Gyarmatosítások előtti kor

Az első települések nyomait i.e. 7000 körülire teszik a kutatók, amikor is a még az alacsony tengerállás miatt még szárazföldi kapcsolat is létezhetett a mai Florida területével. A tengerszint emelkedésének következtében az itt élő emberek elszakadtak a szárazföldtől, és önálló fejlődésnek indultak. Egy külön indián törzs alakult ki, melynek tagjai feltehetőleg a helyi növényzetből, kagylókból és halakból álló étrenden tartották el magukat, illetve a vonuló madarak lehettek táplálékforrásaik.

A törzs nevét nem tudjuk, a kis sziget nagy lélekszámot nem tudott eltartani, így az első gyarmatosítók megérkezésekor körülbelül 20.000 lakosa lehetett a szigetnek, azonban már fejlett mezőgazdaság és településszerkezet jellemezte az itt lakókat. A gyarmatosítás kezdetével egy új korszak köszöntött a szigetre, mely a helyi őslakosság lélekszámának drámai csökkenését okozta.

Gyarmatosítások kora

Az első modernkori feljegyzéseket a szigetről a spanyolok készítették az 1500-as évek elején. A szigetre először Juan Ponce de León tette a lábát az európai népek közül, ám irataiban nem említi túl érdekesnek a szigetet, noha érkezésekor spanyol gyarmatnak nevezte ki. A spanyolok kezdetben nem is nagyon törődtek az itt élőkkel és a szigettel magával, mivel az őslakosok aranyat és ezüstöt nem bányásztak, amire leginkább a gyarmatosítóknak szüksége volt. Fekvése miatt azonban stratégiailag fontos szerepet töltött be, így a sziget északi partján egy kis erődöt húztak fel, alig ötvenfős helyőrséggel.

Egészen a 18. század közepéig békésen élt egymás mellett az európaiak és az őslakosok. A britek és spanyolok közötti hétéves háború azonban a szigeten is éreztette a hatását. A spanyolok az őslakosságot a saját oldalukra állították, mintegy ötezer fővel növelve hadseregüket, és emellett hadiellátmány szolgáltatására is kötelezték a helyieket. Kezdetben még békésen, később - a veszteségek növekedésével - egyre erőszakosabban kényszerítették az indiánokat a spanyol seregbe, mely közül nagyon kevesen tértek csak haza. Ha valaki haza is tért, nem lelhetett békére.

Az ellátás szempontjából kulcsfontosságú területre 1761-ben érkeztek meg a britek elég jelentős létszámú hadsereggel és elfoglalták azt a spanyoloktól. Az őslakosságot a spanyoloknak nyújtott segítség miatt bosszúból szinte teljesen kiirtották, alig maradt pár száz fős őslakosság. A háborút lezáró békét követően brit telepesek érkeztek a szigetre, hogy újbóli fejlődésnek induljon a sziget.

Az amerikai függetlenségi háború idején a lakosság hű maradt a Brit Birodalomhoz. A harcok a helyi lakosságot kevésbé rázták meg, de Floridához hasonlóan a spanyolok visszaszerezték a sziget fölötti uralmat, míg a britek az amerikaiakkal voltak elfoglalva. A hódítást végül a britek is kénytelen voltak elfogadni, melyet a az 1783-as párizsi békében is feltüntetettek. A brit lakosságot - melynek közel fele itt maradt - a spanyol telepesek egészítették ki azután - noha spanyolajkú lakosainak számuk soha nem haladták meg ez idő óta a fehér lakosság számát-, s a fekete rabszolgák száma is egyre inkább növekedett az évek folyamán.

USA-hoz való csatlakozás

Az 1898-as spanyol-amerikai háború során a sziget megint fontos szerepet kapott. A szigetet június 14-én foglalták el az amerikaiak, akiket a nem spanyol ajkú lakosság is segített. A háború veszteseként Spanyolország kénytelen volt lemondani a szigetről. Azóta egészen a nemrégiben elfogadott teljes függetlenségig az Amerikai Egyesült Államok birtoka volt. Ekkorra már a fekete lakosság lélekszáma is jelentősnek mondható. Az USA-hoz való csatolással - Florida részeként - a rabszolgaság egyik napról a másikra megszűnt és a lakosok megkapták az amerikai állampolgárságot.

20. század

Az 1900-as évek elejétől kezdve viszonylagos békesség honol a szigeten. Az USA egy katonai, majd később egy légi bázist létesített a sziget közepén, egy kisebb hadikikötőt a sziget dél-nyugati csücskén, melyen a helyi lakosság szolgált a világháborúk alatt is. A viszonylag kései rabszolga-felszabadításnak köszönhetően kis feszültség alakult ki a szárazföldi és a szigeten élő amerikaiak között, hiszen a rabszolgatartók számára ez komoly anyagi áldozattal járt. A feszültség akkor vált társadalmi problémává, amikor az Egyesült Államok Pearl Harbor után lépett a második világháborúba, és a sorozások során a nem fekete lakosság úgy érezte, ők viselik a háborús terheket minden téren.Az elégedetlenség odáig fajult, hogy az USA kormányzata - egy esetleges háborút a szigettel elkerülve - kénytelen volt önálló alkotmányt felkínálni a szigetnek. Az eredeti tervek szerint az Amerikai Egyesült Államok egy önálló állama lett volna a sziget, de a helyi lakosság - érdekes módon a feketék támogatásával is - úgy döntött, hogy nem kívánnak az USA részei lenni, és önálló országként kívánják definiálni magukat, így 1945-ben kikiáltották függetlenségüket.

Utolsó módosítás: 2016.05.18. 21:31

Vissza