Törvény megtekintése

A Ciron Köztársaság Adótörvénykönyve

 

 

Személyek adózásáról

Vállalatok adózásáról

A járulékokról

Kormányzati Járulékkezelő Biztosítóról

Procedúra és adminisztráció

Munkavállalói járulékokról

Munkaadói járulékokról

Munkanélküli segélyről

A hozzáadott érték adójáról

A procedúráról és adminisztrációról

Büntetésekről

Záró rendelkezések

 

 

I. Személyek adózásáról

a)      Személyi jövedelemadó, adókulcsok

 

1)      Azok a személyek, akik egyedülálló státusban élnek, és nincsenek olyanok, akiket anyagilag eltartana, a következő adókulcsok szerint adóznak:2.400 $ alatti kereset: 5%

2.401-3.600 $ közötti kereset: 10%

3.601-6.000 $ közötti kereset: 18%

6.001-7.200 $ közötti kereset: 30%

7.201-8.400 $ közötti kereset: 35%

8.401-12.000 $ közötti kereset: 43%

12.001-36.000 $ közötti kereset: 53%

36.001-60.000 $ közötti kereset: 57%

60.001 $ feletti kereset: 68%

 

2)      Azok a személyek, akik rendelkeznek élő házastárssal, lehetőségük van összevont adózásra, ha élő házastársról van szó, amely a következő adókulcsok szerint adóznak:

3.600 $ alatti kereset: 5%

3.601-5.400 $ közötti kereset: 10%

5.401-9.000 $ közötti kereset: 18%

9.001-10.800 $ közötti kereset: 30%

10.801-12.600 $ közötti kereset: 35%

12.601-18.000 $ közötti kereset: 43%

18.001-54.000 $ közötti kereset: 53%

54.001-90.000 $ közötti kereset: 57%

90.001 $ feletti kereset: 68%

 

3)      Azok a személyek, akik nem élnek házastársi kapcsolatban, de eltartanak olyan személyeket, akik nem fizetnek adót, vagy korábban a következő adókulcsok szerint adóznak:

3.000 $ alatti kereset: 5%

3.001-4.600 $ közötti kereset: 10%

4.601-7.000 $ közötti kereset: 18%

7.001-8.200 $ közötti kereset: 30%

8.201-9.400 $ közötti kereset: 35%

9.401-13.000 $ közötti kereset: 43%

13.001-37.000 $ közötti kereset: 53%

37.001-61.000 $ közötti kereset: 57%

62.001 $ feletti kereset: 68%

b)      Adományok

A személyi jövedelemadózás mértéke csökkenthető, ha valamelyik alapítványnak, vállalatnak és egyéb, non-profit egyesületnek.

4)      Ha az adomány:

 

A.    kevesebb, mint 1.000 $, akkor az adóalap 10 százaléka igényelhető vissza, feltéve, ha az adomány meghaladja a visszatérítés mértékét

B.     több mint 1000, de kevesebb, mint 3.000; akkor az adóalap 16 százaléka igényelhető vissza, feltéve, ha az adomány meghaladja a visszatérítés mértékét

C.     több mint 3000, de kevesebb, mint 5.000; akkor az adóalap 23 százaléka igényelhető vissza, feltéve, ha az adomány meghaladja a visszatérítés mértékét

D.    több mint 5000, de kevesebb, mint 7.000; akkor az adóalap 34 százaléka igényelhető vissza, feltéve, ha az adomány meghaladja a visszatérítés mértékét.

E.     Az adózni képes polgároknak, akik jövedelemadót kötelesek fizetni, évente egyszer, nem később december 15-től, kötelezően adóbevallást kell adni, amelyet a megyei hivataloknak 90 nap alatt, legkésőbb március 20-ig, fel kell dolgozniuk, és el kell juttatni a Munkaügyi Minisztériumhoz.

 

c)      Fogalmi keretek

Az „élő házastárs” azt a személyt fedi le, aki törvényes úton, olyan tisztviselők előtt tett házassági esküt, aki fel van ruházva a szentesítés jogával.

A családfő jelenti azt a személyt, aki legalább egy személyt tart el, nincs élő házastársi kapcsolata, vagy özvegy.

II. Vállalatok adózásáról

a)      A vállalkozások és a bankok mindig az éves profitjuk által növekedett vagy csökkent alaptőkéjük után fizetnek adót annak fényében, hogy mennyi a befolyt haszon összege.

 

1)      Azok a vállalatok, amelyek

kevesebb mint 10.000 $ haszonnal rendelkeznek, a bevételük 10,

több mint 10.000, de kevesebb mint 50.000 $ haszonnal rendelkeznek, a bevételük 15,

több mint 50.000, de kevesebb mint 300.000 $ haszonnal rendelkeznek, a bevételük 25,

több mint 300.000 $ haszonnal rendelkeznek, a bevételük 45 százalékát kötelesek adó formájában befizetni.

b)      A külföldi vállalatokra is ugyanezek az adókulcsok érvényesek.

 

c)      Az adókulcsok változtatásáról

 

A.    Az adókulcsokat a kormány csak törvényúton módosíthatja.

 

B.     A jelenleg bevezetendő adókulcsok stabilak, csak akkor kerülnek módosításra, ha az országot közvetlenül egy nagy gazdasági visszaesés fogja sújtani.

III. A járulékokról

a)      A járulék Cironia Köztársaság területén a személyi jövedelemadózás körébe tartoznak. Mivel a járulékok adónak minősülnek, ezért bizonyos szociális ellátások birtoklása érdekében minden olyan polgárnak kötelező fizetni, aki:

 

        i.            már nincs tanulói jogviszonyban

      ii.            betöltötte a 18. életévét

    iii.            aktív munkaviszonnyal rendelkezik

    iv.            A járulékok két fajtája létezik Cironia Köztársaság területén:

      v.            egészségbiztosítási járulék

    vi.            nyugdíjjárulék.

 

b)      A befizetett járulékok illetéktelen eltulajdonítása 10-20 évig terjedő letöltendő börtönbüntetéssel sújtandó.

c)      Az egészségbiztosítási járulékot a kormányzat, a munkaadó és a munkáltató finanszírozza, a munkavállaló mindenkori fizetésének 10-10 százalékát jelenti. A járulékok finanszírozási megoszlása a munkáltató és a munkavállalói írott, szerződéses megállapodás függvénye, jelen rendelkezéstől el lehet térni.

d)     A járulékterhek a következőképpen oszlanak meg: 10 százalékot a kormányzat, 20 százalékot a munkavállaló, 70 százalékot a munkaadó finanszíroz.

e)      A járulékokat havi jelleggel kell befizetni olyan magánvállalkozások felé, amelyeknek a profiljában az egészségbiztosítás van feltüntetve. A biztosítók különböző kedvezményekkel hívhatják fel magukra a figyelmet, engedményeket és különböző kedvezményeket hirdethetnek az ügyfeleknek, amelyet a Munkaügyi Minisztérium monitoroz évente.

f)       A befizetők adatait és befizetéseit titkosan kell kezelni, azokról harmadik személynek a biztosítók nem adhatnak felvilágosítást, kivéve kormányzati és nyomozati szerveknek.

g)      A vállalatoknak kötelezően szerződniük kell az ügyfelekkel, ha azok:

 

        i.            betegbiztosítás

      ii.            balesetbiztosítás

    iii.            nyugdíjbiztosítás

 

h)      címen kívánnak szerződni, míg ha:

        i.            életbiztosítás

      ii.            tulajdonbiztosítás

címen kívánnak szerződni, figyelembe kell venni más faktorokat.

i)        A biztosítóknak a befizetésekhez minden esetben, az g) pontban felsoroltak esetében, évente két százalékos kamatot kell biztosítani. A kamat elmaradhat, ha a gazdasági növekedés két egymást követő évben legalább 5 százalékponttal csökken.

 

j)        Kiskorúak esetében az egészségügyi ellátást az eltartók egészségbiztosításából kell finanszírozni, ennek 50 százalékát a kormányzat állja.

 

k)      A befizetett járulékok átruházhatóak, ha erre jogi személy jelenlétében írásos tanúsítványt tesz.

 

l)        Ha a kezelési költség meghaladja az addig befizetett járulékok összegét, azt külső forrásból kell biztosítani.

IV. Kormányzati Járulékkezelő Biztosítóról

a)      Állami alkalmazottak esetén a járulékokat az erre a célra felállított Kormányzati Járulékkezelő Biztosító kezeli.

 

b)      A belépés nem kötelező, lehet választani a magánszektor biztosítói közül is.

 

c)      A Kormányzati Járulékkezelő Biztosító tevékenyseége csak III/g. pontban felsoroltakra terjednek ki.

 

d)     A biztosítónak csak kormányzati és megyei dolgozók lehetnek a tagjai.

 

V. Munkavállalói járulékokról

 

A.    Az Időskori, Árvasági és Fogyatékossági Járulék

 

1)      Az Időskori, Árvasági és Fogyatékossági Járulék felelős a Köztársaság azon állampolgárai szociális és egészségügyi ellátásának a biztosítására, amely személyek valamilyen fizikai vagy szellemi hiányosságuk képtelenek önálló jövedelem biztosítására. Ezen célból a fizetés 5 százalékát vonja le a munkavállalóktól.

 

2)      A befizetett összeg évente az Időskori, Árvasági és Fogyatékossági Alapba kerül, ahonnan a Minisztérium utalja ki a megfelelő személyek és szervezetek felé.

 

B.     Egészségügyi ellátás

 

1)      Ezen személyek egészségügyi biztosítása okán minden, aktív munkaviszonnyal rendelkező polgárától a fizetés 2 százalékát vonja le, és azt az Időskori, Árvasági és Fogyatékossági Alapba utalja, ahonnan a nyilvántartásba vett jogosultak igényelhetik a támogatást.

2)      Egy személynek öt év alatt kórházi ellátásra legfeljebb 25.000 $ utalható ki.

 

3)      Az igénybe vett szolgáltatást a Munkaügyi Minisztérium felelős osztálya ellenőrzi, ha szabálytalanságot talál, azt jelzi a nyomozó hatóságoknak. A csalás bűncselekménynek minősül.

 

4)      A munkavállalói adók és járulékok levonását a Munkaügyi Minisztérium végzi el, erről évente jelentést tesz az elnöknek. A munkavállalók bérpapírján kötelező eltüntetni a levonást minden hónapban.

VI. Munkaadói járulékokról

a)      Az Időskori, Árvasági és Fogyatékossági Járulék

 

A.    Az Időskori, Árvasági és Fogyatékossági Alapba a munkáltatóknak is kötelező fizetni, a mindenkori a hasznuk felének a 0,25 százalékát.

 

b)      Egészségügyi ellátás

 

A.    Ezen személyek egészségügyi biztosítása okán minden, a munkaadók a hasznuk felének az 1 százalékát kötelesek befizetni, és azt az Időskori, Árvasági és Fogyatékossági Alapba utalja, ahonnan a nyilvántartásba vett jogosultak igényelhetik a támogatást.

 

B.     Egy személynek öt év alatt kórházi ellátásra legfeljebb 25.000 $ utalható ki.

 

C.     Az igénybe vett szolgáltatást a Munkaügyi Minisztérium felelős osztálya ellenőrzi, ha szabálytalanságot talál, azt jelzi a nyomozó hatóságoknak. A csalás bűncselekménynek minősül.

 

D.    A munkavállalói adók és járulékok levonását a Pénzügyminisztérium végzi el, erről évente jelentést tesz az elnöknek. A munkavállalók bérpapírján kötelező eltüntetni a levonást minden hónapban.

VII. Munkanélküli segélyről

a)      Munkanélküli segélyre minden olyan ciron állampolgár jogosult, aki:

 

        i.            legalább 18. életévét betöltötte

 

      ii.            nincs aktív tanulói és hallgatói jogviszonya

 

    iii.            legalább három hónapja nem talál munkát

 

b)      Munkanélküli segélyért a megyei Munkaügyi Központban lehet, amely, miután felmérte, hogy az állampolgár valóban jogosult a munkanélküli segélyre, jelzi a kormányzat Munkaügyi Minisztériuma felé, amely nyilvántartásba veszi az állampolgárt.

c)      A munkanélküli segély mértéke két éven keresztül az átlagfizetés 60 százalék, a harmadik évtől a 40 százaléka. míg a negyedik évtől nem jogosult a munkanélküli segélyre. Ez nem zárja ki megyei segély további juttatását, ha a megye rendelkezik önálló szociális programmal.

 

d)     A munkanélküli segélyből nem lehet levonni adót és járulékot.

 

e)      Egészségügyi ellátást korábbi befizetései mértékében kaphat, vagy kérheti a munkanélküli állampolgár, hogy a segély öt százalékát erre a célra biztosításra költheti.

 

f)       A munkanélküli – hasonlóan a fiatal- és időskorúakhoz – eltartott személynek minősül.

 

g)      Ha egy munkanélküli állást szerez, a munkáltatónak 15 munkanapon belül jeleznie kell a megyei Munkaügyi Hivatal felé, hogy állást szerzett, ezáltal a munkavállaló törlésre kerül a munkanélküli regiszterből. Ha ezt a munkáltató elmulasztja, pénzbírságra számíthat a munkavállalóval együtt.

VIII. A hozzáadott értékek adójáról

a)      Cironia Köztársaság területén a termékeket és a szolgáltatásokat lakossági fogyasztási adók terhelik.

 

b)      A fogyasztási adót Hozzáadott Értékek Adójának nevezik Cironia Köztársaság területén.

 

c)      A Hozzáadott Értékek Adója Cironia Köztársaság egész területén az előállított érték 30 százaléka.

 

d)     Ez alól kivételt képeznek a dohánytermékek, az alkoholos italok és a lőfegyverek, amelyek 55 százalékos adókulccsal adóznak.

IX. Procedúráról és adminisztrációról

a)      Az előző évi adóbevallásokat folyó év május 30-ig kell elküldeni, az adó-visszatérítést az Adóhivatal december 15-ig kell elküldenie.

 

b)      Adót kivethet a kormányzat és a megye is, a megye kizárólag vagyoni és ingatlan- és ingósági adóalapot vezethet be a Megyei Tanács többségének támogatásával.

 

c)      Az adópolitikai adminisztrációval az Adóhivatal foglalkozik.

 

1)      Az Adóhivatal a Pénzügyminisztérium hatás- és jogköre alá tartozik.

2)      Az Adóhivatal vezetőjét a Pénzügyminiszter nevezi határozatlan ideig, megbízatását bármikor visszavonhatja.

3)      Az adózó természetes és jogi személyeknek adatszolgáltatási kötelezettségük van az Adóhivatal felé.

4)      Az Adóhivatal nyomozati osztállyal rendelkezik, amely az adócsalásokkal és –elkerülés ellen nyomoz, ha talált arra utaló jelet, hogy törvénytelen esemény történhetett. az esetet átadja a megyei ügyészségnek, amely folytatja a nyomozást.

 

A.    Az adók és a járulékok levonását a Kormány, azon belül a Pénzügy- és a Munkaügyi Minisztérium, együttműködve a megyei hivatalokkal, végzi el, amiről havonta a bérlapon értesítik a munkavállalókat, a munkáltatókat pedig írásos tanúsítvánnyal.

 

B.     Az állami intézmények esetében levonásnak a naptári hónap 3. napjáig meg kell történnie, hogy a naptári hónap 10. napjáig megérkezhessenek a fizetések. Magánvállalatok esetében a levonást a munkáltató végzi el, és küldi el a megfelelő összeget a(z):

 

        i.            hivataloknak,

 

      ii.            biztosítóknak,

 

    iii.            egyéb szervezeteknek,

 

    iv.            hogy a naptári hónap 15 napjáig megérkezzen.

X. Büntetésekről

a)      Azok a természetes és jogi személyek, amelyek elmulasztják a határidőket, bírságra számíthatnak.

 

b)      Azok a természetes személyek, akik adócsalást követnek el, 3-10 évig terjedő letöltendő börtönbüntetéssel sújtandók, bírság fizetése mellett.

 

c)      A bírság összege a be nem fizetett adó és befizetendő adó tízszeresének összege.

 

d)     Külföldi személyek esetében a személy kiadatását kell kérni a lakott országtól.

XI. Záró rendelkezések

Minden, jelen jogszabályokkal ellentétes törvény és rendelet a hatályát veszti.

---

vissza