A nagy megyék változó képet mutatnak az idei választások után. Sok helyen sikerült előnyhöz jutnia a Reform Pártnak, máshol a progresszívak vezetnek, megszorítva régi hivatalban lévőket is.
Garfieldben még mindig West vezet
A hivatalos eredmények szerint, bár ez még mindig nem a végleges, René West cooki kormányzó vezet, a választás estéjén elért 0,7 százalékos előnyét 0,9-re növelte, ami 5,400 szavazatnak felel meg. Bár matematikailag lehetséges, de nem valószínű, hogy a két automatikus újraszámolás találna legalább ennyi rosszul leadott szavazatot. Másrészt a megyében a Reform Párt adja a kormányzót és a megyei tanácsosok többségét, és nem valószínű, hogy ők is kifogást emelnének. Előnyét az elővárosok és Columbia adja, ahol a végén sikerült pár százalékkal győznie.
A szenátusi küzdelemben ugyanakkor már nem igazán lehet fordítani. Thad Castle képviselő legyőzte Serena Waterfordot, közel 9,000 szavazattal, ami legalább 2 százalékpontos előnyt jelent. Ezáltal az eddig progresszív szenátusi mandátum hat évre reformpárti lesz. Castle négy évvel korábban eredménytelenül próbálkozott John Myne legyőzésével, akit az akkori kormányzó, James Gilly jelölt Gregory Hammer helyére, aki alelnök lett. Most viszont legyőzte az aktivistából lett jelöltet, aki a balszárny jelöltjének számít.
A kongresszusi körzetekben marad a status quo, 9 progresszív lesz a jelenlegi 8 helyett, és 5 reformer az eddigi hat helyett. Csak Shelley Roberts kapott ki Garfield 13. kongresszusi körzetében, minden hivatalban lévőt újraválasztottak, ahol nem indult inkumbens, ott i s az ő pártja adja az új törvényhozót.
A Megyei Tanács továbbra is reformpárti többségű lesz, 22 tanácsost adnak, a Progresszív Párt 20-at.
A részvétel 84% volt.
Legrandban Harvey Dent nyert
Legrand 13 elektorát Harvey Dent nyerte meg, amivel történelmet írt, hiszen a közép-keleti megyében még sose nyert progresszív jelölt. A végső számok 198 ezer szavazattal győzött, René West 193 ezret kapott, ezáltal 49,3 százalékot szerzett Dent, 48,1%-kal lett második a cooki kormányzó. Győzelmét a vidéken való erő szereplésének és magas részvételnek köszönheti, miközben West győzött Bouyenne-ben és az elővárosokban, de ez most nem volt elég.
A szenátusi választásokon Remiel D’Alambert hivatalban lévő szenátor győzött, 200 ezer szavazattal (50%), James Dawson progresszív jelölt 48 százalékkal lett második. D’Alambert hat éve tölti be a szenátusi helyet Ridgefieldben, és aktív törvényhozónak számít. Nagyjából hasonló eredményt ért el, mint West, vagyis az elővárosi körzetekben és Bouyenne városában nyert, viszont jócskán voltak Dent-D’Alambert szavazók is.
A kongresszusi delegációban a jövőben 6 progresszív és 5 reformpárti lesz. Két helyet vesztett a Reform Párt (Legrand 2 és 7), egyet a Progresszív (Legrand 11). A Megyei Tanácsban előtörtek a reformpártiak: az eddigi 8 helyett 15 tanácsosuk lesz, a progresszívaknak 25-ről 18- ra csökkent.
A részvétel 85% volt.
Oakland: csökken Dent előnye
Harvey Dent közel négyezres előnye kevesebb, mint ezerre csökkent Oaklandben. Jelenleg alig több mint 800 szavazattal vezet, ami 0,2%-nak felel csak meg. Miközben Dent győzött Miamiban és az oaklandi vidéken, addig West nagy arányban nyerte az elővárosokat, és vidéken zárta az ollót, George Taylor óta először nyerte meg kisvárosok sorát progresszív elnökjelölt. Főként a feketék és a spanyolajkúak által lakott területeken látványos az előretörése, ami annak a jele, hogy elérte az üzenet a kisebbségeket: René West szegregációellenes. Most ugyan két újraszámlálás következik, de kérdés, hogy a progresszív megyei vezetés mennyire lesz partner a teljes átvilágításban.
David Coleman idén életének legszorosabb választási eredményét élve át lett újra szenátor. A hivatalban lévő törvényhozó 50-48 arányban győzte Raymond Ericcsen reformer jelöltet. Ez azt is jelenti, ahogy a progresszívak sikeresen tették országossá a választásokat piros megyékben, a reformerek is elérték ugyanezt kék megyékben.
A kongresszusi körzetekért vívott harcban az eddigi 11-1-es felállásból, ahol a progresszívak vezettek, jövőre 10-4 lesz. A Reform Párt nyert Oakland 5-ben, Oakland 10-et megtartották, és megnyerték még a 11. és a 12. körzeteket is.
A Megyei Tanácsban változatlanok maradtak az erőviszonyok, eggyel több reformer tanácsos lesz, de ez nem változtat a biztos progresszív többségen.
A részvétel összességében 87% volt.
Unionban nagyot nyert az R
Cook megye után Unionban ért el legjobb eredményt René West, ahol a végső számok szerint 53 százalékot szerzett, Harvey Dent eredménye 44%. Ez az eredmény Unionban George Taylor után a legjobb, aki 1950-ben 66 százalékkal nyert. Habár vidéken kemény csata folyt a két jelölt között, az elővárosokban 20, Silver Cityben 15 százalékponttal győzött West. Ezáltal a legnagyobb elektorszámmal rendelkező Union West mellett fog állni az elektorokért vívott harcban.
A szorosnak ígérkező szenátusi küzdelemből Ethan Fairbanks reformpárti jelölt került ki győztesen, viszonylag kényelmes, 4 pontos győzelemmel (51-47%). Itt is ez elővárosok és Silver City adta Fairbanks előnyét, aki januártól Peter Noun szintén reformer szenátor helyét fogja átvenni.
A kongresszusi kerületekben valóságos vérfürdő zajlott. A progresszív jelöltek elhódították az 1. és a 2. körzetet, az 5. és a 6. körzetet. 33 szavazattal vezet mindössze Gil Clifton Union 3-ban, Unionban 7-ben Isaiah Guttmann csak 1,04 százalékkal győzött. De aztán jött Silver City. A nagyvárosi körzetek közül 7 progresszív volt, 1 reformer. Januártól 8 reformer törvényhozó képviseli a várost. Dan Sullivan (R) minden progresszív elbukott. Így 14 képviselőből fog állni az unioni reformpárti küldöttség, a progresszív csak négyből.
A Megyei Tanácsban eddig 30 progresszív és 24 reformer tanácsos ült, januártól 31 reformer és 23 progresszív foglal helyet, megnehezítve Mark Harmon kormányzó helyzetét.
A részvétel nagyon magas, 99% volt.
A nagy megyék változó képet mutatnak az idei választások után. Sok helyen sikerült előnyhöz jutnia a Reform Pártnak, máshol a progresszívak vezetnek, megszorítva régi hivatalban lévőket is.
Garfieldben még mindig West vezet
A hivatalos eredmények szerint, bár ez még mindig nem a végleges, René West cooki kormányzó vezet, a választás estéjén elért 0,7 százalékos előnyét 0,9-re növelte, ami 5,400 szavazatnak felel meg. Bár matematikailag lehetséges, de nem valószínű, hogy a két automatikus újraszámolás találna legalább ennyi rosszul leadott szavazatot. Másrészt a megyében a Reform Párt adja a kormányzót és a megyei tanácsosok többségét, és nem valószínű, hogy ők is kifogást emelnének. Előnyét az elővárosok és Columbia adja, ahol a végén sikerült pár százalékkal győznie.
A szenátusi küzdelemben ugyanakkor már nem igazán lehet fordítani. Thad Castle képviselő legyőzte Serena Waterfordot, közel 9,000 szavazattal, ami legalább 2 százalékpontos előnyt jelent. Ezáltal az eddig progresszív szenátusi mandátum hat évre reformpárti lesz. Castle négy évvel korábban eredménytelenül próbálkozott John Myne legyőzésével, akit az akkori kormányzó, James Gilly jelölt Gregory Hammer helyére, aki alelnök lett. Most viszont legyőzte az aktivistából lett jelöltet, aki a balszárny jelöltjének számít.
A kongresszusi körzetekben marad a status quo, 9 progresszív lesz a jelenlegi 8 helyett, és 5 reformer az eddigi hat helyett. Csak Shelley Roberts kapott ki Garfield 13. kongresszusi körzetében, minden hivatalban lévőt újraválasztottak, ahol nem indult inkumbens, ott i s az ő pártja adja az új törvényhozót.
A Megyei Tanács továbbra is reformpárti többségű lesz, 22 tanácsost adnak, a Progresszív Párt 20-at.
A részvétel 84% volt.
Legrandban Harvey Dent nyert
Legrand 13 elektorát Harvey Dent nyerte meg, amivel történelmet írt, hiszen a közép-keleti megyében még sose nyert progresszív jelölt. A végső számok 198 ezer szavazattal győzött, René West 193 ezret kapott, ezáltal 49,3 százalékot szerzett Dent, 48,1%-kal lett második a cooki kormányzó. Győzelmét a vidéken való erő szereplésének és magas részvételnek köszönheti, miközben West győzött Bouyenne-ben és az elővárosokban, de ez most nem volt elég.
A szenátusi választásokon Remiel D’Alambert hivatalban lévő szenátor győzött, 200 ezer szavazattal (50%), James Dawson progresszív jelölt 48 százalékkal lett második. D’Alambert hat éve tölti be a szenátusi helyet Ridgefieldben, és aktív törvényhozónak számít. Nagyjából hasonló eredményt ért el, mint West, vagyis az elővárosi körzetekben és Bouyenne városában nyert, viszont jócskán voltak Dent-D’Alambert szavazók is.
A kongresszusi delegációban a jövőben 6 progresszív és 5 reformpárti lesz. Két helyet vesztett a Reform Párt (Legrand 2 és 7), egyet a Progresszív (Legrand 11). A Megyei Tanácsban előtörtek a reformpártiak: az eddigi 8 helyett 15 tanácsosuk lesz, a progresszívaknak 25-ről 18- ra csökkent.
A részvétel 85% volt.
Oakland: csökken Dent előnye
Harvey Dent közel négyezres előnye kevesebb, mint ezerre csökkent Oaklandben. Jelenleg alig több mint 800 szavazattal vezet, ami 0,2%-nak felel csak meg. Miközben Dent győzött Miamiban és az oaklandi vidéken, addig West nagy arányban nyerte az elővárosokat, és vidéken zárta az ollót, George Taylor óta először nyerte meg kisvárosok sorát progresszív elnökjelölt. Főként a feketék és a spanyolajkúak által lakott területeken látványos az előretörése, ami annak a jele, hogy elérte az üzenet a kisebbségeket: René West szegregációellenes. Most ugyan két újraszámlálás következik, de kérdés, hogy a progresszív megyei vezetés mennyire lesz partner a teljes átvilágításban.
David Coleman idén életének legszorosabb választási eredményét élve át lett újra szenátor. A hivatalban lévő törvényhozó 50-48 arányban győzte Raymond Ericcsen reformer jelöltet. Ez azt is jelenti, ahogy a progresszívak sikeresen tették országossá a választásokat piros megyékben, a reformerek is elérték ugyanezt kék megyékben.
A kongresszusi körzetekért vívott harcban az eddigi 11-1-es felállásból, ahol a progresszívak vezettek, jövőre 10-4 lesz. A Reform Párt nyert Oakland 5-ben, Oakland 10-et megtartották, és megnyerték még a 11. és a 12. körzeteket is.
A Megyei Tanácsban változatlanok maradtak az erőviszonyok, eggyel több reformer tanácsos lesz, de ez nem változtat a biztos progresszív többségen.
A részvétel összességében 87% volt.
Unionban nagyot nyert az R
Cook megye után Unionban ért el legjobb eredményt René West, ahol a végső számok szerint 53 százalékot szerzett, Harvey Dent eredménye 44%. Ez az eredmény Unionban George Taylor után a legjobb, aki 1950-ben 66 százalékkal nyert. Habár vidéken kemény csata folyt a két jelölt között, az elővárosokban 20, Silver Cityben 15 százalékponttal győzött West. Ezáltal a legnagyobb elektorszámmal rendelkező Union West mellett fog állni az elektorokért vívott harcban.
A szorosnak ígérkező szenátusi küzdelemből Ethan Fairbanks reformpárti jelölt került ki győztesen, viszonylag kényelmes, 4 pontos győzelemmel (51-47%). Itt is ez elővárosok és Silver City adta Fairbanks előnyét, aki januártól Peter Noun szintén reformer szenátor helyét fogja átvenni.
A kongresszusi kerületekben valóságos vérfürdő zajlott. A progresszív jelöltek elhódították az 1. és a 2. körzetet, az 5. és a 6. körzetet. 33 szavazattal vezet mindössze Gil Clifton Union 3-ban, Unionban 7-ben Isaiah Guttmann csak 1,04 százalékkal győzött. De aztán jött Silver City. A nagyvárosi körzetek közül 7 progresszív volt, 1 reformer. Januártól 8 reformer törvényhozó képviseli a várost. Dan Sullivan (R) minden progresszív elbukott. Így 14 képviselőből fog állni az unioni reformpárti küldöttség, a progresszív csak négyből.
A Megyei Tanácsban eddig 30 progresszív és 24 reformer tanácsos ült, januártól 31 reformer és 23 progresszív foglal helyet, megnehezítve Mark Harmon kormányzó helyzetét.
A részvétel nagyon magas, 99% volt.