David J. Coleman
Tisztelt Progresszív Nemzeti Konvenció! Tisztelt Törvényhozók, Tisztelt Kormányzók, Tisztelt Küldöttek, Tisztelt Vendégeink!
Köszöntöm Önöket a Progresszív Párt Nemzeti Konvencióján, itt, a csodálatos Burkhill megye szívében, Devonban! Rendkívül megtisztelő, hogy jómagam elnökölhetek eme esemény mind a négy napján, és mielőtt még a mikrofon elé szólítanám az első mai felszólalót, kérem engedjék meg, hogy megosszak Önökkel néhány gondolatot! Történelmi választás előtt állunk. Higgyék el nekem, hogy ez nem az a szokásos költői túlzás, ami ilyenkor általában el szokott hangozni politikusok szájából, most valóban sorsdöntő választás következik. Kezdem azzal, hogy be kell látnunk, hogy Cironia az elmúlt nyolc esztendőben nem haladt teljesen rossz irányba. Stabilizálódott a demokrácia, kiépültek demokratikus intézményeink és a gazdaságunk is erősödött. Ezek mind tények. A bevált kérdésekben haladnunk kell tovább a megkezdett úton, viszont ahol változtatásra van szükség, ott merjünk cselekedni! Hiszen az is tény, hogy vannak komoly kormányzati hiányosságok is, például az, hogy gyakorlatilag nem létezett eddig kormányzati oktatáspolitika, érdemi egészségpolitika, vagy ami a legfontosabb talán, a szociálpolitika. Cironiában rendkívül nagy társadalmi különbségek vannak, a munkavállalók jogait folyamatosan lábbal tiporják, ezt meg is tehetik, hiszen ma nincs olyan jogszabály, nincs olyan egységes törvény, amely biztosítaná a munkavállalók jogait. Ezt a hiányosságot a Glover-kormánynak mindenképp pótolnia kell majd. A dolgozó ciron polgárok fizetett szabadságát, emberhez méltó munkakörülményeit és tisztességes bérezését törvényileg kell garantálni, ez a munkaadóknak is érdeke! Ed Glover barátomban én olyan elnökjelöltet látok, aki kész megvédeni a ciron munkavállalókat, aki valódi, igazságos szociális hálót ad ennek az országnak és aki Mr. Taylorhoz hasonlóan minden ciron elnöke akar lenni. Arra kérem a küldötteket, hogy ennek fényében döntsenek holnapután, amikoris az elnökjelöltről szavazunk!
Nem is szaporítom tovább a szót, mikrofonhoz szólítom a mai nap első felszólalóját, Ridgefield főváros képviselőjét, Thomas McDornish-t!
Thomas McDornish
Tisztelt konvenció, tisztelt megjelentek!
Nagy örömömre szolgál, hogy a mai napon, a konvenció első napján, én is felszólalhatok Önök előtt. Fiatal vagyok még a politikában, és sikerült valami csoda folytán az első jelöltségem alkalmával elnyerni fővárosunk képviseletét a Kongresszusban. Először is azért gondoltam, hogy magam is politikai pályára lépek, a szakmai munka mellett, mert csalódtam a korábbi képviselőkben. Egyrészt úgy láttam, hogy akik bekerületek nem dolgoztak szinte semmit, sokszor a szavazásokon sem vettek részt, ami, mint választót, engem felháborított. Másrészt úgy láttam, hogy a politikusok abba a hibába esnek, hogy ígérgetnek fűt-fát és egyrészt nem gondolnak bele, hogy racionálisan mi valósítható meg belőle, másrészt mivel sokszor olyat ígérnek, ami megvalósíthatatlan, ezért valóra sem váltják ígéreteiket. Ebből a két okból nagyon sok politikus szava hihetetlenné vált, amin mindenképpen változtatni kell. És úgy gondolom a Progresszív Párt és egy a progresszív elnök ezen változtathat.
A modern baloldal képes visszaadni a hitet a polgároknak, hogy a politika és a képviselők igeni ő értük vannak és nem az állampolgárok vannak a politikai vezetőkért. Igen megvalósítható, hogy elszámoltatható, ígéreteit megtartó államférfi vezesse az országot a kormány élén. Edward Glover megtestesíti azt a személyt, aki a ciron emberek számára a hitet a szebb jövőbe és a reményt mindenki számára. Edward Glover olyan elnöke lehet az országnak, aki tiszteletben tartja a hagyományokat, ugyanakkor a modern kihívásokra modern válaszokat tud adni. Edward Glover olyan elnök lehet, aki az elhanyagolt kisembereket is képviseli: a munkástól kezdve a tanárokon át a hivatali dolgozókig azokat, akik eddig el lettek hanyagolva, akik magukra lettek hagyva. Edward Glover az az elnök lehet, aki lerakhatja az alapjait a modern szociáldemokráciának országunkban, ahol nem csak magunkért, de egymásért is felelősséget vállalunk. Ezért kérek mindenkit, hogy támogassa Edward Glovert, hogy legyen esélye minden ciron embernek a szebb jövőre!
Köszönöm, hogy meghallgattak!
David J. Coleman
Köszönjük, hogy megosztotta velünk gondolatait, Képviselő úr! Most egy igazán különleges felszólaló következik. Mint Önök is tudják, az eddigi reformpárti elit csupán a kommunikáció szintjén egyeztetett a munkások érdekvédelmi szervezeteivel. George Taylor annak ellenére, hogy többször utalt rá, hogy egyeztetne a szakszervezetekkel, mégsem tette és így a Kormány arcon köpte a ciron munkavállalókat, a fejük fölött hozott meg fontos, őket érintő elhibázott döntéseket. Mikrofonhoz szólítom James Griesmann urat, aki egy országos jelentőségű szakszervezeti vezetőként fog szólni Önökhöz. Parancsoljon, Mr. Griesmann!
James Griesmann
Tisztelt szenátor urak és tisztelt képviselő urak! Kedves Edward Glover számomra már elnökjelölt úr és kedves Gregory Hammer alelnökjelölt úr!
Hatalmas megtiszteltetés számomra, hogy itt állhatok, rengeteg ember előtt a Progresszív Nemzeti Konvenció napján. Itt Devonban, ahol jó pár évvel ezelőtt bontakozott ki az első küzdelem a szakszervezetekért, a keményen dolgozó munkásemberekért. Ahogy anno Francis Underwood itt megkezdte a kampányát és, ha szabad így fogalmaznom maga mellé vette Edward Glovert, már akkor látszódott, hogy két olyan ember együttes, vállvetve való harca ez az egyszerű ciron emberekért melyet kötelessége támogatnia a ciron szakszervezeteknek. Ma itt állunk, és ugyan még ez csak az első nap így távol állunk attól, hogy 100%-ig megmondjuk ki lesz a Progresszív Párt elnökjelöltje és alelnökjelöltje, de szeretném leszögezni, hogy ez a már említett és szerintem legesélyesebb Glover/Hammer páros lesz, azt a legnagyobb támogatásunkról biztosítjuk. Déli területeken lévő szakszervezetekkel nagy egyetértésben teszem ezt, akik szerint Edward Glover egy fantasztikus vezetője lesz majd hazánknak. Északi országrészekből származó szakszervezeteinkkel is egyetértve tehetem ezt, hiszen mikor megtudtuk, hogy az egyszerű emberek iránt elkötelezett Gregory Hammer lesz nagy eséllyel Edward Glover harcostársa ebben a küzdelemben akkor már rögtön tudtuk, hogy hova kell majd tenni az X-et.
Ma Cironiában úgy hiszem egy nagy kérdés áll előttünk. Én szakszervezeti vezető mondom azt Önöknek, kritikus választás lesz ez. Választhatunk a Reform Párt egyik legagresszívabb és legvisszataszítóbb jelöltje és azon emberek között akiket a Progresszív Párt jelöl. Utóbbiak pedig olyan emberek akikben örömmel bízom, hogy hatalomra kerülve nemcsak a felső tízezret, nemcsak egy kiválasztott réteget fognak támogatni. Választhatunk tehát, a radikálisan jobboldali, anti-humanitárius és szociálisan érzéketlen Trump által kínált világ és a Glover úr által kínált kiszámítható, és nekünk egyszerű és keményen dolgozó ciron állampolgároknak, tisztes és békés megélhetést kínáló jövő között.
Mi a következő ciron kormánytól azt szeretnénk, hogy tartsa tiszteletben a szakszervezetek jogait, tegyen meg mindent az egyszerű emberek képviselete érdekében. Ne hagyjon hátra senkit. Ahogy mondtam már, most mi ezen politikát csakis a Progresszív Pártban és a Glover/Hammer páros jelöltségében látjuk. Történelmi pillanat lesz ez a választás, minden szakszervezeti tagunkat, valamint egyéb más keményen és tisztességesen dolgozó ciron embert szeretnék megkérni, hogy szavazzunk együtt Edward Gloverre és Gregory Hammer-re és ne adjunk lehetőséget az olyan, szerintem elnöki székbe nem való embereknek mint Andrew Trump.
Köszönöm a megtisztelő figyelmüket! Isten áldja Cironiát!
David J. Coleman
Remek beszéd volt, Mr. Griesmann, köszönjük szépen! Most kérem Natalie Brecket Képviselő asszonyt, Legrand kongresszusi képviselőjét, hogy tartsa meg beszédét!
Natali C. Brecket
Tisztelt Progresszív Nemzeti Konvenció! Tisztelt Polgártársaim!
Sok mindenről szó esett már a kampányban és a mai este folyamán is, van viszont egy téma, amelyet véleményem szerint feltűnően kerülni szoktat politikusok, ez pedig a nők társadalmi helyzete és szerepe. Tisztában vagyok vele, hogy sokféle álláspont létezik és még párton belül is vitákat generál a téma a konzervatív családmodell és a liberális szemlélet hívei között, ebbe most nem is szeretnék belemenni. Kétségtelen tény, hogy nincs csodálatosabb dolog egy nő számára, mint az, hogyha gyermeket szülhet és anyává válhat. Ezt, mint négygyermekes édesanya állíthatom! Ugyanakkor büszke vagyok arra, hogy a nők ma már szerepet kapnak a közéletben is, elmondhatják véleményüket, képviselhetik érdekeiket és tölthetnek be fontos vezetői pozíciókat, akárcsak a férfiak. Nyilvánvalóan van még teendőnk a két nem jogi és társadalmi egyenlőségéig, de már most sem állunk rosszul ebben.
Van valami, ami viszont erőteljesen aggaszt. Elolvastam Andrew Trump önéletrajzát, tudják, ez az, amelyben a szenátor büszkén, emelt fővel vállalja fel, hogy szinte minden felmenője rabszolgatartó volt, nyilván ő is az lenne, ha nem töröltük volna el a rabszolgaságot… Ebben az is olvasható, hogy Trump büszkén harcol a férfiak jogaiért, amit meg is erősít a tény, hogy nem olyan régen még a Fehér Ciron Férfiak Szövetsége nevű bűnbanda vezetője volt. Képzelhetik, hogy milyen jövő vár ránk, ciron nőkre, hogyha egy ilyen nőgyűlölő és arrogáns ember lesz a Ciron Köztársaság következő elnöke… Vajon tudná-e hitelesen képviselni a női választókat? És mi lesz azokkal, akik neadjisten afrociron nőnek születtek, tehát sem nem fehérek, sem nem férfiak? A kizárólag fehérférfivédő Trump vajon mekkora hitelességgel képviselné és védelmezné az ő jogaikat, érdekeiket? Nincs kétségem afelől, hogy tanácsadói hamarosan olyan nyilatkozatokat tetetnek majd vele, amiben nyitni fog valamilyen formában a nők felé, de mi akkor is át fogunk látni a szitán, nem fogunk bedőlni a mézes-mázas szavaknak.
Ed Glover kormányzót ezzel szemben olyan embernek ismertem meg, aki déli nézetrendszere mellett is kiemelt figyelmet fordít a nőkérdésre, és bár elveti a pozitív diszkriminációt – véleményem szerint helyesen –, mindig harcolni fog a jogainkért. Nőként, családanyaként és progresszív politikusként is azt tanácsolom a küldötteknek, hogy támogassák a Glover-Hammer párost, csak az ő irányításukkal leszünk képesek győzelemre vinni a Megújuló Cironia Programját és a társadalmi egyenlőtlenségek elleni harcot! Isten áldja Devont, Isten áldja a Progresszív Pártot! Köszönöm a megtisztelő figyelmet!
David J. Coleman
Nagyon szépen köszönjük, Képviselő asszony! Az imént kaptam a hírt, hogy egyik mai felszólalónk sajnos mégsem tud megjelenni a konvención, talán valamely későbbi nap folyamán, szóval most a mai este utolsó felszólalása következik. Kérem John Myne szenátort és kisebbségi törvénykezési vezető-helyettest, fáradjon a színpadra!
John Myne
Tisztelt Konvenció! Tisztelt Progresszív Barátaim! Mindenekelőtt szeretném átadni azon garfieldi progresszív bajtársaim üdvözletét, akik sajnos ma nem tudtak megjelenni itt, Devonban. Nagyszerű érzés itt lenni, csodás városuk van! De csapjunk is a közepébe...
Pártunk az elmúlt években sokak szerint nem úgy teljesített, ahogy kellett volna. Nos, kétségtelen, hogy számos helyzetet máshogy is kezelhettünk volna, ugyanakkor aki azt állítja, hogy nem csináltunk semmit négy évig, az nemcsak hogy téved, hazudik is! Kisebbségi törvénykezési vezető-helyettesként nyugodt szívvel állíthatom, hogy a progresszív szenátorok és képviselők legalább olyan aktívak voltak, mint a reformpártiak! Annak ellenére, hogy kisebbségben voltunk mindkét házban, jól helyt álltunk ellenzékként és mindig konstruktívan álltunk a kormánypárti ötletekhez és javaslatokhoz. A Hoyt-Lee javaslattól kezdve napestig sorolhatom, hogy hány alkalommal vettünk részt javaslatok kidolgozásában a Reform Párttal közösen, illetve szavazatunkkal mindig támogattuk a költségvetést és minden, a nemzet sorsát alapvetően befolyásoló törvényjavaslatot. Ezek után teljesen alaptalan azt állítani, hogy nem vettünk részt a törvényhozásban!
Andrew Trump még ennél is tovább ment, szerinte mi, progresszívek tehetünk arról, hogy nem sikerült megvalósítani a legfontosabb négy évvel ezelőtti reformpárti választási ígéreteket. Ez nemcsak azért nonszensz, mert ők vannak többségben mindkét házban, tehát gyakorlatilag azt szavazhatnak meg, amit csak akarnak, hanem azért is, mert mi a magunk részéről megtettünk minden tőlünk telhetőt, hogy minél több kétpárti konszenzussal megszülető döntést fogadjanak el a honatyák. Nem a mi felelősségünk, hogy nem sikerült megvalósítani olyan fontos intézkedéseket, mint az infrastruktúrafejlesztés. Vernon Grewly volt közlekedési miniszter a megmondhatója annak, hogy a valódi oka a fejlesztések elmaradásának a kormányzati szándék hiánya. Nyilván nem szerették volna megborítani a költségvetést és a hőn áhított alacsony költségvetési hiányt... Sokkal egyszerűbb ránk ujjal mutogatni és minket okolni a be nem tartott ígéreteikért. A baj csak az, hogy a választók sem ostobák, ők is átlátnak a szitán, pontosan jól látják, hogy ha akarta volna a Kormány, akkor lett volna infrastruktúrafejlesztés. Persze az is lehetséges, hogy közvetlenül a választások előtt akarják benyújtani az infrastrukturális fejlesztési csomagot, de a fejlesztés érdemi része már abban az esetben sem fog megvalósulni a kormányváltás előtt. Bízom benne, hogy az újonnan megválasztott Kongresszus és az új progresszív Kormány részéről lesznek valódi törekvések az infrastruktúra fejlesztésére és a közlekedési rendszer modernizációjára, illetve a tényleges munkálatok is elkezdődnek már az első évben. Ezen felül meg kell vizsgálnunk az időskorúak és adott esetben a diákok kedvezményes utazásának kérdését is, örülök annak, hogy többek között ez is helyt kapott a progresszív programban. Mindezek alapján könnyen belátható, hogy csak a Progresszív Párt és csak Ed Glover személye jelent garanciát arra, hogy ezen a téren is előrelépésre kerüljön sor és közlekedési hálózatunk akár rövidtávon is világszínvonalúvá váljon! Remélem küldöttjeink bölcsen fognak dönteni és a Progresszív Párt egységesen vág bele a választási kampányba!
Köszönöm, hogy meghallgattak, Isten áldja Önöket! Isten áldja a Progresszív Pártot!
David J. Coleman
Tisztelt Progresszív Nemzeti Konvenció! Tisztelt Törvényhozók, Tisztelt Kormányzók, Tisztelt Küldöttek, Tisztelt Vendégeink!
Köszöntöm Önöket a Progresszív Párt Nemzeti Konvencióján, itt, a csodálatos Burkhill megye szívében, Devonban! Rendkívül megtisztelő, hogy jómagam elnökölhetek eme esemény mind a négy napján, és mielőtt még a mikrofon elé szólítanám az első mai felszólalót, kérem engedjék meg, hogy megosszak Önökkel néhány gondolatot! Történelmi választás előtt állunk. Higgyék el nekem, hogy ez nem az a szokásos költői túlzás, ami ilyenkor általában el szokott hangozni politikusok szájából, most valóban sorsdöntő választás következik. Kezdem azzal, hogy be kell látnunk, hogy Cironia az elmúlt nyolc esztendőben nem haladt teljesen rossz irányba. Stabilizálódott a demokrácia, kiépültek demokratikus intézményeink és a gazdaságunk is erősödött. Ezek mind tények. A bevált kérdésekben haladnunk kell tovább a megkezdett úton, viszont ahol változtatásra van szükség, ott merjünk cselekedni! Hiszen az is tény, hogy vannak komoly kormányzati hiányosságok is, például az, hogy gyakorlatilag nem létezett eddig kormányzati oktatáspolitika, érdemi egészségpolitika, vagy ami a legfontosabb talán, a szociálpolitika. Cironiában rendkívül nagy társadalmi különbségek vannak, a munkavállalók jogait folyamatosan lábbal tiporják, ezt meg is tehetik, hiszen ma nincs olyan jogszabály, nincs olyan egységes törvény, amely biztosítaná a munkavállalók jogait. Ezt a hiányosságot a Glover-kormánynak mindenképp pótolnia kell majd. A dolgozó ciron polgárok fizetett szabadságát, emberhez méltó munkakörülményeit és tisztességes bérezését törvényileg kell garantálni, ez a munkaadóknak is érdeke! Ed Glover barátomban én olyan elnökjelöltet látok, aki kész megvédeni a ciron munkavállalókat, aki valódi, igazságos szociális hálót ad ennek az országnak és aki Mr. Taylorhoz hasonlóan minden ciron elnöke akar lenni. Arra kérem a küldötteket, hogy ennek fényében döntsenek holnapután, amikoris az elnökjelöltről szavazunk!
Nem is szaporítom tovább a szót, mikrofonhoz szólítom a mai nap első felszólalóját, Ridgefield főváros képviselőjét, Thomas McDornish-t!
Thomas McDornish
Tisztelt konvenció, tisztelt megjelentek!
Nagy örömömre szolgál, hogy a mai napon, a konvenció első napján, én is felszólalhatok Önök előtt. Fiatal vagyok még a politikában, és sikerült valami csoda folytán az első jelöltségem alkalmával elnyerni fővárosunk képviseletét a Kongresszusban. Először is azért gondoltam, hogy magam is politikai pályára lépek, a szakmai munka mellett, mert csalódtam a korábbi képviselőkben. Egyrészt úgy láttam, hogy akik bekerületek nem dolgoztak szinte semmit, sokszor a szavazásokon sem vettek részt, ami, mint választót, engem felháborított. Másrészt úgy láttam, hogy a politikusok abba a hibába esnek, hogy ígérgetnek fűt-fát és egyrészt nem gondolnak bele, hogy racionálisan mi valósítható meg belőle, másrészt mivel sokszor olyat ígérnek, ami megvalósíthatatlan, ezért valóra sem váltják ígéreteiket. Ebből a két okból nagyon sok politikus szava hihetetlenné vált, amin mindenképpen változtatni kell. És úgy gondolom a Progresszív Párt és egy a progresszív elnök ezen változtathat.
A modern baloldal képes visszaadni a hitet a polgároknak, hogy a politika és a képviselők igeni ő értük vannak és nem az állampolgárok vannak a politikai vezetőkért. Igen megvalósítható, hogy elszámoltatható, ígéreteit megtartó államférfi vezesse az országot a kormány élén. Edward Glover megtestesíti azt a személyt, aki a ciron emberek számára a hitet a szebb jövőbe és a reményt mindenki számára. Edward Glover olyan elnöke lehet az országnak, aki tiszteletben tartja a hagyományokat, ugyanakkor a modern kihívásokra modern válaszokat tud adni. Edward Glover olyan elnök lehet, aki az elhanyagolt kisembereket is képviseli: a munkástól kezdve a tanárokon át a hivatali dolgozókig azokat, akik eddig el lettek hanyagolva, akik magukra lettek hagyva. Edward Glover az az elnök lehet, aki lerakhatja az alapjait a modern szociáldemokráciának országunkban, ahol nem csak magunkért, de egymásért is felelősséget vállalunk. Ezért kérek mindenkit, hogy támogassa Edward Glovert, hogy legyen esélye minden ciron embernek a szebb jövőre!
Köszönöm, hogy meghallgattak!
David J. Coleman
Köszönjük, hogy megosztotta velünk gondolatait, Képviselő úr! Most egy igazán különleges felszólaló következik. Mint Önök is tudják, az eddigi reformpárti elit csupán a kommunikáció szintjén egyeztetett a munkások érdekvédelmi szervezeteivel. George Taylor annak ellenére, hogy többször utalt rá, hogy egyeztetne a szakszervezetekkel, mégsem tette és így a Kormány arcon köpte a ciron munkavállalókat, a fejük fölött hozott meg fontos, őket érintő elhibázott döntéseket. Mikrofonhoz szólítom James Griesmann urat, aki egy országos jelentőségű szakszervezeti vezetőként fog szólni Önökhöz. Parancsoljon, Mr. Griesmann!
James Griesmann
Tisztelt szenátor urak és tisztelt képviselő urak! Kedves Edward Glover számomra már elnökjelölt úr és kedves Gregory Hammer alelnökjelölt úr!
Hatalmas megtiszteltetés számomra, hogy itt állhatok, rengeteg ember előtt a Progresszív Nemzeti Konvenció napján. Itt Devonban, ahol jó pár évvel ezelőtt bontakozott ki az első küzdelem a szakszervezetekért, a keményen dolgozó munkásemberekért. Ahogy anno Francis Underwood itt megkezdte a kampányát és, ha szabad így fogalmaznom maga mellé vette Edward Glovert, már akkor látszódott, hogy két olyan ember együttes, vállvetve való harca ez az egyszerű ciron emberekért melyet kötelessége támogatnia a ciron szakszervezeteknek. Ma itt állunk, és ugyan még ez csak az első nap így távol állunk attól, hogy 100%-ig megmondjuk ki lesz a Progresszív Párt elnökjelöltje és alelnökjelöltje, de szeretném leszögezni, hogy ez a már említett és szerintem legesélyesebb Glover/Hammer páros lesz, azt a legnagyobb támogatásunkról biztosítjuk. Déli területeken lévő szakszervezetekkel nagy egyetértésben teszem ezt, akik szerint Edward Glover egy fantasztikus vezetője lesz majd hazánknak. Északi országrészekből származó szakszervezeteinkkel is egyetértve tehetem ezt, hiszen mikor megtudtuk, hogy az egyszerű emberek iránt elkötelezett Gregory Hammer lesz nagy eséllyel Edward Glover harcostársa ebben a küzdelemben akkor már rögtön tudtuk, hogy hova kell majd tenni az X-et.
Ma Cironiában úgy hiszem egy nagy kérdés áll előttünk. Én szakszervezeti vezető mondom azt Önöknek, kritikus választás lesz ez. Választhatunk a Reform Párt egyik legagresszívabb és legvisszataszítóbb jelöltje és azon emberek között akiket a Progresszív Párt jelöl. Utóbbiak pedig olyan emberek akikben örömmel bízom, hogy hatalomra kerülve nemcsak a felső tízezret, nemcsak egy kiválasztott réteget fognak támogatni. Választhatunk tehát, a radikálisan jobboldali, anti-humanitárius és szociálisan érzéketlen Trump által kínált világ és a Glover úr által kínált kiszámítható, és nekünk egyszerű és keményen dolgozó ciron állampolgároknak, tisztes és békés megélhetést kínáló jövő között.
Mi a következő ciron kormánytól azt szeretnénk, hogy tartsa tiszteletben a szakszervezetek jogait, tegyen meg mindent az egyszerű emberek képviselete érdekében. Ne hagyjon hátra senkit. Ahogy mondtam már, most mi ezen politikát csakis a Progresszív Pártban és a Glover/Hammer páros jelöltségében látjuk. Történelmi pillanat lesz ez a választás, minden szakszervezeti tagunkat, valamint egyéb más keményen és tisztességesen dolgozó ciron embert szeretnék megkérni, hogy szavazzunk együtt Edward Gloverre és Gregory Hammer-re és ne adjunk lehetőséget az olyan, szerintem elnöki székbe nem való embereknek mint Andrew Trump.
Köszönöm a megtisztelő figyelmüket! Isten áldja Cironiát!
David J. Coleman
Remek beszéd volt, Mr. Griesmann, köszönjük szépen! Most kérem Natalie Brecket Képviselő asszonyt, Legrand kongresszusi képviselőjét, hogy tartsa meg beszédét!
Natali C. Brecket
Tisztelt Progresszív Nemzeti Konvenció! Tisztelt Polgártársaim!
Sok mindenről szó esett már a kampányban és a mai este folyamán is, van viszont egy téma, amelyet véleményem szerint feltűnően kerülni szoktat politikusok, ez pedig a nők társadalmi helyzete és szerepe. Tisztában vagyok vele, hogy sokféle álláspont létezik és még párton belül is vitákat generál a téma a konzervatív családmodell és a liberális szemlélet hívei között, ebbe most nem is szeretnék belemenni. Kétségtelen tény, hogy nincs csodálatosabb dolog egy nő számára, mint az, hogyha gyermeket szülhet és anyává válhat. Ezt, mint négygyermekes édesanya állíthatom! Ugyanakkor büszke vagyok arra, hogy a nők ma már szerepet kapnak a közéletben is, elmondhatják véleményüket, képviselhetik érdekeiket és tölthetnek be fontos vezetői pozíciókat, akárcsak a férfiak. Nyilvánvalóan van még teendőnk a két nem jogi és társadalmi egyenlőségéig, de már most sem állunk rosszul ebben.
Van valami, ami viszont erőteljesen aggaszt. Elolvastam Andrew Trump önéletrajzát, tudják, ez az, amelyben a szenátor büszkén, emelt fővel vállalja fel, hogy szinte minden felmenője rabszolgatartó volt, nyilván ő is az lenne, ha nem töröltük volna el a rabszolgaságot… Ebben az is olvasható, hogy Trump büszkén harcol a férfiak jogaiért, amit meg is erősít a tény, hogy nem olyan régen még a Fehér Ciron Férfiak Szövetsége nevű bűnbanda vezetője volt. Képzelhetik, hogy milyen jövő vár ránk, ciron nőkre, hogyha egy ilyen nőgyűlölő és arrogáns ember lesz a Ciron Köztársaság következő elnöke… Vajon tudná-e hitelesen képviselni a női választókat? És mi lesz azokkal, akik neadjisten afrociron nőnek születtek, tehát sem nem fehérek, sem nem férfiak? A kizárólag fehérférfivédő Trump vajon mekkora hitelességgel képviselné és védelmezné az ő jogaikat, érdekeiket? Nincs kétségem afelől, hogy tanácsadói hamarosan olyan nyilatkozatokat tetetnek majd vele, amiben nyitni fog valamilyen formában a nők felé, de mi akkor is át fogunk látni a szitán, nem fogunk bedőlni a mézes-mázas szavaknak.
Ed Glover kormányzót ezzel szemben olyan embernek ismertem meg, aki déli nézetrendszere mellett is kiemelt figyelmet fordít a nőkérdésre, és bár elveti a pozitív diszkriminációt – véleményem szerint helyesen –, mindig harcolni fog a jogainkért. Nőként, családanyaként és progresszív politikusként is azt tanácsolom a küldötteknek, hogy támogassák a Glover-Hammer párost, csak az ő irányításukkal leszünk képesek győzelemre vinni a Megújuló Cironia Programját és a társadalmi egyenlőtlenségek elleni harcot! Isten áldja Devont, Isten áldja a Progresszív Pártot! Köszönöm a megtisztelő figyelmet!
David J. Coleman
Nagyon szépen köszönjük, Képviselő asszony! Az imént kaptam a hírt, hogy egyik mai felszólalónk sajnos mégsem tud megjelenni a konvención, talán valamely későbbi nap folyamán, szóval most a mai este utolsó felszólalása következik. Kérem John Myne szenátort és kisebbségi törvénykezési vezető-helyettest, fáradjon a színpadra!
John Myne
Tisztelt Konvenció! Tisztelt Progresszív Barátaim! Mindenekelőtt szeretném átadni azon garfieldi progresszív bajtársaim üdvözletét, akik sajnos ma nem tudtak megjelenni itt, Devonban. Nagyszerű érzés itt lenni, csodás városuk van! De csapjunk is a közepébe...
Pártunk az elmúlt években sokak szerint nem úgy teljesített, ahogy kellett volna. Nos, kétségtelen, hogy számos helyzetet máshogy is kezelhettünk volna, ugyanakkor aki azt állítja, hogy nem csináltunk semmit négy évig, az nemcsak hogy téved, hazudik is! Kisebbségi törvénykezési vezető-helyettesként nyugodt szívvel állíthatom, hogy a progresszív szenátorok és képviselők legalább olyan aktívak voltak, mint a reformpártiak! Annak ellenére, hogy kisebbségben voltunk mindkét házban, jól helyt álltunk ellenzékként és mindig konstruktívan álltunk a kormánypárti ötletekhez és javaslatokhoz. A Hoyt-Lee javaslattól kezdve napestig sorolhatom, hogy hány alkalommal vettünk részt javaslatok kidolgozásában a Reform Párttal közösen, illetve szavazatunkkal mindig támogattuk a költségvetést és minden, a nemzet sorsát alapvetően befolyásoló törvényjavaslatot. Ezek után teljesen alaptalan azt állítani, hogy nem vettünk részt a törvényhozásban!
Andrew Trump még ennél is tovább ment, szerinte mi, progresszívek tehetünk arról, hogy nem sikerült megvalósítani a legfontosabb négy évvel ezelőtti reformpárti választási ígéreteket. Ez nemcsak azért nonszensz, mert ők vannak többségben mindkét házban, tehát gyakorlatilag azt szavazhatnak meg, amit csak akarnak, hanem azért is, mert mi a magunk részéről megtettünk minden tőlünk telhetőt, hogy minél több kétpárti konszenzussal megszülető döntést fogadjanak el a honatyák. Nem a mi felelősségünk, hogy nem sikerült megvalósítani olyan fontos intézkedéseket, mint az infrastruktúrafejlesztés. Vernon Grewly volt közlekedési miniszter a megmondhatója annak, hogy a valódi oka a fejlesztések elmaradásának a kormányzati szándék hiánya. Nyilván nem szerették volna megborítani a költségvetést és a hőn áhított alacsony költségvetési hiányt... Sokkal egyszerűbb ránk ujjal mutogatni és minket okolni a be nem tartott ígéreteikért. A baj csak az, hogy a választók sem ostobák, ők is átlátnak a szitán, pontosan jól látják, hogy ha akarta volna a Kormány, akkor lett volna infrastruktúrafejlesztés. Persze az is lehetséges, hogy közvetlenül a választások előtt akarják benyújtani az infrastrukturális fejlesztési csomagot, de a fejlesztés érdemi része már abban az esetben sem fog megvalósulni a kormányváltás előtt. Bízom benne, hogy az újonnan megválasztott Kongresszus és az új progresszív Kormány részéről lesznek valódi törekvések az infrastruktúra fejlesztésére és a közlekedési rendszer modernizációjára, illetve a tényleges munkálatok is elkezdődnek már az első évben. Ezen felül meg kell vizsgálnunk az időskorúak és adott esetben a diákok kedvezményes utazásának kérdését is, örülök annak, hogy többek között ez is helyt kapott a progresszív programban. Mindezek alapján könnyen belátható, hogy csak a Progresszív Párt és csak Ed Glover személye jelent garanciát arra, hogy ezen a téren is előrelépésre kerüljön sor és közlekedési hálózatunk akár rövidtávon is világszínvonalúvá váljon! Remélem küldöttjeink bölcsen fognak dönteni és a Progresszív Párt egységesen vág bele a választási kampányba!
Köszönöm, hogy meghallgattak, Isten áldja Önöket! Isten áldja a Progresszív Pártot!