Green Cartel az eddigi, írott történelem legkiemelkedőbb beszédét mondta, közel 40 ezer ember előtt a belfort-i Hillsboroughban. A beszédre Richmondból érkezett kerékpárral. Mikor megkérdeztem nem volt-e túl fárasztó Belfort egyik végéből a másikba kerékpározni, azt válaszolta "nem". Mr. Cartel nem szereti a "füstölgő autómobilokat". Szerinte káros a környezetre és az emberek egészségére.
Most pedig jöjjön a beszéd a lényeget kiragadva:
"Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Boldog vagyok, hogy ma önökelé állhatok! Boldog vagyok, ugyanakkor szomorú is egyben. Hogy miért? Mert látom a jobboldal felemelkedését Cironiaban. Nemrég Németországban hasonlót láthattunk. Egy őrültet, ki milliókat vezetett meg szép beszéddel. Aztán az az őrült stadionokat épített és haláltáborokat. A végén azt sem várta meg, hogy elkapják és bíróságelé állítsák rémtettei miatt. A saját tisztjei árulták el és annyira gyáva volt, hogy inkàbb megölte magát, mintsem szembesüljön tetteivel. Nos, kérem Hölgyeim és Uraim, ez a jobboldal politikája és valós jövőképe! Nem egy tiszta, szebb jövő, melyben minden ember egyenlő, melyben minden embernek joga van a továbbtanulásra, függetlenül attól, hogy szegény, vagy gazdag. Ahol mindenkinek alanyi jogon jár a lakhatás, és a munka, tisztességes bérért! Kinek viszont nincs munkája az sem hal éhen, ezt biztosítaná a Feltétel Nélküli Alapjövedelem. A politikus társaim sokat kritizálnak a környezetbarát politikámért, mondván ez az atomkor! Igen, láttuk nemrég Nagasakit és Hiroshimát… Ott a várandós Nők, kik túlélték a bombázást, mára beteg gyerekeket szűltek a radiaktív kisugárzásnak köszönhetően! Láttuk a háború borzalmait, láttuk a tankokat a gépeket a rengeteg füstöt. Köszönjük nem kérünk belőle! Tudják, politikus társaim csak mosolyognak ezeken a szavakon, ami nem baj. A baj az, ha 100 évvel később állnék itt önökellőtt, már túl késő lenne és akkor is legyintenének és mosolyognának.
Kérem fontolják meg kire szavaznak, hogy mit szeretnének. Stadionokat és haláltáborokat, vagy egyetemeket, egy erős stabil gazdaságot, mely a tudásra alapoz….
Isten óvja önöket! Köszönöm a figyelmet!”
A beszéd után az emberek üdvrivalgásba kezdtek. Nagyon tetszett nekik Mr. Cartel beszéde, aki az estét Hillsboroughban töltötte, másnap pedig hazakerékpározott Richmondba a családjához.
Green Cartel az eddigi, írott történelem legkiemelkedőbb beszédét mondta, közel 40 ezer ember előtt a belfort-i Hillsboroughban. A beszédre Richmondból érkezett kerékpárral. Mikor megkérdeztem nem volt-e túl fárasztó Belfort egyik végéből a másikba kerékpározni, azt válaszolta "nem". Mr. Cartel nem szereti a "füstölgő autómobilokat". Szerinte káros a környezetre és az emberek egészségére.
Most pedig jöjjön a beszéd a lényeget kiragadva:
"Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Boldog vagyok, hogy ma önökelé állhatok! Boldog vagyok, ugyanakkor szomorú is egyben. Hogy miért? Mert látom a jobboldal felemelkedését Cironiaban. Nemrég Németországban hasonlót láthattunk. Egy őrültet, ki milliókat vezetett meg szép beszéddel. Aztán az az őrült stadionokat épített és haláltáborokat. A végén azt sem várta meg, hogy elkapják és bíróságelé állítsák rémtettei miatt. A saját tisztjei árulták el és annyira gyáva volt, hogy inkàbb megölte magát, mintsem szembesüljön tetteivel. Nos, kérem Hölgyeim és Uraim, ez a jobboldal politikája és valós jövőképe! Nem egy tiszta, szebb jövő, melyben minden ember egyenlő, melyben minden embernek joga van a továbbtanulásra, függetlenül attól, hogy szegény, vagy gazdag. Ahol mindenkinek alanyi jogon jár a lakhatás, és a munka, tisztességes bérért! Kinek viszont nincs munkája az sem hal éhen, ezt biztosítaná a Feltétel Nélküli Alapjövedelem. A politikus társaim sokat kritizálnak a környezetbarát politikámért, mondván ez az atomkor! Igen, láttuk nemrég Nagasakit és Hiroshimát… Ott a várandós Nők, kik túlélték a bombázást, mára beteg gyerekeket szűltek a radiaktív kisugárzásnak köszönhetően! Láttuk a háború borzalmait, láttuk a tankokat a gépeket a rengeteg füstöt. Köszönjük nem kérünk belőle! Tudják, politikus társaim csak mosolyognak ezeken a szavakon, ami nem baj. A baj az, ha 100 évvel később állnék itt önökellőtt, már túl késő lenne és akkor is legyintenének és mosolyognának.
Kérem fontolják meg kire szavaznak, hogy mit szeretnének. Stadionokat és haláltáborokat, vagy egyetemeket, egy erős stabil gazdaságot, mely a tudásra alapoz….
Isten óvja önöket! Köszönöm a figyelmet!”
A beszéd után az emberek üdvrivalgásba kezdtek. Nagyon tetszett nekik Mr. Cartel beszéde, aki az estét Hillsboroughban töltötte, másnap pedig hazakerékpározott Richmondba a családjához.