Cironia leendő alelnöke ez alkalommal egyedül kampányolt Walker megye szívében. Először egy külvárosi szénfeldolgozó üzem előtt tartott beszédet, amelyben a megye szénfeldolgozásra és szénbányászatra épülő iparát méltatta. „A szén az élet eleme, telente a melege több ezer családnak jelenti az életet a biztos pusztulás helyett. A szénbányászat az Önök megyéjében rendkívül fontos, amellett, hogy jelentős hasznot termel a ciron gazdaság számára, emberek százainak ad munkalehetőséget. Hogyha a szénbányászat megtartását szeretnék, akkor szavazzanak a Progresszív Párt jelöltjeire! Mi nem külföldi nagyvállalatoknak, hanem becsületes ciron vállalkozóknak és a ciron nemzetnek bocsátanánk rendelkezésére az itteni ásványkincseket. Meg kell vizsgálni, hogy érdemes-e új bányákat építeni, és ha igen, akkor kiemelt állami beruházásokat kell indítani e célból. Az állami vagyon gyarapítása legalább olyan fontos, mint a beruházások ösztönzése.” – mondta Mr. Glover.
Az alelnökjelölt ezután egy értelmiségi klubban tartott előadást, itt részletezte, hogy a progresszívek miként járulnának hozzá egy erős értelmiségi réteg kialakulásához. „Faluhelyen az értelmiségi réteg kimerül annyiban, hogy van a pap, a tanító, esetleg egy orvos és egy jegyző, és ennyi, nincs tovább. A városainkban sem jobb sokkal a helyzet, Cironiában jelenleg értelmiségi deficit van. A Progresszív Párt álláspontja szerint az jelentené az egyetlen megoldást, ha az okatatási rendszert a modern korhoz megfelelően igazítva alakítanánk ki, megadva a lehetőséget minden diáknak az előrelépéshez. Hisz miért ne lehetne egy szénbányász fiából jogász, vagy egy kondás leányából orvos, hogyha egyszer rendelkezik olyan szellemi tőkével? Le kell számolni azzal a gyakorlattal, hogy csak az értelmiségi szülők gyermekének van esélye diplomát szerezni! Meg kell teremteni a képesség- és tudásalapú köznevelést, amely nem a pénzről, hanem a kiművelt emberfők sokaságáról szól!” – fogalmazott.
Arlington ipari negyedében – hasonlóképp, ahogy a szénfeldolgozó üzem esetében – a progresszív politikus az ipar fejlesztésének szükségességéről és az erős walkeri nehéziparról beszélt. Rámutatott arra, hogy bár e mezőgazdaságilag kietlen föld megművelésre alkalmatlan, azt kell kihasználni, ami rendelkezésre áll: az ipart és a kereskedelmet: „Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Nem minden a mezőgazdaság – akár ez is lehetne Walker jelmondata, ugyanis idefelé jövet sok ipari munkás szájából hallottam ezt a mondatot. Ez így igaz, sőt, még annyival ki is egészíteném, hogy nem is feltétele a mezőgazdaság a sikere gazdaságnak. Az ipar legalább annyira fontos, ha nem fontosabb, szintúgy a rá épülő kereskedelem. A jó minőségű, kitűnő alapanyagból gyártott és kiemelkedő tudású szakemberek által előállított ciron ipari termékekre a külföldi piac is lecsapna, ha meg lenne teremtve ennek a lehetősége. A leendő progresszív kormány, Frank Underwooddal az élén megreformálja a hazai kereskedelmet, hogy képes legyen ellátni a külföldi – és persze az itthoni – piacokat. Minden beruházó álma lesz a jövőben Walker, ezt garantálom! A munkanélküliséget megfékezzük, majd teljesen meg is szüntetjük! Amíg van kibányászandó nyersanyag, amíg van ezekre épülő fejlett ipari tevékenység és világszínvonalon kiépített kereskedelmi hálózat, addig Walker megye lesz Cironia leggazdagabb és legsikeresebb megyéje! A progresszív oldal helyi képviselőjelöltjeivel és szenátorjelöltjeivel egytől-egyig egyetértünk abban, hogy a jövő Walkeré. De nem lesz elég ülni a kényelmes fotelünkben, és kivárni, hogy eljöjjön a kánaán, a választópolgárok részéről is szükség van a cselekvésre. Nem számít, ha nem mindenben értenek egyet pártunkkal, vagy jelöltjeinkkel, esetleg énvelem. Hogyha pozitív irányú változtatásokat és helyenként radikális, de megfontolt intézkedéseket akarnak, szavazzanak ránk!” – mondta beszédében Mr. Glover.
Végül Ed Glover a főtéren zárta a napot. Itteni beszédére voltak a legtöbben kíváncsiak, a forgalom előtt le is kellett zárni majdnem az egész teret és egy szomszédos utcát is. Több ezer ember jelent meg, akik közül sokan Glovert és Underwoodot ábrázoló transzparensekkel és progresszív zászlókat lengetve érkeztek meg az eseményre. Az alelnökjelöltet hatalmas ováció és éljenzés fogadta, emiatt pecekig nem is tudta elkezdeni a beszédét. „Kedves Barátaim! Tsztelt Hölgyeim és Uraim! A választási kampányidőszak kezdetén Francis J. Wright és George Taylor sok időt töltöttek Walkerben, leginkább az Önök városában. A reformpárti alelnökjelölt szülőföldjeként maguknak követelték ezt a megyét, azt hirdették, hogy ők a nemzet megváltói. Hát, senkinek nem akarom elvenni a kedvét, de ez azóta már több, mint nevetségessé vált. Így a kampányidőszak hajrájában mindenki számára világos lehet, hogy csak a Progresszív Párt választási programja alkalmas arra, hogy a társadalom minden tagját pozitívan érintse. Mi nem pártkatonák és elvakult politikai fanatikusok szavazatára számítunk, hanem mindenkiére! Nem számít, ha csak kevés közös van bennünk, nem számít, ha vannak vitáink, szívünk egyazon szent célért dobog: Cironiát naggyá akarjuk tenni. Naggyá tenni, gazdaggá és erőssé, olyan országgá, ahol van hely mindenkinek, aki tisztességes munkával akar boldogulni. Demokráciára, szabadságra és egyenlőségre szomjazunk, nem érdekel bennünket, hogy ki hogyan akarja lejáratni a nemzetünket. Koncentráljunk a közös feladatainkra, koncentráljunk a valódi problémákra, amelyek megoldásra várnak! Francis Underwood számít Önökre, s számítok én is! Ne hagyjanak cserben bennünket, s mi viszonozni fogjuk a kedvességüket és szebb jövőt teremtünk! Bármit Cironiáért! Köszönöm a figyelmet!”