A mai nap során Ridgefieldben a frissen bejegyzett és megalapult Visszatérés Amerikába Szervezet megválasztott vezetője válaszolt a sajtó munkatársainak a kérdésekre. A szervezet megjelenése viharként söpört végig az országon és borzolta fel a kedélyeket. Brady Payton most minden öntudatos ciron polgárhoz szólt. "Igen, valóban az szervezetünk célja, hogy megvalósítsuk Cironia visszacsatlakozását az Egyesült Államokhoz. "Reunion", ez a mi vezérszavunk. Újra egyesülni azzal a szuperhatalommal, amivel oly régre visszanyúló közös történelmünk van és ahova a kezdetek óta tartozunk lényegében. Ha rajtunk múlik, Cironia lesz az 50. tagállam."
Arra a kérdésre, hoyg mégis mi motiválta őket az alapításban, határozott álláspontot képviselt. "A jelenlegi politikai elit az állóvízben tapicskol, mondom ezt pártállástól függetlenül, mindkét oldal csak a maga kis homokozójában próbál előtérbe kerülni, de az emberek nem élnek jobban az elszakadás óta. El akartunk szakadni, hogy magunk kezébe vegyük a sorsunkat, de kormány követ kormányt és azt látjuk, hogy igazából nem tudják mihez is kéne kezdeni egy országgal. Az Egyesült Államok egy megbecsült tagja voltunk, egy szuperhatalom vigyázása mellett. Most egy katonailag és gazdaságilag egyaránt kiszolgáltatott kisország vagyunk, az óceán közepén. Újabb és újabb társadalmi problémák merülnek fel, amit a kormányok nem tudnak itthon kezelni."
Arra a kérdésre, hogy ez nem egy fajta Déli autonómiára való burkolt törekvés-e, határozottan nemmel felelt. "Még a feltételezés is sértő, hogy azokhoz az ostoba tuskó déli politikusokhoz hasonlítsanak minket, akik még tovább szabdalnák nemzetünket. Mi nem tovább aprózódni szándékozunk, hanem valami nagy és csodálatossal egyesülni. Újra egyesülni. Számunkra az Egyesült Államok a lehetőségek hazája, nem pedig Cironia, ami jelenleg is mindenben a nagy testvért másolja csak. Ezért kár volt elszakadni, ha inden Amerikából adaptálunk."
Arra a kérdésre, hogy miért nem költöznek az USA-ba, felhborodottan válsazolt. "Már miért tennénk ilyet? Mi ezen a szigeten születtünk, itt éltük le életünket is. Nem a környezettel van bajunk, hanem a rendszerrel, a vezetéssel. Cironia szuverenitása és független működése egy teljesen okafogyott és indokolatlan jelenség, amit csak megerősítettek az elmúlt évek eseményei és politikai döntéshozatalai. Nem a ciron szigetet akarjuk elhagyni, hangsúlyozom."
Payton végül kitért arra is, hogyan kivánnak küzdeni céljuk megvalósulásáért. "Szigorúan demokratikus úton, a törvények adta keretek között. Független jelölteket fogunk a Kongresszusba juttatni, akik eljuttatják mindnehova hangunkat országszerte, egyúttal aláírás gyűjtésekbe fogunk kezdeni a téma kapcsán, hoyg népszavazásra vigyük a dolgot. Távlatokban gondolkodunk és türelmesek leszünk, megerősödünk. Várjuk minden érdeklődő és támogató polgár jelentkezését."
A mai nap során Ridgefieldben a frissen bejegyzett és megalapult Visszatérés Amerikába Szervezet megválasztott vezetője válaszolt a sajtó munkatársainak a kérdésekre. A szervezet megjelenése viharként söpört végig az országon és borzolta fel a kedélyeket. Brady Payton most minden öntudatos ciron polgárhoz szólt. "Igen, valóban az szervezetünk célja, hogy megvalósítsuk Cironia visszacsatlakozását az Egyesült Államokhoz. "Reunion", ez a mi vezérszavunk. Újra egyesülni azzal a szuperhatalommal, amivel oly régre visszanyúló közös történelmünk van és ahova a kezdetek óta tartozunk lényegében. Ha rajtunk múlik, Cironia lesz az 50. tagállam."
Arra a kérdésre, hoyg mégis mi motiválta őket az alapításban, határozott álláspontot képviselt. "A jelenlegi politikai elit az állóvízben tapicskol, mondom ezt pártállástól függetlenül, mindkét oldal csak a maga kis homokozójában próbál előtérbe kerülni, de az emberek nem élnek jobban az elszakadás óta. El akartunk szakadni, hogy magunk kezébe vegyük a sorsunkat, de kormány követ kormányt és azt látjuk, hogy igazából nem tudják mihez is kéne kezdeni egy országgal. Az Egyesült Államok egy megbecsült tagja voltunk, egy szuperhatalom vigyázása mellett. Most egy katonailag és gazdaságilag egyaránt kiszolgáltatott kisország vagyunk, az óceán közepén. Újabb és újabb társadalmi problémák merülnek fel, amit a kormányok nem tudnak itthon kezelni."
Arra a kérdésre, hogy ez nem egy fajta Déli autonómiára való burkolt törekvés-e, határozottan nemmel felelt. "Még a feltételezés is sértő, hogy azokhoz az ostoba tuskó déli politikusokhoz hasonlítsanak minket, akik még tovább szabdalnák nemzetünket. Mi nem tovább aprózódni szándékozunk, hanem valami nagy és csodálatossal egyesülni. Újra egyesülni. Számunkra az Egyesült Államok a lehetőségek hazája, nem pedig Cironia, ami jelenleg is mindenben a nagy testvért másolja csak. Ezért kár volt elszakadni, ha inden Amerikából adaptálunk."
Arra a kérdésre, hogy miért nem költöznek az USA-ba, felhborodottan válsazolt. "Már miért tennénk ilyet? Mi ezen a szigeten születtünk, itt éltük le életünket is. Nem a környezettel van bajunk, hanem a rendszerrel, a vezetéssel. Cironia szuverenitása és független működése egy teljesen okafogyott és indokolatlan jelenség, amit csak megerősítettek az elmúlt évek eseményei és politikai döntéshozatalai. Nem a ciron szigetet akarjuk elhagyni, hangsúlyozom."
Payton végül kitért arra is, hogyan kivánnak küzdeni céljuk megvalósulásáért. "Szigorúan demokratikus úton, a törvények adta keretek között. Független jelölteket fogunk a Kongresszusba juttatni, akik eljuttatják mindnehova hangunkat országszerte, egyúttal aláírás gyűjtésekbe fogunk kezdeni a téma kapcsán, hoyg népszavazásra vigyük a dolgot. Távlatokban gondolkodunk és türelmesek leszünk, megerősödünk. Várjuk minden érdeklődő és támogató polgár jelentkezését."