Szervezet közlemény

Miamiban kampányolt Carl Jonhson

A liberális konzervatívok egyik vezető alakja volt, de a képviselő helyéért újra nem induló, ennek ellenére még mindig nagyon népszerű politikus Carl Johnson Miami városába látogatott el, ahol a város kikötőjében tartott kampányrendezvényen mondott beszédet:

"Jó napot kívánok Miami!

Nem most vagyok itt először és szerintem nem most vagyok itt utoljára sem. Én a messzi északróla jöttem (nevet), és mindig meglep, hogy mennyire pezsgő, mennyire aktív, mennyire motiváló ez a város. Itt olyan sokan élnek együtt, összhangban, olyan sokan dolgoznak szimbiózisban. Itt mögöttem van országunk egyik legnagyobb kiktője, az ország egyik kapuja. Ez a város nem szinte egyben letükrözi az országot: itt élnek gazdagok és szegények, munkások és vállalkozók, értelmiségiek és kétkezi dolgozók. Mintha egy mini Ciróniát látnák most is magam előtt.

Egy olyan Ciróniát, ahol bár nem mindenben értünk egyet, de mind egy ügyért dolgozunk: az országunkért. Taylor elnök is az orszgáunkért dolgozik, most ebben a pillanatban is, míg én itt beszélek Önökhöz. Az elnökünk nem tökéletes, ahogy egyikünk sem, de ő ezt soha nem állította magáról. Taylor nem mutatja magát másnak, mint ami: egy olyan politikus, aki az országért akar tenni. Nem akar magának nagy hatalmat, nem akar örökre az elnöki székbe maradni, és legfőképp nem akar más cironoknak rosszat. Ezt nem csak az eddigi négy év teljesítménye, de a kampánya is jól mutatja: nem mások hátán akar felkapaszkodni, hanem a saját teljesítményét helyezi előtérbe, és csak akkor mikor őt támadják, akkor világít rá ellenfele ellentmondásaira és személyi hiányosságaira.

Cliff Bedroom ellenben bebizonyította a kampány folyamán, hogy nem csak a személyiségében, de programjával sem alkalmas az elnöki székre. Adóreformja során úgy gondolkodik, ahogy egy józan közgazdész sosem. Az adócsökkentés egy valóban politikailag elfogatható lépés lenne, de hogy ennek következtében mért nőnének a bérek azt nem látom. Emellett, ha csökkenti a személyi jövedelemadókat, vagy radikélis kiadáscsökkentésre van szükség, vagy újabb adókat kell megfizatni, amit nem közvetlen módon, de a lakosok fizetnék meg szintén. Elvégre a vállalatok a terheiket beéptik az áraikba. A kampány során saját magával is sokszor önellentmondásba kerül, de hibáit mocskolódással próbálja elkendőzni. Ennek a mocskolódásnak az egyik legjobb példája, amikor Taylor elnök eskütételét úgy vágták meg, mintha köszönne és azt Hitler köszöntéséhez hasonlítotték, ezzel párhuzamot vonva a két politikus között azzal a szöveggel, hogy ismerős a köszöntés. Ez nagyon undorító kampány, és ebből nem kérünk, mi tisztességes ciron emberek!

Mindkét jelölt letett valamit az asztalra, most Önökön a sor, hogy döntsenek, kit akarnak elnöknek a következő négy évben: mocskolódó, kettős mércét alkalmazó és alternatív valóságot kreáló politikust, vagy a ciron emberekért dolgozó és hiteles személyt. Önökön a sor, válasszanak bölcsen! Köszönöm, hogy meghallgattak."