Törvény megtekintése

Sz. 5. Törvény a Megyék Autonómiájáról és a Kormányzók Jogállásáról

SZPONZOR: Jim Holsakamp (R-GE), Paul Kellerman (R-CL), Hilary Renfield (R-UN)

Egy törvény, amely szabályozza a kormányzók jogállását, a megyei végrehajtás megválasztását és működését, valamint végérvényesen rendezi a megyék és a központi kormányzat viszonyát, a hatásköröket és feladatokat illetően.

I. CIKKELY – Kormányzók, kormányzó-helyettesek

1.§ [Végrehajtó hatalom, választások, a kormányzó és a kormányzó-helyettes ciklusának időtartama]
(1) A végrehajtó hatalmat a kormányzó gyakorolja, akit 4 évente választanak meg.
(2) A kormányzó-helyettest ugyanakkor, ugyanannyi időre választják meg.
(3) A kormányzót és a kormányzó-helyettest közösen, egymástól elválaszthatatlanul választják meg a szavazatok többségével.

2.§ [A kormányzó és a kormányzó-helyettes alkalmassága]
(1) Kormányzó és kormányzó-helyettes csak 30. életévét betöltött ciron állampolgár lehet. Jelen rendelkezés 1956. január 1-jével lép hatályba.

3.§ [A kormányzó feladat-és határköre]
(1) A kormányzó a megye végrehajtó szerveinek a vezetője.
(2) A kormányzó hívhatja össze a megyei döntéshozó szervét.
(3) A kormányzó köteles kommunikálni a megyei tanács tagjaival minden ülésszakban a megye állapotáról, és ajánlásokat adhat a tanács számára az elképzeléseinek elérése érdekében.
(4) A kormányzó köteles az érvényesen elfogadott és hatályba lépett törvények maradéktalan végrehajtására.
(5) A kormányzó éves tiszteletdíjat kap a szolgálataiért a törvényhozó szervek határozata alapján, és feladatainak végrehajtásának maradéktalan biztosítása érdekében, megfelelő kormányzói rezidenciát kell kapnia.
(6) Kiírja az időközi képviselőházi választókerületi választást, amelynek a lemondást követően legkésőbb 90 napon belül kell megtörténnie.
(7) Üresedés esetén kinevezi a megye szenátorát, és dönthet a szenátusi mandátumra vonatkozó időközi választásról, amelynek az legkésőbb az új szenátor eskütételét követő 90 napon belül meg kell tartani, de dönthet úgyis, hogy a mandátumról a következő országos választásokkal egyszerre dönt a megye lakossága.

4.§ [A kormányzó-helyettes kormányzóként való funkcionálása]
(1) Abban az esetben, ha a kormányzót eltávolították hivatalából, elhunyt, vagy lemondott, a kormányzó-helyettes lesz a kormányzó a ciklus hátralévő idejére.
(2) Abban az esetben, ha a megválasztott kormányzó eláll a hivatalától, vagy elhalálozik, a megválasztott kormányzó-helyettes lesz a kormányzó az egész ciklusban.
(3) Abban az esetben, ha a kormányzót eltávolították hivatalából, vagy képtelen hivatali feladatainak ellátására, a kormányzó-helyettes gyakorolja a kormányzói feladatokat mindaddig, amíg a kormányzó el nem tudja látni a feladatait, vagy a mandátuma le nem jár.

5.§ [A kormányzó-helyettes feladat-és hatásköre]
(1) A kormányzó-helyettes alkalmasságára vonatkozó szabályok megegyeznek a kormányzó alkalmasságára vonatkozó szabályokkal.
(2) A kormányzó-helyettes a megyei tanács elnöke, és csak szavazategyenlőség esetén rendelkezik szavazati joggal.
(3) A kormányzó-helyettes éves tiszteletdíjat kap a törvényhozó szervek határozata alapján.
(4) A kormányzói és a kormányzó-helyettesi tisztség együttes megüresedése esetén új kormányzót és új kormányzó helyettest kell választani - legfeljebb 3 hónappal azután, hogy a két tisztség megüresedett - a ciklus hátralevő idejére.

6.§ [A kormányzó feladata az elfogadott tanácsi határozatokkal kapcsolatban, vétó utáni felülvizsgálat.]
(1) Minden tanács által hozott határozat akkor lép életbe, ha a kormányzó aláírta.
(2) Amennyiben a kormányzó vétót emel, vissza kell küldeni a törvényt a megyei tasnácsba. Ha az újbóli megtárgyalása után a tanács 2/3-os többséggel elfogadja, a kormányzó kifogásai ellenére is hatályossá válik.
(3) Amennyiben a kormányzó nem írja alá az elé terjesztett határozati javaslatot 10 munkanap alatt, akkor az ugyanolyan módon törvényerőre emelkedik, mintha aláírta volna.

II. CIKKELY – Megyei tanácsok

1. $ [Megyék jogalkotói hatalma]
(1) A megyéket határozathozatali erővel az Alkotmány szellemében a Szenátus és a Képviselőház ruházza fel.

2. §  [A megyei tanácsi körzetek kialakítása]
(1) A megyei tanácsi körzetek számát a lakosság arányának változásában a mindenkori kormányzat határozza meg. Az egyes képviselőházi körzetek területi kialakítása megyei tanács feladata.
(2) A megyei tanácsi körzetek száma az adott megye mindenkori választókerületének háromszorosa, de legalább 12 fő.

3. § [A megyei tanácsok körzeteinek megrajzolása]
(1) A megyei tanácsi körzetek határainak meghatározása:

1. A megye lakosságának teljes számát az adott megye tanácstagjainak számával való elosztásával kapott hányados alapján kell meghatározni, mely hányadost a határvonalak kijelölésénél figyelembe kell venni.
2. Megyei lakosnak tekinthető az a természetes személy, aki állampolgársággal és az adott megyében állandó lakcímmel rendelkezik.
3. Egy természetes személy csak egy megye lakosának tekinthető.

4. § [Megyei tanácsosok]
(1) A megyei tanácsosok jogállásának meghatározása a megyei tanács feladata.
(2) A megyei tanácsosok juttatásainak és költségtérítésének meghatározása valamint ezeknek az anyagi fedezet biztosítása a megyei tanács feladata.
(3) A tanácsosok költségtérítése egy ciklusra vonatkozik, melyet a ciklus alatt módosítani nem lehet. A ciklusra vonatkozó költségtérítési és juttatási szabályokat a ciklus első ülésén kell meghatározni.

5. § [Összeférhetetlenség]
(1) Adott megye tanács tagja csak adott megye illetékességi területén belül élő ciron állampolgár lehet. A tanácsi körzetben választáson csak az adott körzetben állandó lakcímmel és tartózkodással rendelkező ciron állampolgár indulhat.
(2) Nem lehet tagja megyei tanácsnak adott vagy más megye:

1. képviselője
2. szenátora
3. kormányzója
4. polgármestere
5. települési, kormányzói hivatali vagy kongresszusi tisztségviselője
6. a Ciron Köztársaság Kormányának tagja

(3) A tanács tagja más jövedelemszerző tevékenységet nem végezhet kinevezésének időtartama alatt.
(4) A tanács tagjai kinevezésük időtartama alatt mentesülnek kötelező esküdti kötelezettségük alól.
(5) Amennyiben rendes vagy rendkívüli választáson a 5. § (2) pontban valamely tisztségre megválasztják a megyei tanács tagját, megyei tanácsi tagságáról le kell mondania. Mandátumának betöltése érdekében az adott tanácsi körzetben rendkívüli választást kell kiírni a lemondást követő hatvan napon belül.

6. § [Választások időpontja]
(1) Amennyiben a törvényhozás másképp nem rendelkezik, a megye tanácsosait kétévente, a kormányzóválasztásokkal egy időben, majd az azt követő második évben kell megtartani.
(2) A kormányzó rendes vagy rendkívüli mandátumának vesztése esetén a megyei tanács mandátuma is lejár.

7. § [A megyei tanács hatásköre]
(1) A megyei tanácsok döntéseiket a tanácsosok felének és még egy szavazattal hozzák meg rendszerint. A megyei tanács meghatározza saját eljárási rendjét, tisztségviselőit - kivéve a választásokon megválasztott tanácsosokat - és a kormányzó akadályoztatása esetén az ülést levezető elnököt.
(2) A megyei tanács rendeleteket, határozatot hozhat minden olyan kérdésben, mely a megye területi vagy jogi illetékességébe tartozik, törvény vagy más jogszabály hatálya alá nem esik.
(3) Megyei rendelet nem ütközhet nála magasabb rendű jogszabályba, azzal ellentétes jogot, kötelezettséget nem tartalmazhat.

8. § [Nyilvánosság]
(1) A megyei tanács működése során törekedni kell a nyilvánosság folyamatos tájékoztatására. A tanácsnak üléseiről jegyzőkönyvet kell vezetnie, melyet nyilvánossá kell tenni, kivéve azokat a részeit, melyek titkosítás igényelnek.

9. § [Mentesség]
(1) Egyetlen egy tanácsos sem vonható jogi felelősségre a tanácsban tartott beszéde, és véleménye miatt. A mentesség nem vonatkozik egyik bűncselekmény elkövetésére sem.

10. § [Korlátozások]
 (1) Megyei tanács rendelete nem vonatkozhat:

1. magánszemély nevének megváltoztatására
2. települések területi integritásának megváltoztatására
3. polgári vagy büntetőjogi ügyek áthelyezésére
4. új település létrehozására
5. esküdtek kiválasztására, lecserélésére
6. kamatlábak megváltoztatására
7. köztisztviselők költségtérítésének vagy juttatásainak megteremtésére, növelésére vagy csökkentésére azon időszak alatt, amelyre az említett tiszteket választják vagy kinevezik
8. magánszemélyeknek, egyesületeknek vagy egyéneknek bármiféle kizárólagos kiváltság, mentesség megadására
9. magánszemélyhez, egyesülethez, vállalkozáshoz kapcsolódó egyéni adómentességre

(2) A tanács nem ellenőrizheti és nem engedélyezheti az állammal szembeni magánjellegű követelést vagy számlát, de pénzeszközöket felajánlhat az ilyen követelések kifizetésére, amint azokat a jogszabályoknak megfelelően ellenőrizték és engedélyezték.

11. § [Rendkívüli ülés]
(1) A megyei tanács minden tagjának joga van rendkívüli ülés kezdeményezésére, melyet köteles a levezető elnök megtartani, ha az erre vonatkozó petíciót a tanács tagjainak legalább kétharmada aláírta.

12. § [Adómegállapítás]
(1) Minden tanácsnak joga van adót megállapító rendelet létrehozására, amennyiben annak tárgyára az állam adót még nem vetett ki. Adót kivető rendeletnek egyértelműen meg kell határoznia az adó alanyát, tárgyát és mértékét, valamint az adózással kapcsolatos kötelezettségeket és jogokat.
(2) Adót kivető, módosító rendeletet a megyei tanács egy évben egyszer a következő évre vonatkozóan alkothat. Év közben tárgyévi adózást módosító rendeletet nem adható ki.

13. § [Vészhelyzeti események]
(1) Az Alkotmány bármelyik rendelkezésének nem ellentmondva a jogalkotónak az ellenséges támadások vagy természeti katasztrófák (természetes vagy egyéb) katasztrófák által okozott vészhelyzetben a megye és a helyi települési műveletek folytonosságának biztosítása érdekében rendelkeznie kell olyan hatáskörrel, amely azonnali cselekvési lehetőséget biztosít. Olyan intézkedéseket hozhat, mely biztosítja a közhivatalok hatáskörének és kötelességeinek azonnali és átmeneti átvételét illetve, olyan egyéb intézkedéseket fogadhat el, amelyek szükségesek és megfelelőek a kormányzati, megyei és települési műveletek folytonosságának biztosításához.
(2) A jelen cikkben semmi sem értelmezhető úgy, hogy bármilyen módon korlátozza az állam hatáskörét bármely okból eredő vészhelyzetek kezelésére.

III. CIKKELY – Tisztségviselők, ellenőrző szervek

1. § [Megyei számvevő, megyei főügyész]

(1) A számvevőt és a megyei főügyészt a kormányzóválasztással egy időben kell megválasztani általános választás keretében. A számvevő és a főügyész megbízatása négy évig tart. Az üres főügyészi és számvevői hivatal betöltésére a megyei tanács köteles választásokat kiírni.
(2) A számvevő:

1. ellenőrzi megyei utalványokat a tényleges kifizetés és számla kiállítása előtt
2. ellenőrzi a megyei bevételeket, bevételek elhatárolását, bevételek beszedését
3. kidolgozza szükséges eljárási rendet a fent említett ellenőrzések elvégzése érdekében

(3) A megyei főügyész:

1. képviseli a megyét jogi ügyekben
2. képviseli a közvádat
3. vezeti a megye jogi osztályát

(4) Bármely megyei pénz kifizetése főügyészi határozat alapján felfüggeszthető amennyiben a számvevő hibát tár fel. A főügyészi határozat ellen a megyei fellebbviteli bírósághoz lehet fordulni. Főügyész nem függeszthet fel olyan kifizetést, melyet a számvevő már ellenőrzött és jóváhagyott.
(5) A megyei jogalkotó saját hatáskörben kijelölhet független felügyelő bizottságot:

1. a megye bármely hivatali alosztályának működésének ellenőrzésére
2. az adóbehajtás jogszabályoknak való megfelelőségének ellenőrzésére

 

(6) A kormányzó és a kormányzóság által működtetett hivatalok kötelesek a számvevővel, főügyésszel, megyei tanács által létrehozott ellenőrző bizottsággal együttműködni, az igényelt iratokat, dokumentumokat részükre átadni.

2. § [Polgári szervek a megyei kormányzóságban]
(1)  A kormányzó saját hatáskörben korlátlan létszámú polgári ügyeket intéző hivatalt és hivatali személyt tarthat fent, melyre a megyei költségvetésben finanszírozási fedezetet kell biztosítania.
(2) A kormányzó saját hatáskörben működteti a hivatalokat, jóváhagyja a hivatalok eljárási rendjét, melyek nem állhatnak ellentétben megyei rendeletben, vagy törvényben foglalt jogokkal és kötelezettségekkel.
(3) A kormányzó önálló hatáskörben határozza meg a hivatali dolgozók juttatását, költségtérítését. Kinevezi a hivatalok vezetőit, illetve leválthatja azokat.

IV. CIKKELY – Regisztráció és választás

1. § [Választásokat megelőző regisztráció]
(1) Cironia Köztársaság területén a választás és választhatóság feltétele, ha az Alkotmány máshogy nem rendelkezik:

1. töltse be legalább 21. életévét

       2.személyesen vagy levélben, a megfelelő adatok közlésével kérje felvételét a választói regiszterbe

(2) A regisztráció nem kötelező.
(3) A megyei tanács dönt a:

       1. a regisztrációs helyszínek kijelöléséről, azok nyitva tartásáról.

        2. a regisztrációs besorolás megválasztásáról, amely lehet:

• párthovatartozást deklaráló, amelynek során a regisztrálók három lehetőség közül (Progresszív Párt, Reform Párt, Független) választhatnak.
• párthovatartozást nem deklaráló.
  
  3. a regisztráció időintervallumának kijelölése, amelynek a kezdőnapja legalább 60, legfeljebb 40 nappal az előválasztás és a választás napja előtt kell lennie, míg a zárónapnak az előválasztást és a választást megelőző 15 és 10 nap közé kell esnie. Ugyanakkor dönthet úgy egy megye a választásnapi regisztráció mellett is.

(4) A megye fellebbviteli bírósága felügyeli, az Igazságügyi Minisztérium figyelemmel követi a regisztrációs procedúrát.
(5) A megyei tanács dönt, milyen hivatalos iratokra van szükség a regisztrációhoz.
(6) A regisztráció megtörténtjéről levélben értesítik, aki kérelmezőt.
(7) Ha nem kért ilyet a kérelmező, abban az esetben eljárást kell indítani lehetséges választási törvény megsértése ügyében.

2. § [Előválasztások]
(1) Előválasztás minden olyan választás, amely során az általános választás megelőzően közvetlen eredményül valamelyik párt jelöltet állít egy megyei vagy törvényhozási választásra, az állami és a megyei rendelkezések tiszteletben tartásával.
(2) Előválasztás az a választás, amelynek során a polgárok egy személyt jelölnek Cironia Köztársaság Elnökének megválasztására valamelyik párt színében, vagy delegáltakat választanak egy országos jelölő konvencióra.
(3) Tiszteletben tartva azon személyek indulását, akik függetlenként vagy a két nagypárttól eltérő párt színeiben kívánnak indulni, az előválasztás napját a következő napok közül kell kiválasztani:

1. a jelöltlistára való kvalifikáció első napja, amely a választói névjegyzékbe való felvétel 10. napja.
2. az egyik nagypárt előválasztásának, jelölőgyűlésének vagy konvenciónak napja, a kettő közül az, amelyik később tartja jelölési procedúráját.
3. Nem nagypárt esetén a párt előválasztásának, jelölőgyűlésének vagy konvenciónak napja.
4. Általános választást megelőző regisztráció utolsó napja, legkésőbb a választás napját megelőző 15. nap.

3. § [Döntő választások]
(1) Döntő választás minden olyan választás, amely során az általános választás megelőző előválasztáson kerül hitelesítésre, kik indulhatnak valamilyen megyei vagy országos tisztségért.
(2) Döntő választás minden olyan választás, amely során az általános választás után kerül hitelesítésre, kik indulhatnak valamilyen megyei vagy országos tisztségért.

4. § [Jelölőgyűlések vagy konvenciók]
(1) Egy párt jelölőgyűlése vagy konvenciója választás, ha a jelölőgyűlés vagy konvenció felhatalmazást nyer a párttól megyei vagy országos tisztségre való jelölésre.

5. § [Időközi választás]
(1) Időközi választás olyan választás, amely során országos tisztség betöltéséről kell szavazni. Időközi választás lehet előválasztás, jelölőgyűlés vagy döntő választás.

6. § [Általános választás]
(1) Általános választás minden olyan választás, amely találkozik az alábbi feltételekkel:

1. minden második évben, november első hétfőjét követő pénteken kerül megszervezésre.

2. amelyet egy megüresedett országos tisztség betöltése okán szerveznek, és amely a végső kiválasztása egy személynek erre a megüresedett tisztségre.

20. § [Választás]
(1) Választás minden olyan procedúra, amelynek során egy személy ellenfél vagy ellenfél nélkül törekszik jelöltségre vagy valamilyen országos tisztségre. Minden választást választói regisztráció előz meg.
 

21. § [Választások felügyelete]
(1) A választások folyamatát a megye első fellebbviteli bírója felügyeli, ellenőrzi és hitelesíti 15 napon belül.
(2) Az Igazságügyi Minisztérium figyelemmel kísérheti a választás tisztaságát, feljelentés esetén vizsgálatot rendelhet el.

---

vissza