Barátaim, Walker megye lakosai, Cironia népe!
Először is köszönettel tartozom Nektek! Köszönöm nektek, hogy Rám szavaztatok az előválasztáson! Köszönöm! Igazán nagy megtiszteltetés számomra, hogy eme jeles napon egy kitűnő közönségnek beszélhetek, mint Maguk! A mai napon hivatalosan elkezdem kormányzóválasztási kampányomat! (Taps, ováció) Tartsa fel a kezét, akinek elege van Lawrence uralmából! (Mindenki felteszi a kezét, köztük Alexander Smith is) És most tartsa fel a kezét, akinek elege van Lawrence rendeleteiből! (Mindenki felteszi a kezét, köztük Alexander Smith is) Helyes! Mint láthattam mindenkinek elege van belőle! Ti is láthattátok, hogy nekem is elegem van belőle. Szeretitek a vacsora után esti sétákat? (Tömeg: Szeretjük!) Én is szeretek egyet sétálni a vacsora után! És az utóbbi időkben megtehettük eme jó szokást? (Tömeg: Nem!) Akkor beszélgessünk egy picit eme rendeletekről! A kijárási tilalommal Nick Lawrence megsértett egy nagyon fontos szabadságot, ami nem más, mint a szabad mozgás szabadsága! Senki semmilyen körülmények között nem mondhatja meg egyetlen polgárnak sem, hogy mikor mehet ki! Mindenki akkor teszi ki a lábát az utcára, amikor akarja! Senki sem ellenőrizheti, hogy éppen az adott polgár hova megy! Senki! Mindenkinek vannak olyan dolgai, ami nem tartozik a rendőrségi szervekre! Erre mondok egy jó példát! Ha nekem este 8 óra 30 perckor tejre van szükségem, mert a gyermekeim tejet akarnak inni, akkor nyugodtan elmehessek a sarki boltba venni egy-két dobozzal, de úgy, hogy közben nem terít le két-három jard azzal a magyarázattal, hogy tilos kimenni! A megerősített rendfenntartói jelenlétre és a kijárási tilalomra nincs szükség! Az RDISZ kitiltására sincs már szükség, hiszen megszűnt az a szervezet létezni! Megszűnt! Vége a zavaros, lázadozós időknek! Beköszöntött a béke korszaka! Az utcák nyugodtak! Nincsenek tüntetések! Nincsenek zavargások! Ha a segítségetekkel kormányzó leszek, akkor első dolgom lesz eme három rendeletet visszavonni! (Hatalmas taps és ováció)
„Szabadság, Egyenlőség, Testvériség, Béke, Szeretet!” Ez nekem a jelmondatom! Eszerint élek, és dolgozom! Nekem mindenki egyenlő mindentől függetlenül! Bevallok nektek valamit! A rasszizmustól egyenesen hányingerem van! Miért kell valakit megkülönböztetni csakis azért, mert fekete a bőrszíne, vagy spanyolul beszél? Miért? Ugyanúgy ember! Ugyanúgy Isten teremtménye! Ugyanúgy szabad polgár! Ne gyűlöljétek egymást! A gyűlölet csak abban segít, hogy romboljunk! Ti rombolni akartok? (Tömeg: Nem!) Ha összefogunk, akkor építeni fogunk! Megtudjuk teremteni azt az álmot, amelyre mindegyikünk oly epekedve vágyik! Modernség, jólét, erős gazdaság! Ha megvalósítjuk az álmainkat, akkor utána mindennap azzal a gondolattal kelhetünk fel az ágyból, hogy „ezt elértük, jól élünk, nem félünk!” Ti ezzel a gondolattal akartok felkelni majd nap, mint nap? (Tömeg: Igen!) Helyes! Imádlak Titeket! Ezt nevezik összefogásnak és tettre vágyásnak! Kérek Tőletek egy szívességet! Mikor majd szavaznotok kell, hogy kire szavaztok, akkor azt a bizonyos „X”-et az én nevem mellé rakjátok, ha azt akarjátok, hogy Walker a szabadság és a jólét szimbóluma legyen! (Hatalmas taps és ováció)
Köszönöm, hogy eljöttetek! Éljen Walker! Éljen Cironia! (Hatalmas taps és ováció)
A beszéd után mindenki elénekelte Alexander Smith-szel együtt a La Marseillaise-t, majd mindenki kapott jegyzetfüzetet, tollat és kitűzőt.
Cironia’s Week
Atlanta News