Az általános köznevelési és közoktatási törvény III. CIKKELY A) bekezdése szerint „Az általános iskolában nyolc évfolyamon országosan egységes követelmények szerint alapfokú nevelés-oktatás folyik” Jelen rendelet célja, hogy kijelölje a ciron közoktatás legfőbb nevelési céljait, az elsajátítandó kulcskompetenciákat és a minisztérium által elvárt tantervi struktúrát az általános iskolák 1-4. osztályában.
(1) Célok, feladatok
Az alapfokú nevelés-oktatás első szakasza, az alsó tagozat az iskolába lépő kisgyermekben óvja és továbbfejleszti a megismerés, a megértés, valamint a tanulás iránti érdeklődést és nyitottságot. Átvezeti a gyermeket a játékközpontú tevékenységekből az iskolai tanulás tevékenységeibe. Fogékonnyá teszi saját környezete, a természet, a társas kapcsolatok, majd a tágabb társadalom értékei iránt. Az iskola teret ad a gyermek játék és mozgás iránti vágyának, segíti természetes fejlődését, érését. A tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában – élményszerű tanulással, problémahelyzetekből kiinduló izgalmas tevékenységekkel, kreativitást ösztönző feladatokkal – fejleszti az alapvető képességeket és alapkészségeket, közvetíti az elemi ismereteket, szokásokat alakít ki.
Ez az iskolaszakasz fejleszti a kisgyermekben a felelősségtudatot, a kitartást, az önállóságot, megalapozza a reális önértékelést. Mintákat és gyakorlóterepet ad, magatartási normákat, szabályokat közvetít a társas közösségekben való részvétel és együttműködés tanulásához, a problémamegoldáshoz, konfliktuskezeléshez. A fejlesztést a pedagógus az egyéni sajátosságokra épülő differenciált tanulásszervezéssel és bánásmóddal szolgálja. Az alapvető képességek, készségek, kompetenciák fejlesztésében a tanulói tevékenységekre épít. Az ehhez felhasznált tananyagtartalmak megtervezésekor, valamint a feldolgozás tempójának meghatározásakor, a pedagógiai módszerek és eszközök kiválasztásakor a tanulócsoport, illetve az egyes tanulók fejlődési jellemzőit és fejlesztési szükségleteit tekinti irányadónak.
(2) Fejlesztési területek, nevelési célok
a) Az erkölcsi nevelés
A tanuló erkölcsi gondolkodása legalább konvencionális szintre kerül, vagyis a hozzá közelállók elvárásainak megfelelően él, képes alkalmazni az emberi kapcsolatok elfogadott formáit. Tudja, hogy a gyerek, testvér, barát stb. szerep betöltője hogyan viselkedjen, de adott esetben képes a szabályok újraértelmezésére.
b) Ciron nemzeti öntudat, hazafias nevelés
A tanuló ismeri lakóhelye és környékének népi hagyományait és életkorának megfelelő szinten a megye, az ország és a ciron nemzet szimbólumait. Ismeri a nagy ünnepkörök egy-egy hagyományát és az éves ünnepkör legfontosabb állomásait: ezeket évszakok szerint is képes elhelyezni, valamint ismer ezekhez kapcsolódó alkotásokat (népdalokat, mondákat, meséket, műalkotásokat). Ismeri nemzeti ünnepeinket, ezek időpontját, részt vesz érzelmi azonosulását segítő tevékenységekben (népi hagyományok felelevenítése, eljátszása, ünnepi díszítések készítése).
c) Állampolgárságra, demokráciára nevelés
A tanuló el tudja magát helyezni adott közösségben, felismeri a valódi és lehetséges szerepeit egy adott kapcsolati hálózatban. Képes a kooperációra, megérti a szabályok fontosságát. Képes egyszerű közösségi szabályok követésére, bekapcsolódik közös tevékenységekbe és követi a közösségi hagyományokat.
d) Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése
A tanuló képes az együttműködésre, az empátiára, átérzi és gyakorolja a segítségnyújtást. A közös tevékenységek révén ismeretet szerez saját képességeiről és lehetőségeiről. Azonosítja a saját és mások alapvető érzelmeit, illetve kifejezi a problémáit. Életkorának megfelelő szinten ismeri a kapcsolatteremtés, kapcsolatépítés kultúráját, rendelkezik az életkorának megfelelő kooperatív készséggel. Ismeri a különböző megbízatások betöltésével együtt járó felelősséget és a feladatok megosztásának fontosságát.
e) A családi életre nevelés
A tanuló megismeri és elsajátítja az alapvető együttélési, együttműködési normákat a családban, az iskolában, a társadalmi életben. Ismeri és betartja az illemszabályokat.
f) Egészségre nevelés
A rendszeres mozgás, a természet szeretete igényként épül be tanuló személyiségébe, figyel testtartására. Képes kifejezni a betegség és az egészség mint állapot közötti különbséget. Képes egyes betegségtünetek (láz, fejfájás) megnevezésére. Tudja, hogy a védőoltások is fontos eszközei az egészség megőrzésének. Képes kifejezni, leírni egyes feszültséget, stresszt okozó helyzeteket. Megtapasztal stressz- és feszültségoldó technikákat, képes légzőgyakorlatok és egyszerű tornagyakorlatok (például reggeli torna) önálló elvégzésére.
g) Felelősségvállalás másokért, önkéntesség
A tanuló ismeri és betartja a kapcsolatteremtés elfogadott formáit. Képes az adott helyzeteknek megfelelő magatartási formákat alkalmazni a társas élet különféle színterein. Ismeri a közösségi élet sajátosságaiból fakadó korlátokat, és ennek tudatában alakítja tevékenységét. Tisztában van azzal, hogy a vállalt feladatok felelősséggel járnak. Tapasztalatot szerez arról, hogy nemcsak kötelező feladatai vannak, hanem szabad választása alapján is segíthet környezetében (iskola, otthon).
h) Pályaorientáció
A tanuló megismeri azokat a szakmákat, amelyek mindennapi életvitelének zökkenőmentességét vagy megfelelő minőségét biztosítják. Felismeri a különböző foglalkozások együttműködésének fontosságát. Képes megfogalmazni adott szakma tevékenységét, és képes csoportosítani a foglalkozásokat különböző szempontrendszer szerint.
(3) Kulcskompetenciák
a) Anyanyelvi kommunikáció
A tanuló törekszik a mások számára érthető és kifejező beszédre. Figyelemmel tud követni szóbeli történetmondást, magyarázatot. Fel tudja idézni, el tudja mondani mindennapi élményeit, olvasmányainak tartalmát. Egyéni sajátosságainak megfelelően képes szövegek értő olvasására, illetve fokozatosan kialakul a kézírása. Ismer és alkalmaz néhány alapvető helyesírási szabályt.
b) Számtani kompetencia
A tanuló képes érzékelni a tárgyak egymáshoz viszonyított helyzetét, méretét, képes a térben és a síkban tájékozódni. Gyakorlati tapasztalatait felhasználva felfedezi a mennyiségek közötti kapcsolatokat, képes ezen tapasztalatok megfogalmazására. El tud végezni egyszerű méréseket, az eredményeket a tanult mértékegységekkel le tudja írni. Képes a megtanult számtani algoritmusok felidézésére és használatára gyakorlati tevékenységek során. Tud fejben számolni 100-as számkörben. El tudja dönteni egyszerű állítások igazságértékét, felismer egyszerű logikai kapcsolatokat.
c) Természettudományos kompetencia
Kialakul a tanuló érdeklődése a szűkebb környezet jelenségeinek, folyamatainak megismerése iránt. Képessé válik a természeti világ alapvető jelenségeinek felismerésére, egyszerű törvényszerűségek meglátására. Képes arra, hogy egyszerű megfigyeléseket, kísérleteket végezzen el pontos utasítások alapján.
d) Szociális és állampolgári kompetencia
Kialakul a tanulóban a társakkal történő közös feladatmegoldás képessége, tud irányítással együttműködni velük. Nyitott társai megismerésére, igyekszik megérteni őket. Elfogadja a közösségben való normaalapú viselkedés szabályait. Megjelenik az egyre táguló környezet megismerése iránti igénye, amely hozzájárul a szülőföldhöz, a hazához való kötődés kialakulásához.
e) Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia
A tanuló motivált a kitűzött célok elérésében, vállalja az ezeket elősegítő feladatokat. Felismeri és megérti, hogy a feladatok megoldásához többféle út is vezethet, egyszerű élethelyzetekben képes ezeket segítséggel megtervezni. Megérti, hogy felelős a vállalt feladatok teljesítéséért, belátja mulasztásai közvetlen következményeit, képes előre látni cselekedetei egyes kockázatait.
f) Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség
A tanulónak fejlődik az emocionális érzékenysége. Képes versek, mesék befogadását, elmondását segítő, a ritmusérzéket és a mozgáskultúrát fejlesztő játékokra és gyakorlatokra, ritmusos és énekes rögtönzésekre, szerepjátékokra. Tanári segítséggel képes csoportos improvizációval kapcsolatos élmények szóbeli megfogalmazására, történetek, versek, átélt, elképzelt vagy hallott események zenei, vizuális vagy dramatikus megjelenítésére.
g) A hatékony, önálló tanulás
A tanuló a korosztályának megfelelő szinten képes önállóan írni, olvasni, számolni. Egyre gyakorlottabb figyelme összpontosításában. Tanári segítséggel képes saját tanulását megszervezni. Segítséggel felismeri szükségleteit, gyakorlatot szerez teljesítményének és képességeinek reális értékelésében. Képes kisebb segítséggel vagy anélkül házi feladatai elvégzésére.
(4) Tantárgyi struktúra és a minimális heti óraszámok
1. évfolyam
a) Kötelező tárgyak:
Írás és olvasás (6)
Számtan (4)
Természetismeret (1)
Technika és gyakorlat (1)
Háztartástan (1)
Ének-zene (1)
Testnevelés és sport (4)
b) Választható tárgyak:
Rajz és művészetismeret (2)
Kisebbségi nyelv és kultúra (2)
Etika (1)
Hittan (1)
Egyéb választható tárgy
2. évfolyam
a) Kötelező tárgyak:
Írás és olvasás (6)
Számtan (4)
Természetismeret (2)
Technika és gyakorlat (1)
Háztartástan (1)
Ének-zene (1)
Testnevelés és sport (4)
b) Választható tárgyak:
Rajz és művészetismeret (2)
Kisebbségi nyelv és kultúra (2)
Etika (1)
Hittan (1)
Egyéb választható tárgy
3. évfolyam
a) Kötelező tárgyak:
Írás és olvasás (5)
Számtan (4)
Természetismeret (2)
Technika és gyakorlat (1)
Háztartástan (1)
Rajz és művészetismeret (2)
Ének-zene (1)
Testnevelés és sport (4)
b) Választható tárgyak:
Kisebbségi nyelv és kultúra (2)
Etika (1)
Hittan (1)
Egyéb választható tárgy
4. évfolyam
a) Kötelező tárgyak:
Írás és olvasás (5)
Számtan (4)
Természetismeret (2)
Technika és gyakorlat (1)
Háztartástan (2)
Rajz és művészetismeret (1)
Ének-zene (1)
Testnevelés és sport (4)
b) Választható tárgyak:
Kisebbségi nyelv és kultúra (2)
Etika (1)
Hittan (1)
Egyéb választható tárgy
(5) Záró rendelkezés
Az egységes kerettantervet alkalmazó iskolák esetében a különböző évfolyamokon elsajátítandó tantárgyi ismereteket és az elsajátítandó pontos tananyagot az intézmények határozhatják meg az oktatási minisztérium meghatározott szervével történő konzultációt követően. Az iskolák helyi tanterveit az oktatási minisztérium fogadja el a központi követelményrendszerrel való összhang esetén.
(6) Rendelet hatálya
Jelen rendelet kihirdetését követő második tanév kezdetétől lép hatályba.