Két napot kampányolt a városban George Taylor, és már délelőtt a helyi kampánycsapata és újságírók előtt beszélt az előttük álló feladatokról. „Most már itt vagyok a sűrűjében, nagyon mozgalmas napok következnek, amelyekből Önöknek is ki kell venni a részüket.” Azt gondolja George, hogy a T-Team tagjainak nem szabad megfutamodni az ellenfelek csapatainak a kritikájától, hanem válaszolni kell azoknak. „Ne legyenek erőszakosak, hanem minden egyes vádra csakis szakmai kérdésekkel válaszoljanak. Egy negatív kampányra egy szakmai válasz – erre majd nem tudnak válaszolni.”
Délelőtt helyi konzervatív városvezetőkkel találkozott, akikkel a jövőben városi státusokról beszélt. A tárgyalást követő nyílt sajtótájékoztatón elmondta, hogy igen fontos szerepet töltenek be a városok a kormányzat életében. „A megyéknek külön szabályozni kell a területükön működő települések jogállását, amelyhez szükség lesz a kormány koordinálásához is.” Úgy véli, hogy a városoknak lesznek saját bevételei, kiadásai. „De ez azt is jelenti, hogy a költségvetéssel együtt felelősséget is viselniük kell, amelyért a kormány nem fog felelősséget vállalni.”
Délután helyi értelmiségiekkel találkozott, akikkel a polgári jog kiterjesztéséről és megszilárdításáról beszélt. „A polgári jogokat ki kell terjesztenünk, jobban mondva a jelenlegi Alkotmányban leírtakat kell betartatni. Ezenfelül azt is gondolom, hogy a rasszizmus ellen politikai és kormányzati szinten egyaránt fel kell lépni.” Véleményét azzal támasztotta alá, hogy az atlantai események kapcsán még mindig nem derült ki, hogy „egy köztörvényes azért ölte meg a városi kapitányt, mert bosszút akart állni, vagy egyszerű rablás volt, esetleg faji kérdések játszották a főszerepet. Egyiket se lehet kizárni.”
Este nagygyűlést tartott a város nyugati felében. Igen sokan érkeztek a szomszédos településekről is, sokan közülük még nem döntötték el, hogy kit fognak támogatni. „A megyék státusa az országon belül az egyik legfontosabb politikai témává lépett elő, ezért is gondoltam úgy, hogy megosztom Önökkel ebbéli gondolataimat.” George közölte, hogy elnöksége idején igen sok kérdésben a megyék elsőbbséget fognak élvezni a kormányzattal szemben, „viszont azok a kérdések, amelyek az egész nemzet egységét igénylik, kormányzati hatáskörben maradnak.”
Másnap délelőtt ellátogatott a helyi kereskedők kamarájának az ülésére, ahol lehetőséget kapott, hogy gazdasági terveiről beszéljen. „Önök mindnyájan nagy kvalitású emberek, akik a gazdaságból élnek, akiknek a verseny nem szükséges rossz, hanem kötelező jó. Elnökként én azt fogom képviselni, amit Önök.” Legfontosabb feladatának azt tartja, ha elnökké választják, hogy a költségvetési deficitet stabilizálja, és beindítja a gazdasághoz. „Ehhez a munkához a még Miamiban említett akciótervem megfelelő, viszont szívesen várom az Önök segítségét is.”
Délután még egy nagygyűlést tartott a városban, ahol arra kérte a választókat, hogy menjenek el szavazni, és válasszák őt. „Két lehetőség van, vagy mérsékelt jelöltet választanak, vagy Francis Wrightot, akit könnyedén le tud győzni a Progresszív Párt. Francis Blankot nagyon kedvelem, rendes ember, de nem képes megszólítani a reformpárti törzsszavazókat.” Úgy véli, hogy egy olyan jelöltre van szüksége most a Reform Pártnak, aki képes megszólítani a függetleneket, „és sajnálatos módon úgy vélem, hogy Francis Wright erre nem képes.”