Szervezet közlemény

George Taylor és Stuart Hoyt – egy sikeres páros

George Taylor ellátogatott Madisonban is, ahol az igen esélyes Stuart Hoyt mellett kampányolt, Sedgefieldben. Először közösen elmentek abba a középiskolába, ahol a szenátori karrierje előtt Stuart tanított. Az elnök és a szenátor elbeszélgetett a tanárokkal, megkérdezték őket, hogyan érzik magukat, mit várnának el. A tanárok többsége elégedett volt a jelenlegi helyzettel, ugyanakkor többen sérelmezték, hogy két év alatt közel öt százalékkal csökkentek a béreik, miközben az árak nőttek. Taylor elnök értette és megértette ezt. „Azt tudom mondani, hogy az 1950. évre már lesz annyi megtakarításunk, hogy az állami szférában inflációt meghaladó mértékben emelhessünk adókat. Pontos számokat még most nem tudok mondani Önöknek, de reményeim szerint 3 és 5 százalék közé eshet.” Ezt követően beültek egy angol irodalom órára, ahol most Hoyt szenátor állt fel a katedrára, és beszélt Byron írásairól. „Számomra ez nem idegen, hiszen ti tudjátok a legjobban, hogy havonta egyszer visszajárok tanítani és tréningezni benneteket” – mondta el Stuart, aki valóban nem adta fel a hivatását.

Később ellátogattak a helyi veterán klubba, ahol az idős veteránokkal megtörtént csodálatos vagy éppen borzasztó eseményeket hallgatták meg. George Taylor, aki maga is harcolt a második világháborúban, nagy érdeklődéssel fordult az emberek felé. Mikor megkérték, hogy beszéljen, fontosnak tartotta elmondani, mennyire tiszteli a veteránok tevékenységét. „Önök, egyszer vagy többször, amikor a frontokon harcoltak, amikor a lövészárokban feküdtek, vagy éppen előretörtek egy páncélosban, esetleg a levegőből támogatták a csapatainkat, Cironiáért és az egész világ demokratikus berendezkedéséért harcoltak. Önöket ezért csak bámulat és hihetetlen tisztelet illeti meg.” Stuart Hoyt is kiemelte, hogy programjában komoly szerep jut a veteránok tiszteletének. „Amikor itt vagyok elnök úrral, együtt hallgattuk végig az Önök történeteit, akkor örömömre szolgál elmondani, hogy Madison az ország egyik, ha nem a legfontosabb katonai bázisává lép elő, ha felépül a haditengerészeti bázis. Önök is tudják, milyen fontos biztosíték ez a megyénknek.” Hoyt elmondta, ha őt választják meg, egy olyan ember képviseli a megyét a Szenátusban, „aki ismeri az itt élők problémáját, aki nyitott a középosztály felé, aki biztonságot hoz a megyének, és aki különös gonddal viseltet a veteránok felé. Két évvel ezelőtt a madisoni veteránok engem támogattak. Arra kérem Önöket, hogy folytassák velem a munkát, támogassanak.”

Délután öt órakor nagygyűlés következett, ahol megjelentek a Reform Párt Madisoni Szervezetének vezetői, jelöltjei, képviseltette magát a három képviselőjelölt is, akik szintén felszólaltak a rendezvényen. A beszédeket Frank Jackson, a 3. választókerület hivatalban lévő képviselője kezdte, aki újraindul a pozíciójáért. „Madison számára az elmúlt két év hihetetlen gyümölcsöző volt. Sikerült kiszámítható pályára állítani a megye gazdaságát, biztonságosabbá válik Madison a haditengerészeti bázis felépítése után.” A politikus arra kérte a támogatókat, hogy november hatodikáig, a választásig, mindent tegyenek meg a Reform Párt jelöltjeiért. Milford Corwin, Madison igen tisztelt képviselője, aki lebuktatta Winston-Salem korrupt polgármesterét, büszke, hogy az ő körzetében épül a bázis. Ez nekünk, ahogy Önök is tudják, megbecsülést, biztonságot, munkahelyeket és új lakosokat jelent, és nagyon örülök, hogy ezt Thomas Kane kormányzó is belátta.” Harmadikként a tavalyi kormányzóválasztáson hajszállal lemaradó Frank Senton, Sedgefield kongresszusi képviselőjelöltje következett. „Az elmúlt évben hibákat vétettem, amelyek nélkül ma úgy állhatnék Önök előtt, mint a megye kormányzója. Tanultam a hibáimból, most már egy sokkal erősebb, kompetensebb jelöltje vagyok a pártnak, és ha támogatnak ebbéli szándékomban a választók, Sedgefield hatalmas fejlődésen fog átmenni. Megújítjuk szeretett városunkat!”

Ekkor jött Stuart Hoyt, az est másik főszereplője, az újrázni kívánó szenátor. Beszédében elmondta, hogy az elmúlt két évben Madison Cironia „keleti megyécskéjéből az ország centrummegyéje” lett. „A gazdaságunk növekszik, esett a munkanélküliség, egyre jobb életszínvonalon élnek a lakosaink, egyre kevesebb a bűnözés. Nos, Barátaim, érdemes volt két éve a Reform Pártra szavazni?” A szenátor szerint a kormánnyal karöltve a helyi törvényhozók nagy eredményeket értek el, ilyen a haditengerészeti bázis, vagy éppen az általa jegyzett kampányfinanszírozási törvényjavaslat, amelyről a Szenátus a napokban szavaz. „Ezek nagyon fontos vívmányok, de ha még egy másikat emelnék ki, az az oktatás támogatása. Én voltam az, aki annak idején George Taylornak mint elnökjelölt-aspiránsnak, elkészítettem a csapatommal az oktatási tervet. S most nagy köszönetet érdemel azért, hogy ennek mentén szervezi meg oktatásunkat.” Véleménye szerint az oktatásból nem szabad az államnak kivonulni. „Jómagam is a kicsi, de hatékony állam híve vagyok, és a hatékonyságot leginkább az oktatáson mérhetjük le. Ha a gyerekeink egyre jobban képzettek, ha egyre több munkahelyet töltenek fel, ha a gazdaság egyre jobban teljesít, azt mondhatjuk, hogy sikerült.” A szenátor ugyanakkor Thomas Kane-t kritizálta is. „Amikor beiktatták a hivatalába, akkor minden madisoni kormányzójává avanzsált. Ez pedig mindent felülír, felülírja a pártpolitikát, felülírja a kampányt. Nem bánhat felelőtlenül a megyei pénzekkel, nem fogadhat el idegen államoktól dollármilliókat, és nem hozhat felelőtlenül döntéseket olyan kiadásokról, amelyet mi fogunk megfizetni.” Azt ugyanakkor helyeselte, hogy már támogatja a bázist. „Kane kormányzó a biztonságot választotta.”

Végül George Taylor tartotta meg a beszédét. „Habár én vagyok az utolsó, az est valódi szereplői már előttem beszéltek. Mindnyájan fantasztikus emberek, mindnyájan alkalmasak hivatalviselésre. Tudom, hiszen előbb másfél órán át beszélgettem velük, hármójukkal már dolgoztam is együtt. Szavazzanak rájuk!” Az elnök szerint olyan Kongresszusra van szükség a következő két évben, amely „támogatja azt a politikai váltást, amelyet célul tűztünk ki: a kicsi, hatékony államot, a gazdasági fellendülést, a biztonságot. A mindennapok biztonságát csak akkor érhetjük el, ha a Szenátusban is konzervatív többség lesz. Ezért arra kérem Önöket, támogassák Stuart újraválasztását, hiszen egy nagyszerű fickó!” A tervek szerint az elnök már nem jön el Madisonba többet.