A volt elnök, a választások óta először, nyilvánosság előtt fog beszélni. A volt elnökhöz közelállók úgy tudják, hogy aktuálpolitikai kérdésekkel is foglalkozni fog, amelyek kapcsán kritizálni fogja a Lee-adminisztráció munkáját, ki fog térni a kubai válságra és a menekültkérdésre is. Emellett foglalkozni fog a Reform Párt jövőjével is, többek között a legégetőbb kérdésekről beszél ennek kapcsán, ami érinteni fogja a szegregációt is. Sokan azt sem zárják ki, hogy újraindul az elnökségért valamikor, erre lehetőséget ad az új Alkotmány is. „Ezen a ponton nem lehet megmondani, de ha 1962-ben indulna újra, nem hiszem, hogy számottevő ellenállással kellene szembenéznie” – nyilatkozta Isaiah Guttmann reformpárti képviselő. A szövetségesének tartott kongresszusi képviselő szerint Taylor befolyása még mindig jelentős a párton belül.
Amióta 1955-ben átadta az elnökséget Ed Glovernek. legtöbbször csak választások idején jelent meg a nyilvánosság előtt, hogy kampányoljon valamelyik reformpárti jelölt érdekében. A mérsékelt reformpárti Taylor kifejezetten erős támogatónak számít az elővárosokban, városokban, de szavazatokat képes hozni a kisebbségek által lakott megyékben és a kékgalléros településeken is. „Ő egy egyedülálló személyiség, aki bárhol tud segíteni” – mondta el lapunk megkeresésére Jim Holsakamp reformpárti szenátor. Greene törvényhozója hozzátette, hogy eddig minden kampányában szerepet játszott, és szerinte a jövőben sem lesz másképpen. „1948-ban a jelöltségem előtt is egyeztettem Taylor elnökkel, és személyes jelenlétével segítette a győzelmem, és aztán is nagyon jó munkakapcsolatunk volt, szóval adok a szavára.”
Az elnöksége során a kulturális és társadalmi témákat távol tartotta magától, és törekedett a progresszívakkal is elfogadtatni nézeteit és javaslatait. Sokan találgatják, hogy Taylor ezt az utat fogja követni, vagy esetleg egy radikálisabb, másikat fog javasolni. Ugyan a Reform Párt egy nagy gyűjtőpártként fogható fel, de a legfontosabb posztokat kivétel nélkül mérsékelt, kétpárti személyek töltik be, akik mindnyájan a Taylor dominálta Reform Pártban szocializálódtak.1954-ben Andrew Trump megpróbált egy másik utat javasolni, de a vereségével a szenátusi és a képviselőházi vezetés visszavette a kezdeményezést, és René West szűk többsége sem indított be jelentős jobbratolódást.
A volt elnök, a választások óta először, nyilvánosság előtt fog beszélni. A volt elnökhöz közelállók úgy tudják, hogy aktuálpolitikai kérdésekkel is foglalkozni fog, amelyek kapcsán kritizálni fogja a Lee-adminisztráció munkáját, ki fog térni a kubai válságra és a menekültkérdésre is. Emellett foglalkozni fog a Reform Párt jövőjével is, többek között a legégetőbb kérdésekről beszél ennek kapcsán, ami érinteni fogja a szegregációt is. Sokan azt sem zárják ki, hogy újraindul az elnökségért valamikor, erre lehetőséget ad az új Alkotmány is. „Ezen a ponton nem lehet megmondani, de ha 1962-ben indulna újra, nem hiszem, hogy számottevő ellenállással kellene szembenéznie” – nyilatkozta Isaiah Guttmann reformpárti képviselő. A szövetségesének tartott kongresszusi képviselő szerint Taylor befolyása még mindig jelentős a párton belül.
Amióta 1955-ben átadta az elnökséget Ed Glovernek. legtöbbször csak választások idején jelent meg a nyilvánosság előtt, hogy kampányoljon valamelyik reformpárti jelölt érdekében. A mérsékelt reformpárti Taylor kifejezetten erős támogatónak számít az elővárosokban, városokban, de szavazatokat képes hozni a kisebbségek által lakott megyékben és a kékgalléros településeken is. „Ő egy egyedülálló személyiség, aki bárhol tud segíteni” – mondta el lapunk megkeresésére Jim Holsakamp reformpárti szenátor. Greene törvényhozója hozzátette, hogy eddig minden kampányában szerepet játszott, és szerinte a jövőben sem lesz másképpen. „1948-ban a jelöltségem előtt is egyeztettem Taylor elnökkel, és személyes jelenlétével segítette a győzelmem, és aztán is nagyon jó munkakapcsolatunk volt, szóval adok a szavára.”
Az elnöksége során a kulturális és társadalmi témákat távol tartotta magától, és törekedett a progresszívakkal is elfogadtatni nézeteit és javaslatait. Sokan találgatják, hogy Taylor ezt az utat fogja követni, vagy esetleg egy radikálisabb, másikat fog javasolni. Ugyan a Reform Párt egy nagy gyűjtőpártként fogható fel, de a legfontosabb posztokat kivétel nélkül mérsékelt, kétpárti személyek töltik be, akik mindnyájan a Taylor dominálta Reform Pártban szocializálódtak.1954-ben Andrew Trump megpróbált egy másik utat javasolni, de a vereségével a szenátusi és a képviselőházi vezetés visszavette a kezdeményezést, és René West szűk többsége sem indított be jelentős jobbratolódást.