Törvényjavaslat megtekintése

II. KONGRESSZUS
2. ÜLÉSSZAK

 

SZ. J. 1.

CIRONIA KÖZTÁRSASÁG SZENÁTUSÁNAK SZABÁLYKÖNYVE

Szponzor: Andrew Fox (P-CK), Stuart Hoyt (R-MN), Albert Lee (P-GE), Gregory McInnis (R-GE), Martin Ricketts (R-ED), Annabelle Turner (P-PD)

Mivelhogy eddig nem volt olyan átfogó jogszabályi gyűjtemény, amely egységbe fogta volna a szenátusi szabályokat, ezért egy olyan gyűjtemény került előkészítésre azokat a szabályokat egybefoglaló törvényjavaslat, amely a jövőben szabályozná a Szenátus munkáját, amelyet az Alkotmánnyal összhangban alkottak meg a törvényhozók.

 

 

 

A SZENÁTUS SZABÁLYAINAK GYŰJTEMÉNYE

 

I. SZENÁTOROK ELNÖKI TISZTSÉGBE VALÓ JELÖLÉSE

1. Az Alelnök hiányában, a Szenátusnak kell kiválasztani az Ideiglenes Elnököt, aki ellátja a hivatalát, és végrehajtja a feladatokat a Szenátus óhajára, egészen egy másik megválasztásáig, vagy amíg nem jár le a hivatali ideje mint szenátornak.

2. Az Alelnök hiányában és az Ideiglenes Elnök megválasztásáig az Ideiglenesen Megbízott Elnök, vagy a szenátus titkára, vagy távollétében a helyettes titkár látja el az Elnök feladatait.

3. Az Ideiglenes Elnöknek joga van szóban a nyitott Szenátusban, vagy annak hiányában írásban, egy Szenátort megnevezni, aki a Titkár feladatait hajtja végre, ideértve a megfelelő formában megszavazott törvényjavaslatok és közös nyilatkozatok aláírását, de a helyettesítés nem terjedhet túl egy halasztáson kivéve, ha ezt egy egyhangú döntés felül nem írja;  és az így megnevezett szenátornak joga van a nyitott ülésen kijlelölni, vagy annak hiányában írásban megjelölni azt a szenátort, aki ellátja a titkári feladatokat, de nem terjedhet túl egy halasztáson kivéve, ha ezt egy egyhangú döntés felül nem írja.

 

II. A MEGBÍZÓLEVELEK ÁTADÁSA ÉS AZ ELŐJOGOK KÉRDÉSE

A megválasztott szenátorok megbízólevele vagy a szenátorok kinevezése és más kérdések, amelyek az előjogok kérdéskörét érintik, mindig egymást követő rendben kell, hogy legyenek, kivéve amíg a Journal olvasása és javítása folyamatban van, illetve amikor az ügyrend vagy egy indítvány elhalasztása függőben van, vagy amíg a Szenátus szavaz, vagy amíg megállapításra kerül a határozatképesség; és minden kérdés és indítvány, amely felmerül vagy felvetődik, a megbízólevelek átadása előtt kell megválaszolni.

2. A titkár nyilvántartást vezet a választási bizonylatokról és a szenátorok kinevezéséről szóló igazolásokról oly módon, hogy egy erre a célra fenntartott könyvben vezeti a választás vagy kinevezés időpontját, a választott vagy kinevezett személy nevét, igazolást a kormányzó sajátkezű ellenjegyzésével, valamint a megyét, ahonnan a szenátort választották meg vagy nevezték ki.

3. A szenátus titkára az alábbi ajánlott formanyomtatványokat küldi az egyes megyék kormányzóinak ahol választásokat tartottak, vagy kinevezésre került sor, mindezt annak érdekében, hogy minden megyében ugyanilyen formanyomtatványokat használhassanak, ha szükséges.

 

A VÁLASZTÁSI ÉS A KINEVEZŐ IGAZOLÁS AJÁNLOTT FORMÁJA A KÖVETKEZŐKBEN FIGYELEMMEL KÖVETENDŐK:

 

VÁLASZTÁSI IGAZOLÁS HATÉVES CIKLUSHOZ

Cironia Köztársaság Szenátusának Elnökéhez:

Ez igazolja, hogy az 19___ évben _________ hónapjának _ napján, A__ B__-t törvényesen választották meg a megye szenátorának a választók, hogy képviselje a megyét Cironia Köztársaság Szenátusában hatéves időtartamra, 19_ év __________ hónapjának, 3-ik napjától kezdődően.

Tanú: Őkiválósága a mi kormányzónk a megyénk pecsétével a mi Urunk 19__ évémek _________ hónapjának _ napján rögzítettük.

A kormányzó által:

C__D__.

Kormányzó.

 

IGAZOLÁS KI NEM TÖLTÖTT CIKLUSHOZ

Cironia Köztársaság Szenátusának Elnökéhez:

Ez igazolja, hogy az 19___ évben _________ hónapjának _ napján, A__ B__-t törvényesen választották meg a megye szenátorának a választók, hogy képviselje a megyét Cironia Köztársaság Szenátusában hatéves időtartamra, 19_ év __________ hónapjának, 3-ik napjától kezdődően.

Tanú: Őkiválósága a mi kormányzónk a megyénk pecsétével a mi Urunk 19__ évémek _________ hónapjának _ napján rögzítettük.

A kormányzó által:

C__D__.

Kormányzó.

 

IGAZOLÁS KINEVEZÉSRŐL

Cironia Köztársaság Szenátusának Elnökéhez:

Ez azt igazolja, hogy az Egyesült Államok Alkotmánya és az ________ megye által rám ruházott hatáskör alapján mint a megye kormányzója, ___________, ezennel kijelölöm az említett megye szenátorát, hogy képviselje a megyét Cironia Köztársaság Szenátusában addig, amíg az E__ F__ __-ból eredő üresedése le nem telik a törvény által előírt választással.

Tanú: Őkiválósága a mi kormányzónk a megyénk pecsétével a mi Urunk 19__ évémek _________ hónapjának _ napján rögzítettük.

A kormányzó által:

C__D__.

Kormányzó.

 

III. ESKÜTÉTELEK

Az Alkotmány által megkövetelt és törvényben előírt eskütételeket vagy nyilatkozatokat az egyes szenátorok, a nyílt szenátusban kell megtenniük és jegyeztetniük, mielőtt munkájába lépnének.

Az Alkotmány által megkövetelt és törvényben előírt eskü, AMELYET A SZENÁTOROKNAK KELL TENNI

2. „Én, A__ B__, ünnepélyesen esküszöm (vagy megerősítem), hogy támogatom és megvédem Ciron Köztársaság Alkotmányát minden idegen és hazai ellenséggel szemben; ugyanúgy kiállok a az igaz hit, mint az állampolgárság mellett, Teljesen szabadon teszem le ezt a hűségesküt, mentális problémák, vagy bármilyen hátsó szándék nélkül; és a lehető legnagyobb odaadással járok el a hivatali ügyeimben, mihelyt hozzálátok a feladataimhoz: Isten engem, úgy segélyjen..”

 

IV. NAPI TEENDŐK KEZDETE

1. (a) A Levezető Elnök elfoglalja a helyét, ezt köti a káplán imádsága, és aztán a Levezető elnök, vagy bármelyik, általa megbízott szenátor vezetésével felidzéi a Hűségesküt Cironia Köztársaságának lobogója előtt, majd ellenőrizni a határozatképességet, majd a naplóból fel kell olvasni az megelőző nap eseményeit, hacsak egy megfelelő indítvánnyal nem adnak felmentést a felolvasás alól a következő kérdéssel: Elfogadja-e a Napló tartalmát a mai nappal bezárólag?” és a hibák javításra kerülnek. Kivéve a (b) alfejezetben foglaltak szerint a Napló felolvasását csak egyhangú beleegyezéssel lehet felfüggeszteni; és amikor bármilyen módosítás készült, vagy sor került a javításra, azt kiemelt kérdésnek kell tekinetni, és meg kell tartani mindaddig, amíg meg nem semmisül.

 (b) Bármikor a Szenátus a XXII. szabály 2 bekezdése szerint jár el, a Napló felolvasását el kell végezni, és az adott napot kell figyelembe venni.

 (c) A Szenátus munkáját röviden és pontosan fel kell tüntetni a Naplóban. Az elnök üzeneteit teljes terjedelmében; A törvényjavaslatok és határozatok címe, valamint azokat a részeket, amelyekre a javasolt módosítások vonatkoznak; Minden szavazásra, valamint az egyes petíciók, emléknapok vagy papírok tartalmának rövid ismertetésére, amelyre a Szenátusban kerül sor.

 (d) A jogalkotó, a végrehajtó, a bizalmas jogalkotási eljárást külön nyilvántartásba kell venni, illetve az alkotmányos vádemelési eljárást is.

2. A szenátus ülésén, amikor ez a testület folyamatosan ülésezik, az elnököt naponta délben ideiglenesen felfüggeszti a Szenátus tevékenységét annak érdekében, hogy a káplán szokásos napi imáját végrehajthassa.

 

V. A SZABÁLYOK FELFÜGGESZTÉSE ÉS MÓDOSÍTÁSA

1. Egyetlen szabály, sem annak bármely részének felfüggesztésére, vagy módosítására irányuló indítvány nem kerülhet napirendre, kivéve, ha legalább egy nappal korábban ezt írásban kérvényezték, pontosan meghatározva a felfüggeszteni, vagy módosítani szabályt vagy részt, valamint a változás célját. Egyetlen szabály sem felfüggeszthető a Szenátus egyhangú beleegyezése nélkül, kivéve, ha a szabályok másként rendelkeznek.

2. A Szenátus szabályai Kongresszustól a következő Kongresszusig tartanak, kivéve, ha azok megváltoztak a fentebbi szabályok szerint.

 

VI. HATÁROZATKÉPESSÉG – A TÁVOLLÉVŐ SZENÁTOROK KERESTETÉSE

1. A határozatképesség a megválasztott és esküdött szenátorok többségéből áll.

2. Egy szenátor sem lehet távol a szenátusi szolgálatától engedély nélkül.

3. Ha a Szenátus napi ülésén bármikor bármely szenátornak kérdése merül fel a határozatképesség meglétére vonatkozóan, az elnök haladéktalanul kéri a Titkárt egy szavazás megrendezésére, és bejelenti az eredményt, és minden folyamatot vita nélkül kell lefolytatni.

4. Ha az ilyen névjegyzéken alapuló szavazással megállapítást nyer, hogy a határozatképesség nem áll fenn, a jelenlévő szenátorok többsége kérheti az őrség parancsnokát, és szükség esetén kényszerítheti a hiányzó szenátorok jelenlétét. Erről vita nélkül döntenek; és ennek a végrehajtásig, amíg a határozatképesség nem áll fenn, nincs vita vagy indítvány, kivéve, ha egyhangú döntéssel kérik az ülés felfüggesztését.

 

VII. REGGELI TEENDŐK

1. A folyóirat olvasását követő minden jogalkotási napon a Levezető Elnök bármely szenátor kérésére a Szenátus elé terjeszti a az Elnöktől érkező üzeneteket, a Minisztériumokat és Hivatalokat vezetők jelentéseit és közleményeit, valamint a Szenátusnak címzett egyéb közleményeket, valamint a törvényeket, közös állásfoglalásokat és a Képviselőház tagjainak üzeneteit, amelyek az előző napi munkamenet során megmaradtak. A Levezető Elnök bármely szenátor kérésére a következő sorrendben rendelkezik:

A petíciók és beadványok bemutatása.

A bizottságok jelentései.

A törvényjavaslatok és közös állásfoglalások bevezetése.

Egyéb határozatok benyújtása.

Mindezeket ebben a sorrendben kell követni, és az ügyrendet lefolytatni, kivéve, ha egyhangú beleegyezést adnak, és ha az újonnan benyújtott határozatokat a korábbi jogalkotási napon benyújtott határozatok ügyének meghozatala előtt kérik.

2. Amíg a reggeli ügyeket a Levezető Elnök elé terjesztik, vagy a Szenátusban egy óra múlva egy új törvényhozási nap kezdődik, nem kezdeményezhetnek javaslatokat, törvényjavaslatok megfontolását, indítványokat, bizottsági jelentéseket, vagy bármilyen más ügyet, amíg a Levezető Elnök személyesen nem vezette be az új napot, egyhangú döntés képezhet csak kivételt: Mindazonáltal feltéve, hogy hétfőnként, amely jogalkotási nap kezdete, a naptárat a VIII. szabály szerint kell megtervezni, és két órával később lehet csak a Szenátusban kezdeményezni bármelyik törvény megfontolását kérni, indítványokat és bármi mást benyújtani, kivéve olyan törvényjavaslat, határozat vagy más ügy, ami folyamatban, vagy amely a törvénykezési naptár végére kell befejezni.

3. A Levezető Elnök bármikor átadhatja a helyét, és a szenátornak bármikor jogában áll, hogy a Szenátus előtt beszéljen bármilyen törvényjavaslatról vagy más ügyről, amelyet az elnök vagy a Képviselőház nyújtott be, a szabályoknak megfelelően más kérdést mindaddig fel kell függeszteni, amíg ezt nem zárják le. Bármilyen, a témában illetékes indítványról vita nélkül kell határozni.

4. A beadványokat vagy az indítványokat elő kell terjeszteni szóban, vita nélkül, a témában leginkább adekvát bizottság elé kell terjeszteni, az indítvány benyújtójának aláírásával. A befogadásról vagy az indítványban való adekvációról vita nélkül határoznak. A polgárok vagy a külföldi országok hivatalnokai által ellenjegyzett beadványok vagy indítványok és egyéb iratok nem fogadhatóak el, kivéve, ha ugyanazt az elnökkel továbbítják a Szenátusnak.

5. A beadványok és indítványok tartalmának rövid ismertetését a Congressional Record számára ki kell nyomtatni; a beadványok és indítványok semmilyen más részét nem kell a nyomtatásban megjeleníteni, kivéve, ha a Szenátus szavazat útján máshogy nem rendelkezik a XI. szabály 4. bekezdésében foglaltak szerint, ebben az esetben a beadványok és az indítványok corpusát kell nyomtatásban közölni;  a beadványokhoz vagy az indítványokhoz kapcsolódó részeket csak akkor kell kinyomtatni, ha kifejezetten elrendelik.

6. Azok a szenátorok, akik a reggeli órák után nyújtják be a beadványukat, indítványaikat leadhatják, a Levezető Elnök és az adminisztrációja tiltakozásának hiányában, a szenátorok nevében a feltüntetésével. A jegyzékbe a szenátorok nevével és a kifogás hiányában kétszeri felolvasás után felvételre kerül, és a megfelelő bizottságok elé terjesztik, és az ilyen bejegyzések átiratát a közzétételre kerülő jelentésben kell feltüntetni a Congressional Recordban, a Szenátus Titkárának irányítása alatt.

 

VIII. ÜGYREND

1. A reggeli ügyek lezárásával kezdetét veszi az új törvénykezési nap, kivéve ha a Szenátus bármikor másként rendelkezik, vagy ha a Szenátusban éppen a Törvénykezési és Határozathozatali Naptár megalkotása folyamatban van, és folytatja az ilyen tanácskozást, amíg a Szenátus ezen a napon két órán keresztül (a reggeli órák után), amíg a Szenátus nem ül össze; és azon törvényjavaslatokat és határozatokat, amelyek ellen nem emeltek kifogást, sorrendben kell felvenni, és minden szenátornak jogában áll, hogy egyszer öt percen keresztül bármely kérdésről beszéljen; az eljárás bármely szakaszában kifogást lehet benyújtani, de a Szenátus a tárgyaláson folytathatja az ilyen tanácskozásokat; ez a rendelkezés a „más határozatok” felhívását követően vagy a „szabály alá tartozó” határozatok elrendelését követően azonnal megkezdődik, és elsőbbséget élvez a befejezetlen ügyek és egyéb különleges rendelkezésekkel szemben. De ha a Szenátus bármilyen kifogás ellenére bármilyen okból kifolyólag indítványozza, az előzőekben említett, vitát érintő rendelkezéseket nem kell alkalmazni.

2. Az új jogalkotási nap első két órájában az esetek megvitatására irányuló minden indítványt vita nélkül kell meghozni, kivéve az indítványok állásfoglalására vagy az Állandó Szenátusi Szabályok megváltoztatására irányuló indítványok kivételével. A Szenátus szabályaiban vitát lehet kezdeményezni. Az új jogalkotási nap első két órája után előterjesztett indítványok, törvényjavaslatok és állásfoglalások megfontolása vita tárgyát képezhetik.

 

IX. ÜZENETEK

1. Az Egyesült Államok elnökének vagy a Képviselőház hivatalának üzenetei az eljárás bármely szakaszában beérkezhetnek, kivéve, ha a Szenátus szavaz vagy megállapítja a határozatképesség meglétét, vagy amíg a Naplóban nem válik olvasható, vagy amíg kérdés csatolnak hozzá, vagy ha elnapolás miatt függőben van.

2. A Képviselőház Titkára üzeneteket küldhet, aki korábban hitelesítette a Szenátus döntésében minden törvényjavaslatban, közös határozatban és minden határozatban, amelyek közölhetőek a Képviselőházzal, vagy amelyek kérés szerint egybeesnek; a Titkár igazolhatja és el is viheti Cironia Köztársaság elnökének az összes határozatot és minden más közleményt, amelyet a Szenátustól kapott.

 

X. KÜLÖNLEGES RENDELKEZÉSEK

A jelen lévő szenátorok kétharmadának szavazata alapján bármelyik napirenden szereplő kérdés megfontolás tárgyából különleges rendelkezéseket nyerhet, és amikor meghatározásra kerül a vita ideje, megérkezik a Levezető Elnök, aki a Szenátus elé terjeszti, hacsak nincs napirenden olyan függőben lévő ügy, amely helyet kapott a Különleges Rendelkezések Naptárában, amelyben tanácskozást követően felsorolják a függőben lévő ügyek tárgyalási sorrendjét.

2. Minden olyan indítvány, amely megváltoztatja a hatályos sorrendet, vagy egy új ügy megfontolását célzó indítványok nyújt be, ezekben vita nélkül kell határozni.

 

XI. IRATOK – VISSZAVONÁS, NYOMTATÁS, OLVASÁS, REFERENCIA

1. Az eredeti és végül beiktatott szerződéseken kívül semmilyen indítványt vagy más papírt nem jelenítenek meg a Szenátusban, minden mást vissza kell vonni, kivéve a Szenátus rendelkezéseit.

2. A Szenátus titkára minden Kongresszus végén lezárja a Szenátus és az egyes szenátusi bizottság összes nem aktuális nyilvántartását, és átadja azokat a Nemzeti Archívum és Nyilvántartó Hivatalnak megőrzés érdekében, a Szenátus utasításainak megfelelően.

3. Amikor egy irat felolvasására szólítanak fel, és valaki ezt kifogásolja, erről szavaznia kell a Szenátusnak, vita nélkül.

4. A végrehajtó hivatalok által továbbított dokumentumokról, jelentésekről és más anyagokról másolatot kell készíteni, illetve a nyomtatványok, petíciók, kísérő dokumentumok vagy egyéb papírok esetében is, kivéve a Szenátus vagy a Képviselőház törvényeiről. Bármely szenátor ez irányú kérését kifejező indítvány esetében a Szabályalkotó és Adminisztrációs Bizottságnak kell döntenie.

5. A további másolatok készítésére irányuló indítványokat vagy határozatokat szintén el kell küldeni a Szabályalkotó és Adminisztrációs Bizottságnak;  amikor a bizottság kedvezően nyilatkozik, a jelentéshez csatolni kell annak várható költségeire vonatkozó becslést; ha az ilyen kiegészítő másolatok készítésének a költsége meghaladja a törvény által meghatározott összeget, a Képviselőház beleegyezésére van szüksége a nyomtatásra vonatkozó megbízás kiállításához.

6. Minden bizottság által benyújtott vagy jelentett törvényjavaslatot és közös állásfoglalást, valamint a Képviselőházból kapott valamennyi törvényjavaslatot és közös állásfoglalást, valamint a bizottságok valamennyi jelentését nyomtatják, kivéve, ha a Szenátus tevékenysége nem teszi szükségessé, akkor a nyomtatás elhagyható.

 

XII. SZAVAZÁSI ELJÁRÁS

1. Amikor elrendelik a szavazást, a szenátorok nevét betűrendben kell felolvasni; minden egyes szenátor kinyilvánítja, hogy támogatja-e vagy ellenzi a javaslatot, vita nélkül; nincs olyan szenátor, aki azután szavazhat, hogy a Levezető Elnök kihirdette a szavazás eredményét, de bárki megfelelő indokkal, egyhangú beleegyezéssel megváltoztathatja vagy visszavonhatja szavazatát. Nem lehet olyan indítványt elfogadni, amely felfüggeszti ezt a pontot, sem olyat, ami felfüggeszti a Levezető Elnököt egyhangú támogatással.

2. Amikor egy szenátor visszautasítja, hogy szavazzon a neve elhangzása után, köteles megindokolni az okát, és megnevezését követően a Levezető Elnök a következő kérdést intézi a Szenátus elé: „A szenátor az általa megjelölt okok miatt nem akar szavazni, mentesülhet a szavazástól?”, erről vita nélkül kell eldönteni; ez az eljárás a névsorolvasás után és az eredmény bejelentését megelőzően történik;  minden további hivatkozási eljárás a bejelentést követően.

3. Egy szenátor. e szabály bármely más rendelkezése ellenére elutasíthatja a bizottságban vagy az ülésteremben történő szavazást bármely olyan kérdésben, amivel kapcsolatban úgy véli, hogy az ilyen ügyben való szavazása összeférhetetlenség lenne.

4. Nem kérheti egy szenátor sem, hogy egyhangú támogatás nélkül a végső szavazás meghozatalának időpontját elhalasszák, kivéve egyhangú támogatás esetén, amikor meghatározott időre elnapolják a szavazást, és az indítvány beadása után a Levezető Elnöknek szavazást kell kérnie, hogy határozatképes-e a Szenátus, majd egyhangú támogatás esetén a szavazást elnapolja a következő szavazási napra, de egy ilyen indítvány egy ezzel ellentétes, azonnali szavazást kérő indítvánnyal bármikor felülírható, a fentebbi módon.

 

XIII. FELÜLVIZSGÁLAT

1. Ha egy kérdésben dönt a Szenátus, bármely szenátor, aki az többséggel szavazott, vagy nem vett részt a szavazáson, ugyanazon a napon vagy az azt követő két nap bármelyik napján kérheti a felülvizsgálati javaslatot; ha a Szenátus megtagadja a felülvizsgálati kérelem támogatását, vagy ha az ilyen indítványt a Szenátus berekesztése miatt visszavonják, vagy ha a Szenátus felülvizsgálatot elismeri első határozatában, további felülvizsgálati indítvány nem indokolható, kivéve, ha egyhangú beleegyezés előzi meg. Minden újravizsgálásra irányuló indítványt többségi szavazással kell eldönteni, és napirendre vehető, anélkül, hogy mérlegelni kellene a javaslat miként változik, illetve, hogy ugyanaz történik-e a végrehajtásakor, mint amit az eredeti javaslattól várnak.

2. Ha a Szenátus hatáskörében lévő törvényjavaslatot, állásfoglalást, jelentést, módosítást, megbízást vagy üzenetet, amelyről megtörtént a szavazás, és a Szenátus hatásköréből a Képviselőház elé került, a felülvizsgálati indítványt el kell küldeni a Képviselőházhoz is; az utolsó indítványt haladéktalanul, vita nélkül döntenek, és amennyiben a javaslattal ellen határoznak, az a végleges döntést jelenti a felülvizsgálati procedúráról.

 

XIV. KÖZÖS INDÍTVÁNYOK, HATÁROZATOK, AZONKÍVÓL INDOKOLÁSOK

1. Bármikor, amennyiben egy törvényjavaslat vagy közös határozatot kerül benyújtásra, annak bevezetését - amennyiben kifogásolták - egy napra el kell halasztani.

2. Minden törvényjavaslatot és együttes állásfoglalást három átolvasás után lehet tárgysorozatba venni, amelyet bármely szenátor kérésére három különböző törvényalkotási napon tehet meg, és a Levezető Elnök minden egyes olvasatról értesítést küld arról, hogy az első, a második vagy a harmadik: Feltéve, hogy minden olvasatban csak a cím azonos, hacsak a Szenátus másként nem rendelkezik.

3. Egyetlen törvényjavaslatot, sem közös határozatot nem lehet továbbutalni vagy módosítani mindaddig, amíg azt kétszer nem olvassák el, miután az eljutott a témában illetékes bizottsághoz; azok a törvényjavaslatok és közös határozatok halasztásra kerülnek, valamint a Képviselőház által kibocsátott törvényjavaslatokat és együttes határozatokat egyszer olvashatják, de kétszer olvashatóak, ha nem tiltakoznak ugyanazon a napon határozatban a második átolvasat ellen, de nem lehet ezen a napon tanácskozni vagy vitázni a kérdésről, hacsak nem döntenek erről egyhangú támogatással.

4. Minden bizottságról származó beszámoló és közös állásfoglalásról, amelyet korábban nem olvashattak, egyszer és kétszer, ha nem tiltakozunk, ugyanazon a napon kell olvasni, és a Naptárban az olvasás sorrendjében kell megjelentetni; valamint a halasztásban lévő minden törvényjavaslatot és együttes határozatot, valamint a Képviselőház minden olyan törvényjavaslatát és közös állásfoglalását, amely első és második olvasatot kap, anélkül, hogy a bizottság elé utalnák őket, amennyiben a további eljárás során kifogás merül fel, a Jegyzőkönyvben helyet kell biztosítani.

5. Minden törvényjavaslatot, módosítást és közös állásfoglalást a Szenátus Titkára felügyelete alatt kell megvizsgálni, mielőtt a Szenátus felügyeletébe kerülnének, és minden olyan törvényjavaslatot és együttes határozatot is a Szenátus titkárának vizsgálatára kell bízni, amelyek mindkét házban megkapták a szükséges szavazatszámot, amikor a Házelnök és a Szenátus Elnökét aláírják, a Szenátus Titkára haladéktalanul bemutatja az eredeti dokumentumot a Szenátusban, Cironia Köztársaság Elnökének, és a bemutatás tényét és időpontját jelentik a Szenátusnak.

6. Minden határozatról egy napnál többet tanácskoznak, ha korábban nem vették fel a megtárgyalandók listájára, kivéve, ha a Szenátus egyhangú beleegyezéssel máshogy nem dönt. Ha a határozatot vagy indítványt benyújtásakor azonnali megfontolásra bocsátják a Szenátusban, azt a Jegyzőkönyvben a „Határozatok és indítványokon felett tárgyalt előterjesztések, ahogy a Szabályzat fogalmaz” cím alatt kell feltüntetni, amelyet a Szenátus elé kell terjeszteni a következő nap, amikor nincs újabb reggeli ügyrend, de a reggeli ügyrend lezárása és a reggeli órák befejezése előtt kell tárgyalni a javaslatról.

7. Ha egy törvényjavaslatot vagy egy közös határozatot harmadik alkalommal kell elolvasni, akkor nem lehet módosító javaslatot benyújtani, kivéve, ha egyhangú beleegyezéssel döntenek a szenátorok a módosító javaslatok beadása mellett, de bármikor, bármely törvényjavaslat esetében lehet állásfoglalást tenni; És amikor a törvényjavaslatot vagy határozatot újratárgyalja valamelyik bizottság, azt Jegyzőkönyvbe kell venni.

8. Ha egy törvényjavaslatot vagy határozatot egy preambulum kísér, akkor a kérdést először a törvényjavaslattal vagy a határozattal, majd az indokolásával kapcsolatban kell feltenni, amelyet valamelyik előterjesztő visszavonhat, mielőtt annak módosítása vagy az arról rendezett szavazás megtörténne; vagy a törvényjavaslat vagy állásfoglalás sérelme nélkül szavazásra bocsátható, és akkor kaphatja meg végső formáját bármilyen indokolás.

 

XV. MÓDOSÍTÁSOK ÉS INDÍTVÁNYOK

1. (a) Az indítványt kísérő módosításokkal és utasításokkal kapcsolatban egy indítvánnyal ismét be kell nyújtani, ezáltal írásban és olvasásban is csökkenteni kell, és az azonos példányt a szenátor a módosító javaslataival vagy utasításaival a többségi vezető és a kisebbségi vezető leíróinak rendelkezésére bocsátja, mielőtt vita tárgyává válna.

 (b) Az indítványt a Levezető Elnök vagy bármelyik szenátor kérésére írásban csökkenteni kell, és a vitát megelőzően el kell olvasni.

2. Bármely indítványt, módosítást vagy határozatot beterjesztő személy bármikor visszavonhatja vagy módosíthatja a döntés előtt, a módosítást vagy kérhet szavazást, kivéve az átgondolásra irányuló indítványt, amely halasztás nélkül nem vonható vissza.

3. Ha a vita tárgyát képező kérdéshez több indítvány is kapcsolódik, bármelyik szenátor ugyanabban a sorrendben beszélhet, ahogy a javaslatok következnek, kivéve, ha egy indítványt akar törölni vagy beilleszteni; de egy indítvány elutasítása amely törölne vagy beiktatna egy újabb javaslatot,  nem akadályozza meg, hogy egy másik indítványt nyújtson be törlés vagy beillesztés okán;  nem akadályozza meg azt a javaslatot sem, amely egyszerűen töröl; sem egy törlést előkészítő javaslat elutasítása sem akadályozza meg a törlést és a beillesztést. De egy függőben lévő ügyben, egy törlést és beillesztést előkészítő javaslat, a törlendő és a beillesztendő rész esetében mindenképpen tekintetbe kell venni a módosítás célját a kérdéssel kapcsolatban, és elsőbbséget élveznek a törlést indítványozó módosítások.

4. Amikor egy előterjesztett módosítás bármelyik függőben lévő ügyhöz kapcsolódik, nem tárgyalhatják együttesen, illetve nem sérthet semmilyen intézkedést.

5. Nem kell figyelembe venni semelyik, bizottság által előterjesztett módosítást, (kivéve a technikai, ügyrendi vagy jogalkalmazói módosításokat), amely olyan lényeges kérdést tartalmaz, amely nem tartozik a bizottság hatáskörébe.

 

XVI. ELŐIRÁNYZATOK ÉS MÓDOSÍTÁSOK AZ ÁLTALÁNOS ELŐIRÁNYZATI TÖRVÉNYEKHEZ

1. Bármelyik szenátor, aki felhívja a figyelmet a szenátusi szabályok megszegésére, módosítások nélkül kell megkapnia bármelyik előirányzati törvény hatásáról készített beszámolót, amelyből olyan tartalmi konzekvenciákat vonhat le, hogy eddig a törvény miként befolyásolta az előirányzott összegek növekedését, és a jövőben ez miként változhat, vagy olyan új tételeket sorolnak fel az előirányzatok között, amelyek nem kerültek megvalósításra érvényben lévő törvény, vagy egy szerződésekben foglalt megállapodás paragrafusai által, vagy az adott ülésszakban előzetesen nem került a Szenátusban elfogadásra határozat ezen tételek felhasználásáról; de csakis akkor kell kiszolgáltatni a beszámolót, ha hasonló lépéssel nem élt az Előirányzatok Bizottsága vagy egy másik bizottsága a Szenátusban, amely rendelkezik megfelelő törvényi hatáskörrel az előirányzatok módosítására, vagy nem került benyújtásra olyan indítvány, amelyben a költségvetési számítások pontos becslése összhangban van a törvénnyel.

2. Az Előirányzatok Bizottsága nem indítványozhat olyan módosítást az előirányzatok esetében, amely kiadásainak mértéket a törvényhozás egy törvénnyel vagy egy folyamatban lévő javaslattal korlátozni kívánja, vagy hatályban van egy olyan törvény, amely tiltja ezen kiadások növelését, és egy ilyen törvényi megszorítás hatályos egészen egy előre nem látott esemény bekövetkeztéig, és ha egy ilyen előirányzati törvény bejelentésre kerül a Szenátusban a hozzáadott módosításokkal ez a törvény új vagy az általánosan érvényben lévő korlátozásokat tartalmazza, tiltakozhat a törvény ellen, hiszen megsérti a törvényi kereket, és ha érvényben marad, vissza kell küldeni az Előirányzatok Bizottságához.

3. Minden módosítás, amely az általános előirányzatokhoz kapcsolódik, azon bizottság elé kerül, amely a módosítás tárgyában rendelkezik törvényi hatáskörrel az előirányzatok növeléséhez abban az esetben, ha az előirányzat tartalmazza a forrás helyét, vagy új források kerülnek az előirányzatokhoz, legalább egy nappal a döntésük előtt informálni kell az Előirányzatok Bizottságát, és ha tényleges módosító javaslatok nélkül kerülnek emelésre a javaslatban megnevezett tételek, bármelyik szenátor rendreutasítást kérhet.

4. Ha bármelyik szenátor tiltakozik a szenátusi szabályok megsértése miatt, egyik szenátor sem nyújthat be olyan módosító javaslatot, amely javaslatot tesz a törvényhozásnak, hogy el kell fogadniuk bármelyik előirányzati törvényt; vagy bármely módosítást, amely olyan paragrafust vagy cikkelyt javasol a törvényhez, amely nincs azzal közvetlen kapcsolatban; vagy előirányoz bármilyen korlátozást a költségvetési kiadásokra, amelyre a törvény elfogadása értelmében nincs jogosultága, ez a pont mindaddig hatályban marad, amíg nem történik egy váratlan esemény; ezen szabály alatt minden olyan kérdést, amely a módosító indítványok tárgyhoz való tartozásával kapcsolatban merül fel, be kell nyújtani a Szenátusnak, amely vita nélkül határoz; és a döntést minden más módosítás vagy korlátozással kapcsolatban, amely az általános előirányzati törvényhez kapcsolódik, el lehet halasztani mindenfajta, a törvény felé érzett elfogultság nélkül.

5. Bármelyik szenátortól érkezhet tiltakozás a szabály és törvények megsértése okán abban az esetben, ha egy olyan módosító indítvány kerül benyújtásra, amely magánérdeket óv, és elfogadásra kerül az általános előirányzati törvényben, kivéve akkor, ha nem hajtja végre egy hatályos törvény vagy egy szerződés megállapodásának intézkedéseit.

6. Amikor egy szenátortól felhívás érkezik a szabályok megsértésére, amely bármilyen költségvetési kiadáskorlátozást irányoz elő az általános előirányzati törvényben, és ez alapjaiban sérti bármelyik törvényt, abban az esetben szigorúan kell értelmezni, és kétségbevonás esetén a rendreutasítás mellett kell dönteni.

7. Az előirányzati törvények minden jelentése az Előirányzati Bizottság által kerül iktatásra, kiváltképpen minden módosító javaslatával együtt, amely előterjeszti az előirányzat tételét, és nem került megemlítésre a fennálló törvény tartalékai között, vagy egy szerződésben foglalt megállapodás, vagy egy törvény vagy határozat, amely a szenátusi ülés során került elfogadásra.

8. Bármelyik szenátor tiltakozással élhet, ha nincs általános előirányzati törvény vagy módosítás azonkívül, amely elfogadásra vagy átgondolásra kerül, ha tartalmaz egy újraelőirányzó fedezeteket nem várt események kezelésére; kivéve, ha ez a fedezet nem kerül az előirányzatok közé, mint az előirányzatok meghosszabbítása azon közösségi beruházásoknál, amelyek már folyamatban vannak.

 

XVII. A BIZOTTSÁGOK TÁJÉKOZTATÁSA; FELMENTÉS INDÍTVÁNYOZÁSA; BIZOTTSÁGI JELENTÉSEK; ÉS A RENDELKEZÉSRE ÁLLÓ MEGHALLGATÁSOK

1. Kivéve a 3. paragrafusban foglaltakat, minden más ügyben, amelyekben vita merül fel bármelyik bizottság hatáskörével kapcsolatban, amely érinti bármelyik folyamatban lévő törvényjavaslatot, a hatáskör kérdését az elnöklési feladatokat ellátó hivatalviselő dönti el vita nélkül, annak a bizottság javára, amely illetékes eljárni a törvényjavaslat témájában; de egy ilyen döntés ellen fellebbezni lehet.

2. Egy indítvány csak javaslatot tehet, és nem válhat módosító indítvánnyá, kivéve, ha a javaslat utasításokat tartalmaz.

3. (a) Indítvány segítségével a többségi vezető vagy a megbízottja, vagy a kisebbségi vezető vagy annak a megbízottja, előterjeszthet törvényjavaslatot, ha a javaslatot együttesen vagy egymást követő sorrendben két bizottságban benyújtották. Az ilyen indítványok bejelentését és az előterjesztett törvényjavaslatot meg kell jelenteni a Congressional Recordban. Az indítvány elsőbbséget élvez, de addig nem vehető napirendre, amíg meg nem jelenik a Congressional Recordban nyomtatva, és nem válik elérhetővé minden a szenátoroknak legalább 24 órával a vitát megelőzően. Nem lehet módosító indítványt benyújtani egyik előterjesztéshez sem, amíg nincs napirendre tűzve, kivéve, ha a módosítás nem tartalmaz végrehajtási utasításokat. A vita bármelyik ilyen előterjesztésről és módosításairól, azonkívül az indítványokkal szembeni fellebbezésekről kapcsolatos vita korlátozott, nem lehet hosszabb két óránál, a vita ideje egyenlően oszlik meg, és a többségi vezető vagy a kisebbségi vezető vagy a megbízottjaik használhatják fel.

(b) Olyan előterjesztett törvényjavaslatról, amely kettő vagy több bizottságra együttesen vonatkozik, jelentést lehet írni, amelyeket csak ezek a bizottságok állítanak ki, és csak egy jelentést kell csatolni kísérőként az ilyen törvényjavaslatokhoz.

(c) Egy törvényjavaslat esetében, ha két vagy több bizottsághoz tartozik, részletesen le kell írni a bizottsági aktust kísérőként.

(d) Egy indítvány paragrafusa alatt részletezni lehet az előterjesztett törvényjavaslat pontjait, amelyet a bizottságnak meg kell vitatni egészében vagy azok közül bármelyik pontját, amely az előterjesztett törvényjavaslat részét képez, ezeket a vitákat bizottság vagy bizottságok korlátozhatják az előterjesztett törvényjavaslat bizottsági vitája során, ha a pontonkénti ismertetés túl részletezett.

(e) Minden indítványról és előterjesztésről, amely mentesül a bizottsági vita alól, jelentést kell közzétenni, és az a bizottság, amely mentesül a vita alól, egynapos szünetet kap a megfontolásra, hacsak a Szenátus egyhangú támogatással más irányt nem jelöl ki.

4.(a) A bizottságokról és az indítványokról szóló jelentések felmentenek egy bizottságot a tárgy megfontolásától, és mind más tárgytól, amelyek szükségesek, lehetőséget ad egy következő napi tárgyalásra, hacsak egyhangú döntéssel a Szenátus máshogy nem rendelkezik.

(b) Bármikor bármelyik bizottságnak (kivéve az Előirányzatok Bizottsága) minden intézkedéséről jelentést kell közzétennie, a szavazások érvényessége a XXVI. szabály 7. paragrafus rendelkezéseivel összhangban kell lennie, nem lehet tiltakozni, ha minden törvényesen zajlott le, illetve, ha a meghallgatáson az intézkedésről a bizottság nem folytatta le a XXVI. szabály 4. paragrafus rendelkezéseit.

5. Minden állandó bizottságnak jelentést kell írnia a tevékenységéről és az ügyrendjéről, amelyet a Szenátusnak nem kell tárgyalássorozatba vennie, kivéve, ha a bizottsági jelentésen kívül az intézkedéssel és az ügyrenddel kapcsolatban elérhetőek a tagok és két naptári napot (beleértve a vasárnapot és a törvényes szabadnapokat) megelőzően került megfontolásra az indítvány vagy az ügyrend. Ha a meghallgatásról bármelyik intézkedés vagy ügyrend kapcsán jelentés készül, a bizottságnak az intézkedés vagy ügyrend jelentésében minden indokolt erőfeszítést meg kell tennie, hogy a jelentés nyomtatásban megjelenjen, elérhetővé váljon és szétosztásra kerüljön a Szenátus tagjai között még azelőtt, hogy a Szenátus véleményezné az indítványt vagy az ügyet. Ez a paragrafus

(1) felfüggesztésre kerülhet a Szenátus Többségi Vezetője és a Kisebbségi Vezetője közös megegyezésével

(2) Nem vonatkoztatható az indítványra, ha

(A) bármilyen előterjesztés témája hadüzenet, vagy nemzeti vészhelyzet a Kongresszus által, és

(B) bármilyen végrehajtói döntés, határozat vagy intézkedés, ami megvalósul, vagy továbbra is érvényben van, kivéve, ha Kongresszus Háza által nem kerül jóváhagyásra vagy érvénytelenítésre.

 

XVIII. AZ ÜGYEK FOLYTATÁSA ÜLÉSSZAKRÓL ÜLÉSSZAKRA

A második vagy azt követő kongresszusi ülésszaktól a Szenátus törvényhozási ügyeit, amelyek eldöntetlenek maradtak, a következő kongresszusi ülésszakig le kell folytatni, majd be kell fejezni törvény szerinti módon, ha a Szenátus nem rekeszti be az ülést, a másik esetben később kerül lefolytatásra.

 

XIX. A VITA

1. (a) Amikor egy szenátor szólni kíván, fel kell állnia és megszólítani az ülést vezető elnököt, és egészen addig folytathatja, amíg nem jelzi, és az ülést vezető elnöknek is nem jelzi a beszéd végét. Nincs olyan szenátor, aki félbeszakíthatja az éppen beszélő szenátort az engedélye nélkül, egy ilyen lehetőségre az első, a levezető elnök megszólításakor kell engedélyt adni, és nincs olyan szenátor, aki kettőnél többször szólhatna egy kérdéshez a vitában ugyanazon a törvényhozási napon a szenátusi ülésterem elhagyása nélkül, amely vita nélküli időnek számít.

(b) Egy új törvényhozási nap reggeli órájának határozata alapján vagy egy befejezetlen ügy után vagy bármelyik függőben lévő ügy elsőbbséget élvez a Szenátusban bármelyik napon, és egészen az aktuális ülésszak három órája előtt az ügyről határozatot hozhatnak, kivéve, ha nem került elfogadásra egy ellentétes határozat egyhangú támogatással vagy egy indítvány vita nélkül döntenek, minden vitában szorosan kapcsolódó kérdéseket kell feltenni, amíg függőben van a Szenátusban.

2. Nincs olyan szenátor, aki közvetlenül vagy közvetetten, bármilyen módon szóban egy másik szenátort vagy szenátorokat, bármilyen magaviselettel vagy méltatlan viselkedéssel vagy illetlenséggel illethet egy másik szenátort.

3. Egyik szenátor sem folyamodhat sértő kijelentéssel bármelyik elnöki évértékelőhöz.

4. Bármelyik szenátor beszédben vagy máshogy, az ülést vezető elnök véleménye szerint megszegte a Szenátus szabályait, az ülést vezető elnök a szabályok figyelembe vételével, sem a saját elhatározására sem bármelyik másik szenátor kérésére, rendre utasítja a szenátort; és amikor egy szenátort rendre utasítanak, le kell ülnie, és a vita végéig nem hagyhatja el az üléstermet, amelyik, ha engedélyezik, érvényben marad a határozathozatalig, erről vita nélkül döntenek a szenátorok. Bármelyik szenátor utasítható az ülést vezető elnök által, hogy foglalja el a helyét, és bármelyik szenátor kérvényezheti az ülést levező elnöknél, hogy követelje meg, hogy a szenátor üljön a helyére, fellebbezés érkezhet a többséget adó vezetőktől, hogy nyissák újra a vitát.

5. Ha egy szenátor rendreutasítanak, miközben beszél, ezen keresztül a szenátor vagy bármelyik szenátor követelése lehet, hogy a kifogásolandó részeket töröljék a jegyzőkönyvből, és ezt tüntessék fel, illetve informálják a szenátorokat.

6. Bármikor zavargás tör ki az ülésteremben vagy a folyosókon, vagy az elfogadás vagy az elutasítás mellett érvelők foglalják el a folyosókat, az ülést vezető elnök joga kezdeményezni a kényszerítő eszközöket, a szenátorok rendreutasítási kérése nélkül.   

7. Egyik szenátor sem irányíthatja rá vagy vonhatja el a figyelmet a Szenátus folyosóinak az elfoglalásával. Nem lehet olyan előterjesztés, amely felfüggesztheti ezt a rendelkezést, sem az ülést vezető elnök nem tarthat fenn olyan kérést, amely egyhangú szavazást kér ebben a kérdésben.

8. Cironia Köztársaság bármelyik volt elnöke felszólalhat a Szenátusban, ha megegyezik levezető elnökkel, aki közli vele a szükséges információkat és szabályokat. 

 

XX. KÉRDÉSEK RENDJE

1. A kérdezés rendje az eljárás bármelyik fokozatában felmerülhet, kivéve, amikor a Szenátus szavaz vagy megállapítja a határozatképességét, és, hacsak nem terjesztették a Szenátus elé, az ülést vezető elnök vita nélkül dönt, figyelembe véve a kérdés tárgyát. Amikor egy kérés megtörténik, bármilyen későbbi kérdésrend, amely felmerülne a döntés előtt egy felvetés által, az ülést vezető elnök dönt vita nélkül; és minden felvetésről egyszer kell dönteni, vita nélkül; és bármilyen felvetés előterjeszthető elfogultság nélkül a függőben lévő javaslathoz, és ezért fenn kell tartani, amíg az ülést levezető elnök nem erősíti meg a döntését.

2. Az ülést levezető elnök bármilyen kérdésrendet előterjeszthet a szenátusi döntés meghozatalának érdekében.

 

XXI. ZÁRT ÜLÉS

1. Benyújtásra kerülhet egy indítvány, amelynek a támogatásával a Szenátus zárt ajtók mögött folytatja az ülését, ha bármilyen ügy kerül tárgyalásra, amely a Szenátus véleménye szerint titkosítást igényel, az ülést vezető elnök elrendelheti a folyosók bezárását; és az indítvány megtárgyalása alatt az ajtók zárva maradnak.

2. Amikor zárt ülésre kerül sor a Szenátusban, a XXIX. és a XXXI. szabály minden intézkedését, ideértve az információk bizalmas mivoltát, minden értesülést meg kell osztani és ennek mentén kell lefolytatni bármilyen vitát.

 

XXII. AZ ELSŐBBSÉGI INDÍTVÁNYOK

1. Amikor egy kérdés függőben van, nem lehet indítványokat beadni, kivéve:

Elnapolni.

Szünetet kérni.

Eljárni a végrehajtandó ügyekkel szemben.

Napirenden hagyni.

Bizonytalan ideig elnapolni.

Egy bizonyos időre elnapolni.

Bizottsági elé visszaküldeni.

Módosítani.

Bizonyos indítványok elsőbbséget élveznek, amíg azokat nem rendezik; és az indítványokhoz elnapolás kapcsolódik, fel kell függeszteni, kikérni a végrehajtó hatalom véleményét, napirenden tartani, vita nélkül határozni.

2. A Szabály II. és IV. fejezetcikkelyeinek és bármelyik szenátusi szabály ellenére, nyolc szenátor bármikor kérvényezheti egy indítvánnyal, hogy zárják le a vitát, bármilyen befejezetlen ügyet amely napirenden van a Szenátusban, ezt jelezni kell a Levezető Elnöknek, vagy a titkáron keresztül értesül róla a Levezető Elnök, ezt követően azonnal elő kell terjeszteni a Szenátusnak, és egy óra múlva össze kell ülnie a Szenátusnak, vagy legkésőbb a következő naptári napon, amikor ugyanaz a Levezető Elnök a Szenátus előtt fekvő javaslatot a titkár által névszerinti szavazásra írja ki, ezáltal megállapítja, hogy megvan-e a határozatképesség, és a Levezető Elnök, vita nélkül a következő kérdést terjeszti elő:

„Az a Szenátus véleménye, hogy ezt a vitát le kell zárni?” És ha a kérdést a döntéshozatal alatt a szenátorok háromötöde azok közül, akiket megválasztottak és esküt tettek, megerősíti – kivéve, ha van egy indítvány vagy előterjesztés, ami a Szenátus szabályait megváltoztatja, vagy az adott ügyben a megerősítéshez a szenátorok kétharmadának a jelenléte és szavazata számít, ahogy az indítvány vagy előterjesztés kimondja, vagy más ügy függőben van a Szenátus előtt, vagy egy befejezetlen ügy, amelyet addig nem lehet befejezni, amíg minden más, ezzel kapcsolatos ügyet nem rendez.

Nincs olyan szenátor, aki egy előterjesztésről vagy indítványról egy óránál többet beszélhet, vagy amíg egy másik ügy függőben van a Szenátus előtt, vagy van egy befejezetlen ügy, azonkívül ha a módosítások és az indítványok ugyanolyan hatással járnak, a Levezető Elnök döntése, hogy mennyi időt biztosít annak a szenátornak, aki beszél. Kivételt képez egyhangú jóváhagyás esetén, nincs olyan módosítás, amelyet a szavazás előtt és a vita lezárása után lehet előterjeszteni, hacsak a naplót vezető titkárhoz el nem juttatják írásban délután egy óráig azon a napig, amikor indítványozzák a vita lezárását, ha a módosítás első fokon van, és hacsak nem a vitát lezáró szavazást megelőzően egy órával került benyújtásra, vagy ha a módosító másodfokon van. Nincs késleltető indítvány vagy késleltető módosítás, vagy módosítás, amely nincs rendben. A rendreutasítások, beleértve a tárgyhoz tartozás kérdését, vagy a Levezető Elnök döntéséhez kapcsolódó folyamodványokat, vita nélkül kell dönteni.

A nem kevesebb, mint ötvenórás vita után, amely egy indítványról, módosításról vagy bármilyen ügyről, amelyben kezdeményezték a vita lezárását, a Szenátus folytatja az eljárást, bármilyen további kérdés és vita nélkül szavaz a végső formájáról, kizárva minden olyan módosító javaslatot, amely nincs függőben a Szenátusban ebben az időben, és kizárva minden más indítványt, kivéve azokat, amelyek a Szenátus előtt vannak, vagy egy sikeres határozatképességi szavazás által azt kérik, hogy állapítsák meg a határozatképességet (és az indítványok követelje meg a határozatképességet) sürgősen a zárószavazás megkezdése előtt. Az ötven óra meghosszabbítható egy indítvány elfogadásával, amelyről vita nélkül döntenek, és a megválasztott és felesküdött szenátorok háromötödének megerősítő szavazatára van szükség ennek a megerősítésére, és a megszavazott hosszabbítást egyformán osztja el és használja fel a Többségi és a Kisebbségi Vezető, illetve az általuk megnevezettek. Habár a vita idejének a kiterjesztése egyetlenegy indítvánnyal terjeszthető elő, ahogy az fentebb taglalásra került, bármelyik naptári napra kitűzhető.

Ha, bármilyen indokkal, egy indítvány vagy ügy a vita lezárása után újranyomtatják, a módosítások, amelyeket elsőbbségi sorrendben nyomtatják újra az indítványokat vagy ügyeket a megadott sorrendben fogják folytatni, és hozzá lehet csatolni vagy újranyomtatni az indítvány szponzorát. A csatolmányok miatt módosítani kell a fizikai megjelenést és az oldalak számát.

Egyik szenátor sem terjeszthet be négynél több módosító javaslatot egészen addig, amíg minden más szenátor nem adott be ugyanennyi módosító indítványt.

Habár más ennek a szabálynak más rendelkezései, egy szenátor átengedheti az egyórás beszédidejét kisebbségi vagy többségi kollégáknak, akik az indítványt, előterjesztést vagy az ügyet intézik, vagy a Többségi vagy a Kisebbségi Vezetőnek, de egyik szenátor sem ajánlhat fel két óránál többet egy másiknak.

Ezen szabály bármelyik cikkelyével ellentétben, aki nem használta fel a rendelkezésre álló idejét, vagy kevesebb, mint tíz percet adott át másnak, ha kéri, biztosítani kell számára tíz perc felszólalási időt.

A vita zárása után, bármelyik módosítás felolvasása, beleértve a Képviselőház módosításait is, ezektől el kell tekinteni, amikor a beterjesztett módosítás iktatásra kerül, és nyomtatásban jelenik meg, és amikor a tagok számára elérhetővé válik nem kevesebb 24 óránál.

3. Ha egy vita lezárása egy indítványról, egy módosításról vagy ügyről benyújtásra kerül, az találkozik ezzel a szabállyal, és ha 16 szenátor aláírja, közöttük a Többségi Vezetővel, a Kisebbségi Vezetővel, hét szenátorral, aki nem tartozik a többséghez, hét szenátor, aki nem tartozik a kisebbséghez, egy órával a Szenátus ülését követő naptári napon, a Levezető Elnök, vagy a Levezető Elnök titkára felé, terjesztheti a Szenátus elé. Ha az előterjesztésről szóló vita lezárása megindult, a javaslatról vita nélkül döntenek.

XXIII. AZ ÜLÉSTEREM KIVÁLTSÁGA

1. Az Alelnökön és a Szenátorokon kívül nincs olyan személy, aki a Szenátus üléstermébe léphet, kivéve a következőket:

Cironia Köztársaság Elnöke és a magántitkára.

Cironia Köztársaság megválasztott Elnöke és Cironia Köztársaság megválasztott Alelnöke.

Cironia Köztársaság korábbi Elnökei és Cironia Köztársaság korábbi Alelnökei.

A Legfelsőbb Bíróság tagjai.

Korábbi szenátorok és megválasztott szenátorok kivéve, ahogy a második paragrafus rendelkezik.

A Szenátus hivatalnokai és alkalmazottai, a hivatali ügyeik intézése okán.

A Képviselőház őrségének parancsnoka és az első helyettese, a Képviselőház titkára és a helyettese.

A végrehajtó hivatalok vezetői.

Cironia Köztársaság miniszterei és nagykövetei.

A megyék kormányzói.

Az Egyesített Vezérkar tagjai.

A Hadsereg Főparancsnoksága.

A Haditengerészet listáján szereplő első számú admirális.

Külföldi országok törvényhozásainak tagjai, állam- és kormányfői.

A fellebviteli bírók.

Ridgefield polgármestere.

A Kongresszus könyvtárosa, és a Jogi Könyvtár helyettes könyvtárosa.

A Capitol Square építésze.

A Képviselőház káplánja.

A Smithsonian Intézet titkára.

A Szenátus parlamenti emeritusa.

A Szenátus bizottságainak személyzete és a Kongresszus közös bizottságai személyzete, amikor hivatali ügyeikben járnak el, és a dolgozók Szenátus hivatalaiban, amikor hivatali ügyeikben járnak el (de minden egyes ügyben azok a szabályok érvényesek, amelyeket a Szabályalkotó és Adminisztrációs Bizottság alkot). A Szenátus bizottságainak személyzetének és dolgozóinak egy szenátor hivatalában a Szenátus fizetett alkalmazásában kell állni, és a közös bizottságok személyzetének a Szenátus vagy a Képviselőház fizetett alkalmazásában kell állni.

2.(a) Az ülésterem kiváltságainak első paragrafusát nem kell alkalmazni, amikor a Szenátus ülésezik, és ha a magánszemély a következő pontok valamelyikének megfelel:

(1) hivatalnoka vagy alkalmazottja valamelyik külföldi hatóságnak vagy államnak; vagy

(2) alkalmazásban áll vagy képviseli bármelyik pártot vagy szervezetet, és közvetlenül vagy közvetetten módon dolgozik a Szenátus befolyása céljából, hogy támogasson, elutasítson vagy elfogadjon bármilyen törvényjavaslatot, amely a kormányzattól érkezik.

(b) a Szabályalkotó és Adminisztrációs Bizottság megváltoztathatja ezeket a szabályokat, és megengedheti más személyeknek is a belépést ünnepi szerepkör miatt, és ünnepi szertartásokon, amennyiben ilyen célból jelöli a Többségi Vezető és a Kisebbségi Vezető.

3. A Szenátus korábbi tagjai nem használhatják a Szenátus épületeit és felszereléseit, és csak a Szenátus tagjai vehetik igénybe a parkolót is. Azok a nem-tagok vehetik igénybe a parkolás lehetőségét, akik:

(a) hivatalnoka vagy alkalmazottja valamelyik külföldi hatóságnak vagy államnak; vagy

(b) alkalmazásban áll vagy képviseli bármelyik pártot vagy szervezetet, és közvetlenül vagy közvetetten módon dolgozik a Szenátus befolyása céljából, hogy támogasson, elutasítson vagy elfogadjon bármilyen törvényjavaslatot, amely a kormányzattól érkezik.

XXIV. A BIZOTTSÁGOK KIJELÖLÉSE

1. Az állandó bizottságok kijelölése vagy az üresedések feltöltése, a Szenátus, hacsak máshogy nem rendelkezik, határozata alapján kell kijelölni minden egyes bizottságnak az elnökét, és minden tagját. Ha bármelyik szenátor kérvényezi, akkor minden bizottsági elnöki posztról és minden tagról egyenként kell szavazni. Minden határozathozatal előtt fel kell tenni a kérdést, hogy valaki kíván-e élni ezzel a lehetőséggel.

2. A szenátorok egyötödének a követelésére, határozatképesség mellett, az 1. paragrafusban leírtak szerint, bármelyik bizottságról lehet kérni külön szavazást.

3. Kivéve más rendelkezés esetén, minden bizottságot és annak tagjait ugyanolyan módon kell kijelölni, ha állandó bizottságról van szó.

4. Amikor egy bizottsági elnök lemond vagy szünetelteti a szolgálatát a bizottságban, a Szenátus feladata pótolni.

 

XXV. ÁLLANDÓ BIZOTTSÁGOK

1. A következő állandó bizottságok tagjai a választások után megalakuló Kongresszus első ülésekor kerülnek kinevezésre, feladataikat utódjaik kinevezéséig látják el, mandátumuk betöltése alatt rendelkezhetnek a saját jogköreiken belül lévő ügyekben, a törvényjavaslatokra és egyéb ügyekre vonatkozóan:

(a)(1) Mezőgazdasági, Élelmezésügyi és Erdészeti Bizottság, amely bizottsághoz minden törvénytervezettel, indítvánnyal, beadvánnyal, a Kongresszus elé tárandó üzenettel és minden egyéb üggyel lehet fordulni, amely érinti az alábbi témákat:

1. Agrárgazdaság és -kutatás.

2. Mezőgazdaságot érintő fejlesztések és kísérleti projektek.

3. Mezőgazdasági termelés, értékesítés és az árak stabilizálása.

4. Mezőgazdasági és agráripari termékek.

5. Állattenyésztés és járványok.

6. Terménybiztosítás és talajmegőrzés.

7. Mezőgazdasági hitel és gazdaságbiztonság.

8. Friss vizekből származó élelmiszerek.

9. Élelmiszervédjegyekkel kapcsolatos programok.

10. Erdészet, erdőgazdálkodás és vadon élő területek, kivéve a közterületek erdőit.

11. Háztáji gazdaságok.

12. Lakosságélelmezés.

13. Állatállományok, húsipari- és mezőgazdasági termékek ellenőrzése.

14. Kártevők és kártevőirtó vegyszerek.

15. Növénytermesztést, talajt érintő és mezőgazdasági mérnöki tevékenységek.

16. Vidékfejlesztés, vidéki villamosítás és vízgyűjtők.

17. Közoktatási élelmezésügyi programok.

(2) A bizottság átfogóan tanulmányozza és felülvizsgálja az élelmiszerekkel, az élelmezéssel és az éhezéssel kapcsolatos ügyeket mind Cironia Köztársaságban, mind a külföldi országokban és időről időre jelentést tesz ezekről.

(b) Előirányzatok Bizottsága, amely bizottsághoz minden törvénytervezettel, indítvánnyal, beadvánnyal, a Kongresszus elé tárandó üzenettel és minden egyéb üggyel lehet fordulni, amely érinti az alábbi témákat:

1. A Kormány támogatására szolgáló jövedelmek, kivéve az (e) pontban foglaltakat.

2. Előirányzatok módosítása, hatályon kívül helyezése, beleértve az előirányzatokat szabályzó jogszabályokban foglaltakat.

3. Az egy költségvetés érvényes kiadásainak összegei.

 (c)(1) Fegyveres Erők Bizottsága, amely bizottsághoz minden törvénytervezettel, indítvánnyal, beadvánnyal, a Kongresszus elé tárandó üzenettel és minden egyéb üggyel lehet fordulni, amely érinti az alábbi témákat:

1. Repülőgépészeti és űrkutatási tevékenységek, amelyek elsősorban a fegyverrendszerek vagy a katonai műveletek fejlesztéséhez kapcsolódnak.

2. Közös védelem.

3. A Védelmi Minisztériumot és a Haditengerészeti Minisztériumot érintő kérdések.

4. A helyi vízi csatornák karbantartása és működtetése, beleértve az adminisztratív tevékenységeket, a higiéniás kérdéseket, valamint a csatornazóna irányítását.

5. Hadügyi kutatások és fejlesztések.

6. Az atomenergia nemzetbiztonsági vonatkozásai.

7. Haditengerészeti kőolajkészletek.

8. A fegyveres erők tagjainak fizetése, előléptetése, nyugdíjazása, más előnyök és kiváltságok kérdése, ideértve a polgári és katonai eltartottak tengerentúli oktatását is.

9. Kötelező sorkatonai szolgálat.

10. A közös védelemhez szükséges stratégiai és kritikus anyagok.

(2) A bizottság átfogóan tanulmányozza és felülvizsgálja A Cironia Köztársaság közös védelmi politikájával kapcsolatos ügyeket, erről időről időre jelentést készít.

(d)(1) Befektetési, Lakhatási és Települési Ügyek Bizottsága, amely bizottsághoz minden törvénytervezettel, indítvánnyal, beadvánnyal, a Kongresszus elé tárandó üzenettel és minden egyéb üggyel lehet fordulni, amely érinti az alábbi témákat:

1. Bankok, bankügyek és pénzügyi intézmények.

2. Árucikkek, bérleti díjak és szolgáltatások árának ellenőrzése.

3. Betétbiztosítás.

4. Gazdasági stabilizáció és védelmi termelés.

5. Export és külkereskedelem támogatása.

6. Exportellenőrzés.

7. Központi monetáris politika.

8. A kereskedelem és az ipar pénzügyi támogatása.

9. Bankjegyek kiadása és visszaváltása.

10. Pénz- és hitelforgalom, beleértve a papírpénzforgalmat és a pénzverést.

11. Szociális otthonok építése.

12. Közösségi és magántulajdonú ingatlanok (ideértve a veteránok lakhatását is).

13. Kormányzati szerződések újratárgyalása.

14. Városfejlesztés és tömegközlekedés.

(2) A bizottság átfogóan tanulmányozza és felülvizsgálja a nemzetközi gazdaságpolitikára vonatkozó azon kérdéseket, amelyek érintik a Cironia Köztársaság monetáris ügyeit, hitelét és pénzügyi intézményeit; a gazdasági növekedést, a városi ügyeket, valamint a hiteleket, és erről időről időre jelentést készít.

(e)(1) Költségvetési Bizottság, amely bizottsághoz minden olyan törvénytervezettel, indítvánnyal, beadvánnyal, a Kongresszus elé tárandó üzenettel és minden egyéb üggyel lehet fordulni, amely tartalmaz költségvetéssel kapcsolatos állásfoglalást és külön jogszabályok értelmében kapcsolatba hozható a költségvetéssel

A Bizottságnak kötelessége,

 (B) hogy a meglévő és javasolt jogszabályok költségvetési kiadásokra gyakorolt hatását folyamatos tanulmányozza, és az ilyen tanulmányok eredményeiről rendszeren beszámoljon a Szenátus felé;

(C) hogy lekérje és értékelje az adóköltségekre vonatkozó folyamatos tanulmányokat, illetve olyan módszereket dolgozzon ki, amelyek összehangolják az adóbevételeket és a gazdasági programokat a közvetlen költségvetési kiadásokkal, és az ilyen tanulmányok eredményeiről rendszeren beszámoljon a Szenátus felé;

(D) hogy folyamatosan vizsgálja a Kongresszus Költségvetési Hivatalának feladatait és feladatait.

(f)(1) Kereskedelmi, Tudományos és Közlekedési Ügyek Bizottsága, amely bizottsághoz minden törvénytervezettel, indítvánnyal, beadvánnyal, a Kongresszus elé tárandó üzenettel és minden egyéb üggyel lehet fordulni, amely érinti az alábbi témákat:

1. Parti őrség.

2. A parti övezet irányítása.

3. Kommunikációs ügyek.

4. Autópálya-biztonság.

5. Belföldi vízi közlekedés, kivéve építkezési területek esetében.

6. Megyék közti kereskedelem.

7. Tengeri és óceáni hajózás, biztonság és szállítás, beleértve a mélyvízi kikötők navigációs szempontjait.

8. Tengeri halászat.

9. Kereskedelmi tengerészet és hajózás.

10. Nem katonai célú légi közlekedés és űrkutatás.

11. Óceánokkal, időjárással és légkörrel kapcsolatos tevékenységek.

12. A vízi csatornák és az óceánközi csatornák általában, kivéve a c) pontban előírtakat.

13. A fogyasztási cikkek és szolgáltatások szabályozása, beleértve a kutatási fázisban lévő vegyszereket és egyéb növényvédő-szereket, illetve nem beleértve hitelügyeket, a pénzügyi szolgáltatásokat és lakhatási ügyeket.

14. Megyeközi szállítások, fuvarozások szabályozása, beleértve a vasutakat, buszokat, teherautókat, hajókat és a polgári repülést.

15. Tudomány, mérnöki és technológiai kutatások, fejlesztési politika.

16. Sportok.

17. Szabványok és mérés.

18. Szállítás, fuvarozás.

19. Külső kontinentális talapzatok szállítási és kereskedelmi szempontjai.

(2) A bizottság átfogóan tanulmányozza és felülvizsgálja a tudományt, a technológiát, az óceánokat, a közlekedést, a kommunikációs és a fogyasztói ügyeket érintő valamennyi kérdést, és erről időről időre jelentést készít.

(g) (1) Energetikai és Nemzeti Erőforrások Bizottsága, amely bizottsághoz minden törvénytervezettel, indítvánnyal, beadvánnyal, a Kongresszus elé tárandó üzenettel és minden egyéb üggyel lehet fordulni, amely érinti az alábbi témákat:

1. Széntermelés, csoportosítás és felhasználás.

2. Energiapolitika.

3. Energiaszabályozás és megőrzés.

4. A mélytengeri kikötők energiával kapcsolatos vonatkozásai.

5. Energetikai kutatások és fejlesztések.

6. Az ásványok kitermelése az óceánokból és a külső kontinentális talapzatokból.

7. Vízenergia, öntözés és regenerálás.

8. Bányászati oktatás és kutatás.

9. Bányászat, ásványkincsek, bányászati igények és ásványkincs-megőrzés.

10. Nemzeti parkok, szabadidős területek, vadon élő területek, vad és festői folyók, történelmi helyszínek, katonai parkok, valamint közterületek történelmi emlékműveinek és tárgyainak védelme, megőrzése.

12. Nukleáris energia nem katonai jellegű fejlesztése.

13. Olaj- és gáztermelés, raktározás.

14. Közösségi földek és erdők, ideértve az állattenyésztést és a legeltetést is, valamint az ásványkincsek kitermelését.

16. A Cironia Köztársaság területi birtokai.

(2) A bizottság átfogóan tanulmányozza és felülvizsgálja az energia- és erőforrás-fejlesztéssel kapcsolatos ügyeket, és erről időről időre jelentést készít.

(h) (1) Környezeti és Közművesítési Bizottság, amely bizottsághoz minden törvénytervezettel, indítvánnyal, beadvánnyal, a Kongresszus elé tárandó üzenettel és minden egyéb üggyel lehet fordulni, amely érinti az alábbi témákat:

1. Légszennyezés.

2. Az autópályák építése és karbantartása.

3. Külső kontinentális talapzatok környezeti szempontjai.

4. A növényvédő-szerektől eltérő mérgező anyagok környezeti hatásai.

5. Környezetvédelmi politika.

6. Környezetvédelmi kutatás és fejlesztés.

7. Halászat és vadon élő állatok.

8. Árszabályozások és a folyók, kikötők fejlesztése, beleértve a mélytengeri kikötők környezetvédelmi szempontjait.

9. Zajszennyezés.

10. Nem katonai jellegű környezetvédelmi szabályozás és atomenergia ellenőrzése.

11. Az óceáni szemétlerakás.

12. A Ciron Köztársaság középületei, fejlesztési területei, beleértve a megyei épületeket.

13. Állami építkezések, hidak és gátak.

14. Regionális gazdasági fejlődés.

15. Szilárd hulladékok ártalmatlanítása és újrahasznosítása.

16. Vízszennyezés.

17. Vízforrások.

(2) A bizottság átfogóan tanulmányozza és felülvizsgálja a környezetvédelemre, erőforrás-felhasználásra és megőrzésre vonatkozó kérdéseket, és erről időről időre jelentést készít.

(i) Pénzügyi Bizottság, amely bizottsághoz minden törvénytervezettel, indítvánnyal, beadvánnyal, a Kongresszus elé tárandó üzenettel és minden egyéb üggyel lehet fordulni, amely érinti az alábbi témákat:

1. A Cironia Köztársaság államkötvényei.

2. Vámok, vámszedési körzetek, belépési és szállítási kikötők.

3. Közpénzletétek.

4. Általános jövedelem-eloszlás.

5. Egészségügyi programok.

6. Nemzeti társadalombiztosítás.

7. Kölcsönös kereskedelmi megállapodások.

9. A szigeti vagyontárgyakra vonatkozó bevételi intézkedések.

10. Díjak és importkvóták, valamint ezekhez kapcsolódó ügyek.

11. Tengeri áruk szállítása.

(j) (1) Külügyi Bizottság, amely bizottsághoz minden törvénytervezettel, indítvánnyal, beadvánnyal, a Kongresszus elé tárandó üzenettel és minden egyéb üggyel lehet fordulni, amely érinti az alábbi témákat:

1. Területek és épületek megszerzése külföldi országok nagykövetségei és küldöttségei számára.

2. A Cironia Köztársaság határai.

3. Diplomáciai szolgálat.

4. Külföldi gazdasági, katonai, technikai és humanitárius segítségnyújtás.

5. Külföldi hitelek.

6. A Ciron Nemzeti Vöröskereszt és a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságának nemzetközi tevékenységei.

8. Nemzetközi konferenciák és kongresszusok.

9. Külpolitikához kapcsolódó nemzetközi jog.

10. A Nemzetközi Valutaalap és elsősorban nemzetközi monetáris célokra létrehozott nemzetközi szervezetek ügyei.

11. Külföldi beavatkozások és háborús nyilatkozatok.

12. Intézkedések a külföldi nemzetek közötti kereskedelmi kapcsolatok előmozdítására és a ciron üzleti érdekek külföldön való védelmére.

13. A Cironia Köztársaság nemzetbiztonsági és nemzetközi vonatkozásai.

14. Óceánok és nemzetközi környezetvédelmi és tudományos ügyek, amelyek külpolitikához kapcsolódnak.

15. A Cironia Köztársaság állampolgárainak külföldi védelme.

16. A Cironia Köztársaság külkapcsolatai más nemzetekkel.

17. Szerződések és végrehajtási megállapodások kötése, kivéve a kölcsönös kereskedelmi megállapodásokat.

18. Az Egyesült Nemzetek Szervezete és társult szervezetei.

19. A Világbank, a regionális fejlesztési bankok és más nemzetközi szervezetek ügyei, amelyek elsősorban fejlesztési segítségnyújtásra épülnek.

(2) A bizottság átfogóan tanulmányozza és felülvizsgálja a Cironia Köztársaság külpolitikájára vonatkozó nemzetbiztonsági politikát, a külpolitikával és nemzetközi gazdaságpolitikával kapcsolatos ügyeket, valamint a külföldi éhezéssel, élelmezéssel és táplálkozással kapcsolatos ügyeket, és ezekről időről időre jelentést készít.

(k) (1) Kormányzati Ügyek Bizottsága, amely bizottsághoz minden törvénytervezettel, indítvánnyal, beadvánnyal, a Kongresszus elé tárandó üzenettel és minden egyéb üggyel lehet fordulni, amely érinti az alábbi témákat:

1. A Cironia Köztársaság levéltárai.

2. Költségvetési és számviteli intézkedések.

3. A népszámlálás és a statisztikák gyűjtése, beleértve a gazdasági és szociális statisztikákat.

4. A Kongresszus szervezete, kivéve az olyan ügyeket, amely módosítják a Szenátus szabályait vagy rendeleteit.

5. Megyei közszolgálat.

6. Kormányzati információk.

7. Kormányközi kapcsolatok.

8. Fővárosi önkormányzati ügyek.

10. A kormány végrehajtó hivatalának megszervezése és átszervezése.

11. Postai szolgáltatások.

12. A Cironia Köztársaság hivatalnokainak és alkalmazottainak státusza, ideértve azok osztályozását, kártérítését és juttatásait.

(2) Az Bizottság feladata,

(A) hogy fogadja el és vizsgálja meg a Cironia Köztársaság Főszámvevőjének jelentéseit, és benyújtson egy ajánlást a Szenátusnak, amennyiben erre szükség van.

(B) hogy tanulmányozza a kormány valamennyi ügynökségének és osztályának hatékonyságát, gazdaságosságát;

(C) hogy a kormány törvényhozó és végrehajtó szerveinek átszervezésére elfogadott törvények hatásait értékelje; és

(D) hogy tanulmányozza az állam és a megyék, valamint az önkormányzatok egymáshoz való viszonyát, valamint az állam és a vele kapcsolatban álló nemzetközi szövetségek kapcsolatait.

(l) Igazságügyi Bizottság, amely bizottsághoz minden törvénytervezettel, indítvánnyal, beadvánnyal, a Kongresszus elé tárandó üzenettel és minden egyéb üggyel lehet fordulni, amely érinti az alábbi témákat:

1. Képviselői helyek eloszlása.

2. Fizetésképtelenség, kémkedés és hamisítás.

3. A polgári szabadságjogok.

4. Alkotmánymódosítások.

5. Szövetségi bíróságok és bírák.

6. Kormányzati információk.

7. Szabadnapok és ünnepek.

8. Bevándorlás és honosítás.

9. Megyeközi szerződések.

10. Igazságügyi eljárások, polgári és büntetőeljárások.

11. Helyi bíróságok.

12. A Cironia Köztársaság elleni követelésekkel kapcsolatos intézkedések.

13. Nemzeti büntetés-végrehajtási intézetek.

14. Szabadalmi Hivatal.

15. Szabadalmak, szerzői jogok és védjegyek.

16. A kereskedelem és a kereskedelem védelme a jogellenes korlátozások és monopóliumok ellen.

17. A Cironia Köztársaság törvényeinek felülvizsgálata és kodifikációja.

18. Megyei és területi határok.

(m) (1) Egészségügyi, Oktatási, Munka- és Nyugdíjügyi Bizottság, amely bizottsághoz minden törvénytervezettel, indítvánnyal, beadvánnyal, a Kongresszus elé tárandó üzenettel és minden egyéb üggyel lehet fordulni, amely érinti az alábbi témákat:

1. Az oktatással, a munkaerővel, az egészséggel és a közjóléttel kapcsolatos intézkedések.

2. Időskor.

3. Mezőgazdasági főiskolák.

4. Művészetek és humán tudományok.

5. Gyógyszerkutatás és fejlesztés.

6. Gyermekmunka.

7. Elítéltek foglalkoztatása és visszasegítése a munkaerőpiacra.

8. Az Ciron Nemzeti Vöröskereszt hazai tevékenységei.

9. Egyenlő foglalkoztatási lehetőségek.

10. A Gallaudet Főiskola, a Howard Egyetem és a Szent Erzsébet Kórház.

11. Fogyatékkal élő személyek.

12. Munkaügyi normák és statisztikák.

13. A munkajogi viták közvetítése.

14. Munkahelyi biztonság és egészségvédelem, beleértve a bányászok helyzetét is.

15. Magánnyugdíj-tervek.

16. Közegészségügy.

17. Vasúti munkaerő és nyugdíjazás.

18. Külföldi munkavállalók szabályozása.

19. Diákhitelek.

20. Bérek és munkaórák.

(2) A bizottság átfogóan tanulmányozza és felülvizsgálja az egészségüggyel, oktatással, szakképzéssel, valamint a közjóléttel kapcsolatos kérdéseket, és ezekről időről időre jelentést készít.

(n) (1) Szabályalkotó és Adminisztrációs Bizottság, amely bizottsághoz minden törvénytervezettel, indítvánnyal, beadvánnyal, a Kongresszus elé tárandó üzenettel és minden egyéb üggyel lehet fordulni, amely érinti az alábbi témákat:

1. A szenátusi irodaépületek vezetése és a Kongresszus szenátusi szárnya, beleértve az irodaterületet is.

2. A szabályokra és eljárásokra vonatkozó kongresszusi szervezet, valamint a Szenátus szabályai és házirendje, beleértve az üléstermi és folyosószabályokat.

3. Korrupt gyakorlatok.

4. A Szenátus tagjai hitelesítése és képzettsége, vitatott választások, hivatali összeegyeztethetetlenség.

5. Választások, beleértve az elnök, alelnök és a kongresszus tagjainak megválasztását.

6. Kormányzati nyomda, valamint a Congressional Record nyomtatása és korrekciója a XI. szabályban leírtak szerint.

7. A Kongresszus ülései és a tagok részvétele.

8. Kifizetések a Szenátus tartalékalapjából.

9. Elnöki utódlás.

10. Könyvek és kéziratok vásárlása, emlékművek felállítása bizonyos személyek emlékére.

11. Szenátusi könyvtár és szobrászat, művészet és képek a Capitoliumi és Szenátusi Irodaházakban.

12. Szenátusi szolgáltatások, beleértve a szenátusi éttermet is.

13. A Cironia Köztársaság Kongresszusa és kongresszusi irodaházai, a Kongresszusi Könyvtár, a Smithsonian Intézet (és hasonló intézmények beiktatása), valamint a Botanikus Kertek.

(2) E Bizottság feladata,

(A) hogy folyamatosan tanulmányozza a Cironia Köztársaság Kongresszusának szervezetét és működését, ezzel kapcsolatos módosításokat kezdeményezzen, egyszerűsítve a Kongresszus működését, javítva kapcsolatait a Cironia Köztársaság egyéb ágaival és abból a célból dolgozva, hogy e intézmény minél jobban eleget tegyen a Cironia Köztársaság Alkotmánya szerinti kötelezettségeinek;

(B) hogy azonosítsa azon bírósági eljárásokat és intézkedéseket, amelyek a bizottság véleménye szerint létfontosságú lehet a Kongresszus számára. Amennyiben erről tudomást szerez, jelzi a Szenátus számára. Szükség szerint stratégiai tervezési folyamatot és stratégiai tervet dolgoz ki a Szenátus funkcionális és technikai infrastrukturális támogatására, és felügyeli a szenátusi tisztviselők és mások által a stratégiai tervezési folyamattal összhangban kidolgozott terveket.

(o) (1) Kisvállalkozások Bizottsága, amely bizottsághoz minden olyan törvénytervezettel, indítvánnyal, beadvánnyal, a Kongresszus elé tárandó üzenettel és minden egyéb üggyel lehet fordulni, amelyek kisvállalkozói tevékenységekkel kapcsolatosak.

 (3) E Bizottság a ciron kisvállalkozások valamennyi problémájával kapcsolatos kutatást és vizsgálatot tanulmányoz és ellenőriz, és e tevékenységéről időről-időre jelentést készít.

(p) (1) Veteránügyi Bizottság, amely bizottsághoz minden törvénytervezettel, indítvánnyal, beadvánnyal, a Kongresszus elé tárandó üzenettel és minden egyéb üggyel lehet fordulni, amely érinti az alábbi témákat:

1. A veteránok kártalanítása.

2. A Kormány által a fegyveres erők tagjai számára kibocsátott életbiztosítás.

3. Nemzeti temetők.

4. A Cironia Köztársaság háborúiban részt vevők nyugdíjazása.

5. A katonák visszavezetése a civil életbe.

6. A katonák és a tengerészek felmentése, leszerelése.

7. Veteránok kórházai, orvosi ellátása és kezelése.

8. Általános veteránügyi intézkedések.

9. A veteránok szakmai rehabilitációja és oktatása.

2. A Házszabály 4. bekezdésétől eltérő rendelkezések hiányában az alábbi állandó bizottságok mindegyike a következő táblázatban szereplő számú szenátorból áll, azon a vonalon, amelyen a bizottság neve szerepel:

Bizottság / Tagok száma

Mezőgazdasági, Élelmezésügyi és Erdészeti Bizottság / 12
Előirányzatok Bizottsága / 20 
Fegyveres Erők Bizottsága / 16
Befektetési, Lakhatási és Települési Ügyek Bizottsága / 12 
Kereskedelmi, Tudományos és Közlekedési Ügyek Bizottsága / 12
Energetikai és Nemzeti Erőforrások Bizottsága / 12 
Környezeti és Közművesítési Bizottság / 16
Pénzügyi Bizottság / 14 
Külügyi Bizottság / 18 
Kormányzati Ügyek Bizottsága / 12 
Igazságügyi Bizottság / 14 
Egészségügyi, Oktatási, Munka- és Nyugdíjügyi Bizottság  /  16

3.(a) A Házszabály 4. bekezdésétől eltérő rendelkezések hiányában az alábbi állandó bizottságok mindegyike a következő táblázatban szereplő számú szenátorból áll, abban a sorban, amelyen a bizottság neve szerepel:

Bizottság / Tagok száma
Költségvetési Bizottság / 18 
Szabályalkotó és Adminisztrációs Bizottság / 14 
Veteránügyi Bizottság / 10 
Kisvállalkozások Bizottsága / 12

(b) Az alábbi vegyes bizottságok mindegyike a következő táblázatban szereplő számú szenátorból áll, abban a sorban, amelyen a bizottság neve szerepel:

Bizottság / Tagok
Időskorúakkal Kapcsolatos Bizottság / 12 
Hírszerzési Ügyek Bizottsága / 19 
Gazdaságügyi Vegyes Bizottság  / 10

4. (a) E bekezdéstől eltérő rendelkezések hiányában

(1) minden szenátor kettő vagy több, 2. bekezdésben felsorolt bizottságnak lehet tagja; és

(2) minden szenátor csak egy, a 3. bekezdés (a) és (b) pontjában felsorolt bizottságnak lehet tagja.

(b) (1) Minden szenátor a 2. bekezdésben felsorolt bizottságok (kivéve az Előirányzatok Bizottsága) legfeljebb három albizottságának lehet tagja.

(2) Minden szenátor a 3. bekezdés (a) és (b) pontjában felsorolt bizottságok (kivéve az Előirányzatok Bizottsága) legfeljebb kettő albizottságának lehet tagja.

(3) Szenátusi bizottság nem hozhat létre külön bizottsági, vagy albizottsági alegységeket, kivéve, ha erre a Szenátus határozattal engedélyt ad. Ezen albekezdés értelmében minden vegyes bizottság törvényes alegységeit albizottságként kell kezelni.

(c) A többségi vezető és a kisebbségi vezető megállapodása alapján egy vagy több állandó bizottság tagságát időnként kibővítheti olyan számú taggal, amely biztosítja a többségi párt bizottsági többségét minden állandó bizottságban. Ha bármely ilyen módosításra szükség van ahhoz, hogy a többségi párt az állandó bizottságok többségi tagságát birtokolja, akkor a többségi párt olyan tagjai, akikre e célból szükség van, legfeljebb három, a 2. bekezdésben foglalt állandó bizottság tagjai lehetnek. Ezen albekezdés szerinti bármely állandó bizottság tagságának ilyen átmeneti emelését a szükségesség megszűnése után nem lehet folytatni. Ezen albekezdés szerint az állandó bizottságok tagsága nem emelhető meg több mint két taggal a 2. bekezdés és a 3. bekezdés a) pontjában előírtakhoz viszonyítva.

(d) Egy szenátor a Kongresszus bármely olyan vegyes bizottságának tagjaként szolgálhat, amelynek tagjai a Szenátus tagjai, és abból az állandó bizottságból kell kinevezni, amely a jogszabályok szerint az ügyben illetékes. Az ilyen vegyes bizottságot nem kell figyelembe venni az (a) pont (2) albekezdése alkalmazásában.

(e) (1) Szenátor nem tölthet be egynél több bizottsági elnöki tisztséget semmilyen szenátusi vagy kongresszusi bizottságban kivéve, ha a szenátor egy olyan kongresszusi vegyes bizottság elnöke, amelynek hatásköre közvetlenül kapcsolódik annak az állandó bizottságnak a hatásköréhez, amelynek az illető az elnöke.

(2) Szenátor semmilyen esetben sem szolgálhat a Szenátus vagy a Kongresszus állandó, vagy vegyes bizottságának több mint egy albizottságának elnökeként.

(3) A 2. bekezdésben felsorolt bizottságok elnökeként szolgáló szenátor mindenkor a 2. bekezdésben felsorolt bizottságoknak csak albizottságának elnökeként szolgálhat, és akárhány, 3. bekezdés (a) és (b) pontjában felsorolt egyes bizottságok albizottságának elnökként. Az a szenátor, aki a 3. bekezdés (a) és (b) pontjában felsorolt bizottságok elnökeként szolgál, nem lehet az említett bizottságok albizottságainak elnöke, de a 2. bekezdésben felsorolt bizottságok albizottságai közül maximum egynek az elnöke lehet. Bármely más szenátor, aki bizottsági elnökként tevékenykedik, maximum egy, a 2. bekezdésben és a 3. bekezdés (a) és (b) pontjában rögzített bizottság albizottságának elnöke lehet.

(f) A Szabályalkotó és Adminisztrációs Bizottság szenátusi tagja nem lehet kongresszusi vegyes bizottság tagja, kivéve, ha erre külön jogszabály lehetőséget ad..

 

XXVI. BIZOTTSÁGI PROCEDÚRA

1. Minden állandó bizottságnak, beleértve ezek albizottságait, joga van meghallgatásokat, üléseket tartani és határozatokat hozni az szenátusi ülésszakok idején, az ülésszakok közti időtartamban és az elnapolt időszakokban is, továbbá jogában áll tanúkat beidézni, valamint leveleket, könyveket, iratokat és dokumentumokat kikérni, hogy ezek alapján el tudja végezni munkáját, és hogy az esetleges költségek a Szenátus vagyoni alapjából legyenek finanszírozva. Mindegyik bizottság vizsgálhatja a joghatósága alá tartozó bármely ügyet, és beszámolhat az általa tartott meghallgatásokról, és gyorsírói segítséget is igénybe vehet olyan anyagi határig, amely nem haladja meg a szabályzat és a közigazgatási szerv által előírt összeget.

2. Minden bizottság szabályokat alkothat (ez nem lehet ellentétes a Szenátus Szabályaival), amelyekben a bizottság saját eljárásmódját szabályozhatja. Az egyes bizottságok szabályait legkésőbb a kongresszusi ciklus első évének március 1-jéig teszik közzé a Congressional Recordban, kivéve, ha a bizottságot az év február 1-jén vagy azt követően hozták létre, ebben az esetben az érintett bizottság szabályait legkésőbb a megalakulásától számított hatvan napon belül közzé kell tenni a Confressional Recorban. A bizottság szabályainak módosítása csak akkor lép hatályba, ha a módosítást a Congressional Recordban közzéteszik.

3. Minden állandó bizottságnak (az Előirányzatok Bizottsága kivételével) rögzítenie kell rendszeres heti, kétheti vagy havi ülésnapjait, mielőtt a bizottság első ülésére sor kerülne. Az esetleges további ülésekről a bizottság elnöke dönt, saját belátása szerint. Ha legalább három bizottsági tag úgy kívánja, hogy a bizottsági elnök hívjon össze rendkívüli bizottsági ülést, akkor e kérelmükkel a bizottság irodájában írásban fordulhatnak a bizottság elnökéhez. A bizottsági iroda munkatársa a kérelem benyújtásának tényéről köteles haladéktalanul beszámolni a bizottság elnökének. Ha a kérelem benyújtásától számított harmadik napon belül a bizottság elnöke nem hívja össze a rendkívüli bizottsági ülést, amit ettől számított hét naptári napon belülre kell kitűzni, abban az esetben a bizottsági tagok többsége írásbeli kérelemmel fordulhat a bizottsági irodához, amelyben megjelölik a rendkívüli ülés általuk javasolt időpontját. Ebben az esetben a bizottság ezen a napon fog ülésezni. Ilyenkor a bizottsági iroda közli az összes bizottsági taggal az ülés pontos idejét. Ha a bizottság elnöke nincs jelen bármely rendes, kiegészítő, vagy rendkívüli bizottsági ülésen, akkor a bizottságon a jelenlevő többségi párt korelnöke elnököl.

4. (a) Minden bizottság (kivéve Előirányzatok Bizottságát és a Költségvetési Bizottságot), legalább egy héttel egy adott meghallgatás időpontja előtt nyilvános értesítést tesz közzé a bizottság bármilyen intézkedésével vagy ügyével kapcsolatban megtartható meghallgatás idejéről, helyéről és tárgyáról kivéve, ha a bizottság úgy találja erősen indokoltnak, hogy a meghallgatásra korábbi időpontban kerüljön sor.

(b) Minden bizottság (kivéve az Előirányzatok Bizottsága) meghívhat tanúkat, akik megjelenhetnek a bizottsági meghallgatásokon. Erről minimum egy nappal a bizottsági meghallgatás időpontja előtt írásbeli nyilatkozat formájában a bizottság jegyzőjénél nyilatkozik kivéve, ha a bizottság elnöke vagy a kisebbségi korelnök megállapítja, hogy jó oka van e kötelezettség elmulasztásának. Ha valamely bizottság kéri, a bizottság munkáját segítő személyzet minden bizottsági meghallgatást megelőzően kivonatot készít, amely tartalmazza a meghallgatáson megjelenő tanúk névjegyzékét.

(c) A bizottsági meghallgatásokat követően a bizottság munkáját segítő személyzet kérésre kiállít egy összegzést a tanúvallomások alapján a bizottsági tagok számára, és át is adja ezt a tagoknak a következő bizottsági ülés megkezdése előtt. A bizottsági elnök és a kisebbségi korelnök jóváhagyását követően ezen összegzéseket ki lehet nyomtatni, amennyiben erre a bizottság ülésén is szükség van.

(d) Amennyiben valamely bizottsági meghallgatás (kivéve az Előirányzatok Bizottságát) valamilyen ügyet vagy intézkedést tárgyal, a kisebbségi tagok jogosultak arra, hogy tagjaik többsége kérelemmel forduljon a bizottság elnökéhez a meghallgatás befejezése előtt, abból a célból, hogy a kisebbség által kijelölt tanúk meghallgatására legalább egy teljes meghallgatási nap rendelkezésre álljon.

5. (a) Bármely más szabály rendelkezés ellenére, ha a Szenátus ülésezik, külön engedély hiányában nincs lehetőség bizottsági vagy albizottsági ülés megtartására. A Szenátusi ülés kezdetétől számított két órán belül és délután két óra után nincs lehetőség ülésezni, kivéve, ha a többségi vezető, vagy a kisebbségi vezető (hiányukban valamely megbízottjuk) hozzájárult ehhez. E tilalom nem vonatkozik az Előirányzatok Bizottságára és a Költségvetési Bizottságra. A többségi vezetőnek, vagy megbízottjának be kell jelentenie a Szenátusnak, ha az ezen albekezdésben tárgyalt engedélyt megadta, valamint be kell számolnia a bizottsági ülés idejéről és helyéről is.

(b) Minden bizottsági ülés, vagy albizottsági ülésnek, beleértve a meghallgatások lefolytatására szolgáló üléseket is, a nyilvánosság számára elérhetőnek kell lennie, kivéve az olyan üléseket vagy egyazon tárgyban tartott üléssorozatokat, amelyeket maximum tizennégy naptári nap időtartamra zárttá tettek. Zárt ülést tartani csak az (1)-(6) albekezdésben felsorolt esetekben lehet tartani, amelyet megelőzően egy nyílt ülésen a bizottság vagy albizottság tagjai többségi szavazást tartanak erről, olyan ügyekben, amelyek vonatkozásában a bizottsági ülés

(1) olyan kérdéseket tárgyal, amelyek a nemzeti védelem hatáskörébe tartoznak, vagy a Cironia Köztársaság külkapcsolatainak bizalmas kezelésének céljából titokban kell maradniuk;

(2) kizárólag olyan ügyeket tárgyal, amelyek a bizottság személyzetének személyes ügyeivel, vagy a belső személyzet eljárásaival kapcsolatos menedzsmenttel kapcsolatos;

(3) olyan ügyekkel áll kapcsolatban, ami egyes személyeket összefüggésbe hoz valamilyen bűncselekménnyel vagy kötelességmulasztással, ezáltal sértheti bizonyos magánszemélyek szakmai helyzetét, hírnevét, vagy bármely más módon negatívan érinti személyiségi jogait;

(4) közzéteszi valamely informátor vagy bűnüldözési ügynök személyazonosságát, vagy felfed olyan bűncselekménnyel kapcsolatos nyomozati anyagokat, amelyeket a bűzüldözés hatékonysága végett titokban kell tartani.

(5) felfed olyan pénzügyi vagy kereskedelmi titkokat, amelyek speciálisan egy adott személyre vonatkoznak, abban az esetben, ha ezen információ kapcsán.

(A) a kongresszusi törvény előírja, hogy az információkat a kormány tisztségviselői és alkalmazottai bizalmasan kezeljék; vagy

(B) ezen információkat a Kormány bizalmas módon szerezte meg, például kormányzati anyagi juttatás ellenében egyes magánszemélyek bevonásával, és emiatt szükség van a titoktartásra annak érdekében, hogy ne érje jogtalan versenysérelem az ilyen személyeket; vagy

(6) közzétesz kormányrendeletekben, vagy egyéb jogszabályokban bizalmasan kezelendőnek ítélt ügyeket.

(c) Amennyiben valamely bizottsági vagy albizottsági meghallgatás nyilvánosságra hozható, azt a televízióban és a rádióban egyaránt lehet sugározni, a bizottság vagy albizottság által elfogadott ezirányú szabályai szerint.

(d) Amennyiben egy nyílt bizottsági ülésen rendbontás lép fel, valamint helyeslő, vagy ellenző demonstráció lép fel, akkor a bizottsági elnöknek kötelessége magához ragadva a szót rendet teremteni, ügyrendi utasításon kívül. Ha az elnök úgy találja, hogy a rend fenntartása érdekében szükség van a terem kiürítésére, akkor a bizottság zárt ülésen folytathatja a munkát, mindaddig, amíg kétséges lenne a rend megbízhatósága.

(e)(1) Minden bizottság elkészíti és megőrzi az üléseihez kapcsolódó teljes átiratokat vagy felvételeket, amelyek alkalmasak az egyes ülések és konferenciák tartalmának teljes nyilvántartásba vételéhez, függetlenül attól, hogy az ülést vagy annak bármely részét zártkörűen tartották meg, kivéve, ha a bizottság többsége ezzel ellentétes döntést szavaz meg.

(2)(A) A lezárt értekezletek anyagain kívül minden bizottsági, vagy albizottsági ülés jegyzőkönyveit legkésőbb az ülést követő 21. munkanapon belül nyilvánossá kell tenni akár hangfelvétel, nyomtatott, vagy video formájában.

(B) az (A) pontban rögzített információknak a kongresszusi időszak végéig rendelkezésre kell állniuk az ülés időpontját követően.

(C) A Szabályalkotó és Adminisztrációs Bizottság saját kérésére lemondhatja ezt a záradékot, amennyiben e bizottság, vagy albizottsága ezt képtelen technikai vagy logisztikai okokból kifolyólag betartani.

6. A délelőtti bizottsági és albizottsági üléseket az e bekezdésben meghatározott egy, vagy két időszakra kell ütemezni. Az első időszak tizenegy órakor ér véget, a második időszak tizenegy órakor kezdődik és tizenegy órakor ér véget.

7. (a) (1) Az e bekezdésben foglaltak kivételével minden bizottság és annak minden albizottsága fel van hatalmazva azzal a joggal, hogy megállapítsa azon tagjainak számát (de nem kevesebb, mint teljes tagságának egyharmadát), akiknek jelenlétekor a bizottság már határozatképes, kivéve ha semmilyen intézkedést, ügyet, vagy javaslatot nem kell tárgyalni, bele nem értve, ha a bizottság többsége fizikailag jelen volt.

(2) Mindegyik ilyen bizottság vagy albizottság felhatalmazást kap arra, hogy kevesebb mint a teljes tagságának egyharmadát határozza meg, amely eskü alatt tett bizonyságtétel céljából határozatképes.

(3) Az egyes intézkedések vagy ügyek jelentésére vonatkozó bármely bizottság szavazata megköveteli a bizottság tagjai többségének egyetértését. A bizottság vagy a bizottság bármely tagjának szavazatát nem lehet meghatalmazás útján leadni, ha az ilyen bizottság által elfogadott szabályok megtiltják a szavazatok e célból történő meghatalmazását; Meghatalmazott azonban nem szavazhat, ha a távollévő bizottsági tagot nem tájékoztatták arról a kérdésről, amelyről a bizottság dönt, vagy ha e meghatalmazást nem rögzítette előre. Bármely bizottság eme albekezdéssel összhangban lévő, bármely üggyel vagy intézkedéssel kapcsolatos tevékenysége a bizottság által a szóban forgó intézkedés vagy ügy tekintetében meghozott valamennyi intézkedés ratifikálását jelenti, ideértve az intézkedésre, az ügyre, vagy annak bármely módosítására hozott szavazatokat is. Az eljárási utasítás nem vonatkozik az adott intézkedésre vagy ügyre, ha az említett bizottsággal szembeni ilyen korábbi intézkedés nem történt még meg e követelményeknek megfelelően.

(b) Minden bizottság (kivéve az Előirányzatok Bizottságát) teljes körű nyilvántartást vezet a bizottság összes tevékenységéről. Az ilyen feljegyzésnek tartalmaznia kell a szavazatok nyilvántartását minden olyan kérdésre vonatkozóan, amelyre szavazati kérelmet írnak elő. Az egyes bizottság bármely ülésén hozott bármilyen szavazás eredményét bármilyen intézkedés, vagy annak bármely módosítása alapján, az említett intézkedésről szóló bizottsági jelentésbe be kell jelenteni, kivéve, ha azt a bizottság korábban bejelentette. Az ilyen bejelentésnek tartalmaznia kell a támogató és az ellenző szavazatok összegzését, valamint a bizottság minden egyes tagjának jelenlétét az ülésen.

(c) Ha bármely bizottság esetén valamilyen üggyel, vagy intézkedéssel kapcsolatos szavazásokat kihirdetnek, a bizottsági jegyzőkönyvben ezen ügyek és intézkedések mellett helyet kell adni a szavazatok táblázatos eloszlásának is, feltüntetve az ügyet támogató és ellenző szavazatokat is. Semmilyen, eme albekezdésben leírt rendelkezés nem érvényteleníti a bizottságok azon jogát, hogy az (1) szabály értelmében megvalósítsák a meghatalmazott általi szavazást, kivéve egy ügyről, vagy intézkedésről szóló jelentés megtételének esetében, vagy ha az (a)(2) albekezdés értelmében a jelenlévők létszáma nem elégséges.

8. (a) Azért, hogy segítse a Szenátust:

(1) A bizottságok a Kongresszus által elfogadott törvények alkalmazását, igazgatását és végrehajtását elemzik, felbecsülik és értékelik, valamint

(2) Jogszabályok megfogalmazása, törvénymódosítások, és kiegészítő rendelkezések megfontolása, vagy módosítása végett minden állandó bizottság (kivéve a Költségvetési Bizottság és az Előirányzatok Bizottsága) folyamatosan felülvizsgálja és tanulmányozza azokat a törvényeket vagy törvényrészeket, amelyek tárgya az adott bizottság joghatósága alá tartoznak, így segíti azok alkalmazhatóságát, adminisztrációját és végrehajtását. E bizottságok elvégezhetnek minden kívánt elemzést, értékelést vagy felbecsülést, továbbá megkövetelhetik, hogy a kormányzati szerv tegye meg ezt, illetve tevékenységéről a bizottság jelentést nyújt be a Szenátusnak. E bizottságok olyan technikákra támaszkodhatnak, mint a kísérleti tesztelés, a költségek elemzése az előnyökkel összehasonlítva, vagy meghatározott időtartam utáni rendelkezések.

 (b) Minden egyes páratlan év során, minden bizottság legkésőbb március 31-ig benyújtja a Szenátusnak e bekezdés alapján a bizottság tevékenységéről szóló jelentést, az adott év január 3-án délután végződő Kongresszusa során.

9. (a) A (b) pontban foglaltak kivételével minden egyes bizottság jelentést készít minden olyan engedélyezési határozatról, amely felhatalmazza a bizottságot arra, hogy költségeit a Szenátus függő alapjából kifizesse, beleértve az alkalmazottak tagjainak kártalanítását és az ilyen kompenzációhoz kapcsolódó ügynökségi járulékokat, az adott év március 1-jén kezdődő és a következő év februárjának utolsó napjáig tartó időszakban. Az éves engedélyezési határozatot legkésőbb minden év január 31-éig be kell jelenteni, kivéve, ha a Szenátus állandó bizottságainak tagjainak kijelölése a kongresszus első ülésszakán január 20-án későbbi időpontban történt, ilyen esetben a tagok kijelölésének időpontjától számított harminc napon belül kell jelenteni. Az egy évre szóló, a bizottság éves engedélyezési határozatának elfogadása után az ilyen bizottság engedélyt kap arra, hogy az adott év során csak a kiegészítő engedélyezési határozatról szóló jelentést készítsen el a további kiadásokról, amelyek a Szenátus függő alapját terhelik. A bizottság által közölt minden kiegészítő engedélyezési határozat módosítja az adott bizottság éves engedélyezési állásfoglalását az adott évre, ugyanakkor mellékelni kell egy jelentést, amely részletesen meghatározza az ilyen engedély megszerzésének célját és annak okát, amely miatt az ilyen engedélyt az adott évre vonatkozó éves engedélyezési határozatában a bizottság általi benyújtás határidejéig nem kérhették volna.

(b) Az (a) pontban előírt eljárás helyett a Szabályalkotó és Adminisztrációs Bizottság

(1) minden egyes bizottságot kötelez arra, hogy a kongresszus első ülésszakáról március 1-jén kezdődő kétéves költségvetési időszakra vonatkozóan engedélyezési határozatot nyújtson be; és

(2) jelentést készít egy engedélyezési állásfoglalásról, amely egynél több bizottság engedélyezési állásfoglalását tartalmazza egy egyéves vagy kétéves költségvetési időszakra vonatkozóan.

10. (a) Minden bizottság valamennyi meghallgatását, nyilvántartását, adatait, táblázatait és iratait elkülönítve és elkülönítve kell tartani a bizottság elnöki tisztét betöltő tagok kongresszusi nyilvántartásaitól; és az ilyen nyilvántartások a Szenátus, valamint a bizottság valamennyi tagjának tulajdonát képezik, továbbá a Szenátusnak joga van hozzáférnie ezekhez a nyilvántartásokhoz. Minden bizottság felhatalmazást kap arra, hogy bizottsági meghallgatásokon nyomtatott formában bemutassa e bizonylatokat és egyéb adatokat.

(b) Az egyes bizottságok elnökei kötelesek jelentést tenni, vagy haladéktalanul jelenteni a Szenátusnak a bizottsága által jóváhagyott intézkedések tartalmát, és meg kell tenniük a szükséges lépéseket az ügy szavazásra bocsátásáért. A bizottság jelentését a bizottság által jóváhagyott intézkedésről attól a naptól számított hét naptári napon belül (nem számítva azon napokat, amikor a Szenátus nem ülésezik) kell benyújtani, amelyen a bizottság jegyzőjéhez benyújtották a bizottság többsége által aláírt intézkedésről szóló kérvényt. Bármely ilyen jelentés benyújtásakor a bizottság jegyzője haladéktalanul továbbítja a kérelem benyújtására vonatkozó értesítést a bizottsági elnök részére. Eme albekezdés tartalma nem vonatkozik az Előirányzatok Bizottságára.

(c) Ha valamely bizottság valamely intézkedésének vagy ügyének jóváhagyása idején (kivéve az Előirányzatok Bizottságát), a bizottság bármely tagja kiegészítő, kisebbségi vagy egyéb természetű nézőpontját jegyzőkönyvbe kívánja venni, akkor e tag legalább három naptári napig jogosult arra, hogy írásban ismertesse a csatolni kívánt véleményt a bizottság jegyzőjével. A bizottság egy, vagy több tagja által benyújtott ilyen véleményeket a bizottság által az adott intézkedés vagy ügy tekintetében benyújtott jelentés részévé kell tenni. A bizottságnak az intézkedésre vagy ügyre vonatkozó jelentését egyetlen kötetben kell kinyomtatni, amelynek:

(1) tartalmaznia kell a jelentés benyújtásának időpontjában benyújtott összes kiegészítő, kisebbségi vagy egyéb ilyen véleményt, és

(2) bekezdései között tartalmaznia kell egy olyan preambulum-bekezdést, amely kiegészíti a kisebbségi, vagy kiegészítő nézeteket a jelentés részeként.

Ez az albekezdés nem zárja ki

(A) egy bizottsági jelentés azonnali benyújtását és kinyomtatását, kivéve, ha az ezen albekezdésben foglaltak szerint időben benyújtották a pótlólagos, kisebbségi vagy kiegészítő vélemények benyújtására vonatkozó lehetőséget; vagy

(B) kiegészítő jelentés benyújtását egy bizottság által, olyan intézkedések, vagy ügyek tekintetében, amelyek az említett bizottság egy korábbi jelentésben elkövetett technikai hibája korrekcióját szolgálja.

(11) (a) Az egyes bizottságok (az Előirányzatok Bizottsága és a Költségvetési Bizottság kivételével) által közölt egyes törvényjavaslatokat, vagy közös jellegű közös állásfoglalásokat kísérő jelentéseknek tartalmazniuk kell

(1) egy bizottság által készített becslést azon költségekről, amelyek az egyéni, vagy közös állásfoglalások végrehajtása során keletkezett abban a költségvetési évben, amelyben a jelentést megtette. Az ezt követő minden ötödik költségvetési évben ezt újra meg kell tennie ugyanazon ügy kapcsán (vagy bármely olyan programban engedélyezett időtartamokban, amelyet törvényjavaslat, vagy közös állásfoglalás engedélyezett, ha kevesebb, mint öt év); és

(2) a bizottság által az (1) bekezdésben leírt költségbecslés összehasonlítását valamely szövetségi ügynökség által készített költségbecsléssel; vagy

(3) ilyen becslés vagy összehasonlítás hiányában azon okok felsorolása, amely miatt az (1) és (2) albekezdésben előírt rendelkezések nem valósíthatóak meg.

(b) Minden ilyen jelentésnek (kivéve az Előirányzatok Bizottsága esetében) tartalmaznia kell

(1) egy, a bizottság által készített értékelést a törvényjavaslat vagy a közös állásfoglalás végrehajtása során felmerülő szabályozási hatásokról. Az értékelésnek tartalmaznia kell (A) azon magánszemélyek és a vállalkozások számának becslését, akiket szabályozni fognak, valamint meghatározzák az ilyen egyének és vállalkozások csoportjait és osztályait, (B) e szabályozásnak az érintettekre, fogyasztókra és vállalkozásokra gyakorolt ​​gazdasági hatásának meghatározását, (C) az érintett személyek személyes adatainak hatásait, és (D) a közös állásfoglalás alapján kiadandó rendeletekből eredő további papírmunkák összegének meghatározását, amely meghatározás magában foglalhatja, de nem korlátozódhat az érintett felek számára szükséges pénzügyi költségek becsléseit, ugyanakkor bemutatja, hogy a törvényjavaslat vagy a közös állásfoglalás hatással lehet-e lényeges tényezőkre, valamint ésszerű becsléseket készíthet a számla vagy a közös állásfoglaláshoz kapcsolódó nyilvántartási követelményekről; vagy

(2) eme értékelés helyett az indoklást, amely miatt a bizottság nem tartja be az (1) bekezdés követelményeinek való megfelelést.

(c) A szenátus nem fontolhat meg egy törvényjavaslatot vagy közös állásfoglalást sem, ha a bizottságnak az ilyen törvényjavaslatról vagy közös állásfoglalásról szóló jelentése nem felel meg az (a) és (b) albekezdések rendelkezéseinek valamely szenátor kifogásai alapján.

12. Ha egy bizottság jelentést, vagy közös állásfoglalást tesz közzé a jogszabályok, vagy azok egy részének hatályon kívül helyezése, vagy módosítása érdekében, akkor erről jelentést tesz, és a jelentés, vagy a kísérőokmány (A bizottság munkatársainak kell elkészíteniük) tartalmazza (a) a statútum szövegét, vagy annak egy részét, amelyek a javaslatot hivatott hatályon kívül helyezni; és (b) a törvényjavaslatnak vagy a közös állásfoglalásnak azon részét, amely a módosítást vagy a módosított jogszabály egy részét hasonlítja össze,  dőlt betűkkel, párhuzamos oszlopokkal vagy más megfelelő tipográfiai eszközökkel jelezve azokat a mulasztásokat és beillesztéseket, amelyeket a törvényjavaslat vagy a közös állásfoglalás alapján a bizottság javasol.

13. (a) A joghatósággal rendelkező bizottságok (az Előirányzatok Bizottságának kivételével) minden, a joghatósága alá tartozó törvényjavaslat és közös állásfoglalás megvizsgálásakor törekedni fognak arra, hogy

(1) a kormány és a President Palace kormányzatának minden bizottság, vagy vegyes bizottság hatáskörébe tartozó programját megtervezzék; és

(2) a bizottságok vagy vegyes bizottságok hatáskörébe tartozó szövetségi ügynökségek folyamatos tevékenységét ellássák; hogy a programok és tevékenységek programjával, követelményeivel és célkitűzéseivel összhangban álló mértékben évente kerüljenek előirányzatok.

(b) Minden bizottság (kivéve az Előirányzatok Bizottsága) a joghatósága alá tartozó minden olyan program tekintetében, amelyre évente nem kerül sor előirányzatok során, időről időre felülvizsgálja a programot, annak megállapítása érdekében, hogy azt módosíthassák oly módon, hogy évente előirányzatokat hozzanak létre ennek érdekében.

 

XXVII. A BIZOTTSÁGI SZEMÉLYZET

1. A bizottságok kisebbségi tagjainak a XXVI. Szabály 9. bekezdésében vagy más szenátusi állásfoglalásban leírt állásfoglalás alapján történő segítésére kinevezett alkalmazottakat egyenlő bánásmódban kell részesíteni stabil fizetési arányok megállapításával, felszerelésekkel való ellátottsággal és a bizottsági nyilvántartásokhoz való hozzáférhetőséggel kapcsolatban.

2. A kisebbség méltányos díjazásban részesül annak érdekében, hogy a XXVI. Rész 9. bekezdése alapján saját munkáját segítő személyzete kinevezésre kerüljön.

3. A bizottsági személyzetnek (ideértve a XXVI. Rész 9. bekezdésében vagy más szenátusi állásfoglalásban leírt állásfoglalás alapján meghatalmazott személyzetet is) tükröznie kell a bizottságok többségi és kisebbségi tagjainak relatív számát. A bizottság kisebbségi tagjainak többsége állásfoglalással kérheti, hogy a személyi állományi bizottság összes pénzeszköze legalább egyharmadát a bizottság (kivéve az elnök és a kisebbségi korelnök által a bizottság igazgatási és irodai feladataira elkülönített pénzeket) kisebbségi tagjai számára kelljen kiosztani a kisebbségi személyzet kompenzációjára, amivel a kisebbségi tagok rendelkezhetnek.

4. Bizottság semmilyen szakembert és személyzetet nem nevezhet ki a Kormány bármely részlege vagy hivatala által kijelölt vagy létrehozott személyzetéből, kivéve a Szabályzat és a Közigazgatási Bizottság írásbeli engedélyével.

 

XXVIII. ÜGYRENDI ÜLÉSEK

1. Amikor a Ciron Köztársaság Elnöke szenátusi ülésen találkozik a szenátorokkal az ügyvezetés megfontolása végett, akkor elnöki tisztségviselői joggal rendelkezik. Ha a Szenátust a Cironia Köztársaság Elnöke bármely más helyre összehívja, a Szenátusnak és a szenátoroknak a szükséges tisztviselők társaságában a kijelölt helyszínen meg kell jelenniük.

2. Amennyiben titkos, vagy ügyviteli tevékenység zajlik, ide nem értve a nyílt ügyrendi üléseket, a Szenátusi Kamarának az ülésről el kell távolítania minden személyt, kivéve azokat, akiknek a jelenlétét a főtitkár, a főtitkárhelyettes, a főügyész, a képviselők, a többség és a kisebbség titkárai, vagy az egyéb kormányzati hivatalnokok szükségesnek tartják; minden ilyen tisztségviselőnek titoktartást kell esküdnie.

3. A Ciron Köztársaság Elnöke által készített minden bizalmas, a Szenátus elé tárt közleményt a szenátoroknak és a szenátusi hivatalnokoknak kötelessége titokban tartania; és minden olyan szerződést, amelyet a Szenátus elé tár, továbbá minden ilyen egyezményt, szavazást és eljárást szintén titokban kell tartani mindaddig, ameddig a Szenátus külön állásfoglalással meg nem szünteti a titoktartás érvényét.

4. Amikor a titoktartási rendelkezés érvényét veszti bármely zártkörű ügyrendi, vagy törvényhozói üléshez kapcsolódóan egy Szenátusi eljárás következményeként, akkor a Szenátus ezen intézkedését be kell jegyezni a Legislative Journalba, az Executive Journalba, továbbá publikálni kell a Congressional Recordban is a Szenátus Titkárának irányításával.

5. Bármely szenátor, szenátusi hivatalnok, vagy alkalmazott, aki nyilvánosságra hoz olyan titkossá, vagy bizalmassá nyilvánított szenátusi ügyet, vagy eljárást, amely tartalmazza az bizottságok, albizottságok és szenátusi hivatalok ügyeit, vagy eljárásait, felelősséggel tartozik tettéért. Ha szenátorról van szó, a testületből ki kell zárni, ha hivatalnokról, vagy alkalmazottról van szó, fel kell menteni a Szenátus szolgálata alól és büntetést kell rá kiszabni a titoktartás semmibevétele miatt.

6. Ha a Szenátus, vagy valamely bizottság úgy kívánja, hogy bizonyos olyan dokumentumokat és papírokat az Elnöknek, vagy valamely szenátusi ügyekkel foglalkozó osztálynak a Szenátus elé kell tárnia, amelyeket e titkosságra és bizalmasságra vonatkozó rendelkezések alapján titkosnak, vagy bizalmasnak kell tekinteni, a Szenátus jóváhagyása nélkül tilos ezeket nyilvánosságra hozni.

 

XXIX. ÜGYRENDI ÜLÉSEK - SZERZŐDÉSEKRE VONATKOZÓ ELJÁRÁSOK

1. (a) Amikor egy szerződés ratifikációra vár a Szenátus előtt, először a szövegét fel kell olvasni; ahhoz kapcsolódó indítványt ekkor nem lehet tenni kivéve, ha az indítványt valamely bizottság elé tárja, hogy a bizottság annak szövegét a bizalmas szenátusi használat céljából kinyomtassa, vagy azért, hogy később feloldhassa annak titkosságát.

(b) Amikor egy szerződést egy bizottság módosítás nélkül jóváhagy, hacsak a Szenátus egyhangúlag másképp nem határoz, a további tárgyalásokat egy napra megfontolás céljából el lehet halasztani; utána, a második felolvasást követően módosításokat lehet javasolni. Az eljárásnak ebben a fázisában a Szenátus feloldhatja a szerződés titkosítását.

(c) Az ily módon meghozott határozatokat elfogadásról szóló döntésre kell redukálni, módosításokkal, vagy anélkül, attól függően, hogy a rákövetkező napig érkezik-e módosítás, kivéve, ha a Szenátus ettől eltérő, egyhangú döntést hoz oly módon, hogy a szerződés módosítása csak egyhangú támogatás esetén valósulhat meg; ugyanakkor függőben lévő ratifikációról szóló döntések esetében még lehet módosításokkal élni, nyilatkozatok, közlemények, vagy megállapítások formájában.

(d) A végső tárgyalás során a döntéshez való hozzájáruláshoz, annak elfogadásához és érvénybe lépéséhez a jelenlévő szenátorok kétharmadának támogatása szükséges; viszont minden egyéb, a szerződésre vonatkozó kérdést és indítványt többségi szavazással kell eldönteni, kivéve határozatlan időre történő elnapolás esetén, amelyhez szintén a szenátorok kétharmadának támogatása szükséges.

2. Az elnök által a Szenátusnak ratifikáció céljából továbbított szerződéseket ugyanazon Kongresszus második, vagy azt követő ülésszakán újra abban a szakaszban kell folytatni, ahol az ülés utoljára felfüggesztésre került; és minden, a szerződéssel kapcsolatos eljárást a Kongresszus véget érte után, a következő Kongresszus kezdetekor folytatni kell, kivéve, ha előzetesen az eljárás is befejeződött.

 

XXX. ÜGYRENDI ÜLÉSEK - JELÖLÉSI ELJÁRÁSOK

1. Amikor a Cironia Köztársaság Elnöke jelöléseket terjeszt a Szenátus elé, egyéb rendelkezések hiányában ezeket az illetékes bizottságok elé terjesztik; és a végső kérdés minden jelölés kapcsán az, hogy "A Szenátus megfontolja és beleegyezik e jelölés jóváhagyásába?", amely kérdést nem lehet a jelölés benyújtásának napján feltenni, sem pedig a bizottság határozatának meghozatala napján, kivéve egyhangú hozzájárulás esetén.

2. Minden üggyel kapcsolatos tevékenységet a Szenátusnak nyílt ülésen kell lebonyolítania, kivéve, ha a XXI. rész rendelkezéseinek megfelelően az előírt többségi szavazással megállapítja, hogy egy adott jelölést, szerződést, vagy egyéb ügyet zártkörű ülésen tárgyal. Ebben az esetben az említett kinevezésre, szerződésre és egyéb ügyre vonatkozó eljárásra titoktartás vonatkozik: Feltéve, ha a titoktartási végzést a zárt ügyrendi üléssel kapcsolatban a Szenátus többségi szavazással zárt ügyrendi ülésen jóváhagyja: Feltéve továbbá, hogy bármely szenátor nyilvánosságra hozhatja a zárt ügyrendi ülésen leadott szavazatát.

3. Amikor egy jelölés elfogadásra, vagy elutasításra kerül, bármely a többség mellett szavazó szenátor kérelmezheti az ügy újbóli felülvizsgálatát azon a napon, amelyen a szavazás zajlott, vagy az aktuális szenátusi ügyrendi üléstől számított második napon belül; de ha a jelölés elfogadásáról, vagy elutasításáról szóló bejelentést a felülvizsgálati indítvány beküldésére szolgáló határidő lejárta előtt küldték el az Elnöknek, akkor a felülvizsgálati indítvány mellé csatolni kell egy olyan indítványt, amely felkéri az Elnököt, hogy küldje vissza az ügyet a Szenátus elé. A kinevezésről szóló szavazás felülvizsgálatára irányuló indítványt a jelölés sérelme nélkül kell benyújtani, és az indítvány mellé csatolni kell.

4. A Szenátus által jóváhagyott, vagy elutasított jelöléseket a Titkár nem juttathatja vissza az Elnökhöz mindaddig, amíg a felülvizsgálati indítvány benyújtására meghatározott határidő le nem jár, vagy amíg a felülvizsgálati indítvány folyamatban van, kivéve, ha a Szenátus másként rendelkezik.

5. Amikor a Szenátus elnapolja, vagy több mint 30 napon át szünetelteti, minden, a Szenátus által jóváhagyott, vagy elutasított jelölésről szóló szavazáshoz kapcsolódó felülvizsgálati indítványt, amely az ilyen elnapolás, vagy szüneteltetés következtében függőben van, semmisnek kell tekinteni; ekkor a Titkár továbbítja az Elnök felé a Szenátus által jóváhagyott, vagy elutasított jelöléseket.

6. Azon jelöléseket, amelyeket nem hagytak jóvá és nem is utasítottak el azon ülés során, amelynek ez feladata volt, a következő ülésre nem kerülhet sor anélkül, hogy a jelölések újból a Szenátus elé kerülnének az Elnök által; és ha a Szenátus elnapolja, vagy több mint 30 napon át szünetelteti, minden jelölést függőben kell tartani, továbbá ha ezen elnapolási, vagy szüneteltetési időtartam alatt nem jár el, a Titkár visszaküldi a jelöléseket az Elnöknek és csak akkor kell újból napirendre tűzni, ha az Elnök ismét a Szenátus elé terjeszti.

7. (a) A jegyzőkönyvvezetőknek össze kell rendezniük a hivatali jelölések listáját, miután az arról szóló eljárási napon az elfogadásra kerül, és a jóváhagyott, valamint elutasított jelölések listáját.

(b) Minden jelölést a jegyzőkönyvvezetőnek elő kell készítenie nyomtatásra, és bele kell foglalni a Congressional Recordba, miután az erről szóló eljárás lezajlott, akkor is, ha a jelölteket visszahívták, vagy ha megerősítették.

(c) A Titkár kérelemre átadja a sajtó és a nyilvánosság részére a végszavazás napján azon jelöltek nevét, akik jóváhagyásra és elutasításra kerültek, kivéve, ha a Szenátus másként rendelkezik.

 

XXXI. AZ ELNÖK TÁJÉKOZTATÁSA AZ ÜGYRENDI ÜLÉSEK JEGYZŐKÖNYVEINEK MÁSOLATAIVAL KAPCSOLATBAN

A Ciron Köztársaság Elnökét időről időre el kell látni a nyilvános szenátusi ügyrendi ülések jelentéseinek hiteles másolatával, de az Executive Journal további kivonatait a Titkár nem adhatja ki, csak a Szenátus külön határozata esetében; és semmilyen dokumentumot, kivéve az Elnök által a Szenátushoz továbbított eredeti szerződéseket és a Szenátus végső határozatait, a Titkár hivatala nem továbbíthat a Szenátus e célból történő utasítása nélkül.

 

XXXII. A SZENÁTUSI KAMARA – A SZENÁTUS KONGRESSZUSI SZÁRNYA

1. A Szenátusi Kamara nem használható semmilyen egyéb célra, mint a Szenátus általi igénybevételre; a Szenátuson belül mindenkor tilos a dohányzás, továbbá égő szivarok, cigaretták, vagy pipák bevitele a Kamarába.

2. A Szabályalkotó és Adminisztrációs Bizottság feladata, hogy megalkosson minden olyan személyi döntést és rendelkezést, amely a kongresszusi részekhez, szakaszaihoz és erkélyeihez kapcsolódik, beleértve azon éttermeket és Szenátusi Irodaházakat, amelyeket a Szenátus és annak tisztségviselői használatára elkülönítenek, amelyet a Levezető Elnök irányítása alatt kell végrehajtani. A Bizottság a Szenátus újságírói erkélyére vonatkozóan is szabályokat alkot, a szomszédos helyiségekre és létesítményekre is vonatkozóan, hogy korlátozza, azok újságok, folyóiratok, valamint rádiós, televíziós, távirati, kábeles és egyéb módon közvetítő médiumok hír- és napi hírközlésre irányuló hírügynökségeinek riporterei általi birtokbavételét és használatát. Ezen szabályoknak biztosítania kell az ilyen terek és létesítmények minden ilyen médiaszereplő közötti méltányos felosztását és arányos igénybevételét.

---

vissza