Egy cikk

Deer Alexander: Kedves Hopes asszony! Örömömre szolgál önt köszönteni. Meg kell mondjam váratlan fejlemény volt az ön indulási szándéka, tudomásom szerint a Progresszív Párt nyíltnapján is váratlan fordulatnak volt mondható.

Kim Hopes: Üdvözlöm! Igen ez valóban így történt, ahogyan már elmondta. Valójában még nekem is szoknom kell a helyzetet, nem hittem volna, hogy egyszer elnökjelölt lehet belőlem!

Deer Alexander: Mi volt az a megfontolás, ami miatt úgy döntött, hogy indul az előválasztáson? Feltételezem nyomós oka van erre és kifonomult választ kapok.

Kim Hopes: A valós okom rá igazán egyszerű. Nem kérdés, hogy a Ciron Köztársaság jelenleg a hanyatlás szélén áll. Elég csak belenéznünk polgártársaink szemébe. Láthatjuk azt a kínt, amelyen ezek az emberek keresztül mennek. Nyílvánvalóvá válnak a keserves hétköznapok, melyeket politikai ellenfeleinkkel vívunk. Ezen változtatni kell. Nem holnap, hanem ma!

Deer Alexander: Valóban úgy gondolja, hogy köztársaságunk bukás közeli napokat él át?

Kim Hopes: Határozottan. Természetesen tudjuk kik tehetők ezért felelőssé! Megsúgom nem a Progresszív Párt. Hiszen hogyan lennénk képesek együttműködést véghezvinni, ha ellenfeleink nem hajlanak a konszolidációra? Olyan politikusokkal akik két felé szakítanák inkább allámunkat, északra és délre, hogy saját jólétüket fenntartsák és tejhatalmu kiskirályokká válljanak. Számomra ez elképzelhetetlen és megvalósíthatatlan vállalkozás.

Deer Alexander: Ön ugye a Progresszív Párt déli konzervatív felének a képviselője. Nem gondolja, hogy politikai gondolkodása inkább liberális szinteket üt, mintsem konzervatív elképzeléseket?

Kim Hopes: Nézze! Észre kell vennünk, hogy világunk változik, az emberek gondolkodásmódja változik és bizony szükség van a megoldásra. Én arra törekszem, hogy pártom konzervatív és liberális felfogású erőit közelebb tereljem egymáshoz. A valóság azt tükrözi, hogy a konzervatív gondolkodás önmagában elég arisztokratikus. A liberális gondolatok csillapíthatják túlzott maradiságunkat. Ebből kifolyólag új irányra van szükség, ez nem más mint a liberális konzervativizmus.Természetesen progresszív keretek között. 

Deer Alexander: Köszönöm terjedelmes, ugyanakkor egyértelmű válaszát! Hogyan vélekedik a déli megyék sorsáról? Önnek fontosak még a déli megyék?

Kim Hopes: Kérdese eleve megrázó! Egyértelműen fontosak! Nem húnyhatunk szemet a jelenlevő problémák felett. Ezeket időben orvosolni kell. Jelenleg egy úgynevezett antikommunista erő tartja fogságaiban az ott élő népet. Ha megengedi neveket most nem mondanék ez nem arról szól! Mindez csak politikai erők egymásnak feszülése. Annyi biztos, hogy egyes politikusok, remekül kihasználják az eseménysorozatokat propagandafogásnak. Ügyesen csinálják meg kell hagyni!

Deer Alexander: Ha jól értelmezem ön részben védi a kommunistákat az országban?

Kim Hopes: Nagyon kérem ne forgassa ki a szavaimat! Egy szóval sem említettem! Egy valamire érdemes odafigyelni! Mindaddíg amíg bizonyos politikai vagy ideológiai körök nem sértik köztársaságunk törvényeit, addig minden szervezetnek joga van a létezéshez. Amennyiben ez nem így történik, akkor erre találták ki az alkotmányt. Jut eszembe alkotmány! Nézzük meg kik azok akik valójában nem tisztelik a köztársaságunk egyik szent pillérét!

Deer Alexander: Kikre gondol tulajdonképpen?

Kim Hopes: Nem nyilatkoznék, de talán észak és dél jó példa lenne. 

Deer Alexander: Rendben, elfogadom válaszát! Végezetül mit kíván mondani az olvasóknak?

Kim Hopes: Csak egy valaki kerülhet ki vesztesként a csatában! Győzzön, ki az igazság szolgája!

Deer Alexander: Köszönöm, hogy megismerhettem!

Kim Hopes: Én köszönöm a beszélgetést!