René West Boulderben kampányolt. A 4 $ -os rendezvényen ezúttal személyével kapcsolatos tévhiteket kívánt eloszlatni, ami a kormányzó ádáz tevékenységének volt elsősorban köszönhető. A boulderi tömeg nagy érdeklődéssel hallgatta a cégtulajdonos beszédét, többször hatalmas tapssal megszakítva azt.
„Boulder nagyra becsült városa! Öröm visszatérni Önökhöz és a legutóbbi itt létem óta a helyi támogatóim száma jócskán megnövekedett, ahogy körbe nézek. Programomról már oly sok szót ejtettem, ott látják minden prospektuson, minden plakáton. A kósza, rosszindulatú pletykákkal szemben viszont a legnehezebb védekezni, hiszen ezek sokszor az ember háta mögött keringenek. A kormányzó hamis dolgokat terjeszt rólam, a hiszekényebb, ne add isten ostobább emberek pedig bedőlnek szavainak és vevők rá. Nyilvános West gazdának szólít, utalva ezzel arra, hogy rabszolga módjára tartom a munkásaimat. Egy szabad, állítólag aranykorát élő megyében nem gondolják, hogy az évek, évtizedek alatt a sok száz alkalmazottból legalább egyvalakinek eljárt volna a szája, kifakadt volna, ha valóban ilyen rosszak lennének a körülmények? Nem gyanús, hogy nincs a média telesírva elégedetlen South-West alkalmazottakkal? De tételezzük fel, hogy valóban mostoha sorsuk van a dolgozóknak. Nem a helyi vezetés dolga lenne ez ellen tenni? Nem a különböző szakszervezetek és vizsgáló szervek ügye lenne mindezt napvilágra hozni és felszámolni? Ha én rabszolgatartó vagyok, annak kizárólag az lehet az oka, hogy a kormányzó asszisztál ehhez. Mindenki döntse el innentől, mi is az igazság.
Azt mondják, hogy az Északi Ligát éltetem, és ezzel egyidejűleg észak alá akarom rendelni, abba be akarom olvasztani megyénket. Ha valaki elismeri azt, ami jó, az már bűn? Ha Amerikát dicsérem, holnap már vissza akarom csatolni hozzájuk az országot? Mindenki, aki képes a szövegértelmezésre, mert sikeresen elvégezte legalább az első négy osztályt, tudhatja, hogy az Északi Ligára tett korábbi megjegyzésem arra vonatkozott, hogy amit északon képesek ezzel elérni, az követendő itt délen, déli mintára, déli célok és déli értékek mentén nekünk is. Az Északi Liga csak a követendő példa arra, hogy az ország egyes régióiban igenis lehetséges nagyszabású összefogás és egyirányba húzás. Senki sem beszélt arról, hogy a déli részek ezzel behódolnának északnak. És ez fordítva sem igaz. Minden terület, minden régió a szélrózsa minden irányába saját vezetőkkel, saját szokásokkal, saját célokkal és saját lehetőségekkel rendelkezik, amit tiszteletben kell tartani. De közben nem utasíthatjuk el mások közeledését és esetleg felkínált segítségét. Az emberek, vagy éppen a képviselők, szenátorok, esetleg a megyék önmagukban olyanok, mint egy-egy nyílvessző. Könnyen eltörhetjük őket. De ha öt darabot fogunk marokra, már nehezebben boldogulunk. Tíz darabnál pedig, ha megfeszülünk se érünk el eredményt. Így látom én az északkal való szövetséget is.
Híresztelik rólam, hogy ateista vagyok. Szó sincs erről. Tisztességes keresztény családból jövök. Ez viszont nem jelenti azt, hogy egy hittérítő templomos lovag vagyok, ergo, megtűröm és tolerálom a környezetemben élő más vallású egyéneket is. Mert az együttélés nem megy másképp. Cserébe pedig megkövetelem másoktól is ezt irányomba. Ha ezt az apró kis szabályt mindenki betartja, konfliktusok nélkül működik a társadalom.
Hogy el akarnám csalni a választást? Mégis hogyan? Kettőnk közül nem én, hanem Walter George lóbál töltött fegyvert rendezvényein. Én még senkinek sem tartottam pisztolyt a fejéhez, hogy rám adja szavazatát. Az állítólagos elit, aki mögöttem áll, egy-egy felszólalás erejéig nyújtott támogatást, ami inkább szólt Walter George provokatív személye ellen. A kormányzónak magába kellene először nézni, mielőtt összeesküvés elméleteket kezd el gyártani bizonyítékok nélkül.
A kormányzó egy dologban gyűjtött tapasztalatot az elmúlt években: a korrupcióban, a tisztességes polgárok megfélemlítésében. Jómagam a csőd széléből rángattam vissza egy vállalkozást, sok száz embernek adok munkát, és a politika és államigazgatás művészetét nem csak a whiskey-s pohár alján keresgéltem. Hogy tapasztalatlan lennék? Inkább legyek az, mint, hogy olyan rutinos rongyalak legyek, mint a jelenlegi kormányzó. Világéletemben déli polgár voltam, tiszteltem a déli embereket és déli hagyományokat. Ha rám szavaznak, ezt a megbecsülést elhozom az ország többi részéből is magunknak, miközben megmutatom mit is jelent az aranykor kifejezés valójában. Mert azt senki sem hiheti, hogy ez az aranykor, ahol állítólag „West gazdák” garázdálkodhatnak, miközben a rendőrség politikai célokra van felhasználva. Én megváltoztatom a rossz irányba tartó folyamatokat, ehhez mindössze csak beleegyezésüket és támogatásukat kérem!”