"Cliff Bedroom a Warwicki gabonafeldolgozó gyárban tartott beszéde a munkások előtt."
Üdvözlöm önöket kedves Warwicki polgárok.
Örülök, hogy ennyien gyűltek itt össze, és miattam félbehagyták a munkát. Azért látogattam el ide, mert gyermekkori emlékem legfőbb momentumaihoz köthető ez a gyár. Apám itt volt rakodómunkás, és amikor megkapta bérét, mindig egy táblacsokoládéval érkezett haza, átnyujtotta és azt mondta, egy ilyen csokiért legalább száz zsákot kell megmozgatnom, de érted megéri még ha ezret kellene is. Ő sosem volt gazdag, szegénycsaládban nőttem fel három másik testvéremmel, anyám szabónőként csak pár dollárt keresett havonta. Apám azt mondogatta mindíg, a munka nemesít, még nem is tudunk belőle megélni. Eljött az alkalom amikor én tehetek önökért és apám emlékéért valamit. A munka nemesít és meglehet belőle élni, csak kell valaki aki tesz érte és tudja azt, milyen éhesen az iskolában. Önök nagyrészben kiskeresetűek, nem szabadna önöket terhelni adóval, én megszüntetem a kiskeresetűek adóját, aki minimálbért keres, legyen adómentes, aki gyermekeket is nevel, legyenek továbi kedvezményei. 4000$ alatt nem kellene adózni, így a megkeresett pénzüket tisztán hazavihetnék, a Vállalatok adója viszont alacsony, alacsonyabb mint a magánszemélyeké. Önök lehet nincsenek tisztába a Ciron adótörvényekkel de a cégek 10-15-25 és a legmagasabb 45%-ot fizetnek be az államkasszába, míg önök mint magánszemélyek 5 és 68% között adóznak ez nonszensz, Felháborító az hogy aki keres 2000 dollárt miért van szüksége az államnak az ő 5 százalékára ami 100 dollár. Pártbeli vetélytársaim, mind-mind jóemberek, nemszeretnék azzal nyerni, hogy őket támadom, az nem én lennék. Nem értem Nick Lawrence párttársamat sem amikor Ed Glovert vagy Patrick Raftert tudja elnökként elképzelni kizárólag, Underwoodot jószerivel hazugnak nevezte. Frank egy becsületes jólelkű ember. Míg Gloverről nem jó szívvel mondanám ezt, abban a tudatban, hogy engem ok nélkül megtámadott és valótlanságokat közölt rólam a nyerése érdekében. Ed Glover nyerhet és szívből kívánom neki, hogy nyerje meg a csatát, de önöknek kisembereknek, családoknak, és szinesbőrüeknek nem lesz érdemi változás az életükben. Én önökért küzdök, magukon múlik elfogadják-e a segítő kezet. Abban biztosak lehetnek, hanem is nyerek és nem is a Progresszív Párt nyer, én akkor is önök melett leszek, mindent megteszek azért, hogy önök többet vihessenek haza. Mindent megteszek a családokért, a nélkülöző gyerekekért, önökért akik éjt nappallá téve güriznek éhbérért, azokért a nyugdíjasokért akiknek már a hónap közepén nincs egy betevő falatjuk sem. Nem a cégeket és azok vezetőit kell óvni, hanem a munkásosztályt. Nem zavarnám tovább önöket dolgozzanak tovább és bizzunk benne, hogy eljön az idő amikor lesz eredménye a kemény munkájuknak. Aki teheti segítse elképzelésem és támogasson engem az önökért való harcban.
Köszönöm
/Warwick Times/