Egy cikk

Henry Malcolm ikonikus médiaguru, szinte minden Ciron médiumba van üzletirésze, egyes híresztelések szerint, már olyan USA-beli médiumoknál is tulajdonrészt szerzett mint a TIME magazin vagy a BBC. Jelenleg szabadúszó politikai elemző és kritikus a Washington Post nevű amerikai lapnál. Amerikai-Ciron kettős állampolgár, de az USA.-beli Wyomingban született, de édesanyja Ciron származását sem titkolja. "Anyám Garfield megyei, gyerekként is sok időt töltöttem a megyében" Jelenleg kettő lakhelye van és ingázik munkahelyei miatt Ridgefieldben lakik ha épp Cironiában tartózkodik, ha épp az USA ba szólítja a kötelesség akkor pedig Washingtoni lakos. A 44 éves üzletember még agglegény, habzsolja az életet, hisz drága autóval jár, és vacsorapertnere a fiatal színésznő Audry Hepburn. Bejárása van a fehér házba. De olyan politikusokkal is jó viszonyt ápol mint Richard Nixon alelnök.

Jack Rush: Üdvözlöm Mr. Malcolm, köszönöm, hogy elfogadta a meghívásomat.Nem is szaporítanám a szót hisz a választásról kérdezném. Mi a véleménye a lezajló kampányról? Ki lehet a nyertes? Miben hibáztak illetve miben voltak jók az elnökjelöltek?

Henry Malcolm: Üdvözlöm Rush úr és a kedves olvasókat is. Nos bele is vágnék. Kezdem a Reform Pártal, hisz csapatom az amerikai Washington postban már készített egy ilyen irányú elemzést még a kampány közepén akkor is velük kezdtük, hát most se legyen ez másképp. Azt érzem nincs már meg az a magabiztosság és fölény mint 1946.-ban és 50.-ben. Igaz sokkal másabb a program is amit Trump úr mutatott be mint Taylor elnöké. Trump ambíciózus eltökélt kampányt folytatott de az emberek szemléletében nem tud kilépni az FCFSZ vezetéséből Igaz, rengeteget változott, illetve ezt mutatta kifelé, hogy ebből mi valós és mi nem ez később ki fog derülni.  A kampány elején Trump csapata úgy érzem hanyag volt és nem voltak összeszedettek, rengeteg idegen név volt a csapatában. A végére azonban szépen felzárkóztak és az emberbarát polgári politikája kifizetődőnek látszik. Nem biztos, hogy jó választás volt Wright ex-alelnök indítása. Hisz anno rengeteg botránya volt, illetve a Taylor kormányban túlságosan inaktív szerepet játszott. Taylor eltávolította és Washingtonba küldte, a progresszívek szerint nem véletlenül, hisz abszolut nem volt megelégedve vele és túl sok kérdőjelet rakott a neve mellé az akkori progresszív elit. Trump helyébe egy sokkal szimpatikusabb embert választottam volna, talán új nevet, egy fiatal hozzá hasonlóan ambiciózus embert mint Nathen Bartek például. Azt gondolom nagyobb eséllyel indult volna egy Trump-Bartek páros.

Ed Glover, hűha Glover itt most nehéz helyzetben vagyok. Megmondom miért! Glover egy kíváló nyugodt megfontolt politikus talán karizmája Tayloréhoz hasonló. De hátrányban indult, hisz kétszer is volt alelnökjelölt amit elbuktak, egyszer Underwoddal másodszor pedig Bedroomal. Azt gondolom ez a választás már presztizskérdés is neki valamilyen szinten. 1946.-ban nagyon jól szerepelt összeségében, de lássuk be az akkori George Taylort kevesen tudták volna legyőzni főleg úgy, hogy az általam nagyrabecsült Frank Underwood nagyon inaktív kampányt folytatott, tehát Glover akkori erőlködése hiábavalónak bizonyult. 50.-ben a fordítottja történt, Bedroom elnökjelöltként hatalmas erőfeszítéssel harcolt Taylor ellen, nagyüzemi kampányt folytatott csapatával megállás nélkül....emlékszem ezt még a Washington Post is megírta akkoriba....de az akkori Glover viszont egy gyámoltalan nyerni nem akaró alaknak tünt. Keveset mutatkozott nyilvánosság előtt, alig-alig rendezett egy két kampányestet ami egyébként is csendes és rövid volt. Nem tudom, talán ő is tudta, hogy nem nyerhetnek és az Underwooddal való alulmaradása még pislákolt benne. De összességében is az akkori Pregresszív Párt a 49-50-51 években a legrosszabb leg megosztottabb korszakát élte meg. Hisz a PNB 50.-ben szinte nem is kampányolt. De hála istennek 52.-től a párt feléledt, összefogtak és mostanra már egy erős határozott kampányt láttunk mind Glovertől mind a PNB-től. Bár nála sem volt tökéletes az alelnökjelölt megválasztása...Hammer egy szerény újdönsült politikus aki még nincs felkészülve a nagy csatákra...persze Wright ezt jól tudta és sikerrel hárított minden Hammer felől érkező támadást. Glover hatalmas és egy összeségében is jó kampányt folytatott de talán neki is kedvezőbb lett volna egy Thomas McDornish vagy egy Alexander Smith.

Végeredményben, látok személyi hibákat mindkét oldalon, főleg az alelnökjelöltek megválasztásában. Glover egy nyugodtabb de meggyőzőbb kampányt folytatott ellenfelénél, míg Trump egy támadóbb idegesebb ember habitusát tanusította, összeségében azt jósolom Glover nyeri a választást de hajszálnyi különbséggel annyi biztos mindketten 50% körüli eredményt fognak produkálni ha szám szerint kellene tippelnem akkor egy 51,5-48,5% lesz az eredmény Glover javára. De a papírforma is ezt mutatja köszönhetően a már nem létező, de oly szélsőséges FCFSZ-nek. Ha az sohasem létezett volna, most nyugodt szívvel azt mondanám 60-40 Trump győzelem. De hát a választók nem tudják elvonatkoztatni a Trump-FCFSZ szélsőséget.

Jack Rush: Köszönöm Mr. Malcolm legyen ez a végszó és remélem találkozunk még a választás után.

Henry Malcolm: Viszontlátásra Mr. Rush (Malcolm kezet fog Rushal és iszik egy nagy korty vizet, aztán kisétál a stúdióból.)