános törvény nem rendelkezik máshogy vagy adott esetben a megye vagy körzetének, vagy annak régiójának vagy körzetének minősített szavazóinak  az akaratával nem változik, az ilyen adósság lekötésének kérdése kapcsán a jóváhagyáshoz vagy az elutasításhoz a választáson szavazó minősített szavazók többségi szavazatával. Az ilyen jóváhagyás feltétele az adóssági szerződés megkötésének.

Bármely megye a kérdéses választáson szavazó megyei minősített választópolgárok igenlő szavazatának jóváhagyásával lehetőséget biztosíthat a városnak, ha e szakasz szerint kötvényeit bocsátja ki. Ha egy megye úgy dönt, akkor ezt a szakasz minden, a városokra alkalmazandó előnyeit és korlátozásait ki kell tölteni, de a megyére vonatkozó korlátozás meghatározásakor bele kell foglalni bármely város adósságát, hacsak ez a szakasz másként nem rendelkezik az a megye, amely feljogosította az ingatlanadóra.

 

 

VIII. CIKK
Oktatás

1. szakasz Kiváló minőségű állami iskolák fenntartása.

A Kongresszus gondoskodik az ingyenes általános iskolák és középiskolák rendszeréről az összes iskolás korú gyermek számára a Köztársaságon belül, és törekszik annak biztosítására, hogy magas színvonalú oktatási programot hozzanak létre és folyamatosan tartsanak fenn.

2. szakasz: Minőségi előírások; Az állami iskolák állami és helyi támogatása.

A több iskolaosztályra vonatkozó minőségi előírásokat időről időre az Oktatási Tanács határozza meg és írja elő, a felülvizsgálatot csak a Kongresszus végezheti.

A Kongresszus meghatározza az előírt minőségi előírásoknak megfelelő oktatási program fenntartásának költségek biztosításának módját, és gondoskodik az ilyen program költségeinek megosztásáról a Köztársaság és a helyi kormányzati egységek között. A helyi kormányzatok minden egysége biztosítja a költségrészét helyi adókból vagy más rendelkezésre álló forrásokból.

3. szakasz: Kötelező oktatás; ingyenes tankönyvek.

A Kongresszus biztosítja a megfelelő korú minden jogosult gyermek kötelező általános és középfokú oktatását, amelynek a jogosultságokat és életkort törvény határoz meg. Gondoskodik arról, hogy a tankönyveket költség nélkül biztosítsák minden olyan állami iskolába járó gyermek számára, akinek a szülei vagy gyámjai anyagilag nem képesek azokat kiadni.

4. szakasz: Oktatási Tanács.

A közoktatási rendszer általános felügyeletét kilenc tagú Oktatási Tanács látja el, amelyet a elnök nevez ki, a Szenátus tanácsával és hozzájárulásával. Minden kinevezés négy évre szól, azzal a különbséggel, hogy üresedés esetén s tagokat a lejárt időtartamra kell kitölteni. A feltételeket szakaszosan kell lebontani úgy, hogy ugyanazon évben háromnál több rendszeres kinevezést ne kelljen meghozni.

5. szakasz. Az Oktatási Tanács hatáskörei és feladatai.

Az Oktatási Tanács hatáskörei és feladatai a következők:

(a) A Kongresszus feltételeinek függvényében előírhatja, a Tanács ossza fel a Köztársaságot olyan földrajzi terület és iskolai korú népesség kapcsolata alapján, amely elősegíti az előírt minőségi előírások megvalósítását, és időszakosan felülvizsgálja a meglévő iskolai osztályok e célra való megfelelőségét.

b) Évente jelentést készít az Elnöknek és a Kongresszusnak a közoktatás helyzetéről és igényeiről a Köztársaságban, és ebben a jelentésben azonosítja az iskolakörzeteket, amelyek nem hoztak létre és tartottak fenn iskolai évben az előírt minőségi előírásokkal egyetértésben.

c) Az egyes körzetek iskolaszékének igazolja az iskolák igazgatói tisztségére képesített személyek listáját, akik közül az egyiket a területi iskolaszék választja ki. Ha egy iskolai tanácsi testület a törvényben előírt határidőn belül nem választja ki az igazgatót, az Oktatási Tanács kinevezi.

d) Felhatalmazással rendelkezik a Köztársaság állami iskoláiban tanfolyamokon való felhasználásra szolgáló tankönyvek, oktatási segédeszközök és anyagok jóváhagyására.

e) A Kongresszus végső hatalmára figyelemmel a Tanács elsődleges felelőssége és hatásköre az e cikkben meghatározott oktatási politika végrehajtása érdekében, és a törvény által előírt egyéb hatáskörökkel és kötelezettségekkel kell rendelkeznie.

6. szakasz. Iskolai tanácsok.

Az iskolák felügyelete az egyes iskolai részlegekben egy iskolaszékre hárul, amelynek tagjai a választott formában, megnevezett időtartamra, képesítéssel és a törvényben előírt számmal vannak megválasztva.

7. szakasz. Az irodalmi alap.

A Kongresszus állandó és örök iskolai alapként tekinti a jelen Irodalmi Alapot; a Kongresszus által az állami oktatás céljából ingyenesen adományozott nyilvános területekből származó bevételek, az összes elmentett vagyontárgyak, az összes elhagyott és a nem használt földterület, valamint az összes vagyon, amely a Köztársaság számára elvesztés útján halmozódik fel, kivéve az alábbiakban meghatározott rendelkezéseket, az összes bírság, amelyet a Köztársaság gyűjtött be, valamint az Irodalmi Alap éves kamata; és olyan egyéb összegek, amelyeket a Kongresszus megfelelőnek tarthat. De mindaddig, amíg az Alap tőkéje nyolcvanmillió dollárt nem ér el, a Kongresszus belefoglalhatja a tőkébe állami pénzeszközök céljára befizetett kiegészítő pénzek egészét vagy annak egy részét, ideértve a tanárok nyugdíjalapját is.

A Kongresszus általános törvény szerint mentességet nyújthat e szakasz alól az összes lefoglalt és a Köztársaság számára elkobzott vagyon eladásából származó jövedelemből. Ezeket a bevételeket be kell fizetni az államkincstárba, és a törvényeket a bűnüldözés előmozdítása céljából szét kell osztani.

Az Irodalmi Alapot az Oktatási Tanács birtokolja és kezeli a törvény által előírt módon. A Kongresszus felhatalmazhatja a Tanácsot, hogy más alapokat költsön el az Irodalmi Alap vagyonai fedezetként, az ilyen kölcsönzés nem jelenti a Köztársaság teljes támogatását és hitelét.

Az alaptőkéje magában foglalja az Alap vagyonát más alapokban vagy hatóságokban, amelyeket vissza kell fizetni az Alapnak.

9. szakasz: Egyéb oktatási intézmények.

A Kongresszus rendelkezhet bármely oktatási intézmény létrehozásáról, fenntartásáról és működtetéséről, amelyek kívánatosak a Köztársaság embereinek szellemi, kulturális és foglalkozási fejlődéséhez. Az ilyen intézmények irányítását, valamint a látogatói testületek vagy más irányító testületek státusát és hatásköreit a törvény előírja.

10. szakasz: Tilos az állami előirányzatok olyan iskolákhoz vagy tanulási intézményekhez csoportosítani, amelyek nem az állam vagy annak kizárólagos ellenőrzése alatt állnak, vagy annak egyes részei.

Nem szabad állami pénzeszközöket felhasználni olyan iskoláknak vagy tanulási intézményeknek, amelyek nem az állam vagy annak kizárólagos ellenőrzése alatt állnak, vagy annak  nem valamilyen módon része; egyrészt azzal a feltétellel, hogy a Kongresszus, valamint több megye, nagyváros és város irányító testületei - a Kongresszus által előírt korlátozásokra is figyelemmel - megfelelő pénzeszközöket biztosíthatnak oktatási célokra, amelyek felhasználhatók az Cironia általános, középiskolái, főiskolái vagy posztgraduális képzésében állami és nem magániskolákban és oktatási intézményekben tanuló hallgatók segítésére, aki kizárólag az állam vagy bármely más megye, nagyváros vagy város tulajdonában vagy ellenőrzése alatt álló oktatási inézményben tanul; másodszor, hogy a Kongresszus pénzeszközeket rendelhet el egy hivatalnak, vagy egy hivatal tulajdonában lévő vagy ellenőrzése alatt álló iskolának vagy intézménynek, amelyet két vagy több megye hozott létre és működtet egy közös megállapodás alapján, és  a  felek célja az oktatási lehetőségek biztosítása az ilyen megállapodáshoz csatlakozó megyék polgárai számára; harmadszor, hogy a megyék, nagyvárosok, városok és kerületek előirányzatokat fizethetnek nem közoktatási ipari vagy műszaki képzésben részesülő iskoláknak, valamint bármely olyan iskolának vagy tanulási intézménynek, amely az ilyen megye, nagyváros, város vagy iskolakerület tulajdonában van, vagy kizárólag annak ellenőrzése alatt áll. .

11. szakasz. A nem állami felsőoktatás támogatása.

A Kongresszus kölcsönöket és ösztöndíjakat nyújthat olyan hallgatóknak vagy azok nevében, akik a Köztársaság nonprofit felsőoktatási intézményeiben járnak, amelynek elsődleges célja főiskolai vagy posztgraduális képzés nyújtása, és nem vallási vagy teológiai képzés. A Kongresszus rendelkezhet állami ügynökségekkel vagy hatóságokkal is, amelyek segítenek az ilyen oktatási létesítmények építéséhez szükséges pénz kölcsönszerződések általi biztosításában, feltéve, hogy a Köztársaság nem felel az ilyen hitelfelvételből származó adósságokért. A Kongresszus előírhatja a Köztársaságnak vagy annak bármely politikai részlegének is, hogy az ilyen intézményekkel oktatási vagy egyéb kapcsolódó szolgáltatások nyújtására szerződést köthessenek.

IX. CIKK
Egészségügy

1. szakasz: Az egészségbiztosítás rendszere

A Kongresszus lehetőséget biztosít, hogy a családtagok, eltartottak vagy egy háztartásban élők számára, saját biztosításuk terhére, amelyet adójóváírásként igényelhetnek vissza.

2. szakasz: Egészségügyi intézmények

A Kongresszus törvényben rögzíti a szolgáltatási szintekhez tartozó minimális minőségi előírásokat, amelyeket időről-időre felülvizsgál. A szolgáltatóknak ezeket az előírásokat kötelező betartani.

3. szakasz: Gyermekek és rokkantak egészségügyi ellátása

A Kongresszus lehetőséget biztosít, hogy a hozzátartozókat segítva, forrásokat biztosítson kiskorúak és rokkantak ellátására. Az erre szánt összeget a Kongresszusi időről-időre felülvizsgálja.

4. szakasz: Egészségügyi Tanács

Az egészségügyi rendszer általános felügyeletét a z Egészségügyi Tanács látja el, amelyről a Kongresszus törvényt fog létrehozni. 

5. szakasz: Egyéb egészségügyi intézmények

A Kongresszus rendelkezhet bármely egészégügyi intézmény létrehozásáról, fenntartásáról és működtetéséről, amelyek kívánatosak a Köztársaság állampolgárainak egészségügyi ellátásának biztosításához. Az ilyen intézmények irányítását, valamint a látogatói testületek vagy más irányító testületek státusát és hatásköreit a törvény előírja.

7. szakasz: Tilos az állami előirányzatok olyan egészségügyi szolgáltatói intézményekhez vagy egészségügyi biztosítást nyújtó pénzügyi szolgáltatóhoz csoportosítani, amelyek nem az állam vagy annak kizárólagos ellenőrzése alatt állnak, vagy annak egyes részei

Nem szabad állami pénzeszközöket felhasználni olyan egészségügyi szolgáltatói intézményeknek vagy egészségügyi biztosítást nyújtó pénzügyi szolgáltatóknak, amelyek nem az állam vagy annak kizárólagos ellenőrzése alatt állnak, vagy annak nem valamilyen módon része; egyrészt azzal a feltétellel, hogy a Kongresszus, valamint több megye, nagyváros és város irányító testületei - a Kongresszus által előírt korlátozásokra is figyelemmel - megfelelő pénzeszközöket biztosíthatnak egészségügyi célokra, amelyek felhasználhatók az Cironia állami és nem magán egészségügyi intézményeiben és ezen intézményekben dolgozók, szolgáltatást igénybe vevők segítésére; másodszor, hogy a Kongresszus pénzeszközeket rendelhet el egy hivatalnak, vagy egy hivatal tulajdonában lévő vagy ellenőrzése alatt álló egészségügyi intézménynek, amelyet két vagy több megye hozott létre és működtet egy közös megállapodás alapján, és a felek célja az egészségügyi szolgáltatások biztosítása az ilyen megállapodáshoz csatlakozó megyék polgárai számára.

 

X. CIKK
Állami vállalatok

1. szakasz. Állami Vállalati Bizottság.

Létrejön egy állandó bizottság, amelyet Állami Vállalati Bizottságnak hívnak, és amely három tagból áll. A Kongresszus az egyes házakba megválasztott tagok többségi szavazatával legfeljebb öt tagra növelheti a Bizottság létszámát. A Bizottság tagjait a Szenátus választja meg, és rendesen hat évre szól. A Bizottság legalább egy tagjának rendelkeznie kell a bírákra előírt képesítéssel, és bármely biztost megtámadhatnak vagy felmenhetnek a bírák kinevezéséhez vagy kinevezéséhez előírt módon. A Kongresszus olyan törvényeket hozhat, amelyeket szükségesnek tart a biztosok nyugdíjazásához, az általa előírt feltételekkel, kompenzációkkal és kötelességekkel. A Kongresszus előírhatja a biztosok kötelező nyugdíjba vonulását az előírt életkor elérése után is, amely utána nem jár szolgáltatás, függetlenül attól, hogy milyen időtartamra választották vagy nevezték ki őket. Ha a Kongresszus ülésén a Bizottságban betöltetlen hely létezik vagy keletkezik, a Kongresszus a hátralévő időszakra választ új tagot. Ha a Kongresszus nem ülésezik, akkor az elnök haladéktalanul kinevez egy előre meghatározott időszakra képesített személyt a megüresedett hely betöltésére a Kongresszus következő rendes ülésének megkezdését követő harminc napos időszakra, és a Kongresszus az utódját választja meg.

A Bizottság évente megválasztja egyik tagját elnökévé. Alárendeltjeit és alkalmazottjait, valamint kinevezésük és lemondásuk módját a törvény határozza meg, azzal a különbséggel, hogy a részlegvezetőket és az osztályvezetői asszisztenseket a Bizottság nevezi ki és menti fel.

2. szakasz. A Bizottság hatáskörei és feladatai.

Ezen Alkotmány rendelkezéseire és a törvény által előírt követelményekre is figyelemmel a Bizottság a kormányzat része, amelyen keresztül kiadják a hazai vállalatok minden szabályozását és annak módosításait vagy kiterjesztését, valamint a külföldi társaságok minden engedélyét. amellyel vállalkozni lehet a Köztársaságben.

Ha az Alkotmány vagy a törvény másképp nem írja elő, a Bizottság felel az ezen Alkotmány alapján elfogadott törvényeknek az ebben a Köztársaságban üzleti tevékenységet folytató társaságok szabályozására és ellenőrzésére vonatkozó jogszabályainak végrehajtásáért. A törvény által előírt kritériumok és egyéb követelmények függvényében a Bizottság hatáskörébe tartozik, és feladata a díjak és szolgáltatások szabályozása, és kivéve, ha ez az Alkotmány vagy az általános törvény másként nem rendelkezik a vasúti, telefon-, gáz- és villamosipari társaságok létesítményei.

A Bizottság az előtte folyó eljárásban biztosítja a Köztársaság fogyasztóinak érdekeinek képviseletét, kivéve, ha a Kongresszus másként rendelkezik ilyen érdekek képviseletéről.

A Bizottságnak a törvény által előírt egyéb hatáskörei és kötelezettségei nem állhatnak ellentétben az Alkotmánnyal.

3. szakasz: A Bizottság eljárásai.

Mielőtt általános rendelet, szabályozást vagy szabályt kihirdetne, a Bizottság indokolja annak tartalmát.

A Bizottság joghatósága alá tartozó valamennyi ügyben az gazdasági osztályának hatásköre van beidézni, a tanúkat megkeresni és a dokumentumok elkészítésére kötelezni, valamint a büntetést kiszabni, a törvények rendelkezéseit vagy követelményeit betartatni és érvényre juttatni azáltal, hogy a megfelelő eljárással elbírálja és végrehajtja, pénzbírsággal vagy egyéb módon sújtja, amelyet a törvény előírhat vagy engedélyezhet. Mielőtt a Bizottság meghozza a felekkel szemben hozott megállapításokat, végzéseket vagy ítéleteket, indoklást küld a feleknek arról az időről és helyről, amikor lehetőséget kell biztosítani bizonyítékok bemutatására és meghallgatására.

A Bizottság előírhatja saját gyakorlati és eljárási szabályait, amelyek nem ellentétesek a Kongresszus által elfogadott szabályokkal. A Kongresszus jogosult ilyen szabályokat elfogadni, módosítani vagy hatályon kívül helyezni, vagy helyettesíteni.

4. szakasz: A Bizottsággal szembeni fellépés.

A Köztársaságnak, az érdekelt feleknek vagy a Bizottság végleges megállapításai, végzései vagy ítéletei által sértett feleknek jogában áll fellebbezni a Legfelsőbb Bírósághoz. A Bizottság bármely intézkedése ellen benyújtott fellebbezés meghozatalának és eljárásának módját törvény vagy a Legfelsőbb Bíróság szabályai írják elő. A Bizottságtól kizárólag a Legfelsőbb Bírósághoz lehet fellebbezni.

A Köztársaság egyetlen más bírósága sem rendelkezik hatáskörrel a Bizottság bármely intézkedésének felülvizsgálatára, visszavonására, helyesbítésére vagy megsemmisítésére, illetve hivatali feladatai ellátása során annak meggátlására vagy korlátozására, feltéve, hogy a utasítás és a tilalom okiratai megérkeznek a Legfelsőbb Bíróságtól a Bizottsághoz.

5. szakasz. Külföldi vállalatok.

Semmilyen külföldi társaság nem jogosult arra, hogy ebben a Köztársaságban közszolgáltatási vállalkozás üzleti tevékenységeit gyakorolhassa, vagy annak hatásköreit vagy feladatait gyakorolja, vagy olyan tevékenységet végezzen, amelyet a hazai társaságoknak tiltanak, vagy mentesül megfelelés alól a hasonló háztartási vállalatok bármely követelményének, amelyet a Köztársaság Alkotmánya és törvényei előírnak. Ez a szakasz azonban nem korlátozza a Kongresszus azon jogát, hogy olyan törvényeket hozzon, amelyek kifejezetten a külföldi társaságokra vonatkoznak, és amelyeket a Kongresszus megfelelőnek tart.

6. szakasz Az általános törvények hatálya alá tartozó társaságok.

A társaságok alapítását, valamint a szerződések meghosszabbítását és módosítását, akár eddig, akár a továbbiakban, meghatározzák az általános törvények, és a szerződést nem adhatják ki, nem módosíthatják vagy nem terjeszthetik ki külön törvény által, és az ilyen kérdésekben semmilyen hatáskört nem ruházhatnak fel, kivéve annak megállapítását, hogy a kérelmezők a törvény előírásainak betartásával jogosultak voltak-e a kért okiratra, módosításra vagy meghosszabbításra, és ennek megfelelően kiállítják vagy elutasítják. Az ilyen általános törvényeket a Kongresszus módosíthatja, hatályon kívül helyezheti vagy módosíthatja. Minden, a Köztársaságban alapított társaságot úgy kell tekinteni, hogy rendelkezik az alapszabályával és annak minden módosításával az ezen Alkotmány rendelkezéseivel, valamint az ezen követelményekkel, feltételekkel és feltételrendszerrel, ezen Alkotmány és az annak alapján elfogadott törvények rendelkezéseivel összhangban. A Köztársaság rendőri hatalmát a vállalatok ügyeinek rendezésére - ugyanúgy, mint az egyénekében - soha nem szabad csökkenteni.

7. szakasz. A „társaság” vagy a „vállalat” kifejezés alóli kizárások

A „"társaság” vagy „vállalat” kifejezés ebben a cikkben az összes helyhatósági társaságot, egyéb politikai részleget és állami intézményt kizárja.

 

XI. CIKK
Adózás és pénzügy

1. szakasz: Adóköteles ingatlan; hasonlatosság; osztályozás és szétválasztás.

Valamennyi vagyont - az alábbiakban meghatározottak kivételével - adóztatni kell. Az összes adót az általános törvények szerint kell kivetni és beszedni, és azonos alanycsoportokra egységesnek kell lennie az adót kivető hatóság területi korlátain belül, azzal a különbséggel, hogy a Kongresszus rendelkezhet különbségekről a tényleges adókulcsban. Bármely megye, n agyváros vagy város által a területi egységein belül vagy azok egy részén, vagy egy új államháztartási egység által, annak területén, amelyet kettő vagy több részei alkotnak meglévő általános egységekből szervez a kormány. Az adómértékek ilyen különbségeinek ésszerűen összefüggésben kell lennie a nem bevételt termelő kormányzati szolgáltatások közötti különbségekkel, amelyek szárazföldi városi jellegűek, és amelyek egy vagy több területen ellentétben állnak az ilyen kormányzati egység más területein nyújtott szolgáltatásokkal.

A Kongresszus általános törvény szerint és az előírt korlátozásokkal és feltételekkel felhatalmazhatja bármely megye, nagyváros, város vagy regionális kormányzat irányító testületét a személyek tulajdonában lévő tárgyi személyes vagyonra kivetett adókulcsok meghatározására, ezek alól  mentesülhetnek a legalább hatvanötéves, vagy az általános törvényben foglaltak szerint állandó és teljes fogyatékossággal élő személyek, akiket a Kongresszus úgy ítél meg, hogy jövedelmük és pénzügyi értékük alapján rendkívüli adóterhet rónak az említett tárgyi személyes vagyonra. A Kongresszus meghatározhatja és osztályozhatja az adóalanyokat. A Kongresszus a jelen leírásban kifejezetten állami vagy helyi adóztatásra szétválasztott ingatlanosztályok kivételével szétválaszthatja a vagyon több osztályát annak meghatározása céljából, hogy mely tárgyakat terhelik állami adók és a helyi adók.

2. szakasz. Felértékelés.

Az ingatlanok és a tárgyi személyes vagyon felértékelésének a valós piaci értékén kell lennie, amelyet a törvényben előírtak szerint meg kell határozni. A Kongresszus meghatározhatja és osztályozhatja a mezőgazdasági, kertészeti, erdő vagy nyílt terepi célú ingatlanokat, és általános törvényekkel felhatalmazhatja bármely megyei, nagyvárosi, városi vagy regionális kormányzatot az adók egyes részeinek halasztására vagy azok mentességének engedélyezésére. Fizetendő az ilyen ingatlan után, ha az nem lett volna besorolva, feltéve, hogy a Kongresszus először meghatározza, hogy az ilyen ingatlan ilyen célú besorolása közérdekű az ingatlan megőrzése felhasználás céljából. Abban az esetben, ha a Kongresszus meghatározza és besorolja az ilyen célokra szolgáló ingatlanokat, meg kell határoznia az ilyen halasztás vagy mentesség korlátait, feltételeit és mértékét. Ilyen halasztást vagy mentességet egyetlen megye, város, település vagy regionális kormányzat területi határain belül nem lehet engedélyezni, kivéve a kormányzati testület által elfogadott rendelettel.

Mindaddig, amíg a Köztársaság minden közszolgáltatási társaságra kivet egy állami koncessziót, engedélyt vagy más hasonló adót, amely a bruttó bevételein vagy bruttó jövedelmén vagy annak bármely részén alapul, vagy azt mérik, az ingatlanát és a tárgyi személyes vagyonát a törvény által előírt központi állami ügynökség ellenőrzi.

3. szakasz. Adók vagy adókivetés az ingatlantulajdonosoknak.

A Kongresszus általános törvény szerint felhatalmazhatja bármely megyei, nagyvárosi, városi vagy regionális kormányzatot, hogy adókat vessen ki az ingatlantulajdonosokra érintő helyi közszolgáltatások fejlesztése érdekében a Kongresszus által kijelölt módon; az ilyen adók vagy becslések azonban nem haladhatják meg az érintett ingatlantulajdonosok fejlesztéséből származó különleges előnyöket.

4. szakasz: A helyi adózásra elkülönített vagyon; kivételek.

Az ingatlanok, a szén és más ásványi területek, valamint a tárgyi személyes vagyontárgyak, kivéve a közszolgálati társaságok állományát, szétválasztásra kerülnek és csak helyi adóztatás alá kerülnek, és a helyi adóztatás szempontjából ilyen módon fel kell megbecsülni, olyan módon, mint amelyeket a Kongresszus az általános törvényben előírhat.

5. szakasz: Koncesszióadók; a vállalati részvények adóztatása.

A Kongresszus, amikor koncesszióadót vet ki a vállalatokra, saját belátása szerint megteheti ugyanezt az ilyen társaságok egyéb vagyonának részben vagy egészében fizetendő adók helyett. Ha koncesszióadót vetnek ki a Köztársaságban tevékenykedő társaságokra, vagy ha az e Köztársaság törvényei szerint bérelt társaság teljes tőkéjét - függetlenül a befektetett tőkétől - adót kell kivetni, az ilyen társaság által kibocsátott részvények nem kerülnek adókivetésre.

6. szakasz. Mentesített ingatlan.

a) Az Alkotmány eltérő rendelkezése hiányában a következő vagyontárgyak mentesülnek az adózás alól, állami és helyi, ideértve az öröklési adókat is:

(1) Közvetlenül vagy közvetetten a Köztársaság vagy annak bármely politikai része, valamint a Köztársaság vagy annak bármely politikai alsóbb része törvény által mentesített kötelezettségei alól.

(2) Egyházak vagy vallási testületek tulajdonában lévő és kizárólag az egyházak vagy vallási testületek által használt vagy vallási imádathoz vagy vallási vezetők tartózkodási helyére szolgáló ingatlanok.

(3) Magán- vagy nyilvános temetkezési helyek vagy temetők, feltéve, hogy ezeket tehermentesítés céljából nem üzemeltetik.

(4) Nem nyilvános könyvtárak vagy oktatási intézmények tulajdonában lévő, nonprofit célú ingatlanok, feltéve, hogy ezeket az eszközöket elsősorban irodalmi, tudományos vagy oktatási célokra vagy ehhez kapcsolódó célokra használják. Ez a rendelkezés alkalmazható az ingatlanok lízingjogi érdekeire is, az általános törvények szerint.

(5) Szellemi javak vagy azok bármely osztálya vagy osztályai, amelyek az általános törvény által részben vagy egészben mentesülhetnek.

(6) Ingatlan, amelyet a tulajdonos vallási, jótékonysági, hazafias, történelmi, jószándékú, kulturális vagy nyilvános park- és játszótéri célokra használ fel, amelyet a helyi kormányzati szerv által elfogadott rendelet által megadott osztályozással vagy kijelöléssel lehet biztosítani, és amelyre ilyen korlátozások vonatkoznak és az általános törvény által előírt feltételek.

7. szakasz: Az állami bevételek beszedése és felhasználása.

A Köztársaság valamennyi adóját, engedélyét és egyéb bevételét a megfelelő tisztviselők beszedik, és befizetik az államkincstárba. Az államkincstárból nem fizethetnek pénzt, kivéve a törvény általi előirányzatok végrehajtása céljából; és nem szabad olyan előirányzatot fizetni, amely több mint két évvel és hat hónappal a Kongresszus ülésszakának befejezése után, amelyen az erre feljogosító törvény elfogadásra kerül.

8. szakasz: Adó vagy bevétel korlátozása; Bevételi Stabilizációs Alap.

Semmilyen más, vagy annál nagyobb összegű adót vagy bevételt nem lehet kivetni, mint amennyire a kormány szükséges költségeihez vagy a Köztársaság eladósodásának fizetéséhez szükség lehet.

9. szakasz. Államadósság.

A Köztársaság vagy annak nevében nem köthet adósságot kivéve a jelen rendelkezéseket figyelembe véve.

a) Adósok a vészhelyzet esetére és a korábbi adósságkockázat visszaváltása.

A Kongresszus (1) szerződéseket köthet adósságainak megszüntetésére felkelés, invázió visszaszorítása vagy a Köztársaság védelme érdekében a háború idején; (2) szerződéses adósságok, vagy felhatalmazhatja az elnököt, hogy a szerződéses adósságokat fedezze, a bevételek esetleges hiányának fedezésére vagy a Köztársaságnak az adott folyó pénzügyi évre vonatkozó bevételeinek behajtására számítva a jóváhagyott előirányzatok összegén belül, feltéve, hogy a teljes összeg az ilyen eladósodás mértéke nem haladja meg a Köztársaságnak a jövedelem- és kiskereskedelmi adókból származó, az államháztartási számvevőszéki könyvvizsgáló által hitelesített átlagos éves adóbevételének 1,15-szeresével megegyező összegének harminc százalékát az előző pénzügyi évre és arra, hogy az ilyen adósság az adósság keletkezésétől számított tizenkét hónapon belül lejár; és (3) szerződéses tartozások a Köztársaság korábbi adósságkötelezettségének visszaváltására.

A Köztársaság teljes hitelállományát az e alszakasz alapján létrehozott adósságokra vállalják. Az ilyen adósság összegét nem szabad beleszámítani a későbbiekben megállapított adósságkorlátozásokba, azzal a különbséggel, hogy a fenti (3) bekezdés szerint felmerült adósságösszeget bele kell számítani a megengedett tőkeprojektekre vonatkozó általános kötelezettségtartozás összegének korlátozásakor. e cikk más részei által, kivéve, ha a fenti (3) bekezdés szerint így keletkezett adósságot az intézmények vagy ügynökségek kizárólag a Köztársaság Végrehajtó Osztálya vagy a Köztársaság felsőoktatási intézményei által kezelt beruházások nettó bevételének biztosítéka biztosítja, a nettó bevétel, amelyet a elnök igazol, várhatóan elegendő az ilyen adósság tőkéjének és kamatának megfizetésére, valamint olyan tartalékok biztosítására, amelyeket az ezt engedélyező törvény előírhat, amely esetben az összeg összegét bele kell számítani a az adósság teljes összegéb e, amelyet e cikk rendelkezése tartalmaz, amely engedélyezi az általános kötelezettségvállalási adósságot, bizonyos bevételt termelő tőkeprojektek.

b) Általános kötelezettségek adósságvállalása tőkeprojektek és elsüllyedő alapok esetében.

A Kongresszus az egyes házakba megválasztott tagok többségének igenlő szavazása alapján engedélyezheti az adósság létrejöttét, amelyet a Köztársaság teljes hitelállományára vállalják, és a beruházási projekteket egyértelműen meghatározzák a törvényt engedélyező szabályozások  által; azzal a feltétellel, hogy egy ilyen törvény meghatározza a egységes célú beruházási projekteket, és csak akkor lép hatályba, ha azt egy szavazásra előterjesztikk az embereknek, és a kérdésben szavazók többsége jóváhagyja az adósságot. A Kongresszus nem engedélyez ilyen adósságot, ha annak összegét, amikor hozzáadják az emberek által jóváhagyott vagy a Kongresszus által jóváhagyott összegekhez, és amelyeket még nem nyújtottak be az embereknek jóváhagyásra, ezen alszakasz alapján az engedélyt közvetlenül megelőző három pénzügyi évben a Kongresszus által az ilyen adósság és az az adóév, amelyben az ilyen adósság megengedett, meghaladja az éves összeg huszonöt százalékát, amely megegyezik a Köztársaság éves jövedelem- és kiskereskedelmi adókból származó átlagos éves adóbevételének 1,15-szeresével, igazoltan az államháztartási könyvvizsgáló által az adósság Kongresszus általi engedélyezését közvetlenül megelőző három pénzügyi évben.

Nem keletkezik adósság ezen alszakasz alapján, ha annak összegét az összes fennálló adósság teljes összegéhez hozzáadva, amelyre a Köztársaság teljes vagyonát zálog alá vonták, kivéve azt, amelyet e korlátozás alól kizárnak e szerződést engedélyező cikk rendelkezései a Köztársaság korábbi adósságkötelezettségének visszaváltására és egyes bevételt termelő tőkeprojektekre vonatkozó adósságok összege, levonva a süllyedő alapokban az ilyen fennálló adósság visszafizetésére szánt összegekből, meghaladja az összeget, amely megegyezik a Köztársaság a jövedelem- és kiskereskedelmi adókból származik, amelyeket az államháztartási könyvvizsgáló igazol, az adósság keletkezését közvetlenül megelőző három pénzügyi évben.

Az ezen alszakasz alapján felmerült összes adósság olyan időtartamon belül jár le, amely nem haladhatja meg a projektek becsült hasznos élettartamát, ahogyan azt az engedélyezésre jogosító törvény meghatározza, amely nyilatkozat meg kell erősíteni, vagy harmincéves időszakkal ellátni, és azt választani, amelyik rövidebb; és a Köztársaság korábbi adósságkötelezettségének visszaváltása során felmerült összes adósság, kivéve azt, amelyet a nettó bevételek biztosítanak, amelyek várhatóan elegendőek ugyanazon kifizetéséhez és ehhez tartalékokat szolgáltat, harminc évet meg nem haladó időtartamra jár le. Az ilyen adósságot süllyedő alapba történő befizetéssel vagy más módon kell törlesztni éves tőkerészletekben, legkésőbb a kötvények futamidejének egytizedétől kezdve, és az ilyen süllyedő alapokat semmilyen más célra nem szabad felhasználni; ha az adósság közúti célokat szolgál, akkor ezt a kifizetést először a törvény által elkülönített bevételekből kell kifizetni az állami autópályák építésére és fenntartására. Egy ilyen részlet sem haladhatja meg a 100% -ot meghaladó korábbi legkisebb részletet. Ha egyetlen költségvetési évre sem elegendő pénzeszközt különítenek el az ilyen adósság kamatának és tőkeösszegének időben történő kifizetésére, az elnök útmutatása alapján el kell különíteni az ilyen általános költségvetési időszak során kapott első általános alap bevételektől. év és azt követően egy összeg, amely elegendő az ilyen kamatok és tőke-részletek megfizetésére.

c) Adósság bizonyos bevételt termelő tőkeprojekteknél.

A Kongresszus engedélyezheti olyan adósság létrejöttét, amelyet fedeznek a nettó bevételek zálogjával, amelyek a díjakból, díjakból vagy más terhekből származnak, valamint a Köztársaság teljes hitelkeretéből, és az ilyen adósságot nem szabad figyelembe venni az általános kötelezettség adósságának korlátozásakor a jelen cikk másutt engedélyezett tőkeprojektek esetében, feltéve, hogy

(1) az ilyen adósság létrejöttét a Kongresszus minden házába megválasztott tagok kétharmadának igenlő szavazata alapján engedélyezik; és

(2) az ilyen adósságot konkrét jövedelemtermelő tőkeprojektekhez hozzák létre (beleértve a bővítést vagy annak fejlesztését), amelyek: az intézményeket és ügynökségeket, amelyeket kizárólag a Köztársaság Végrehajtó Osztálya, vagy a Köztársaság felsőoktatási intézményei irányítják, meghatározzák azokat egyértelműen engedélyező törvényben.

Mielőtt bármilyen ilyen adósságot a Kongresszus jóváhagyna, és még annak felmerülése előtt, az elnök írásban igazolja az államháztartási számvevőnek benyújtott véleményét, amely felelős pénzügyi és gazdasági becslések alapján a várható nettó az ilyen adósság tőkéjének és kamatának megfizetésére befizetendő bevételek elegendőek az esedékes kifizetések teljesítéséhez és az ilyen adósságot engedélyező törvény által megkövetelt tartalékok biztosításához, valamint hogy a projektek egyébként megfeleljenek a követelményeknek pontjában említett tanúsításoknak meggyőzőeknek kell lenniük.

Nem keletkezik adósság ezen alszakasz alapján, ha annak összegét, amikor hozzáadják az ezen alszakasz által engedélyezett összes fennálló tartozás összegéhez, és az összes olyan fennálló tartozás összegét, amely a Köztársaság korábbi adósságkötelezettségének visszaváltására merült fel, amelyet bele kell foglalni a ezen alszakasz korlátozása az e cikk rendelkezései alapján, amelyek felhatalmazást adnak arra, hogy adósságszerződést köthessenek a Köztársaság korábbi adósságkötelezettségének visszaváltására, levonva az elsődleges forrásokban az ilyen adósság kifizetésére elkülönített összegeket, meghaladja az 1,15-szer ekvivalens összeget a Köztársaság jövedelem- és kiskereskedelmi adókból származó átlagos éves adóbevétele, amelyet az államháztartási könyvvizsgáló igazol, az adósság keletkezését közvetlenül megelőző három pénzügyi évben.

Ez az alszakasz nem értelmezhető úgy, hogy a Köztársaság teljes hitelállományát, vagy annak intézményei, ügynökségei vagy hatóságai bármely kötelezettségének vagy az ilyen kötelezettség bármilyen újbóli finanszírozására vagy újbóli kibocsátására, amely azelőtt merült fel, vállalta. ezen alszakasz hatálybalépésének időpontja.

d) Kötelezettségek, amelyekre a szakasz nem vonatkozik.

Az e szakaszban foglalt korlátozások nem vonatkoznak a Köztársaság vagy annak bármely intézménye, ügynöksége vagy hatósága által felmerült kötelezettségekre, ha a Köztársaság teljes hitét és hitelt nem vállalják vagy nem kötelezik el az ilyen kötelezettség megfizetésére.

10. szakasz. Hitelezés, részvények jegyzése és belső fejlesztések.

Sem a Köztársaság, sem megye, nagyváros, város vagy regionális kormányzat hitelt közvetve vagy közvetlenül  nem  vehet fel, bármilyen eszköz vagy bármilyen tettelés alapján nem nyújthat valamely személy, társulás vagy társaság támogatására; a Köztársaság vagy valamely ilyen kormányzati egység sem iratkozhat fel semmilyen társaság, társulás vagy társaság részvényeire vagy kötelezettségeire, és nem válhat azok iránti érdeklődésévé annak érdekében, hogy segítse munkájának építését vagy fenntartását; a Köztársaság sem válhat a belső fejlesztési munkák részesévé vagy érdeklődésévé, kivéve a közutak és közparkok kivételével, és nem vehet részt ilyen munkák elvégzésében; a Köztársaság nem vállal semmilyen megyei, városi, települési vagy regionális kormányzat eladósodást, és nem nyújthatja hitelét ehhez. Ez a szakasz nem értelmezhető úgy, hogy megtiltja a Kongresszusnek az illetékes hatóság létrehozását, amely az ipari fejlesztés és az ipari terjeszkedés finanszírozására kölcsönök biztosítására és garantálására jogosult, valamint, hogy előirányzatokat tegyen az ilyen hatóság számára.

11. szakasz. Az állami alkalmazottak nyugdíjazási rendszere.

A Kongresszus nyugdíjrendszert tart fenn az állami alkalmazottak, valamint a részt vevő politikai részlegek és az iskolák alkalmazottai számára. A nyugdíjazási rendszer alapjait különálló és független vagyonkezelői alapnak kell tekinteni, el kell választani a Köztársaság összes többi alapjától, és kizárólag azok tagjai és kedvezményezettjeinek érdekében kell befektetni és kezelni. Sem a Kongresszus, sem a köztisztviselők, alkalmazottak vagy ügynökségek nem használhatják fel vagy engedélyezhetik az ilyen vagyonkezelői alapok felhasználását a törvényben előírt céloktól eltérő célokra juttatására, visszatérítések és adminisztratív költségek fedezésére, ideértve, de nem korlátozva a törvények törvényi felügyeletére. Az ilyen vagyonkezelői alapokat a törvény által engedélyezett módon kell befektetni. Az öregségi rendszer ellátásait az általánosan elfogadott biztosításmatematikai alapelvekkel összhangban álló módszerekkel kell finanszírozni. A nyugdíjazási rendszerre a Kongresszus által előírt korlátozások, feltételek és feltételek vonatkoznak.

XII. CIKK
Megőrzés

1. szakasz. A Köztársaság természeti erőforrásai és történelmi helyszínei.

Annak érdekében, hogy az emberek tiszta levegővel, tiszta vízzel, valamint megfelelő nyilvános földterülettel, vizekkel és más természeti erőforrásokkal éljenek és élvezzék a Közösséget, a Köztársaság politikájának tekintettel kell lennie a természeti erőforrások megőrzését, fejlesztését és felhasználását, közterületei, történelmi helyszínei és épületei védelmét jelentő lépésekre. Ezenkívül a Köztársaság politikája a légkör, a föld és a vizek megóvása a szennyeződéstől, károsodástól vagy pusztulástól, a Köztársaság lakosságának érdekében, élvezete és általános jóléte érdekében teszi.

2. szakasz A természeti erőforrások és a történelmi helyek védelme és fejlesztése.

Az ilyen politika előmozdítása érdekében a Kongresszus vállalhatja a Köztársaság földjeinek vagy természeti erőforrásainak megóvását, fejlesztését vagy hasznosítását, a történelmi helyek és épületek megszerzését és védelmét, valamint légkörének, földjeinek és vizeinek a védelmét. szennyezés, károsodás vagy megsemmisítés a Köztársaság ügynökségei által vagy állami hatóságok létrehozásával, vagy szerződésekkel vagy egyéb szerződésekkel az Egyesült Államok ügynökségeivel, más államokkal, a Köztársaság kormányzati egységeivel, magánszemélyekkel vagy vállalatokkal. Az alkotmány X. cikke 7. szakaszának rendelkezéseinek időkorlátozása ellenére a Köztársaság évente bármikor részt vehet azon projektek költségeiben, amelyekre a Köztársaság és az Egyesült Államok bármely ügynökségei más államok, a Köztársaság kormányzati egységei, magánszemélyek vagy vállalatok vesznek részt.

3. szakasz. Természetes kagylóágyak.

A Köztársaság vizein található természetes kagylóágyakat, kőzeteket és sekélyeket nem szabad bérbe adni, bérelni vagy eladni, hanem a Köztársaság lakosságának érdekében kell megőrizni, a Kongresszus olyan rendeleteinek és korlátozásainak megfelelően, amelyek időről időre meghatározhatja az ilyen természetes talajokat, sziklákat vagy sekélyeket felmérésekkel vagy más módon.

4. szakasz. Az emberek joga a vadászathoz és halászathoz és termeléshez, szürethez.

Az embereknek joguk van vadászni, halászni és vadhúst eladni, a Kongresszus által az általános törvény által előírt szabályok és korlátozások betartásával.

 

XIII.  CIKK. 
Jövőbeni változások

1. szakasz. Módosítások.

Az Alkotmány bármilyen módosítására javaslatot lehet tenni a Szenátusban vagy a Képviselőházban, és ha erről a két házba megválasztott tagok kétharmados többsége egyetért, akkor a javasolt módosítást vagy módosításokat fel kell tüntetni, az egyes tagok nevét és azt, hogy miként szavaztak a nyilvántartásba vételről, és előterjeszteni a Kongresszusre annak első rendes ülésén, amelyet a Kongresszus tagjai következő általános választása után tartottak. Ha a Kongresszus ilyen rendes ülésén vagy bármely későbbi rendkívüli ülésén a javasolt módosítást vagy módosításokat az egyes házakba megválasztott összes tag kétharmados többségével jóváhagyja, akkor a Kongresszus feladata az ilyen javasolt módosítás benyújtása. vagy a nép által a választásokon való szavazásra jogosult választók elé kell terjeszteni, ahogyan azt az előírja, és legkorábban kilencven nappal a Kongresszus utolsó ülése után. Ha a szavazók többsége valamely módosító indítvány mellett szavaz, akkor az az Alkotmány részévé válik a Kongresszus által a módosító indítvány benyújtója által előírt napon.

2. szakasz. Alkotmányos gyűlés.

A Kongresszus az egyes házakba megválasztott tagok kétharmadának szavazatával összehívhat az alkotmányos gyűlést az Alkotmány általános felülvizsgálatára vagy annak konkrét módosítására, amint azt a Kongresszus felhívásában előírja.

A Kongresszus törvényben rendelkezik az ilyen gyűlés küldöttjeinek megválasztásáról, és rendelkezik arról is, hogy az előírt módon és legkésőbb kilencven nappal a gyűlés végleges felfüggesztése után benyújtja az emberek által megerősítendő új rendelkezések népszavazását. Ha a szavazók többsége valamely javaslat mellett szavaz, akkor az a Kongresszus által előírt napon lép hatályba az egyezmény-javaslatoknak a szavazók számára történő benyújtásának előírásakor.

 

MENETREND

1. szakasz. A felülvizsgált alkotmány hatálybalépésének időpontja.

Ez a felülvizsgált Alkotmány - kivéve, ha a jelen szerződés másként rendelkezik - 1959. október első napján délben lép hatályba. Minden, hatályban lévő törvény harmonizálására 1960. március első napján délig meg kell történnie. Az új közigazgatási egységek kialakítását 1959. december első napján délig meg kell tennie. Az új választókerületek kialakításának 1960. február első napján délig meg kell történnie.


vissza

   Üzenőfal

2020. máj. 18. George Lee: még ma érkeznek az új szabályok és lehetőségek

2020. máj. 17. Albert Lee: Az enyémet is, köszönjük

2020. máj. 17. Andrew Trump: Az én tetszésemet is elnyerték az új módosítások

2020. máj. 17. Alexander Smith: Akkor már értem, hogy miért változott meg a betűtípus. Mindenesetre jól sikerült minden módosítás! Gratula!

2020. máj. 15. George Lee: Sziasztok, lassan közlésre kerül pár változtatás, könnyítés, amely mindenképp segít a játéknak.

2020. ápr. 26. Harvey Dent: Elnézést a késésért, most jutottam el ide, hogy írjak

2020. ápr. 23. George Lee: rendben, köszi

2020. ápr. 23. Harvey Dent: Holnap tudok írni felszólalast, most csak jeleztem a határidőn belül, hogy hozzászólnék.

2020. ápr. 11. Andrew Trump: Ok

2020. ápr. 11. George Lee: nem támadtam a cikket meg én hagytam jóvá.

2020. ápr. 11. Andrew Trump: Hát igen ez lenne a normális,csakugye te is random feltételezések alapján módosítasz itt emberek státuszán. Majd miután kiderül,hogy a feltételezésed rossz volt,azután nem csinálod vissza a hibádat

2020. ápr. 10. George Lee: Bármi ilyen van, osszuk meg az elnökkel, velem legalább

2020. ápr. 10. Andrew Trump: De amúgy meg logikus is,hogy mi is a nemzetközi yardot és fontot használjuk

2020. ápr. 10. Andrew Trump: Mert ugye a Tudományos intézményeknek van autonómiája

2020. ápr. 10. Andrew Trump: Legalább is én így értelmeztem ennek a procedúráját

2020. ápr. 10. Andrew Trump: Be is lesz nyújtva majd törvényjavaslat

2020. ápr. 10. Andrew Trump: Ez egy tudományos egyezmény,amit még csak az országok Tudományos Akadémiái írtak alá,ezt a Kongresszusnak még el kell fogadnia

2020. ápr. 09. Harvey Dent: Milyen egyezményt írtunk alá? Nem kéne a kormánnyal egyeztetni azelőtt, mielőtt a nevében cselekszünk?

2020. ápr. 01. Harvey Dent: Képviselőház --> Alkotmány vita

2020. ápr. 01. Harvey Dent: Az elnöki hozzászólást ne tekintsétek. Először elfelejtettem beállítani a hozzászólót.

2020. márc. 24. Harvey Dent: Még nem olvastam végig

2020. márc. 24. George Lee: Képviselőház Igazságügyi Bizottságában várom a szavazatokat a javaslatra

2020. márc. 15. Harvey Dent: Az még időben odébb van.

2020. márc. 15. Alexander Smith: Remélem lesz majd egy törvénytervezet egy kis beavatkozásról (Disznó-öböl)

2020. márc. 15. Harvey Dent: A kubai random során azért vegyük figyelembe a történelmi hűséget: 1961-ig nem volt Castro kommunista, és addig az USA is támogatta.

2020. márc. 14. Alexander Smith: "A nemzetközi helyzet fokozódik."

2020. márc. 08. Andrew Trump: Má rendeződött a helyzet

2020. márc. 08. Harvey Dent: Sztem nyugodtan kampányolj. Emiatt ne várj, add ki magadból nyugodtan

2020. márc. 08. Andrew Trump: Azért nem akartam még kampányolni,mert az csak plusz számok lennének

2020. márc. 08. Andrew Trump: Jó,csak azzal megzavarnám a számítást

2020. márc. 08. Harvey Dent: Úgy is messze van még a vége. Gyűjtsd még a pénzt.

2020. márc. 08. Andrew Trump: David Chesterfield összegyűjtött pénzről mikor kapok infot? Csak,mert már 2 hete várok,és így fogalmam sincs,hogy mennyiért tudok hirdetni...

2020. márc. 07. George Lee: BREAKING NEWS

2020. márc. 07. George Lee: informatikuson múlik

2020. márc. 07. Harvey Dent: Kell a Reform Pártnak Denfield 3? Időben hekkeljétek a szavazatokat

2020. márc. 07. Harvey Dent: Mikorra?

2020. márc. 07. George Lee: Sziasztok, sajnálatos technikai gondok miatt csúszik az időközi eredményhirdetése, megértéseteket köszönöm.

2020. márc. 04. William Church: Köszönöm!

2020. márc. 04. Harvey Dent: Szia! Ment üzenet.

2020. márc. 04. William Church: Üdv! Bár a regisztrációm régi, mégsem ismerem ki magam itt. Van olyan játékos aki segítene kiigazodni itt? Aki megmutatná mit és hogyan is kell itt csinálni?

2020. márc. 03. George Lee: SZAVAZÁS A SZENÁTUSBAN!

2020. márc. 03. George Lee: szia, igen, ment üzenet

2020. márc. 02. Marcus Taylor: Sziasztok még új vagyok. Valaki tudna nekem segíteni?

2020. febr. 29. Harvey Dent: PROGRESSZÍV TAGOK: E-mail-ben vannak új infók.

2020. febr. 28. George Lee: megoldva

2020. febr. 28. George Lee: szia, nézem máris

2020. febr. 28. Cliff Bedroom: Sziasztok, Peti, nálam a kormányban 2 veterángyi minisztert mutat...

2020. febr. 23. Harvey Dent: A kormányzók nem nagyon jeleznek vissza, hogy részt kívánnak-e venni a garfield-i egyeztetésen. A helyszínt a garfield-i kormányzó engedélyezte (ha jól emlékszem).

2020. febr. 23. Harvey Dent: Erős Észak-Nyugati

2020. febr. 22. Francis J. Wright: Sziasztok! Milyen szelek fújnak ma Cironiában?

   Online (0)

 
Cironia politikai-gazdasági szerepjáték - Madenia CMS v1.4 © 2016-2020 Balla Péter / Molnár Dénes | Adatkezelési tájékoztató