Törvény megtekintése

Szponzor: John P. Robinson (P-BE), Paige Turco (P-OE), Leon Vance (P-CK)

A ciron emberek közbiztonságának biztosítása, a törvényi rend hatásos fenntartása, a jogálam védelme és a közrend folyamatos fenntartása érdekében a Kongresszus az alábbi törvényt alkotja meg. A törvény a Központi nyomozó ügynökségről (CCA – Central Criminal Agency) szóló törvénnyel összhangban – azt kiegészítve –, a kapcsolódó bűnüldöző, nyomozó hatóságok feladat és jogköreit szabályozza.

I.CIKKELY – Általános rendelkezések

I. fejezet – Források

1. § (1) Az jelen törvényben meghatározott bűnüldöző szervek (továbbiakban: szervezetek) a feladataikhoz szükséges ellátása érdekében szabadon felhasználhatják a kormányzat által kezdeményezett és a törvényhozó szervezet által jóváhagyott mindenkori költségvetés által az szervezetek számára bocsájtott költségvetést.

(2) A költségvetés ellenőrzésére jogosult első körben a mindenkori kormány rendvédelemért felelős tagja, második körben a szenátus belbiztonsággal foglalkozó szakbizottsága azzal a megkötéssel, hogy az ellenőrzések során semmilyen olyan adat, jelentés vagy egyéb dokumentáció nem kerülhet nyilvánosságra, mely a nemzet védelmét veszélyeztetné, vagy a szervezetek működését akadályozná.

(3) A szervezetk működésért teljes mértékben a kinevezett vezető felelős, illetve az ő általa kinevezett helyettes(ek) és területi vezetők.

II. fejezet – Oktatás és képzés

2. §  Az szervezetek bármely tagja vagy alkalmazottja – a munkája elvégzése érdekében – részletes speciális oktatásban vehet részt, vagy kaphat kiképzést bármely belföldi állami vagy magán intézményénél, melynek költségét a szervezetek állják a rendelkezésre áll forrásokból.

III. fejezet – Utazás, juttatások és kapcsolódó költségek

3. § (1) A képzések finanszírozásán kívül a képzés ideje alatt és a szervezetek alkalmazásában is a szervezetek minden tagját és alkalmazottját fizetés illeti meg, mely a beosztásától függ, s melyet az ellenőrző szerv belső rendeletben határoz meg. Az alkalmazottak és tagok fizetése szigorúan bizalmas, nyilvánosságra csak korlátozott – a működést nem befolyásoló – mértékben hozható az ellenőrző szervek által.

(2) Az vezetők által szabályozott módon – figyelembe véve az alkalmazott vagyoni helyzetét – a szervezetek kötelesek:

a) fizetni az utazással kapcsolatos felmerülő költségetek belföldi megbízatás esetén is.

b) fizetni egy kísérő családtag utazási költségeit.

c) belföldi megbízatás esetén a költözés költségeit.

d) fizetni az utazási és szállítási költségeket, mely a megbízatás után esedékes, abban az esetben a megbízatás következtében az alkalmazott és/vagy családtagja életveszélybe kerül.

e) megbízatási hely változása esetén minden költséget, mely a megbízási hely változásával kapcsolatos az alkalmazott és családtagjai részére.

(3) Az alkalmazott szabadságának töltése alatt a szervezetek a fent említett költségek megtérítésére nem kötelezett.

(4) Szabadságról visszatérő alkalmazott esetén a szervezetk kötelesek meggyőződni róla, hogy az alkalmazott alkalmas a rá kiszabott munka elvégzésére. Negatív eredmény esetén a szervezetek kötelesek a szükséges képzés költségeit állni, hogy az alkalmazott a feladatok elvégzésére alkalmas legyen.

(5) Sérülés, sebesülés, illetve haláleset esetén a szervezetek kötelesek állni a kórházi és hazaszállítási költségeket, illetve haláleset esetén a család által megrendelt temetés költségeit.

IV. fejezet – Általános felhatalmazások

4. § A szervezetek kötelesek más ciron nemzetbiztonságot biztosító szervekkel közreműködni, ha az nem sérti bármely alkalmazottjának testi épségét.

5. § A szervezetek saját hatáskörben jogosult a kutatás-fejlesztésbe befektetni, hogy a tevékenységét mindig megfelelő technikai felkészültséggel tudja végezni.

6. § Az szervezetek működése kizárólag belföldön történhet. Külföldön a szervezetek nem illetékesek semmilyen ügyben.

V. fejezet – Biztosítékok

7. § (1) A szervezetek bármely dokumentumába betekintést nyerhet a Kongresszus belbiztonsággal foglalkozó szakbizottságai, azzal a kitétellel, hogy első körben zárt ülésen jogosult a dokumentumok megtekintésére, ha az a nemzetbiztonság szempontjából indokolt.

(2) Bármely Elnöki, miniszteri vagy vezetői döntést a Kongresszus nemzetbiztonsággal foglalkozó szakbizottságai bíróságon támadhat meg, mely esetben zárt tárgyaláson kell a tárgyalást lefolytatni, ha az nemzetbiztonsági szempontból indokolt. Bírói határozat esetén az adott döntés megsemmisíthető, mely bírói döntés ellen a végrehajtó hatalom fellebbezéssel élhet. Ez esetben másodfokú bírói vizsgálat zárt körben folytatandó le, ha az korábbi döntés alapján nemzetbiztonsági szempontból indokolt.

(3) Másodfokú bírói döntéssel szemben bármely fél a Legfelsőbb Bírósághoz fordulhat. A Legfelsőbb Bírósági döntéssel szemben fellebbezési lehetőség nincs.

8. § (1) A szervezetek működésével kapcsolatban minden ciron állampolgár a területileg illetékes ügyészséghez fordulhat panasszal.

(2) Az ügyészség a panaszokat köteles kivizsgálni, a vizsgálatot határozattal lezárni.

(3) Az ügyészség határozatát a panaszt benyújtó bíróságon támadhatja meg. Bírói határozat esetén az adott vizsgálati határozat megsemmisíthető, mely bírói döntés ellen az ügyészség fellebbezéssel élhet.

(3) Másodfokú bírói döntéssel szemben fellebbezési lehetőség nincs.

II. CIKKELY – Marshali Hivatal

I. fejezet – Hivatal felépítése

9. § (1) A Marshali Hivatal vezetője az Igazgató

(2) Az Igazgató feladatköre:

a) a Marshali Hivatal működéséhez szükséges szervezeti rendszer kialakítása

b) a szervezeti egységek vezetőinek kinevezése, felmentése

c) évente beszámoló készítése a rendvédelemért felelős miniszter valamint a szenátusi szakbizottság felé

d) a Hivatal hivatalos pecsétjének, tagjai jelvényének megtervezése és felterjesztése a belügyekért felelős minisztériumnak

10. § (1) A Hivatal Igazgatóját az Elnök határozatban nevezi ki és hívja vissza a rendvédelemért felelős miniszter javaslatára

(2) A Hivatal törvényes, jogszerű működésének ellenőrzésére a mindenkori kormányzat rendvédelemért felelős minisztériuma jogosult.

II. fejezet – Tevékenységek

11. § (1) Belföldön a Hivatal központi – állami – nyomozóhatóságként üzemel, minden olyan jogosultsággal, mellyel az általános nyomozóhatóságok és megyei rendőrségek rendelkeznek.

(2) Belföldi nyomozóhatóságként a Hivatal jogosult eljárni az alábbi esetekben:

a) tanúvédelem alatt álló személyek védelmével kapcsolatos ügyekben.

b) körözött személyek felkutatásával, elfogásával kapcsolatban.

c) bírósági épületek védelme, bírósági épületek ellen vagy területén elkövetett bűncselekmények esetén.

d) elítéltek börtönök közötti szállítása esetén.

e) repülőterek és kikötők ellenőrzésének esetén.

f) belföldi polgári repülőjáratokon az utasok biztonsága érdekében, belföldi repülőjáratokon elkövetett bűncselekmények esetén.

III. CIKKELY – Megyei Rendőrségek

I. fejezet – A Rendőrségek felépítése

12. § (1) A megyei rendőrségek tevékenységük hatékony elvégzéséhez kerületekre osztva végzik munkájukat.

(2)A kerületek területi illetékességét a megye kormányzója határozza meg.

(3) A rendőrségi kerületeket a kerületi kapitányok vezetik.

(4) A megyei rendőrség munkáját a megyei főkapitány irányítja.

13. § (1) A megyei főkapitányt a megye kormányzója nevezi ki a Megyei Tanács jóváhagyásával.

(2) A főkapitány feladatai:

a) a megyei főkapitányság és a kerületi kapitányságok működéséhez szükséges szervezeti rendszer kialakítása

b) a szervezeti egységek vezetőinek kinevezése, felmentése

c) évente beszámoló készítése a Megyei Tanács és a kormányzó felé.

II. fejezet – Tevékenységek

14. § (1) Belföldön a megyei rendőrségek a megyei nyomozóhatóságként üzemel, minden általános nyomozóhatósági és rendfenntartói jogosultsággal.

(2) Belföldi nyomozóhatóságként a megyei rendőrség területi illetékességén belül jogosult eljárni az alábbi esetekben:

a) gyilkossággal kapcsolatos ügyekben.

b) öngyilkossággal kapcsolatos ügyekben.

c) túszejtési ügyekben.

d) betörések esetén.

e) lopási és rablási ügyek esetén.

f) magán vagy köztulajdon rongálásának ügyeiben.

g) közúti közlekedés szabályainak megsértésében.

h) egyéb – a Büntető Törvénykönyv hatálya alá eső ügyekben, melyek törvényben más nyomozóhatósághoz nem lettek utalva.

(3) Belföldön rendfenntartó hatóságként a megyei rendőrség a területi illetékességén belül jogosult az alábbi esetekben eljárni:

a) álltalános járőri feladatok elvégzése.

b) tüntetések biztosítása.

c) köztisztasági előírások betartatása.

d) védett személyek, diplomáciai konvojok útvonalainak biztosítása

e) különleges jogállások esetén fokozott rendfenntartási tevékenység.

III. fejezet – Forrásokra vonatkozó különleges szabályok

15. § (1) Az oktatási feladatok megyei átvételének anyagi biztosítása érdekében a központi költségvetés – adóbevételeinek egy részének átadásával – a megyék számára anyagi fedezetet köteles nyújtani.

(2) A megyék számára anyagi (pénzbeli) támogatás céltámogatás, a megyék más célra nem használhatják fel.

(3) A megyék számára a központi költségvetés terhére nyújtott oktatási támogatást arányosan kell elosztani a megyék között.

(4) A megyék számára nyújtott oktatási céltámogatást az adott évben esedékes előirányzati törvényben külön soron, kellő részletezettséggel kell nyilvántartani.

IV CIKKELY – Egyéb bűnüldöző szervezetek

16. § (1) A mindenkori törvényhozó hatalom törvénnyel jogosult speciális területen működő bűnüldöző szervezetet létrehozni.

(2) A törvénnyel létrehozott bűnüldöző szervezeteket állami költségvetés terhére kell finanszírozni.

(3) A törvénnyel létrehozott bűnüldöző szervek megfelelő működéséért a mindenkori kormányzat felelős.

17. § (1) A megyéknek joga van saját költségre további bűnüldöző szervez létrehozni.

(2) A megyék által létrehozott bűnüldöző szervek működéséért a mindenkori megyei vezetés a felelős.

(3) A megyék által létrehozott bűnüldözői szervezet állami bűnüldözői – illetve az e törvény által létrehozott bűnüldöző szervezet – munkáját nem akadályozhatja, azokkal együttműködni köteles.

V. CIKKELY – Egyéb rendelkezések

18. § Jelen törvény az 1958. augusztus elsejével hatályos, a költségvetési évhez igazodva.

---

vissza