Miközben élesedik a verseny, Madisonban folytatja kampányát Stuart Hoyt, aki Canton városában beszélt az előttünk álló feladatokról, és kritizálta Thomas Kane legutóbbi megnyilvánulását.
„Kedves Barátaim!
Örömömre szolgál, hogy ebben a kiváló városban lehetek, hogy itt kampányolhatok, közel a szülővárosomhoz, közel a szívemhez. Canton városa mindig is híres volt a nagyszerű lakosairól, a kiváló éttermeiről, a finom fagylaltjairól. Emlékszem, hogy amikor Silver Cityből Sedgefieldbe költözött a családom, sokat jártunk ki ide, beültünk az egyik édességüzletbe, ahol a szüleim kávét ittak, én meg kedvemre ehettem a testvéreimmel fagylaltot. Nagyon jó volt, és ez a város segített, hogy felvehessük a küzdelmet a mindennapok gondjaival, amelyek jelen voltak, és amelyek igenis jelen voltak, nagyon sokáig.
De mégis megkérdezhetnék, hogy akkor mit keresek itt, mit keresek a Reform Párt soraiban? Az én családom a semmiből küzdötte fel magát, és hogy mennyi munkát vállaltak a hivatalos mellett, hogy legyen pénz az oktatásunkra. Persze nem szabad kifelejteni, hogy milyen sokat adott az állami oktatás rendszere, mennyit segítséget adott nekem, milyen fontos volt az életemben, és ezt sose fogom elfelejteni, ezért is gondolom azt, hogy jelentős összegeket kell fordítanunk az oktatás fejlesztésére. Nem szabad hagynunk, hogy bármelyik gyermek azért ne kerülhessen egyetemre, mert szegény családból származik. De az is fontos, hogy olyan gyerekek kapjanak támogatást az adófizetők pénzéből, akik valóban jobbítani akarnak a sorsukon, akik szorgalmasak, akik keményen dolgoznak. Csak akkor élhetnek ezzel a lehetőséggel, ha akarnak is változtatni az életükön, máskülönben nem! A gyerekeket úgy, ahogy a felnőtteket sem, nem az anyagi helyzetük, hanem a szorgalmuk és a tettrekészségük alapján kell megkülönböztetni őket. Ez a ciron konzervativizmus alaptétele, Kedves Barátaim! A Reform Párt azokon fog segíteni, akik nem restek megváltoztatni az életüket pozitív irányba!
Mi ezt képviseljük, és ettől nem leszünk szélsőjobboldaliak, nem leszünk fasiszták! Igen, Thomas Kane ezt mondta ránk, megsértett több mint huszonhatezer regisztrált konzervatív választót. Thomas Kane újabb határt lépett át, amiért most már bocsánatot kell kérnie, nem miattam, engem a múltkori parazita beszólásával sem tudott megsérteni, de ez komolyabb, most már a párt egész szavazóbázisát vádolja azzal, hogy nácik. Tudja, Mr. Kane, én a frontvonalakon harcoltam a gyűlölt Harmadik Birodalom ellen, részt vállaltam a legyőzésükben sok más katonatársammal, akik közül sokan nem tértek haza, vagy olyan sérülést szereztek, amivel életük végéig fogyatékkal kell élniük, de nem csüggednek, részt vesznek a kampányban, segítenek engem és a Reform Pártot. Ők is nácik? Szégyellje magát, Thomas Kane, szégyellje magát! Thomas Kane temperamentuma és felkészületlensége alkalmatlanná teszik a szenátusi pozícióra. Ez egy szolgálat, ahol a munka valójában a társadalom jobbításáért érzett hatalmas küldetésvágy, ami pedig nincs meg Thomas Kane-ben. Nézzük csak meg a beszédét! Nem tudja, hogy George Vanderbilt Cook megyében él; a pártja nem kommunizmust épít, de szimpatizál a szocializmussal; és ami végképp felháborító, hogy rasszistának bélyegez, minket, konzervatívokat. Mi, konzervatívok, nem vagyunk rasszisták, mi, konzervatívok, hiszünk azokban az egyenlő elvekben, amelyet a konzervativizmusunk egyik atyja, Abraham Lincoln is képviselt. Mi nem hiszünk a szegregációban a munkahelyeken, az iskolákban, a buszokon, a boltokban. Mégis ki támogatja a szegregációt? Ed Glover alelnökjelölt, akinek hű fegyverhordozója, aki a Progresszív Nemzeti Konvención ő maga jelentette ki, hogy támogatja a szegregációt. Akkor miről beszélünk? De azt is megmutatta, mennyire megalkuvó. Az általa idézett televíziós interjúban azt mondta, hogy a délieknek és Ed Glovernek szabad, másnak nem. Ez aztán a válasz! Mielőtt hozzákezdi a mi pártunkat igaztalan tényekkel vádolni, nézzen körbe a saját mozgalmában, és utána kritizáljon másokat. Nem, mi mást képviselünk. Elnökjelöltünk, George Taylor is sokszor hangsúlyozta, hogy személyesen nem támogatja a szegregációt, de ha központilag kényszerítené rá a megyékre ennek a rapid felszámolását, felkelések törnének ki, amely veszélybe sodorná az éppen csak megszerzett függetlenségünket. Ezt akarjuk? Frank Underwood sem akarja ezt, hiszen ő fenntartaná a szegregációt, de Thomas Kane eltörölné, aki magát Underwood fegyverhordozójaként aposztrofálja magát. Ajánlom, hogy előbb vele rendezze a vitáját.
Mi nem ezt képviseljük. Mi a haladást, a változást, azt, hogy pártcsatározások helyett egységet teremtünk, és együtt, közösen megoldjuk az ország gondjait. Nem keresünk vezéreket, nincs szükségünk önjelölt megváltókra, mi a problémákat együtt, közös erővel oldjuk meg. Azt kérem Önöktől, hogy csatlakozzanak ehhez a mozgalomhoz, amely képes lesz megoldani az ország gondjait, amely képes lesz fejlődő pályára állítani az országot. De ehhez le kell győznünk a szirénhangokat, meg kell mutatni, hogy jobbak vagyunk ennél. Ezennel bejelentem, hogy elfogadom Thomas Kane kihívását, és leülök vele egy vitára, ahol megmutatom neki és mindenki másnak, aki kételkedne, hogy milyen erős a mi mozgalmunk, hogy mi többek vagyunk egy választási pártnál. Mi együtt lélegzünk, együtt mozgunk, egy változtatjuk meg a világot! De ezt nem elég érezni, tenni is kell érte, keményen kell kampányolnunk a hátralévő két hónapban, hogy minél több emberhez eljusson az üzenetünk, hogy Madisonnak olyan emberekre van szüksége, akik segítik a megye fejlődését, akik támogatják a megyei autonómiát, a kisebb államot, akik támogatják, hogy mindenki megfelelő bérezést kapjon, akik hisznek a szabadság eszményében, akik hisznek a liberális demokráciában, és ellenzék a szocializmus és a kommunizmus beszivárgását, én számítok rájuk, és úgy hiszem, ők vannak többen.
Az elkövetkező időszakban még többször fogok eljönni ebbe a kiváló városban, és remélem, hogy Canton városa is befogadja a mi toleráns konzervativizmusunkat, és nem fogadják el azt a kirekesztő és egyoldalú politikát, amelyet a Progresszív Párt jelenít meg. Higgyenek bennünk, és megváltoztatjuk a világot! Isten áldja Önöket!