Lafayette-ben kampányolt George Taylor
Kiadta:
George P. Taylor
Kiadva: 1946/4
George Taylor nem állt meg Markshillben, hanem folytatja a kampányt. Itt egy fontos beszédet mondott, amelyet részleteiben közlünk.
„Nagyon örülök, hogy itt lehetek Önökkel, nagyon örülök annak, hogy ennyien eljöttek. Amikor idefelé tartottam, néztem az utat, a farmereket, ahogy dolgoznak. Nos, ekkor jutott eszembe, hogy hogy milyen fontos az ország életében az agrárium. De most az agrárium sincs könnyű helyzetben, szükség van változtatásokra. Ennek első lépése az lesz, hogy a farmerek és a megyék számára biztosítunk bizonyos állami támogatásokat, amelyek segítségével megindulhat a termelés. Nem tagadom, amikor le fogunk válni az Egyesült Államokról, az komoly gondot fok okozni, hiszen nem kell kezdetben annyit termelni, mint eddig volt.
Éppen ezért kell injektálni egy bizonyos összeget az agrárszektorba, ezzel egy időben kereskedelmi szerződések tömkelegét kell megkötni a szomszédos, kisebb és rosszabb mezőgazdasággal rendelkező államokkal, hogy azok is megvegyék a farmereink által termelt javakat, és ebben az esetben az állami támogatás sem veszik kárba, emellett sikerül feltérképezni, hogy a jövőben kik lehetnek a legfontosabb felvásárlói a ciron gazdaság termékeinek. Hogy ha ez sikerül, akkor az itt élő farmerek is nagyon jól fognak járni.
Persze Osborne egy nagyon összetett megye, és míg az ország déli része mezőgazdaságban erős, addig Markshill és környéke igazi ipari központ. Nagyon megmaradt az elmémbe, hogy amikor a városból kivezető főútra tértünk, milyen fontos gyárak sorakoznak mellette. Természetesen az út már nagyon elhanyagolt, ezt mindenképpen fel kell majd újítani, mellette a megye vezetésének és a központi kormánynak is majd azon kell dolgozni, hogy ehhez az ipari parkhoz vasúton is el lehessen jutni. Ezzel egyre több települést lehetne bekötni az ipari vérkeringésbe. Azt szeretném elérni, hogy minden osborne-i polgárnak biztosítsuk, hogy választhasson: az iparban és a mezőgazdaságban akar dolgozni.
Ez az igazi szabadság, Kedves Barátaim!”
0 0
vissza