Egy cikk

Paul Potzdam : Sok szeretettel üdvözlöm mindazokat, akik figyelemmel kísérik a harmadik ciron elnökjelölti vitát, amelynek ezúttal a Pecksdale-beli Leeds csodálatos városa ad helyet! Én Paul Potzdam vagyok, a mai vita moderátora. Önökhöz hasonlóan én is nagyon várom már a két elnökjelölt végső összecsapását a választások előtt. Ne is szaporítsuk tovább a szót, hölgyeim és uraim, szólítom a két jelölturat: George P. Taylort, a Ciron Köztársaság elnökét és Cliff Bedroom Madison megyei szenátort! (…) Jó estét kívánok!

(George Taylor mosolyogva lép be, és kezet nyújt Cliff Bedroomnak)

(Cliff Bedroom kezet fog Taylorral majd meghajol és üdvözli a jelenlévőket)
 

Paul Potzdam : Az iménti sorsolás úgy hozta, hogy az első kérdést Mr. Taylor kapja, a vita végén az utolsó szó pedig Bedroom szenátoré lesz. A szabályokat gondolom már mindketten ismerik, kérem, hogy ne ragadja el Önöket a hév a mai estén! Természetesen ha valaki reagálni szeretne ellenfele szavaira, akkor szót fog kapni tőlem.

Szóval, az első kérdés elnök úrhoz: Ön az év első felében ígéretet tett arra, hogy tovább javítja majd az izraeli-ciron kapcsolatokat, valamint azt is előre bejelentette, hogy ez év május 20. és 23. között Izraelbe látogat, ahol a beszédet mond a Knesszet előtt és találkozik David Ben-Gurion miniszterelnökkel is. Mi volt az oka annak, hogy végül nem került sor a látogatásra? Mennyiben jelent romlást a két ország diplomáciai kapcsolataiban ennek az előre beígért találkozónak az elmaradása?

George Taylor : Kedves Paul, Bedroom szenátor, Tisztelt Fórum! Szeretném megköszönni az Elnökjelölti Viták Bizottságának a munkáját, nagyon színvonalas három esemény van a hátunk mögött, és most itt a következő. Számomra rendkívül fontos az Izraellel való jó nexus, és már az előző kampány során deklaráltam, hogy milyen fontos Cironia számára Izrael és David Ben-Gurion, aki személyes barátom. Izrael megszületése egy nagyon fontos esemény volt, és óvnunk, védenünk kell a fiatal országot. Az utazás valóban fixálva volt, de nem kívántam a zsidó állammal való kapcsolatunkat politikai témává tenni, éppen ezért decemberre halasztottuk el a találkozót. Nem romlott a kapcsolatunk, és arra is ígéretet tehetek, hogy egy fontos javaslat kerül a kongresszus elé: ha náci háborús bűnöst fogunk, kiszolgáltatjuk Izraelnek.

Paul Potzdam : Hogyha nem kívánta a zsidó állammal kapcsolatunkat politikai témává tenni, akkor Sarasotában miért ígérte meg az izraeli látogatást? Illetve a decemberi időpont miben más, mitől lesz az megfelelőbb? Egy elnök esetében a választók nem nézik túl jó szemmel, ha olyat mond, amit később nem valósít meg. De gondolom erre nem nekem kell emlékeztetnem. (mosolyog)

George Taylor : Természetesen igen fontosak a kapcsolatok, de egy ilyen felfokozott kampányban támadás célpontjává válhatott volna az izraeli kapcsolat, ezt pedig nem akartam megtenni, szeretném, ha a zsidó állam támogatása kétpárti támogatást élvezne. Azért lesz más, mert akkor már tudjuk a választási végeredményt, és mindnyájan higgadtan állunk a kérdéshez. Sarasotában pedig arról beszéltem, hogy mit folytatnék a következő négy évben. Izrael szilárd támogatása prioritás marad.

Paul Potzdam : A Pineland Times című folyóiratból idéznék: "Azt is elmondta - mármint Ön, elnök úr - , hogy május végén, 20. és 23. között Izraelbe látogat, ahova meghívta David Ben-Gurion, Izrael egyik legbefolyásosabb vezetője, Taylor lehetőséget kap a Knesszet előtti beszédre is." Tehát konkrét időpontra kapott meghívást, amelyet Ön visszamondott. Mr. Bedroom, kíván reagálni?

Cliff Bedroom : Igen, Mr. Potzdam,

Paul Potzdam : Parancsoljon!

Cliff Bedroom : Taylor elnök mindenkit próbál félrevezetni! Az előválasztás során amikor Ed Gloverrel csatáztam, Taylor és a Reform Párt már akkor az Izraeli témában kampányolt. Szóval hazugság az amikor azt mondja idézem, "nem kívántam a zsidó állammal való kapcsolatunkat politikai témává tenni" igenis politikai előnyszerzés céljából már akkor kampányolt ez ügyben. Minket pedig Izrael ellenesnek titulált, tehát a kétpárti támogatás gondolata is valótlan.
 

Paul Potzdam : Köszönöm, szerintem rátérhetünk a következő témánkra.

Mr. Bedroom, a progresszív kampány egyik jelentős eleme volt a jelenlegi adórendszer bírálata. Erről sokat beszélt már, de szeretném ha válaszolna arra, hogy miért úgy állítja be, mintha az Adótörvénykönyv a „Taylor-féle önkényuralom” terméke lenne? Elvégre a javaslatot kétpárti konszenzussal fogadta el a Kongresszus, tehát a progresszív honatyák is megszavazták. És miért hiszi azt, hogy jó megoldás a magasabb keresetűek jövedelemadóinak további csökkentése?

Cliff Bedroom : Az első kérdésére a válaszom az, hogy elvannak rejtve a számokban olyan igazságtalanságok amik szerint az ha valaki kevesebbet keres többet vihet haza mint ha 1000$-al többet keresne. a kétpárti konszenzus is azon alapszik, hogy a Progresszív Párt ez ügyben kevesebb fővel szavazott igennel mint aki egyáltalán nem szavazott. Továbbá ezeket a számbeli igazságtalanságokat szakértői szem nélkül nehéz észrevenni, hisz adósávok nem egyenes arányban növekednek az adókulcsal.

Az hogy miért hiszem azt, hogy az adócsökkentés és béremelés, ugyanannyi, esetenként több költségvetési bevételt hoz, azt konkrétan levezettem és közzétettem. Az adósávoknak egyenes arányban kell növekedniük az adókulcsok százalékaival

Mindenki jobban jár így hisz az embereknél is több pénz marad és az állam is több bevételre tesz szert. Nem lehet 1200$-os béremelkedésnél nagyobb százalékú adókulcs mint 24.000$-nál, ez nonszensz és teljes mértékben igazságtalan amire az adótörvény javaslatnál amikor még a szenátus előtt volt én felhívtam Taylor elnök figyelmét, azt válaszolta nem kíván rajta változtatni.

Paul Potzdam : Nos, be kell valljam, válaszának elejét nehezen tudom értelmezni, lehet, hogy csak a meleg miatt. Egyet mondjon még meg, szenátorként miért nem emelt szót az Adótörvény ellen a Szenátusban? Megtehette volna...

Cliff Bedroom : Felszólaltam és levélben is kérte Thomas Kane a módosítást, de Taylor elnök hajthatatlan volt, azt válaszolta nem fog és nem kíván rajta módosítani. Egyébként aki utána kíván nézni a 2-3 kulcs és 7.-8- kulcsról beszélek, tehát 3.601-6.000 $ közötti kereset: 18% 6.001-7.200 $ közötti kereset: 30%, és 12.001-36.000 $ közötti kereset: 53% 36.001-60.000 $ közötti kereset: 57%

Arról beszélek hogy az elsőnél 1200$ kereset különbség van de máris 12% al nő az adó mig az utóbbinál 24.000$ keresetkülönbség van de csak 4%-al nő az adó.

Paul Potzdam : Azért tisztázzuk, az Adótörvénykönyv első verziója elbukott a szavazáson, a második verzió pedig progresszív szenátorok és képviselők bevonásával került kidolgozásra, legalábbis a médiában én ezt olvastam. Így történt, elnök úr? Természetesen reagálhat is Mr. Bedroom szavaira.

George Taylor : Látja, pont ezért nem utaztam ki. Egyébként Ön is azok közé tartozik, aki szerint Ben-Gurion terrorista. De rátérve a kérdésre. Valóban, az első javaslatot a reformpárti képviselők is leszavazták, ezért kellett egy kétpárti javaslatot kidolgoznunk. Aki többet keres, adózzon is többet, ez egy fontos elv, amelyet általában a szenátor pártja szokott követelni. Habár én nem vagyok közgazdász, de a tanácsadóimmal egyetértésben úgy gondoltam a törvényjavaslat idején is, hogy a tehetőseknek szolidárisnak kell lenniük a nehéz helyzetben, és miért ne foghatnának le az én vagy Bedroom szenátor fizetéséből többet, mint egy tanáréból? Mellette más adónemet, amely az egyént érik, úgymint vagyonadó, örökösödési adó, nincs, és a vállalataink és cégeink is kedvező feltételek mellett adózhatnak, Ez az, ami szerintem fontos. Az pedig, hogy a progresszív oldalról hányan fogadták, kevesebben vagy többen, nem számít, ugyanis a szenátus már akkor is liberális többségű volt, nélkülük nem ment volna. A radikális progresszívak felvetései pedig teljesíthetetlenek voltak, mint általában szokott lenni. Persze azt még a szenátor most se magyarázta meg, hogy: 1. miként nő az alapja a jövedelemnek, amelyből az adót vonják 2. hogyan kényszeríti a magánszférát a fizetések emelésére.

Cliff Bedroom : Ön folyamatosan elbeszél a probléma melett, természetesen aki többet keres többet adózzon de itt épp az ellenkezője a probléma miért kell egy kiskeresetűnek 12%-al több adót fizetnie mint egy magaskeresetűnek aki csak 4%-al fizet többet?
 

Paul Potzdam : Szerintem eddig még egyikük sem adott érdemi választ a kérdéseimre, de sebaj, én próbálkozom tovább. (mosolyog)

Azt hiszem, ezt a témát is lezártnak tekinthetjük. Mr. Taylor, a következő kérdésem a Wynn-ügy legújabb fejleményeit olvasva fogalmazódott meg bennem. Ugyebár ejtették a korrupció vádját Haroldy Wynn volt munkaügyi miniszterrel szemben, de még zajlanak ellene bizonyos vizsgálatok. Lehet, hogy sokaknak már ez az egész dolog egy lerágott csont, hiszen az előző vitán is felmerült már az ügy, de úgy gondolom, nem válaszolt érdemben a legfontosabb kérdésekre. Miért vártak éveket az ügy kivizsgálásával, miért nem indítottak azonnal vizsgálatot, amikor az adócsalás és a korrupció gyanúja felmerült? Valamint arra is kíváncsi lennék, hogy Ön döntött úgy, hogy lemond a miniszter, vagy saját döntése volt Mr. Wynn-nek? Esetleg Ön tett arra finom utalást a miniszternek, hogy ideje távoznia?

George Taylor : Semmilyen politikai kérdés nem lerágott csont, és örülök, hogy itt tudom tisztázni a helyzetet. A vizsgálatot az Adóhivatal kezdeményezte, ami nem lehet kormányzati báb, így ennek a hivatalnak nagyfokú autonómiája van. A botrány kirobbanása után a hivatal döntött úgy, hogy áttekinti a cég adatait 1946-ot követően, jelzem, ez már akkor is téma volt. Ezt követte egy teljes kivizsgálás, amiből én elnökként szerettem volna teljesen kimaradni, és ez most sincs másképpen. A vizsgálat lefolyt, az edmundi ügyészi hivatal vádat is emelt, és hat vádpontban nyomoznak. A nyomozás és az ítélkezés nem az én feladatom, hanem a bíróságé, amelynek a függetlenségét én a lehető legfontosabb alkotmányos kritériumnak tartom. Harold Wynn nagyon hatékony miniszter volt, emlékeztetnék mindenkit, hogy 11-ről 4 százalékra csökkent a munkanélküliség, ami fontos fegyvertény. Ez az ő személyes döntése volt, ezt tiszteletben kell tartanunk.

Paul Potzdam : Ha nem az Ön közbenjárására döntött úgy a munkaügyi miniszter, hogy lemond, akkor miért csak most történt ez meg? Nem lett volna Ön szerint etikusabb Mr. Wynn részéről, ha a botrány kirobbanásakor azonnal beadja lemondását? Számomra ez így életszerűtlennek hangzik. Azt értem, hogy nem az Ön dolga a nyomozás, de mégis csak egy volt miniszteréről van szó.

George Taylor : A nyomozást azután kezdték el, hogy már feladta az érdekeltségeit, Wynn miniszter pedig állandó célpontjává vált a progresszív támadásoknak, így az ő munkáját is ellehetetlenítették, másrészt a kampánynak is ártottak, és ő ezt érzékelte. De nem kértem erre se én, se a csapatom.

Paul Potzdam : Mr. Bedroom, mit gondol? Ön szerint melyik jobb, egy korrupt miniszter, aki hatékony, vagy egy nem korrupt miniszter, aki kevésbé hatékony? Reagálhat is, ha szeretne.

Cliff Bedroom : Badarság és mentegetőzés amit ön mond, a Wynn botránytól mossák kezeiket, viszont a Thomas Kane ügyben azonnal ítélkeznek, sőt már nem csak a törvényhozó reform pártiak hanem a jelöltek is.

Mindenképpen a másodikra voksolok, ne legyen korrupt és ha esetleg kevésbé hatékony az még nem bűn azt lehet korrigálni. Az a véleményem, hogy Mr. Wynn bűnös és pártja nyomásgyakorlására mondott le, bár kétségtelen ezt önszántából tette, de biztos vagyok benne, hogy ennek van egy háttere is amit a jelen kampány nagyban befolyásol. Továbbá azt is igazságtalannak atartom miszerint Taylor elnök az elöző vitánkon azt mondta, hogy Mr.Wynn egy pénzbüntetésnek fog elébe nézni, miközbe 46.-ban azzal kampányolt ami azóta már törvénybe is van fektetve, hogy az adócsalók börtönbüntetést kapnak többek között.

George Taylor : Nem én döntök az ügyben, hanem a bíróság. Pénzbüntetést már kapott, a többit még nem tudjuk. De az Ön által hangoztatott korrupció vádját ejtették.
 

Paul Potzdam : Rendben. Akkor most egy olyan kérdésre térjünk rá, amelyről nagyon kevés szó esik sajnos a politikában, konkrétan az egészségügyre gondolok.

A kérdés mindkettőjükhöz ugyanaz: Miként képzelik el Cironia egészségügyi politikáját a következő négy évben? Szükség van-e nagyobb állami szerepvállalásra, esetleg állami egészségbiztosításra hosszútávon? Hogyan értékelik a kormány eddigi munkáját az egészségügyet tekintve? Mr. Tayloré a szó.

George Taylor : Mi egy jelentős átalakításra készülünk, amely egyszerre érinti a biztosítói kérdés átgondolását, a finanszírozás formáját. Első lépcsőben növelni szeretnénk a megyék szerepét az egészségügyi ellátásban és irányításban egyaránt. Egy kormányzó sokkal kompetensebb, hogy a megyéjében hogy kell működnie az egészségügyi infrastruktúrának, mint bárki más. Ez természetesen közös tárgyalások mentén alakulna ki, és ebbe bevonnánk a megyéket természetesen, és bizonyos esetekben pluszforrásokat is biztosítana a költségvetés. Ezt követné egy teljes, a magánbiztosítási rendszer felé hajló biztosítási modernizáció, egy alapvető állami, központi szerepvállalással. Többek között nem tennénk kötelezővé a biztosítást.

Paul Potzdam : Mr. Bedroom, Ön hogy látja ezt a kérdést? Állami egészségügy versus magánbiztosítók rendszere, parancsoljon!

Cliff Bedroom : Azt gondolom, két szegmens van, amihez mindenképpen nagyobb állami szerepvállalás kell és ez az egészségügy illetve az oktatás! Nem jó megoldás az, hogy magánkézben lévő intézményekre bízzuk több millió Ciron sorsát. Részben egyetértek a magánbiztosítással de állami felügyeleti szerv melett illetve állami betegbiztosítás melett. A megyék szerepét ez ügyben én nem bőviteném hisz nem gondolom, hogy kormkányzókon múljon a betegek sorsa és ellátása. Ugyanazt az ellátást és színvonalat akarom kapni Edmundban mind Eagleben.

George Taylor : Az oktatás jelentős költségvetési támogatásokból részesül most is, és ha nyerek, marad is. Szerintem az államot nem szabad további jogokkal bővíteni, ezzel ugyanis csak a kiadási oldal növekszik.

Cliff Bedroom : A Ciron egészségügy legyen egységes és atombiztos, és ez csak úgy valósítható meg ha a mindenkori vezetés ezt garantálja. Az elmúlt évek munkája, úgy gondolom hanyag és nemtörődöm volt. Tim Godman nem fordított elég figyelmet az egészségügyre ami mára már tarthatatlan állapotokat idézett elő. A nagyobb városokban elfogadható a szolgáltatásás, míg vidéken hatalmas hiány van orvosi müszerekből és végeláthatatlan várólisták vannak. Ezt csak az állam tudja kordában tartani. Ismétlem magam...Ugyanazt akarom kapni egy Oaklandi kisvárosban mint Ridgefieldben. Taylor elnök mindent eltol magától ami valamiféle felelőséggel jár, azt vagy magánemberekre vagy megyékre bízza azzal az érvel hogy megyei egyenjogúság.
 

Paul Potzdam : Utolsóelőtti témánkhoz érkeztünk. George Starson reformpárti kisebbségi vezető közleményében úgy fogalmazott, hogy a kormányzati struktúráról szóló törvény szembemegy egy hatályos alkotmány-kiegészítéssel, ezért a Legfelsőbb Bíróságnak meg kellene semmisítenie azt. Azonban ez az alkotmány-kiegészítés – mint kiderült – törvénytelenül lett elfogadva a Szenátus által, hiszen nem szerezte meg a szenátorok kétharmadának támogatását. Viszont a Szenátus elnöke a szavazást sikeresnek mondta ki, majd Taylor elnök úr alá is írta. (az elnökhöz fordul)

Mr. Taylor, hogy fordulhatott ez elő? Egyrészt, ha az alkotmány-kiegészítés törvénytelen volt, akkor miért szentesítette azt aláírásával? Ezek után pedig miért nyújtottak be egy olyan javaslatot, amely szembemegy az alkotmány-kiegészítéssel?

George Taylor : A kérdés összetett, és ebben az én felelősségem is hatalmas, ezt el kell ismerni. Starson kisebbségi vezető szavait vitatnám, miszerint a kormányzati struktúráról szóló törvény Alkotmányba ütközik. A XXI. Kiegészítés arról szól, amit a képviselő vitatott, hogy kongresszusi szakbizottságok meghallgathatják a miniszterjelölteket, ez vonatkozik a képviselőházra és a szenátusra is. Ez egy lehetőség, nem kötelező, a kormányzati struktúrát taglaló törvényben viszont az szerepel, hogy a szenátus jogköre a meghallgatás és a szavazás a miniszterekről. Mivel a kiegészítés alkotmányellenes, így a másik törvény nem lesz az, és több konzervatív törvényhozóval beszéltem már, a kiegészítést újra beadják, a miniszteri passzus nélkül. Azért döntöttünk így, mármint a szenátusi meghallgatás kizárólagossá tételéről – meghagyva a kiskaput a kiegészítésben –, hogy dönthessenek a mindenkori törvényhozók hol kívánnak miniszterjelölteket meghallgatni. Én személy szerint azt gondolom, ez a szenátus jogköre, amelyet az Alapítók is potensebbé tettek az alsóháznál, legfelsőbb bírókat választ, nagyköveteket véleményez, szóval vannak olyan jogkörei, amely a képviselőháznak nincs meg. Hibát követtem el, a jövőben erre figyelni fogok.

Paul Potzdam : Szenátor, Ön mit gondol, mi állhat ennek a hatalmas bakinak a hátterében? Azt látjuk, hogy reformpárti politikusok eddig elképzelhetetlen módon vitatkoznak egymással, Ön szerint mi lehet az oka ennek az általános zavarnak? Ki hibázott elsődlegesen ebben a kérdésben?

Cliff Bedroom : Először is Taylor elnököt ez ügyben immár nem szeretném támadni, hisz mondadója végén elismerte, hogy hibázott, innentől kezdve számomra az ügy lezártnak tekintendő. Az, hogy Reform Párti politikusok vitatkoznak, az csak számomra azt a pozitív képet adja, hogy igen, az ellenzékben is vannak becsületes igazságos emberek. Aki elsődlegesen hibázott az ügyben mindenképpen Taylor elnök, már csak azért is mert aki vétójogot élvez az felülbírálhatja, jogorvosolhatja a szenátus döntését, de ő aláírta tehát a törvénytelenséget hatályba helyezte.!

George Taylor : A progresszív vezetésű szenátusnak is komoly felelőssége van az ügyben, ezt tegyük hozzá.

Cliff Bedroom : Igen ezt az állítást elfogadom. Robert Shaw is hibázott, de nincs akkor passzusa mint önnek, továbbá Mr. Shaw felelőségre vonása a pártvezetés által nem marad el!
 

Paul Potzdam : Köszönöm. A legvégére kötetlen témában kapnak szót, fejenként két percben, hogy szóljanak a választóikhoz. Először elnök úr kap szót, majd ha befejezte, akkor szenátor úr következik. Parancsoljon, Mr. Taylor!

George Taylor : Két hét múlva választások lesznek, és ez a három+egy vita nagyszerű alkalmat jelentett Önöknek, hogy eldöntsék, ki alkalmasabb az elnöki posztra, és melyik az a jövőkép, amelynek a következő négy évben meg kell határoznia Cironia életét. Én, ahogy négy évvel ezelőtt tettem, egy kiszámítható, stabil programot vázoltam fel, amely minden cironnak lehetőséget ad, amely fejleszti az iskoláinkat, amely megvéd minket bármelyik ország ellenséges támadásától. Ha támogatnak engem, bizton ígérhetem, hogy négy év múlva elhozom mindnyájunknak a mindennapok biztonságát, amikor nem kell nélkülözni, amikor mindenki úgy éli az életét, ahogy szeretné. Ez az én programom, és ezt az üzenetet mindig támogatni fogom.

Paul Potzdam : Mr. Bedroom?

Cliff Bedroom : Hölgyeim és uraim, kedves nézők és választók. A mai az utolsó vitám volt Taylor elnökkel, azt gondolom ez is egy fejezet végét jelenti. Azt gondolom el kell függetlenedniük attól, hogy ki nyerte az első két vitát és ki fogja nyerni ezt. Lássák meg azt az emberséges hozzáállást amit én, Mr. Glover és pártom képvisel. Ellenfelem ígéretekre és feltevésekre alapozza az önök következő négy évét. A 46"-os ígéreteiből sem valósult meg sok minden és valószínű a következő ciklusban sem fog. Próbálják azt a képet adni miszerint nekik van egy stabil programjuk de sajnos ezt én még nem láttam. Nincs konkrét tervük semmire amit esetleg ígér, több milliós beruházások és infrastrukturális fejlesztések hangzanak el tőle, de ezek az ígéretek négy évvel ezelőtt, ugyanilyen erőteljesen elhangzottak, mi lett belőlük? Semmi! Mi a biztosíték rá, hogy a következő négy évben ezek majd megvalósulnak? Semmi! Azt gondolom pofátlanság az ha valamit ígérek és nyerek nem valósul meg, még részben sem, majd négy évvel később ugyanezeket ígérem...hogy majd most....ez nem egy fogadóiroda, ez egy demokratikus állam, ahol valós problémák vannak valós hiányosságokkal amit orvosolni kell. Én és Mr. Glover ezt orvosolni is fogjuk, csak adjanak esélyt rá! Köszönöm!

Paul Potzdam : Nos, mindkettőjüknek köszönöm a mai estét, szerintem ez a vita is igen tanulságos volt mindenki számára, remélem, hogy a Kedves Nézők közelebb jutottak kedvenc jelöltjükhöz. (mosolyog) Uraim, viszontlátásra, jó éjszakát és sikeres szereplést a választásokon! Én már tudom kire fogok szavazni, remélem a Kedves Nézők többsége is így van ezzel.

(A két elnökjelölt és Paul Potzdam kezet fognak egymással)