Törvény megtekintése

A Ciron Kongresszus a Jegybankról annak elsődleges céljairól, alapvető feladatairól, intézményi, szervezeti, személyi, pénzügyi függetlenségéről, működéséről az alábbi törvényt hozza.

ELSŐ RÉSZ

A Jegybank jogállása, elsődleges célja, feladatai és szervezete

I. fejezet

A Jegybank jogállása, elsődleges célja és alapvető feladatai

1. A Jegybank jogállása, elsődleges célja

1. § A Jegybank a Kormánnyal együttműködve végzi feladatait, minden más szervezettől független.

2. § (1) A Jegybank elnöke a Kongresszusnak írásbeli és szóbeli beszámolási kötelezettséggel tartozik,.

(2) A Kongresszus a Jegybank működésének ellenőrzése érdekében bármely alkalmazottját meghallgathatja nyílt vagy zárt ülésen, illetve betekintést nyerhet bármely a Jegybank működését érintő dokumentumba.

3. § (1) A Jegybank elsődleges célja az árstabilitás elérés és fenntartása.

(2) Az elsődleges céljának veszélyeztetése nélkül támogatja a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitásának fenntartását, ellenállóképességének növelését, a gazdasági növekedéshez való fenntartható hozzájárulásának biztosítását és a rendelkezésére álló eszközökkel a Kormány gazdaságpolitikáját.

2. A Jegybank alapvető és egyéb feladatai

4. § (1) A Jegybank a Kormánnyal együttműködve meghatározza és megvalósítja a monetáris politikát.

(2) A Jegybank jogosult Ciron Köztársaság hivatalos pénznemében bankjegy- és érmekibocsátásra. A Jegybank által Ciron Köztársaság hivatalos pénznemében kibocsátott bankjegy és érme - ideértve az emlékbankjegyet és emlékérmét is - (a továbbiakban együtt: bankjegy és érme) Ciron Köztársaság törvényes fizetőeszköze.

(3) A Jegybank a ciron gazdaság külső stabilitásának megőrzése érdekében hivatalos deviza- és aranytartalékot képez, és kezeli azt.

(4) A Jegybank a devizatartalék kezelésével és az árfolyampolitika végrehajtásával kapcsolatban devizaműveleteket végez.

(5) A Jegybank felvigyázza a fizetési és elszámolási, valamint az értékpapír-elszámolási rendszereket, ennek keretében felvigyázza a rendszer, valamint a központi szerződő fél tevékenységét végző szervezet tevékenységét e rendszerek biztonságos és hatékony működése, továbbá a pénzforgalom zavartalan lebonyolítása érdekében. Ezen jogkörében, valamint a későbbiekben meghatározott jogalkotási jogkörében részt vesz a fizetési és elszámolási, valamint az értékpapír-elszámolási rendszerek kialakításában.

(6) A Jegybank feladatai ellátásához statisztikai adatszolgáltatási kötelezettség teljesítéséhez statisztikai információkat gyűjt és hoz nyilvánosságra.

(7) A Jegybank alakítja ki a pénzügyi közvetítőrendszer egészének stabilitására vonatkozó makroprudenciális politikát, amelynek célja a pénzügyi közvetítőrendszer ellenállóképességének növelése, valamint a pénzügyi közvetítőrendszernek a gazdasági növekedéshez való fenntartható hozzájárulásának biztosítása. A Jegybank ennek érdekében az e törvényben meghatározott keretek között feltárja a pénzügyi közvetítőrendszer egészét fenyegető üzleti és gazdasági kockázatokat, elősegíti a rendszerszintű kockázatok kialakulásának megelőzését, valamint a már kialakult rendszerszintű kockázatok csökkentését vagy megszüntetését, továbbá hitelpiaci zavar esetén a hitelezés ösztönzésével, a túlzott hitelkiáramlás esetén annak visszafogásával járul hozzá a közvetítőrendszer gazdaságfinanszírozó funkciójának kiegyensúlyozott megvalósulásához.

(8) A Jegybank külön törvényben meghatározott jogkörében szanálási hatóságként jár el.

(9) A Jegybank ellátja pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletét

a) a pénzügyi közvetítőrendszer zavartalan, átlátható és hatékony működésének biztosítása,

b) a pénzügyi közvetítőrendszer részét képező személyek és szervezetek prudens működésének elősegítése, a tulajdonosok gondos joggyakorlásának felügyelete,

c) az egyes pénzügyi szervezeteket, illetve a pénzügyi szervezetek egyes szektorait fenyegető, nemkívánatos üzleti és gazdasági kockázatok feltárása, a már kialakult egyedi vagy szektoriális kockázatok csökkentése vagy megszüntetése, illetve az egyes pénzügyi szervezetek prudens működésének biztosítása érdekében megelőző intézkedések alkalmazása,

d) a pénzügyi szervezetek által nyújtott szolgáltatásokat igénybevevők érdekeinek védelme, a pénzügyi közvetítőrendszerrel szembeni közbizalom erősítése

céljából.

(10) A Jegybank - a Pénzügyi Békéltető Testület útján - ellátja a fogyasztó és a külön meghatározott törvények hatálya alá tartozó szervezetek vagy személyek között létrejött - szolgáltatás igénybevételére vonatkozó - jogviszony létrejöttével és teljesítésével kapcsolatos vitás ügy bírósági eljáráson kívüli rendezését.

(11) A Jegybank számára feladatot törvény és a (9) bekezdés szerinti feladatokhoz kapcsolódóan törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály állapíthat meg. A Jegybank törvényben és törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott feladatának összhangban kell állnia a Jegybank-nak az e törvényben meghatározott alapvető feladataival és felelősségével.

(12) Az (1)-(5) és (9) bekezdés szerinti feladatok ellátására a Jegybank kizárólagosan jogosult.

(13) Az (1)-(7) bekezdésben meghatározott feladatok a Jegybank alapvető feladatai.

(14) A Jegybank alapvető feladatai közé nem tartozó feladatok a Jegybank egyéb feladatai, amelyeket - jogszabályban meghatározottak szerint - csak elsődleges célja és alapvető feladatai teljesítésének veszélyeztetése nélkül folytathat.

(15) A (8) bekezdésben meghatározott feladatkör ellátásánál gondoskodni kell a szanálási feladatok ellátásáért felelős szervezeti egységnek a Jegybank más feladatait ellátó szervezeti egységétől való működési függetlenségről, ideértve azt is, hogy ezen feladatkört kizárólag a Jegybank elnökének vagy bármelyik alelnökének közvetlen alárendeltségében és irányításában lehet ellátni.

II. fejezet

A Jegybank szervezete

1. A Jegybank szervei

5. § A Jegybank szervei:

a) a Monetáris Tanács,

b) a Pénzügyi Stabilitási Tanács,

c) az igazgatóság és

d) a felügyelőbizottság.

2. A Monetáris Tanács

6. § (1) Az e §-ban meghatározott feladatok tekintetében a Jegybank legfőbb döntéshozó szerve a Monetáris Tanács.

A Monetáris Tanács hatáskörébe tartozik:

a) a 4. § (1)-(4) és (6) bekezdésében meghatározott feladatokkal kapcsolatos stratégiai döntés,

b) a 4. § (5) és (7)-(9) bekezdésében meghatározott feladatokkal kapcsolatban azon stratégiai keretek meghatározása, amely keretek között a Pénzügyi Stabilitási Tanács döntést hoz,

c) az ügyrendjének megállapítása, továbbá

d) döntés minden olyan további kérdésben, amit törvény a Monetáris Tanács kizárólagos hatáskörébe utal.

(2) A Monetáris Tanács szükség esetén bármikor összehívható, de havonta legalább egy alkalommal ülésezik.

(3) A Monetáris Tanács héttagú testület.

(4) A Monetáris Tanács tagjai:

a) a Jegybank elnöke, mint a Monetáris Tanács elnöke,

b) a Jegybank alelnökei és

c) további négy tag, akiket hat évre választ a Képviselőház és a Szenátus egyenlő arányban.

(5) A Monetáris Tanács tagjává az a magyar állampolgár nevezhető ki, illetve választható, aki monetáris, pénzügyi vagy a hitelintézeti tevékenységgel kapcsolatos kérdésekben kiemelkedő elméleti és gyakorlati szakmai ismeretekkel rendelkezik.

(6) A Monetáris Tanács tagjának javasolt személyt a Képviselőház és a Szenátus gazdasági ügyekért felelős állandó bizottsága meghallgatja.

(7) A Monetáris Tanács (4) bekezdés a) és b) pontja szerinti tagja a hivatalba lépés alkalmával a Köztársasági Elnök előtt, (4) bekezdés c) pont szerinti tagja az Képviselőház és a Szenátus előtt esküt tesz.

(8) A Monetáris Tanács (4) bekezdés c) pontja szerinti tagjának megbízatása megszűnik:

a) a megbízatási időtartam leteltével,

b) lemondással,

c) felmentéssel vagy

d) halállal.

(9) A lemondást írásban kell közölni a (4) bekezdés a) és b) pontja szerinti tagnak a Köztársasági Elnökkel, a (4) bekezdés c) pontja szerinti tagnak az Képviselőház vagy a Szenátus elnökével. A Monetáris Tanács tagjának megbízatása lemondása esetén a lemondó nyilatkozatban megjelölt, a lemondó nyilatkozat megtételét követő időpontban, ennek hiányában a (4) bekezdés a) és b) pontja szerinti tagnak a lemondó nyilatkozat Köztársasági Elnök általi, a (4) bekezdés c) pont szerinti tagnak a Képviselőház illetve a Szenátus elnöke általi kézhezvételével szűnik meg. A Monetáris Tanács tagja lemondásának érvényességéhez elfogadó nyilatkozat nem szükséges.

(10) A Monetáris Tanács (4) bekezdés a) és b) pontja szerinti tagjait a köztársasági elnök, (4) bekezdés c)pontja szerinti tagjait a Képviselőház és a Szenátus elnöke mentheti fel.

(11) A (4) bekezdés c) pontja szerinti tagok választására és felmentésére a a Képviselőház és a Szenátus gazdasági ügyekért felelős állandó bizottsága tesz javaslatot a Képviselőház és a Szenátus számára.

(12) A (11) bekezdés szerinti felmentési javaslatot a Monetáris Tanács érintett tagja részére meg kell küldeni, aki bírósághoz fordulhat.

(13) A (11) bekezdés szerinti felmentésre irányuló javaslat a bírósághoz fordulási határidő lejártát vagy - bírósághoz fordulás esetén - a bíróság felmentési feltételek fennállását megállapító döntésének jogerőre emelkedését követően terjeszthető a (4) bekezdés b) pontja szerinti tagok esetében a Köztársasági Elnök, a (4) bekezdés c) pontja szerinti tagok esetében a Képviselőház illetve a Szenátus elé.

(14) A Monetáris Tanács évente az első ülésen a jelenlevők egyszerű szótöbbségével a Jegybank alelnökei közül megválasztja a Monetáris Tanács elnökhelyettesét. Az elnökhelyettes megbízatásának megszűnése esetén a Monetáris Tanács a soron következő ülésén új elnökhelyettest választ.

(15) A Monetáris Tanács határozatképes, ha tagjainak többsége jelen van. A Monetáris Tanács határozatait a jelenlévők egyszerű szótöbbségével hozza, szavazategyenlőség esetén a Monetáris Tanács elnökének, illetve az elnök akadályoztatása esetén elnökhelyettesének szavazata dönt.

(16) A Monetáris Tanács álláspontját a Monetáris Tanács elnöke vagy - akadályoztatása esetén - elnökhelyettese jogosult nyilvánosságra hozni.

3. A Jegybank elnöke

7. § (1) A Jegybank élén elnök áll.

(2) A Jegybank elnökének személyére a a pénzügyekért felelős miniszter tesz javaslatot a Köztársasági Elnök számára. A Jegybank elnök megbízatása hat évre szól. Egy személy legfeljebb két alkalommal lehet a Jegybank elnöke.

(3) A 6. § (5)-(10) bekezdését a Jegybank elnöke tekintetében is alkalmazni kell.

(4) A Jegybank elnökét a 6. § (10) bekezdésben foglaltaknak megfelelően, a pénzügyekért felelős miniszter javaslatára a Köztársasági Elnök menti fel.

(5) A pénzügyekért felelős miniszter (4) bekezdés szerinti felmentési javaslatát a Jegybank elnöke részére meg kell küldeni, aki bírósághoz fordulhat.

(6) A felmentésre irányuló javaslat a bírósághoz fordulási határidő lejártát vagy - a bírósághoz fordulás esetén - a bíróság felmentési feltételek fennállását megállapító döntésének jogerőre emelkedését követően terjeszthető a Köztársasági Elnök elé.

(7) A Köztársasági Elnöknek a Jegybank elnökének kinevezésére és felmentésére vonatkozó döntéséhez a pénzügyekért felelő miniszter ellenjegyzése szükséges.

(8) Rendelet kiadása kivételével a Jegybank elnökét akadályoztatása esetén a Monetáris Tanács elnökhelyettese helyettesíti.

4. A Jegybank alelnökei

8. § (1) A Jegybank kettő alelnökkel rendelkezik. A Jegybank alelnökeinek személyére a pénzügyekért felelős miniszter tesz javaslatot a Köztársasági Elnök számára.

(2) A 6. § (5)-(10), (12) és (13) bekezdéseit a Jegybank alelnökei tekintetében is alkalmazni kell, azzal, hogy a Jegybank alelnökeinek felmentésére a Jegybank elnökének előterjesztésére a pénzügyekért felelős miniszter tesz javaslatot.

(3) A Köztársasági Elnöknek a Jegybank alelnökeinek kinevezésére és felmentésére vonatkozó döntéséhez a pénzügyekért felelős miniszter ellenjegyzése szükséges.

5. Az igazgatóság

9. § (1) Az igazgatóság felelős a 4. § (1)-(4) és (6) bekezdésben meghatározott feladatkör tekintetében a Monetáris Tanács és a 4. § (5) és (7)-(9) bekezdésben meghatározott feladatkör tekintetében a Pénzügyi Stabilitási Tanács döntéseinek végrehajtásáért, valamint a Jegybank működésének irányításáért.

(2) Az igazgatóság tagjai:

a) a Jegybank elnöke mint az igazgatóság elnöke és

b  a Jegybank alelnökei.

(3) Az igazgatóság nevében az elnök jár el.

(4) Az igazgatóság hatáskörébe tartozik:

a) a Monetáris Tanács és a Pénzügyi Stabilitási Tanács által hozott döntések végrehajtásának irányítása,

b) a Jegybank számviteli beszámolójának megállapítása, az osztalék fizetéséről való döntés meghozatala, továbbá az üzletvezetésről és a Jegybank vagyoni helyzetéről szóló, a részvényesnek küldendő jelentés tervezetének jóváhagyása,

c) a Jegybank szervezetével és belső irányításával összefüggő kérdések jóváhagyása,

d) a Jegybank működésével, illetve feladatainak ellátásával kapcsolatos szakmai tervek és programok - ideértve a fejlesztési és működési költségtervet is - jóváhagyása,

e) a felügyelőbizottság hatáskörébe nem tartozó feladatok tekintetében a Jegybank belső ellenőrzési szervezetének irányítása, valamint a belső ellenőrzés tapasztalatainak és tervének megtárgyalása,

f) a munkaviszonyból származó jogokkal és kötelezettségekkel, ezek gyakorlásának, illetve teljesítésének módjával, az ezzel kapcsolatos eljárás rendjével összefüggő kollektív szerződés-módosítás és

g) minden egyéb más szervezeti egység hatáskörébe nem sorolt feladattal kapcsolatos döntések meghozatala.

(5) A Monetáris Tanács bármely, a hatáskörébe tartozó kérdés eldöntésére felhatalmazhatja az igazgatóságot. Az így meghozott döntéseivel kapcsolatban az igazgatóság beszámol a Monetáris Tanácsnak. A Jegybank elnöke a (4) bekezdésben meghatározottakon túl bármely, a hatáskörébe tartozó kérdést döntésre az igazgatóság elé terjeszthet.

(6) Az igazgatóság határozatait a jelenlévők egyszerű többségével hozza. Szavazategyenlőség esetén az elnök, akadályoztatása esetén az elnök által kijelölt igazgatósági tag szavazata dönt. Az igazgatóság határozatképes, ha tagjai közül legalább ketten jelen vannak.

6. A Pénzügyi Stabilitási Tanács

10. § (1) A Jegybank hatáskörébe tartozó ügyek közül a Monetáris Tanács által meghatározott stratégiai keretek között a Pénzügyi Stabilitási Tanács - mint a Jegybanknak a 5. § b) pontja szerinti szerve, a Jegybank nevében - jár el a 4. § (5) és (7)-(9) bekezdésében meghatározott feladatokkal kapcsolatos eljárásokban.

(2) A Pénzügyi Stabilitási Tanács az (1) bekezdésben foglaltak szerint

a)a pénzügyi közvetítőrendszer egészének stabilitása érdekében folyamatosan figyelemmel kíséri a pénzügyi közvetítőrendszer egészének, illetve a pénzügyi piacoknak a stabilitását,

b) számba veszi a pénzügyi közvetítőrendszer egészét veszélyeztető kockázati tényezőket,

c) elemzi azokat az intézmény- vagy terméktípushoz, ezek gyors elterjedéséhez kapcsolódó kockázatokat, amelyek veszélyt jelenthetnek a pénzügyi közvetítőrendszer egészére nézve,

d) nyomon követi a nemzetközi és az európai piacokon zajló fejleményeket és a pénzügyi közvetítőrendszer egészének stabilitását veszélyeztető kockázatokat, és a Monetáris Tanács által meghatározott stratégiai keretek között dönt a szükséges intézkedésekről,

e) megtárgyalja a pénzügyi közvetítőrendszer egészét érintő stratégiai, szabályozási, kockázati, kérdéseket és szükség esetén állást foglal,

f) a pénzügyi közvetítőrendszer egészének stabilitását fenyegető helyzetben értékeli a rendszerkockázatokat, dönt az azok csökkentése vagy megszüntetése érdekében szükséges intézkedésekről,

g) a Jegybank jogalkalmazási gyakorlatának alapjait ismertető, a későbbiekben meghatározott törvények hatálya alá tartozó személyekre és szervezetekre nézve kötelező erővel nem rendelkező ajánlást ad ki,

h) évente meghatározza a Jegybank ellenőrzési tevékenységének kiemelt célterületeit,

i) döntést hoz a későbbiekben meghatározott törvények hatálya alá tartozó személyek és szervezetek, valamint tevékenységek feletti 4. § (9) bekezdése szerinti felügyelet gyakorlásával kapcsolatos hatósági eljárásokban és

j) döntést hoz a 4. § (8) bekezdés szerinti, külön törvényben meghatározott szanálási feladatkör gyakorlásával kapcsolatos hatósági eljárásokban.

(3) A Pénzügyi Stabilitási Tanács döntéseiről rendszeresen beszámol a Monetáris Tanácsnak.

(4) A Pénzügyi Stabilitási Tanács öttagú testület.

(5) A Pénzügyi Stabilitási Tanács tagjai:

a) elnökként a Jegybank elnöke,

b) a 4. § (7)-(9) bekezdésében meghatározott feladatot felügyelő alelnökök,

c) a Jegybank elnöke által kijelölt vezetők,

(6) A Pénzügyi Stabilitási Tanács szükség szerint, de legalább kéthavonta ülésezik.

(7) A Pénzügyi Stabilitási Tanács ülését az elnök hívja össze, vezeti le és tesz javaslatot annak napirendjére.

(8) A Pénzügyi Stabilitási Tanács ülésén a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter képviselője, valamint a Jegybank elnöke által felkért külső meghívottak tárgyalási joggal vesznek részt.

(9) A Pénzügyi Stabilitási Tanács határozatképes, ha tagjainak többsége jelen van. A Pénzügyi Stabilitási Tanács döntéseit a jelenlévő tagok egyszerű szótöbbségével hozza, szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. A Pénzügyi Stabilitási Tanács döntését a Pénzügyi Stabilitási Tanács elnöke írja alá.

(10) A Pénzügyi Stabilitási Tanács ügyrendjét maga határozza meg.

(11) A Pénzügyi Stabilitási Tanács az ügyrendjében meghatározottak szerint a (2) bekezdés i) és j)pontjában meghatározott döntések - ide nem értve a külön törvényben meghatározott szanálást elrendelő, valamint szanálási intézkedést alkalmazó határozatot - tekintetében, egyes döntések vonatkozásában vagy teljeskörűen, a kiadmányozási jogot a Jegybank által alkalmazott vezetői megbízatással rendelkező személyre ruházhatja át.

(12) A Pénzügyi Stabilitási Tanács álláspontját az elnök vagy az erre a Pénzügyi Stabilitási Tanács által felhatalmazott tagja jogosult nyilvánosságra hozni.

7. A felügyelőbizottság

11. § (1) A felügyelőbizottság a Jegybank folyamatos tulajdonosi ellenőrzésének szerve.

(2) A Jegybank belső ellenőrzési szervezete - a (3) bekezdésben foglalt korlátozással - a felügyelőbizottság, a felügyelőbizottság hatáskörébe nem tartozó feladatok tekintetében az igazgatóság irányítása alá tartozik. Amennyiben az igazgatóság az irányítási jogkörének gyakorlása során olyan vizsgálati megállapításról szerez tudomást, amely a felügyelőbizottság hatáskörébe tartozik, akkor erről a megállapításról haladéktalanul tájékoztatást ad a felügyelőbizottságnak.

(3) A felügyelőbizottság ellenőrzési hatásköre nem terjed ki a 4. § (1)-(9) bekezdésében meghatározott feladatokra, illetve azoknak a Jegybank eredményére gyakorolt hatására. A felügyelőbizottság a számvitelről szóló törvény szerinti beszámolóval összefüggésben előírt jelentését ezen korlátozásoknak megfelelően készíti el.

(4) A felügyelőbizottság tagjai:

a) a Szenátus által választott elnöke és alelnöke,

b) a Képviselőház által választott további három tag,

c) a pénzügyekért felelő miniszter képviselője és

d) a pénzügyekért felelős miniszter által megbízott szakértő.

(5) A felügyelőbizottság elnökét a Szenátus többségét adó képviselőcsoportja jelöli.

(6) A képviselőcsoportok jelöltjeinek (4) bekezdés b) pontja szerinti taggá történő megválasztásáról a Szenátus szavaz.

(7) Felügyelőbizottsági tagnak hitelintézeti, pénzügyi, illetve számviteli kérdésekben kiemelkedő szakmai ismeretekkel rendelkező, valamint a képviselőházi vagy szenátusi képviselők választásán választható magyar állampolgárt lehet jelölni.

(8) A felügyelőbizottság tagjainak megbízatása a Képviselőház, illetve a Szenátus megbízatásának időtartamára szól, és a Képviselőház illetve a Szenátus megbízatásának megszűnéséig tart.

(9) A felügyelőbizottsági tagot az őt megválasztó Képviselőház illetve Szenátus, illetve az őt megbízó miniszter hívhatja vissza.

(10) A felügyelőbizottsági tag az őt megválasztó Képviselőháznak, illetve Szenátusnak, illetve az őt megbízó miniszternek tájékoztatási kötelezettséggel tartozik.

8. Könyvvizsgáló

12. § A Jegybank könyvvizsgálója legfeljebb öt évre kaphat megbízást. A megbízás lejártát követően 5 éven belül a könyvvizsgálónak a Jegybank könyvvizsgálói feladatának ellátására újabb megbízás nem adható.

MÁSODIK RÉSZ

A Jegybank feladataira vonatkozó részletes szabályok

I. fejezet

A Jegybank egyes alapvető feladatai

1. A monetáris politika

13. § A Jegybank a 3. § (1) bekezdésében meghatározott elsődleges célja szolgálatában a 15 §-ban foglalt eszközökkel befolyásolja a pénz- és hitelkínálatot, valamint a pénz- és hitelkeresletet.

14. § A Jegybank monetáris politikáját, valamint e politika érvényesítésének eszközeit e törvény keretei között önállóan alakítja ki.

15. § Monetáris politikájának eszközeként a Jegybank:

a) számlavezetési tevékenységével összefüggésben betétet fogad el és megfelelő biztosíték ellenében hitelt nyújt a a későbbiekben foglalt korlátozással,

b) nyíltpiaci műveletek és visszavásárlási megállapodások keretében értékpapírokat vásárol, ad el és közvetít az azonnali és származtatott piacokon,

c) saját értékpapírokat bocsát ki,

d) árfolyamokat és kamatokat befolyásol és határoz meg,

e) értékpapírokat számítol le (visszleszámítol),

f) szabályozza a kötelező tartalékot és

g) egyéb jegybanki eszközöket alkalmaz.

13. Kötelező jegybanki tartalék

16. § (1) A Jegybank elnöke rendeletében előírhatja, hogy a pénzügyi intézmények és a befektetési vállalkozások idegen forrásaik, egyes eszközeik és mérlegen kívüli tételeik meghatározott arányában (a továbbiakban: tartalékráta) tartalékot helyezzenek el a Jegybanknál.

(2) A Jegybank a pénzügyi intézmények és a befektetési vállalkozások különböző típusú forrásaira, egyes eszközeire és mérlegen kívüli tételeire, ezek eltérő jellemzői alapján is eltérő mértékű tartalékrátát írhat elő. A tartalékalap egyes elemeire, különböző jellemzőik alapján, több tartalékráta-mérték is vonatkozhat, ez esetben a vonatkozó tartalékráta-mértékeket össze kell adni.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott intézmények által elhelyezett kötelező tartalékok után a Jegybank kamatot fizethet. A kamatok a tartalékráta különböző típusú elemei, valamint ezek eltérő jellemzői szerint eltérő mértékűek lehetnek.

17. § (1) A tartalékráta mértékéről és a tartalék után fizetendő kamat mértékéről a Monetáris Tanács dönt. A Jegybank elnöke a tartalékráta mértékét és a tartalék után fizetendő kamat mértékét rendeletében állapítja meg.

(2) A Jegybank elnöke rendeletben szabályozza a tartalék kiszámítására, képzésének és elhelyezésének módjára, valamint a teljesítés elmaradása esetén alkalmazandó intézkedésekre vonatkozó előírásokat.

14. Jegybanki alapkamat

17. § A Jegybank irányadó kamatként jegybanki alapkamatot állapít meg. Az alapkamat mértékéről a Monetáris Tanács dönt. A Jegybank elnöke az alapkamat mértékét rendeletében állapítja meg.

15. Árfolyamok

18. § (1) A Jegybank külföldi pénznemek ciron dolárra és a ciron dollárnak külföldi pénznemekre való átszámítására vonatkozó hivatalos árfolyamokat jegyez és hoz nyilvánosságra.

(2) Az árfolyamrendszerről és annak valamennyi jellemzőjéről a Kormány a Jegybankkal egyetértésben dönt. Az árfolyamrendszert érintő változtatások nem veszélyeztethetik a Jegybank árstabilitás elérésével és fenntartásával kapcsolatos elsődleges célját.

(3) A Jegybank a (2) bekezdésben előírt módon kialakított árfolyamrendszer keretei között szükség és lehetőség szerint védi és befolyásolja az árfolyamokat a belföldi és a külföldi devizapiacokon.

16. Pénzkibocsátás

19. § (1) A bankjegyek és érmék kibocsátását, címletét és külső jegyeit, valamint bevonását a Jegybank elnöke rendeletben hirdeti ki. A Jegybank elnökének rendeletében megjelölt határnappal a forgalomból bevont bankjegyek és érmék elveszítik törvényes fizetőeszköz-jellegüket.

(2) A Jegybank által kibocsátott bankjegyeket és érméket azok bevonásáig ciron hivatalos pénznemben teljesítendő fizetésnél névértéken kell elfogadni.

(3) A Jegybank a forgalomból általa bevont, törvényes fizetőeszköznek már nem minősülő bankjegyeket a bevonás határnapjától számított 20 évig, az érméket a bevonás határnapjától számított 5 évig névértéken ciron törvényes fizetőeszközre váltja. A hitelintézet a forgalomból a Jegybank által bevont, törvényes fizetőeszköznek már nem minősülő bankjegyeket a bevonás határnapjától számított 3 évig, az érméket a bevonás határnapjától számított 1 évig ciron törvényes fizetőeszközre átváltja.

(4) Készpénzben teljesített fizetés esetén - ideértve a fizetési számlára történő készpénzbefizetést is - 50 darabnál több érme elfogadására a hitelintézet köteles.

(5) A feltehetően hamis (a továbbiakban: hamisgyanús) bankjegy és érme semmilyen jogcímen nem fogadható el, ide nem értve a 20. § (3) bekezdésében foglaltakat.

(6) A nehezen felismerhető, valamint a sérült bankjegyet és érmét fizetési művelet során elfogadni nem kötelező.

(7) A Jegybank a nehezen felismerhető, valamint a sérült bankjegyet és érmét - a (8) bekezdésben meghatározottak szerint - törvényes fizetőeszközre névértéken költségmentesen átváltja. A Jegybank e kötelezettsége ellátásához közreműködőt vehet igénybe.

(8) A Jegybank a hiányos, sérült bankjegyet akkor váltja át, ha a bankjegynek több mint 50%-át bemutatják. A Jegybank térítés nélkül bevonja a forgalomból, és megsemmisíti azokat a hiányos sérült bankjegyeket, amelyek felülete nem haladja meg az 50%-ot. A hitelintézet és a posta azokat a hiányos sérült bankjegyeket, amelyek felülete nem haladja meg az 50%-ot, az ügyféltől térítésmentesen átveszi, és a Jegybanknak továbbítja bevonás és megsemmisítés céljából.

(9) A pénz jogellenes eltulajdonításának megelőzésére használt biztonsági eszközök működésbe hozatala miatt sérült bankjegyekkel kapcsolatban, amennyiben bűncselekmény gyanúja merül fel, akkor a bűnüldöző szervek vizsgálatának lezárultáig a Jegybank, a hitelintézet visszatarthatja a bankjegyek ellenértékének térítését és jogosult a pénz jogellenes eltulajdonításának megelőzésére használt biztonsági eszközök működésbe hozatala miatt sérült bankjegyek természetes személy befizetőjének (birtokosának) személyes adatait (családi és utónév, lakcím, azonosító okmány megnevezése és száma) kezelni, és ennek keretében az említett adatokat a büntetőeljárást lefolytató, illetve bűnüldözési feladatokat ellátó szervek részére továbbítani. A Jegybank a pénz jogellenes eltulajdonításának megelőzésére használt biztonsági eszközök működésbe hozatala miatt sérült bankjegyek törvényes fizetőeszközre való átváltásáért díjat számíthat fel, kivéve, ha az átváltást kezdeményező személy - az eljáró hatóság által kiállított dokumentummal - igazolja, hogy a sérülés rablás vagy lopás miatt következett be.

(10) Megsemmisült bankjegy vagy érme ellenértékét a Jegybank nem téríti meg. Bankjegy vagy érme tekintetében megsemmisítési eljárás nem indítható. A nehezen felismerhető, valamint a sérült törvényes fizetőeszköznek minősülő érme - ide nem értve a Jegybank által kibocsátott emlékérmét -, továbbá a Jegybank által már bevont érme alapanyagként való értékesítésének, illetve az ezen érmékből nyert alapanyagok értékesítésének kizárólagos joga a Jegybank-t illeti meg, azzal, hogy az értékesítés piaci feltételek mellett történik.

(11) A Jegybank elnöke az e törvény felhatalmazása alapján kiadott, a készpénzforgalmazás feltételeit szabályozó rendeletében határozza meg

a) az érme más címletű érmére vagy bankjegyre, továbbá a bankjegy más címletű bankjegyre vagy érmére való átváltásának szabályait, ideértve az átváltásra kötelezettek körét és a díjazás feltételeit is,

b) a forgalomból bevont, a nehezen felismerhető, valamint a sérült bankjegyek és érmék törvényes fizetőeszközre való átváltásának szabályait, ideértve a díjazás feltételeit is.

20. § (1) A Jegybank ellátja a magyar és a külföldi törvényes fizetőeszközök hamisítás elleni védelmével kapcsolatban a hatáskörébe tartozó technikai és egyéb feladatokat, így különösen a készpénzszakértői, oktatási, adatszolgáltatási és tájékoztatási feladatokat. Ennek keretében, a Jegybank a bankjegyek és érmék hamisítás elleni védelme érdekében ellátja az ehhez a Jegybank és a Kormány által közösen kidolgozott és a pénzügyekért felelős miniszter által rendeletben kihirdetett feladatokat.

(2) A Jegybank készpénzszakértői feladatai ellátása során, a szakértői vizsgálat alapján hamisnak minősített fizetőeszközökkel összefüggésben indított büntetőeljárásban történő felhasználás céljából - az adott büntetőeljárás jogerős befejezéséig - jogosult a hamisgyanús fizetőeszközök természetes személy befizetőjének vagy birtokosának családi és utónevét, lakcímét, azonosító okmányának megnevezését és számát kezelni, és ennek keretében az említett adatokat a pénzhamisítási ügyekben a büntetőeljárás lefolytatására jogosult szervek részére továbbítani. Ha a Jegybank vagy a (3) bekezdés szerinti szervezet azt állapítja meg, hogy a fizetőeszköz nem hamis, a Jegybank a tudomására jutott személyes adatokat a készpénzszakértői vizsgálat lezárását követően haladéktalanul törli.

(3) A hamisgyanús ciron és külföldi fizetőeszközöket szakértői vizsgálat céljából a Jegybank részére meg kell küldeni, vagy a Jegybank által végzett szakértői vizsgálatra történő továbbítás céljából a Jegybank elnökének rendeletében meghatározott szervezet részére át kell adni.

(4) A hamis ciron és külföldi fizetőeszközökért nem jár térítés.

(5) A Jegybank elnökének rendeletében meghatározott, a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény szerinti pénzforgalmi, pénzváltási és pénzfeldolgozási szolgáltatást, továbbá a postai szolgáltatásokról szóló törvény szerinti nemzetközi postautalvány-szolgáltatást nyújtó szervezet köteles az általa fellelt, feltehetően hamis magyar és külföldi fizetőeszközöket - a Jegybanknak megküldeni, valamint a fellelés körülményeiről a Jegybank elnökének rendeletében előírt módon és tartalommal a Jegybank részére adatszolgáltatást teljesíteni.

(6) Az (5) bekezdés szerint teljesített adatszolgáltatás során a Jegybank elnökének rendeletében meghatározott, a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény szerinti pénzforgalmi, pénzváltási és pénzfeldolgozási szolgáltatást, továbbá a postai szolgáltatásokról szóló törvény szerinti nemzetközi postautalvány-szolgáltatást nyújtó szervezet a (2) bekezdés szerinti személyes adatokat is továbbítja a Jegybank részére. A Jegybank az ily módon tudomására jutott személyes adatokat a (2) bekezdésben meghatározott célból, az ott meghatározott időpontig kezelheti.

21. § A Jegybank a bankjegy- és érme-előállítás költségeit ráfordításai között számolja el.

22. § (1) Forgalomban lévő törvényes fizetőeszközről, valamint a Jegybank által forgalomból bevont, de törvényes fizetőeszközre átváltható bankjegyről és érméről utánzatot készíteni vagy készíttetni bármely célra csak a Jegybank elnökének rendeletében meghatározottak szerint lehet. Az utánzatok előállítása, nyilvántartása, őrzése és megsemmisítése tekintetében a Jegybank elnökének rendeletében meghatározottak szerint kell eljárni.

(2) Tilos az utánzat, valamint az utánzatnak nem minősülő emlékérem forgalmazása során a Jegybank 4. § (2) bekezdése szerinti alapvető feladatának ellátását, a törvényes fizetőeszközbe vetett bizalmat, valamint a Jegybankkal kötött szerződés alapján az érmék - ideértve az emlékérméket is - (a továbbiakban együtt: érmék) gyártását és forgalmazását végző szervezet ezen tevékenységét sértő magatartás, így különösen az olyan kereskedelmi gyakorlat, amely

a) a Jegybank-vel, az érmék gyártását és forgalmazását végző szervezettel, annak cégnevével vagy az érmékkel való összetévesztésre vezethet,

b) az utánzat, valamint az utánzatnak nem minősülő emlékérem forgalmazójának jogállását, a Jegybank-vel és az érmék gyártását és forgalmazását végző szervezettel való kapcsolatát illetően valótlan információt tartalmaz, vagy valós tényt - figyelemmel megjelenésének valamennyi körülményére - megtévesztő vagy megtévesztésre alkalmas módon jelenít meg.

(3) Ha a Jegybank észleli, hogy

a) a Jegybankkal, az érmék gyártását és forgalmazását végző szervezettel, annak cégnevével vagy az érmékkel való összetévesztésre vezető, vagy

b) az utánzat, valamint az utánzatnak nem minősülő emlékérem forgalmazójának jogállását, a Jegybank-vel és az érmék gyártását és forgalmazását végző szervezettel való kapcsolatát illetően valótlan információt tartalmazó vagy valós tényt - figyelemmel megjelenésének valamennyi körülményére - megtévesztő vagy megtévesztésre alkalmas módon megjelenítő

kereskedelmi gyakorlat a fogyasztót valószínűsíthetően olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg, vagy erre alkalmas, kezdeményezi a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvényben meghatározott hatóság eljárását.

(4)Az (3) bekezdésben meghatározott kezdeményezéssel egyidejűleg a Jegybank megküldi a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény alapján

a) a Jegybank-vel, az érmék gyártását és forgalmazását végző szervezettel, annak cégnevével vagy az érmékkel való összetévesztésre vezető, vagy

b) az utánzat, valamint az utánzatnak nem minősülő emlékérem forgalmazójának jogállását, a Jegybank-vel és az érmék gyártását és forgalmazását végző szervezettel való kapcsolatát illetően valótlan információt tartalmazó vagy valós tényt - figyelemmel megjelenésének valamennyi körülményére - megtévesztő vagy megtévesztésre alkalmas módon megjelenítő

kereskedelmi gyakorlattal kapcsolatos szakhatósági állásfoglalását az eljáró hatóság részére.

17. Pénzforgalom és felvigyázás

23. § (1) A fizetési, illetve értékpapír-elszámolási rendszereket a Jegybank jelöli ki.

(2) A Jegybank elnöke a későbbiekben meghatározott körben szabályozza a fizetési megbízások lebonyolítását.

24. § (1) A Jegybank engedélye szükséges a fizetési rendszer működtetését végző szervezet üzletszabályzatának, szabályzatainak és ezek módosításának hatálybalépéséhez.

(2) A Jegybank az (1) bekezdés szerinti engedélyt akkor adja meg, ha az üzletszabályzat, illetve szabályzat megfelel a Jegybank elnöke által e törvény felhatalmazása alapján kiadott, a fizetési rendszer működtetését végző szervezet üzletszabályzatának, szabályzatainak tartalmi és formai követelményeiről szóló rendeletében foglaltaknak.

(3) A fizetési rendszer működtetését végző szervezet a Jegybank által engedélyezett üzletszabályzatát vagy üzletszabályzat módosítását legkésőbb a Jegybank engedélyének hatálybalépése napján, egységes szerkezetben a honlapján közzéteszi.

(4) A Jegybank 4. § (5) bekezdés szerinti feladatkörében eljárva ellátja a pénzügyekért felelős miniszterrel egyeztetve és a miniszter által rendeletben kihirdetett feladatokat.

18. Jegybanki információs rendszer

25. § (1) A 4. § (1)-(9) bekezdésében meghatározott feladatai ellátásához - ideértve a monetáris, a fizetési mérleg és a kapcsolódó állományi, az értékpapír, a pénzügyi számla, a pénzforgalmi, a fizetési rendszer, a pénzügyi stabilitási, a makroprudenciális és a pénzügyi közvetítő rendszerre vonatkozó statisztikák összeállítását - a Jegybank jegybanki információs rendszert működtet. A jegybanki információs rendszerhez a jogszabályban meghatározott szervezetek és természetes személyek a Jegybank elnöke rendeletében vagy a Jegybanknak a a későbbiekben megfogalmazottak alapján, felügyeleti jogkörben meghozott hatósági határozatában előírt információkat kötelesek szolgáltatni.

(2) A Jegybank a 4. § (6) bekezdésében meghatározott feladatai ellátásához a jegybanki információs rendszer részeként statisztikai rendszert működtet, amelyhez jogosult a hivatalos statisztikai szolgálathoz tartozó szervtől a rendelkezésre álló, személyes adatnak nem minősülő adatokat egyedi azonosításra alkalmas módon is átvenni. Az így átadott egyedi statisztikai adatok kizárólag statisztikai célokra használhatók, azokat a jegybanki információs rendszer egyéb adataitól elkülönülten kell kezelni. A jegybanki információs rendszer részét képező statisztikai adatok kezelése során a Jegybank megtesz minden olyan szabályozási, technikai és szervezeti intézkedést, amely az egyedi statisztikai adatok fizikai és logikai védelmének biztosítása érdekében szükséges. A jegybanki információs rendszer részeként működtetett statisztikai információs rendszer szakmai tartalmát és módszertanát a Jegybank - a miniszter véleményét kikérve – a Kormánnyal egyetértésben alakítja ki.

(3) A Jegybank nyilvánosságra hozza a jegybanki információs rendszerben rendelkezésre álló információk alapján a hitelintézeti rendszer működésére és az ország pénzügyi helyzetére vonatkozó információkat, és ezek részletes adatait a Kongresszus, a Kormány és a központi államigazgatási szervek felhívására rendelkezésükre bocsátja.

(4) Az adatokat csak olyan formában lehet nyilvánosságra hozni, hogy azokból - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - az egyedi adatszolgáltatókra vonatkozó információk ne legyenek megállapíthatók.

(5) A (2) bekezdés alkalmazásában statisztikai célú felhasználásnak minősül a 4. § (6) bekezdése szerinti statisztikai tevékenység során a statisztikai eredmények, elemzések előállítása és statisztikai módszertan fejlesztése érdekében történő felhasználás. Statisztikai eredmények a gazdasági és társadalmi jelenségeket jellemző aggregált adatok, mutatók.

II. fejezet

A rendszerkockázatok feltárásával és kezelésével kapcsolatos alapvető feladatok

1. A hitelkínálat figyelemmel kísérése

26. § (1) A Jegybank a hitelkínálat kiegyensúlyozottságát érintő rendszerszintű kockázatok csökkentése vagy kialakulásának megelőzése érdekében folyamatosan figyelemmel kíséri a Ciron Köztársaság területén hitel- és pénzkölcsönnyújtás tevékenységet végző vállalkozások hitelezési aktivitását. A Jegybank rendszeresen értékeli a hitelezési ciklus állapotát.

(2) A Jegybank figyelemmel kíséri továbbá a Ciron Köztársaság területén székhellyel rendelkező vállalkozásoknak másik országban végzett hitel- és pénzkölcsönnyújtási tevékenységét.

2. A rendszerszinten jelentős intézmények csődvalószínűségét csökkentő intézkedések

27. § (1) A Jegybank meghatározza, és évente felülvizsgálja a a Ciron Köztársaság területén székhellyel rendelkező,

a) globálisan rendszerszinten jelentős hitelintézetek és befektetési vállalkozások körét összevont alapon, valamint

b) egyéb rendszerszinten jelentős hitelintézetek és befektetési vállalkozások körét egyedi, szubkonszolidált vagy összevont alapon,

és folyamatosan figyelemmel kíséri azok működését.

3. A rendszerkockázat kezelésével kapcsolatos további feladatok

28. § Ha olyan körülmény áll fenn, amely miatt a hitelintézet működése a pénzügyi rendszer stabilitását veszélyezteti, a Jegybank a hitelintézetnek a monetáris finanszírozás tilalmának betartásával rendkívüli hitelt nyújthat.

38. § A 26-28. §-ban meghatározott feladatok ellátása nem veszélyeztetheti a Jegybanknak a 4. § (1) bekezdésében meghatározott feladatai ellátását.

III. fejezet

Felügyeleti feladatok

29. § (1) Ha törvény eltérően nem rendelkezik, a Jegybank a 4. § (9) bekezdésben meghatározott feladatkörében ellátja a Ciron Köztársaság területén működő, biztosítással, hitelnyújtással, pénzügyi szolgáltatatással, befektetések kezelésével, értékpapírral kapcsolatos szolgáltatásnyújtással foglalkozó cégek felügyeletét és ellenőrzését.

30. § A Jegybank a 4. § (9) bekezdésben meghatározott feladatkörében

a) engedélykérelmeket és más beadványokat bírál el,

b) vezeti a 29. §-ban meghatározott törvények szerinti – A Jegybank feladatkörébe utalt - nyilvántartásokat,

c) ellenőrzi a 29. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személyek és szervezetek információszolgáltatási rendszerét és adatszolgáltatását,

d) ellenőrzi a 29. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személyek és szervezetek működésére és tevékenységére vonatkozó, a feladatkörébe tartozó hazai jogszabályi rendelkezések betartását és a Jegybank által hozott határozatok végrehajtását,

e) felügyeli a pénzügyi piacok működését a 29. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személyektől és szervezetektől származó információk és adatok, továbbá a hivatalosan ismert és a köztudomású tények alapján,

f) piacfelügyeleti eljárást indít az engedély nélkül vagy bejelentés hiányában végzett tevékenység észlelése esetén; a bennfentes kereskedelem vagy piacbefolyásolás gyanúja esetén; a bennfentes személyre vonatkozó bejelentési és közzétételi kötelezettségre vonatkozó szabályok ellenőrzése céljából; továbbá bejelentési és közzétételi kötelezettségre fedezetlen ügyletek korlátozására vonatkozó szabályok ellenőrzése céljából,

g) együttműködik a külföldi pénzügyi felügyeleti hatóságokkal,

h) teljesíti a 4. § (9) bekezdésében meghatározott feladatkörében a nyilvánosságra hozatali és bejelentési kötelezettségeket,

i) teljesíti a fióktelep létesítésével és a határon átnyúló tevékenység végzésével kapcsolatos értesítési és tájékoztatási kötelezettséget, valamint együttműködik a fióktelepek működésével kapcsolatos szükséges vizsgálatok elvégzése érdekében más államok pénzügyi felügyeleti feladatokat ellátó hatóságaival,

j) közreműködik az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak, a magánnyugdíjpénztárak és a pénztárak garanciaalapja fejlődését akadályozó tényezők feltárásában és feloldásában, valamint e szervezetek társadalombiztosítással való együttműködésének koordinálásában,

k) ellenőrzi a nyilvánosan működő részvénytársaságban történő befolyásszerzéssel kapcsolatos szabályok és elvek betartását.

HARMADIK RÉSZ

A Jegybank eljárásai

I. fejezet

A hatósági eljárások közös szabályai

31. § A Jegybank hatóságként jár el

a) a 4. § (9) bekezdésében meghatározott feladatkörében a 29. § (1) bekezdésében meghatározott törvények hatálya alá tartozó személyek, szervezetek, valamint tevékenységek feletti folyamatos felügyelet gyakorlása,

b) a 4. § (8) bekezdésében meghatározott feladatkörében a pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer továbbfejlesztéséről szóló törvény szerinti jogosultság gyakorlása során,

c) a 4. § (5) bekezdésében meghatározott feladatkörében a fizetési, illetve értékpapír-elszámolási rendszerekben történő teljesítés véglegességéről szóló törvény szerinti kijelölés, valamint annak visszavonása,

d) a 4. § (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében a forgalomban lévő ciron törvényes fizetőeszközről, valamint a Jegybank által forgalomból bevont, de törvényes fizetőeszközre átváltható bankjegyről és érméről utánzat készítésének és készíttetésének engedélyezése és ellenőrzése, továbbá

e) az e törvényben, a Jegybank elnöke rendeleteiben és a Jegybank határozataiban foglalt rendelkezések megtartásának ellenőrzése,

f) a 4. § (7) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a globálisan és egyéb rendszerszinten jelentős hitelintézetekre, befektetési vállalkozásokra során.

32. § (1) A Jegybank engedélyezési, ellenőrzési, piacfelügyeleti eljárásában, továbbá a 32. § f) pontjában meghatározott eljárásban ügyfél az,

a) akire nézve a Jegybank jogot vagy kötelezettséget állapíthat meg,

b) akit a Jegybank ellenőrzése alá von,

c) aki engedélyezés iránt a Jegybankhoz kérelmet nyújt be, vagy

d) akire nézve a Jegybank által vezetett közhiteles hatósági nyilvántartás adatot tartalmaz.

(2) A Jegybank a hivatalbóli eljárást kezdeményező személyt vagy szervezetet kérelmére kizárólag az eljárás megindításának és lezárásának tényéről, valamint az alkalmazott intézkedésről tájékoztatja.

33. § (1) A Jegybank a 31. § a) pontjában meghatározott tevékenységének részeként

a) engedélyezési eljárást,

b) ellenőrzési eljárást,

c) piacfelügyeleti eljárást

folytat le.

34. § (1) A Jegybank az általa lefolytatott eljárások során, ha valamilyen törvénytelenséget állapít meg, azt határozatban jelzi és a szabályszegés mértékének megfelelően bírságot szabhat ki.

(2) A Jegybank által jogerősen kiszabott és meg nem fizetett bírságot, valamint a meg nem fizetett vagy késedelmesen megfizetett bírság miatt felszámított késedelmi pótlékot az állami adóhatóság adók módjára hajtja be. A Jegybank az állami adóhatóság megkereséséhez a jogerős döntés egy példányát köteles csatolni.

35. § (1) A Jegybank döntése ellen fellebbezéssel a területileg illetékes bírósághoz lehet fordulni első fokon. Elsőfokú eljárással szemben jogorvoslati lehetőség nincs. Az ügyfél a Jegybank határozatának és önálló jogorvoslattal megtámadható végzésének bírósági felülvizsgálatát kérheti.

(2) A Jegybank mulasztása esetén az ügyfél kérelmére bíróság kötelezi a Jegybankot az eljárás lefolytatására.

(3) A Jegybank a bíróság előtt megtámadott határozat tekintetében hivatalból elrendelheti a határozatban foglaltak egésze vagy egy része végrehajtásának felfüggesztését a bíróság végrehajtás felfüggesztéséről szóló döntéséig vagy a felülvizsgálat tárgyában hozott jogerős döntésig. Amennyiben a felfüggesztés ellenére a kötelezett teljesíti a határozatban foglaltakat, úgy az abból eredő kár az 56. § szerinti kártérítési igény keretében nem érvényesíthető.

36. § A Jegybankkal szemben - közigazgatási jogkörben okozott kár vagy személyiségi jogsérelem miatt - kártérítés, illetve sérelemdíj iránti igény akkor érvényesíthető, ha a Jegybank határozata vagy mulasztása jogszabálysértő és a bekövetkezett kárt, illetve a sérelemdíj-követelés alapjául szolgáló személyiségi jogsérelmet közvetlenül ez idézte elő, és a sérelmet okozó Jegybank-döntés kapcsán megindított közigazgatási perben a Jegybanknak legalább a kártérítés vagy a sérelemdíj iránti igény alapjául szolgáló döntés vagy mulasztás tekintetében történő pervesztessége esetén a hozott ítélet jogerőre emelkedett.

37. § (1) A Jegybank a 4. § (9) bekezdésben meghatározott feladatkörében, nemzetközi együttműködés során külföldi pénzügyi felügyeleti hatóságtól kapott egyedi adatokat kizárólag az alábbi célokra használhatja fel, valamint külföldi pénzügyi felügyeleti és szanálási hatóságnak, továbbá a meghatározott szervezetnek az alábbi célokra adhat ki adatokat:

a) az alapítás és a tevékenység engedélyezésére vonatkozó kérelmek elbírálásához az engedélyben foglaltak ellenőrzéséhez, a szervezetek prudens működésének megítéléséhez, valamint a Jegybank határozatával kapcsolatos bírósági vagy büntetőeljáráshoz,

b) a pénzügyi felügyeleti és szanálási hatóság döntésének, az ahhoz kapcsolódó bírósági vagy büntetőeljárásnak, így különösen az alkalmazott intézkedések és kiszabott szankciók megalapozásához, valamint

(2) A Jegybank a hatósági eljárása során az e törvény, alapján birtokába került személyes adatokat az adott személy utolsó engedélyezési, nyilvántartásba vételi kötelezettség alá eső jogviszonyának megszűnésétől számított legfeljebb öt évig kezelheti.

(3) A Jegybank az adatokat a hatósági eljárás során hozott határozat vagy az eljárást megszüntető végzés jogerőre emelkedéséig, illetve a bírósági eljárás - ideértve annak jogorvoslati szakaszait is - befejezéséig kezelheti.

(4) A Jegybank jogosult megismerni és kezelni az ügyfél és az eljárás egyéb résztvevőinek személyes adatait. Ha a bizonyítási eszköz az eljárás tárgyával össze nem függő személyes adatot is tartalmaz, és az adatok elkülönítése adott bizonyítási eszköz sérelme nélkül nem lehetséges, a bizonyítási eszközzel érintett minden személyes adat kezelésére jogosult a Jegybank, azonban a vizsgálat tárgyát képező jogsértéssel össze nem függő személyes adatok megvizsgálására csak addig a mértékig jogosult, ameddig meggyőződik arról, hogy az adat nem függ össze a vizsgálat tárgyát képező jogsértéssel.

38. § A Jegybank más hatóságoknak, illetve külföldi szervezetnek akkor adhat áll, ha az érintettek ellen büntetőeljárás, vagy más hatósági eljárás van folyamatban és a kért adatok máshonnan nem elérhetőek. Az adatok átadásának feltételeit bíróság vizsgálja, ha erre az ügyfél részéről kérés történik és adhat engedély az adatok átadására, vagy tilthatja meg azokat. A bírósági döntés ellen jogorvoslati lehetőség nincs.

II. fejezet

Egyes hatósági eljárások

1. Engedélyezési eljárás

39. § (1) A kérelmező a kérelemre indított eljárásban - törvény eltérő rendelkezése hiányában - igazgatási szolgáltatási díjat köteles fizetni. Az igazgatási-szolgáltatási díj mértékét, valamint a díj beszedésére, kezelésére, nyilvántartására, visszatérítésére vonatkozó részletes szabályokat a Jegybank elnöke rendeletben állapítja meg.

(2) A kérelmező köteles nyilatkozni arról, hogy az engedély kiadása érdekében szükséges minden lényeges tényt és adatot közölt a Jegybankkal.

(3) Az engedélyezési eljárás során a Jegybank a kérelemmel összefüggő és a rendelkezésére álló okiratokat, adatokat és információkat mérlegeli, valamint - szükség esetén helyszíni ellenőrzés útján is - meggyőződik arról, hogy az engedély kiadása nem ütközik jogszabályba.

(4) az engedélyezési, jóváhagyási és nyilvántartásba vételi, törlési eljárásokban, valamint a bejelentéseknél a kérelmet, illetve bejelentést az e célra rendszeresített formanyomtatványon kell benyújtani.

40. § (1) Harmincnapos ügyintézési határidő esetén a Jegybank a hiánypótlási felhívást legkésőbb tizenöt napon belül bocsátja ki.

(2) Harmincnapos ügyintézési határidő esetén a határidő indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb harminc nappal meghosszabbítható.

(3) A Jegybank előtti eljárásban a kérelem módosításának - a hiánypótlási felhívás kivételével - nincs helye.

(4) Ha a Jegybank a kérelmezőt hiánypótlásra hívta fel, akkor az ügyintézési határidő a hiányok maradéktalan pótlásától számítandó.

41. § (1) Az alapítási, az egyesülési, a szétválási, a tevékenységi engedély megszerzésére, a tevékenység megszüntetésére irányuló eljárásban az ügyintézési határidő három hónap, amely határidő indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb három hónappal meghosszabbítható.

(2) Az állományátruházás engedélyezésére irányuló eljárásban az ügyintézési határidő két hónap, amely határidő indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb két hónappal meghosszabbítható.

(3) Ha az ügyfél a (2), (3) és (4) bekezdésben meghatározott eljárás lefolytatása iránti kérelmet hiányosan nyújtotta be, a Jegybank a kérelmezőt harminc napon belül hiánypótlásra hívja fel.

2. Ellenőrzési eljárás

42. § (1) A Jegybank ellenőrzési jogköre

a) e törvény,

b) a Jegybank elnöke rendelete

megtartásának, valamint a Jegybank hatósági határozataiban foglaltak végrehajtásának ellenőrzésére terjed ki.

(2) A Jegybank ellenőrzése az adatszolgáltatásból származó adatok ellenőrzését, valamint a Jegybank által hivatalból lefolytatott - helyszíni és helyszínen kívüli - ellenőrzési eljárást (a továbbiakban: ellenőrzési eljárás) foglalja magába.

(3) A Jegybank az ügyfél kérelmére nem folytat le ellenőrzési eljárást.

(4) Az adatszolgáltatásból származó adatokat a Jegybank folyamatosan ellenőrzi, az ellenőrzésről az ügyfelet nem értesíti.

43. § (1) Az ellenőrzési eljárás során a Jegybank

a) átfogó vizsgálatot,

b) célvizsgálatot,

c) témavizsgálatot,

d) rendkívüli célvizsgálatot és

e) utóvizsgálatot

végez.

(2) A Jegybank

a) fizetési rendszer működtetése tevékenységet végző szervezetnél, legalább kétévente,

b) központi szerződő félnél, továbbá központi értéktárnál legalább évente,

c) hitelintézetnél, biztosítónál, viszontbiztosítónál, pénzforgalmi intézménynél, befektetési vállalkozásnál, árutőzsdei szolgáltatónál, befektetési alapkezelőnél, tőzsdénél, valamint a e hatálya alá tartozó olyan személynél és szervezetnél, amelyre kiterjed az összevont alapú felügyelet (a továbbiakban: pénzügyi csoport) legalább háromévente,

d) hitelintézetnél, biztosítónál, viszontbiztosítónál, befektetési vállalkozásnál, árutőzsdei szolgáltatónál, továbbá befektetési alapkezelőnél a tevékenységének megkezdését követő egy év elteltével,

átfogó vizsgálatot folytat le.

44. § Az egyes ellenőrzések időtartamát a vizsgáló személy a vizsgálat megkezdését kijelentő határozatban mondja ki, mely nem lehet hosszabb hat hónapnál.

3. Piacfelügyeleti eljárás

45. § (1) A Jegybank piacfelügyeleti eljárást indít

a) engedély nélkül vagy bejelentés hiányában végzett pénzügyi szolgáltatási, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási, tőzsdei, árutőzsdei szolgáltatási, befektetési alapkezelési, központi értéktári, önkéntes kölcsönös biztosító pénztári, magánnyugdíjpénztári, biztosítási, viszontbiztosítási, foglalkoztatói nyugdíj szolgáltatói, befektetési szolgáltatási tevékenység, kiegészítő szolgáltatás, közvetítői (ügynöki) tevékenység gyanúja esetén,

b) bennfentes kereskedelem vagy piacbefolyásolás gyanúja esetén,

c) bennfentes személyre vonatkozó bejelentési és közzétételi kötelezettségre vonatkozó szabályok ellenőrzése céljából,

d) a vállalatfelvásárlásra vonatkozó szabályok ellenőrzése céljából,

(2) Az engedély nélkül vagy bejelentés hiányában végzett tevékenység, a bennfentes kereskedelem, illetve piacbefolyásolás megállapítására, valamint a bennfentes személyre vonatkozó bejelentési és közzétételi kötelezettségre vonatkozó szabályok ellenőrzésére irányuló eljárásban, valamint a vállalatfelvásárlásra vonatkozó szabályok ellenőrzése során az ügyintézési határidő az eljárás hivatalból történő megindításának napjától számított hat hónap. Az ügyintézési határidő indokolt esetben, egy alkalommal, legfeljebb három hónappal meghosszabbítható.

(3) A Jegybank - az ok és a cél megjelölésével megküldött - felhívására a személy vagy szervezet köteles az általa kezelt, a piacfelügyeleti eljárás ügyfelére vonatkozó és az üggyel kapcsolatos

a) iratot, rögzített adatot, rögzített telefonbeszélgetést bemutatni, illetve egyéb tárgyi bizonyítékot,

b) tájékoztatást adni, valamint

c) azon személyes adatot átadni, amelyet e törvény alapján a Jegybank kezelni jogosult.

NEGYEDIK RÉSZ

A Jegybank szerveinek tagjaira és a további alkalmazottakra vonatkozó egyéb szabályok

1. Titoktartási kötelezettség és az alkalmazottak jogállása

46. § (1) A Jegybank alkalmazottai és felügyelőbizottsági tagjai kötelesek a feladatkörük ellátása során tudomásukra jutott személyes adatot, minősített adatot, banktitkot, értékpapírtitkot, fizetési titkot, pénztártitkot, biztosítási titkot, foglalkoztatói nyugdíjtitkot és üzleti titkot megőrizni, ezen adatok kezelésére vonatkozó jogszabályokat betartani. Ez a kötelezettség a megbízatás megszűnését követően is fennmarad.

(2) A Jegybank alkalmazottai szakmai titokként kötelesek megőrizni a hatósági tevékenység ellátásával kapcsolatban tudomásukra jutott minden olyan adatot, tényt vagy körülményt, amelyet törvény előírásai szerint az Jegybank nem köteles más hatóság, illetve a nyilvánosság számára hozzáférhetővé tenni. A Jegybank alkalmazottai a szakmai titkot jogosulatlanul nem tehetik közzé és nem hasznosíthatják.

47. § (1) A Jegybank alkalmazottaira - e törvényben szabályozott kivételekkel - a munka törvénykönyvéről szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

2. Vagyonnyilatkozat

48. § (1) A Jegybank elnöke, alelnökei és a Monetáris Tanács tagjai, valamint a felügyelőbizottság tagjai a kongresszusi képviselőkkel azonos módon, azonos tartalommal és gyakorisággal tesznek vagyonnyilatkozatot. Az évenkénti vagyonnyilatkozatot a kötelezettség esedékessé válásának évében az azt megelőző év december 31-ei állapotára vonatkozóan, a kinevezéskor, illetve a felmentéskor esedékes vagyonnyilatkozatot a kinevezés, illetve a felmentés napjának állapotára vonatkozóan kell megtenni. A nyilatkozattételre kötelezett saját vagyonnyilatkozatához csatolni köteles a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, valamint gyermekeinek a kongresszusi képviselők vagyonnyilatkozatával azonos tartalmú vagyonnyilatkozatát.

(2) A vagyonnyilatkozatot az Szenátus pénzügyekkel foglalkozó állandó bizottsága tartja nyilván. A Monetáris Tanács tagjai, valamint a felügyelőbizottság tagjai vagyonnyilatkozatára, illetve az azzal kapcsolatos eljárásra a kongresszusi képviselők vagyonnyilatkozatára, illetve vagyonnyilatkozatával kapcsolatos eljárásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást bárki kezdeményezheti a Szenátus elnökénél.