Egy cikk

Elfogadta a meghívásunkat a neves történész professzor és európa szakértő, a Ridgefieldi egyetem rektora. Aki tanított Washingtonban, Párizsban és Londonban, továbbá több évet töltött Szentpéterváron és Moszkvában. Mr. Allen Haydemen! Üdvözlöm a stúdióban és köszönöm, hogy elfogadta a meghívásomat.

-Én köszönöm Mr, Rush, szívesen tettem!

Professzor úr, napjaink legégetőbb kérdése, a Kommunizmus, illetve a Ciron Kommunista párt. Melyről igencsak megoszlanak a vélemények, ártatlan ideológia, vagy egy úgynevezett trójai faló aki országunkat célozta meg?

-Nos, a kérdés sokrétű és magam sem tudom hol kezdjem, mert ha teljes egészében összefoglalnám a dolgot, akkor nem csak a mai este de a holnapi nap is rámenne a dologra, tehát megpróbálom összefoglalni. Három fő dolgot kell elsőre szétválasztanunk, más a kommunizmus, más a szocializmus és más a diktatúra, noha eme 3 dolog mára már szorosan összefügg és hajlamosak ezt az emberek egy dologként kezelni. Egyik a másik nélkül egy ártatlannak tűnő dolog lehet, de együtt a három egy legyőzhetetlen, megfoghatatlan rendszermechanizmus, mert  mint egy gyorslefolyású halálos betegség terjed a világ országaiban, megkeserítve milliók életét. Egyik dolog addig terjeszkedik, míg megnem teremti önmagának a második dolgot, együtt a két dolog, pedig létrehozza a harmadikat. Nos, remélem értik a kedves olvasók miről beszélek.

Viszont azt is tudni kell, hogy a kommizmusnak több elfogadható és megvethető vállfaja létezik. Ezek megismeréhez vissza kell mennünk a múltba. A kommunizmus kifejezést a történelem során több, eltérő értelemben használták és használják. Karl Marx és Friedrich Engels 1848-as kommunista kiáltvány óta a kommunizmus kifejezés elsősorban az általuk leírt osztálynélküli társadalmat, illetve az ennek megvalósítására létrejött politikai ideológiát (marxizmus) és mozgalmat jelenti. Számos magát kommunistának valló, ám egymástól ideológiájában eltérő mozgalom terjedt el, mint például maoizmus trockizmus, tanácskommunizmus, luxemburgizmus, keresztény kommunizmus, eurokommunizmus. Azonban a Szovjetúnióból kiindult marxista, leninista, sztálinista később maoista, illetve az ezekből kinőtt további irányzatok voltak azok, amelyek a 20. század világpolitikájára a legnagyobb befolyást gyakorolták.

1918-ban az Oroszországi szociáldemokrata munkáspárt bolsevik szárnya felvette az Orosz kommunista párt nevet, amit más országok velük szövetségben álló pártjai szintén követtek. Ezt követően a Szovjetúnió illetve más szovjet mintájú párt által irányított országokat kommunistának, hivatalos doktrínájukat kommunizmusnak kezdték el nevezni, bár ezen országok egyikében sem valósult meg a kommunista társadalom. Ebben Marx terminológiáját követte a politológia, aki úgyszintén kommunizmusnak – a kommunizmus első fázisának – nevezte azt a társadalmat, mely a kapitalizmus megdöntése és a végleges kommunista társadalom bevezetése közti átmeneti állapotban van. Ez az átmenet a legveszélyesebb és leghoszabb időszak, mely a legtöbb országban ez stagnál. Ekkor forr össze a szocializmus és a kommunizmus akinek élére áll egy diktátor, és egy eszme reményében élteti a megnemszületett, úgynevezném egy két állapot közti társadalmi rendszert melyet ugyan kommunizmusnak hívnak de csak kiragadva belőle eszméket diktátorként használja az iország vezetője.

Azt gondolom az első állapot megszületőben van országunkban, ha igazi demokrata révén ezt engedjük, amely még csak egy ártatlan dolog, akkor kiforrja magából a második a dolgot, és ekkor már megállíthatatlan. Azt gondoljuk van annyira erős a demokrácia, a nyugati fejlett világ, a Reform és a Progresszív párt, hogy ide nem soha törhet be a kommunizmus. Láttam már országokat napok alatt darabjaira hullani és láttam már kocsmai szélsőséges beszélgetéseket, politikai diktatórummá válni napok alatt. Ki kell mondjam a kommunista diktatúra, a legerősebb a világon az a fertő mely képes pár nap alatt egy országot a demokráciát felzabálni. És miért a legerősebb? Mert nincsen úgymond bürokrácia, nincs az a hosszú folyamat mint a demokráciában, ahol egy elnök kinevezése több hónapig tart, a kommunisták egyik napról a másikra diktátort tesznek az ország élére, és akár háborús helyzetet teremtenek, nem kell nekik törvény, nem kell kongresszusi felhatalmazás.

Azt gondolom, a most látott CKP egy ártatlan egyesület, amely lehet tényleg ártatlan és akár ők is egy káros eszme áldozatai, Bradley Rylan most egy becsületes polgár, elhiszem, de higgye el minden ember nekem az eszme egy katonai egyenruhába bújt ördögöt faraghat belőle rövid időn belül. Meg kell fékezni a CKP-t demokratikus úton, és ebben a Progresszívekkel értek egyet. Nem szabad törvényeinket és alkotmányunkat átlépve nekik rontani, mert akkor mi sem vagyunk mások mint ők. A demokrácia fegyverével kell megállítani őket. Le kell építeni a CKP szervezetét de erre egy törvényjavaslat elfogadása nem lesz elég. Egy, az egyesületet felügyelő bizottságot kell felállítani és olyan törvényt hozni, hogy ilyen szélsőséges egyesület, szerveződés ne jöhessen létre. És ha már az egyesületnél tartunk....és a szélsőségeknél, akkor a szélsőbal szervezetek melett a szélsőjobb szervezetekkel is ugyanilyen hatékonyan kell fellépni. Azt látom sok politikus nem igazságos és nem demokratikusan viselkedik amikor a szélsőbalt azonnal eltiporja de a szélsőjobot élteti és megtűri, ez nem egy diktatúrára hajaz? A fehér társadalmat megakarjuk védeni a vörös gonosztól, de a fekete társadalom elnyomója épp ez a fehér társadalom arra hivatkozva mert a déli elvek és hagyományok megőrzése szent dolog. Igazságos dolog ez? Megengedhető egy fejlett társadalomban? Demokraitkus? Az olvasókra bízom.

Köszönöm szépen.