Törvény megtekintése

---

---

I. Fejezet

A büntető törvény hatálya

Időbeli hatály

1. § A bűncselekményt az elkövetése idején hatályban levő törvény szerint kell elbírálni.

Területi és személyi hatály

2. § (1) A ciron törvényt kell alkalmazni a belföldön elkövetett bűncselekményre, valamint ciron állampolgár külföldön elkövetett olyan cselekményére, amely a ciron törvény szerint bűncselekmény.

(2) A ciron törvényt kell alkalmazni a Cirónia határain kívül tartózkodó ciron hajón, vagy légi járművön elkövetett bűncselekményre is.

 

II. Fejezet

A bűncselekmény és az elkövető

 

A bűncselekmény

3. § (1) Bűncselekmény az a szándékosan gondatlanságból elkövetett cselekmény, amely veszélyes a társadalomra, és amelyre a törvény büntetés kiszabását rendeli.

(2) Társadalomra veszélyes cselekmény az a tevékenység vagy mulasztás, amely Cirónia állami, társadalmi vagy gazdasági rendjét, az állampolgárok személyét vagy jogait sérti vagy veszélyezteti.

Bűntett és vétség

4. § (1) A bűncselekmény bűntett vagy vétség.

(2) Bűntett az a szándékosan elkövetett bűncselekmény, amelyre a törvény kétévi szabadságvesztésnél súlyosabb büntetés kiszabását rendeli el. Minden más bűncselekmény vétség.

Szándékosság és gondatlanság

5. § Szándékosan követi el a bűncselekményt, aki magatartásának következményeit kívánja, vagy e következményekbe belenyugszik.

6. § Gondatlanságból követi el a bűncselekményt, aki előre látja magatartásának lehetséges következményeit, de könnyelműen bízik azok elmaradásában; úgyszintén az is, aki e következmények lehetőségét azért nem látja előre, mert a tőle elvárható figyelmet vagy körültekintést elmulasztja.

Az elkövetők

7. § Elkövetők a tettes, a közvetett tettes és a társtettes (tettesek), valamint a felbujtó és a bűnsegéd (részesek).

8. § (1) Tettes az, aki a bűncselekmény törvényi tényállását megvalósítja.

(2) Közvetett tettes az, aki a szándékos bűncselekmény törvényi tényállását e cselekményért gyermekkor, kóros elmeállapot, kényszer, fenyegetés miatt nem büntethető vagy tévedésben levő személy felhasználásával valósítja meg.

(3) Társtettesek azok, akik a szándékos bűncselekmény törvényi tényállását, egymás tevékenységéről tudva, közösen valósítják meg.

9. § (1) Felbujtó az, aki mást bűncselekmény elkövetésére szándékosan rábír.

(2) Bűnsegéd az, aki bűncselekmény elkövetéséhez szándékosan segítséget nyújt.

(3) A részesekre is a tettesekre megállapított büntetési tételt kell alkalmazni.

 

A jogos védelem

10. § (1) Nem büntethető, akinek a cselekménye a saját, illetőleg a mások személye, javai vagy közérdek ellen intézett, illetőleg ezeket közvetlenül fenyegető jogtalan támadás elhárításához szükséges.

11. § Nem büntethető, aki a saját, illetőleg a mások személye vagy javai elleni jogtalan támadás megelőzéséhez szükséges védelmi eszközt alkalmaz, ha az az élet kioltására nem alkalmas, és annak folytán a jogtalan támadó szenved sérelmet, továbbá ha a védekező a sérelem elkerülése érdekében mindent megtett, ami tőle az adott helyzetben elvárható volt.

 

Büntetések és intézkedések

 

A büntetések

A büntetési nemek

12. § (1) Büntetések

a) halálbüntetés

b) a szabadságvesztés,

c) a közérdekű munka,

d) a pénzbüntetés,

e) a foglalkozástól eltiltás,

f) a kiutasítás.

 

(2) Mellékbüntetések

a) a közügyektől eltiltás,

b) a kitiltás.

 

KÜLÖNÖS RÉSZ

I. Fejezet

Az állam elleni bűncselekmények

 

Az alkotmányos rend elleni szervezkedés

13. § (1) Aki olyan szervezetet hoz létre, vagy vezet, amelynek az a célja, hogy Cirónia alkotmányos rendjét erőszakkal vagy ezzel fenyegetve megváltoztassa, bűntettet követ el, és öt évtől húsz évig terjedő szabadságvesztéssel, illetve halálbüntetéssel; aki ilyen szervezetben részt vesz, ót évtől húsz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Nem büntethető az alkotmányos rend elleni szervezkedés miatt, akinek önkéntes elállása következtében a szervezkedés folytatása elmarad, vagy aki annak folytatását önként megakadályozza.

Hazaárulás

14. § (1) Az a ciron állampolgár, aki abból a célból, hogy Cirónia függetlenségét, területi épségét vagy alkotmányos rendjét sértse, külföldi kormánnyal vagy külföldi szervezettel kapcsolatot vesz fel vagy tart fenn, bűntettet követ el, és öt évtől húsz évig terjedő szabadságvesztéssel, illetve halálbüntetéssel büntetendő.

II. Fejezet

A személy elleni bűncselekmények

 

Emberölés

15. § (1) Aki mást megöl, bűntettet követ el, és nyolc évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés tíz évtől húsz évig terjedő szabadságvesztés, vagy halálbüntetés, ha az emberölést

a) előre kitervelten,

b) nyereségvágyból vagy

c) más aljas indokból, illetőleg célból,

d) különös kegyetlenséggel,

e) több emberen,

f) sok ember életét veszélyeztetve,

g) tizennegyedik életévét be nem töltött személy ellen,

h) védekezésre képtelen személy sérelmére
követik el.

Testi sértés

16. § (1) Aki más testi épségét vagy egészségét sérti, ha a sérülés vagy a betegség nyolc napon belül gyógyul, a könnyű testi sértés vétségét követi el, és négy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Ha a testi sértéssel okozott sérülés vagy betegség nyolc napon túl gyógyul, az elkövető a súlyos testi sértés bűntettét követi el és hat évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Rágalmazás

17. § (1) Aki valakiről, más előtt, a becsület csorbítására alkalmas tényt állít vagy híresztel, vagy ilyen tényre közvetlenül utaló kifejezést használ, vétséget követ el, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Becsületsértés

18. § (1) Aki a 17. § esetén kívül mással szemben

a) a sértett munkakörének ellátásával, közmegbízatásának teljesítésével vagy közérdekű tevékenységével összefüggésben,

b) nagy nyilvánosság előtt

a becsület csorbítására alkalmas kifejezést használ, vagy egyéb ilyen cselekményt követ el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

 

III. Fejezet

A közlekedési bűncselekmények

 

Közúti veszélyeztetés

19. § (1) Aki a közúti közlekedés szabályainak megszegésével más vagy mások életét vagy testi épségét közvetlen veszélynek teszi ki, bűntettet követ el, és öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Közúti baleset okozása

20. § (1) Aki a közúti közlekedés szabályainak megszegésével másnak vagy másoknak gondatlanságból súlyos testi sértést okoz, vétséget követ el, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

 

Járművezetés ittas vagy bódult állapotban

21. § (1) Aki szeszes italtól befolyásolt állapotban vagy a vezetési képességre hátrányosan ható szer befolyása alatt vasúti vagy légi járművet, valamint gépi meghajtású vízi járművet vagy úszó munkagépet, avagy közúton gépi meghajtású járművet vezet, vétséget követ el, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

 

IV. Fejezet

A nemi erkölcs elleni bűncselekmények

 

Erőszakos közösülés

22. § (1) Aki mást erőszakkal, avagy az élet vagy testi épség ellen irányuló közvetlen fenyegetéssel közösülésre kényszerít, vagy más védekezésre, illetőleg akaratnyilvánításra képtelen állapotát közösülésre használja fel, bűntettet követ el, és öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Megrontás

23. §  Aki tizennegyedik életévét be nem töltött személlyel közösül, valamint az a tizennyolcadik életévét betöltött személy, aki tizennegyedik életévét meg nem haladott személlyel fajtalankodik, bűntettet követ el, és három évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Vérfertőzés

24. § (1) Aki egyenesági rokonával közösül vagy fajtalankodik, bűntettet követ el, és két évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Nem büntethető a leszármazó, ha a cselekmény elkövetésekor tizennyolcadik életévét nem töltötte be.

 

V. Fejezet

A közélet tisztasága elleni bűncselekmények

 

Vesztegetés

25. § (1) Az a hivatalos személy, aki a működésével kapcsolatban jogtalan előnyt kér, avagy a jogtalan előnyt vagy ennek ígéretét elfogadja, illetőleg a jogtalan előny kérőjével vagy elfogadójával egyetért, bűntettet követ el, és egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

 

VI. Fejezet

A közrend elleni bűncselekmények

 

Közveszélyokozás

26. § (1) Aki árvíz okozásával, robbanó-, sugárzó- avagy más anyag, energia vagy tűz pusztító hatásának kiváltásával közveszélyt idéz elő, vagy a közveszély elhárítását, avagy következményeinek enyhítését akadályozza, bűntettet követ el, és két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

 

Terrorcselekmény

27. § (1) Aki abból a célból, hogy

a) állami szervet, más államot, nemzetközi szervezetet arra kényszerítsen, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön,

b) a lakosságot megfélemlítse,

c) más állam alkotmányos, társadalmi vagy gazdasági rendjét megváltoztassa vagy megzavarja, illetőleg nemzetközi szervezet működését megzavarja,

személy elleni erőszakos, közveszélyt okozó vagy fegyverrel kapcsolatos bűncselekményt követ el, bűntett miatt tíz évtől húsz évig terjedő, vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel, illetve halálbüntetéssel büntetendő.

 

Garázdaság

28. § (1) Aki olyan kihívóan közösségellenes, erőszakos magatartást tanúsít, amely alkalmas arra, hogy másokban megbotránkozást vagy riadalmat keltsen, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétséget követ el, és egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Önbíráskodás

29. § (1) Aki abból a célból, hogy jogos vagy jogosnak vélt vagyoni igénynek érvényt szerezzen, mást erőszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön, bűntettet követ el, és egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

VII. Fejezet

A közbizalom elleni bűncselekmények

 

Közokirat-hamisítás

30. § (1) Aki

a) hamis közokiratot készít vagy közokirat tartalmát meghamisítja,

b) hamis vagy hamisított, illetőleg más nevére szóló valódi közokiratot felhasznál,

bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

 

Magánokirat-hamisítás

31. §Aki jog vagy kötelezettség létezésének, megváltozásának vagy megszűnésének bizonyítására hamis, hamisított vagy valótlan tartalmú magánokiratot használ, vétséget követ el és egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

 

VIII. Fejezet

A vagyon elleni bűncselekmények

Lopás

32. § (1) Aki idegen dolgot mástól azért vesz el, hogy azt jogtalanul eltulajdonítsa, lopást követ el és két évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Ha a lopás nagyobb értékű dolog eltulajdonításával jár, a büntetés bűntett miatt öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés.

Sikkasztás

33. § (1) Aki a rábízott idegen dolgot jogtalanul eltulajdonítja, vagy azzal sajátjaként rendelkezik, sikkasztást követ el, bűntett elkövetése miatt két évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Ha a sikkasztás nagyobb értékű dolog eltulajdonításával jár, a büntetés bűntett miatt öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés.

 

Csalás

34. § (1) Aki jogtalan haszonszerzés végett mást tévedésbe ejt, vagy tévedésben tart és ezzel kárt okoz, csalást követ el, bűntett elkövetése miatt két évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Ha a csalás nagyobb mértékű kár okozásával jár, a büntetés bűntett miatt öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés

Rablás

35. § (1) Aki idegen dolgot jogtalan eltulajdonítás végett úgy vesz el mástól, hogy evégből valaki ellen erőszakot avagy élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz, illetőleg valakit öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba helyez, bűntettet követ el, és két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Rongálás

36. § (1) Aki idegen vagyontárgy megsemmisítésével vagy megrongálásával kárt okoz, rongálást követ el, vétség elkövetése miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Zsarolás

37. § (1) Aki jogtalan haszonszerzés végett mást erőszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön és ezzel kárt okoz, bűntettet követ el, és egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

 

IX. Fejezet

Záró rendelkezések

38. § E törvény a kihirdetését követő hónap első napján lép hatályba.

 

Wayne Webster sk.
 főügyész

 

 

 

 

---

vissza