Szervezet közlemény

George Taylor kampányzárója Garfieldben

COLUMBIA – George Taylor családjával és Adam Cougnes alelnökkel közösen kampányolt az igen szorosnak érkező megye legnagyobb városában, amely a harmadik legtöbb elektort adja idén. Elsőként Philipp Howard, Edmund kormányzója szólalt fel. A szomszédos megye első számú vezetője, aki mindvégig segítette George Taylor újraválasztását, a kormányzati eredményekről beszélt. „Miközben 1947-ben tombolt a gazdasági válság, és a függetlenség gyakorlati folyamatait kellett megoldani, nagyon nehéz volt irányítani Cironiát, és mi ebből nem éreztünk semmit, az átmenet békés volt. Mindezért mindnyájan köszönettel tartozunk az elnöknek.” Howard kormányzó sikerként értékeli, hogy miközben a költségvetési kiadások folyamatosan csökkennek, addig a munkanélküliség csökken és az életszínvonal emelkedik. „Ellenfeleink folyamatosan azt sugallják, hogy ma sokkal rosszabb Cironiában élni, cironnak lenni, mint 1946-ban. Nekem ugyanolyan nagy büszkeség és megtiszteltetés cironnak lenni, mint négy éve, két éve vagy 20 éve, és ez nem attól függ, hogy milyen kormányunk van, hanem a patriotizmusunktól.” A libertariánus beállítottságú kormányzó elmondta, hogy sok kérdésben nem ért egyet az elnökkel, sok dologról másképp vélekednek, „de van valami, ami őt erősíti: Önök itt és azok a milliók, akik egy hét múlva támogatni fogják őt az újraválasztás során, és ez is az, ami a tiszteletreméltó Taylor elnökben. Mozgalmat épített.”

Tisztelt Ciron Testvéreim! Amikor egy ember csatát vív vezetőként, parancsnokként, különböző szavakat használ, különböző parancsokat ad ki. Amikor az ember politikus, akkor is többször kerül olyan helyzetbe, hogy utasításokat kell adnia és nem mindegy, hogy mit és hogyan mond. George Taylor elnök úr bölcsész, és ha már bölcsész, akkor bölcsességet is szedett magára a képzés és élete során. Tudják, egy vezetőnél nem előnyös, ha indulatos, ha képtelen választékosan kifejezni magát. Az elnök az utasításait mindig tisztelettel osztja ki és nem hallani őt ordítani vagy olyan alpári stílusban megnyilatkozni, mint a Progresszív Párt elnökjelöltjét. Tudják, az a véleményem, hogy egy politikus, mint társadalmi vezető, egyetlen parancs szintű utasítást adhat ki. Ez az egy, amikor elkiáltja magát: ,,Utánam!". Minden más eset csupán kérés és utasítás. Őszintén szólva kétlem, hogy ellenfelünk érteni fogja, hogy miért fontos ezt kihangsúlyozni. Ő maga minden egyes megmérettetés előtt félkarú óriás a segítői nélkül, Edward Glover például sokkal magasabb színvonalat képvisel nála. Cliff Bedroom szenátor nem vezető, az attitűdje is alkalmatlanná teszi őt arra, hogy ilyen veszélyes időkben egy hadsereg főparancsnoka legyen és gazdasági szabályokat, tényeket kíséreljen meg meghazudtolni. Amikor a politikus azt mondja a követőinek, hogy: ,,Utánam!", biztosnak kell lennie abban, hogy merre vezeti azokat, akik bíznak benne. Cliff Bedroom még a matematika tankönyvben sem találná meg a megfelelő irányt, hogy várhatnánk tőle, hogy megfelelően vezessen egy országot? Amikor szavazataikat leadják a választás napján, gondoljanak arra, hogy melyik jelöltet követnék abban a bizonyos pillanatban, amikor az életük és a jövőjük múlik rajta!

Harmadikként lépett a színpadra George Taylor elnök. A hivatalban lévő vezető szerint Cironia fejlődött, de ez több tényező összjátékán múlott. „Kellett egy sikeres adminisztráció, amelyik a lehető legtöbb lehetőséget kiaknázta, szakemberekre, akik ezt gyakorlati formába öntötték, és kellett a kongresszusi tagok bölcsessége és kompromisszumkészsége. Cironia ma nem lehetne ennyire élhető a Progresszív Párt nélkül.” Hozzátette: igen jó kapcsolata van a kongresszusi liberálisok nagy többségével, és ezt az őt támogatóknak is ajánlotta. „Ne vesszenek össze a szomszédokkal, barátokkal, családtagokkal, mert ők a másik oldalra szavaznak. Ne ez legyen a beszélgetések tárgya, sokkal inkább arról osszák meg a véleményüket egymással, hogy mitől lehetne ez az ország még ennél is jobb. Hiszem, hogy a progresszív választók ugyanolyanok, mint mi. Nem jobbak, nem rosszabbak. Abban is hiszek, hogy ez a megosztó kampány nem fogja kettészakítani a társadalmat, hanem a választások után, újult erővel, közösen fogunk dolgozni az ország átalakításán. Éppen ezért kapnak helyet a kormányomban progresszív személyek, feltéve, ha nyerek.” Taylor elnök megköszönte mindenki segítségét, de arra kérte a helyieket, hogy folytassák a kampányt. „Elnökjelöltként ez az utolsó columbiai kampányom, örökre. Viszont ez a csata még nincs lefutva, Cliff Bedroom még nyerhet. Ne engedjük neki. Mutassuk meg, hogy a szeretet legyőzi a gyűlöletet! Mutassuk meg, hogy külön-külön is, és együtt is erősek vagyunk, és folytatjuk azt a munkát, amelyet 1946 novemberében elkezdtünk. Nem én, nem a Reform Párt, hanem az egész ország.”

/Columbia Citizen/