Egy cikk

A magyar eseményekkel egy időben háború zajlott Egyiptom az angol-francia-izraeli koalíció csapatai között. 

Gamal Abdel Nasser egyiptomi elnök még idén Július 26-án államosította a Szuezi csatornát,ami ellen már akkor felszólaltak a Brit Birodalom és Franciaország vezetői,sőt az államosítás bejelentése az egész világot meglepte. Először fordult elő, hogy egy korábban brit befolyás alatt álló arab ország nyíltan szembeszállt Nagy-Britanniával és az új világhatalmat képviselő USA-val. Az események pedig elszabadultak.Izrael Október 29-én lerohanta Egyiptomot,így a korábbi, brit és francia befolyás alatt született nemzetközi egyezmények értelmében ha egy arab országot külső támadás ér, akkor Nagy-Britannia és Franciaország újra elfoglalhatja a Szuezi csatornát.Ennek következményeként Nagy-Britannia ultimátumot intézett Egyiptomhoz, amelyben október 31-ig adott haladékot a Szuezi-csatorna kiürítésére. Miután október 31-én Nasser a várakozásnak megfelelően elutasította Nagy-Britannia és Franciaország ultimátumát, azok megkezdték az ország bombázását, majd November 5-én haderőik partra szálltak Egyiptomban.

Nasser előrelátóan a bombázásokat megelőzve a légi erejének jelentős részét a biztonságos Szíriába irányította. A Szuezi-csatorna forgalmának akadályozására pedig 47 hajót süllyesztettek el a világ egyik legfontosabb vízi útján, amelyen a nemzetközi olajszállítás jelentős része zajlott. A hármas koalíció az előretöréskor összesen hatvanhétezer jól felszerelt katonát tudott felvonultatni Nasszer ötvenezer egyiptomi fegyverese ellen.A koalíció valószínűleg képes lett volna a háború sikeres folytatására és befejezésére. Ekkor azonban a többirányú nemzetközi nyomás alá került, ami végül az akció befejezésére kényszerítette őket. Hiszen az Egyesült Államok határozott gazdasági nyomásgyakorlásba kezdett Londonnal szemben: megakadályozta egy azonnali IMF gyorshitel folyósítását, amire Londonnak a Szuezi-csatorna lezárásával kieső olajszállítások miatt szüksége lett volna. Továbbá font-kötvény eladásokkal árfolyamtámadást intézett az angol font ellen, heteken belüli gazdasági válsággal fenyegetve Nagy-Britanniát. 

Ezt súlyosbította, hogy a legnagyobb olajtermelő Szaúd-Arábia olajembargót vezetett be Nagy-Britannia és Franciaország ellen, és az USA sem volt hajlandó saját olajjal kisegíteni őket csapataik visszavonásáig. A világ első olajembargója meglepte a briteket, hiszen polgáraik benzinjegyért sorban állva először érezték a saját bőrükön a közel-keleti konfliktusok hatását. A Szovjetunió Egyiptom és az invázió megszüntetése mellett állt. A békekötésre végül November 7.-én került sor,egyenlőre azonban a csatorna területe Izraeli megszállás alatt áll,így még sok kérdés merülhet fel.

Az 1956-as év vége sok olyan eseményt tartogatott számunkra,ami miatt sajnos ki kell jelentenünk,nagyon messze állunk attól a világbékétől,amit 1945 vége és 1950 között reméltünk.