Egy cikk

R: Üdvözlöm a stúdióban Edward Glover oaklandi kormányzót, jó estét Kormányzó úr!

EG: Üdvözlöm Önt és a Kedves Hallgatókat!

R: Első kérdésem Önhöz a déli kormányzók és kongresszusi tagok nyilatkozatáról szól. A hallgatók kedvéért elevenítsük fel, ugye nemrég Albert Lee szenátor a déliek nevében kiadott egy közleményt, amelyben leírta, hogy Önök kivonultatnák a ciron csapatokat a Koreai-félszigetről. Miért gondolják ezt?

EG: A történet nem egyszerű, de világossá kell tenni mindenki számára a tényt, hogy számos ciron katona már rengeteget szenvedett az elmúlt időszakban. Úgy gondoljuk, hogy hazánk aránytalanul magas arányban vállalt szerepet ebben a háborúban, ami hatalmas veszteségeket okozott idáig. Nem szabad tovább hagyni, hogy ciron állampolgárok százai-ezrei hulljanak el távol az otthonuktól, egyébként egy nemes ügy érdekében. Kétségtelenül volt eddig értelme a háborúnak, hiszen jelezni kellett a világnak, hogy a szabad világ képes megállítani a vörösök terjedését. De kérdem én: van értelme a vörösök megállításáról beszélni úgy, hogy gyakorlatilag a fél világot a kommunista diktátorok uralják? Minden - a koreai háborút támogató - politikus arról papol, hogy amennyiben növeljük a ciron katonák létszámát és jelenlétét a térségben, akkor egy lépéssel közelebb kerülünk a kommunista fertő legyőzéséhez. Ez nincs így! A zsarnokság és e bűnös eszme akkor is uralni fogja a fél világot, ha Koreát felszabadítjuk! Még egyszer hangsúlyozom, nem gyávaságból, hanem nemzeti érdekekből kifolyólag szólítottuk fel a kormányt a ciron katonák hazahozatalára. Nem gondoljuk, hogy mások háborúiért ciron vérrel kellene fizetnünk, pláne azok után, amiket honfitársaink már átéltek ott.

R: Szó van arról, hogy Észak-Koreát a szovjetek és a kínaiak elég erőteljesen támogatják. Mit gondol, vezethet ez a kelet-ázsiai konfliktus egy világméretű háborúhoz?

EG: Saját nemzetünk és polgáraink érdekében is remélem, hogy nem egy újabb világháború küszöbén állunk. Az egyértelmű, hogy a béke hajszálon függ már most is a nyugati demokráciák és a keleti diktatúrák között, én annak a híve vagyok, hogy nemzetközi konfliktusainkat békés keretek között, a diplomácia útján kell megoldanunk. 

R: Most beszéljünk egy kicsit a belpolitikáról. A Progresszív Párton belül történt valami változás a választási kudarc óta? Esetleg megosztaná velünk jövőre vonatkozó terveit?

EG: Jelenleg a párton belül még vihar tombol, ahogy én látom, bár már kezdenek lenyugodni a kedélyek. Már új elnöke van a PNB-nek – ezúton is kívánok Mr. Ibsennek sok sikert, nem lesz egyszerű dolga –, hamarosan új elnöke lesz a PKE-nek is, remélem az új pártvezetés majd irányt mutat az eltévelyedett párttársaimnak. Annyit tudok Önnek mondani, hogy a déli tábor már túltette magát a választási kudarcon és kész a megújulásra. Épp a minap tartottunk - a jelentősebb déli politikusokkal közösen - egy zártkörű rendezvényt Miamiban, ahol kidolgoztuk a következő két év politikai stratégiáját. Itt kimondtuk a múlt hibáit, majd megegyeztünk, hogy visszatérünk gyökereinkhez és a déli értékek még radikálisabb képviseletéhez. Én is ehhez tartom magam, belátom, hogy az elnökválasztási kampány ideje alatt követtem el hibákat, amelyeket most ki kell javítanom a tiszta politikai lelkiismeretem érdekében, már ha létezik olyan. (nevet)

R: Mikről egyeztettek ezen a rendezvényen? Különös módon a hírekben nem írtak erről az eseményről.

EG: Szándékosan kerülni próbáltuk a sajtónyilvánosságot, ezek szerint sikeresen. (nevet) Természetesen szó esett a szegregáció melletti kiállásról, a halálbüntetésről és a pozitív diszkrimináció elleni fellépésről, de ezek majdhogynem már lerágott csontnak számítanak. Nyilván nem oszthatok meg minden elhangzott információt, mivel az nem lenne etikus a többi déli kollégámmal szemben, annyit ígérhetek, hogy a déli polgárokra nagyszerű jövő vár, ha terveinket sikerül megvalósítani. Azt még elárulhatom, hogy déli kormányzótársaimmal hamarosan új rendeleteket bocsátunk ki, amelyek nagyban erősíteni fogják a déli identitás és a társadalmi rend megőrzését megyéinkben.

R: Kormányzó úr, kíváncsian várjuk a rendeletek tartalmát, köszönöm az interjút!

EG: Én köszönöm, Viszontlátásra!