George Taylor sem vesztegeti az időt, több településre is ellátogatott a kampány során. Először Gulfportba látogatott, ahol helyi diákokkal találkozott, és a helyi gimnazisták piknikjén vett részt. Itt az elnökjelöltségért küzdő egykori ügyész az oktatási terveiről beszélt. „Azt gondolom, hogy nagyon fontos, hogy egy olyan programot tegyünk le oktatás címszóval az asztalra, amely választ ad korunk kihívására, amely csökkenti a különbséget gazdag és kevésbé tehetős között.” Véleménye szerint a szabad iskolaválasztás jogát nem szabad elvitatni még akkor sem, ha ezzel az állami iskolák kerülnek veszélybe.
Ezután következett Southaven, ahol Taylor külpolitikáról beszélt. „Barnabas Collins vállalatokat zavarna el innen, hogy Európában fektessenek be, sok százezer ciron munkahelyet veszélyeztetve. Francis Wright lehetőség szerint kelet-európai szabadcsapatokat támogatva azt kockáztatva, hogy háborút robbantson ki a Szovjetunióval. Erre van nekünk szükségünk?” – kérdezte a tömegtől, akik egyöntetűen nemmel válaszoltak. „Én egy olyan utat kínálok az országnak, amely arra koncentrál, hogy a térségben megkerülhetetlen tényezővé nőjünk ki.”
Pearlben gazdasági tervekről beszélt a politikus. Mint elmondta, egy olyan gazdasági tervet kell kidolgozni, amivel sikeresen lehet növekedési pályára állítani az országot. „Ennek pedig egyik sarkköve, hogy olyan költségvetést fogadtassunk el a Kongresszussal, amely minél kevesebbet költ, nem szabad esztelenül költeni a szociális biztonságra.” Azt is hozzátette, hogy abban az esetben lehet több munkahely, ha a gazdaságot nem bolygatják a politikusok. „A társadalmunk egyik rákfenéje a magas munkanélküliség. Az állam nem adhat nekik munkát, hiszen nem ez a feladata, olyan gazdasági környezetet kell teremteni, ahova érdemes befektetni.”
Clintonba is ellátogatott George Taylor, ahol a polgárjogi elképzeléseiről beszélt nagy hallgatóság előtt. „Fontosnak tartom, hogy mindenkit ugyanazok a jogok illessenek meg, mint a többi embert, és valakit ne lehessen a bőrszíne alapján megkülönböztetni. (…) Az atlanti események kapcsán ráébredtem, hogy milyen fontos, hogy tiszteletben tartsuk a kisebbségek jogát, és hogy a központi kormányzat üldözze a rasszistákat.” Mindazonáltal óva intette a közönséget, hogy beinduljon egy „ördögi hajsza a vélt vagy valós rasszisták ellen.”
Clinton után Starville-be látogatott el a politikus, ahol megjegyezte, hogy csak ő képes egyedül a reformpárti mezőnyből legyőzni a Progresszív Párt jelöltjeit. „Nézzék, ha végigmérik a konzervatív jelölteket, láthatják, hogy csak én vagyok képes arra, hogy megnyerjem a választást, én képviselem a leginkább a konzervatív értékeket, amely elég lehet a liberálisok legyőzéséhez.” Hozzátette: a jelöltek is tartanak tőle, és erre legjobb példa a külpolitikáról rendezett vita. „Ha látták vagy hallották, akkor tudják, hogy az ellenfeleim össztüzet zúdítottak rám, úgyis mondhatnám, hogy létrejött az Everybody vs. Taylor Mozgalom.”
Baldwyn városában is hosszú sorok kígyóztak a focipályára, hogy meghallgassák a politikus beszédét. Itt leginkább a megyék jogait részletezte. „Fontosnak érzem, hogy a megyék minél nagyobb jogokat nyerjenek a maguk számára. Előjogot kell nekik biztosítani az oktatás, közigazgatás, adókivetés terén.” Úgy véli George, hogy a gyenge megye és az erős központi kormány csakis kárt okoz. „A hitleri Harmadik Birodalomban erős állam volt; a Szovjetunióban most is erős állam van, és látják mire mentek vele? Csak kárt és pusztulást hozott magával a korlátlan állami gépezet.”
Holcomb városában is nagy örömmel vártak George-ra. „Amikor ebbe a városba érkeztem, éreztem, hogy itt nem mindennapi emberek élnek. Örülök, hogy nem tévedtem.” A beszédében kiemelte, hogy elnöksége idején a keresztény értékek kiemelt szerepet fognak kapni. „Egy elnök legyen szerény, és legyen istenfélő, hiszen csak akkor tehet jót e nemzettel.” Mindamellett azt is elmondta, hogy az egyházak állami támogatását teljes mértékben elutasítja, és úgy gondolja, hogy a felekezeteket a tagoknak kell eltartani. „Nem támogatom, hogy az állam bármilyen módon betegye a lábát a vallási életbe, ehhez semmi köze sincs.”