Francis Wright Jefferson megyébe érkezett, ahol szinte komplett programjáról ejtett néhány szót az egybegyűlt embereknek. Ezen kívül ellátogatott egy templomba ahol egyházi vezetőkkel tárgyalt, szó esett a legutóbbi reformpárti vitán elhangzottakról is. A nap végén pedig bejelentette Frank Wright, hogy személyesen is anyagilag támogatja a walkeri és a jeffersoni egyházakat, de ahogy mondta: "Az a realitás, hogy csupán a hívők támogatásából ilyen nagy, országos felekezetek nem tudják fenntartani magukat, muszáj bevonni az államot egy igazságos támogatási rendszerrel. Ez a realitás. Csak így tarthatjuk fent keresztény értékeinket nem csupán a templomon belül, hanem az egész társadalmunkban, a hétköznapokban, a mindennapi életünkben!"
Wright egy konzervatív klubbot is meglátogatott, ahol sokszor megfordulnak a Reform Párt vezetői és különböző befolyásos üzletemberek, diplomaták is. Az elnökjelölt-aspiráns beszélt a külpolitikájáról, Izraelről, valamint az USA-hoz és az ENSZ-hez kötődő viszonyáról. "A szent földön az Úristen akarata, hogy a zsidó népnek végre hivatalosan is legyen hazája, támogatom Izrael létrejöttét és azt, hogy Cironiával a legbarátságosabb viszonyt alakítsa ki. Elnökként szerves része lennék annak a folyamatnak, amely békés úton próbálná meg békésen megoldani a nemzetközi konfliktusokat, a diplomácia, nem pedig a háború eszközével." tehát Wright szerint folyamatos tárgyalásokra és kompromisszumokra van szükség a nagyhatalmak között, ideértve különösebben az Egyesült Államokat, Nagy-Britanniát és Franciaországot. "Az Amerikai Egyesült Államokkal kölcsönös kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok kialakítására van szükség, amelyek mégjobban összefonják a két ország gazdasági-társadalmi kapcsolatát. Ezen kívül nem csupán érdekközösségben vagyunk az USÁ-val, hanem értékközösségben is. Támogatnunk kell Truman elnököt törekvéseiben az agresszív szovjet terjeszkedési politika ellen, és karöltve az amerikai elnökkel védenünk kell az emberi és polgári jogokat szerte a világon!" Wright elnökjelölt úr szerint az ENSZ mindenképpen egy pozitív kezdeményezés, de még nem tudni, hogy milyen szinten szeretnének beleszólni az országok ügyeibe. "A szuverenitásunk megőrzése mellett kell belépnünk az ENSZ-be, ezzel is hozzájárulva a háború okozta károk enyhítéséhez és a békéhez az egész világon."
Az utcán Frank Wright leginkább a concordi program előnyeiről beszélt, és szerinte a program megvalósításának hatása lehet az ország gazdasági nagyhatalommá válása, ebből kiindulva pedig katonai nagyhatalommá válás. "Minden mindennel összefügg, a ciron emberek létérdeke az, hogy a szabad piac fellendüljön, hogy a hazai cégek fejlődjenek és legyen munkahely. Ha beindult a gazdaság, sőt, szárnyal, akkor az nemzetközi szinten is komoly befolyást biztosít hazánknak, nem beszélve arról, hogy a stabil alapokon nyugvó gazdaság biztosítja azt, hogy minél nagyobb , erősebb, hatékonyabb és ütőképesebb hadsereget hozhassunk létre, hogy megvédjük hazánkat!"
Ezt követően Wright úr egy templomba ment, ahol magas rangú egyházi vezetőkkel tárgyalt. Elpanaszolták neki, hogy megrendültek, amikor Taylor úr azt mondta, nem kíván állami forrásokat biztosítani az egyház számára, és megsértette őket, amikor magániskolákhoz hasonlította az anyaszentegyházat. Wright biztosította őket, hogy ugyanazt az álláspontot képviseli, amit a vitán, tehát kiáll az egyházak támogatása mellett, és nem haszonszerzésből, hanem csupán lekiismereti okokból. "Én személy szerint is támogatom az egyházat anyagilag, Taylor úr is, de midnen kevés. Nem hozhatjuk méltatlan helyzetbe a szegényebb hivőket, az államnak ebben szerepet kell vállalnia. Ez a realitás.
Mindezek után Frank Wright tartott egy rövid buzdító beszédet a város központjában:
Kedves Jeffersoniak!
Köszönöm, hogy ennyien eljöttek meghallgatni a gondolataimat, köszönöm az Atyáknak is, hogy ilyen konstruktív tárgyalásokat tudtunk folytatni. Egy élmény volt itt kampányolni, egy élmény volt meglátogatni Önöket! Az Önök segítsége is szükséges ahhoz, hogy gőzzünk és aztán együtt naggyá tegyük Cironiát! Hajrá!