a Wright-csapat Clinton után Hamiltonba vette az irányt, ahol a fő téma a belpolitika volt: nemzetbiztonság, közbiztonság és gazdaságpolitika. Mindemellett szót ejtett a politikus a névrokonság kapcsán Hamilton kapitány úr meggyilkolása után kialakult vitáról, a rendőri erők és a civilek közötti kapcsolatról és a rendvédelmi szervek tiszteletéről, valamint megbecsüléséről.
Wright először a város központjában beszélgetett a választókkal, több kérdést is kapott a politikus. Legelőször egy fekete családdal kezdett el beszélgetni az elnökjelölt, akik legelőször megkérdezték, szerinte van-e úgynevezett "négerbűnözés" mivel a városban számtalanszor szem és fültanúja volt ennek a kifejezésnek, ráadásul az iskolában a gyerekét inzultus is érte a diáktársai részéről bőrzne miatt. Frank Wright igen hosszan és megnyugtatóan válaszolt a családnak: "Nagyon szépen kösznöm a kérdésüket, mivel ez ma a ciron emberi jogok szempontjából a legfontosabb téma. Természetesen nem létezik az, hogy "négerbűnözés", és a bőrszínnek semmi köze sincsen a bűnelkövetési hajlamhoz, hogy megnyugtassam Önöket, a jog sosem használt, és sosem fog használni ilyen kifejezést, pláne akkor nem, ha én leszek az Elnök. Legfeljebb azt tudom elképzelni, hogy a fekete lakosság körében emancipációs problémák miatt - ami azért alakulhatott ki, mert a társadalomban falakba ütközhettek a beilleszkedni kívánó állampolgárok - a feketék között nagyobb a szegénység, és ez vezet további problémákhoz. Én teljes mértékben a kisebbségi jogok védelme mellett állok, jogászként valahogy kötelességemnek is érzem ezek, és az emberi igazság védelmét, és a leghatározottabban elutasítom a rasszizmus minden formáját. Ami pedig azt illeti, hogy a gyermeküket igazságtalan bántás érte származása miatt, egszerűen elfogadhatatlan. Az én Elnökségem alatt ilyen nem fordulhatna elő, illetve ha mégis, akkor a legkeményebb szankciókkal kellene az elkövetőnek szembenéznie. Mindenképpen a feketéket segítő, beilleszkedésüket segítő programokra van szükség, és a megoldás sosem lehet a szegregáció és a kiközösítés, mert ez a szent Föld, Cironia mindannyiunk otthona és hazája, mindannyiunknak építenünk kell, bőrszíntől, nemtől, vallástól függetlenül! Ha pedig mégegyszer bátnják Önöket, csak szóljanak nekem."
Ezt követően szó esett a rendőrség és a civilek kapcsolatáról, arról a vitáról, amit Hamilton kapitány úr szégyenletes és gyáva meggyilkolása generált. Wright kifejtette részletesen az álláspontját, miszerint "szükség van kölcsönös tiszteletre és megbecsülésre a rendvédelmi szervek és az állampolgárok között, csakis ez vezethet a bűnözés visszaszortásához" Emellett az elnökjelölt beszélt a rendőrség megerősítéséről és szervezeti változtatásokról a hatékonyság növelése érdekében. Ez konkrétan egy kommunikációs hivatalt jelentene a rendőrségen belül, mert mint majdnem mindenhol, a kommunikácia és az előzékenység, egymás tisztelete a legfontosabb. Ezen kívül természetesen a rendőröknek is közreműködőnek és hatékonynak kell lenniük. Wright szavaival: "Ha a szituáció keménységet követel, akkor a leghatározottabban azt várom a rendőröktől, hogy legyenen határozottak és kemények, azonban ártatlan emberekkel úgy bánjanak, ahogy kell! Hatékonyság és szakszerűség lesz a rendvédelem jelszava a Wright-adminisztráció alatt!"
Ami a nemzetbiztonságot illeti, az emberek részéről tapasztalható volt az, hogy távol érzik maguktól a témát - nagyon helyesen. Wright szerint "Ez egy, a társadalommal közvetlen, tudatos kapcsolatban nem levő, azonban mégis a társadalom gerincét alkotó szervezet. Természetesen a Nemzetbiztonsági és Titkosszolgálatokról beszélek. Miért alkotják a társadalom alapját és gerincét? Azért mert a rendőrség mellett közvetett módon Ők alapozzák meg a mindennapjaink biztonságát. Remek emberek nagy reményekkel és kihívásokkal a hazájuk feltétlen szolgálatában. Tiszteletet érdemelnek! Ezekben az időkben, amikor éppencsak véget ért a háború, és a bolsevizmus terjed a világban, különlegesen fontos az alkotmányvédelem és nemzetvédelem. Ennek érdekében a nemzetbiztonsági szolgálatokat meg kell erősíteni, bővíteni kell és megbecsülésünk jeleként fizetést kell emelni! Ez nem csupán a megbecsülést fejezi ki: Azt biztosítsa, hogy a legkiválóbb szakemberek is ezt a csodaszép hivatást válasszák, azért, hogy én és Önök tiszta szívvel engedjük el a gyermekünket akár az iskolába, akár a barátaihoz!"